1. § (1) A rendeletben használt alapfogalmakat a Közterület Felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 27. § a) bekezdése, az állategészségügyről szóló 1995. évi XCI törvény 3. §-a, a hulladékgazdálkodásról 2000. évi XLIII. törvény 31. §-a, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § (13) bekezdése, és a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységről szóló 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendeletek 3. § (c) bekezdése szabályozzák.

(2) A rendelet hatálya kiterjed: jogi és természetes személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

(3) E rendeletet kell alkalmazni:

2. § (1) Mezőgazdasági rendeltetésű föld művelés alóli kivonása esetében - a tényleges igénybevételig - biztosítani kell a föld mezőgazdasági hasznosítását.

(2) A mezőgazdasági művelésre alkalmatlan és településfejlesztési célra nem tervezett területek növényesítését, fásítását a tulajdonosnak, vagy kezelőnek meg kell valósítani.

(3) A föld termőképességének megőrzése és növelése a tulajdonos, illetve a használó kötelessége.

(4) Az építkezések területén a termőtalajréteg leszedéséről és pótlásáról az építtető köteles gondoskodni.

3. § (1) Jánosháza nagyközség egész területén szennyvizet szikkasztani tilos.

(2) A nagyközség igazgatási területén szennyvizet szennyvízcsatornába kell elhelyezni, ahol nincs, ott zárt szennyvizgyüjtőbe kell gyűjteni.

(3) A szennyvízgyűjtő ürítését csak erre feljogosított szakvállalat, vállalkozó végezheti az elszállított folyékony hulladék mennyiségét a tulajdonos számlával köteles igazolni.

(4) Szennyezést okozó anyagot /szemetet, szennyvizet, trágyalét, iszapot stb./ csapadékvíz elvezető csatorna víznyelő aknájába, nyílt árokba, megszűnt kútba juttatni tilos.

(5) Vízfolyásban, vagy annak közvetlen környezetében, továbbá a közkifolyónál járművet mosni tilos.

4. § (1) Üzemi, intézményi létesítmények tüzelő berendezéseire csak az előirt levegőminőség biztosítása mellett adható engedély.

(2) Lakóterületen légszennyező ipari és egyéb létesítmény nem építhető.

(3) Közterületen hulladékot égetni tilos. /Kivéve a közterületeken álló fák lehullott lombját/

(4) Tilos a tarlóégetés, kivéve, ha azt a szakhatóság növényvédelmi érdekből elrendeli.

(5) Nyilttéri égetést csak hétfői és szombati napokon reggel 8:00 és 18:00 között lehet végezni, más napokon a jegyző írásbeli engedélye nélkül a nyilttéri égetés tilos.

(6) Nyilttérben tilos a mesterségesen előállított anyagok égetése.

5. § (1) A nagyközség közigazgatási területe zajvédelmi szempontból a következőkben megjelölt övezetekbe nyert besorolást:

(2) Az egyes területek övezetbe sorolását a rendelet 2. sz. melléklete tartalmazza.

(3) Az engedélyezett zajterhelési irányértékeket a rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza.

6. § (1) Többlakásos lakóépületben, a rendelet hatálya alá tartozó létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor, és e létesítmények tevékenységéből eredő, a szomszédos lakás-használatú ingatlanba az épületen átszűrődő állandó zaj

(2) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből eredő zajszint megállapításánál, illetve e létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor a szabadban, lakó- vagy intézményterület zajtól védendő homlokzatai előtt 2 m távolságban, és az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken a terület belsejében és határán mért zajterhelési irányértéket kell figyelembe venni.

(3) A lakóépületek helyiségeiben a mérési pontokat a helyiség falaitól legalább 0,5 m távolságban kell elhelyezni úgy, hogy a mérési pontok távolsága az ablaktól 1 m-nél nem kevesebb.

(4) Közterületre irányuló hangszórós tevékenység és zeneszolgáltatás közösségi érdekű rendezvényen bejelentési kötelezettség mellett végezhető, egyéb esetben csak a jegyző hozzájárulásával folytatható.

(5) E rendelet alkalmazásában hangosító berendezés bármilyen hangszóró vagy műsorforrás.

(6) Rezgés terheléssel járó tevékenységet belterületen a tevékenység megkezdése előtt 30 nappal egyeztetni kell a település jegyzőjével a tevékenység csak engedélyével végezhető, külterületen az érintett ingatlanok tulajdonosainak hozzájárulásával végezhető.

7. § (1) Az egyes ingatlanok tisztántartásáról.

(2) Az ingatlan tulajdonosa használója, kezelője köteles gondoskodni:

(3) Intézmény, szórakozóhely, vendéglátó - ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely előtti járdaszakasz tisztántartása, a hó- és síkosság mentesítés, mind nyitvatartási időben, mind azon túl a használó, illetve üzemeltető kötelessége. (1995. évi LIII. tv. 47. § (1) bekezdés e) pont).

(4) A gondozatlan járdaszakasz vagy nyílt árok tisztántartását, kaszálását az önkormányzat az ingatlan tulajdonosa terhére elvégeztetheti.

8. § (1) A közforgalmi közúti közlekedés céljára szolgáló létesítmény esetében

9. § (1) Az üzlet, vendéglátóegység, elárusítóhely előtt a szemétgyűjtő tartályok elhelyezése és tisztántartása az egység üzemeltetőjének a feladata (1995. évi LIII. tv. 47. § (1) bekezdés e) pont).

(2) Közterületen a szemetet, hulladékot csak az erre a célra rendszeresített szemétgyűjtőbe szabad elhelyezni.

(3) A szemétgyűjtők kihelyezése és rendszeres ürítése az önkormányzat feladata, az (1) bekezdés kivételével.

9/A. § (1) Az Önkormányzat a Damjanich u. 6. szám alatti önkormányzati ingatlanon, a piactéren és a Temető melletti önkormányzati közútnál konténereket helyez el. A konténerekben kizárólag Jánosháza nagyközség közigazgatási területén keletkezett hulladék helyezhető el.

(2) A konténerekben tilos az olyan hulladék elhelyezése, amelynek hulladéklerakóban történő lerakását külön jogszabály tiltja.

10. § (1) A nagyközség területén lévő ingatlanok tulajdonosai, használói kötelesek ingatlanukat rendben tartani gyomtól, gaztól, szeméttől, vadon élő bokortól megtisztítani, a szabad földterületet megművelni.

(2) Az ingatlan tulajdonosa, ahol lehetőség van rá, köteles gondoskodni az ingatlana előtti közterület füvesítéséről, parkosításáról. A parkosítás céljából ültettt fák, bokrok gondozásáról / nyírás stb. / az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni úgy, hogy a kilátást / utcára való kihajtás stb./ ne akadályozza / szükség esetén fa, bokor, felnyesésével vagy kivágásával.

(3) A nagyközség területén működő kereskedelmi egységek, vendéglátó ipari és szolgáltató létesítmények külső- és belső nagytakarítását /a környezetrendezést/ az üzemeltetők kötelesek minden év április 30-ig elvégezni, rendben tartásukról pedig folyamatosan gondoskodni. Kötelesek továbbá a homlokzat, az épület szerkezeti egységeinek /előtető, portál, cégtábla stb./ jó karbantartásáról gondoskodni.

(4) A kereskedelmi, vendéglátó - ipari és szolgáltató létesítmények üzemeltetői a kirakatot kötelesek tisztán tartani és a kirakatokat az üzlet profiljának megfelelően áru bemutatására használni.

(5) Az építés, bontás vagy felújítás alatt álló ingatlan tisztántartása a kivitelező feladata.

11. § (1) A nagyközség területén telepített növények legkisebb ültetési távolsága belterület esetén az ingatlan határától:

(2) A nagyközség területén telepített növények legkisebb ültetési távolsága külterület esetén az ingatlan határától:

(3) külterületre telepített cserjék és egyéb bokrok esetén

12. § (1) A röplapok utcai terjesztői kötelesek - a terjesztést követően - a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Hirdetményt, plakátot kizárólag a község hirdetőtábláin, vagy e célra kijelölt helyen lehet elhelyezni.

(3) A hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblán elhelyezte, illetve elhelyeztette. Amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását.

15. § (1) A közterületek rendeltetésüknek megfelelő használata, a rájuk vonatkozó hatósági előírások és engedélyek szerint bárkit megillet.

(2) A közterület rendeltetéstől eltérő célra történő használata jogerős önkormányzati hatósági engedély (továbbiakban: engedély) birtokában történhet.

(3) Az engedélyt a polgármester adja ki.

(4) Amennyiben a közterület-használat olyan tevékenység végzésére illetve olyan építmény elhelyezésére irányul, amelyhez egyéb hatósági engedély is szükséges, úgy az engedélyt a hatósági eljárással együtt kell kiadni.

(5) A polgármester hatósági határozata ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani.

15/A. § (1) A közterület rendeltetéstől eltérő célú használatáért díjat kell fizetni. A díj mértékét a képviselő-testület állapítja meg (6. számú melléklet). A díj összegét, megfizetésének módját és határidejét az engedély tartalmazza. A díjat az engedély jogerőre emelkedését követő 8 napon belül kell megfizetni.

(2) Közterület használati engedély határozott időre adható, melynek legrövidebb időtartama egy nap, leghosszabb időtartama pedig egy év. Az engedély időtartamának lejárta előtt meghosszabbítható, ha azt kizáró körülmények nem állnak fenn. A meghosszabbításra az engedély kiadásának szabályait kell alkalmazni.

(3) A díj összegének megállapításánál minden megkezdett nap, hónap illetve m² egésznek számít.

(4) Nem terheli közterület-használati díj fizetési kötelezettség:

(5) A Képviselő-testület a választási hirdetést tartalmazó hirdetőtábla illetve hirdetőoszlop elhelyezésére az önkormányzat tulajdonát képező 969/1. helyrajzi számú ingatlant (Honvéd tér, sétáló utca) jelöli ki. A választási hirdetés elhelyezésére szolgáló hirdetőtábla felülete nem lehet nagyobb 4 m²-nél, a hirdetőoszlop magassága nem haladhatja meg a 2,5 métert. Nem terheli közterület-használati díj fizetési kötelezettség a hirdetőtábla kihelyezőjét az országgyűlési választások és a helyi önkormányzati választások időpontjának kiírásától a választást követő 30. napig.

(6) A közterületet igénybe vevő a használat után köteles az eredeti állapotot helyreállítani, vagy ha ez nem lehetséges, az okozott kárt a 7. számú mellékletben foglaltak szerint megtéríteni.

15/B. § (1) Vissza kell vonni az engedélyt, ha az engedélyes

(2) A visszavonásra akkor kerülhet sor, ha az engedélyes a szabálytalanságot írásbeli felszólítást követően sem szünteti meg.

16. § (1) A nagyközségben a vándorárusok kötelesek az árusítóhelyek környékét állandóan tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és annak elszállításáról gondoskodni.

(2) Árusítani kizárólag a nagyközség erre a célra kijelölt területein, (Mária kert lezárt útszakasz, Iskolai Sportpálya Vágóhíd utcai vásátér), illetve a nagyközségi piac területén lehet megfelelő díj befizetésének igazolása esetén (22/1995. (XI.15.) önkormányzati rendelet alapján).

17. § (1) Szórakozóhely, vendéglátó-ipari egység, kereskedelmi üzlethelyiség és más elárusító hely előtti járdaszakaszon és közterületen szeszes ital fogyasztása tilos. /kivéve a vendéglátóhelyek kerthelységeit/

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendezvények területére, ahol ideiglenes jelleggel engedéllyel kialakítható szeszesital fogyasztási hely.

(3) A (2) bekezdésben engedélyezett árusítás esetén a terület rendezvény utáni takarítását és tisztántartást, a rendezvény befejezése után 1 napon belül saját költségén az köteles elvégezni, vagy elvégeztetni, aki részére az engedélyt kiadták. Amennyiben a terület takarítását a használó nem végzi el, az önkormányzat végezteti el, és a költségeket a használóval megtérítteti.

18. § (1) A közúti közlekedésben használt jármű / autóbusz, kamion, mezőgazdasági erő és munkagépek eszközök, traktor stb./, közúton vagy más közterületen nem tárolható, kivéve ha az üzembenntartó a közúti közlekedési szolgáltatást legfeljebb 3.500 kg legnagyobb megengedett össztömegű gépkocsival végzi.

(2) Kivételesen indokolt esetben a közúti közlekedési szolgáltatáshoz használt 3.500 kg-nál nagyobb össztömegű jármű is tárolható közterületen, ha a jármű a közúti forgalmat, a parkolást, vagy a lakókörnyezetet nem zavarja, ha közterület használati engedéllyel történik. (A Vas Megyei Közlekedési Felügyelet véleménye alapján.)

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés a Széchenyi utca, Berzsenyi utca, Ifjúság utca, Batthyány utca, Kossuth tér, közterületeire nem alkalmazható.

(4) 3.500 kg-nál nagyobb össztömegű járművek tárolására a Jánosháza Vágóhíd u. 775/1 hrsz-ú ingatlan vehető igénybe a járművek tulajdonosainak felelősségére. Minden év október 15-31 között (búcsú időszakában) a járművek tárolására a Honvéd téri belső zsákutca vehető igénybe.

(5) Engedély nélkül üzemképtelen a közúti közlekedésben való részvételre alkalmatlan jármű közúton, járdán, járdaszigeten, erdőben, zöldterületen egyáltalán nem tárolható.

19. § Elhullott állat tetemét a tulajdonos köteles haladéktalanul az ártalmatlanító helyre szállíttatni a Sárvári ÁTEV-el. Amennyiben a tulajdonos ezen kötelezettségének nem tesz eleget, az állati hulla elszállításáról az állat tulajdonosának költségére az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos ismeretlen, az ártalmatlanná tételről az önkormányzat saját költségén köteles gondoskodni.

20. § (1) A nagyközség területén lévő zöldterületek, valamint növényzet ápolását és az időszerű növényvédő munkálatokat a tulajdonosok maguk kötelesek elvégezni.

(2) A község területén lévő önkormányzati tulajdonú közhasználati parkok építéséről, felújításáról, fenntartásáról, gondozásáról és ápolásáról az önkormányzat gondoskodik.

21. § (1) A község területén élő védett emlősök, madarak, rovarok bármely eszközzel történő zavarása, a fészkek rongálása, a tojások és az utódok kiszedése és irtása tilos.

(2) A községben a játszóteret, és a hozzátartozó berendezési tárgyakat 14 éven aluli gyermekek használhatják.

(3) Közhasználatú és egyéb zöldterületeken és közkifolyóknál járművet, és egyéb gépet, használati tárgyat mosni, állatot itatni tilos.

(4) Közterületet szennyezni, szemetet és hulladékot vagy papírt eldobni, továbbá szennyvizet vagy bármilyen folyadékot, csapadékvíz kivételével kiengedni, kiönteni és jószágot legeltetni tilos.

(5) Parkokban, játszótereken, fásításokban tilos:

(6) A fásított, parkosított területen, továbbá játszótéren, és sportpályán jószágot áthajtani, nem szabad.

(7) Eldugulás, vagy rongálás okozására alkalmas anyagot belvízelvezető csatornába vagy vízelvezető árokba helyezni tilos.

(8) Tilos minden olyan magatartás, amely a környezetet szennyezi, vagy arra káros hatással van.

(9) Az olyan anyagot, amely az egészséget veszélyezteti, az élősdiek számára tápot nyújt, bűzös és a levegőt szennyezteti sem köz, sem magánterületen elhelyezni nem szabad.

22. § (1) A község közigazgatási területén az élővilág, táj- és természetvédelem kötelezően kiterjed valamennyi természeti területre, értékre, rendszerre, tájra és egyedi tájértékre, és az 1996. évi LIII. tv. alapján védett, fokozottan védett vadon élő szervezetre, azok életközösségére és élőhelyeire.

(2) Valamennyi területhasználat, fejlesztés során kiemelt figyelmet kell fordítani a tájképi adottságok megőrzésére. Művelési ág változtatás, más célú hasznosítás csak a táj jellegének, szerkezetének illetve a történelmileg kialakult tájhasználatának figyelembe vételével, természetkímélő módon valósítható meg.

(3) A település közigazgatási területén védett terület nincs, védetté nyilvánítás nincs előirányozva.

26. § (1) Többlakásos lakóépületben, vagy közösen használt terület esetében állatot csak a tulajdonos, tulajdonostárs, bérbe- illetve használatba adó, továbbá a többi bérlő, valamint használótárs hozzájárulása esetén lehet tartani.

(2) Lakásbérlet esetén házőrző eb tartásához a tulajdonos /haszonélvező/ és az ingatlan kezelője, társasház esetén pedig valamennyi tulajdonostárs, vagy bérlők többségének előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges. A hozzájárulást minden esetben be kell szerezni.

(3) Eb lakáson belüli tartásánál többszintes épületek esetén a közvetlen szomszédok, továbbá az alatta és felette lévő szintszomszédok hozzájárulását minden esetben be kell szerezni.

27. § (1) Állattartó köteles gondoskodni arról, hogy az eb közterületre és más magánterületre felügyelet nélkül ne jusson ki. Közterületre csak pórázon vezetve szabad ebet kivinni, a kutyát szájkosárral is el kell látni.

(2) Állatot felügyelet nélkül közterületre kiengedni tilos.

(3) Ebet közparkba, játszótérre bevinni, illetve beengedni tilos.

(4) Az eb tulajdonos, vagy az eb felügyeletével megbízott más személy köteles gondoskodni arról, hogy az eb a közterületet ne szennyezze. Az eb által a területeken keletkező szennyeződést el kell távolítani. / az ebtulajdonos feladata /

28. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5) A gazdátlan és kóbór állatok kiírtatásáról az önkormányzat gondoskodik. Ha a tulajdonos személye a későbbiekben ismertté válik, a felmerült költségek megtérítésére kell kötelezni.

33. § E rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a Köztisztaságról a Környezetvédelemről és az Állattartásról szóló Nagyközségi Közös Tanács 10/1999. (IV.30.) számú önkormányzati rendelettel és a 2/1989 számú rendelettel módosított 1/1988. számú rendelete,valamint a települési szilárd hulladék összegyűjtését és elszállítását és elhelyezését biztosító helyi közszolgáltatásról szóló Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának 17/1996. (VIII.16.) számú rendeletével módosított 9/1996. (III.29.) számú rendelete, és a közterület használatról és a közterület használati díj megállapításáról szóló Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának 2/1996. (1.18.) számú rendelettel módosított 4/1993. (VII.15.) számú rendelete.