(1) A Képviselő-testületet a polgármesterre ruházza

(2) A Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal látja el

(1) Önkormányzati tulajdonban álló lakás (a továbbiakban: lakás) kérelem alapján vagy pályázati eljárás keretében

(2) A lakások jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A lakás bérbeadása iránti kérelmet a polgármesternél kell előterjeszteni.

(4) Ha a lakás bérbeadására a polgármester pályázatot ír ki, a pályázati felhívást nyolc napra közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján.

(5) A lakásra legalább egy, legfeljebb öt évre szóló határozott idejű bérleti szerződés köthető. A határozott időtartamú bérleti szerződés tartamát években kell meghatározni.

(6) Egy háztartásban életvitelszerűen együtt lakó közeli hozzátartozók csak egy lakásra köthetnek bérleti szerződést.

(7) Az önkormányzati fenntartású intézmények foglalkoztatottjai részére lakás szolgálati érdekből is bérbe adható.

(1) Szociális helyzet alapján adható bérbe lakás annak, akinek a családjában – a vele együtt költöző családtagokat számítva – a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerint számított egy főre eső havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap négyszeresét, és akinek vagy a vele együtt költöző családtagjának nincs az Szt. szerinti vagyona.

(2) Ha a lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadására a polgármester pályázatot ír ki, a pályázati kiírás tartalmazza

(3) A pályázatot illetve a kérelmet a 2. melléklet szerinti nyomtatványon kell előterjeszteni, melyhez csatolni kell a pályázó és a vele együtt költöző személyek jövedelemigazolását.

(4) Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a pályázat illetve a kérelem, ha a pályázat a pályázati feltételekben foglaltaknak nem felel meg vagy a pályázó vagy a vele együtt költöző személy korábban önkormányzati lakás bérlője, vagy használója volt és a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül

(1) Ha a lakás piaci alapon történő bérbeadására a polgármester pályázatot ír ki, a pályázati kiírás tartalmazza

(2) A pályázatot illetve a kérelmet írásban kell benyújtani. A pályázatnak illetve – ha a lakás bérbeadása pályázati eljáráson kívül, kérelemre történik – a kérelemnek tartalmaznia kell

(3) Érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül a pályázat illetve a kérelem, ha a pályázat a pályázati feltételekben foglaltaknak nem felel meg vagy a pályázó vagy a vele együtt költöző személy korábban önkormányzati lakás bérlője, vagy használója volt és a pályázat benyújtását megelőző öt éven belül

(4) A polgármester pályázati eljárás lefolytatása esetén versenytárgyalást tart, ha a legkedvezőbb ajánlatot adók között több ajánlat azonos összegű. A pályázat nyertese ebben az esetben az lesz, aki a tárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(5) A bérlő a szerződés megkötésekor két havi lakbérnek megfelelő összegű óvadék megfizetésére köteles.

(1) A bérleti szerződésnek tartalmaznia kell

(2) A képviselő-testület felhatalmazza a bérbeadót, hogy a rendeletben, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Lakástörvény) és a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben nem szabályozott egyéb kérdéseket, a bérlővel történő megállapodás útján a bérleti szerződésben rendezze.

(3) A bérbeadó a lakást a bérlő részére leltár szerint tisztán és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban adja át. A lakás átadásakor észlelt hibák, hiányosságok megszüntetéséről a bérbeadó köteles gondoskodni. Ha a bérbeadó e kötelezettségét a bérlő írásbeli felhívása ellenére, a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teljesíti, a bérlő a szükséges munkát helyette és költségére elvégeztetheti.

(4) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak arra vonatkozóan, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá. Ebben az esetben ezt a körülményt a bérleti szerződésben rögzíteni kell

(5) A bérlő kérheti az igazolt ráfordításainak lakbérbe történő beszámítását a 7. §-ban foglaltak szerint.

(6) A lakás átadásakor leltárt és jegyzőkönyvet kell felvenni, amiben fel kell tüntetni a lakás, illetve a lakásberendezések tényleges állapotát, (a lakberendezések hiánya, a burkolatok, festés, mázolás állapota), valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A bérlő az átvételt a leltár és a jegyzőkönyv aláírásával köteles elismerni. Az észlelt hiányosságokat a jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) A lakást rendeltetésszerű használatra alkalmasnak kell tekinteni, ha egyes lakásberendezéseket a bérbeadó és bérlő megállapodása alapján a bérbeadó költségére a bérlő szerzi be vagy a bérbeadó azért nem szolgáltat, mert erre a bérlő a lakásbérleti szerződés alapján nem tart igényt.

(8) A bérlő viseli a közös használatra szolgáló helyiségek üzemeltetési költségét.

(9) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik, a bérbeadó a bérlőtől, lakáshasználótól a hiba kijavítását vagy a kár megtérítését követelheti.

(10) A lakáson belüli munkák (burkolatok, ajtók, ablakok és lakásberendezési tárgyak karbantartása, felújítása, pótlása, cseréje) elvégzéséről felek a bérleti szerződés megkötésekor megállapodhatnak, megállapodás hiányában a Lakástörvény rendelkezései az irányadók kell alkalmazni.

(1) A szociális helyzet alapján bérbe adott lakás és a szolgálati jellegű lakás bérleti díja

(2) A piaci alapon bérbe adott lakás bérleti díja 20.000,- Ft/hó a lakás alapterületétől függetlenül.

(3) A képviselő-testület a lakbér mértékét évente egy alkalommal módosíthatja. A lakbér mértékének módosítása esetén a bérlőt az új lakbér összegéről tájékoztatni kell.

(4) A lakbér elengedhető illetve mérsékelhető arra az időtartamra, amíg a bérlő a lakás rendeltetésszerű használati jogát nem tudja gyakorolni.

(5) A bérlő a lakás birtokbavételétől kezdődően viseli a bérleti díjat, a közüzemi díjakat (hulladékszállítási díj, víz- és csatornadíj, gázdíj) és egyéb a lakással kapcsolatos költségeket.

(6) A bérbeadó a bérlő részére lakbértámogatást és külön szolgáltatásokat nem nyújt.

(1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a bérlő a lakást átalakíthatja, korszerűsítheti, amennyiben ezáltal a lakás komfortfokozata növekszik. A lakás komfortfokozatának megváltozása esetén a bérlő a lakás új komfortfokozatának megfelelő összegű lakbér megfizetésére abban az esetben köteles, ha az átalakítás, korszerűsítés költségeit a bérbe adó viselte.

(2) Amennyiben a bérbeadó a korszerűsítési és átalakítási munkákhoz hozzájárult, a bérleti jogviszony megszűnése esetén a bérlő a megállapodásban foglalt értéknövelő beruházásai megtérítésére a szerződés megszűnésétől számított egy éven belül egy összegben igényt tarthat.

(3) A bérlő tájékoztatja a bérbe adót a korszerűsítési és átalakítási munka műszaki tartalmáról és költségeiről. A lakbérbeszámítás összegét és feltételeit a felek megállapodásban rögzítik.

(4) Ha a bérlő az (1) bekezdésben foglalt munkát bérbeadói hozzájárulás és hatósági engedély nélkül végzi el, a bérbeadó kötelezheti a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására.

(5) Ha a bérbeadó a bérlő kérelmére korszerűsítési munka esetén 30 napon belül, átalakítási munka esetén 60 napon belül nem nyilatkozik, a bérbeadó részéről a munka elvégzéséhez szükséges hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

(6) E § alkalmazásában

(1) A bérbeadó a lakás rendeltetésszerű használatát, valamint a szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését évente egy alkalommal, a bérlő előzetes értesítése mellett ellenőrizi, a bérlő szükségtelen háborítása nélkül. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül. A bérlő az ellenőrzést tűrni köteles.

(2) A bérlő a bérleti szerződés fennállása alatt köteles életvitelszerűen a lakásban lakni. A kettő hónapot meghaladó távollétet a bérlő a második hónap lejártát követő nyolc napon belül köteles a bérbeadónak írásban bejelenteni, melyben meg kell jelölni a távollét időtartamát. A bérlő által bejelentett egészségügyi ok, munkahely megváltoztatása, tanulmányok folytatása miatt történő távollét alatt, a távollétre hivatkozással a bérleti szerződést felmondani nem lehet.

(3) A bérleti szerződés a távollétre hivatkozással nem mondható fel, amennyiben a bérlő a (2) bekezdés szerinti bejelentést menthető okból mulasztotta el, és erről a bérbeadót felhívására írásban tájékoztatta.

(4) A bérlő bejelentése alapján a bérbeadó ellenőrizheti, hogy a távollét időtartama alatt a lakásban nem lakik-e más, arra jogosulatlan személy. A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően jogosulatlan lakáshasználat esetén a bérbeadó a bérleti szerződést felmondhatja.

(1) Bérlőtársi jogviszony keletkezhet, a bérleti szerződés megkötését követően a bérlőtársi szerződés kötésével élettársak között legalább három év együttélés esetén.

(2) A bérlőtársi szerződés megkötése iránti kérelmet írásban, a polgármesterhez kell benyújtani. A kérelem alapján a Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi a bérlőtársi szerződés megkötése feltételeinek fennállását, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a polgármestert. A bérlőtársi szerződés megkötésének engedélyezéséről a polgármester dönt.

(3) Bérlőtársi jogviszony esetében a bérlőtárs a bérlőtársi jogát is elcserélheti. Ehhez a bérbeadó hozzájárulásán felül a többi bérlőtárs hozzájárulása is szükséges.

(1) A bérlő lakásba – a Lakástörvényben meghatározottakon kívül – a polgármester előzetes hozzájárulásával azt az élettársát, testvérét, befogadott gyermekének házastársát fogadhatja be

(2) A befogadáshoz történő hozzájárulás iránti kérelmet a Jánosházai Közös Önkormányzati Hivatalhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a befogadott személy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a bérlő bérleti jogviszonyának megszűnésekor a lakást felszólítás nélkül elhagyja.

A lakás albérletbe adásához hozzájárulás nem adható. Amennyiben az önkormányzati lakást a bérlő albérletbe adja, a bérbeadó a bérleti szerződést a bérlő súlyos szerződésszegő magatartására hivatkozással felmondhatja.

(1) A bérlő a bérleti szerződés lejártakor kérelmezheti a bérleti jogviszonya meghosszabbítását. A kérelem alapján a polgármester a bérleti jogviszonyt legalább egy, legfeljebb öt évre meghosszabbíthatja.

(2) A bérleti jogviszony abban az esetben hosszabbítható meg, ha

(1) Lakás bérleti jogviszonyának folytatására tartási szerződés a polgármester írásbeli hozzájárulásával köthető. Amennyiben az eltartott határozott idejű bérleti jogviszonnyal rendelkezett, úgy az eltartó a még fennálló bérleti jogviszony fennállásáig jogosult a bérleti jog folytatására.

(2) A hozzájárulás megtagadható, ha

(3) A (2) bekezdésben foglalt körülmények fennállását a Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a polgármestert.

(4) A tartási szerződés érvénytelensége, felbontása vagy megszűntetése esetén az eltartó lakásbérleti jogviszonya megszűnik.

(5) A lakásbérleti jog folytatására jogosult az, akit a törvény alapján a bérlő a bérbeadó hozzájárulása nélkül fogadhat be a lakásba, ha a bérlő a lakásba befogadta és a bérlő halálakor életvitelszerűen a lakásban lakott.

(6) A bérleti jog folytatására irányuló igényt a polgármesternél kell bejelenteni. A bejelentés alapján a Jánosházi Közös Önkormányzati Hivatal ellenőrzi a bérleti jog folytatása feltételeinek fennállását, és az ellenőrzés eredményéről tájékoztatja a polgármestert. A bérleti jog folytatásának jogosultságáról a polgármester dönt.

(1) A határozott időre szóló, illetve valamely feltétel bekövetkeztéig tartó lakásbérleti jog, a szerződésben meghatározott idő elteltével, illetve a feltétel bekövetkezésekor megszűnik, mellyel egyidejűleg a bérlő minden elhelyezési igény nélkül köteles elhagyni a lakást a vele ott élőkkel együtt.

(2) A szolgálati jelleggel bérbe adott lakás bérleti joga megszűnik az önkormányzati fenntartású intézménynél fennálló foglalkoztatotti jogviszony megszűnésének napján.

(3) A bérlő a bérleti szerződés megszűnésekor a lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas, kimeszelt, kifestett állapotban köteles a bérbeadó birtokába visszaadni.

(4) Ha a bérlő a saját költségén létesített lakásberendezéseket a lakás visszaadásakor leszereli, a bérbeadónak köteleznie kell a bérlőt az eredeti állapot helyreállítására, vagy annak a költségének megtérítésére, illetve a rendeltetésszerű használhatóság más módon történő biztosítására.

(5) A bérbeadónak a lakás visszaadásakor meg kell állapítania a lakás és a lakásberendezések tényleges állapotát, illetve az esetleges hibákat, hiányosságokat és a megállapításokat jegyzőkönyvbe kell foglalni. Hibák és hiányosságok észlelése esetén a bérlő nyilatkozik az őt terhelő hibák és hiányosságok megszüntetésének, vagy a hibák és hiányosságok megszüntetése ellenértékének megtérítése módjáról és határidejéről.

Az, akinek a bérbeadóval kötött lakásbérleti szerződése megszűnt, vagy lakásbérleti szerződés hiányában önkormányzati lakásban él, a jogcím nélküli használat első két hónapjára a rendelet szerinti lakbérrel megegyező összegű, a jogcím nélküli használat harmadik hónapjának első napjától a rendelet szerinti lakbér kétszeresének megfelelő összegű lakáshasználati díjat köteles fizetni a közüzemi díjak (hulladékszállítási díj, víz- és csatornadíj, gázdíj) és egyéb költségek viselése mellett.

(1) Ha a lakásbérleti jogviszony a bérlő halála miatt szűnt meg, a hagyatéki eljárásban érdekelt köteles a bérlő lakásban maradt berendezési és felszerelési tárgyait, a hagyatéki leltár felvételét követő 30 napon belül elszállítani.

(2) Ha a hagyatéki eljárásban érdekelt a berendezési és felszerelési tárgyakat a lakásból nem szállítja el, azokat a bérbeadó – a hagyatéki eljárásban érdekelt költségére és veszélyére – raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el. Ennek során a berendezési és felszerelési tárgyakról leltárt kell felvenni. A leltárba felvett tárgyak a bérbeadó őrizetébe kerülnek, felelősségére a megbízás nélküli ügyvitel szabályai az irányadók.

(3) A berendezési és felszerelési tárgyak lakásból történő elszállításáig, a lakbérrel megegyező összegű lakáshasználati díj és a lakás üzemeltetési és fenntartási költségei a hagyatéki eljárásban érdekelt viseli. Az (1) bekezdés szerinti határidő lejártát követően a hagyatéki eljárásban érdekeltet a 19. § (3) bekezdés szerinti mértékű lakáshasználati díj terheli.

(4) Ha az elhunyt bérlőnek lakbér, illetve használati díj hátraléka van, akkor a bérbeadó azt hagyatéki tartozásként bejelenti.

(5) Több hagyatéki eljárásban érdekelt személy esetén az (1)–(3) bekezdésben meghatározott kötelezettségek a hagyatéki eljárásban érdekelteket egyetemlegesen terhelik.

(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) bérletére e rendeletnek a lakások bérletére vonatkozó szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Helyiség kérelem alapján vagy pályázati eljárás keretében határozatlan időre és határozott – tizenöt évnél nem hosszabb – időre adható bérbe.

(3) A bérlő a bérleti szerződés lejártakor kérelmezheti a bérleti jogviszonyának meghosszabbítását. A szerződés meghosszabbításáról a polgármester dönt.

(4) A helyiség rendeltetését, felhasználásának célját és a használattal kapcsolatos feltételeket a helyiség adottságai, a külön jogszabályok rendelkezései és az érdekelt szakhatóságok és más szervek állásfoglalásának figyelembevételével kell meghatározni.

(1) Ha a helyiség bérbeadására a polgármester pályázatot ír ki, a pályázati kiírás tartalmazza

(2) Ha a helyiség bérbeadására a polgármester pályázatot ír ki, a pályázati felhívást tizenöt napra közzé kell tenni az Önkormányzat hirdetőtábláján és az Önkormányzat honlapján.

(3) A polgármester pályázati eljárás lefolytatása esetén versenytárgyalást tart, ha a legkedvezőbb ajánlatot adók között több ajánlat azonos összegű. A pályázat nyertese ebben az esetben az lesz, aki a tárgyaláson a legkedvezőbb ajánlatot tette.

(1) A bérleti díj legalacsonyabb mértékét a képviselő-testület évente állapítja meg.

(2) A képviselő-testület a bérlő részére külön szolgáltatásokat nem nyújt.

(3) Az, akinek a bérbeadóval kötött bérleti szerződése megszűnt, vagy bérleti szerződés hiányában önkormányzati helyiséget használ, a jogcím nélküli használat időtartamára a bérleti szerződés szerinti bérleti díj háromszorosának megfelelő összegű használati díjat köteles fizetni a közüzemi díjak (hulladékszállítási díj, víz- és csatornadíj, gázdíj) és egyéb költségek viselése mellett.

(1) A bérbeadó nem köteles a bérlőnek a helyiséget úgy bérbe adni, hogy az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon legyen kialakítva, felszerelve, illetve berendezve.

(2) A bérlő köteles gondoskodni

(3) A bérbeadó köteles gondoskodni az épület központi berendezéseinek pótlásáról, cseréjéről.

(4) A helyiség albérletbe nem adható.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiségre azonos, vagy hasonló tevékenységet folytató igénylők közös kérelme alapján bérlőtársi szerződés is köthető.

(2) Ha valamelyik bérlőtárs jogviszonya megszűnik, a visszamaradt bérlőtárs az egész helyiség bérlőjévé válik.

(3) Ha a visszamaradt bérlő a (2) bekezdésben foglalt jogával élni nem kíván, a helyiséget kisebb helyiségre cserélheti, vagy a bérbeadótól kisebb cserehelyiséget igényelhet, feltéve, hogy a cserélő fél a helyiségre fennálló bérleti szerződés feltételeit magára nézve kötelezőnek ismeri el.

(1) Az önkormányzat tulajdonában lévő helyiség bérleti jogát a bérlő előzetes bérbeadói hozzájárulással átruházhatja, vagy más helyiségre cserélheti.

(2) Bérleti jog átruházása esetén a hozzájárulás iránti kérelemhez mellékelni kell az átruházásról szóló megállapodást, melynek tartalmaznia kell

(3) Bérleti jog átruházása esetén a polgármester a bérleti jog átvevőjével bérleti szerződést köt.

Lakás és helyiség elidegenítése esetén a vételárat ingatlanforgalmi értékbecslés alapján kell meghatározni.

(1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a megállapított vételárnak legalább a 20%-át a szerződés megkötésekor egy összegben kell kifizetni. A vevő a fennmaradó vételárhátralékot legfeljebb 15 évi, egyenlő összegű részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) A részletfizetés időtartamára Jánosháza Város Önkormányzata javára az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogot, illetve elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni. A jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésének költségét a vevő köteles viselni.

(3) A vételár 30%-ának megfelelő összegű árengedmény illeti meg a lakásra vonatkozó elővásárlási jog jogosultját, ha a vételárat a szerződés megkötésével egyidejűleg teljes összegben megfizeti.

Ez a rendelet 2023. június 1-jén lép hatályba.