a közterület-használat rendjének szabályozásáról

Általános indokolás

Répcelak Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közterület használat rendjéről 2008-ban alkotta meg a rendeletét, mely 21/2008. (XII. 12.) megjelöléssel a mai napig hatályos és két átfogó módosításon esett át 2012-ben és 2018-ban.

Répcelak fejlődése 2009-től jelentős és dinamikus ütemben valósult meg. Európai uniós és hazai, valamint önkormányzati forrásoknak köszönhetően gyökeresen átalakult Répcelak központi része, annak közterületei. Az új beruházások nyomán megújult közterületeket, azokon megjelenő értéket meg kell óvni a közösség részére. Ez okból kiemelten hangsúlyos a közterületek funkciótól eltérő szabályinak kialakítása és a megfelelő jogszabályi garanciák megteremtése. A magasabb szintű szabályok szintén jelentős változáson mentek át, új szabályok jelentek meg, úgymint a településkép védelméről szóló rendelet, felülvizsgálatra került a helyi építési szabályzat és szabályozási terv. A Hivatalt érintő hatásköri változások miatt – mely elsősorban az építéshatósági jogkörök elvonásával járt – kevesebb a közterületeket is érintő „hatósági jelenlét”, illetve áttételes a tulajdonosi körhöz érkező közvetlen visszajelzés.

Az átalakított jogi szabályozás kapcsán megszűnt továbbá a helyi magatartási szabályokhoz kapcsolt közvetlen szabálysértési tényállások megállapításának lehetősége és ezek szankcióval történő fenyegetése.

Mindezen tények alapján szükségessé vált a közterület-használat meglévő szabályainak felülvizsgálata és az új szabályok megalkotása.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz és a 2. §-hoz

Az I. fejezet általános rendelkezései keretét adják a szabályozás céljának, tárgyának, tehát a tárgyi és személyi hatálynak.

A 3. §-hoz

A II. fejezetben kaptak helyet a közterület rendeltetéstől eltérő használatának részletszabályai.

A 3. §-ban kerültek meghatározásra azon szabályok, melyeket a közterület eltérőhasználata során figyelembe kell venni. Úgymint az a tény, hogy a közterület rendeltetéstől eltérő használata nem csorbíthatja mások jogait. A használat engedélyhez, vagy hatósági szerződéshez kötött, melyek tartalmának megállapítása hatósági eljárás keretében történik, megjelölve az eljáró hatóságot.

A 4. §-hoz

A 4. §. rendelkezései részletesen felsorolják azon eseteket és helyszíneket, melyek esetében nem adható ki közterület használati engedély.

Az 5. §-hoz

Az 5. §-ban kapott helyet a közterület-használat különös esete, mely a választási plakátok elhelyezésének részletszabályait adják.

A 6. §-hoz

A II. fejezet az engedélyezési eljárás tartalmi szabályait foglalja össze. Ezen belül a leghangsúlyosabb, a 6. §, mely a közterület-használati engedély esetkörét határozza meg (1) bekezdésében. A további bekezdések az engedélyen kívüli egyéb hatósági és tulajdonosi hozzájárulások, nyilatkozatok beszerzésének szükségességét taglalják.

A 7. §-hoz

A 7. § azon eseteket foglalja össze, amelyekben nem kell közterület foglalási engedélyt kérni, úgymint életveszély elhárítás, üzemzavar, meghibásodás elhárítása, továbbá magánszemélyek részére az egyes életszükségletek kielégítésére irányuló, méltányolható időtartamú és nem zavaró hatású közterület használatot.

A 8. §-hoz

A 8. § a közterület használati engedélyhez kapcsolható eseti engedély – napijegy alkalmazásának feltételeit határozza meg.

A 9. §-hoz

9. §-ban kaptak helyet az engedélyhez kötött közterület-használat gyakorlásának feltételét és az ellenőrzés eszközeit.

A 10. §-hoz

A IV. fejezet a 10. §-ban foglalja össze a közterület-használati engedélyezési eljárás szabályait. A közterület-használati engedély kiadására irányuló eljárás részletszabályait, úgymint a kérelem benyújtásának helye, és az összevont eljárás lehetősége. A további bekezdések a kérelem tartalmi elemeit és a csatolandó dokumentumokat részletezi.

A 11. §-hoz

A 11. § foglalja össze a közterület-használati engedély különös feltételeit.

A 12. §-hoz

A 12. § az engedély időbeli korlátait és az engedély tartalmi elemeit határozza meg.

A 13. §-hoz

A 13. §-ban kapott helyet a közterület-használati díjszámítás alapjának meghatározása, a díj befizetésének lehetőségei és a díjfizetési kedvezmények.

A 14. §-hoz

14. §-ban a díjfizetési mentesség tárgyi és személyi esetköre került meghatározásra.

A 15. §-hoz

VI. fejezet a közterület-használat megszűnésének és megszüntetésének eseteit taglalja. Ezen belül a 15. §-ban került meghatározásra az engedély visszavonását megalapozó esetkör, továbbá az engedély megszűnésének feltételrendszere. Kiemelt jelentőségű az (5) bekezdés rendelkezése, mely arra tér ki, hogy mely esetben alkalmaz a hatóság külön rendeleti szabályok alapján közigazgatási szankciót. A szakasz (6)-(7) bekezdései a megszűnést követő eredeti állapot helyreállítás kötelezettségét részletezi.

A 16. §-hoz

A rendelet VII. fejezet 16. §-ában kapott helyet az értelmező rendelkezések felsorolása.

A 17. §-hoz és a 18. §-hoz

A VIII. fejezet 17. § hatályát vesztő rendelkezés. 18. § a rendelet záró rendelkezése szerint a rendelet hatálybalépésére, annak elfogadásának feltételével 2021. június 1-jén kerül sor.