Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról
Hatályos: 2023. 07. 01Őriszentpéter Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelete
A lakások és helyiségek bérletére és elidegenítésre vonatkozó egyes szabályokról
Őriszentpéter Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. § (1)- (2), 4. § (3), 9. § (1), 10. § (2), 12. § (5), 13. § (1), 15. §-ában, 17. § (2), 19. §-ában, 21. § (6), 33. § (3), 34. § (1), 36. § (2), 42. § (2), 54. § (1)-(3), kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva lakástulajdonosok a bérlők és bérbeadók településen működő érdekképviseleti szervezete véleményének kikérésével az alábbi rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya Őriszentpéter Város Önkormányzata közigazgatási területén található önkormányzati tulajdonban lévő lakások (továbbiakban: lakások és önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítására (továbbiakban: nem lakás céljára szolgáló helyiségek) terjed ki.
2. § Őriszentpéter Város Képviselő-testülete:
a) dönt a lakásbérleti jogviszony létesítéséről,
b) meghatározza a bérlőkiválasztásra jogosultakat,
c) meghatározza a költségalapúként bérbe adható lakásokat,
d) meghatározza az önkormányzati érdekből, a közfeladat ellátása, a szakember ellátás javítása érdekében bérbe adható lakásokat.
e) dönt helyiségek bérbeadásáról.
f) dönt a lakásigény bejelentések elfogadásáról,
2. A lakásbérlet létrejötte
3. § Lakás bérbeadása az alábbi célokra történhet:
a) Őriszentpéter Város Önkormányzata
aa) szociális lakással nem rendelkezik,
ab) 2 lakást önkormányzati érdekből, közfeladat ellátás, szakember ellátás javítása érdekében az önkormányzat intézményei által foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők számára, illetve a város területén közfeladatot ellátó szakemberek – különösen egészségügyi szakemberek, pedagógusok – lakáshelyzetének megoldása érdekében,
ac) 2 lakást piaci alapon üzemeltet.
b) Önkormányzati lakás bérbeadásának feltétele, hogy bérlő a lakásbérleti szerződés fennállása alatt életvitelszerűen a lakásban lakjon.
c) Bérbeadó és bérlő között megkötésre kerülő szerződés mintáját e rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
4. § (1) Önkormányzati érdekből, közfeladat ellátás, szakember ellátás javítása érdekében bérbe adható lakás a közalkalmazotti, köztisztviselői vagy egyéb önkormányzati munkaviszonyban foglakoztatott, továbbá feladatellátási szerződéssel önkormányzati feladatot ellátó személy részére, a jogviszony fennállásának időtartamára adható bérbe.
(2) A bérlő és a vele együtt élők a lakásbérleti szerződés megszűnésekor elhelyezésre nem tarthatnak igényt.
(3) A bérlő bérlőtársi, tartási szerződést nem köthet.
(4) Az óvadék összege a havi bérleti díj háromszorosa, melyet a bérleti szerződés megkötése előtt kell befizetni a bérleti szerződésben meghatározott bankszámlaszámra.
(5) Amennyiben az elhelyezett óvadék nem került a bérbeadó által felhasználásra, a bérlő részére történő visszatérítésére a bérleti szerződés megszűnését követő 15 napon belül, a bérlő választása szerint pénztári kifizetéssel vagy banki átutalással kerül sor.
5. § Lakás nem lakás céljára nem adható bérbe.
6. § (1) Bérlő a törvényben meghatározott eseteken kívül a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával testvérét, élettársát, egyenes ágbeli rokon házastársát, házastárs egyenes ágbeli rokonát és testvérét fogadhatja be, ha a befogadás nyilatkozataik szerint és a bérbeadó szempontjából is indokolt. Befogadást alátámasztó indokok:
a) családi körülmények,
b) munkahely,
c) tanulmányok folytatása,
d) anyagi körülmények,
e) egészségi állapot.
(2) A hozzájárulás nélküli befogadás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondást.
3. A felek jogai és kötelezettségei
7. § (1) Bérbeadó a bérleti szerződést ezen rendelet 2. számú mellékletében megállapított lakbér figyelembevételével köti meg.
(2) A szociális intézményből elbocsátott személy, ha azt megelőzően lakásbérleti jogviszonyáról az önkormányzat javára pénzbeli térítés ellenében mondott le, piaci alapon bérbe adható lakásra jogosult e rendeletben meghatározott feltételek szerint.
8. § (1) Bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben az elvégzendő munkák teljes költsége a bérlőt terheli, ugyanakkor a teljes költség erejéig bérbeszámítás illeti meg.
(2) A megállapodásban előzetesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, a kezdés és a befejezés időpontját, a mindkét fél által elfogadott és az önkormányzat által jóváhagyott költségvetést, valamint a bérbeszámítás havi mértékét és időtartamát.
9. § (1) a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról.
(2) A bérlő köteles a lakáshoz tartozó terület és ahhoz kapcsolódó épület/építmény gondozásáról gondoskodni.
10. § (1) Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy bérlő komfortfokozat növelése nélkül, ízlésének megfelelően lakását átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadóval történő megállapodás értelmében ez esetben a bérlő a munkálatok elvégzésének költségeit, lakbérének szüneteltetését, vagy mérséklését nem kérheti bérbeadótól. A megállapodásban előzetesen rögzíteni kell az elvégzésre kerülő munkákat, a kezdés és befejezés időpontját.
(2) Bérbeadó és bérlő megállapodhatnak abban, hogy bérlő a lakás komfortfokozatát növelő átalakítást, korszerűsítést végez. A bérbeadóval történő megállapodás értelmében ez esetben a bérlő a munkálatok elvégzésének teljes költségére lakbérének szüneteltetését vagy mérséklését kérheti. A bérlő egyúttal vállalni köteles a lakás új komfortfokozatú besorolásának megfelelő lakbér fizetését.
(3) A lakásbérleti jogviszony bérlő általi megszűntetése esetén a bérlő nem követelheti értéknövelő beruházásai megtérítését, illetve a lakásrendelet 17. § (2) bekezdés esetében fennmaradó költségeinek megtérítését.
11. § (1) A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő kötelessége a lakás használatra alkalmasan történő visszaadása, ettől eltérően a bérlő és a bérbeadó írásban megállapodhatnak abban, hogy az önkormányzati bérlakás visszaadásakor a lakást és a lakás berendezéseit a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá a kölcsönösen elfogadott bérlői költségtérítés fejében.
(2) A lakás visszavételekor a lakás bérbeadásakor elkészített leltár szerinti tárgyakat kell a bérbeadónak átvenni.
(3) A lakás rendeltetés-, illetőleg szerződésellenes használata következtében beállt károkért a bérlő kártérítési felelősséggel tartozik.
12. § (1) Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését jogosult évente ellenőrzi (továbbiakban: bérlemény ellenőrzés), melynek eredményéről a bérlő által is aláírt jegyzőkönyv készül. Az ellenőrzés során tapasztalt hiányosságok megszüntetésére bérbeadó a jegyzőkönyvben foglalt határidő tűzésével felhívja bérlőt. A kitűzött határidő lejártát követően bérbeadó ismételten ellenőrzi, hogy a jegyzőkönyvben rögzített hiányosságokat a bérlő megszüntette-e. Az ismételt ellenőrzés eredményéről a bérlő által is aláírt jegyzőkönyv készül.
(2) Bérbeadó évi 1 alkalomnál gyakrabban is jogosult a bérlemény ellenőrzésére, ha tudomást szerez a rendeltetéstől eltérő használatról, valamint a lakásbérleti szerződésben vállalt kötelezettségek megszegéséről. Az ellenőrzés a bérbeadó előzetes értesítése nélkül is elvégezhető, amennyiben az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét veszélyeztetné.
(3) Amennyiben a nem rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése e rendelet 12. §-ában meghatározott határidő leteltét követően is fennáll, az megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondás lehetőségét. A nem rendeltetésszerű használat, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek elmulasztásának következményét a bérleti szerződésben is közölni kell.
4. A lakásbérlet megszűnése, az albérlet
13. § Bérbeadó a bérlő általi hozzátartozói befogadásához való hozzájárulásában kikötheti, hogy a lakásbérleti szerződés megszűnését követően a lakásban jogcím nélkül visszamaradó személyek kötelesek kiköltözni, elhelyezésükre nem tarthatnak igényt.
14. § A szerződés megszűnését követő 15 napon belül bérlő, bérlőtársak a velük együtt lakókkal kötelesek a lakást elhagyni.
15. § (1) Bérlő a lakás egy részét a Lakástörvény 33. §-a alapján a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával albérletbe adhatja. A hozzájárulás nélküli albérletbe adás olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, amely megalapozza a Lakástörvény 24. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt felmondást. A lakás bérbeadó hozzájárulása nélküli albérletbe adásának következményét a bérleti szerződésben is közölni kell.
(2) Teljes lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható.
(3) Bérlő csak olyan albérleti szerződés megkötéséhez kaphat hozzájárulást, amely garantálja, hogy a lakásbérlet megszűnése esetén az albérlet is megszűnik.
(4) Nem adható hozzájárulás egyszobás lakás egy részének albérletbe adásához.
5. A lakbér mértéke, az önkormányzati lakások elidegenítése
16. § (1) A lakbérek mértékét e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.
(2) Az e rendeletben megállapított lakbérek mértékét a képviselő-testület évente felülvizsgálhatja és március 1-i hatállyal megváltoztathatja.
17. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakásokra vonatkozóan értékesítésre kijelölt lakás, nyilvános pályázat útján értékesíthető.
6. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérletének szabályai
18. § Nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogát olyan természetes és jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni vállalkozó szerezheti meg, aki igazolja, hogy a helyiségben folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosult, (jogosultságát vállalkozói igazolvánnyal, hatósági engedéllyel, a nyilvántartásba vételt elrendelő bíróság igazolásával, vagy cégkivonattal igazolhatja).
19. § (1) A nem lakás céljára szolgáló helyiséget határozott, tíz évnél nem hosszabb időre lehet bérbe adni.
(2) A határozott időre szóló helyiségbérleti jogot, a szerződésben meghatározott idő lejárta előtt legalább hatvan nappal korábban benyújtott kérelemre további legfeljebb tíz évvel meg lehet hosszabbítani, kivéve, ha a bérlő a Lakástörvényből fakadó kötelezettségét súlyosan megszegte.
20. § A nem lakás céljára szolgáló helyiség kérelem alapján adható bérbe.
7. A nem lakás céljára szolgáló helyiség albérletbe adása, bérleti jogának átruházása, cseréje
21. § (1) A bérlő a nem lakás célú bérleményét a bérbeadó előzetes írásbáli hozzájárulása után adhatja albérletbe. Az albérletbe adás iránti kérelemhez csatolni kell a bérlő és az albérlő között létrejött albérleti szerződést, az albérlő tevékenysége végzésére jogosító okirat másolatát, aláírási címpéldányt. Az albérleti szerződésnek tartalmaznia kell, hogy az albérletbe adás az önkormányzat írásbeli hozzájárulása után léphet hatályba.
(2) A bérbeadó az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá az albérletbe adáshoz:
a) az albérleti szerződés időtartama az öt évet, vagy – amennyiben a bérleti jogviszony ennél rövidebb – a határozott idejű jogviszonyból még hátralévő időtartamot nem haladhatja meg.
b) a bérlőnek az albérletbe adni kívánt helyiség vonatkozásában igénybevételi díj, bérleti jog ellenérték, bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, és az önkormányzat, valamint a bérbeadó felé más jogcímen tartozása nincs,
c) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
d) a bérlő kötelezettséget vállal az albérletbe adott terület, illetőleg annak üzemeltetéséhez szükséges szociális és egyéb helyiségek alapterülete után 30 %-kal emelt bérleti díj fizetésére az albérletbe adás időtartama alatt,
e) a bérbeadó és a bérlő között az albérleti hozzájárulási kérelem benyújtásakor a helyiség bérleti díjában a felek között nincs jogvita.
(3) A bérbeadó hozzájárulása hatályát veszti, ha az albérlő a helyiséget rendeltetésellenesen használja.
(4) Amennyiben az albérletbe adott helyiség albérlőjének személye megváltozik az albérletbe adás időtartamának lejárta előtt, úgy a bérlőnek új kérelmet kell benyújtani a bérbeadóhoz az (1) bekezdés alapján és meg kell felelnie a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek.
(5) Az albérleti jogviszony a határozott időtartam elteltével megszűnik. Amennyiben a bérlő és az albérlő fenn kívánja tartani az albérleti jogviszonyt, úgy új kérelmet kell benyújtaniuk a bérbeadóhoz, és igazolni kell a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállását.
22. § (1) A bérlő a helyiség bérleti jogát az önkormányzat előzetes hozzájárulásával átruházhatja vagy elcserélheti.
(2) A polgármester az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén járulhat hozzá a bérleti jog átruházásához, cseréjéhez:
a) a bérlőnek az ellenérték fejében átadni kívánt helyiség vonatkozásában bérleti díj, közüzemi díj, külön szolgáltatási díj, és az önkormányzat felé más jogcímen tartozása nincs,
b) átruházás esetén a leendő bérlő vállalja az ellenérték fejében átadni kívánt helyiségre vonatkozó évi nettó bérleti díj 20 %‑ának megfelelő átruházási díj egyösszegű megfizetését,
c) csere esetén az értékesebb helyiség új bérlője köteles az önkormányzatnak a bérleti szerződés megkötése előtt egy összegben átruházási díjat fizetni, amelynek mértéke a helyiségek évi nettó bérleti díj különbségének húsz százaléka.
d) a bérlő bérleti jogviszonya nem áll felmondás alatt,
e) a leendő bérlő az általa gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedéllyel rendelkezik.
(3) A leendő bérlő a hozzájáruló nyilatkozat kézhezvételétől számított 15 napon belül köteles a e rendelet 32. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti összeg megtérítésével egyidejűleg a bérbeadóval bérleti megállapodást kötni. Az új bérlő a helyiséget a bérleti szerződés megkötését követően veheti birtokba. A hozzájárulás nélkül végrehajtott birtokbavétel következménye a bérleti jog átruházáshoz történő hozzájárulás iránti kérelem elutasítása és a bérlő bérleti jogviszonyának azonnali hatályú felmondása.
8. A felek jogai és kötelezettségei
23. § (1) A bérlő a helyiség használatáért járó bérleti díjat és a bérbeadó által nyújtott külön szolgáltatásokért fizetendő díjat – melyek piaci viszonyoknak megfelelő megállapítását, módosítását a bérleti szerződésben kell biztosítani - havonta, egyösszegben, legkésőbb a tárgy hónap 15. napjáig köteles megfizetni.
(2) A bérleti díj mértékét a bérlő és a bérbeadó megállapodása határozza meg.
(3) A külön szolgáltatás körét és mértékét a bérlő és a bérbeadó megállapodása határozza meg.
(4) A bérleti díj és a külön szolgáltatási díj mértékét a bérlő és a bérbeadó a piaci viszonyoknak megfelelően, évente módosíthatja.
24. § (1) A bérbeadó a helyiséget megtekintett állapotban, a bérleti szerződésben megjelölt felszereltséggel és időpontban, leltár szerint köteles átadni.
(2) Bérlő köteles a helyiséget a bérleti szerződésben meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni. Köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, amennyiben ezen kötelezettségének 2 hónapot meghaladóan nem tesz eleget.
(3) A bérbeadó jogosult évente 1 alkalommal ellenőrizni a rendeltetésszerű helyiséghasználatot. A bérbeadó évi 1 alkalomnál gyakrabban is jogosult az ellenőrzést elvégezni, amennyiben a rendeltetéstől eltérő használatról információval rendelkezik.
25. § (1) A bérlő jogosult a szükséges hatósági engedélyek birtokában és a bérbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával a helyiséget saját költségén beszámítási, megtérítési igény nélkül átalakítani.
(2) Bérlő és bérbeadó megállapodhatnak, hogy a bérlő a helyiséget korszerűsítheti, felújíthatja. A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a munkálatok elvégzésének költségei melyik felet terhelik. Amennyiben a bérlő a helyiség korszerűsítése, felújítása során az Lakástörvény-ben meghatározott kötelezettséget is teljesít a bérbeadó helyett, úgy a bérbeadó és a bérlő előzetesen megállapodhatnak a költségek 50 %-ának egyösszegű megtérítésében. A költségek így meg nem térített részére a felek előzetesen írásbeli bérbeszámítási megállapodást köthetnek az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén:
a) a bérlő előzetesen benyújtja a kérelmét a bérbeadóhoz, melyhez csatolnia kell az elvégzendő munkálatokat és azok költségét tartalmazó tételes költségvetést,
b) a bérlő csatolja a hatósági engedélyhez kötött munkálatok esetén a munkálatok elvégzésére vonatkozó építési engedélyes terveket és a munkálatok megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyeket,
c) a bérlő a megállapodásban vállalja a nem bérbeadóra tartozó munkálatok elvégzésének megtérítés nélküli költségét, valamint a bérbeadóra tartozó munkálatok költségét megelőlegezi, továbbá a hatósági engedélyezéssel, egyéb szükséges eljárásokkal kapcsolatos feladatokat, valamint ezek díjának, költségének viselését vállalja,
d) a bérbeadó a műszaki felülvizsgálat során az elvégzendő munkálatok műszaki szükségességét elbírálja és a benyújtott költségvetést előzetesen műszaki ellenőrzés után jóváhagyja és kiadja a tulajdonosi hozzájárulást,
e) a bérlő megállapodik a bérbeadóval a felújítási, korszerűsítési munkálatok elvégzésének határidejében, továbbá vállalja, hogy a megállapodásban szereplő határidőben a munkálatok elvégzését írásban igazolja, és biztosítja, hogy a bérbeadó a munkálatok elvégzését ellenőrizze,
(3) A bérlő köteles gondoskodni a helyiség burkolatainak ajtóinak és ablakainak, valamint berendezéseinek karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, cseréjéről.
9. A nem lakás céljára szolgáló helyiség bérleti jogviszonyának megszűnése
26. § A bérlő a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles a helyiséget legalább az átadáskori állapotban és felszereltséggel elhelyezési és kártalanítási igény nélkül a bérbeadónak visszaadni, ha jelen rendelet másként nem rendelkezik.
27. § Az elvásárlási joggal nem érintett helyiségek eladásának feltételei:
a) A nem lakás céljára szolgáló önkormányzati helyiségeket a Képviselő-testület - mérlegelés alapján - egyedi határozatával értékesítheti.
b) A vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg, egy összegben kell megfizetni.
10. Záró rendelkezések
28. § Ez a rendelet 2023. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet a 8/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
1. A …….város ……..utca…….szám……emelet…….ajtó szám alatti lakás önkormányzat tulajdonában áll.
2. Bérbeadó bérbe adja, a bérlő bérbe veszi az 1./ pontban megjelölt lakást………év ……..hó……..napjától………év……..hó……..napjáig, vagy …………….feltétel bekövetkezéséig.
3. Bérbeadó……év……..hó…….napján adja át a lakást a bérlőnek a rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban. Vagy ………..a szükséges munkát (bérbeadó vagy a bérlő) végzi el a (bérbeadó vagy a bérlő) költségére.
4. A bérlő a lakás használatáért és a szerződés keretében a bérbeadó által nyújtott ……………..szolgáltatásért lakbért köteles fizetni. A lakás használatáért a bérlő minden hó 15. napjáig ……..Ft-ot egy összegben előre fizet bérbeadónak. A külön szolgáltatás díját………módon ……..időpontban kell fizetni.
5. Bérbeadó a lakbérek mértékét szabályozó rendelet módosítása esetén jogosult ezen lakásbérleti szerződés bérleti díjra vonatkozó részét egyoldalúan módosítani.
6. Bérlő és a vele együtt lakó személyek a lakást rendeltetésszerűen, a szerződésnek megfelelően használhatják.
7. Bérlő karbantartási kötelezettsége a lakáson belül:………………………………..
8. Bérlő a szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni, mely kötelezettség megszegése felmondási ok. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét és annak időtartamát köteles írásban bejelenteni.
9. Bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítését évente ellenőrzi. A karbantartási kötelezettség elmulasztása és a nem rendeltetésszerű használat felmondási ok.
10. Bérlő a lakás átalakítására, korszerűsítésére a felek külön megállapodása alapján jogosult.
11. A bérlő a lakásba más személyt – kiskorú gyermeke (az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermeke), valamint a befogadott gyermekétől az együttlakás ideje született unokája kivételével – a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával fogadhat be. A beköltöző házastárs akkor lehet bérlőtárs, ha házastársak írásbeli bérlőtársi szerződést kötnek bérbeadóval. A bérbeadó engedélye nélküli befogadás, és a lakás bérbeadó engedélye nélküli albérletbe adása felmondási ok.
12. A szerződés a határozott idő elteltével, vagy a szerződésben rögzített feltétel bekövetkeztével szűnik meg.
13. A lakásbérleti szerződés megszűnése után bérlő a lakást – külön megállapodás hiányában – tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban köteles a bérbeadónak visszaadni, továbbá köteles 15 napon belül a vele együtt lakókkal a lakást elhagyni.
14. A szerződésben nem szabályozott kérdésekben „A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról” szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, valamint Őriszentpéter Város Önkormányzata …../2012.(……….)számú, „A lakások és helyiségek bérletére vonatkozó egyes szabályokról” szóló rendeletének rendelkezései az irányadók.
………………………………………………. |
……………………………………………….. |
Bérbeadó |
Bérlő vagy bérlőtársak |
2. melléklet a 8/2023. (VI. 20.) önkormányzati rendelethez
Komfort nélküli lakás bérleti díja: 100 Ft/m2
Önkormányzati lakások Őriszentpéteren
cím |
jellege |
komfort |
nagyság |
lakbér |
Városszer 39. |
szolgálati |
Összkomfortos |
66 m2 |
29.700 Ft/hó |
Városszer 56. |
szolgálati |
Összkomfortos |
61 m2 |
27.450 Ft/hó |
Városszer 25. |
piaci |
Összkomfortos |
92 m2 |
41.400 Ft/hó |
Baksaszer 88. |
piaci |
komfort nélküli |
42 m2 |
4.200 Ft/hó |