Jánosháza Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§.(3) bekezdés c. pontjában és a 13. §. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, - a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 16. § (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

A rendelet hatálya

1.§

1. Jelen előírások hatálya Jánosháza nagyközség teljes közigazgatási területére terjed ki.
2. Az Étv. és az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.
3. A Szabályozási tervlapokat (Szabályozási terv 1-9.) a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
4. A rendeletnek nem képezi részét a szövegközi, magasabb jogszabályokból idézett, a szövegkörnyezeténél kisebb, baloldal vonalbekezdéssel elválasztott, szövegrész.

A rendelet alkalmazása

2.§

1. A Szabályozási terv alaptérképi elemei:
   1. közigazgatási határ
   2. meglévő belterületi határ
   3. meglévő telekhatárok, helyrajzi számok és utcanevek
   4. épületek, építmények, műtárgyak határvonalai, létesítmények megnevezései, házszámok

terepfelszín rétegvonalai és magassági adatai.

2. A Szabályozás Terven kötelezőnek kell tekinteni és meg kell tartani: 
   
2. a)  belterület és külterület határát
   

b) a közterületet nem közterülettől elválasztó vonalat: szabályozási vonal, és szabályozási szélesség

c)  a beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területek elválasztó vonalat

d)  az övezeti jellemzőket

e) Az építési hely határát

f) területfelhasználási módok határát

g) az egyes területek kizárólagos felhasználásának módját

h) a közhasználat céljára átadandó területeket

i) országosan védett területek határa, és azokra vonatkozó előírások,

j) védőterületek határa, és azokra vonatkozó előírások

k) országosan védett építmények

l) beültetési kötelezettséget jelölő vonalat

m) elővásárlási joggal terhelt terület határa.

(3) A Szabályozási terv kötelező elemeit megváltoztatni csak az Étv 9.§ szerint a Szabályozási terv módosításával lehet. A szabályozási terv 2.§(2) bekezdésében felsorolt i); j); k) elemeinek lehatárolásától el lehet térni a kulturális örökség és a természeti értékek védelme érdekében a magasabb jogszabályokban kihirdetett területek és lehatárolásuk alapján.

(4) A Szabályozási Terven irányadónak kell tekinteni:

a) telekhatárokat

b) övezet határok (telekhatár változást követve)

c) irányadó szabályozási vonal

d) a javasolt megszüntetéseket

e) a kijelölt forgalomcsillapított közterületeket

f) helyileg védett építmények, utcaképek

g) csomóponti kialakítások jelölése.

5. Ahol a terv új szabályozási vonalat nem jelöl ott, a meglévő közterülethatárát szabályozási vonalnak kell tekinteni és meg kell tartani.

Az irányadó szabályozási elemek vagy a szabályozás lehetséges változatára utalnak, vagy pontosításuk továbbtervezést – telekalakítás, elvi építési engedélyezés stb.– igényel. Az irányadó szabályozási elemektől való eltérés a jelen Rendeletben foglalt rendelkezések keretei között, a Rendelet, ill. a Szabályozási Terv módosítása nélkül engedélyezhető, a további elemek tájékoztató jellegűek.

(7) A Szabályozás Terv (továbbiakban: SZT) szabályozási elemeinek értelmezése:

1. Irányadó telekhatár: Az irányadó telekhatár a telekkiosztás, vagy lehetséges telekhatár rendezésre, változtatásra utal, vagy pontosításuk továbbtervezést – telekalakítás, elvi építési engedélyezés stb.– igényel.

A település területfelhasználása

3.§

1. Jánosháza nagyközség közigazgatási területe beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területekre tagozódik.
2. Beépítésre szánt területek:Kisvárosias lakóterület (Lk)

Kertvárosias lakóterület (Lke)

Falusias lakóterület (Lf)

Településközpont vegyes terület (Vt)

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület (Gksz)

Ipari gazdasági terület (Gip)

Szabadidő, sport különleges terület (Ksz)

Kastély különleges terület (Kk)

Mezőgazdasági üzemi különleges terület (Kmü)

Autóbusz-pályaudvar különleges terület (Kap)

Közmű különleges terület (KM)

Temető különleges terület (Kt)

3. Beépítésre nem szánt területek:

Közúti közlekedési és közmű terület

Kötöttpályás (vasúti) közlekedési terület (Kök)

Közmű elhelyezési és hírközlési terület (KM)

Zöldterület (Z-Kp, Z-Kk)

Védelmi célú erdőterület (Ev)

Gazdasági célú erdőterület (Eg)

Általános mezőgazdasági terület (Má)

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Mko)

Vízfolyás, víztározás célú vízgazdálkodási terület (V).

II. Fejezet

A nagyközség egész területén érvényes helyi szabályok meghatározása

Telekalakítás

4.§

Telekalakítás szabályai:

(1) A szabályozási vonal változásával érintett telkek esetében kötelező telket alakítani, legkésőbb 1.§(2) bekezdésben megjelölt építési munkára vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg. A telkek közterületté váló része a közterületi, a beépítésre szánt területhez csatolt rész pedig az ennek megfelelő övezeti besorolást kapja. A szabályozási vonal által leválasztással létrejött közlekedési területhez kapcsolódó telekrész közforgalom elől el nem zárt magánútként vagy közútként kerül besorolásra.

(2) A tervezett közterület-szabályozások minden esetben végrehajthatóak; akkor is, ha a telek területe az övezetben előírt minimális méret alá csökken, illetve eleve kisebb a területe az előírt telekminimumnál. A tervezett közterület-szabályozások alapján az övezeti előírásnál kisebb telekméretűvé váló telkek - amennyiben korábban is építési telkek voltak és megfelelnek az építési övezeti előírás egyéb feltételeinek - továbbra is beépíthetők maradnak.

(3)  

Terepalakítás

5.§

(1) A terepkialakítás és építés eredményeképpen nem vezethető csapadékvíz a szomszédos építési telekre.

(2) A domborzati adottságok miatt a telek megközelítéséhez szükséges behajtó, kapubejárat, rézsűkialakítás, stb... közút kezelőjének hozzájárulásával létesülhet.

Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

6.§

(1) A település közterületein elsődlegesen elhelyezhető:

a) hirdető (reklám) berendezés,

b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények (várakozóhelyek és tartozékaik),

c) köztisztasággal kapcsolatos építmények,

d) szobor, díszkút, szakrális emlék, emlékmű

e) távbeszélőfülke

f) a rendelet  25.§ (1) bekezdésében foglaltak és zászlótartórúd.

(2) A helyi utcaképi védelem alatt álló területen hirdető-berendezés, egyéb reklámhordozó, tájékoztató rendszer köztisztasági eszköz, stb. a vonatkozó hatályos rendelkezések keretei között helyezhető. Megjelenésében harmonizáljon a kialakult építészeti és környezeti karakterrel, hangulattal, stílussal.

3. 
   
4. Az újonnan kialakításra kerülő közlekedési- és közműterületeken, valamint zöldterületeken a létesítési és üzembe helyezési engedély csak úgy adható, ha a kertészeti terv alapján tervezett növényültetési kötelezettség teljesítése is megtörténik
5. A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.
6. A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel, palánkkal takarva, vagy földalatti tárolóban elhelyezve lehet kialakítani. Védett utcaképben csak az utcakép és építmény látványának és használatának zavarása nélkül (takarva), teresedés esetén annak szélén vagy szegletében alakítható ki.

Közművesítés helyi feltételei -

Beépítésre szánt területek

7. §

1. Jánosháza belterületi beépítésre szánt területeit az OTÉK 8. §-ának (2) bekezdése szerinti teljes közművesítettséggel kell kialakítani legkésőbb az épületek használatbavételéig a (2) bekezdésekben foglalt kivételekkel.
2. A külterületi beépítésre szánt területeket – szennyvízelvezető rendszer és annak csatlakozása hiányában a rendelet 10.§(3) bekezdésének megfelelőn - legalább részleges közművesítettséggel kell ellátni legkésőbb az általuk kiszolgált épületek használatbavételéig.
3. A (2) bekezdés szerinti területeken az egyedi közművel történő szennyvíztisztítás vagy közüzemi szennyvízelvezetés kiépültéig épületek a vonatkozó előírásoknak megfelelően építhetők.

Közművesítés helyi feltételei -

Beépítésre nem szánt területek

8. §

1. Beépítésre nem szánt területen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó, vagy más gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglévő épület felsorolt célra történő funkcióváltása csak akkor engedélyezhető, ha az egészséges ivóvízellátás és a villamosenergia-ellátás, valamint a szennyvízkezelés legalább egyedi közművel biztosított legkésőbb az épület használatbavételekor.
2. Beépítésre nem szánt területeken vízellátás és szennyvízkezelés nélkül is engedélyezhető a kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel összefüggő raktárhelyiségeket (terménytárolót) tartalmazó építmények létesítése.
3. Beépítésre nem szánt területeken a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás szempontjából hiányos közművesítettség mellett is engedélyezhető az olyan építés, amikor

1. a telken belüli összes létesítmény használata – ténylegesen vagy a tervezett használat alapján – évente 100 m³-nél kevesebb szennyvíz termelődésével jár, és
2. a szennyvíz gyűjtése és átmeneti tárolása zárt, szivárgásmentes tárolóban történik, és
   

c) a tárolóból szippantott szennyvíz ártalmatlanítása igazoltan a kijelölt szennyvízleürítő helyre való szállítással történik.

Közművesítés helyi feltételei -

Általános előírások

9. §

1. A közüzemi közműhálózatokat, közműlétesítményeket és biztonsági övezeteit közterületen, annak hiányában magánterületen vagy közmű üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben és magánterületen szolgalmi jogi vagy közérdekű használati jog bejegyzéssel kell a helyet biztosítani.
2. Az utak szabályozási szélességében a közművek elrendezésénél, a fásítási terv figyelembe vételével, mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell biztosítani. A fejlesztési területeken egyidejűleg készülő tervek alapján kell meghatározni a tervezett terepszintet, a felszíni vízelvezetést, a szennyvízcsatorna hálózatot, és a többi nem terepfüggő közművezetéket.
3. Utak és egyéb közterületek építésekor, felújításakor, kiváltásakor a közművek egyidejű megépítéséről, rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

Egyes közműfajták létesítésével kapcsolatos sajátos előírások

Vízellátás, vízelvezetés, villamosenergiaellátás, földgázellátás, távhőellátás,

elektronikus hírközlés

10. §

1. A vízellátás vonatkozásában az OTÉK 46. §-ának, a szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetés vonatkozásában az OTÉK 47. §-ának, az energiaellátási- és hírközlési közművek vonatkozásában az OTÉK 48. §-ának előírásain túl a 10.§ további előírásait kell figyelembe venni.

Vízellátás^[1]

2. A beépítésre nem szánt bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.
3. A Jánosháza sérülékeny ivóvíz bázis előzetesen kijelölt hidrogeológiai védőövezete a jogszabályok előírásain túlmenően
   

a) lakó, gazdasági épületek csak zárt szennyvízcsatornára való rákötéssel létesíthetők, csapadékvíz elvezetésük, vagy burkolt árokban, vagy zárt csatornában történhet;

b) a közlekedési utakat és járdákat burkolni kell;

c) szennyvíz szikkasztása, tárolása, termőföldi kihelyezése tilos;

f) gépkocsi parkoló csak burkolattal, a csapadékvíz elvezetésével alakítható ki;

h) kerülni kell a túlzott trágyázást, csak a növények által gyorsan felvett trágya alkalmazható;

i) mérgező anyagok előállítása, feldolgozása, tárolása tilos;

k) hulladék és veszélyes hulladék gyűjtése, tárolása tilos;

l) szerves és műtrágya raktározása tilos.

Vízelvezetés

4. A szennyvizekkel a környezetet terhelni nem szabad, ezért:

1. A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg –rövid időre- sem engedélyezhető.
2. A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.
3. A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell Ezen előírásokat meglévő épületek, építmények építése, átalakítása, bővítése, korszerűsítése, használati módjának megváltozásakor is alkalmazni kell.^[2]
4. A település beépítésre szánt területén gazdasági területet kialakítani csak a nagyközségi zárt szennyvízhálózatra való csatlakozási lehetőség rendelkezésre állása esetén szabad, ettől eltérni csak akkor lehet, ha a nagyközségi hálózati csatlakozási lehetőség távolsága meghaladja a 300 m-t, ekkor egyéb helyi megoldás alkalmazható.

Ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 10 m³-t, akkor engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Amikor a közcsatornahálózat kiépítése a gazdasági területet 100 m távolságig megközelíti, az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 10 m³-t és a megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés védőtávolság igénye nem nyúlhat túl a gazdasági területen és azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz.

5. A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizekkel kapcsolatosan:

a település beépítésre szánt területén az építési engedély kiadható, ha:

a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor engedélyezhető közműpótló berendezés alkalmazása. A térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan -ellenőrzötten- zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani. Ha a közcsatornahálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 m távolságon belülig megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre.

a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5 m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz

.

(5) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel -a megengedett szennyezettség mértékéig- elő kell tisztítani.

(6) Közvetlen az élőfolyásba az iparterületekről, ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.

 a) A nagyobb –árhullámmal veszélyeztetett- vízfolyások mellett 10-10 m,

 b) a kisebb vízfolyások partéleitől 6-6 m

 c) az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3-3 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3 m, a másik oldalon legalább 1 m

(7) Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10 m-es távolságon belül még rövid átmeneti időre sem engedélyezhető semminemű berendezés vagy anyag ideiglenes elhelyezése ill. tárolása.

(8) A csapadékvíz elvezetését a burkolt utakkal feltárt területen, valamennyi beépítésre javasolt új területen elsősorban a zárt csapadékcsatornával engedélyezni. A meglevő beépített, illetve a beépítésre szánt területen a nyílt árokrendszerű felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat. Azt követően zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni. Hosszabb távon nyílt árkos csapadékvíz elvezetési rendszer csak szilárd burkolat nélküli, illetve beépítésre nem szánt területen maradhat fenn. A csapadékvíz élőfolyásba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező.

Villamosenergia ellátás       

Föld feletti villamos vezeték 100-200 kV névleges feszültségszint között 13 méter, 1-35 kV névleges feszültségszint között 5 méter, de a vezeték azon szakaszán, amely belterületre és fokozott biztonságra vonatkozó előírásainak megtartásával létesült, 2,5 méter 122/2004.(X.15.) Gkm. rendelet szerint.

9. Községesztétikai és területgazdálkodási szempontból földkábeles elhelyezéssel javasolt a belterületi földrészletként kijelölt beépítésre szánt területeken villamosenergia ellátási hálózatot építeni, meglévő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni.

10. Beépítésre nem szánt területeken és külterületen fekvő beépítésre szánt területen a villamosenergia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

11. Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

12. Az épületek homlokzatára szerelt bárminemű vezeték, kapcsoló szekrény és csatlakozó doboz helyét – a kezelhetőség biztosításával – az épületek falsíkjába történő süllyesztéssel, illetve a vezetékek, a szerelvények, a csatlakozó dobozok esztétikus takarásával, lefedésével kell megoldani. A kapcsolószekrények és a dobozok formáját, színét, helyét az épület stílusához, a homlokzat színéhez igazodva kell kiválasztani.

Földgázellátás

(13) A települést ellátó nagynyomású és nagy-középnyomású vezetékek, a nagyközségi gázfogadó, a nyomásszabályozók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A nagyközségen belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell alakítani.

(14) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetőek el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Elektronikus hírközlés

(15) Községrendezési szempontból az elektronikus hírközlési hálózat létesítésekor ill. rekonstrukciójakor földkábelbe ill. alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. A földfeletti vezetése a lazább családiházas beépítésű körzetekben egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(16) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen

 a) községképi és sziluettvizsgálat készüljön

 b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

A levegő védelme

11. §

1. (1) A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. a területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.
   

2. A nagyközségközpont kertvárosias, kisvárosias lakó és vegyes területén nem engedhető meg:

a)    Bűzt, kellemetlen szagot okozó tevékenységek a beépítésre szánt területeken és a kiemelten védett területeken csak zárt térben folytathatók az esetben, ha a kellemetlen szaganyagok külső térbe jutása a technológiával megakadályozható.b)    Új állattartó telep és egyéb, kellemetlen szaghatást okozó létesítmény lakóterülethez 300 m-nél közelebb nem létesíthető.

A föld- és vizek védelme

12. §

2. A nagyközség közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából^[3] un. „érzékeny terület”.
3. A nagyközség közigazgatási területe un.^[4] „nitrátérzékeny terület”, mely besorolás miatt a területen folytatott tevékenységek a vonatkozó jogszabály szerint végezhetők.
4. A volt iparterületen történő építési engedélyezési eljárás során a terület talaj- és talajvíz-szennyezettségét meg kell vizsgálni, és ha szükséges, a szennyezett talajt a területről a szakhatósági előírások figyelembevételével el kell távolítani. A telken, illetőleg a szomszédos közterületen szennyezett talaj átmenetileg sem tárolható, annak kitermelése után a folyamatos elszállításáról a terület tulajdonosa köteles gondoskodni. A hulladékká vált szennyezett talajt csak megfelelő engedéllyel rendelkező gazdálkodóval szabad ártalmatlaníttatni.
5. Építés előkészítési munkák, tereprendezés során a munkálatokkal érintett területen meglévő termőföld megmentéséről, előzetes letermeléséről és zöldfelület építésben való felhasználásáról az építtetőknek gondoskodnia kell.
6. Föld- és vízvédelem

a)    Nem burkolt felületeken hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

c)    Területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.

d)    Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz és egyéb szennyező anyag az árkokba, vízfolyásokba, tavakba nem vezethető.

3. Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket közcsatornába vezetés előtt előtisztítani szükséges. Közcsatornába csak vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők. ^[5]
4. Épületek, utak egyéb létesítmények kialakításakor az érintett területen lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről (deponálásáról) és újrahasznosításáról a beruházónak, építtetőnek gondoskodnia kell.

(6) A talajeróziónak kitett terület övezetébe eső területeken:

1. Az 5%-nál enyhébb lejtésű  területeken alapvetően nincs szükség különleges talajvédelemre.
2. Az 5–12% közötti lejtés esetében, ha a lejtő hosszú és az erózióra hajlamos, célszerű a tereprendezés, amelynek célja a nagyobb vízmosásos erózió, a lefutó víz összefutásának  csökkentése, megakadályozása. Az egyenletes, tagolatlan, 60–100 méternél nem hosszabb lejtőkön elegendő a fasorok, szőlősorok közel vízszintes telepítése.
3. A 12–17%-os lejtésű területeken célszerű a teraszok kialakítása. A teraszok segítségével megosztjuk a lejtő hosszát, így csökkentjük a lefutó víz energiáját, s ezzel együtt a talajlehordást. Szántógazdálkodást ajánlott gyepgazdálkodással, vagy erdőgazdálkodással felváltani. Szántó művelés megtartása esetén agrotechnikai módszerekkel kell megvédeni a talajt.
4. A 17-25%-os lejtésű területeken célszerű a teraszok kialakítása. A teraszok segítségével megosztjuk a lejtő hosszát, így csökkentjük a lefutó víz energiáját, s ezzel együtt a talajlehordást. Szántógazdálkodást a gyep, vagy erdőgazdálkodásnak kell felváltani.
5. A 25 %-nál meredekebb lejtésű területeket erdősíteni kell.
6. Az eróziónak kitett területeken törekedni kell a minél nagyobb növényborítottságra, különösen a tavaszi és az őszi csapadékos időszakokban. A szántókon a vetést olyan korán kell végezni, hogy tél elejére legalább 25%-os növényborítottság alakuljon ki. Betakarítás után pedig a növényi maradványokat a táblán kell hagyni.

Környezeti zaj- és rezgés elleni védelem

13. §

1. Zaj és rezgés elleni védelem

a)    A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

A nagyközségben levő oktatási-nevelési létesítmények környezetében csak olyan tevékenység engedhető meg, amely azok területén a nappal 50 dB mérhető határérték túllépést nem okoz.

b)    Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett határérték ne kerüljenek túllépésre.

3. A fentieken túl figyelembe kell venni (szolgáltató tevékenységekből eredő zajhatások tekintetében) a helyi zaj- és rezgésvédelmi rendeletben foglaltakat is.
4. Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.
5. Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.

Hulladék-elhelyezés

14. §

(1) A község területén keletkező hulladék átmeneti (elszállításáig) történő tárolásáról, elhelyezéséről a létesítmények kialakítása és átalakítása során úgy kell gondoskodni, hogy az a környezetet a vonatkozó hatályos rendelkezésekben megengedettnél nagyobb mértékben ne terhelje. A területen keletkező veszélyes hulladék kezelését, elszállítását a vonatkozó hatályos rendelet előírásai szerint kell végezni.

(2) A hulladékgyűjtés csak szabványosított, zárt edényzetben történhet. A gyűjtőedényzet közterületen nem tárolható, elhelyezését telken vagy épületen belül kell biztosítani.

(3) A község közigazgatási területén veszélyes hulladéknak minősülő terméket üzemszerűen, célproduktumként előállító tevékenység nem végezhető.

(4) A fentiekben nem említett, a hulladékgazdálkodásra vonatkozó kérdésekben a hatályos vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni.

(5) Veszélyes hulladék keletkezését eredményező tevékenység csak úgy folytatható, hogy az üzemeltető köteles gondoskodni a veszélyes hulladék környezetszennyezést kizáró elhelyezéséről és ártalmatlanításáról.

(6) Tilos közterületen építési vagy egyéb kommunális hulladék elhelyezése. Magánterületen történő végleges elhelyezés csak a hatóságok engedélyével történhet.

(7) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(8) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(9) Az illegális hulladéklerakás felszámolásáról gondoskodni kell.

(10) Újonnan beépítésre kerülő területen keletkező üzemi és kommunális hulladék szelektív gyűjtését a települési hulladékgazdálkodási rendszerhez kapcsolódóan kell kialakítani.

III. Fejezet

Beépítésre szánt területfelhasználási egységek

építési övezeti tagolása, általános szabályai

15.§

(1) A Szabályozási Terv a beépítésre szánt területfelhasználási egységeket a beépítési mód, telek beépíthetősége, megengedett építménymagasság, előkert előírt mérete, telkek előírt területe figyelembe vételével építési övezetekbe sorolja.

(2) Minden építési telekre a Szabályozási Terven jelölt területfelhasználási, építési övezeti vagy övezeti besoroláshoz tartozó beépítési és telekalakítási szabályokat kell alkalmazni.

(3) ^[6]

(4) Minden építési telek és közforgalomnak megnyitott út között járműközlekedésre alkalmas kapcsolatot kell létesíteni egyenként legfeljebb 6,5  m szélességben.

(5)  

(6)  

(7) Ahol a Szabályozási Terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést a szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(8) Valamennyi építési övezetben a kialakult telkek beépíthetők.

(9) A beépítésre szánt területen közműpótló műtárgy, mint melléképítmény nem létesíthető.

Lakóterület

16.§

1. A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Jánosházán a lakóterület lehet:

a) kisvárosias lakóterület,

b) kertvárosias lakóterület,

c) falusias lakóterület.

(3)A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

Kisvárosias lakóterület

17.§

(1) A kisvárosias lakóterület közepesen sűrű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, minimum 3,0 m és maximum 12,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterületen elhelyezhető épület:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény.

(2) Kivételesen, - ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését - elhelyezhető a területen:

a) szálláshely-szolgáltató épület,

b) igazgatási épület,

c) termelő kertészeti építmény,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény.

(3) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

b) üzemanyagtöltő,

c) az egyes ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tárolására szolgáló garázsépületen túl, egyéb garázsépület építése a területen csak szabályozási tervben kijelölt esetben és módon lehetséges. Az egyes ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges gépjárműtárolást elsősorban a lakóépületen belül kell biztosítani.

(4) A kisvárosias lakóterület építési övezeteinek beépítési módjára, telekalakításra, építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Kertvárosias lakóterület

18.§

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, utcavonalon megvalósuló építmény esetén legalább 3,0 m és 7,5 m építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(2) A kertvárosias lakóterület építési övezeteinek beépítési módjára, telekalakításra, építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

Falusias lakóterület

19.§

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál. A lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület

d) szálláshely-szolgáltató épület,

e) kézműipari építmény,

f) a helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

g) sportépítmény

h üzemanyagtöltő

(2) A falusias lakóterület építési övezeteinek beépítési módjára, telekalakításra, építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

3. A területen az épületeket a kialakult előkert méretet vonalában, új beépítés esetén minimum 5 m vagy annak hiányában legfeljebb 10 m-es előkert megtartásával kell elhelyezni.
4. 
   

Településközpont vegyes terület

20.§

1. A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és helyi települési, vagy nagyközségkörnyéki szintű, illetve idegenforgalmat szolgáló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó,  szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

 a) lakóépület,

 b) igazgatási épület,

 c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

 d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

 e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

 f) sportépítmény.

 (3) Kivételesen, ha az építmény rendeltetésszerű használata nem korlátozza a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő használatát, beépítését, akkor elhelyezhető a területen:^[7]

- nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

b) termelő kertészeti építmény,

c) parkolóház és üzemanyagtöltő,

d) az egyes ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tárolására szolgáló garázsépületen túl, egyéb garázsépület építése a területen csak szabályozási tervben kijelölt esetben és módon lehetséges.

5. A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

Építési övezetek

(6) A településközpont vegyes terület építési övezeteinek beépítési módjára, telekalakításra, építménymagasságra, a beépítettség mértékére vonatkozó előírásokat a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

.

(7) A területen az épületeket a kialakult előkert méretet vonalában, új beépítés esetén minimum 5 m vagy annak hiányában legfeljebb 10 m-es előkert megtartásával kell elhelyezni.

Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

21.§

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású a lakossági igényeket kielégítő kereskedelmi szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység, az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység valamint egyéb termelő, szolgáltató célú nem zavaró hatású gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(1a) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenység célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény.

(1b) A kereskedelmi, szolgáltató területen kivételesen elhelyezhető:

a) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

b) egyéb közösségi szórakoztató épület.”

(2) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület beépítési módjára, maximális építmény-magasságára, beépíthető minimális telekterület-méretre és a maximális beépítettségre vonatkozó előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(3) A Gksz övezetben minden kialakult telek beépíthető. Kialakult telek megosztásakor bármely kialakuló telekrészre a beépítettség maximális mértékére vonatkozó előírást meg kell tartani.

(4) A területen az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

(5)  

Ipari gazdasági terület

22.§

1. Az ipari terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású^[8], termelési, szolgáltatási, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:

a) kereskedelmi épületek,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó, és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) Az ipari gazdasági terület beépítési módjára, maximális építmény-magasságára, beépíthető minimális telekterület-méretre és a maximális beépítettségre vonatkozó előírásokat a rendelet 3. melléklete tartalmazza.

(4)  

Különleges terület

23.§

1. Különleges területek azok a területek, amelyek a nagyközség szempontjából meghatározó jelentőségűek, illetve kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók.

(2) A különleges területek esetenként szerepkörük, más esetben sajátos beépítési jellemzőik alapján, a következő övezetekre tagozódnak:

a) Ksz – szabadidő, sportterület,

b) Kk – kastély terület,

c) Kmü – mezőgazdasági üzemi terület,

d) Kap – autóbusz-pályaudvar terület,

e) Kt – temető különleges terület.

(3) A területeken az elő-, oldal- és hátsókertekre vonatkozóan, egyéb övezeti előírások hiányában az OTÉK 35.§ (2)–(4) bekezdésben foglaltakat kell megtartani.

(5) A Ksz övezet szabadidő, sportterület.

Elhelyezhető építmények:

Mindennemű sport és szabadidős, a funkciónak megfelelő rendeltetésű kereskedelmi, vendéglátó és szálláshely szolgáltató, valamint a területek fenntartását szolgáló épület és építmény építhető.

Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően, annak hiányában minimum 5 m-ben kell meghatározni.

(6) A Kk övezet kastélyterület.

Elhelyezhető építmények:

Lakóépület, igazgatási, vendéglátó épület, szálláshely-szolgáltató épület, oktatás, egészségügyi, szociális, sport, egyházi épület helyezhető el.

Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni.

(7) A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi területen önálló épületben, vagy vegyes rendeltetésű épületben a következő rendeltetésű egységek helyezhetők el:

a) mező-, erdőgazdasági építmények

b) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

c) gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

d) igazgatási és egyéb irodaépület

e) parkolóház, üzemanyagtöltő.

(8)A Kmü jelű mezőgazdasági üzemi területen  kivételesen elhelyezhetők:

                        1.szociális épület.

Az előkert méretét a kialakult állapotnak megfelelően kell meghatározni.

(8) A övezetben elvi építési engedély alapján az övezeti előírástól nagyobb építménymagasságú gazdasági épület is elhelyezhető technológiához kötötten, legfeljebb 22,5 m-ig amennyiben az nem utcai homlokvonalon, utcaképet formáló épületként valósul meg. Az épületek közötti telepítési távolság ennek megfelelően a tényleges építménymagasságban határozandó meg.

(9) A Kap övezet autóbusz-pályaudvar terület.

Elhelyezhető építmények:

Az közösségi közlekedés építményein túl igazgatási, vendéglátó épület, szálláshely-szolgáltató épület helyezhető el.

Az előkert méretét a minimum 5 m-ben kell meghatározni.

(10) A Kt temető területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja                                              szabadonálló

                        beépítési %:                                                  8 %

                        legnagyobb építménymagasság:                  4,5 m

                        legkisebb zöldfel. aránya                             70 %

11.  A Kt területen a sírok területét a zöldfelületi arány számításánál 50%-ban zöldfelületként kell figyelembe venni
12.  A temető területén 100 m² -ként legalább 1 db nagy koronájú lombos fát kell telepíteni (6,0 m-nél nagyobb lombkoronát növelő fa).

IV. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

Közlekedési és közműterület

24.§

(1) A közúti közlekedési övezet elsősorban

1. M8 gyorsforgalmi út
2. főforgalmi út (országos főút),
3. forgalmi út (országos mellékút),
4. gyűjtőút,
5. kiszolgáló út,
6. kerékpárút,
7. gyalogút,
8. parkoló,
9. közmű,
10. járda,
11. az úthoz tartozó zöldfelület,
12. az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezés elhelyezésére szolgál.

2. A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.
3.  A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, az úthoz tartozó környezetvédelmi berendezések és közművek létesíthetők, illetve emlékmű, köztéri képzőművészeti alkotás, utcabútor, hirdető- és reklámberendezés, növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemei számára biztosítandó építési területek szélességét a rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(5) A mezőgazdasági területen kialakítandó új dűlőút (köz, illetve magánút) építési területének illetve telkének legkisebb szabályozási szélessége - méretezés hiányában – 7,0 méter legyen. A fenti legkisebb szabályozási szélesség egynyomú útként kialakítható, 200-300 m-enként kitérőkkel, melynek helyigénye minimum 10 m, amennyiben az a földrészletek biztonságos megközelítését és a közlekedési területen elhelyezendő egyéb műtárgyak (felszíni vízelvezetés, közművek, kitérő, stb.) megvalósítását nem korlátozza és útkeresztszelvényben a kialakítás az adott helyen igazolható.

(6) Külterületi főutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 100-100 m védőtávolságot kell biztosítani. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

• M8 gyorsforgalmi út
• 8. számú országos elsőrendű főút
• 84. számú országos másodrendű főút.

(7) Külterületi mellékutak tengelyétől - az érdekelt (szak)hatóságok ettől eltérő állásfoglalása hiányában - legalább 50-50 m védőtávolságot kell biztosítani úttengelytől. A védőtávolságon belül építmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el:

• 7331. j. összekötő út
• 7381 .j. összekötő út
• 8435 .j. összekötő út
• 8457 .j. összekötő út.

8. A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.
9. Az autóbusz-pályaudvart át kell telepíteni a számára kijelölt területre. Ezzel egyidejűleg a járatok módosítása szükséges.
10. Parkolás

1. A szabályozási terven jelölt parkolóhelyeket kötelező módon meg kell tartani, illetve ki kell jelölni.
2. Az övezetben elsősorban a község központ, a sportterületek, illetve a temető részére kell személygépkocsi-parkolót kialakítani. A területen a terület fenntartásához, üzemeltetéséhez szükséges, illetve információs célt szolgáló, s ahhoz kapcsolódó kereskedelmi jellegű építmények létesíthetők. A területen épületek parkolóház, mélygarázs legfeljebb 80 %-ban, egyéb épületek legfeljebb 2%-os beépítettséggel helyezhetők el. A megengedett maximális építménymagasság 7,5 m. A számszerű értéket a területen elhelyezett összes épület átlagos építménymagasságaként kell értelmezni. A területen az építési helyet és építési módot elvi építési engedélyben kell meghatározni.
3. Új létesítmény elhelyezésekor az OTÉK előírásainak megfelelő nagyságrendű parkolóhelyet egyidejűleg ki kell alakítani.

(14) A nagyközség különböző területein a forgalomcsillapítás különböző eszközeit kell alkalmazni a forgalmi rend átfogó vizsgálata, elemzése és terve alapján (sebességcsökkentés, teherforgalom szabályozása, 30 km/órás zóna kijelölése, lakó-pihenő övezet kijelölése stb.).

(15) Vasútvonal szélsővágányától mért 50m védőtávolságon belül csak a vasútvonal üzemeltetőjének hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni.

(16) A Kök jelű vasúti közlekedési területek használata, kialakítása:

a) Vasúti területeken a vasúti közlekedés létesítményei, a vasúti és a közúti üzemi célú építmények és épületek helyezhetők el, valamint a tulajdonos vagy számára lakások.

b) A vasúti terület állomási szakaszán az előzőeken kívül elhelyezhetők raktározási, karbantartási, igazgatási, kereskedelmi, vendéglátási, szociális épület, szolgálati lakás, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási, raktározási épületek, építmények is;

c) Az állomás területén az épület elhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

1.legnagyobb építménymagasság: 7,5 m

2.beépítési mód: szabadonálló

Zöldterület

25.§

(1) Közpark és közkert területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés, kutatás és a terület fenntartási célját szolgáló, valamint szakrális építmények helyezhetők el. Közkertben és közparkban illemhely, vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető legfeljebb 2%-os beépítéssel, legfeljebb 4,5 m építménymagassággal.”

1. Közpark és közkert területének beépítettsége max. 2% lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5%-a lehet.
2. Közkert területén közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.
3. Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva, "zöldbeton" burkolattal létesíthető, max. a közpark területének
   5%-án.
4. Közpark és közkert területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges.

Erdőterület

26.§

(1)    

(2)     Az erdőterület az építési használata szerint (épület, építmény elhelyezése szempontjából)

a)    védelmi (Ev);

b)    gazdasági (Eg)

rendeltetésű övezetekbe tartozik.

(3) védelmi célú, Ev jelű erdőterületek sajátos jellegük szerint:

Védő erdők:

- Ev1-h jelű településvédelmi erdő

- Ev1-j jelű utak és műtárgyak védelmét szolgáló erdő.

(4) A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként (Eg) szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

Beépítési mód: szabadon álló

Építménymagasság (maximum): 4,5 m

Mezőgazdasági terület

27.§

1. A mezőgazdasági terület a település mezőgazdasági termelés (növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás) és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.
2. A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek), illetve - ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi - az érintett telken új épület is létesíthető.
3. A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata, továbbá tájképi és környezetvédelmi érzékenysége szerint a következő területfelhasználási egységekre tagolódik:

a)    általános mezőgazdasági terület (Má)

b)    korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (Mko).

4. Általános mezőgazdasági területen (Má) a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és -szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el, amennyiben az egyedi övezeti előírások másként nem rendelkeznek. Jánosháza területén birtoktestet csak az Má jelű övezetben lehet kialakítani.

1. Az általános mezőgazdasági terület Má-I. jelű övezetében (jelenleg jellemzően szántó művelési ágú terület) az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

-    Beépíthető telek területe szántó, kert, gyep művelési ág esetén:

lakóépület:             min. 3 ha (30 000 m²)

gazdasági épület:   min. 0,5 ha (5 000 m²)

-    Beépítettség: max. 3%

-    Építménymagasság: max. 6,5 m

(ha a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb építménymagasságot igényel, akkor elvi építési engedélykérelmet kell benyújtani)

-    Beépítési mód: szabadonálló

előkert: min. 10 m

(5) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területen (Mko) - amelybe jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló területrészek tartoznak - az építmény elhelyezés feltételei a következők:

1. Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

• lakóépület nem építhető
• nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető

• gazdasági épületként csak a gyepterület művelésével (pl. szénatároló), a legeltetéses állattartással (istálló, karám) kapcsolatos építmény építhető
• kivételesen elhelyezhető a természetvédelmi bemutatást szolgáló épület és a sportolási célú állattartást szolgáló istállóépület is.

2. Beépítés részletes előírásai:

• Beépíthető telekterület: min. 1 ha (10 000 m²)
• Beépítettség:       max. 1 %
• Építménymagasság: max. 6,0 m
• Beépítési mód: szabadonálló
• előkert: min. 10 m
• Az épületnek állandó vízű vízfolyástól, vízfelülettől, forrástól min. 50 m távolságra kell lennie.
• Hígtrágyás állattartás és intenzív gyepgazdálkodás nem folytatható.

Vízgazdálkodási terület

28.§

1. A vízgazdálkodási területei sajátos használatuk alapján:

• V-I. jelű vízműterületek övezete
• V-II. jelű vízmedrek, partok, árvízvédelmi töltések, Jánosháza-Lukácsháza víztározó területei tartoznak.

2. A V jelű övezetben az OTÉK 30.§(1) és (2) bekezdésében leírtaknak megfelelő építmények helyezhetők el.

3. A terület V jelű területen a legnagyobb beépítettség: 5% beépítettséggel.
4. A felszín alatti vízelvezető rendszerek folyamatos karbantartása a földhasználó kötelessége.
5. Útépítés kapcsán szükségessé váló vízfolyás korrekciója az útépítéssel egy időben, vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján végezhető el.
6. A meglévő és tervezett vízelvezető árkok részére vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező tervek alapján a szabályozási terven jelölt helyeken telket kell alakítani és ki kell építeni egészen a befogadóig.

V. Általános védelmi előírások

Kulturális Örökség védelme^[13]

29.§

Az épített környezet védelméhez kapcsolódó építési szabályok:

(1) A település területén műemléki védelem alatt álló építmények felsorolását a rendelet 1. sz. függeléke, a nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását a rendelet 2. számú függeléke, a helyi védettségű épületeket és a településkép szempontjából helyi védelemre kijelölt terület lehatárolását a szabályozási terv, felsorolását a rendelet 5. melléklete tartalmazza.

 (2) Helyi védelmet élvező utcaképre és építményekre esetén az alábbi védelmi előírások vonatkoznak:

1. Védett utcaképben lévő hagyományos épületek formavilágának és hagyományának megőrzéséről gondoskodni kell
2. A történeti értékű épületeket tömegükben és tetőformájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a tradicionális homlokzati nyílásrendet és a nyílászárók részosztását, megőrizve a homlokzati tagozatokat, pótolva az elpusztultakat
3. Közműcsatlakozások, vezetékek, vonalas létesítmények, reklám-hordozók elhelyezése elsődlegesen kerülendők, de ha ez nem lehetséges az épület architektúrájának sérülése nélkül, csak esztétikus kivitelben történhet
4. a kialakult építészeti hagyományokkal összhangban lévő párkány, tagozat létesítendő, a meglévő megtartandó,
5. utólagos hőszigetelés esetén a homlokzattagozatokat, díszeket, párkányokat a szigetelt homlokzaton helyreállítva meg kell jeleníteni
6. toronyszerű tetőkialakítás -vallási célú építmények kivételével- nem megvalósítható,
7. védett területen látványt zavaró építmény utcai homlokzaton nem elhelyezhető (parabola, klíma, parapet-konvektor, stb...)
8. nyílások kialakításánál több kisebb, osztott nyílás létesítendő,
9. A tetőformának az érintett utcaszakasz kialakult jellegéhez igazodóan kell meghatározni.
10. közterületeket, azok burkolatát, bútorzatát a kialakult környezeti kép jellegzetességeinek és karakterének megtartásával kell kialakítani,
11. A helyi védelem alatt álló építmények homlokzati falainak színe fehér, vagy halvány árnyalatú lehet;
12. Az épületek kialakításánál az égetett cserépfedést, a falazott szerkezeteket és a vakolt homlokzatkiképzést kell alkalmazni.

3. Az utcaképi védelem alá eső területeken a hagyományos utcaképet meg kell őrizni, a foghíjak beépítés esetén az illeszkedés szabályai és a tradicionális építészeti formák, tetőkialakítás és homlokzati arányok, tagolások megtartása szerint kell eljárni.
4. Utcakép védelem:

a) A 3. sz. függelék a) 1.pont alatti terület: Védendő a kialakult építési vonal, a zártsorú és oldalhatáron álló vegyes beépítés ritmusa és városias arculata. Foghíjak esetében a szomszédos épületek építménymagasságától való eltérés 50 cm-nél nem lehet magasabb.

b) A 3. sz. függelék a) 2.pont alatti terület:. Védendő az kialakult oldalhatáros beépítés, az előkert nélküli építési vonal. A meglévő utcai homlokzatok esetében az építészeti díszítés elemei megőrzendők.

c) A 3. sz. függelék a) 3.pont alatti terület:. Védendő a zártsorú beépítési mód, az előkert nélküli beépítési jelleg. Ez biztosítja Berzsenyi utca 13. alatt többször átalakított egykori Fehér Ló fogadó jellegében való megőrzését.

d) A 3. sz. függelék a) 4.pont alatti terület:. Védendő a zártsorú beépítési mód, az előkert nélküli beépítési jelleg, a kialakult épületek utcai homlokzata és a hagyományos nyílászárók.

e) A 3. sz. függelék a) 5.pont alatti terület: Védendő a zártsorú jelleg, az építmények magassága, kialakult homlokzatok aránya és díszítésük. Az oromfalak a településen egyedi arculatát hordoznak, megőrzendők. A Széchenyi utca 19. hsz egykori nyílászárói helyreállítandók.

Zöldfelületi értékvédelem

30.§

1. A közterületi zöldfelületek (közparkok, közkertek, fasorok, közlekedési területek zöldfelületei) növényállományának maximális védelmét, megóvását biztosítani kell.
2. Közparkokat, közkerteket, utcai fasorokat, továbbá közintézmények kertjeit érintő beavatkozások: létesítés, felújítás, rekonstrukció, átépítés csak kertépítészeti terv alapján végezhetők.
3. A magasabb jogszabályokban meghatározott fásított parkolók túlkoros fákkal telepíthető be. Túlkoros fának a többször iskolázott, min. 8 éves fa számít.
4. Új utcák csak legalább egyoldali fásítással nyithatók.
5. Védett fasorokban a fasor pótlása, rekonstrukciója a fasor jellemző fafajához (fafajaihoz) igazodóan azonos fafajjal történjen előnevelt túlkoros faegyedekkel.
6. Beépítésre szánt területen agresszívan terjedő fa- és cserje fajok (fehér akác, zöld juhar, bálványfa, gyalogakác) nem telepíthetők.
7. A természeti értékek helyi védelmével érintett területeket és azok előírásait a természetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.

A tájkép védelme

31. §

1. A mezőgazdasági-, erdő- és zöldterületeken az élővilág (flóra, fauna, stb.) igénybevétele csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetőleg funkcióit nem veszélyezteti.
2. A nagyközség teljes közigazgatási területén a tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelően a nagyközség területén a táj jellegét, látképi, természeti értékeit veszélyeztető, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos.
3. A lehatárolt területeken a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:

a) a meglévő, illetve a korábbi tervekben tervezett és a jelen SZT-ben is szereplő beépítéseken túl újabb, beépítésre szánt terület nem jelölhető ki,

b) külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható,

c) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha:             ca) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,

cb) a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia,

d) művelési ágváltozatás kizárólag a tájkarakter erősítése, a természeteshez közelítő állapot elérése miatt engedélyezhető, kivéve a közlekedési és közműlétesítmények elhelyezését.

e) Új toronyszerű építmény magassága a környezetének maximális domborzati magasságát nem haladhatja meg.

f) Szélerőmű-park az övezet területén nem helyezhető el.

V. Egyéb rendelkezések

Sajátos jogintézmények alkalmazása

32.§

1. A nagyközség az 1997. évi LXXVIII. tv. 29.§(4) bekezdése alapján az alábbi sajátos jogintézmény alkalmazását rendeli el:

-        településrendezési kötelezettség körébe tartozó beültetési kötelezettséget

-        elővásárlási jogot.

(2)        Közérdekű környezetalakítás (környezet-, táj- és településkép-védelem) céljából a Szabályozási terven megjelölt, lehatárolt telkek, telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn:

- 039/5; 039/6; 039/7 hrsz tervezett benzinkút mellett 15 m szélességben

- 031/1 hrsz telken 15 m szélességben.

(3)        A beültetési kötelezettség jelöléssel lehatárolt területeken a meglévő, kialakult fás növényzet jellegében megtartandó, az nem bontható meg. Épület és 20 m²-nél nagyobb területet elfoglaló építmény, műtárgy nem helyezhető el.

(4)        A beültetési kötelezettség alá eső területen az alábbi minimális növényzetet kell biztosítani:

-           terület gyepesítését,

-           a telepítési sávban lakó- és mezőgazdasági terület esetében gyümölcs vagy más fafajokkal is megvalósítható növénytelepítéssel,

-           általános használatú gazdasági terület esetében vegyes faállományú, többsoros fásítással, allergizáló fafajoktól mentesen, a jelölt terület legalább 80 %-án,

-           kereskedelmi és szolgáltatási  funkciójú gazdasági Gksz és Gip kereskedelmi célra igénybe vett területen legalább fasor telepítését biztosítani kell a telek zöldfelületi rendszerével összhangban a rálátás biztosítása mellett ültetési terv alapján.

(5)        Az ültetést az építési engedély mellékleteként benyújtott telepítési terv alapján a használatbavételig kell elvégezni figyelembe véve a kiültetési időszakokat (pl.: tavasz, ősz).

(6)   Az egyes ingatlanok esetében az Önkormányzat nevében a polgármester egyedi hatósági határozattal rendeli el az Étv. 17. §-ában az önkormányzat számára sajátos jogintézményként biztosított, az Étv. 25. §-ában részletezett elővásárlási jog bejegyzését. A határozat rendelkező részében meg kell jelölni azt az Étv. 8. §-ában nevesített, és a jelen rendelettel, illetve az Önkormányzat településszerkezeti tervével összhangban álló településrendezési célt, illetve feladatot, amelynek megvalósítása szükségessé teszi az érintett ingatlan esetében az elővásárlási jog alapítását, és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.

(7)       Az Önkormányzat a jelen rendeletben, illetve a településszerkezeti tervben meghatározott településrendezési célok, feladatok megvalósításához szükséges elővásárlással érintett ingatlanokat a jelen rendelet 4. sz. függelékben nevesíti.    

Hatálybalépés

33. §

(1) E rendelet 2011. november 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépés után indult ügyekben kell alkalmazni, kivéve, ha e rendelet rendelkezései a folyamatban lévő ügyekben az építtető (kérelmező) számára kedvezőbbek.

(2) Jelen rendelet 1.§ (1) bekezdésében rögzített terület Szabályozási Tervét és az ehhez kapcsolódó Helyi Építési Szabályzatot együtt kell alkalmazni.

                 Keresztes István sk.                                                                         dr. Balás Endre sk.

                       polgármester                                                                                       jegyző

Kihirdetve: Jánosháza, 2011. szeptember 16.

dr. Balás Endre sk.

        jegyző