1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Őriszentpéter Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.

(3) Az Önkormányzat hivatala: Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal székhelye: 9941 Őriszentpéter Városszer 106.

2. § 1. Az Önkormányzat jelképei a címer és zászló, leírására, valamint a használatának rendjére vonatkozó szabályokat az Önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

3. § (1) Az önkormányzat által ellátott kormányzati funkciók rendjét e rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.

(2) A helyi közügy önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásnak anyagi, személyi és technikai feltételeit.

4. § (1) A Képviselő-testület a helyi önkormányzati képviselő-választáson megválasztott 6 helyi képviselőből és feladatát főállásban ellátó polgármesterből áll.

(2) A képviselő-testület a hatáskörgyakorlás átruházásáról az alábbiak szerint rendelkezik:

(3) A Képviselő-testület által átruházott hatáskörök tovább nem ruházhatók.

5. § (1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi. A Képviselő-testületi ülés általános helye az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal nagyterme, több települési önkormányzat vagy nagyobb érdeklődésre számot tartó ülés esetén a Művelődési Ház nagyterme

(2) A Képviselő-testület szükség szerint – általában havonta -, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik. A rendes testületi ülésen tárgyalandó napirendek témáját a munkaterv alapján határozza meg, mely kiegészül az aktuálisan felmerülő ügyek megtárgyalásával.

(3) A Képviselő-testület az éves munkatervben, illetve a folyamatban meghatározottakon felül összehívott ülésen kívül rendkívüli testületi ülés is összehívható, amennyiben a téma fontossága, illetve a határidő indokolja.

(4) A Képviselő-testület által az (1) bekezdésben meghatározottól eltérő helyen tartott rendes és rendkívüli ülés a kihelyezett képviselő-testületi ülés.

6. § (1) A Képviselő-testület rendes ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az őt helyettesítő alpolgármester, mindkettő akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.

(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal és a részvételi joggal jelenlévőknek olyan időpontban kell megküldeni, hogy azok azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.

(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség. Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott és nem tervezett ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból rövid határidővel eldöntendő ügyek.

(4) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is kiküldhető a meghívó. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől is, a sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.

7. § (1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:

(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely magában foglalja a tanácskozás jogát is.

(3) Az állandó meghívottakat kizárólag tanácskozási jog illeti meg.

(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási jog, amelyre meghívták.

(5) A meghívó tartalmazza:

(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.

(7) A Képviselő-testület rendes ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről - a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás az önkormányzat hirdetőtábláin (hivatal előtti üveges, zárható hirdetőtábla a hivatalos) történő kifüggesztéssel történik.

(8) A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 3 nappal az ülés előtt – a (7) bekezdésben meghatározott módon - nyilvánosságra kell hozni.

8. § (1) Az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.

(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.

9. § (1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben sor kerülhet a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.

(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történhet.

10. § (1) Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság feladatköreibe tartozó témákban bármely állandó- és ideiglenes bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.

(2) Amennyiben az előterjesztés tárgya önkormányzati rendeletmódosítás vagy rendeletalkotás, úgy az előterjesztő a jegyző, illetve a polgármester lehet.

(3) Tájékoztató, beszámoló előterjesztője bármely, a jogszabály által kötelezően előírt témában vagy a Képviselő-testület által erre felkért, az adott témában illetékes személy lehet.

11. § (1) A Képviselő-testület - a polgármester előterjesztése alapján - éves munkatervet készít, melyet a költségvetés elfogadásáig kell előterjeszteni. A munkaterv előkészítésében a jegyző részt vesz.

(2) A munkaterv tartalmazza:

12. § (1) A Képviselő-testületi ülést a polgármester, távollétében vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester, egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a korelnök hívja össze és vezeti.

(2) A Képviselő-testület ülése nyilvános.

(3) A Képviselő-testület zárt ülést az Mötv. rendelkezései szerint tart. A zárt ülésre a testületi ülés végén kerül sor. A zárt ülésre vett napirendi pontokat ki kell emelni a nyilvános ülés napirendi pontjai közül.

(4) A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a polgármester, a képviselők, a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy hivatalos megbízottja, valamint a jegyző tekinthetnek be. A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást, felvilágosítást a polgármester vagy felhatalmazása alapján a jegyző adhat.

13. § (1) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.

14. § (1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt - jelenléti ívet írnak alá.

(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.

(3) A Képviselő-testületi ülés akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele jelen van. Az ülés elnöke a határozatképességet az ülés végéig állandóan figyelemmel kíséri.

(4) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést a polgármester újra összehívja. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik, a megismételt testületi ülés napirendje eltérhet az elmaradt testületi ülés tervezett napirendjétől.

15. § A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - számozott határozat nélkül egyszerű szótöbbséggel megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.

16. § (1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

17. § (1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során

18. § (1) A Képviselő-testület döntéshozatalából kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A képviselő köteles bejelenteni érintettségét. A Képviselő-testület tagja köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére vagy bármely települési képviselő javaslatára a Képviselő-testület minősített többséggel dönt.

(2) A kizárt települési képviselőt – amennyiben az ülésen jelen van - a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a mulasztó képviselő személyes érintettségét bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül jelentheti be, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, és a hiányzó szavazat miatt a döntés érvénytelensége következik be, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.”

19. § (1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján – a jegyző közreműködésével - megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.

(2) A Képviselő-testület döntéseit egyszerű szótöbbséggel vagy minősített szótöbbséggel hozza.

(3) A Képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással, kézfeltartással hozza.

(4) A szavazásra feltett kérdést, javaslatot úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.

(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.

(6) Eredményes a szavazás és a feltett kérdés "igennel" dől el, ha egyszerű szótöbbséget kívánó ügyben a jelenlévők több mint a fele "igen"-t mondott, minősített többséget kívánó estben a megválasztott képviselők több mint a fele "igen”-t mondott.

(7) Amennyiben az "igen" szavazatok száma nem éri el a szükséges mennyiséget, a feltett kérdést a Képviselő-testület elvetette, a határozati javaslatot nem szavazta meg.

(8) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.

(9) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.

20. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

(2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a tagok nevét, s a jelenlévő tagok pedig a nevük felolvasásakor “igen”, “nem” vagy “tartózkodom” nyilatkozattal szavaznak.

(3) Az ülése elnöke a szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét megállapítja.

21. § (1) A Képviselő-testület titkos szavazás tarthat az Mötv-ben meghatározott esetekben.

(2) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyílt, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.

(3) A titkos szavazás szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik. A szavazás technikai feltételeit a jegyző biztosítja.

(4) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba majd az urnába kell helyezni.

(5) A titkos szavazást követően a Társadalmi Ügyek Bizottsága megszámolja a szavazatokat, ismerteti az eredményt, melyet külön jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(6) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.

22. § (1) A Képviselő-testület által történt határozathozatal tényét és a szavazati arányokat a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

(2) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől 1-es sorszámmal kezdődően - folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: …….(sorszám)/…… (év) (…..hó…..nap) számú határozata. Meg kell jelölni a hozott határozat végrehajtásáért felelős személyt és a határozat végrehajtásának határidejét.

(3) A testületi határozatokról a Hivatal időrendi nyilvántartást vezet.

(4) A határozatokat – jegyzőkönyvi kivonat formájában –a jegyzőkönyv aláírását követő 5 munkanapon belül a jegyző elküldi a végrehajtásért felelős személyeknek és szerveknek. Sürgős esetben a jegyző azt megküldheti az illetékesnek a jegyzőkönyv hitelesítését megelőzően is.

23. § (1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

(2) A képviselő a képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével és indokolással ellátva kezdeményezheti rendelet megalkotását.

(3) A kezdeményezést a polgármesternek kell benyújtani.

(4) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5) A rendelet kihirdetése a Hivatal épületében található hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel történik. A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.

24. § (1) Az önkormányzati rendeletek végrehajtására kötelezettek - a polgármester indítványára - tájékoztatást adnak a végrehajtás helyzetéről és a fontosabb tapasztalatokról.

(2) A jegyző folyamatosan gondoskodik a hatályos önkormányzati rendeletek felülvizsgálatáról, és szükség esetén kezdeményezi a rendeletek módosítását vagy hatályon kívül helyezését.

25. § (1) A képviselő-testületi ülésről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, melyet a Hivatalban kell megőrizni. A jegyző a jegyzőkönyvet és mellékleteit elektronikus úton küldi meg a Vas Megyei Kormányhivatal részére.

(2) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.

26. § (1) A képviselő-testület 2 állandó bizottsága:

(2) A képviselő-testület állandó bizottságainak feladatkörét a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A bizottság határozatképességére és határozathozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

27. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalhoz írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.

(2) A polgármester a kezdeményezést 5 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke - akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.

(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.

(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.

(5) A jegyző köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetett kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.

28. § (1) A Képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátására ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésének a Képviselő-testület által történő elfogadásáig tart.

(2) A bizottság a belső működési szabályaira a képviselő-testület állandó bizottságaira vonatkozó szabályok irányadóak.

(3) Az ideiglenes bizottság alakításáról rendelkező határozatnak tartalmaznia kell:

29. § (1) A polgármester egy személyben képviselheti az Önkormányzatot. A polgármester tagja a Képviselő-testületnek, a Képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekinthető.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el; illetményét, illetve költségátalányát egyéb juttatásait, jutalmát a Képviselő-testület határozza meg.

30. § (1) A képviselő-testület a települési képviselők közül egy fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatait.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadók a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Tartós akadályoztatásnak minősül:

31. § (1) A jegyző

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetére hat hónap időtartamra a jegyzői feladatokat az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási osztályvezetője látja el.

(3) A jegyző szóban jelzi a képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő. Amennyiben a jogsértő állapot nem kerül megszüntetésre, úgy köteles véleményét írásban benyújtani.

32. § (1) A képviselő-testület Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel - egységes hivatalt működtet.

(2) A Képviselő-testület hatáskörébe tartozó önkormányzati ügyek előkészítésére, az önkormányzati döntések végrehajtására, a testületek működésével kapcsolatos adminisztratív feladatok és a jogszabályokban előírt államigazgatási feladatok ellátására létrehozott egységes hivatal - a közös önkormányzati hivatal - működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Közös Önkormán

33. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. - Őrségi Többcélú Kistérségi Társulás - Katica Óvoda Társulás - Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézmény.

34. § (1) A Képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy esetben közmeghallgatást tart.

(2) A közmeghallgatás fontosabb szabályai:

(3) A Képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő ügyekben lakossági fórumot tarthat, amennyiben arról a Képviselő-testület dönt.

(4) A lakossági fórum időpontjáról és tárgyáról a lakosságot a Meghívó az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 5 nappal tájékoztatni kell.

35. § (1) Az önkormányzat a belső pénzügyi ellenőrzését a külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) és belső ellenőrzés útján biztosítja.

(2) A FEUVE rendjéről a jegyző által készített külön szabályzat rendelkezik.

(3) Az önkormányzat a belső ellenőrzést megbízott belső ellenőr útján biztosítja.

36. § (1) Jelen rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Őriszentpéter Város Önkormányzatának a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 4/2007. (III.2.) önkormányzati rendelete.