a lakásszerzési támogatásról

Általános indokolás

Répcelak város Önkormányzata hosszú évek óta anyagilag támogatja Répcelak város közigazgatási területén letelepedni szándékozó személyek és családok első lakáshoz jutását. Jelenleg a 8/2018.(III.30.) önkormányzati rendelet szabályozza a támogatás feltételeit. A rendelet módosítása több okból – főként a CSOK támogatások igénybevételével tapasztalható élethelyzetek elemzése folytán – vált szükségessé, az előterjesztésben foglaltak, továbbá a részletes indoklás szerint. A rendelet módosítása azonban nem célszerű és nem kivitelezhető, mivel a jogalkotási problémák miatt a Loclex rendszer informatikai programja nem tudja kezelni. A fentiek alapján szükséges új rendelet megalkotása, mely rendelet a jelenleg hatályoshoz képest alig tartalmaz lényegi változást.

Részletes indokolás

A 17. §-hoz

A hatályát vesztő rendeletről rendelkezik.

Az 1. §-hoz

A rendelet jelenlegi szabályozása szerint Répcelak Város Önkormányzata anyagilag támogatja Répcelak város közigazgatási területén letelepedni szándékozó személyek és családok első lakáshoz jutását. Ezen megfogalmazás azonban nem teljesen pontos, ezért javaslatot teszünk arra, hogy az első lakáshoz jutás egészüljön ki „első önálló lakáshoz jutás” megfogalmazással.

Álláspontunk szerint, az „első lakáshoz jutás” kizárja azokat a családokat a támogatás igénybevételből, ahol az egyik félnek van, vagy volt már ingatlan (illetve ingatlanrész) a tulajdonában, de közben az élethelyzete megváltozott, családot alapított, és az ingatlan nem felel meg a családalapítás feltételeinek, ezért másik, nagyobb ingatlant vásárolnak, mely ingatlan lenne a család első közös önálló lakása.

A 2. §-hoz

A hatáskörátruházásról az önkormányzat SZMSZ-e tartalmaz rendelkezéseket, ezért a tárgyban irányadó rendeletben erről nem kell rendelkezni. A Képviselő-testület dönt a támogatás odaítéléséről, támogatás mértékéről és a részletfizetés engedélyezéséről.

A 3–6. §-hoz

Tartalmazza, hogy a támogatás kérhető családi ház építéséhez, új és használt lakás, valamint használt családi ház vásárlásához. Rendelkezik a támogatás összegéről, formájáról.

A 7. §-hoz

Rendelkezik, arról, hogy a kölcsönök nyújtását, folyósítását a törlesztés megállapítását a hitelintézetek végzik.

A 8. §-hoz

Rendelkezik a támogatásból eredő követelések biztosításáról.

A 9. §-hoz

A Rendelet 9. § rendelkezik a méltányolható lakásigény mértékének alsó-felső határáról. A jelenlegi szabályozás egyrészt „nettó alapterületről”, másrészt „hasznos alapterületről” rendelkezik. Ezért szükséges a következetes, egzakt szóhasználat és a fogalommeghatározás.

A hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

Nettó alapterület: helyiség vagy épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott tér vízszintes vetületben számított területe.

Hasznos alapterület alatt tehát az összes helyiség falkontúron belül mért alapterületeinek összegét értjük, az 1,90 m belmagasság alatti területek beleszámítása nélkül. A lakás hasznos alapterületébe nem tartoznak bele a tartófalak, válaszfalak, ajtók területei, a WC mögötti gépészeti akna és az erkély sem.

Ha a „hasznos alapterület” fogalmat használjuk, akkor konkrét jogszabályi definícióra hivatkozunk, és elkerülhetünk vele minden további félreértést. Lásd: OTÉK fogalomtára 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 46. Ezért javasoljuk a „hasznos alapterület” megfogalmazás használatát.

46. Hasznos alapterület: a nettó alapterületnek azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m.

Tekintve, hogy az elmúlt időben az újonnan bevezetett kedvezményes lakáshitelek (lásd: CSOK, Babaváró) következtében jelentősen megnövekedett az ingatlant vásárló többgyermekes családok száma javasoljuk, hogy mind használt családi ház, lakás vásárlása, mind új lakás vásárlása, és családi ház építése esetén az önkormányzati támogatás 135 m2 hasznos alapterületig legyen igénybe vehető.

A 10. §-hoz és a 11. §-hoz

Rendelkezik a támogatás igénybevételéhez szükséges jogosultsági feltételekről.

A 12. §-hoz és a 13. §-hoz

Tartalmazza a kamatmentes kölcsön visszafizetésének eseteit.

A 14. §-hoz

Tartalmazza a támogatás visszafizetésére vonatkozó szabályokat.

A 15. §-hoz

Rendelkezik a támogatásra irányuló kérelmek elbírálásának rendjéről. Jelenlegi szabályozás szerint a kölcsönszerződést az Önkormányzat számlavezetését végző Takarékbank Zrt-vel kell megkötni, mely abban az esetben a támogatást igénybevevők számára nem kedvező, ha a lakáshitel szerződést más pénzintézettel kötik meg. Tekintettel arra, hogy az ügyintézés a támogatást igénybevevők számára gyorsabb és rugalmasabb legyen, javasoljuk más hitelintézetek bevonásának a lehetőségét a kölcsönszerződés megkötésébe. Ezért javasoljuk az általánosabb megfogalmazást fentiekkel kapcsolatban az alábbiak szerint: A döntést követően a kölcsönszerződést a lakáscélú támogatást vagy hitelt folyósító hitelintézet köti meg a támogatottal.

A 16. §-hoz

A hatálybalépésről rendelkezik.