Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2015. (II.27.) önkormányzati rendelete

a szociális ellátásokról

Őriszentpéter Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ (1) bekezdésében, 25. § (3) bekezdés b) pontjában, 32.§ (3) bekezdésében, 48.§ (4) bekezdésében, 60.§ (4) bekezdésében, 62.§ (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében valamint a 132.§ (4) bekezdés d) és g) pontjában kapott felhatalmazás alapján,  az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében, valamint Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdése 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1.§

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa az önkormányzat által a helyi sajátosságoknak megfelelő, a szociális rászorultságtól függő, pénzben és természetben biztosított szociális ellátások, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

2.§

(1) A rendelet hatálya kiterjed Őriszentpéter településen állandó lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, életvitelszerűen Őriszentpéter városban tartózkodó szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.)  3.§ (1) – (3) bekezdéseiben meghatározott személyekre.

(2)  A rendelet hatálya kiterjed továbbá a Szoctv. 7. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre is.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szociális ellátások fedezetét az Önkormányzat éves költségvetésében kell tervezni.

Értelmező rendelkezések

3.§

E rendelet alkalmazásában különös méltánylást érdemlő körülmény: nagy összegű elemi kár, hosszantartó súlyos betegség, magas gyógyszerköltség, jövedelem igazolt elvesztése, gyermekét vagy gyermekeit egyedülállóként nevelő szülő, aktív korúak ellátásában részesülő, nyugdíjbiztosítási szervektől ellátásban részesülő személy, ha az ellátás havi összege az öregségi nyugdíj legkisebb összegét nem haladja meg. 

Eljárási rendelkezések és hatásköri szabályok

4.§

(1)  A szociális ellátásra való jogosultság megállapítására a Szoctv. rendelkezéseit az e rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az e rendeletben szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített és jelen rendelet függelékében meghatározott formanyomtatványokon is be lehet nyújtani:

a) rendkívüli települési támogatás igénylésére vonatkozó formanyomtatványt a rendelet 1. számú függeléke tartalmazza,

b) köztemetés iránti formanyomtatványt a rendelet 2. számú függeléke tartalmazza.

(3) A képviselő-testület hatáskörébe tartozó és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó, átruházott hatáskörű kérelmeket az Őriszentpéteri Közös Önkormányzati Hivatalban (9941 Őriszentpéter, Városszer 106.) kell benyújtani.

(4) A kérelmező - figyelemmel a Szoctv. 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott jövedelemre és vagyonra - a kérelme benyújtásakor köteles saját maga, illetve családja jövedelmi, vagyoni viszonyairól igazolást csatolni vagy amennyiben ez nem alkalmazható, akkor jövedelmi, vagyoni viszonyairól felelőssége tudatában nyilatkozatot tenni. A nyilatkozatban foglaltak valódiságát az eljáró hatóság ellenőrizheti. A környezettanulmányt, az iratok beszerzését a Hivatal szociális ügyintézője készíti el.

5.§

(1) A „temetési-”, „újszülött-” rendkívüli települési támogatás, a köztemetés, valamint a szociális étkeztetés elbírálása átruházott hatáskörben a polgármester hatáskörébe tartozik.

(2) A polgármester a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet annak meghozatalát követő ülésén tájékoztatja.

(3) A „rendkívüli élethelyzetben nyújtandó-”, „tanévkezdési-” rendkívüli települési támogatás elbírálására, átruházott hatáskörben az Ügyrendi és Társadalmi Ügyek Bizottsága hatáskörébe tartozik. A természetben nyújtott támogatás megállapítására az Ügyrendi és Társadalmi Ügyek Bizottsága jogosult

(4) A bizottság a képviselő-testülettől kapott átruházott hatáskörben hozott döntéseiről a képviselő-testületet annak meghozatalát követő ülésén tájékoztatja.

(5) A családsegítés, a házi segítségnyújtás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás iránti kérelmeket a Zalamenti és Őrségi Szociális Alapszolgáltatási Intézményhez (8999 Zalalövő, Kossuth u. 4.) kell benyújtani, amelyek elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A környezettanulmányt az intézményvezető készítteti el.

(6) Az intézményvezető hatáskörébe tartozó szociális alapszolgáltatásokat érintő döntésével kapcsolatos panaszt írásban a polgármesternek címezve a Hivatalban lehet előterjeszteni, aki a panaszt köteles 15 napon belül az intézkedésre jogosulthoz továbbítani, vagy 15 napon belül köteles elbírálni és írásban megválaszolni.

(7) A szociális ellátások folyósításának ellenőrzéséről az Hivatal jegyzője gondoskodik.

(8) Az egy háztartásban élők esetén rendkívüli települési támogatás évente négy alkalommal adható.

II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Rendkívüli települési támogatás

6.§

Rendkívüli élethelyzetben nyújtandó támogatás

(1) Az Ügyrendi és Társadalmi Ügyek Bizottsága rendkívüli települési támogatásban részesítheti azt a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyt, családot, ahol az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-át, egyedül élőnél a 300 %-át.

(2) Létfenntartási gondnak kell tekinteni azt a helyzetet, ha a család bevételeire, valamint fizetési kötelezettségeire tekintettel nem tudja fedezni azokat a szükségleteit, amelyek a társadalom tagjai részéről elfogadottak, és amely szükségleteik kielégítésének elmaradása rövid vagy hosszú távon fizikai vagy mentális károsodáshoz, a hátrányos helyzet újratermelődéséhez, társadalmi kirekesztődéshez, hajléktalansághoz vezethet.

Létfenntartási gondoknak tekintendő különösen:

1. megfelelő élelmezés hiánya,
2. a lakhatás elvesztésének veszélye,
3. a közüzemi szolgáltatás megszűnésének veszélye: villany, gáz, vízközmű kikötése és a fatüzeléses fűtés biztosításának hiánya, önhibáján kívül,
4. 1 hónapot meghaladó táppénzes állomány, kórházi kezelés
5. a megfelelő ruházkodás hiánya,
6. ha a család anyagi erőforrásai nem elegendőek a szükséges tanszer, gyógyszer, gyógyászati segédeszköz megvásárlására,
7. munkahely létesítése esetén első alkalommal, a munkába járáshoz szükséges bérlet megvásárlása,
8. gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása, illetve gyermek óvodakezdése,
9. óvodai, iskolai étkeztetés megfizetésének nehézségei,
10. nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartás,
11. gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségnyújtás,
12. napi megélhetési gondok.

(3) Létfenntartást különösen veszélyeztető élethelyzet és alkalmanként jelentkező váratlan többletkiadások:

1. elemi kár, baleset,
2. hosszantartó, súlyos betegség,
3. válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása,
4. gyermek családba való visszakerülésének elősegítése.

 (4) A rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemigazoláson túl a rendkívüli élethelyzet bekövetkeztét bizonyító igazolást vagy nyilatkozatot, nevezetesen a:

a)    keresőképtelenséget alátámasztó orvosi vagy kórházi igazolást,

b)    gyógyszerköltséget tanúsító háziorvosi igazolást,

c)    terhes gondozásról szóló igazolást,

d)    elemi kár esetén helyreállítás költségeiről készített kimutatást számlákkal alátámasztva,

e) étkeztetést biztosító intézmény térítési díj kimutatását,

f)    a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállását igazoló, az adott tanévre vonatkozó iskolalátogatási, illetve hallgatói jogviszony igazolást,

g)    munkahely létesítéséhez nyújtott önkormányzati támogatás esetén a munkaszerződést vagy a munkáltató kérelmező alkalmazásáról szóló nyilatkozatát.

(5)  A bizottság egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól eltérhet.

(6) Rendkívüli élethelyzetben nyújtandó támogatás adható eseti jelleggel vagy meghatározott időszakra havi rendszerességgel, azzal, hogy a támogatás egyszeri összege vagy meghatározott időszakra havonta kifizetett összege nem haladhatja meg személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át, éves viszonylatban személyenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át.

7.§

Tanévkezdési támogatás

(1) A gyermek és fiatal felnőtt részére iskoláztatással összefüggő rendkívüli települési támogatás legfeljebb a jogosult 23. életévének betöltéséig és abban az esetben állapítható meg, ha óvodás, általános iskolás, illetve ha közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul.

(2) A gyermek, fiatal felnőtt beiskolázása iránt az (1) bekezdésben foglalt korhatárra tekintettel benyújtott rendkívüli települési támogatási kérelmet minden év augusztus 1. és szeptember 1. között lehet előterjeszteni.

(3) Tanévkezdési támogatás akkor állapítható meg, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400%-át. 

8.§

Temetési  támogatás

(1) A polgármester rendkívüli települési támogatásban részesítheti az elhunyt őriszentpéteri lakóhellyel rendelkező hozzátartozóját, vagy a temetésről gondoskodó más személyt, aki az elhunyt személy temetéséről gondoskodott, de arra nem volt köteles, illetve a tartásra köteles hozzátartozót, ha a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti. A létfenntartása akkor veszélyeztetett, ha a személy, család esetében az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 250%-, egyedül élő esetében a 300 %-át. 

(2)  Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelemhez mellékelni kell:

1. jövedelemigazolásokat, illetve nyilatkozatokat;
2. nyilatkozatot a temetési költségek összetételéről, nagyságáról és a költségek viselőjéről;
3. amennyiben a haláleset nem helyben történt, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát.

 (3) A helyben szokásos legolcsóbb temetés összege 300.000 Ft.

 (4) A (1) bekezdésben szabályozottak szerint megállapított rendkívüli települési támogatás összege a (3) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, 30.000,- Ft.

 (5) A polgármester egyedi mérlegelés alapján különös méltánylást érdemlő körülmény esetén az (1) bekezdésben meghatározott jövedelemhatártól, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott egyszeri összeghatártól eltérhet azzal, hogy a rendkívüli települési támogatás összege elérheti a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségének teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmező vagy családja létfenntartását különösen veszélyezteti.

(6) Az (1) bekezdésben szabályozott rendkívüli települési támogatás iránti kérelmet a haláleset anyakönyvezését követő 60 napon belül lehet benyújtani.

9.§

Újszülött támogatás

1. Őriszentpéter Város Önkormányzata a lakosságának megtartó ereje, növelése, a kedvezőbb demográfiai mutatók elérése érdekében rendkívüli települési támogatást nyújt az újszülött gyermekek jogán, amellyel hozzájárulhat a szülők gyermekneveléssel járó anyagi terheinek csökkentéséhez.
2. A polgármester az arra jogosultat kérelmére egyszeri rendkívüli települési támogatásban részesíti.

(3) A támogatás mértéke újszülött gyermekenként 40.000 Ft, mely támogatást egy összegben kell kifizetni.

(4) A támogatás iránti kérelmet az újszülött gyermek születését követő hat hónapon belül lehet benyújtani, a kérelemhez csatolni kell az újszülött születési anyakönyvi kivonatának másolatát. Támogatásra az jogosult, akinek a családjában az 1 főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 400 %-át.

III. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő természetbeni ellátások

Köztemetés

10. §

(1) A polgármester köteles gondoskodni az elhunyt személy közköltségen történő eltemettetéséről a Szoctv. 48.§ (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén.

(2) A polgármester az eltemettetésre köteles személyt különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól részben vagy egészben mentesítheti, a köztemetés költségeinek visszafizetésére az eltemettetésre köteles személy részére kérelmére – amennyiben a kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200 %, egyedül élő esetében 250%-át – maximum tizenkét havi részletfizetési lehetőséget biztosíthat. Különösen méltányolható esetben a polgármester ettől a jövedelemhatártól eltérhet.

3. A köztemetés elrendelése során tekintettel kell lenni az elhunyt vallására, a temetésével kapcsolatos esetleges nyilatkozatára.

Szociális tűzifa

11. §

(1) Az Ügyrendi és Társadalmi Ügyek Bizottsága a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a központi támogatás függvényében évente egyszer, természetbeni szociális célú tűzifa támogatást nyújthat (a továbbiakban: támogatás) azon szociálisan rászoruló személyek részére, akik a támogatás megítélésének napján a településen állandó lakóhellyel rendelkeznek vagy életvitelszerűen a településen élnek.

(2) A támogatás kérelemre adható. Az Ügyrendi és Társadalmi Ügyek Bizottsága a beérkezett igények alapján támogatást nyújt a kérelmezők részére.

(3) A kérelmet írásban kell benyújtani, és a kérelemhez csatolni kell az igénylő és háztartásában élők jövedelméről szóló igazolást, valamint nyilatkozatot az egyéb jövedelmekről.

(4) A támogatás adható annak az egyedül élő rászorulónak, akinek nettó jövedelme nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 300%-át, illetve annak a rászorulónak, akinek a háztartásában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 350%-át. 

(5) A rászorultság megállapításánál előnyt élvez, aki

             a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti

a) aktív korúak ellátására,

b) időskorúak járadékára,

c) települési támogatásra (tekintet nélkül annak természetbeni vagy pénzbeli formában történő nyújtására) jogosult,

              a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott

d) halmozottan hátrányos helyzetű gyermeket nevelő családban él.

(6)Háztartásonként legfeljebb 2 m³ tűzifa adható.

(7)Nem részesülhet támogatásban, aki a lakóingatlan fűtését nem fatüzeléssel oldja meg.

(8) Az önkormányzat a szociális célú tűzifában részesülőtől ellenszolgáltatást nem kér.

IV. Fejezet

Szociális szolgáltatások

12.§

Az önkormányzat az alábbi szociális alapszolgáltatásokat biztosítja:

a) az étkeztetést saját konyhája útján,

b) a házi segítségnyújtást, és

     c) a családsegítést, jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Zalamenti és Őrségi

        Szociális Alapszolgáltatási Intézmény útján,

d) tanyagondnoki szolgáltatást az önkormányzat a tanyagondnoki szolgálata útján.

Étkeztetés

13.§

1. A polgármester a szociálisan rászorult személy részére a Szoctv. 62. §-ában foglaltak figyelembevételével napi egyszeri meleg ételt (ebédet) biztosít térítési díj ellenében.

(2) Korára való tekintettel rászorulónak kell tekinteni azt a személy, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény alapján a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

(3) Egészségi állapota miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni.

(4) Fogyatékossága miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény alapján fogyatékossági támogatásban részesül.

(5) Pszichiátriai betegsége, vagy szenvedélybetegsége miatt rászorulónak kell tekinteni azt a személyt, aki fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igényel, önmaga ellátására részben képes.

(6) Az étkezés igénybevételéhez a jogosultságot az alábbiak alapozzák meg:

1. a (2) bekezdés esetében a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jövedelemigazolás vagy személyi igazolvány,
2. a (3) és (5) bekezdés esetében a háziorvos, kezelőorvos, szakorvos igazolása,
3. a (4) bekezdés esetében a fogyatékossági támogatásról, vagy az emelt összegű családi pótlékról szóló határozat.

 (7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti igazolásnak ki kell térnie a megbetegedés, mozgáskorlátozottság fennállásának várható időtartamára. Az étkezésre való jogosultság erre az időtartamra, határozott időre állapítható meg. A jogosultság lejártát megelőzően az ellátott egészségi állapotát felül kell vizsgálni és amennyiben jogosultsága továbbra is fennáll, az ellátás – a megfelelő orvosi igazolás ismételt csatolásával – meghosszabbítható.

14.§ Azon jövedelemmel nem rendelkező, egészségi állapota miatt rászorult személy, aki mozgásában korlátozott, krónikus, vagy akut megbetegedése miatt önmaga ellátásáról – részben vagy teljesen – nem tud gondoskodni, térítésmentesen jogosult napi egyszeri meleg ételt (ebédet) igénybe venni.

15.§ Az étkeztetés szociális ellátásként hivatalból is megállapítható.

16.§ A polgármester külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

17.§  A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább 1 hónapig) nem vette igénybe, s ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Tanyagondnoki szolgáltatás

A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok

18. §

A tanyagondnoki szolgálat keretében ellátandó alapellátási feladatok:

1. étkeztetésben,
2. házi segítségnyújtásban,
3. családsegítésben és
4. közösségi szociális információk szolgáltatásában való közreműködés.

A tanyagondnoki szolgáltatást külön rendelet szabályozza

V. Fejezet

Térítési díj

19. §

(1) A szociális étkeztetés egy napra jutó intézményi térítési díja 465 Ft/adag.

(2) Az Önkormányzat a szociális étkeztetésben részesülő jövedelme alapján az étkeztetésért fizetendő személyi térítési díjat az alábbiak szerint állapítja meg:

Ha az igénybevevő jövedelme

1. a mindenkori öregségi nyugdíj 200 %-át nem haladja meg  a fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 70 %-a,
2. a mindenkori öregségi nyugdíj 300 %-át nem haladja meg  a fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 80 %-a,
3. a mindenkori öregségi nyugdíj 400 %-át nem haladja meg  a fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 90 %-a,
4. a mindenkori öregségi nyugdíj 400 %-át meghaladja a fizetendő személyi térítési díj az intézményi térítési díj 100 %-a.

(3)A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját a KOLPING Gondozási Központ Lenti és Kistérsége (8960 Lenti, Templom tér 11.) állapítja meg.

(4) A házi segítségnyújtás és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás térítési díját Zalalövő Város Önkormányzata állapítja meg a társulási megállapodás alapján.

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet 2015. március 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének a szociális és gyermekvédelmi igazgatásról, az egyes szociális és gyermekjóléti ellátási formák helyi szabályairól, azok igénybevételéről, illetve a fizetendő térítési díjakról szóló 9/2014. (VI.10.) önkormányzati rendelete.

Őriszentpéter, 2015. február 27.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. február 27. napján kihirdetésre került.

                                                                                                       Tóth Jenő

                                                                                                            jegyző