Az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján az állam mellett a helyi önkormányzatok tulajdona is nemzeti vagyon, amely kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban Nvtv.) határozza meg.

A helyi önkormányzatok a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés i)-j) pontjában, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint 18. § (1) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkotnak az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás elveinek, szabályainak és a gazdálkodás szempontrendszerének meghatározására.

A vagyongazdálkodás szabályai keretében az önkormányzatok – többek között – rendelkeznek az önkormányzati vagyon kategóriáiról (ingatlanok és ingóságok), a tulajdonjog átruházásról (beszerzés és értékesítés), az önkormányzati vagyon hasznosításáról, a vagyonkezelői jogról, az önkormányzati követelés lemondásról, az ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyonról, a vagyonnyilvántartásról és a vagyonleltárról.

Önkormányzatunk jelen rendelet keretében két fejezetbe rendezetten – általános rendelkezések és a vagyonnal való rendelkezés fejezeti címek alatt – mindösszesen 11 alcímre tagoltan fogja össze a legfontosabb szabályokat, ugyanakkor önálló rendelet tartalmát képezi az ellenérték nélkül kapott, felajánlott vagyonról történő rendelkezés.

A rendelet I. fejezet általános rendelkezések cím alatt a rendelet hatályát az Önkormányzat tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal, önkormányzati követelésekkel való gazdálkodásra, valamint az önkormányzati gazdasági társaságok működésével kapcsolatos egyes kérdésekre is kiterjeszti. (2) bekezdésében rögzíti, hogy a rendelet alkalmazása során a nemzeti vagyonról szóló törvény alapelvei és fogalom-meghatározásai irányadóak.

A nemzeti vagyonról szóló törvényben rögzítetteken túl meghatározza az Önkormányzat döntése által a törzsvagyon körébe sorolt vagyontárgyakat, meghatározza továbbá a vagyontárgyak minősítésére vonatkozó eljárásrendet és hatásköröket.

Meghatározza, hogy az önkormányzat törzsvagyonát képező vagyont milyen alanyi kör jogosult és köteles használni, kezelni.

A vagyonnal való gazdálkodás tervszerűségének elvi biztosítékait, továbbá az egyes vagyontárgyak és az önkormányzati vagyontömeg értékének meghatározására vonatkozó garanciális szabályokat hivatott biztosítani.

§-okban került sor az önkormányzati vagyonnal való rendelkezés szabályainak – ezen belül a tulajdonosi jogok gyakorlására jogosultak alanyi körének – meghatározására, valamint a rendelet hatálya alá tartozó vagyontárgy megszerzésére, elidegenítésére, gazdasági társaságba történő bevitelére, megterhelésére, hasznosítására, használatba, bérbeadására, vonatkozó döntési eljárás rögzítésére. Az alcím alá tartozó szakaszok meghatározzák a vagyonszerzésre, illetve az értékesítésre irányuló döntést megalapozó feltételeket és a döntés tartalmi elemeit.

Az önkormányzati vagyon értékesítése és hasznosítása tekintetében az Nvtv. a költségvetési törvényben rögzítetten jelöli meg az értékhatárt, amelyet meghaladóan versenyeztetési eljárást kell lefolytatni. Az önkormányzat rendelete, konkrétan a rendelet 13. §-a – igazodva az önkormányzat költségvetési adottságaihoz, gazdálkodási lehetőségeihez – a törvényi értékhatárnál alacsonyabb összegben, nevezetesen 5 millió forint felső határ rögzítésével határozza meg a versenyeztetési eljárás mellőzésével értékesíthető, vagy használatba adható vagyontárgyak értékét. A vagyon értékesítése során a versenyeztetés módját és eljárási szabályait az önkormányzat normatív határozatával megállapított Pályázati Versenyeztetési Szabályzat rögzíti. Az 5 millió forintos értékhatárt meghaladó, de a költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt el nem érő vagyonelem versenyeztetési eljárással történő értékesítésére vagy hasznosítására vonatkozó főszabály alól a 14. § és a 16. § (4) bekezdése enged kivételtelt, mely szerint közcélra, illetve közfeladat ellátása céljából az önkormányzattal közös projektek megvalósítása kapcsán, továbbá településfejlesztési megfontolásból, jellemzően az önkormányzat ciklustervében, egyéb hosszabb távú fejlesztési tervében, koncepciójában elhatározott fejlesztési cél önkormányzattal közös megvalósítása esetén mellőzhető a versenyeztetési eljárás. A 13. §-ban meghatározott értékhatárt el nem érő értékű vagyontárgyak értékesítésére általánosságban – normatív határozattal megállapított Árverési Szabályzat előírásai lapján bonyolítandó – árverés útján van lehetőség. Kivétel a főszabály alól az építési telkek értékesítése is. Az Önkormányzat népesség és népesedéspolitikai megfontolásból támogatja a fiatal családok letelepedését a településen, ezért építési telkeket alakít ki, melyeket rendeletben meghatározott egyedi, könnyített eljárásrenddel értékesít. A 15. §-ban kaptak helyet az egyedi adottságokkal rendelkező – alapvetően önkormányzati tulajdonú ingatlanrészek – értékesítésére vonatkozó különös szabályok. Különös eljárásrendben folyik a korábban korlátozottan forgalomképesnek minősülő vagyonelemek hasznosítása és elidegenítése. A hasznosítás és elidegenítés feltétele, hogy az erről szóló önkormányzati döntést megelőzően a képviselő-testület meggyőződjön arról, hogy a vagyonelem a közfeladat ellátásához felesleges, illetve a hasznosítása nem sérti a közfeladat ellátását és ezen megállapítását határozatba foglalja. Különös, illetve sui generis szabályokat rögzít a 18. és 19. §, melyek a mezőgazdasági célú ingatlanok hasznosítására, illetve a nem lakás célú helyiségek bérletére vonatkoznak.

20-22. §-okban kaptak helyet a vagyonkezelői jog gyakorlásának helyi szabályai. A rendelet 20. § (1) bekezdése rögzíti, hogy önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódva a vagyontárgyakra a Nvt-ben megjelölt vagyonkezelőkkel vagyonkezelői jog létesíthető. A szakasz (2) bekezdése az ingyenes vagyonkezelés feltételeit a (4) bekezdés az ellenérték fejében megszerezhető vagyonkezelési jogra vonatkozó részletszabályokat állapítja meg.

A vonatkozó törvényi rendelkezéseken túl a vagyonkezelőnek az önkormányzati vagyon kezelésével kapcsolatos alapvető kötelezettségeit veszi számba.

A vagyonkezelő tűrni köteles a tulajdonosi ellenőrzést a tevékenysége kapcsán, melyre a Képviselő-testület által elfogadott éves ellenőrzési terv ad tervszerű kereteket, illetve lehetőség nyílik eseti ellenőrzésre is. A nemzeti vagyon körébe tartozó vagyonnal való gazdálkodás miatt a vagyonkezelőre kiterjed a belső ellenőrzés is. E § rendelkezik a vagyonkezelési szerződés megszűnésének eseteiről is.

23-27. §-ok a vagyonnal való rendelkezés különös szabályai körében az önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos alapvető rendelkezések számbavétele történt meg. E körbe tartoznak a gazdasági társaság alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről, valamint gazdasági társasági részesedés megszerzéséről vagy átruházásáról, önkormányzati vagyon gazdasági társaságba apportálásáról való rendelkezések, továbbá a képviselet és a vagyoni felelősség garanciális szabályai.

A 24-26. § rendelkezései számba veszik az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló, illetve az önkormányzati többségi tulajdonú gazdasági társaságokra vonatkozó döntéshozatali, képviseleti és felügyeleti rendelkezéseket.

A 26. § rögzíti, hogy az önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nonprofit korlátolt felelősségű társaság – mint egyszemélyes társaság – esetében a társaság legfőbb döntéshozó szerve az alapító, aki az alapító okiratban foglaltak szerint gyakorolja különösen mindazon jogokat, amelyeket jogszabály egyébként a taggyűlés hatáskörébe sorol. Meghatározza a vezető tisztségviselő jogviszonyára vonatkozó szabályokat, a munkáltatói és az egyéb munkáltatói jogok gyakorlójának megjelölésével.

A § kiemeli a beszámolási kötelezettséget.

28-30. §-ok alatt az önkormányzati intézmény, gazdasági társaság használatába adott vagyon üzemeltetésével, használatával kapcsolatos részletszabályok találhatóak.

A 28-29. § felsorolja az önkormányzati vagyont használó szerveket és megadja a használat legalapvetőbb rendelkezési és felelősségi kereteit.

30. § a vagyonkezelés során a döntési, rendelkezési hatásköröket, kompetenciákat határozza meg, a használatba adott vagyonelemek értékétől függően és az egyes tulajdonosi rendelkezési jogosultságok időbeli korlátaival.

Az önkormányzat vagyonából az egyes vagyontárgyak ingyenes elidegenítése kapcsán meghatározza a garanciális szabályokat az értékhatár, és a kizárólagos döntési jogosultság tekintetében.

32-35. § az önkormányzati követelések mérséklésére, illetve elengedésére vonatkozó szabályokat rögzíti. Meghatározza a döntési hatásköröket a követelés típusától függően, figyelemmel a megtérülés lehetőségére, továbbá meghatározza az eljárási szabályokat.

A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik.