Az Országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Kultv.). Az emberi erőforrások minisztere a közművelődési alapszolgáltatások, valamint a közművelődési intézmények és közösségi színterek követelményeiről a 20/2018. (VII. 9.) számú rendeletben állapított meg további szabályokat. A jogszabályi környezet változása miatt a települési önkormányzatnak felül kell vizsgálnia a helyi közművelődésről szóló rendeletét.

A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

A települési önkormányzatok feladata az alábbi közművelődési alapszolgáltatások megszervezése:

a) művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása,

b) a közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése,

c) az egész életre kiterjedő tanulás feltételeinek biztosítása,

d) a hagyományos közösségi kulturális értékek átörökítése feltételeinek biztosítása,

e) az amatőr alkotó- és előadó-művészeti tevékenység feltételeinek biztosítása,

f) a tehetséggondozás- és -fejlesztés feltételeinek biztosítása, valamint

g) a kulturális alapú gazdaságfejlesztés.

Minden települési önkormányzat kötelező feladata a művelődő közösségek létrejöttének elősegítése, működésük támogatása, fejlődésük segítése, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítása közművelődési alapszolgáltatás megszervezése.

Ennek keretében:

a) a művelődő közösségnek rendszeres és alkalomszerű művelődési vagy közösségi tevékenysége végzésének helyszínét biztosítja,

b) a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőségeket teremt,

c) fórumot szervez – ha az adott településen működik – a Közművelődési Kerekasztal bevonásával, a művelődő közösségek vezetőinek részvételével, ahol a művelődő közösségek megfogalmazhatják a feladatellátással kapcsolatos észrevételeiket, javaslataikat.

Ezen kívül a Kultv. szerint az 1000 fő lakosságszám feletti települési önkormányzatnak a b)–g) pontok szerinti közművelődési alapszolgáltatásokból legalább egy további közművelődési alapszolgáltatást kell megszerveznie.

Továbbá városban a települési önkormányzat a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetősége érdekében, a feladat ellátása során közművelődési intézményt, illetve közművelődési intézmény fenntartásához szükséges törvény szerinti szervezeti, személyi, szakképzettségi és tárgyi feltételeket biztosít.

A Szikszay Edit Művelődési Ház, mint művelődési ház típusú közművelődési intézmény, a helyi közösségi művelődést szervező, legalább három közművelődési alapszolgáltatást kell biztosítania.

Az egyes közművelődési alapszolgáltatások megszervezéséhez szükséges részletes személyi és tárgyi feltételeket az 1. melléklet táblázata tartalmazza.

A közművelődési alapszolgáltatások megszervezésének helyszínén vagy a közművelődési intézményben és közösségi színtérben biztosítani kell

a) legalább egy, legalább 25 fő befogadására, közösségi események, rendezvények, tanácskozások, képzések megtartására egyaránt alkalmas többfunkciós helyiséget,

b) az a) pontban meghatározott helyiség méretének és funkciójának megfelelő számú asztalt és széket,

c) polcrendszert, amely lehetővé teszi dokumentumok (könyvek, folyóiratok, szórólapok stb.) elhelyezését,

d) legalább 1 db bemutatók, előadások megtartására alkalmas prezentációs eszközt,

e) legalább 1 db audiovizuális anyagok lejátszására alkalmas eszközt,

f) legalább 1 db számítógépet, illetve korlátozás- és térítésmentesen igénybe vehető internet kapcsolatot.

A közösségi színtérben a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében legalább egy, legalább középfokú közművelődési szakképzettséggel (szakképesítéssel) rendelkező szakembert foglalkoztat.

A közösségi színtér nyitvatartási idejét a közösségi színtérnek helyet adó épületben ki kell függeszteni. A közösségi színtér – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét három napján, legalább napi 4 órában nyitva tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét egy napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.

A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb három hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a közösségi színtérnek helyet adó épületben közzéteszi.

A művelődési ház a fentieken túl rendelkezik legalább egy, legalább 100 fő befogadására, a művelődő közösségek, előadó-művészeti csoportok próbáinak, előadásainak, továbbá ünnepségek megtartására alkalmas, játszóhellyel rendelkező többfunkciós helyiséggel, valamint legalább egy kiállítótérrel.

A művelődési házban a feladatellátó a közművelődési alapszolgáltatások zavartalan biztosítása érdekében szükséges létszámban közművelődési szakmai munkakörben szakembert foglalkoztat úgy, hogy legalább egy, felsőfokú közművelődési szakképzettséggel rendelkező szakembert teljes munkaidőben foglalkoztat.

A művelődési ház nyitvatartási idejét a művelődési házban ki kell függeszteni. A művelődési ház – illeszkedve a közösségi kezdeményezésekhez – legalább a hét öt napján, legalább napi 8 órában nyitva tart, melyből legalább egy napnak szabadnapra vagy munkaszüneti napra kell esnie, továbbá legalább a hét három napján magába kell foglalnia a 16.00–19.00 óra közötti időszakot.

A kifüggesztett nyitvatartástól eltérni évente legfeljebb két hónap időtartamban lehet úgy, hogy a feladatellátó az eltérést legalább egy hónappal megelőzően a művelődési házban közzéteszi.

A Kultv. 83/A §-a alapján a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, a törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján – a Közművelődési Kerekasztallal és a települési nemzetiségi önkormányzattal való egyeztetést követően – rendeletben határozza meg az ellátandó közművelődési alapszolgáltatások körét, valamint feladatellátásának formáját, módját és mértékét.

A törvényi és rendeleti szabályozásban bekövetkezett változások mértéke miatt javasolt a hatályos közművelődési rendelet hatályon kívül helyezését követően új rendelet elfogadása. A szabályozás célja egyfelől, hogy harmóniát teremtsen a jelenlegi gyakorlattal, másfelől, hogy a település közművelődési alapszolgáltatások biztosításával és fejlesztésével kapcsolatos elképzelések jogi keretét megteremtse.