1. § Jelen rendelet célja azon szabályok megállapítása, amelyek Répcelak város városképi, városrendezési, az épített és természeti környezet védelmére vonatkozó, továbbá közlekedésbiztonsági érdekei figyelembevételével meghatározzák a közterületek rendeltetéstől eltérő használatának, továbbá a köztárgyak közterületen történő elhelyezésének előírásait.

2. § (1) Répcelak város közigazgatási területén a rendelet hatálya kiterjed minden, Répcelak Város Önkormányzat tulajdonában álló,

• a) az ingatlan-nyilvántartásban közterületként nyilvántartott területre,
• b) az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb területre, amely közhasználat céljára került átadásra.

A továbbiakban együtt: közterület.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó közterületeket I. és II. közterületi övezeti kategóriákba kell sorolni, melyek leírását a 1. melléklet tartalmazza.

(3) A rendelet személyi hatálya kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, akik az (1) bekezdésben foglalt területeket igénybe veszik.

(4) Nem tartozik a közterület használat tárgykörébe és nem hatósági eljárás keretében kell megítélni az Önkormányzat és az önkormányzattal közös beruházásban megvalósuló építési munkákkal összefüggő építési anyag és géptárolás területhasználati igényét.

3. § (1) A közterületet rendeltetésének megfelelő célra - a jogszabályok keretei között - bárki szabadon használhatja.

(2) A közterület rendeltetésszerű használata mások hasonló célú jogait nem csorbíthatja.

(3) A közterületet rendeltetésétől eltérően használni közterület-használati engedély birtokában lehet.

(4) A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás önkormányzati hatósági ügy, melyben a hatóság határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést köthet.

(5) Más jogszabályban előírt engedélyen túl hatósági szerződés köthető Répcelak Város Önkormányzatának költségvetési szervei, gazdasági társaságai, továbbá civil szervezetek és egyházak Répcelak Város Önkormányzatának költségvetése terhére, vagy költségvetési támogatásával megvalósított rendezvényére, építési munkáira vagy bárminemű egyéb közterület-használatára, ideértve a heti piac alkalmából megvalósuló közterület használatot is.

(6) A (5) bekezdésben meghatározott esetekben, és alanyi körben, az igénybe veendő területre a közterület rendeltetéstől eltérő használatára vonatkozó szabályokat szerződésben kell rögzíteni, a használattal kapcsolatos jogok és kötelezettségek, valamint a felelősségi szabályok és a szerződésszegés jogi következményeinek rögzítésével. A közterületet igénybe vevő a közterület használatának tervezett kezdő időpontját megelőző legalább 8 nappal köteles írásban benyújtani a részletes programtervet, vagy műszaki tervet a polgármesternek, valamint a közterület eltérő használata előtt köteles gondoskodni a szükséges engedélyek beszerzéséről, a hatályos jogszabályi előírások betartásáról és betartatásáról, melyért a szervező felelősséggel tartozik.

(7) Az elsőfokú eljárás lefolytatása Répcelak Város Polgármesterének (továbbiakban: Polgármester) hatáskörébe tartozik, a jogorvoslati eljárás Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete hatáskörébe tartozik.

(8) A Polgármester illetékessége Répcelak város közigazgatási területére terjed ki.

(9) Az eljárás lefolytatására az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

4. § (1) Nem adható ki közterület-használati engedély:

• a) zöldfelületre, ha a tervezett használat az ott lévő növényállományt maradandóan károsítja, kivéve a területükön húzódó közművek javításához, létesítéséhez, fenntartásához nélkülözhetetlen munkálatokat és a városi alkalmi rendezvényeket, vagy ha a közterület-használat megszűnését követően vállalja a zöldfelület helyreállítását,
• b) közlekedési területre, amennyiben a közlekedés biztonságát veszélyeztető építmény, berendezések, anyagok elhelyezésére vonatkozik,
• c) zajos, bűzös, tűz- és robbanásveszélyes tevékenység gyakorlására (kivéve a városi rendezvények tűzijátéka),
• d) szexuális termékek bemutatására és értékesítésére,
• e) sátorgarázs létesítésére,
• f) tehergépkocsik, személygépkocsik és egyéb gépjárművek, valamint ezek vontatmányainak elhelyezésére,
• g) a reklámhordozó céllal elhelyezett, vagy reklám közzététele céljából egyéb eszközzel felszerelt járművekre, kivéve a rendezvények alkalmával elhelyezett ilyen járműveket,
• h) üzemképtelen, valamint érvényes hatósági engedéllyel vagy jelzéssel nem rendelkező járművek parkolóban történő tárolására,
• i) utcai zenéléshez, kizárólag az 1. mellékletben szereplő II. számú övezetben.

(2) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakon túl a belvárosban nem adható ki közterület-használati engedély a következő célokra:

• a) áru, göngyöleg és ömlesztett anyag tárolására, kivéve a butiksor mögötti terület;
• b) mozgó árusításra;
• c) alkalmi árusításra, kivéve a külön jogszabályban foglaltak alapján alkalmi (ünnepi) vásárként nyilvántartásba vett területeket, illetve alkalmi rendezvényeket;
• d) vendéglátást kiegészítő berendezésekre, kivéve a vendéglátó teraszokon és a kerthelyiségekben;
• e) javító- és szolgáltató tevékenységre.

(3) Nem adható ki közterület-használati engedély annak, akinek Répcelak Város Önkormányzatával szemben 30.000,- forintot meghaladó összegű lejárt határidejű tartozása van (közterület-használati díj, helyi adó, gépjármű adó, bérleti díj, bírság stb.)

5. § (1) A kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek népszerűsítését szolgáló plakát, illetve óriás plakát nem helyezhető el:

• a) közterületi szobron,
• b) műemléki, műemlék jellegű, településképi jelentőségű épületek falán, kapuján, kerítésén és tartozékain,
• c) élő fákon.

(2) A kampányidőszakban az Önkormányzat a városban egy hirdetési felületet biztosít, amelyen a jelölő szervezetek és a jelöltek közterület használati engedély nélkül és ingyenesen elhelyezhetik plakátjaikat. A kampányidőszakban, csak választási plakát helyezhető el ezeken a felületeken. Hirdetési felület helye: sporttelep előtti közterületen elhelyezett hirdetés céljára szolgáló felület.

6. § (1) Közterület-használati engedélyt kell kérni:

• a) más jogszabályban előírt engedélyen túl bármilyen reklámhordozó, hirdető-berendezés, megállító-tábla elhelyezéséhez,
• b) árusítópavilon (pl. élelmiszer, cukorka, gyümölcs, virág, hírlap, szórólap) elhelyezéséhez;
• c) más jogszabályban előírt engedélyen túl közterületbe nyúló előtető, napellenző-, árnyékoló- és esővédő szerkezet, lépcső, szobor, emlékmű, díszkút, vízmedence, szökőkút, alapzatos zászlórúd elhelyezéséhez;
• d) más jogszabályban előírt engedélyen túl közhasználatú tárgyak (kerékpártároló stb.) elhelyezéséhez;
• e) építési munkával kapcsolatos állvány, építőanyag, gépfelállítás, konténer és építési törmelék, sitt, ömlesztett anyag elhelyezéséhez;
• f) magánszemélyek számára a lakásépítéshez, felújításhoz, átalakításhoz konténerek, gépfelállítás 5 napot meghaladó időtartamra, és tűzifa 3 napot meghaladó időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakásához, ha a tevékenység a forgalmat, közlekedést nem akadályozza;
• g) alkalmi és mozgó árusításhoz, valamint egyéb mozgóbolt elhelyezéséhez, javító- szolgáltató tevékenységhez;
• h) kerthelyiség vagy vendéglátó terasz létesítéséhez és ehhez kapcsolódó vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezéséhez, vendéglátást kiegészítő berendezés önálló kihelyezéséhez;
• i) göngyöleg és ömlesztett anyag tárolására, elhelyezéséhez;
• j) kiállítás, vásár, alkalmi (ünnepi) vásár, alkalmi rendezvény, sport és kulturális rendezvényekre, az azokhoz kapcsolódó vendéglátó, szórakoztató tevékenységekre, valamint az ezekhez kapcsolódó ideiglenes parkolók létesítéséhez, fennmaradásához;
• k) kereskedőnek, ha az épület homlokzatával érintkező területet alkalmi jelleggel árubemutatásra kívánja használni, úgy, mint mozgatható állvány kihelyezéséhez;
• l) mutatványos, cirkuszi tevékenységhez, énekléshez, bűvészmutatványhoz, üzleti célú képzőművészeti tevékenység folytatásához;
• m) utcai zenéléshez, kizárólag az 1. számú mellékletben szereplő I. számú övezetben;
• n) utcai árusító és egyéb automaták (pl. pénzváltó, ital, bármilyen bankautomata stb.) felállításához, fennmaradásához;
• o) építési munkavégzéssel összefüggő építési munkaterület céljára - közút és járda lezárása, az úttesten kívül végzett közműépítési vagy fenntartási munka kivételével;
• p) a közterületek fentiekben fel nem sorolt, rendeltetéstől eltérő használatához.

(2) Árubemutatáshoz és vendéglátóhely előtti kerthelyiség vagy vendéglátó terasz elhelyezéséhez csak annak az üzemeltetőnek (bérlőnek, használónak) adható ki közterület-használati engedély, aki a kereskedelmi tevékenysége vonatkozásában a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló jogszabálynak megfelelő bejelentést megtette vagy érvényes működési engedéllyel rendelkezik az érintett üzlethelyiségre.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetekben, amennyiben a közterület-használat önkormányzati tulajdont érint (az önkormányzat részben vagy egészben tulajdonosa annak az épületnek, amely előtt kerthelyiség vagy vendéglátó terasz, vagy vendéglátást kiegészítő berendezés található), csak akkor adható közterület-használati engedély, ha ahhoz az önkormányzat a kitelepülési tervet is jóváhagyó írásbeli tulajdonosi hozzájárulását adta.

(4) Olyan épület esetében, ahol több üzlet is működik

• a) mozgatható állvány kihelyezéséhez,
• b) megállító tábla elhelyezéséhez, vagy
• c) reklámhordozó elhelyezéséhez,

csak akkor adható ki közterület-használati engedély, ha annak használatáról az üzleteket működtető kereskedők írásban megállapodtak és a megállapodás szerinti kitelepülési tervet a hatósághoz benyújtották.

7. § Nem kell közterület-használati engedélyt kérni:

• a) a hatóság által elrendelt közvetlen életveszélyelhárítás építési munkájával kapcsolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezéséhez, 5 napot nem meghaladó időtartamára;
• b) a tűzifa közterületen történő elhelyezéséhez, 3 napot nem meghaladó időtartamban;
• c) az úttartozékok és közúti közlekedés irányításának céljára szolgáló berendezések elhelyezéséhez;
• d) a közterületen, illetőleg az alatt, vagy felett elhelyezett közművek előre nem tervezhető, halasztást nem tűrő üzemzavar- és hibaelhárítási munkáihoz;
• e) magánszemélyek számára, lakásépítéshez, felújításhoz, átalakításhoz konténerek 5 napot nem meghaladó időtartamra való elhelyezéséhez, illetve lerakásához, ha a tevékenység a forgalmat, közlekedést nem akadályozza;
• f) magánszemélyek közösségi célú közterület-használatához, ha az nem jár közterület lezárásával vagy az áthaladó forgalom korlátozásával, és
  • fa) azon bárki részt vehet, és
  • fb) azon nem folytatnak kereskedelmi tevékenységet, és
  • fc) nem történik zeneszolgáltatás.
• g) a 6. § (1) bekezdés a), c), d), e), j), o) és p) pontjában foglaltak esetén, amennyiben azok az önkormányzat megbízásából történnek.

8. § (1) A november 1. és március 15. közötti időszakban fedetlen kerthelyiség vagy fedetlen vendéglátó terasz és azokon, vagy önálló vendéglátást kiegészítő berendezés kihelyezésére napijegy vásárlásával is jogosultságot szerezhet az, aki ugyanilyen típusú közterület-használatra egy évnél nem régebben már rendelkezett közterület-használati engedéllyel.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartamban a napijegy egybefüggő időtartama nem haladhatja meg az 5 naptári napot.

(3) A napijegyet a Városfejlesztési Osztályon lehet megváltani, annak díját a 2. melléklet tartalmazza. A Városfejlesztési Osztály a napidíj megfizetését követően állítja ki a napijegyet, amely tartalmazza a díj megfizetésének tényét, a korábbi közterület-használati engedély iktatószámát továbbá, hogy a kérelmező mely napokon jogosult a közterület-használatra.

(4) A fedetlen kerthelyiség vagy vendéglátó terasz céljára megváltott napijegy fedett kerthelyiség vagy fedett vendéglátó terasz építésére, elhelyezésére, fennmaradásra nem jogosítja a kérelmezőt.

9. § (1) A közterület használat csak véglegessé vált közterület-használati engedély és a használati díj befizetését igazoló bizonylat bemutatásának feltételével kezdhető meg. A jogosult a közterület használati díjat a határozatban szereplő határidőn belül köteles megfizetni.

(2) A közterület-használati engedélyt és a napijegyet, továbbá a befizetési bizonylatot a jogosult köteles a közterület-használat során magánál tartani és a Hivatal vagy az általa megbízott személy ellenőrzése során felmutatni.

(3) A közterület-használati engedély és a napijegy jogosultja köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatósággal együttműködni.

(4) A közterület-használati engedély és a napijegy jogosultja kizárólag a határozatban meghatározott módon, az ott meghatározott feltételek teljesítésével használhatja a közterületet.

(5) A kérelmező köteles az általa használt közterületet – tevékenységtől függően a környékét is – tisztántartani, a közterület-használati engedély megszűnésekor – eltérő megállapodás hiányában – eredeti állapotában az arra jogosult rendelkezésére bocsátani, és az esetlegesen okozott kárt egy összegben megtéríteni.

10. § (1) A közterület-használati engedély és a napijegy kiadására irányuló kérelmet a Répcelaki Közös Önkormányzati Hivatalba kell benyújtani.

(2) A közterület-használati engedélyt annak kell kérelmezni, aki a közterületet használni kívánja.

(3) Ha a közterület-használati engedély iránti kérelem tárgya a településkép védelmi rendelet hatálya alá is tartozik, összevont eljárásban kell megítélni. Az eljárás eredményeként egy határozat kerül kiadásra.

(4) Ha a közterület-használat ideiglenes jellegű használata építési munka végzésével kapcsolatos állvány, építőanyag, egyéb eszköz elhelyezése céljából szükséges, a közterület-használati engedély az ingatlan tulajdonosának vagy az építtetőnek is kiadható.

(5) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

• a) A kérelmező nevét és lakó-, szék-, és/vagy telephelyének címét.
• b) A közterület-használat célját és időszakát.
• c) A közterület-használat helyének, módjának, mértékének pontos meghatározását. A kérelemben nem szereplő körülményekre a későbbiekben hivatkozni nem lehet.
• d) A közterület-használat mértékének megállapításához a figyelembe veendő korlátozó körülményeket (különösen: közlekedők, járdák, növényzet), az 6. § (1) bekezdés a), b), c), d), h), j), k), n) és o) pontjában meghatározottak esetében helyszínrajzon pontosan megjelölve, egyéb esetekben más módon egyértelműen körülírva tartalmazza a kérelem.
• e) Amennyiben a közterület-használat bármilyen módon érinti vagy kapcsolatba hozható a közút gépjármű- és gyalogosforgalmával, megváltoztatják az eredeti forgalmi rendet, úgy forgalomtechnikai-lezárás esetén forgalomterelési terv benyújtása szükséges.
• f) Vendéglátást kiegészítő berendezések kihelyezése iránti kérelem esetén a berendezés fotóját.
• g) A közterületen folytatni kívánt tevékenység gyakorlására jogosító okirat (pl. működési engedély, vállalkozói igazolvány stb.) számát.
• h) A kérelemhez csatolni kell a kérelmezett előtetőről, napellenző-, árnyékoló- és esővédő szerkezetről, reklámhordozóról, megállító-tábláról, kerthelyiségről, vendéglátó teraszról, vendéglátást kiegészítő berendezésekről készített digitális, vagy papírformátumú fotót, továbbá az érintett közterületről, a kérelemmel érintett épületről és az engedélyezni kért közterület használat kialakításának módjáról készített helyszínrajzot.
• i) Mozgóbolt esetén a kérelemben meg kell adni a gépjármű által elfoglalt alapterület nagyságát, mozgóárusítás esetén az árusító felület nagyságát.
• j) A 6. § (3)–(4) bekezdései esetében a kérelemhez csatolni kell az írásbeli tulajdonosi hozzájárulást, illetve az érintettek aláírásával hitelesített kitelepülési tervet.
• k) A 12. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott kedvezmény igénybevételéhez a jogosultság megállapítására vonatkozó dokumentumot csatolni kell.

11. § (1) A közterület-használati engedély iránt előterjesztett kérelmek elbírálásánál figyelembe kell venni a városrendezési, műemlékvédelmi, városképi, esztétikai, közegészségügyi és közlekedésrendészeti, valamint közrendi, közbiztonsági, köznyugalmi szempontokat, illetőleg előírásokat.

(2) A közterület használatára engedély csak az alábbi feltételekkel adható ki:

• a) Építési munkánál az építtető köteles a sitt, építési és egyéb törmelék napi elszállítására, a „szóródó” anyagok kaloda közötti tárolására és szükség szerinti letakarására, az építési terület környékének állandó és folyamatos tisztántartására, valamint a belvárosban a közterületi burkolat fóliás takarására az építési munkálatok ideje alatt.
• b) Kerthelyiség vagy vendéglátó terasz esetén a járda minimum 1,5 m, kétirányú forgalmú út esetén minimum 5 m széles közlekedési sáv szabadon maradjon.
• c) Árubemutatáshoz használt tárolóeszköz csak az épület homlokzatától számított 1 m-es sávon belülre helyezhető ki. Kihelyezése esetén legfeljebb 3 m2-es területre adható ki közterület-használati engedély.
• d) Az árubemutatás során az árukat rendezetten kell elhelyezni.

12. § (1) A közterület-használati engedély határozott időre, de legfeljebb egy évre adható ki.

(2) Kivételt képez az épített épületszerkezeti elemekre kért engedély (lépcső, előtető), melyekre legfeljebb 5 év időtartamban adható közterület foglalási engedély, és a 7. § (1) bekezdésében meghatározott időszakban történő hosszabbítás.

(3) A közterület-használati engedély tartalmi elemei:

• a) a közterület-használat jogosultjának megjelölése,
• b) a közterület-használat célja és időtartama.
• c) A közterület-használat helye, módja, mértékének pontos meghatározása.
• d) A mérték megállapítása során figyelembe vett korlátozó körülmények.
• e) A közterület használat díja.

(4) A közterület-használati engedély másra át nem ruházható, harmadik személynek tovább nem adható.

13. § (1) A kérelmező a közterület használatáért – e rendeletben szabályozottak szerinti eltérésekkel – közterület-használati díjat köteles fizetni. A közterület-használati díj a kérelemben megjelölt időponttól kerül kiszámításra.

(2) A közterület-használat díjának megállapítása az alábbiak szerint történik:

• a) A közterület-használati díjak számításának alapja minden megkezdett m², nap és hónap után történik.
• b) A közterület-használati díjak összegét a 2. mellékletben foglalt díjtételek alapján kell meghatározni.
• c) Azt a festő, grafikus, szobrász, ötvös, keramikus (továbbiakban: alkotó) kérelmezőt, aki művészeti díjban, ösztöndíjban részesült, képzőművészeti vagy iparművészeti egyetemet végzett, országosan jegyzett múzeumban, galériában vagy egyéb kiállító térben kiállítása volt, tagja valamely országos művészeti egyesületnek vagy szervezetnek (pl. MAOE, MMA stb.), ezen tevékenységéhez (alkotó tevékenység, alkotások bemutatása, árusítása) kapcsolódó közterület-használathoz 50% díjkedvezmény illeti meg.

(3) A közterület-használati díjat a közterület-használat engedélyezéséről szóló határozat véglegessé válását követő 5 munkanapon belül egy összegben köteles kiegyenlíteni a kérelmező.

(4) A tényleges közterület-használat csak a véglegessé vált közterület-használati engedély és a díj befizetésének feltételével kezdhető meg.

(5) A kérelmező a közterület-használati díjat a közterület tényleges használatára tekintet nélkül köteles fizetni. A közterület-használati díj vagy annak időarányos része a ténylegesen nem használt időszakokra nézve nem jár vissza.

14. § (1) Mentesek a közterület-használati díj fizetése alól:

• a) A fegyveres erők, a rendészeti szervek, a mentők és a katasztrófavédelmi szervek által a szolgálatukkal összefüggésben ideiglenesen elhelyezni kívánt létesítményei.
• b) Városi rendezvényekhez kapcsolódó közterület használat.
• c) Répcelak Város Önkormányzatának költségvetése terhére, vagy költségvetési támogatásával megvalósított rendezvénye, építési munkái vagy bárminemű egyéb közterület-használata, ideértve a heti piac alkalmából megvalósuló közterület használatot is.
• d) Az Önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságok, valamint az intézményei által megrendelt beruházásokhoz kapcsolódó közterület-használatok.

(2) Amennyiben rendezvényüket előzetesen, annak tervezett kezdő időpontját megelőző legalább 8 nappal a polgármesternek bejelentették, és a rendezvény megtartásához szükséges hatósági engedélyekkel rendelkeznek, nem kell közterület-használati díjat fizetni:

• a) Jótékonysági tevékenységet végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek közterület-használatai.
• b) Egészségvédelmi, környezet-védelmi bemutatóhoz kapcsolódó közterület-használatok.

15. § (1) A Polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezi, amennyiben a közterület vagy annak műtárgyai, vagy az érintett területtel határos ingatlanon mások életét vagy testi épségét veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessé teszi (közterület-használat közérdekből történő megszüntetése).

(2) A közterület-használat közérdekből történt megszüntetése esetén a terület kiürítésére, illetőleg az azon lévő felépítmény lebontására a Polgármester halasztást engedélyezhet. Ennek határidejét a kérelmező kérelmére máshol kijelölendő közterület elfoglalásának, illetőleg a felépítmény használatbavételi engedélye kiadásának időpontjában állapíthatja meg.

(3) Mások életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető helyzet elhárítása szükségessége esetén a terület kiürítésére, illetőleg azon lévő felépítmény lebontására halasztás nem adható.

(4) A polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja, és a jogosultat a közterület-használat megszüntetésére kötelezi, ha:

• a) A használó a közterületet nem a közterület-használati engedélyben engedélyezett célra és módon vagy a jelen rendeletben foglalt előírások megsértésével használja.
• b) A közterület használója a zaj elleni védelem helyi szabályozásáról szóló önkormányzati rendeletben foglaltakat tiltás ellenére második alkalommal is megszegi.
• c) Amennyiben a jogosult fizetési kötelezettségét az erre irányuló felszólítás ellenére sem teljesíti, a Polgármester a közterület-használati engedélyt határozatával visszavonja.
• d) A közterület-használati engedélyt a Polgármester visszavonja, ha a közterületen folytatott tevékenységre jogosító okirat érvénye megszűnik.

(5) Ha a használó a közterületet a közterület-használati engedélyben foglaltaktól eltérő mértékben, célra vagy módon, vagy érvényes közterület-használati engedély nélkül használja, és ezzel kimeríti a külön önkormányzati rendeletben foglaltakat, közigazgatási szankcióban részesül.

(6) A használó a közterület-használati engedélyhez kötött, de engedély nélküli közterület-használat, vagy engedélytől eltérő közterület-használat, továbbá közterület-használati engedély bármely okból történt megszűnése vagy visszavonása esetén köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségére – minden kártalanítási igény nélkül – a hatóság által előírt módon helyreállítani. Ellenkező esetben a tulajdonos a közterület használójának terhére és veszélyére állítja helyre a közterületet.

(7) Közhasználatú zöldterületek használata esetében használó köteles a növényzet megfelelő védelméről gondoskodni, és a tevékenysége befejezését követő 5 – indokolt kérelme esetén a polgármester által kiadott engedély alapján legfeljebb 15 – napon belül az eredeti állapotot helyreállítani.

(8) Ha a közterület-használat visszavonás következtében szűnt meg, a már esedékessé vált és befizetett közterület-használati díjat visszakövetelni nem lehet.

16. § E rendelet alkalmazásában:

• 1. Közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott terület. Egyéb ingatlanoknak a közhasználat céljára átadott területrészére - az erről szóló külön határozatban, vagy szerződésben foglaltak keretei között - a közterületre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
• 2. Köztárgy: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló Korm.rendeletben meghatározott közcélú műtárgy.
• 3. Homlokzat: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott felület.
• 4. Mozgatható állvány: olyan mozgatható, árubemutatásra szolgáló eszköz (vitrin, szabadpolc, próbababa, asztal, festőállvány stb.), melynek mérete a rá helyezett termékekkel együtt nem haladhatja meg a 100/100/180 cm-es, vagy az 50/200/180 cm-es (mélység, szélesség, magasság) nagyságot.
• 5. Kerthelyiség: vendéglátó egységhez ideiglenes jelleggel tartozó elkerített vagy nyitott, fedett vagy fedetlen terület, kiszolgáló hely.
• 6. Vendéglátó terasz: vendéglátó egységnek a szabadban kijelölt vagy elhatárolt, esetenként deszkából készült alacsony emelvényen (dobogón) elhelyezett, fedett vagy fedetlen kiszolgáló helye.
• 7. Fedett a kerthelyiség, vagy a vendéglátó terasz fedettnek minősül, ha az ezen célokra használt közterület felett fix, talajhoz, dobogóhoz vagy homlokzathoz tartósan rögzített építmény vagy szerkezet létesül rajta.
• 8. Pavilon: vendéglátó vagy kereskedelmi célt szolgáló, ideiglenes, a talajhoz tartósan nem rögzített fedett építmény.
• 9. Üzemképtelen jármű: hatósági engedéllyel és jelzéssel nem rendelkező olyan jármű, amely egyébként a közúti forgalomban csak ilyen engedéllyel és jelzéssel vehet részt, vagy baleset folytán megsérült és elhagyott, vagy műszaki állapotánál fogva a közúti közlekedésben részvételre szemmel láthatóan alkalmatlan (hiányos, roncs, sérült stb.) jármű.
• 10. Megállító tábla: a hirdetési oldallal rendelkező, lábakon önállóan megálló, bármikor elmozdítható táblák, melynek magassága legfeljebb 100 cm és hirdetési felülete oldalanként nem haladja meg 0,5 m²-t.
• 11. Reklámhordozó: meghatározott reklám, burkolt reklám (például természetbeni árucikk, mely nem árubemutatás célját szolgálja, hanem az üzlet jellegét jelzi), gazdasági reklám és reklámhordozó (ideértve: molinó, plakát, stb.).
• 12. Városi rendezvény: az Önkormányzat, annak intézményei és gazdasági társaságai által szervezett, a város lakosságának széles körét érintő rendezvény
• 13. Alkalmi rendezvény: a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX.29.) Korm. rendelet szerinti fogalom
• 14. Alkalmi (ünnepi) vásár: a vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009 (III.13.) Korm.rendelet szerinti fogalom
• 15. Mozgóbolt: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV törvény 2. § 17. pontja szerinti fogalom
• 16. Mozgóárusítás: mozgóboltnak nem minősülő jármű alkalmazásával folytatott árusítás (pl.: utánfutó, tricikli, stb.)
• 17. Gazdasági reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben meghatározott fogalom.

17. § Hatályát veszti Répcelak város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013.(XI.01.) önkormányzati rendelete.

18. § Ez a rendelet 2021. június 1-jén lép hatályba.