Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017(III.31.) önkormányzati rendelete
Répcelak város Építési Szabályzatáról
Hatályos: 2025. 03. 19Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2017(III.31.) önkormányzati rendelete
Répcelak város Építési Szabályzatáról
Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § (1) E rendelet alkalmazásában
1. Akadálymentesítésre előkészített: az olyan módon tervezett és kialakított épületrész, amely a terepszinthez legközelebb eső szintjén legalább egy huzamos emberi tartózkodású helyiséget, valamint az azt kiszolgáló illemhelyet, fürdő helyiséget és főzőhelyiséget akadálymentesítésre alkalmas méretekkel kiépítve tartalmaz. Az előkészítettség azt jelenti, hogy a végleges akadálymentesített kialakítás építési engedélyezési eljárást nem igénylő beavatkozással, a nyílászárók cseréje nélkül is lehetséges.
2. Garázstömb: garázssorok összefüggő területe.
3. Haszonnövény: mindazon növények, amelyeket az ember valamilyen célra felhasznál. A haszonnövények közé tartoznak a kultúrnövények, de azok a vadon élő fajok is, amelyeket az ember rendszeresen termeszt.
4. Kialakult rend: Az övezeti előírások paramétereire vonatkozó fogalom. Olyan övezet, építési övezet és annak paramétere, amely kialakulása korábban, a jelenleg megadható paraméterektől eltérő módon történt meg. Ezek további alakítása során az illeszkedés elvét kell érvényesíteni a meglévő karakterjegyek alapján.
5. Kisebb intenzitású övezet:azonos beépítésre szánt területhasználati használati egységen belüli övezetek közül az, amelynek az összehasonlítás sorrendjében:
a) a beépítési aránya kisebb;
b) beépítési magassága kisebb;
c) az elhelyezhető rendeltetési egységek száma kevesebb;
d) a kialakítandó minimális zöldfelület mértéke nagyobb.
6. Műszaki okból nem megvalósítható: olyan akadály vagy körülmény, amely az adott technikai megoldás kivitelezését ellehetetleníti vagy irreális mértékben megdrágítja. Önmagában az előírt műszaki megoldás átlagosnál költségesebb volta még nem indok annak műszaki okból nem megvalósíthatóként értékelésére és annak elhagyására, ez az átlag költségekhez képest igazoltan kétszeres vagy azt meghaladó beruházási érték felett mérlegelhető.
7.1
8.2 Rendezett telek: az építésügyi hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről szóló jogszabályban ekként meghatározott fogalom
9. Saroktelek: az a telek, amely legalább két külön helyrajzi szám alatti, egymással legalább 30 és legfeljebb 150 fokos szöget bezáró határvonallal érintkezik.
10. Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között.
11. Szakrális emlék: az emberi civilizáció által felismert vagy épített, a fizikai világban kulturális vagy természeti örökségként megőrzött vallási vagy természetgyógyászati célú építészeti objektum, építmény, jel, továbbá élő növény-populáció, vagy ásványi konstelláció. A fogalom használata független a jelenleg tapasztalható rendeltetéstől, a szakrális emlék tulajdonviszonyaitól vagy kezelőjétől.
12.3
13. Tartalék égéstermék elvezető: olyan berendezés - általános névhasználattal tartalék kémény - amely az épület legalább egy huzamos tartózkodású helyiségének és a főző konyha szilárd tüzelésű fűtő, illetve sütő-főző berendezésének égéstermék elvezetésére alkalmas.
14. Teremgarázs: kettőnél több gépkocsi befogadására alkalmas egymástól legfeljebb acélhálóval elválasztott gépjárműtároló, mely egy, legfeljebb áthajtás esetén kettő bejárattal rendelkezik.
15. Új építésű épület: olyan épület, amely e rendelet hatályba lépésekor még nem épült meg, vagy olyan, a rendelet hatályba lépésekor már álló épület, amelynek jelentős mértékű átalakítása során a földszinti padlószint 20 cm-t meghaladó mértékben változik, illetve a felmenő tartószerkezetek nagyobb része elbontásra vagy átalakításra kerül.
(2)4
Általános előírások
2. Telekalakításra vonatkozó előírások
2. § (1) A területfelhasználási egység határa egyben kötelezően kialakítandó telekhatár is. Több területfelhasználási egységet tartalmazó tömb esetén a szabályozási tervben jelölt terület-felhasználási egység határa mentén a telekalakítás végrehajtható abban az esetben is, ha az így létrejövő telkek területe nem éri el az övezetre előírt kialakítható legkisebb telek területének mértékét.
(2) A telekalakítás akkor is megvalósulhat a kialakult építési telek esetében, ha szabályozási vonal úgy szabályozza a telket, hogy az újonnan létrejött (szabályozott) telek, illetve előkertjének mérete kisebb lesz, mint az építési övezeti előírásban rögzített minimális telekméret, illetve előkert méret.
(3) A telekalakítás abban az esetben is megvalósulhat, ha rendezett telek vagy építési telek úgy alakul ki, hogy meglévő beépítés esetén nem éri el az övezeti előírásban rögzített minimális értéket vagy út céljára történt szabályozással érintett vagy beépítése a szabályozási terv jelölésének megfelelően valósítható meg.
(4) A szabályozási tervben javasolt telekalakítások, telekosztások irányadó jellegűek, a kedvezőbb telekszerkezet, telekméret kialakulásának eszközei.
(5)5 Az övezeti határ telekhatárhoz kötött. Övezeti határ csak telekhatáron lehet, egy telek csak egy övezetbe tartozhat.
(6)6
(7) Az övezetek és az építési övezetek területén a kialakítható telkek megengedett legkisebb szélességét:
a) a szabályozási tervben meghatározott kötelező vagy irányadó építési vonal esetén e vonalon és attól a telek belseje felé mért 30 m-es sávban;
b) kötelező vagy irányadó építési vonal hiánya esetén az építési hely területén bármely, a telek belseje felé mért 30 m-es sávban kell biztosítani.
(8) Úszótelek területe bővíthető. Az úszótelek bővítése esetén az azon lévő épület is bővíthető. Új úszótelek csak közhasználatú építmény, egészségügyi-, szociális-, kulturális- és oktatási építmény, valamint terepszint alatti személygépkocsi tároló épület számára alakítható ki.
(9) Új nyúlványos telek (nyeles telek) nem alakítható ki.
(10) Beépítésre szánt terület telkeinek megközelítésére szolgáló közút vagy magánút csak e rendelet előírásai szerint alakítható ki, amennyiben annak nyomvonalát a szabályozási terv tartalmazza.
(11) Beépítésre nem szánt területen a szabályozási terven jelölt utakon felül további kiszolgáló út is kialakítható, amennyiben az új úttal érintett telkek rendeltetésszerű használata továbbra is biztosított marad. A szabályozási tervben nem szereplő, így kialakított kiszolgáló út legkisebb szélessége 6,0 méter lehet.
(12) Beépítésre nem szánt területen gyűjtőút és annál magasabb szintű úthálózati elem, valamint kerékpárút telkének kialakítása szabályozási terv módosításhoz kötött.
(13) Közművek műtárgyainak telke bármely övezetben kialakítható, e rendelet közművek létesítésre vonatkozó előírásainak figyelembe vételével. A közmű telek kialakítására az övezet telekméretre előírt korlátozások nem vonatkoznak.
(14) Építési övezetek területén a telekcsoport újraosztás kötelezettségével jelölt telkek esetében a beépíthetőség feltétele az övezet normatív szabályozásának megfelelő, a tömb településszerkezeti adottságait, útkapcsolatát optimálisan kihasználó, a terület rendeltetését tükröző módon a telekcsoport újraosztása. A telekcsoport újraosztásának kötelezettsége a tömb szabályozási terven jelölt részére, az ott érintett telkekre vagy azok olyan egységére vonatkozik, melyek esetében a telekosztás megvalósítása révén az előzőekben megfogalmazott városrendezési célok a tömbre vonatkozóan teljesülnek.
3. Kerítésekre vonatkozó előírások
3. § (1) Beépítésre szánt területen kerítés létesítésének szabályait e rendelet 1. melléklete szabályozza.
(2)7
(3) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt.
(4)8 A telek közterületi vonalán kerítés legfeljebb 1,85 m magassággal létesíthető.
(5)9
(6) A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető legfeljebb 1,85 m közötti magassággal.
4. Elővásárlási jog
4. § Répcelak város Önkormányzatának Képviselő-testülete e rendelet 3. mellékletében felsorolt ingatlanok tekintetében elővásárlási jogot gyakorol.
5. Településrendezési kötelezés
5. §10 A beültetési kötelezettségű területek, telekrészek lehatárolását e rendelet 2. mellékletét képező szabályozási terv tartalmazza.
6. A közművek elhelyezésének általános előírásai
6. § (1) Közműveket beépítésre szánt területen - a zártsorú beépítésű, úszótelkes tömbök kivételével - csak a telek építési hely határán kívüli területrészére lehet elhelyezni.
(2) A meglévő közművek szükségessé váló kiváltásakor a feleslegessé váló közművet el kell bontani, használaton kívül helyezett közmű nem hagyható a helyén, kivéve ha annak eltávolítása műszaki okból nem megvalósítható.
7. Közművek elhelyezésének ágazatonkénti előírásai
7. § (1) A település közigazgatási területén megvalósítandó út és az ahhoz tartozó közművek és műtárgyak építése – külön megállapodás hiányában – az ingatlan mindenkori tulajdonosának feladata és a költségeit az ingatlan mindenkori tulajdonosa viseli.
(2) Szakrális emlék 50 méteres körzetében nagyfeszültségű légkábel és oszloptranszformátor nem létesíthető.
8. § (1) Lakóterületen, üdülőterületen és vegyes területen belül, valamint azok határától számított 500 m távolságon belül hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy nem helyezhető el.
(2) Az (1) bekezdésen kívüli egyéb területeken hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy létesítése az alábbi korlátozásokkal lehetséges:
a) a hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy önálló építményként létesíthető, és
b) a hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy közúti megközelítése biztosított, és
c) a hírközlési és műsorszóró adó-vevő műtárgy tervezésénél figyelembe vételre kerültek a terepadottságok, a tájba illeszkedés, és a növényzettel takarás.
9. § (1) Távközlési hálózatokat földbe fektetve, vagy alépítményben elhelyezve lehet létesíteni, kivéve ha ez műszaki okból nem lehetséges.
(2) Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett létesülnek, a közvilágítási és a távközlési szabad vezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni.
(3) Szakrális emlékek környezetében, hitéleti épületekben vagy azokon, valamint gyógyító-nevelő rendeletetésű épületekben, azok tetőszerkezetében vagy tetőfödémén hírközlési adó- és átjátszó berendezések - a helyi ellátást szolgáló eszközök kivételével - nem telepíthetők.
8. Közlekedési és közműterület
10. § (1)11 Az egyes közlekedési területek útkategóriák szerinti besorolását a rendelet 4. melléklete tartalmazza. A közlekedési területekhez tartozó közúti minta-keresztszelvényeket a rendelet 7. melléklete tartalmazza. A közlekedési területeket a közúti minta-keresztszelvényeken ábrázolt módon kell megvalósítani.
(2) Az utak építéséhez szükséges építési területek szélességét a szabályozási terv tartalmazza.
9. Az építés általános szabályai
11. § (1) Terepszint alatti épület, épületrész - a közterületek terepszintje alatt elhelyezett gépjármű parkoló kivételével - kizárólag az építési hely határán belül létesíthető.
(2) Terepszint alatti építmény beépítésre szánt területen az oldalkert területén kívül, az előírt legkisebb zöldterület biztosításával helyezhető el.
(3) Terepszint alatti teremgarázs és egyéb közlekedési építmény a beépítésre nem szánt területek közül kizárólag a közlekedési-, közmű elhelyezési területen, és ott korlátozás nélkül elhelyezhető.
(4) Terepszint alatti építmény magassági elhelyezését a környező terepszinthez illeszkedve kell kialakítani. Épülethez közvetlenül kapcsolódó terepszint alatti építmény vagy építményrész által kialakuló rendezett terep megváltozott magassága nem vehető figyelembe az épület-, illetve homlokzatmagasság megállapítása során. Ilyen esetben a terepnek az építést megelőző eredeti szintjét kell figyelembe venni.
12. § (1) Új építésű épület huzamos használatra szolgáló helyiségének padlóvonala nem lehet alacsonyabban a megközelítésre szolgáló útkorona magasságánál az úttengelytől számított 20 méteren belüli sávban, kivéve, ha ez műszaki okból nem megvalósítható.
(2) Új építésű épület egy huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségét szilárd tüzelésre alkalmas, gravitációs üzemű tartalék égéstermék elvezetővel kell ellátni.
(3) Új építésű épület legalább egy önálló rendeltetési egységét vagy annak a földszinti helyiségeit akadálymentesítésre előkészített módon kell kialakítani.
(4) Lakó-, üdülő- és középületek esetében a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy lakó- és településközpont építési övezeten belül az alábbi korlátozással létesíthető:
a) Önállóan elhelyezett megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy magassága nem haladhatja meg az építési övezetre vonatkozó maximális beépítési magasság értékét, a telepítési távolság a szomszédos telekhatároktól a közterületi telekhatár kivételével meg kell, hogy haladja a megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy tervezett magasságának a felét,
b) Épületrészeként elhelyezett megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy a közterület felőli magastetős kialakítású homlokzaton nem helyezhető el, lapos vagy alacsony hajlásszögű tető alkalmazása esetén megújuló energiaforrású berendezés, eszköz, műtárgy csak a közterület felől takartan helyezhető el.
(5)12 Minden lakás és üdülő önálló rendeltetési egység után egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani.
12/A. §13 A beépítésre szánt lakó és vegyes területeken belül új építés esetén huzamos emberi tartózkodásra szolgáló épület és az állattartó épület között min. 16,0 m telepítési távolság tartandó.
Részletes övezeti előírások
10. Beépítésre szánt területek építési övezeti előírásai
13. § A beépítésre szánt területek építési övezeti előírásait a rendelet 1. melléklete tartalmazza.
11. Beépítésre nem szánt területek övezeti előírásai
14. § (1) A közlekedési területen szállás és lakás céljára szolgáló épület nem helyezhető el.
(2)14 A Köu-jelű közlekedési és közmű terület telkén épület - a szakrális emlék kivételével – a telek legfeljebb 2%-ának igénybevételével, maximum 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
(3)15 A Köub-jelű közlekedési és benzinkút terület telkén épület a telek legfeljebb 10%-ának igénybevételével, maximum 7,50 m beépítési magassággal helyezhető el.
(4)16 A Köup-jelű pályamérnökségi terület telkén épület a telek legfeljebb 10%-ának igénybevételével, maximum 10 m beépítési magassággal helyezhető el.
15. § (1) A zöldterület a szabályozási terven közparkként (Zkp) lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.
(2) Közpark területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, jégpálya, KRESZ park, sportpálya), vendéglátó épület, pavilon, szabadtéri színpad és a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el.
(3) A közpark területének beépítettsége max. 3 % lehet, max. 6,0 m épületmagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5 %-a lehet.
(4) Ha a közparkban található faállomány fennmaradása biztosítható, akkor a közpark területének legfeljebb 50%-a alatt mélygarázs létesíthető legalább 1 méter földtakarással.
(6) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsi parkoló terepszinten, fásítva, „zöldbeton” burkolattal kell kialakítani, legfeljebb a közpark területének 5 %-án. vagy a (4) bekezdés szerint.
12. Mezőgazdasági területek
16. § (1) Kertes mezőgazdasági területhez (Mk) a jellemzően kistelkes, kisüzemi művelésű, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek (zömmel volt zártkerti területek) tartoznak.
(2) A kertes mezőgazdasági terület elsősorban haszonnövény termesztésre szolgál, legfeljebb 3 %-os beépítettséggel. Az övezeten belül birtokközpont, állattartó telep nem létesíthető.
(3) Az épület oldalhatáron álló beépítési módú és legfeljebb 3 %-os beépítettségű beépítés elhelyezését úgy kell meghatározni, hogy a hátsókert műveléséhez a megközelítés biztosítható legyen, és legalább egy gépjármű elhelyezésére telken belül lehetőség maradjon.
(4) A telek beépítettsége nem haladhatja meg – a terepszint alatti pince kivételével - a 45 m2-es bruttó szintterületet, és a 3,5 m épületmagasságot.
(5) A beépíthetőség szempontjából említett művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, szántó, kert, kivett) az esetben vehetők figyelembe, ha a telek területének legalább 75%-a az említett művelési ágban nyilvántartott (földhivatali nyilvántartás) és ténylegesen is úgy művelt.
(6) A beépíthetőség szempontjából kivett területek esetén kertes mezőgazdasági területen
a) sport és szabadidős építmény,
b) külön jogszabály szerint építési engedély nélkül végezhető tevékenységek köré tartozó növénytermesztésre szolgáló üvegház
c) növénytermesztést szolgáló fóliasátor,
d) park, játszótér, továbbá sportpálya megfelelőségi igazolással - vagy 2013. július 1-je után gyártott szerkezetek esetében teljesítménynyilatkozattal - rendelkező műtárgya,
e) jogszabályi előírásoknak megfelelő, meghatározott rendeltetéssel rendelkező, és legfeljebb 50 fő egyidejű tartózkodására alkalmas vagy nettó 20 m2 alapterületet meg nem meghaladó - az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti - állvány jellegű építmény
f) bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó is elhelyezhető.
17. § Az Má-1 jelű általános mezőgazdálkodási övezetben építmények elhelyezése az alábbiak szerint megengedett:
a) a beépíthető telek: legkisebb területe: 3,0 ha, birtokközpont esetében 1,0 ha, szélessége: 50,0 m, mélysége: 80,0 m, a beépítés aránya legfeljebb: 3%
b) az elő-, oldal- és hátsókert mérete kialakult rend szerinti, vagy min. 10,0 m.
c) az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0 m2-t, birtokközpont esetén az 1500,0 m2-t nem haladhatja meg
d) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, amennyiben a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb épületmagasságot igényel, akkor technológiai indok esetén legfeljebb 25 m.
e) a beépítési mód szabadonálló.
18. § (1) Az Má-2 jelű élelmiszeripari mezőgazdálkodási övezetben a mezőgazdasági művelés mellett élelmiszer ipari tároló, feldolgozó tevékenység is folytatható az alábbiak szerint:
a) a beépíthető telek: legkisebb területe: 2000 m2, szélessége: 20,0 m, mélysége: 80,0 m, a beépítés aránya legfeljebb: 10%
b) az elő-, oldal- és hátsókert mérete kialakult rend szerinti, vagy min. 10,0 m.
c) a megengedett legnagyobb épületmagasság 7,5 m, amennyiben a gazdasági épület sajátos funkciója miatt ennél nagyobb épületmagasságot igényel, akkor technológiai indok esetén legfeljebb 25 m.
d) a beépítési mód szabadonálló.
e) lakóépület nem építhető
f) állattartó telep nem létesíthető, hígtrágyás rendszerű állattartás nem folytatható
13. Vízgazdálkodási terület
19. § (1) A V jelű vízgazdálkodási területhez a folyóvizek, patakok medre és parti sávjai tartoznak. Az övezetben épület nem létesíthető.
(3) A Vü jelű vízgazdálkodási üzemi területen vízmű és vízbeszerzési funkciónak megfelelő épület, építmény helyezhető el. Az épület által elfoglalt terület a vízmű telekterület 10%-át, és az új épületmagassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.
14. Kialakult rendre vonatkozó rendelkezések
20. § (1)17 Az építési övezeti előírásaitól eltérően kialakult telekméreteket, telekhasználatot vagy megvalósult épületet és bármely más, az övezetre előírt követelményeknek meg nem felelő övezeti tényezőt, ha az e rendelet hatályba lépése előtt jogszerűen vagy jóhiszeműen valósult meg, továbbá, ha annak megvalósulása érvényes építési engedély alapján folyamatban van - kialakultnak kell tekinteni.
(2) Kialakult, épülettel már beépített telek esetén, amennyiben a telek területe kisebb a megengedettnél és a telekhatár módosítása műszaki okból nem lehetséges, az övezeti előírásoknak megfelelően telekalakítás nélkül is végezhető a telken építési munka. A meglévő épület elbontását követően a telek nem tekinthető építésjogi szempontból rendezett teleknek.
(3) Amennyiben a meglévő épület beépítési magassága az övezeti előírásoknak nem felel meg, az építési munka során annak értéke - a tartószerkezetileg indokolt megerősítő szerkezetek magasságának kivételével - nem növelhető. A szintterület növelése a tetőtér beépítésével lehetséges. Új épület építésekor az építési övezeti előírásoknak megfelelő beépítési magasságot kell alkalmazni.
(6) A már kialakult ipari, egyéb ipari és kereskedelmi, szolgáltató területen építési övezetekben az elő oldal- és hátsókerti méretek a kialakult beépítésnek megfelelően alkalmazandók.
(7) A kereskedelmi, szolgáltató és ipari területeken a már beépített ingatlanok telekosztása, telekhatár rendezése során a kialakult esetben az elő, oldalkert és hátsókert mérete legalább 1 m.
Záró rendelkezések
21. § (1) Ez a rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének Répcelak Város rendezési tervéről szóló 32/2001.(XII.13.) önkormányzati rendelete, és az azt módosító 24/2005 (II.25.), 8/2006.(II.28.), 15/2007.(X.26.), 10/2010.(III.31.), 17/2011.(VII.29.), 28/2011.(XII.16.), 9/2015(II.27.), 17/2015.(VI.26.) önkormányzati rendelet.
(3) E rendelet 2. mellékletét képező szabályozási terv módosítása esetén a hatályos tervlapot, tervlapszelvényt a módosító rendelet záradékolása azonosítja.
5. melléklet20
6. melléklet21
Az 1. § (1) bekezdés 7. pontját a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (1) bekezdés 8. pontja a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. § (1) bekezdés 12. pontját a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. § (2) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 2. § (5) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (6) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (2) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 3. § (4) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 3. § (5) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 5. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. § a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 10. § (1) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 12. § (5) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 3. §-a iktatta be.
A 12/A. §-t a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 1. §-a iktatta be.
A 14. § (2) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 14. § (3) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdése iktatta be.
A 14. § (4) bekezdését a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-a iktatta be.
A 20. § (1) bekezdése a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (1) bekezdésével megállapított szöveg. Az 1. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2022. (VI. 15.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2022. (VII. 26.) önkormányzati rendelete 2. § - 1. mellékletével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2024. (IV. 26.) önkormányzati rendelete 4. § (2) bekezdésével megállapított szöveg. A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2024. (XII. 13.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 6. §-ával megállapított szöveg. A 2. melléklet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2025. (III. 18.) önkormányzati rendelete 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.
Az 5. mellékletet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
A 6. mellékletet a Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2025. (II. 28.) önkormányzati rendelete 7. § f) pontja hatályon kívül helyezte.