Csepreg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló, módosított 1990. évi LXV. törvény 13. §.(1) bekezdése, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény, továbbá az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (a továbbiakban OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendeletben foglaltak alapján az alábbi rendeletet alkotja:

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1. §.

(1) Jelen előírások hatálya Csepreg város igazgatási területére terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésében meghatározott területen területet felhasználni, telket alakítani, építményt, építményrészt, épület-együttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban: építési munkát végezni), és ezekre hatósági engedélyt adni, az Országos Településrendezési és Építési Követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet és mellékletei (továbbiakban: OTÉK) és az egyéb általános érvényű jogszabályi és hatósági előírások, valamint jelen rendelet és szabályozási tervi rendelkezései szerint lehet.

(3) Jelen helyi építési szabályzat a szabályozási tervlapokkal (Szabályozási terv I. –III.) és Építészeti és természeti örökségvédelem I. –II. tervlapokkal együtt érvényes.

Területfelhasználás

2. §.

(1) A szabályozási tervlap beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket határol le az alábbiak szerint:

a) A beépítésre szánt területen az építési használat általános jellege szerint:

- lakóterületet,

- településközpont vegyes területet,

- gazdasági területet,

- üdülőterületet és

- különleges területet.

b) A beépítésre nem szánt területen:

- közlekedési és közműterületet,

- zöldterületet,

- erdőterületet,

- mezőgazdasági területet és

- egyéb terület.

II. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Telekalakítás és az építés szabályai

3. §.

(1) Épület a közterületek kivételével csak építési telken helyezhető el.

(2) Telekalakítás során az érintett telkek mindegyikének járműközlekedésre alkalmas közterülethez vagy magánúthoz kell csatlakoznia, méreteiknek pedig meg kell felelnie a vonatkozó övezeti előírásoknak.

(3) Ahol az építés feltételei terület-előkészítés, az e rendeletben építési övezetenként meghatározott mértékű előközművesítés hiánya miatt nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre álltát követően adható meg.

(4) Az előírt közművek és utak létesítéséről az önkormányzat, vagy a telektulajdonosok gondoskodnak. Az ezzel kapcsolatos költségeket az önkormányzat a telektulajdonosokra részben vagy teljes egészében átháríthatja.

(5) A járművek és a gyalogosok közlekedésére, valamint a közművek elhelyezése számára önálló helyrajzi számmal ellátott építési területet kell kialakítani. A kialakított építési terület lehet magánterület vagy közterület; az utóbbin belül közforgalomnak átadott magánterület vagy önkormányzati tulajdonú közterület.

(6) Közforgalomnak átadott magánterület esetében a közforgalom számára megnyitás tényét a tulajdoni lapra rá kell vezetni.

(7) Az építési területek méreteit a szabályozási tervek ábrázolják, berendezésüket a mintakeresztszelvények szerint kell megvalósítani.

(8) Az önkormányzat a külön jogszabályban meghatározott ellátási és fenntartási kötelezettségének csak abban az esetben tesz eleget, ha a telektulajdonosok telkeik megközelíthetősége érdekében saját költségükön létrehozott építési terület tulajdonjogát átruházzák az önkormányzatra. Közforgalomnak átadott, magántulajdonban maradó építési terület esetében a tulajdonosok és az önkormányzat külön szerződést köt.

Kerítés létesítésének szabályai

4. §.

(1) Kerítést ott kötelező építeni, ahol azt az élet- és vagyonbiztonság megköveteli, más jogszabály előírja, vagy az OTÉK 44. §. (2) bekezdése alapján az építési hatóság elrendeli.

(2) Az építési telek határvonalán kerítés ott építhető, ahol azt az övezeti előírás, illetve az OTÉK 44. §. (2) bekezdése alapján az építési hatóság nem tiltja.

(3) Kerítést a kertes mezőgazdasági terület KEM-2 övezetének területén tilos építeni.

(4) Ahol a szabályozási terv új szabályozási vonalat jelöl, az utcai kerítést az új szabályozási vonalon kell elhelyezni.

(5)^[1] A telek közterületi vonalán az áttört kerítés 1,2 – 2,0 m magassággal létesíthető. Áttört kerítéshez annak magasságán belül legfeljebb 60 cm magas tömör lábazat készíthető. A kerítés építési engedélyezése során az illeszkdés szabályát kell alkalmazni!

(6) A telek utcavonalán tömör kerítés létesítendő, ha az utcában hagyományosan kialakult utcakép megköveteli. Magasságát az építési hatóság a szomszédos meglévő kerítések magassága alapján határozza meg.

(7)^[2] A telek oldalsó és hátsó határán (a szomszédos telekkel határos vonalán), tömör vagy áttört kerítés létesíthető 1,2 – 2,5 m közötti magassággal.

(8) Telken belül az egyes külön használatú telekrészek között csak áttört kerítés létesíthető, a tulajdonostársak hozzájárulásával, legfeljebb 1,6 m magassággal.

Lakóterületek

5. §.

(1) A lakóterület elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Csepreg területén sajátos építési használatuk szerint a szabályozási terv:

- kisvárosias lakó-,

- kertvárosias lakó-, valamint

- falusias lakóterületet különböztet meg.

Kisvárosias lakóterület általános előírásai

6. §.

(1) A kisvárosias lakóterület közepesen sűrű, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kisvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) sportépítmény,

e) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

(3) A kisvárosias lakóterületen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) szálláshely szolgáltató épület,

b) igazgatási épület,

c) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A kisvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

b) termelő kertészeti építmény, az övezeti előírásokban foglalt kivétellel,

c) üzemanyagtöltő,

d) az egyes ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tárolására szolgáló garázsépületen túl, egyéb garázsépület építése a területen csak szabályozási tervben kijelölt esetben és módon lehetséges.

(5) A kisvárosias lakóterületek beépítésük jellege, karakterbeli különbségük, célzott felhasználhatóságuk alapján az alábbi övezetekre tagozódnak:

a) Városképi és városszerkezeti szempontból egyaránt értékes beépítéseket    H jel

b) Városképi szempontból értékes beépítéseket           V jel

c) Kialakult, általában tervezett jellegű beépítést           K jel

d) Kizárólagos terület-felhasználású területeket az elhelyezhető funkciók rögzítésével különbözteti meg a szabályozási terv.

(6) A városképi védelem alatt álló építési övezetekben az új épületek, az átépítések és felújítások homlokzati megjelenése az övezetre jellemző hagyományos városképhez kell igazodjon.

Ennek elbírálásához az építési hatóság az építési engedélyekhez a szomszédos épületek, vagy utcaszakasz homlokzatainak ábrázolását is kérheti.

(7) Városképi jelentőséggel bíró területeken az építmények közműellátásánál esztétikus megoldásra kell törekedni.

(8)^[3]

Kisvárosias lakóterület építési övezetei

7. §.

(1) KL-1 H hagyományos mezővárosi jelleget őrző építési övezet előírásai:

a)^[4] A H 1 övezetben elhelyezhető, és el nem helyezhető építmények köre megegyezik a (2)-(4) bekezdésben foglaltakkal, azzal a szigorítással, hogy a (3) c. pontban foglalt épületek az ingatlanon csak lakófunkcióval együttesen helyezhetők el.

b) A telkek szélességükben tovább nem oszthatók, a szomszédos telkekkel össze nem vonhatók. Kivételt képeznek az összevonási tilalom alól azok a telkek, amelyekről a kapuk, nyílások elhelyezkedéséből vagy a telkek hagyományos méretrendjéből egyértelműen megállapítható, hogy korábban egy ingatlant alkottak.

c) A 10,0 m-nél keskenyebb, önállóan nem építhetők be.

d) A telkek mélységükben összevonhatók, a mélységi megosztás azonban nem engedhető meg. A közterület-kapcsolattal nem rendelkező mélységükben már megosztott telekrészek nem építhetők be.

e) Az övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítési móddal, előkert nélkül a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. Kivételt képez az 1005/1 hrsz telek, amelyen átépítés esetén a szabadonálló, előkertes beépítés az eredetivel megegyező módon megtartható.

f) Az épületeket a hagyományos hajlított házas beépítés szerint nyeregtetővel kell megépíteni. Az épület utcai homlokzatának szélessége legfeljebb 14,0 m lehet,  az oldalkeret mérete azonban legalább 4,0 m kell legyen.

g) Tetőtérbeépítés esetén az utcai tetőfelületen síkban fekvő ablakot kell alkalmazni.

h) Az övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság 5,0 m, ezt az értéket az utcai tényleges homlokzatmagasságnál nem lehet túllépni.

i) A megengedett legnagyobb beépítettség 30 %, a telkeket azonban legfeljebb az utcavonaltól számított 50,0 m-ig lehet beépíteni.

j)^[5]

(2) KL-2 V hagyományos polgárosodó mezővárosi jellegű építési övezet előírásai:

a) A közterületről közvetlenül nem megközelíthető telkek nem építhetők be. A telkek mélységükben nem megoszthatók. Telkek összevonhatók, de az összevont telkeken csak a történelmileg kialakult méretrendhez és beépítési ritmushoz igazodó épületek helyezhetők el.

b) Az övezetben a telkek zártsorúan építhetők be. A zártsorú beépítést több ütemben is végre lehet hajtani. Hézagos beépítés esetén, amennyiben a szomszédos telekhatáron álló épület telekhatárra eső épületfalában nyílás van, legalább 6,0 m-es épületek közötti távolságot kell szabadon hagyni.

c) Új épület építésekor a telek utcai homlokvonalától mért 12,0 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nem alakítható ki nyílás. Ezen mélység után, az OTÉK 37. §. (4) bekezdésben meghatározott nyílások nyithatók.

d) Az épületeket a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni.

e) Az egyes telkek maximális beépítettsége legfeljebb 40 % lehet.

f) Az övezetben megengedett maximális építménymagasság 6,0 m, ezt az értéket az épület utcai tényleges homlokzatmagasságára vonatkozóan meg kell tartani.

Az udvari szárny homlokzati magassága nem lehet több a hátsókert irányú épületszárnyak közötti tényleges szabad terület szélességénél.

g) Ha az övezetben az épület homlokzati kialakítása jelenleg nem teszi lehetővé a gépjárművek telekre történő behajtását, az OTÉK szerint előírt gépkocsi-igényt nem kell a telken belül elhelyezni.

Az utcafront átépítése esetén, amennyiben a telek szélessége eléri a 9,0 m-t, kapuáthajtó kialakítása kötelező.

(Ebben az esetben a gépkocsi-igény kielégítésének a telken belül kell megtörténnie.)

A telkeken maximum egy kapuáthajtó, vagy személygépkocsi-tároló kapuja alakítható ki. 

h) Az épületeket utcával párhuzamos gerincű nyeregtetővel kell megépíteni.

i) Az egyes telkeken a zöldfelület  aránya legalább 20 % kell legyen.

(3) KL-3 H hagyományos fésűs beépítésű, kistelkes építési övezet előírásai:

a) A közterületről közvetlenül meg nem közelíthető, valamint a 10,0 m-nél keskenyebb utcai homlokvonalú és a 20,0 m-nél rövidebb telkek nem beépíthetők, nem építhetők át.

Továbbá építési tilalom alatt állnak a 100 %-os beépítettségű telkek.

b) A telkek szélességükben tovább nem oszthatók, a szomszédos telkekkel össze nem vonhatók. Kivételt képeznek az összevonási tilalom alól azok a telkek, amelyekről a kapuk, nyílások elhelyezkedéséből vagy a telkek hagyományos méretrendjéből egyértelműen megállapítható, hogy korábban egy ingatlant alkottak.

A telkek mélységükben csak a szabályozási tervlapon jelölt esetben oszthatók meg.

c) Az építési övezetben az épületeket oldalhatáron álló beépítési mód szerint kell elhelyezni.

A kialakult zártsorú és kétoldali beépítés az átépítés során megőrizhető.

d) Az épületeket a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. A Sallai Imre utcában az erősen ferde utcavonal miatt az épület egy pontjának kell az utcavonalon lennie.

e) A megengedhető legnagyobb építménymagasság 5,0 m. ezt az értéket az utcai homlokzatmagasságra vonatkozóan is meg kell tartani.

f) Az oldalkert távolsága legalább 4,0 m kell elegyen, de az utcai homlokzat megengedett legnagyobb szélessége utcaszakaszonként a következő:

- Kovács utca                  8,0 m
- Kovács köz                   8,0 m

- Sallai Imre utca            18,0 m

- Kőszegi utca                15,0 m

- Jókai Mór utca              10,0 m

g) A hátsókert legkisebb mérete 6,0 m lehet.

h) A telkek maximális beépítettsége 40 % lehet.

i)^[6]

(4) KL-4 H hagyományos, polgári villás építési övezet előírásai:

a) Az övezetben a telkek mérete nem változtatható meg.

b) A beépítési mód: szabadonálló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%

d) A megengedett legnagyobb-legkisebb építménymagasság: 3,5 -telkenként kialakult

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség

f) A zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) Terepszint alatti építmény nem helyezhető el

h) A felhasználás kizárólagossága: kézműipari és egyéb gazdasági célokra nem használhatók fel az övezet területén található villák.

(5) KL-5 V hagyományos, jellemzően földszintes városképi jelentőségű építési övezet előírásai:

a) A beépíthető telek méretei legalább:

- szélessége:                                                                                                     12,0 m

- mélysége:                                                                                                       30,0 m

- területe:                                                                                                          400 m²

b) A kialakítható legkisebb telek mérete:                                                              600 m²

- szélessége:                                                                                                    16,0 m

- mélysége:                                                                                                      40,0 m

c) A telekalakításra vonatkozó egyéb előírások:

Közvetlenül közterületi kapcsolattal nem rendelkező telek nem építhető be. Nyeles telek újonnan nem alakítható ki. Kialakult nyeles telken lévő épület átépítésének feltétele, hogy megközelítésére legalább 4,0 m-es teleksáv álljon rendelkezésre.

d) A beépítési mód oldalhatáron álló. Új építéseknél és átépítés esetén a kialakítandó előkert mérete 3,0 m.

Az oldalkert legkisebb mérete 4,0 m, a hátsókerté 6,0 m kell legyen.

e) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.

f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %.

h) Az építmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.

(6) KL-6 K  kialakult többszintes, többlakásos építési övezet előírásai:

a) Telekmegosztást csak tömbre kiterjedően készített szabályozási terv alapján lehet végrehajtani.

b) A beépítési mód: telkenként a kialakult beépítési módot kell megtartani.

c)^[7] A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

d)^[8] Az építési tevékenységekre vonatkozó egyéb előírások:

A kialakult közvetlen közterület-kapcsolattal nem rendelkező telkeken lévő építmények átépítése csak akkor engedélyezhető, ha közterületről való megközelítésére legalább 4,0 m széles magánutat alakítanak ki. A szomszédos építmények zavartalan használatát, valamint az övezeti előírások betarthatóságát elvi építési engedélyezési eljárás keretében kell tisztázni.

A meglévő épületek tetőterében legfeljebb 1,0 m magas térdfal alkalmazásával lakások létesíthetők.

Az egyes telkeken a lakások gépkocsielhelyezési szükségletének mértékéig egy épülettömbben épített garázsok elhelyezhetők. A garázsok funkciója nem változtatható meg.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,0 – 7,5 m. A 3,0 m-es építménymagasság a garázsokra vonatkozik.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %, amelyet közös pihenő-játszó felületként kell fenntartani.

g) Terepszint alatti építmény, mélygarázs létesíthető, ha a zöldfelületi előírások betarthatók, valamint a meglévő épületek állékonyságát az építés nem veszélyezteti.

h) Az építmények működéséhez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni.                                                             

(7) KL-7 K kialakult csoportházas építési övezet előírásai:

a) A telekalakítás szabályai:

A telkek szélességükben és mélységükben tovább nem oszthatók. A szomszédos telkek összevonhatók.

b) A beépítési mód: csoportházas, azonos egységek, önálló épületek sorolásából létrejött csoportos beépítési jelleg.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: a jelenlegi beépítettség nem növelhető.

d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: a kialakult érték.

e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 % lehet.

f) A felhasználás kizárólagossága: az övezetben lakóépületek, kivételesen szálláshely épületek helyezhetők el.

g) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

A felújítások, karbantartások során az épületegyüttes egységes megjelenését meg kell őrizni.

(8) KL-9 KE jelű övezet kialakult, kizárólagosan egyházi létesítmények építése céljára szolgáló építési övezet, amelyben csak az alaprendeltetést kiegészítő, azzal összhangban lévő funkció helyezhető el.

a) Telekmegosztás nem, csak telekösszevonás engedélyezhető.

b) A beépítettség nem növelhető.

- Az épületegyüttes műemléki védelem alatt áll. Mindennemű építési tevékenység a kulturális örökség védelméről szóló 2001.évi LXIV. Törvényben foglaltak szerint, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélye szerint végezhető.

(9) KL-10 KO jelű építési övezet a 437, 438, 440 és 441/49 hrsz. telkek területére terjed ki. A meglévő tornatermen kívül kizárólag az új általános iskola és működéséhez szükséges létesítmények elhelyezésére használható fel.

Az építés feltételei:

a) az övezet telkeit egyesíteni kell. A további előírások az egyesített telekméretekre vonatkoznak:

b) a beépítési mód: szabadonálló az építési telken belül több épület is elhelyezhető. Az épületek közötti távolságok az OTÉK előírásai szerint határozandók meg.

c) a beépítettség legnagyobb mértéke: 40%

d) a megengedett legnagyobb-legkisebb építménymagasság: 3,5 - 9,0m

e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 40%

g) terepszint alatti építmény nem helyezhető el

h)^[9] az övezetre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület-sűrűség:1,5

(10) KL-11 KO övezet a Nádasdy Tamás Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola és Kollégium telkére (426 hrsz.) terjed ki. Az övezetben kizárólag az iskola működését elősegítő, funkciójához tartozó létesítmények helyezhetők el.

Az övezet előírásai:

a) telekterületét megosztani nem lehet

b) a megengedett legnagyobb beépítettség: 40%

c) a zöldfelület legalább 40%

d) a beépítési mód szabadonálló

e) a megengedett legnagyobb-legkisebb építménymagasság: 4,5 - 10,0m

f)^[10] az övezetben a megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,2.

(11) KL-12 KM jelű övezet a szárazmalom (418 hrsz.) területe.

Az övezet előírásai:

a) a telekterületet megosztani nem lehet

b) beépítettsége a jelenlegihez képest legfeljebb 5%-al növelhető

c) a Rákóczi útra néző épület egyedi helyi építészeti értékvédelem alatt áll, a vele kapcsolatos építési munkáknál a hatályos helyi értékvédelmi rendelet szerint kell eljárni

d) Az övezetben csak az alaprendeltetéshez kapcsolódó létesítmények helyezhetők el

e) megszűnése esetén a kisvárosi lakóterületen elhelyezhető funkciókkal telepíthető be. Építészeti értékvizsgálattal kiegészített elvi építési engedély benyújtása kötelező.

Kertvárosias lakóterület általános előírásai

8. §.

(1) A kertvárosias lakóterület laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) A kertvárosias lakóterületen elhelyezhető:

a) legfeljebb négylakásos lakóépület,

b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület.

e)^[11] a KEL-16-os övezetben kivételesen elhelyezhető hatlakásos lakóépület.

(3) A kertvárosias lakóterületen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) legfeljebb hatlakásos lakóépület,

b) sportépítmény,

c) üzemanyagtöltő,

d) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A kertvárosias lakóterületen nem helyezhető el:

a) szálláshely szolgáltató épület – a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével,

b) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület,

c) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.

(5) A kertvárosias lakóterületek elsősorban beépítettségük, karakterbeli különbségük alapján az alábbi fő övezetekre tagozódnak:

a) KEL H jelű övezetek – helyi történeti értéket képviselő mezővárosi telekszerkezetet őrző, városképi szempontból is értékes beépítések.

b) KEL jelű övezetek – kialakult általános, tervezett telekszerkezetű, vegyes épületállományú beépítések és a tervezett, új telekosztású területek.

(6) A városképi védelem alatt álló építési övezetekben az új épületek, az átépítések és felújítások homlokzati megjelenése az övezetre jellemző hagyományos városképhez kell igazodjon.

Ennek elbírálásához az építési hatóság az építési engedélyekhez a szomszédos épületek, vagy utcaszakasz homlokzatainak ábrázolását is kérheti.

(7) Városképi jelentőséggel bíró területeken az építmények közműellátásánál esztétikus megoldásra kell törekedni.

(8)^[12]

Kertvárosias lakóterület építési övezettel

9. §.

(1) KEL H jelű építési övezetekre vonatkozó általános előírások:

a) A 10,0 m-nél keskenyebb és a 20,0 m-nél nem mélyebb telkek nem építhetők be.

b) A telkek szélességükben tovább nem oszthatók, a szomszédos telkekkel össze nem vonhatók. Kivételt képeznek az összevonási tilalom alól azok a telkek, amelyekről a kapuk, nyílások elhelyezkedése, a környező telkek általános méretrendje alapján egyértelműen megállapítható, hogy korábban egy ingatlant alkottak. Továbbá a 10,0 m-nél keskenyebb, be nem építhető telek a szomszédos telkek egyikével összevonható.

c) A telkek mélységükben csak a szabályozási terven ábrázolt helyeken oszthatók meg. Az irányadó jelleggel megadott hátsó telekhatár pontos helyét szabályozási vagy telekalakítási  terv keretében kell megállapítani. Elkészültéig az övezeti előírások szempontjából a beépíthető telekrészre az irányadó hátsó telekhatárt kell figyelembe venni.

d) A még be nem épített közvetlen közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek nem építhetők be. Az egymás mögötti, önálló helyrajzi számmal rendelkező már beépített telkeken az épületek a beépítettség növelése nélkül felújíthatók és tetőterük legfeljebb 1,0 m magas térdfal építése mellett beépíthető. Az ingatlanokat egy tulajdonba kerülés esetén össze kell vonni.

(2) KEL-1 H övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Az egy-két esetben kialakult kétoldali beépítés megtartható.

a) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

- az épületek típusa telekszélességtől függően oromzatos hosszú, vagy hajlított ház, legfeljebb 9,0 m traktusmélységgel és 15,0 m-es utcai homlokzatszélességgel

- az épületeket hagyományos épületszerkezetek alkalmazásával kell megépíteni

- a fedélszerkezet 40-45°-os hajlású egyszerű nyeregtető piros, bordó vagy barna cserép, betoncserép vagy pala tetőhéjalással.

b) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %, de legfeljebb 300 m².

c) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m.

d) Új beépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 4,0 m.

e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 % lehet.

(3) KEL-2 H jelű építési övezetre vonatkozó előírások:

a) Az épületeket a telek utcai homlokvonalán, zártsorúan kell elhelyezni. A telek utcai homlokvonalától mért 12,0 m-es mélységig, az épületek telekhatárra eső homlokzatán nem alakítható ki nyílás. Ezen mélység után, az OTÉK 37. §. (4) bekezdésben meghatározott nyílások nyithatók. A hátsókert irányú épületszárnyak közötti minimális távolság, illetve oldalkert szélessége 4,0 m.

b) Ha az övezetben az épület homlokzati kialakítása jelenleg nem teszi lehetővé a gépjárművek telekre történő behajtását, az OTÉK szerint előírt gépkocsi-igényt nem kell a telken belül elhelyezni.

Az utcafront átépítése esetén, amennyiben a telek szélessége eléri a 9,0 m-t, kapuáthajtó kialakítása kötelező.

(Ebben az esetben a gépkocsi-igény kielégítésének a telken belül kell megtörténnie.)

A telkeken maximum egy kapuáthajtó, vagy személygépkocsi-tároló kapuja alakítható ki.

c) A zártsorú beépítést több ütemben is végre lehet hajtani. Hézagos beépítés esetén, amennyiben a szomszédos telekhatáron álló épület telekhatárra néző falán nyílás van, legalább 6,0 m építmények közötti távolságot kell hagyni.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 5,0 m.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 % lehet.

g) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

- az épületeket hagyományos épületszerkezetek alkalmazásával, utcával párhuzamos gerincű 40-45^O-os hajlásszögű egyszerű nyeregtetővel kell megépíteni,

- a tetőhéjazat piros, bordó vagy barna cserép, betoncserép vagy pala lehet,

- az utcai homlokzatok nyílásrendje igazodjék a történelmileg kialakult homlokzati arányokhoz,

- az udvari szárnyak tetőgerince nem lehet magasabb az utcai épület tetőgerincénél.

(4) A kialakult általános és az új telekosztású kertvárosi lakóterületek építési előírásait az alábbi táblázatok tartalmazzák:

Falusias lakóterület általános előírásai

10. §.

(1) A falusias lakóterület legfeljebb 4,5 m-es épületmagasságú lakóépületek, a mező- és az erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) A falusias lakóterületen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület,

c) szálláshely szolgáltató épület,

d) kézműipari építmény,

e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) A falusias lakóterületen kivételesen elhelyezhető:

a) mező- és erdőgazdasági építmény, a telken történő lakóépület egyidejű elhelyezésével.

(4) A falusias lakóterület városképi és városszerkezeti szempontból egyaránt értékes terület.

(5) A városképi védelem alatt álló építési övezetekben az új épületek, az átépítések és felújítások homlokzati megjelenése az övezetre jellemző hagyományos városképhez kell igazodjon. Ennek elbírálásához az építési hatóság az építési engedélyekhez a szomszédos épületek, vagy utcaszakasz homlokzatainak ábrázolását is kérheti.

(6) Városképi jelentőséggel bíró területeken az építmények közműellátásánál esztétikus megoldásra kell törekedni.

(7)^[13]

Falusias lakóterület építési övezetei

11. §.

(1) Az FL-1 H jelű építési övezet előírásai:
a) A 10,0m-nél keskenyebb és a 20,0m-nél nem mélyebb telkek nem építhetők be.
b) A telkek szélességükben tovább nem oszthatók, a szomszédos telkekkel össze nem vonhatók. Kivételt képeznek az összevonási tilalom alól azok a telkek, amelyekről a kapuk, nyílások elhelyezkedése, a környező telkek általános méretrendje alapján egyértelműen megállapítható, hogy korábban egy ingatlant alkottak. Továbbá a 10,0m-nél keskenyebb, be nem építhető telek a szomszédos telkek egyikével összevonható.
c) A még be nem épített, közvetlen közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek nem építhetők be. Az egymás mögötti, önálló helyrajzi számmal rendelkező már beépített telkeken az épületek a beépítettség növelése nélkül felújíthatók, és tetőterük legfeljebb 1,0m magas térdfal építése mellett beépíthető. Az ingatlanokat egy tulajdonba kerülés esetén össze kell vonni.
d) Az övezetben a beépítési mód oldalhatáron álló. Az egy-két esetben kialakult kétoldali beépítés megtartható.
e) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:
- Az épületek típusa telekszélességtől függően oromzatos hosszú, vagy hajlított ház, legfeljebb 9,0m traktusmélységgel és 15,0m-es utcai homlokzatszélességgel
- Az épületeket hagyományos épületszerkezetek alkalmazásával kell megépíteni
- A fedélszerkezet 40-50^o-os hajlású egyszerű nyeregtető piros, bordó vagy barna cserép, betoncserép vagy pala tetőhéjalással.
f)^[14] A beépítettség legnagyobb mértéke: 30%
g) A megengedett legkisebb-legnagyobb építménymagasság: 3,5-5,0m
h) Új beépítéseknél az oldalkert legkisebb mérete: 4,0m
i) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50% lehet.

Vegyes területek

12. §.

(1)A vegyes terület lakó és kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek vegyesen történő elhelyezésére szolgál. 

(2) Csepreg területén sajátos építési használata szerint a szabályozási terv településközpont vegyes területet jelöl ki.

Településközpont vegyes terület általános előírásai

13. §.

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó és olyan helyi települési, vagy városkörnyéki szintű, illetve idegenforgalmat szolgáló igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területen elhelyezhető:

a) lakóépület,

b) igazgatási épület,

c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

d) egyéb közösségi szórakoztató épület,

e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

f) sportépítmény.

(3) A településközpont vegyes területen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény.

(4) A településközpont vegyes területen nem helyezhető el:

a) önálló parkolóterület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára,

b) termelő kertészeti építmény,

c) parkolóház és üzemanyagtöltő,

d) az egyes ingatlanok rendeltetésszerű használatához szükséges gépjármű tárolására szolgáló garázsépületen túl, egyéb garázsépület építése a területen csak szabályozási tervben kijelölt esetben és módon lehetséges.

(5) A beépíthetőség általános szabályai:

a) Tömb belsejében lévő, közvetlen közterület-kapcsolattal nem rendelkező telek nem építhető be.

b) Kialakult esetben az egyes övezeteken belül, ha az utcafronton lévő ház telkét több egymás mögötti tulajdonra osztották meg, s ezen telekrészeket beépítették, az épületeken építési munkák csak akkor végezhetők, ha legalább 4,0 m széles, minden telekrész megközelítésére alkalmas magánutat alakítanak ki, s ezt földhivatali nyilvántartásba is veszik. Ezen túl további telekmegosztás nem végezhető. A kialakult telekrészek beépíthetősége a jelenlegihez képest 5 %-kal növelhető, tetőterük legfeljebb 50 cm térdfal alkalmazása mellett beépíthető.

Az alrészletek összesített beépített területéből az alrészletek összes területére vetített beépítettség nem haladhatja meg az övezetre előírt legnagyobb beépítettség értékét.

Egy tulajdonba kerülés esetén az alrészletek összevonandók, a magánút pedig megszüntetendő.

(6) A településközpont vegyes övezetek városképi szempontból értékes területek.

(7) A városképi védelem alatt álló építési övezetekben az új épületek, az átépítések és felújítások homlokzati megjelenése az övezetre jellemző hagyományos városképhez kell igazodjon.

Ennek elbírálásához az építési hatóság az építési engedélyekhez a szomszédos épületek, vagy utcaszakasz homlokzatainak ábrázolását is kérheti.

(8) Városképi jelentőséggel bíró területeken az építmények közműellátásánál esztétikus megoldásra kell törekedni.

(9)^[15]

Településközpont vegyes terület építési övezetei

14. §.

(1) TV-1 V építési övezet előírásai

a) A kialakítható legkisebb telek mérete:                     360 m²

- szélessége:                                                           12,0 m

- mélysége:                                                              30,0 m

b) A beépíthető legkisebb telek mérete:                      360 m²

- szélessége:                                                           12,0 m

- mélysége:                                                             30,0 m

c) A beépítési mód: zártsorú, de a zártsorú beépítést több ütemben is meg lehet valósítani. Az épületeket a telek utcai homlokvonalán kell elhelyezni. Az utcai homlokvonaltól mért 12,0 m-es távolságon belül az épületek telekhatárra eső homlokzatán nem alakítható ki nyílás.

Ezen mélység után az OTÉK 37. §. (4) bekezdésben meghatározott nyílások nyithatók.

A hátsókert irányú épületszárnyak közötti minimális távolság illetve az oldalkert legkisebb mérete min. 4,0 m, de legalább a tényleges építménymagasság kell legyen.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 60%.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 5,0 – 9,5 m.

f) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 10 %.

h) Terepszint alatti építmény, mélygarázs legfeljebb a telekterület 90 %-a alatt létesíthető, 10 %-ot aktív zöldfelület számára meg kell hagyni.

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

A Széchenyi térre néző homlokzatú új épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

j) Az 1294 hrsz. telken a beépítést elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. Telekmegosztás is csak az egész telekre kiterjedő beépítési terv és jogerős elvi építési engedélykérelem alapján engedélyezhető.

(2) TV-2 V építési övezet előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telek mérete: 400 m²

- szélessége: 12,0 m

- mélysége: 30,0 m

b) A beépíthető legkisebb telek mérete: 360 m²

- szélessége: 12,0 m

- mélysége: 30,0 m

c) A beépítési mód: zártsorú.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 50%.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 6,5 m.

f) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.

h) Terepszint alatti építmény, mélygarázs legfeljebb a telekterület 70 %-a alatt létesíthető.

(3) TV-3 V jelű építési övezet kialakult beépítésű, a városközpont egyik meghatározó tömbjének övezete, ahol az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) Az építési övezetben a jelenlegi telekosztást meg kell tartani.

b) A beépítési mód: zártsorú, az építményeket a telek közterülettel határos vonalára kell telepíteni.

A zártsorú beépítést több ütemben is végre lehet hajtani, azonban az utcavonaltól mért 12,0 m-es távolságon belül az épületek nem közterülettel határos telekhatárra eső homlokzatán nem alakítható ki nyílás. Ezen mélység után az OTÉK 37. §. (4) bekezdésben meghatározott nyílások nyithatók.

c) Két épületszárny egymás közötti legkisebb távolsága 10,0 m lehet.

d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 6,0 – 7,0 m.

e) A beépítettség legnagyobb mértéke: 60%.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 10 %.

g) Terepszint alatti építmény, mélygarázs legfeljebb a telekterület 90 %-a alatt létesíthető.

h) A felhasználás kizárólagossága: önálló lakóépület nem építhető, lakások csak az emeleteken és a tetőtérben létesíthetők.

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

A Széchenyi térre néző homlokzatú új és átalakításra kerülő épületek tömegarányait, fő méreteit a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzatszélességét, gerinc és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

j) Az egyes telkeken az új épületek és toldalékok építésének részletes feltételeit elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. Az építési hatóság a kérelem elbírálásához több telek esetleg az egész tömb beépítésének ábrázolását is kérheti.

(4) TV-4 V jelű építési övezet kialakult beépítésű, a városközpont egyik meghatározó tömbjének övezete, ahol az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) Az építési övezetben a telekmegosztást nem, csak telekösszevonást lehet engedélyezni.

b) A beépítési mód meghatározásánál átépítés esetén a jelenlegi beépítési módot kell figyelembe venni.

c) A beépítettség és az építménymagasság a jelenlegihez képest telkenként legfeljebb 5 %-kal növelhető.

d) A zöldfelület megengedhető legkisebb mértéke: 10 %.

e) Terepszint alatti építmény, mélygarázs legfeljebb a telekterület 90 %-a alatt létesíthető.

f) A felhasználás kizárólagossága: önálló lakóépület nem építhető, lakások csak az emeleteken és a tetőtérben létesíthetők.

g) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

A Széchenyi térre néző homlokzatok átalakításánál a környezetében lévő hagyományos épületekhez harmonikusan illeszkedve, azok homlokzati ritmusát, gerinc és párkánymagasságát, tetőformáját, anyaghasználatát figyelembe véve kell meghatározni.

h) Az egyes telkeken az új épületek és toldalékok építésének részletes feltételeit elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni. Az építési hatóság a kérelem elbírálásához több telek esetleg az egész tömb beépítésének ábrázolását is kérheti.

(5) TV-5 V jelű építési övezet a kialakult csoportházas beépítésű telkekre terjed ki:

a) A telekalakítás szabályai:

A telkek szélességükben és mélységükben tovább nem oszthatók. A szomszédos telkek összevonhatók.

b) A beépítési mód: csoportházas, azonos egységek, önálló épületek sorolásából létrejött csoportos beépítési jelleg.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 7,5 m.

e) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.

f) A felhasználás kizárólagossága: az övezetben csak lakóépületek, kivételesen szálláshely épületek helyezhetők el.

g) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

A felújítások, karbantartások során az épületegyüttes egységes megjelenésére kell törekedni.

(6) TV-6 VI jelű építési övezet a 1231 hrsz telekre terjed ki.

a) Az építési övezetben az új iskola megépüléséig csak az általános iskola működéséhez szükséges építmények és melléképítmények építhetők. Anyaghasználatuk és tömegformálásuk a helyi védelemre javasolt iskolaépülethez kell alkalmazkodjon.

b) Hosszútávon, az általános iskola kiköltözése után az épületet gyártó jellegű kézműves és ipari vállalkozásra nem lehet felhasználni. Az új funkció érdekében a beépítettség nem növelhető, a szükséges átalakításokhoz elvi építési engedélyt kell benyújtani.

(7) TV-7 jelű építési övezet a 139/1 és 138 hrsz telkek területére terjed ki, amely a Szent Miklós titulusú római katolikus templom és plébánia telke.

a) Az építési övezetben csak a rendeltetéshez kapcsolódó funkciók helyezhetők el. A telekszerkezet, a beépítettség és az épületek kialakult jellege nem változtatható meg.

Gazdasági terület

15. §.

(1) A gazdasági terület elsősorban gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Csepreg területén sajátos építési használatuk szerint a szabályozási terv:

- kereskedelmi, szolgáltató és

- egyéb ipari területet különböztet meg.

Kereskedelmi, szolgáltató terület és építési övezet

16. §.

(1) A kereskedelmi, szolgáltató terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású

- a lakossági igényeket kielégítő szolgáltató, és kisipari termelő tevékenység,

- az átmenő forgalmat szolgáló kereskedelmi és szolgáltató tevékenység,

- valamint egyéb termelő, szolgáltató célú gazdasági tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A kereskedelmi, szolgáltató területen elhelyezhető:

a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület,

b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

c) igazgatási, egyéb irodaépület,

d) parkolóház, üzemanyagtöltő,

e) sportépítmény.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató területen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

- egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület,

- egyéb közösségi szórakoztató épület.

(4) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,7.

(5) KG-1

építési övezet előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telek mérete:                    1500 m²

- szélessége:                                                            20,0 m

- mélysége:                                                              50,0 m

b) A beépíthető legkisebb telek mérete:                     1000 m²

- szélessége:                                                           16,0 m

- mélysége:                                                              40,0 m

c) A beépítési mód: szabadonálló.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 7,5 m.

f) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.

h) Terepszint alatti építmény a telekterület legfeljebb 40 %-a alatt létesíthető.

i) A működéshez szükséges, előírt számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(6) KG-2

építési övezet előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telek mérete:        3000 m²

- szélessége:                                                25,0 m

- mélysége:                                                  80,0 m

b) A beépítési mód: szabadonálló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

A beépítettség több építmény építésével is megvalósítható. Az egyes építmények egymás közötti legkisebb távolsága 10,0 m lehet.

d) Az előkert legkisebb mérete 20, 0 m, amelyen belül fásított gépkocsiparkoló elhelyezhető.

e) Az oldalkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókerté 40,0 m.

f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 7,5 m.

g) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 20 %.

i) Terepszint alatti építmény a telekterület legfeljebb 40 %-a alatt létesíthető.

j) A működéshez szükséges, előírt számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(7) KG-3

építési övezet előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telek mérete:        5000 m²

- szélessége:                                                30,0 m

- mélysége:                                                   50,0 m

b) A beépítési mód: szabadonálló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

A beépítettség több építmény építésével is megvalósítható. Az egyes építmények egymás közötti legkisebb távolsága 10,0 m lehet.

d) Az előkert legkisebb mérete 5, 0 m.

e) Az oldalkert legkisebb mérete 10,0 m, a hátsókerté 10,0 m.

f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 7,5 m.

g) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 50 %.

i) Terepszint alatti építmény nem létesíthető.

j) A működéshez szükséges, előírt számú személygépkocsi elhelyezését telken belül kell megoldani.

(8) KG-4 építési övezet előírásai:

a) a telek területét megosztani nem lehet

b) a terület erdővel borított jellegét meg kell őrizni, figyelemfelkeltő építmény a szentkirályi kereszteződés mellett, legfeljebb 0,5 %-os beépítettséggel helyezhető el

c) az építés részletes feltételeit elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.

(9)^[16] A szabályozási terv készítésére kijelölt kereskedelmi, gazdasági terület részletes előírásait a 31. § (1) bekezdés b) pontja tartalmazza.

(10)^[17]

Ipari terület és építési övezetei

17. §.

(1) Az ipari terület elsősorban nem jelentős zavaró hatású, termelési, raktározási, valamint a településgazdálkodási célú tevékenység építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) Az ipari területen kivételesen elhelyezhető:

a) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások,

b) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek.

(3) A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,7.

(4) IG-1

kialakult építési övezet előírásai:

a) A kialakult teleknagyság tovább nem osztható.

b) A beépítési mód: szabadonálló.

c) Az előkert legkisebb mérete 15,0 m, amelyen belül fásított személygépkocsi parkoló elhelyezhető.

d) Az oldalkert min. 6,0 m, a hátsókert mérete min. 10,0 m kell legyen

e)^[18] A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.

f) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 8,0 m.

g) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

h) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

i) Az előírt számú gépkocsiparkoló és a szükséges rakodóterületek telken belül biztosítandók.

(5) IG-2

kialakult építési övezet előírásai:

a) A kialakítható legkisebb telek mérete:                                                                  4000 m²

- szélessége:                                                                                                          50,0 m

- mélysége:                                                                                                            80,0 m

b) A beépíthető legkisebb telek mérete:                                                                   4000 m²

- szélessége:                                                                                                         50,0 m

- mélysége:                                                                                                           80,0 m

c) A beépítési mód: szabadonálló.

d) A beépítettség legnagyobb mértéke: 40 %.

e) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 8,0 m.

f) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

g) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

h) Az előírt számú gépkocsiparkoló és a szükséges rakodóterületek telken belül biztosítandók.

(6) IG-3

építési övezet előírásai:

a) A kialakult telekméretek megtartandók.

b) A beépítési mód: szabadonálló.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 10 %. A TSZ major esetében a véderdő területe nem számítható hozzá a telekterülethez.

d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 7,5 m.

e) A beépítés feltétele a tejes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 25 %.

g) Terepszint alatti építmény nem helyezhető el.

h) A felhasználás kizárólagossága: környezetét nem szennyező mezőgazdasági feldolgozó, tároló létesítmények helyezhetők el a területen.

i) A működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkoló telken belül helyezendő el.

j) Egyéb előírások:

- A 0331/3 hrsz. területből a kálvária stációi és a mellette lévő gyalogút 10,0 m szélességben kiszabadítandó.

- A kálvária út felőli telekhatáron építendő új kerítés mellett teljes hosszban a major területén belül sűrű, legalább 2,0 m magasra növő sövény telepítendő.                                  

(7) IG-4

jelű új telekosztású övezetre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell kötelezően betartani:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 7 000m², amelynek szélessége legalább 70,0m, mélysége 100,0m kell legyen.

b) Az előkert legkisebb mérete 20,0m, amelyben fásított személygépkocsi parkoló elhelyezhető. Az ettől eltérő eseteket a szabályozási terv méretezi.

c) Az oldalkert legkisebb mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság, amelyből a kerítés melletti 5,0m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.

d) A hátsókert legkisebb mérete 15,0m, amelyből a telekhatár melletti 5,0m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.

e) A beépítési mód: szabadonálló.

f) A beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 45%

g) A legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 10,0m.

h) A kötelezően kialakítandó zöldfelület telekterületre vonatkoztatott legkisebb mértéke: 30% lehet.

i) A létesítmény működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsi parkolót és rakodóhelyeket telken belül kell biztosítani.

j) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

(8) IG-5

jelű új telekosztású övezetre vonatkozóan az alábbi követelményeket kell kötelezően betartani:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 2 400 m², amelynek szélessége legalább 50,0 m, mélysége 30,0 m kell legyen.

b) Az előkert legkisebb mérete 5,0 m.

c) Az oldalkert legkisebb mérete a megengedett legnagyobb építménymagasság, amelyből a kerítés melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.

d) A hátsókert legkisebb mérete 10,0m, amelyből a telekhatár melletti 5,0 m-es sáv zöldterületként tartandó fenn.

e) A beépítési mód: szabadonálló.

f) A beépítés megengedett legnagyobb mértéke: 50 %

g) A legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 4,5 – 10,0m.

h) A kötelezően kialakítandó zöldfelület telekterületre vonatkoztatott legkisebb mértéke: 20% lehet.

i) A létesítmény működéséhez szükséges, előírt számú gépkocsi parkolót és rakodóhelyeket telken belül kell biztosítani.

j) Az övezetet teljes közművesítéssel kell ellátni.

Üdülőterület

18. §.

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.

(2)^[19] Csepreg területén sajátos építési használatuk szerint a szabályozási terv:

- üdülőházas (nagy telkes, laza beépítésű, maximum 7,50 m építménymagasságot elérő, épületekkel beépített)

- hétvégi házas (laza beépítésű, kis és közepes telekméretű, maximum 4,5 m építménymagasságot elérő épületekkel beépített) területet különböztet meg.

(3) Az üdülőterületen állattartó épület a lovasturizmust szolgáló lóistálló kivételével és különálló árnyékszék, továbbá állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével – nem helyezhető el.

Üdüőházas terület és építési övezetei

19. §.

(1) Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek , üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodásra szolgálnak.

(2)^[20] Üdülőházas területen elhelyezhető:

a) üdülőépület,

b) a terület használóinak, lakóinak ellátását szolgáló kereskedelmi szolgáltató és vendéglátó építmények.

c) szálláshely szolgáltató épület

(3) Az üdülőházas területen csak a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem létesíthető.

(4) Az ÜÜ-K

jelű építési övezet az 1801 hrsz-ú, külterületen lévő kialakult belterületi zárvány telekre terjed ki. Az övezetben az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) A kialakult telek területe nem osztható meg.

b) A beépítési mód: szabadonálló. A területen legfeljebb 2 üdülőegységet tartalmazó, 120 m²-nél nem nagyobb bruttó alapterületű üdülőépítményeket lehet elhelyezni. Az építmények közötti legkisebb távolság 15,0 m lehet.

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 15 %.

d) A megengedett legkisebb – legnagyobb építménymagasság: 3,5 – 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 80 %.

g) Terepszint alatti építmény az övezetben nem helyezhető el.

h) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

Az övezetben beépítésénél a dombvidéki tájba illeszkedés szempontjai kell, hogy érvényesüljenek. Az építményeket 35 - 45°-os hajlású, piros, bordó vagy barna kiselemes agyag- vagy cementcserép héjalású nyeregtetővel kell fedni.

Az övezetben új épület építése, meglévő átalakítása esetén elvi építési engedély benyújtása kötelező. Az elvi építési engedélyhez beépítési tervet kell mellékelni.

i) A rendeltetésszerű működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni!

(5)^[21] Az ÜÜ-1

jelű építési övezet aDéli üdülő terület a szabályozási terven körülhatárolt telekre terjed ki. Az övezetben az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 5000 m²

b) A beépítési mód: szabadonálló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %.

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 7,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

g) Szintterületsűrűség: 1,0.

h) Terepszint alatti építmény az övezetben nem helyezhető el.

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

Az övezetben beépítésénél a dombvidéki tájba illeszkedés szempontjai kell, hogy érvényesüljenek. Az építményeket 35 - 45°-os hajlású, piros, bordó vagy barna kiselemes agyag- vagy cementcserép héjalású nyeregtetővel kell fedni.

j) A rendeltetésszerű működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni!

(5)^[22] Az ÜÜ-2

jelű építési övezet a Déli üdülő terület a szabályozási terven körülhatárolt telekre terjed ki. Az övezetben az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) Az ingatlan nem megosztható.

b) A beépítési mód: szabadonálló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 30 %.

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 6,0 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %.

g) Terepszint alatti építmény az övezetben nem helyezhető el.

h) Szintterületsűrűség: 1,0.

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

Az övezetben beépítésénél a dombvidéki tájba illeszkedés szempontjai kell, hogy érvényesüljenek. Az építményeket 35 - 45°-os hajlású, piros, bordó vagy barna kiselemes agyag- vagy cementcserép héjalású nyeregtetővel kell fedni.

j) A rendeltetésszerű működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni!

Hétvégi házas terület és építési övezetei

20. §.

(1) A hétvégi házas területen legfeljebb két üdülőegységes üdülőépületek helyezhetők el.

(2) Hétvégi házas területen az OTÉK 31. §. (2) bekezdésben előírtak figyelembevételével kivételesen elhelyezhető:

a terület használóinak, lakóinak ellátását szolgáló kereskedelmi és vendéglátó építmények.

(3) Hétvégi házas területen csak a terület igényei szerinti és a 3,5 t önsúlynál nem nehezebb gépjárművek számára parkolók vagy garázsok helyezhetők el.

(4)^[23] Az HÜ-1

jelű építési övezet a Déli üdülő terület a szabályozási terven körülhatárolt telekre terjed ki. Az övezetben az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 800m²

b) A beépítés mód: szabadonálló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

g) Terepszint alatti építmény az övezetben nem helyezhető el.

h) Szintterületsűrűség: 0,2

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

   - Az övezetben beépítésnél a dombvidéki tájba illeszkedés szempontjai kell, hogy érvényesülejenek. Az építményeket 35-45^o-os hajlású, piros, bordó vagy barna kiselemes agyag- vagy cemetcserép héjalású nyeregtetővel kell fedni.

j) A rendeltetésszerű működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni!

(5)^[24] Az HÜ-2

jelű építési övezet a Déli üdülő terület a szabályozási terven körülhatárolt telekre terjed ki. Az övezetben az építés az alábbi feltételekkel lehetséges:

a) A kialakítható legkisebb telekterület: 600m²

b) A beépítés mód: szabadonálló

c) A beépítettség legnagyobb mértéke: 20 %

d) A megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m.

e) A beépítés feltétele a teljes közművesítettség.

f) A zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

g) Terepszint alatti építmény az övezetben nem helyezhető el.

h) Szintterületsűrűség: 0,2

i) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

   - Az övezetben beépítésnél a dombvidéki tájba illeszkedés szempontjai kell, hogy érvényesülejenek. Az építményeket 35-45^o-os hajlású, piros, bordó vagy barna kiselemes agyag- vagy cemetcserép héjalású nyeregtetővel kell fedni.

j) A rendeltetésszerű működéshez szükséges előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell elhelyezni!

Különleges terület

21. §.

(1) Különleges területek azok a területek, amelyek a város szempontjából meghatározó jelentőségűek, illetve kialakítási módjukban, helyhez kötöttségükben egyedi sajátosságokkal bírnak, és más területfelhasználási kategóriába nem sorolhatók. A Csepreg Város Szabályozási Terve az alábbi különleges területeket különbözteti meg:

(2) KÜ-1 jelű építési övezet a Nádasdy vagy Schöller műemlék kastély (124 hrsz) és a hozzátartozó park területe. Az építési övezet előírásai:

a) A kastély telkét eredeti formájában meg kell tartani.

b) Az övezet elsősorban oktatási, az általános iskola kiköltözése után művelődési illetve idegenforgalmi intézmények elhelyezésére szolgál.

c) Az övezetben mindennemű építési illetve a parkkal kapcsolatos tevékenységet a 2001. évi LXIV. számú a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai és az Örökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, annak engedélye alapján lehetséges végezni.

(3) A KÜ-2 jelű építési övezet a Nádasdy kastély melletti major területe (122 hrsz). A kastély funkcióváltása esetén hosszútávon belvárosi helyzetének és a kastély szerepéhez igazodóan kell területét rendezni. Szabályozási terv készítendő.

(4) A KÜ-3 jelű építési övezet a Rottermann kastély (1005/2 hrsz) műemlék épületére és telkére terjed ki. A kastély telkét eredeti formájában meg kell tartani, az épületet oktatási, művelődési vagy idegenforgalmi célra hasznosítani.

Az övezetben mindennemű építési illetve a parkkal kapcsolatos tevékenységet a tevékenységet a 2001. évi LXIV. számú a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai és azÖrökségvédelmi Hivatallal egyeztetve, annak engedélye alapján lehetséges végezni.

(5) A KÜ-4 jelű terület (1272 hrsz) a városi rendezvénytér. Telkét jelenlegi formájában kell megtartani. Az övezetben a rendezvények lebonyolításához szükséges építmények építhetők legfeljebb 1,5 %-os beépítettséggel. A megengedhető legnagyobb építménymagasság 3,5 m a szükséges parkolómennyiség telken belül helyezendő el. A telek szabadon maradó részei gyepterületként tartandók fenn.

(6) A KÜ-5 jelű építési övezet (543.hrsz.) a városi sportpálya területe.

Az építési övezet előírásai:

a) a telek területét megosztani nem lehet

b) csak az alapfunkciót kiszolgáló épületek és építmények helyezhetők el

c) Igény esetén a városi sportcsarnok a területen elhelyezhető. Elvi építési engedély benyújtása kötelező!

(7)^[25] A KÜ-6 jelű övezet a 658 hrsz. Ottó kemping területére terjed ki. Az övezetben építési tevékenység az alábbi előírások szerint végezhető:

a) A tartalék iparterületen keresztül vezető megközelítő út elkészültéig a kemping kapacitása nem növelhető.

b) A telket megosztani nem lehet.

c) A megengedett legnagyobb mértéke 10 %

d) A legkisebb- legnagyobb építménymagasság: 3,0-6,0 m.

e) Az előírt számú gépkocsiparkolót telken belül kell bizosítani.

(8)^[26]

(9) A KÜ-8 jelű terület a temető területe, amelyen a temetkezési funkciót kiszolgáló és a terület fenntartása érdekében szükséges építmény építhető. A beépítettség legfeljebb 2 % lehet. A kijelölt bővítményt jogosultsággal rendelkező zöldterület tervező által készített terv alapján kell kialakítani.

(10) A KÜ-9 jelű építési övezet a 759/1 hrsz. telekre terjed ki, amelyre vonatkozó előírások:

a) a telek területét megosztani nem lehet

b) a beépítési mód: szabadonálló

c) a beépítettség legnagyobb mértéke: 15%

d) a megengedett legnagyobb-legkisebb építménymagasság: 3,5 – 6,0m

e) a beépítés feltétele a teljes közművesítettség

f) a zöldfelület legkisebb mértéke 80%

g) terepszint alatti építmény elhelyezni nem lehet

h) a felhasználás kizárólagossága lakó- és szállásépület

i) a beépítést részletes geodéziai felmérésen alapuló elvi építési engedélykérelem alapján kell pontosítani.

(11) A KÜ-10 jelű terület a működő kavicsbányák területe. Az övezetben csak a kavicsbányászathoz szükséges bányászati építmények helyezhetők el. Az építmények elhelyezésénél figyelembe kell venni a terület rekultivációjára készített bányászati tájrendezési tervben foglaltakat is. Az övezetben lakás nem létesíthető.

(12) A KÜ-11 jelű építési övezet a tervezett 120/120 kV-os transzformátorállomás telekigényes közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló terület. A funkcionálisan közvetlenül kapcsolódó építményeken kívül más építmény nem helyezhető el.

(13) A KÜ-12 jelű építési övezet a regionális (077/1 hrsz) szilárd kommunális hulladéklerakó területére terjed ki. Az övezetben csak a hulladékgazdálkodással, ártalmatlanítással kapcsolatos, azt szolgáló építmények létesíthetők. Lakóépület nem építhető.

Beépítési jellemzők: egyedi, technológiától függő. Épület létesítési szándéka esetén elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

(14) A KÜ-13 jelű övezet a szennyvíziszap lerakók (026/45 és 0193/2 hrsz) területe, amelyeken csak a rendeltetéshez szükséges építmények helyezhetők el. Az övezetben épület nem építhető.

III. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

Közlekedési terület

22. §.

(1) A város területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2)^[27] A közutak és a közterületek számára a szabályozási terven meghatározott területet biztosítani kell.

(3)^[28] A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4)^[29] Közúthálózat elemeinek kategorizálása, építési szélességek:

(5)^[30] Az országos közutak beépítésre nem szánt területen lévő szakaszai mentén az út tengelyétől számított alábbi védősávokat kell biztosítani:

- M 9-es gsorsforgalmi út mentén: 100,0-100,0 m,

- forgalmi utak (összekötő utak) mentén: 50,0-50,0 m.

A védősávon belül létesítmény csak az út kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el, a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint.

(6)^[31] A gyalogos közlekedés számára az útkeresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

(7)^[32] Vasútvonalra vonatkozó előírások:

a) A Nagykanizsa-Ágfalva vasútvnal szabályozási szélessége a jelenlegi telekhatár, de legalább 10,0 m.

b) Országos közforgalmú vasút mentén a szélső vágánytól számított 50,0 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni, amelyen belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(8)^[33] Parkolás

a) A szabályozási terven jelölt parkolóhelyeket kötelező módon meg kell tartani, illetve ki kell jelölni.

(9)^[34] A szabályozási területen valamennyi építési telek megközelítését önkormányzati közúton, közforgalom elől el nem zárt magánúton vagy közforgalom elől elzárt magánúton kell biztosítani! Más jelölés hiányában az utak önkormányzati közútnak tekintendők!

(10)^[35] Építési telek közúti kapcsolata

(11)^[36]

(12)^[37]

(13)^[38]

(14)^[39]

(15)^[40]

(16)^[41]

(17)^[42]

(18)^[43]

Közműterületek és létesítmények

23. §.

Általános előírások

(1) A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítményeket közterületen, vagy közműüzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani.

(2) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető.

(3) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgy- építés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(4) Új útépítésnél, útkonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(5) A település beépített, illetve beépítésre szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha az OTÉK 8. §-ban rögzített közművesítettség mértéke szerint:

a) lakóterület esetén

- kisvárosi övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

- kertvárosi övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

- falusias övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

b) vegyes területen

- településközpont vegyes övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

c) gazdasági területen

- kereskedelmi, szolgáltatási övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

- ipari övezetben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll,

d) üdülőterületen

- üdülőházas övezetben: a teljes közmű rendelkezésre áll,

- hétvégi házas övezetben: a teljes közmű rendelkezésre áll,

e) különleges terület övezeteiben: a teljes közműellátás rendelkezésre áll.

f) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhető építményben keletkező szennyvizeket ha:

- kertes mezőgazdasági területen a telek csak kerti csappal rendelkezik, engedélyezési és egyéb ágazati előírás nem tiltja, akkor kerti árnyékszék építése mellett engedélyezhető.

- kertes mezőgazdasági területen, amennyiben a telek ivóvíz bekötéssel rendelkezik és gyümölcs- és borfeldolgozót vagy a turizmushoz kapcsolódó fogadóhelyiséget szándékoznak létesíteni, igazoltan zárt szennyvízgyűjtő építhető, amelyből a Polgármesteri Hivatallal szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó engedélyezett ürítőhelyre szállítja a keletkező szennyvízet.

- ha a kertes mezőgazdasági területen meglévő lakóépületeknél a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja a 5,0m³-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud és megfelelő befogadó rendelkezésre áll, akkor a keletkező szennyvizek tisztítására engedélyezhető helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása. A kisberendezés és védőtávolsága építési korlátozást nem okozhat. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz.

- az általános mezőgazdasági területen építendő létesítmények esetében a szennyvízkezelést a szakhatóságok eseti előírásai szerint kell megoldani. Az előírt védőtávolságok a szomszédos földrészleteken termelési és építési korlátozást nem okozhatnak.

(6) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad elépíteni.

(7) Közművezetékek, járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a városképi megjelenítésére, esztétikai követelmények betartására is figyelemmel kell lenni.

(8) Mindennemű építési tevékenységnél a meglévő és megmaradó közművezetékek vagy közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell.

Vízellátás

(9)^[44] A vízvezetékek a védőtávolság igénye a vonatkozó szabványban rögzített előírás szerint biztosítandó.

(10) A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférőhelyet nyújtó új épület elhelyezése, illetve meglévő épület felsorolt célra történő funkció váltása csak akkor engedélyezhető, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás biztosítható.

Vízelvezetés

(11) A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra, patakra, egyéb időszakos, vagy állandó vízfolyásba való szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A településen a csatornázott és a csatornázásra kerülő utcákban, a csatorna kiépítését követően az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

(12) Vállalkozási, gazdasági, ipari területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni, az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(13) Közvetlen az élőfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt megfelelő kezelés után és vízjogi létesítési engedéllyel vezethető be.

(14) A nagyobb – árhullámmal veszélyeztetett – vízfolyások mellett 10,0 – 10,0 m,

a kisebb vízfolyások partéleitől 6,0 – 6,0 m,

az önkormányzati kezelésben lévő árkok partéleitől 3,0 – 3,0 m, a már elépített helyeken a nyílt árkok karbantartására az egyik oldalon legalább 3,0 m, a másik oldalon legalább 1,0 m szélességű sáv karbantartás, illetve árvizi védekezés számára szabadon hagyandó. Az árvízvédelmi létesítményeknél a mentett oldalon a 10,0 m-es távolságon belül még rövid átmeneti időre sem engedélyezhető semminemű berendezés vagy anyag ideiglenes elhelyezése illetve tárolása.

(15)^[45] Építményt hullámtérben, nem mentett területen elhelyezni csak a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hozzájárulásával lehet. Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, horhos, stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján a VIZIG engedélyével szabad.

(16) 20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat kiemelt szegéllyel kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatornahálózatba. „Zöld” parkoló létesítése tilos.

Villamosenergia ellátás

(17)^[46] A nagyfeszültségű illetve a középfeszültségű 20 kV-os oszlopokra fektetve épített villamoshálózatokról szóló előírásokat, a vonatkozó szabvány szerint rögzített biztonsági övezetét szabadon kell hagyni.

(18) Az erdős-fásított területen áthaladó villamosvezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást a villamosvezeték fennmaradásáig kell fennmaradni. Új erdőirtásra engedély vezetéképítés miatt nem adható. Az erdőn áthaladó vezetékek rekonstrukcióját már csak földkábeles kivitelezéssel szabad engedélyezni.

(19) Városrendezési szempontból a villamosenergia ellátási hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. A földfeletti vezetése a lazább, családiházas beépítésű körzetekben egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(20) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglévő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

Földgázellátás

(21) A települést ellátó nagynyomású és nagyközépnyomású vezetékek, a városi gázfogadó, a nyomásszabályzók helyét és ágazati előírás szerinti biztonsági övezetét szabadon kell hagyni. Azt érintő tevékenység csak a szolgáltató hozzájárulásával engedélyezhető. A városon belüli gázelosztás jellemzően középnyomáson megoldott, új utcák szabályozási szélességét ennek megfelelően kell kialakítani.

(22) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályzókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomásszabályzók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el.

A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

Távközlés

(23) Városrendezési szempontból a távközlési hálózatot létesítésekor illetve rekonstrukciójakor földkábelbe illetve alépítménybe helyezve föld alatt vezetve kell építeni. A földfeletti vezetése a lazább, családiházas beépítésű körzetekben egyelőre fennmarad, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni.

(24) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Táv- és hírközlési antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen

a) városképi és sziluettvizsgálat készüljön

b) az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárást lefolytassák.

Zöldterület

24. §.

(1) Zöldterület a szabályozási terven közparkként KP vagy közkertként KK lehatárolt, jellemzően állandóan növényzettel fedett közterület.

(2) Közpark és közkert területén csak a játék, sport, pihenés, ismeretterjesztés és a terület fenntartási célját szolgáló építmények helyezhetők el. Mélygarázs (terepszint alatti parkoló) nem létesíthető. Közparkban vendéglátást szolgáló épület, építmény is elhelyezhető.

(3) Közpark területének beépítettsége max. 2 % lehet, max. 4,5 m építménymagassággal. Közpark közhasználat elől elzárt területe az összterület max. 5 %-a lehet.

(4) Közkert területén épület nem építhető, közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

(5) Közpark területén az azt igénybe vevők számára szükséges gépkocsiparkoló csak terepszinten, fásítva, „zöldbeton” burkolattal létesíthető, max. a közpark területének 5 %-án. Közkert területén gépkocsiparkoló nem létesíthető.

(6) Közparkban és közkertben fakivágás építményelhelyezés érdekében nem engedhető meg.

(7) Közpark és közkert területét érintő építési, kertészeti tevékenység (parkfenntartást kivéve) végzéséhez kertészeti szakvélemény vagy kertépítészeti terv is szükséges.

Erdőterület

25. §.

(1) Erdőterület a földhivatali nyilvántartás szerint erdő művelési ágban nyilvántartott, valamint a településszerkezeti és szabályozási tervben erdőként körülhatárolt és megjelölt, e célra szolgáló terület.

(2) Az erdőterület rendeltetése szerint

a) védelmi (V E)

b) gazdasági (G E)

c) turisztikai (T E) övezetekbe tartozik.

(3) A szabályozási terven védelmi rendeltetésű (védett vagy védő erdők) erdő VE övezetként szabályozott területen épületet elhelyezni nem lehet.

Az OTÉK 32. §.-a szerinti építmények csak akkor helyezhetők el, ha az érintett erdőrészt védelmi rendeltetésének betöltésében nem zavarják.

(4) A szabályozási terven gazdasági rendeltetésű erdőövezetként GE szabályozott erdőterületen csak a fa- vagy szaporítóanyag-termeléshez, vadgazdálkodáshoz, erdészeti kutatáshoz, oktatáshoz kapcsolódó épületek helyezhetők el a következő feltételekkel:

a) beépíthető legkisebb telekterület: 10 ha (100 000 m²)

b) beépítési mód: szabadonálló

c) beépítettség (maximum): 0,5 %

d) építménymagasság (maximum): 4,5 m.

(5) A szabályozási terven turisztikai rendeltetésű erdőövezetként TE szabályozott erdőterületen a rendeltetésnek megfelelő építmények csak akkor alakíthatók ki, ha az illetékes erdészeti hatóság is egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésbe sorolta a területet és az építmény-elhelyezéshez az egyéb illetékes hatóságokkal együtt hozzájárul. Épület az övezetben az alábbi feltételekkel létesíthető:

a) beépíthető legkisebb telekterület: min. 10 ha (100 000 m²)

b) beépítési mód: szabadonálló

c) beépítettség (maximum): 2 %

d) építménymagasság: 4,5 m.

Az övezetben épület létesítéséhez elvi építési engedélykérelem benyújtása is kötelező.

Mezőgazdasági terület

26. §.

(1) A mezőgazdasági terület a település növénytermesztés, állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás és annak építményei elhelyezése céljára szolgáló része, ahol a termőföldvédelem mellett a hagyományos és egyedi tájhasználati és természeti értékek megőrzését is figyelembe kell venni.

(2) Az övezetek telkei csak az esetben építhetők be, ha a telek már meglévő, kialakított útról, vagy a szabályozási tervben rögzített, tervezett útról közvetlenül megközelíthető, és az út építése az épület építése megkezdésének idejére befejeződött.

(3) A mezőgazdasági terület övezeteiben a terv jóváhagyása előtt már meglévő lakó és gazdasági épületek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók (amennyiben a vonatkozó összes szakhatósági előírásoknak maradéktalanul megfelelnek), illetve – ha jelen előírásokban foglaltak és a megengedett beépítési százalék azt lehetővé teszi – az érintett telken új épület is létesíthető.

(4) A mezőgazdasági terület az azonos tájjelleg, használat, a beépítettség intenzitása, a sajátos építési használata szerint a következő övezetekbe tartozik:

a) általános mezőgazdasági terület (ÁM)

b) kertes mezőgazdasági terület (KEM)

c) építési szempontból korlátozott funkciójú mezőgazdasági terület (M0)

d) majorsági mezőgazdasági terület (MM)

(5) A H jellel megkülönböztetett kertes mezőgazdasági övezetek táji és termelési hagyományokat őrző területek, ezért a helyi sajátosságok megőrzése érdekében a művelési ágak, a telekszerkezet és az építészeti karakter vonatkozásában szabályozásuk külön előírásokat tartalmaz.

(6) Általános mezőgazdasági területen ÁM a növénytermesztés és az állattenyésztés, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, -tárolás és –szolgáltatás építményei, továbbá lakóépület helyezhető el.

a) Az ÁM övezet elsősorban környezetvédelmi szempontból további alövezetekre oszlik:

- Az (ÁM-1) övezetben az épített környezet védelme, valamint vízvédelmi okokból a nagyszámú állattartás tilos

- Az (ÁM-2) övezetben az előírásokban foglalt feltételek keretei között a (6) pont első bekezdésében felsorolt funkciók, köztük a nagyszámú állattartás elhelyezhető.

b) Nagyszámú állattartásnak minősül:

- harminc ló,

- ötven szarvasmarha,

- kétszáz juh, kecske,

- száz sertés,

- kettőezer broiler baromfi,

- ötszáz kifejlett baromfi (tyúkfélék, víziszárnyasok, pulyka, stb.),

- ötven strucc,

- ötven anyanyúl és szaporulata elhelyezése.

c) A telken az építmények elhelyezését, a belső és külső gépjárműközlekedést, a közműkapcsolatokat különös tekintettel a szennyvízelhelyezésre, valamint a környezetre gyakorolt hatást minden esetben elvi építési engedélyezési eljárás során kell tisztázni.

(7) Az ÁM-1 övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a) - a beépíthető telek legkisebb területe:                                                                   3 ha

    - szélessége:                                                                                                     50,0 m

    - mélysége:                                                                                                      80,0 m

    - az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 15,0 m kell legyen

    - az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 900,0 m²-t nem haladhatja meg

    - a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m

     - a beépítési mód szabadonálló.

b) Birtokközpont az övezet területén 2 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.

Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 1500 m² lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.

(8) Az ÁM-2 övezetben létesítmények elhelyezése az alábbi előírások szerint lehetséges:

a) - a beépíthető telek legkisebb területe:                                                                           5 ha

   - szélessége:                                                                                                           80,0 m

   - mélysége:                                                                                                            200,0 m

   - az elő-, oldal- és hátsókert mérete min. 20,0 m kell legyen

   - az építmények összesített bruttó alapterülete telkenként a 1500,0 m²-t nem haladhatja meg

   - a megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m

   - a beépítési mód szabadonálló

   - az esetleges nagyszámú állatartó telep és lakóház együttes elhelyezésénél az illetékes szakhatóságok véleményét ki kell kérni.

b) Birtokközpont az övezet területén 3 ha nagyságú és az azt meghaladó telken valósítható meg.

Az építmények összesített bruttó alapterülete legfeljebb 2500 m² lehet. Az építés egyéb feltételeit az a) pont szerint kell meghatározni.

(9) Kertes mezőgazdasági területbe (KEM) a jellemzően kistelkes, hagyományosan kertgazdálkodású területrészek tartoznak.
a) Az övezetek telkein telkenként általában egy ideiglenes tartózkodásra is alkalmas szőlő- és borgazdálkodással illetve gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos gazdasági épület, szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló, illetve egy földdel borított pince helyezhető el. Lakóépület, továbbá állattartó épület, építmény (kivéve: méhészet, illetve az övezetben már meglévő lakóépület telkén saját szükségletű állattartást is szolgáló építmény) az övezetekben nem létesíthető.

(10) A kertes mezőgazdasági területen csak kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban lévő telek építhető be.

(11) Az övezetekben a beépíthetőség szempontjából rögzített művelési ágak (szőlő, gyümölcsös, kert) az esetben vehetők figyelembe, ha a szóban forgó művelési ágak önállóan vagy együttesen a telek területének legalább 60 %-át teszik ki, s a tényleges művelés a földhivatali nyilvántartás szerint történik. Díszkert nem alakítható ki, meglévő kertként nem vehető figyelembe.

(12) A kertes mezőgazdasági terület KEM-1 jelű övezetében a hagyományos dombvidéki kertgazdálkodás területéhez kapcsolódóan kialakult új telekosztású területekre terjed ki.

a) Beépíthető telek területe, szélességi és mélységi méretei

- szőlő-, gyümölcsös és kert művelési ág esetén min. 2000 m² az alábbi kikötésekkel:

• ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince építhető azon a telken, amelynek szélessége 20,0 m, mélysége legalább 50,0 m.
• ideiglenes tartózkodásra nem alkalmas szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló építhető azon a telken, amelynek szélessége 10,0 m, mélysége legalább 30,0 m
• az építménymagasság legfeljebb 3,5 m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5 m lehet.
• beépítési mód: szabadonáló

       előkert: min. 10,0 m, illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 5,0 m

       oldalkert: min. 3,0 m

• a beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3 %, de legfeljebb egy 60,0 m² alapterületű épület + földdel borított pince építhető

- egyéb művelési ág nem építhető be

- 2000 m² –t el nem érő nagyságú telken építmény nem építhető.

b) A kialakítható új telek területe min.:                                         3 000 m²

- szélessége:                                                                               30,0 m

- mélysége:                                                                                 80,0 m

(13) A kertes mezőgazdasági terület KEM-2 H jelű övezetében (amelybe a dombvidéki hagyományos kertgazdálkodás területrészei tartoznak) a telekalakítás, az építmények elhelyezésének és kialakításának feltételei a következők:

a) A telekszerkezet őrzése érdekében telekalakítás csak az alábbiak szerint lehetséges:

- a kialakítható legkisebb telek területe 1500,0 m2

- szélessége legalább 10,0 m, de legfeljebb 25,0 m

- mélysége legalább 80,0 m

- nyeles telek és szolgalmi úton megközelíthető telek nem alakítható ki, a már kialakultak megszüntetésére kell törekedni

- a szomszédos telek összevonása csak akkor lehetséges, ha egyértelműen megállapítható, hogy valaha egy telektestet alkottak, vagy ha a keletkező új telek a kialakult méretrendtől jelentősen nem tér el.

b) Beépíthető telek területe, szélességi és mélységi méretei

- szőlő-, gyümölcsös és kert művelési ág esetén min. 1500 m² az alábbi kikötésekkel:

• ideiglenes tartózkodásra is alkalmas gazdasági épület + földdel borított pince építhető azon a telken, amelynek szélessége 12,0 m, mélysége legalább 30,0 m. A gazdasági épületben vagy pincében a bortermeléssel kapcsolatos idegenforgalom szervezett keretei között a szakhatósági előírásoknak minden tekintetben megfelelő borkóstoló létesíthető
  
• ideiglenes tartózkodásra nem alkalmas szerszám-, vegyszer-, kisgép-, terménytároló építhető azon a telken, amelynek szélessége 6,5 m, mélysége legalább 30,0 m
  
• a 6,5 m-nél keskenyebb, illetve 30,0 m-nél nem mélyebb telkeken csak földdel borított pince építhető
  
• építménymagasság max. 3,5 m, de az épület melletti legmélyebb terepszinttől számított homlokzatmagasság max. 5,5 m lehet.
  
• beépítési mód: szabadonálló
  

előkert: min. 10,0 m, illetve rézsűs mélyút esetén a felső rézsűéltől számított 5,0 m

oldalkert: min. 2,0 m

A szomszédos telkeken álló épületek között min 10,0 m távolságnak kell lenni.

• a beépítettség megengedhető legnagyobb mértéke 3 %, de legfeljebb egy 45 m² alapterületű épület + földdel borított pince építhető
  

- egyéb művelési ág nem építhető be

- 1500 m² –t el nem érő nagyságú telken építmény (az OTÉK 32. §. 1., 2. pont alattiakat kivéve) nem építhető.

c) A helyi sajátosságok megőrzése érdekében az építendő épületek építészeti karakterének jellemzői:

Az épületeket hagyományosan használt építőanyagokból, lejtőre merőleges gerincű 40-45^o-os hajlásszögű egyszerű nyeregtetővel fedve, piros, bordó vagy barna színű kiselemes kerámia vagy cementcserép héjalással kell megépíteni.

(14) A korlátozott funkciójú mezőgazdasági területe MO amelybe jellemzően a természetes és természetközeli állapotú, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét, valamint a természet- és tájképvédelmet is szolgáló területrészek tartoznak – az építményelhelyezés feltételei a következők:

a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

- lakóépület nem építhető

- nagylétszámú állattartó telep nem létesíthető

- gazdasági épületként csak a gyepterület művelésével (pl. szénatároló) kapcsolatos építmény építhető.

(15) A majorsági mezőgazdasági terület MM a meglévő külterületi nagylétszámú állattartó telephelyek területe, ahol az építményelhelyezés és kialakítás feltételei a következők:

a) Elhelyezhető épületek (funkció alapján):

- lakóépület nem létesíthető

- gazdasági épületként csak a mezőgazdasági termelést szolgáló raktározási, tárolási, termékfeldolgozási funkciójú épületek létesíthetők

- állattartó épületek felújíthatók és amennyiben a részletes előírások lehetővé teszik, új épület is építhető.

b) Beépítés részletes előírásai:

- beépíthető telekterület: min. 3000 m²

- kialakítható telekterület: min. 3000 m²

- beépítettség: max. 10 %

- építménymagasság: max. 7,5 m

- beépítési mód: szabadonálló

- előkert: min. 10,0 m

- zöldfelületi arány (jellemzően fásítással): min. 50 %

- elvi építési engedélykérelem benyújtása kötelező.

Egyéb területek

27. §.

(1) Egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos, szabályozási terven jelölt terület (VT), az OTÉK 30. §. (1) bekezdése szerint.

(2) A patakok medrében és partján a jelenlegi állapotot megváltoztató tevékenység a meder kezelőjének engedélye és az illetékes szakhatóság hozzájárulásával végezhető.

(3) A VT-1 jelű vízmű övezetében csak a vízmű funkcióval összefüggő épületek helyezhetők el max. 5 % beépítettséggel.

(4) A VT-2 jelű övezetébe a vízmedrek, partok, árvízvédelmi töltések területei tartoznak. Épület az övezetben nem létesíthető.

(5) A VT-3 jelű övezet a Perenye patakon tervezett halastó és védművei területe. Csak a létesítési vízjogi engedélyben szereplő építmények helyezhetők el az övezet területén.

(6) A VT-4 jelű övezet a nagyrészt Kiszsidány igazgatási területére eső nagytávon tervezett jóléti víztározó tó területe. Megvalósulása esetén környékét a két település együttesen kell rendezze.

(7) A VT-5 jelű övezet a Boldogasszony patakon meglévő jóléti tározótó területére terjed ki. A szabályozási terven körülhatárolt üdülőterületre, amely a tó területét is tartalmazza, szabályozási tervet kell készíteni, amely a tó használati rendjét, a partján és felületén engedélyezhető létesítményeket szabályozza.

(8) A VT-6 jelű övezet a kiépített védművel rendelkező, vízzel fel nem töltött tározótó területe. Csak a későbbi felhasználást nem akadályozó létesítmények építése engedélyezhető.

IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

Környezetvédelem

28. §.

(1) Levegőtisztaság védelem

a) Levegőtisztaság-védelem szempontjából a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet, a 10/2001. (IV. 19.) és a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendeletek az irányadók.

b) Az avar- és hulladékégetés idejét és körülményeit helyi önkormányzati rendeletben kell szabályozni.

(2)^[47] Zaj és rezgés elleni védelem

a) A zaj elleni védelem szempontjából a város területén a vonatkozó rendelet szerinti kategóriákba (területi funkcióba) az alábbiak szerint kell besorolni a területeket, illetve az övezeteket:

1. sorszámú területi funkció: a Csepregi tó körül tervezett üdülőterület, a Parkerdő

2. sorszámú területi funkció: az összes lakóterületi övezet, különleges területek, zöldterületek, kertes mezőgazdasági terület övezetei.

3. sorszámú területi funkció: Településközpont vegyes területetek

b) A városban levő oktatási-nevelési létesítmények környezetében csak olyan tevékenység engedhető meg, amely azok területén a nappal 50dB mérhető „A” hangnyomásszint túllépést okoz.

c) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, sepciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy az MSZ-18151-1982. és az MSZ-18151-2-1983. sz. állami szabványokban foglalt, a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett „A” hangnyomásszintek ne kerüljenek túllépésre.

(3)^[48] Hulladékgazdálkodás

a) Csepreg város teljes közigazgatási területén a közüzemi háztartási hulladékszállítást biztosítani kell, kommunális szilárd hulladékot szervezetten a Csepreg igazgatási területén létesített regionáis hulladéklerakó telepre kell szállítani. A keletkezett háztartási hulladék csak zárttérben illetve gyűjtőedényekben tárolható.

b) A veszélyes hulladékokat a 98/2001. (VI. 15.) kormányrendelet szerint kell kezelni és ártalmatlanításukról gondoskodni

c) a szennyvízhálózat kiépítésével az egyedi szennyvízgyűjtőket a szennyvízhálózat használatbevétele után egy éven belül meg kell szüntetni

d) a keletkezett folyékony kommunális hulladék elszállítáűsáról az önkormányzat gondoskodik

e) Csepreg Város teljes közigazgatási területén a keletkező szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról Csepreg Város Önkormányzat szerződéses keretek között gondoskodik

f) Csepreg Város teljes közigazgatási területén veszélyes hulladék lerakóhely vagy égető nem létesíthető

g) a különleges kezelést igénylő egészségügyi hulladék gyűjtését és elszállítását szerződéses keretek között kell biztosítani

h) Csepreg Város teljes közigazgatási területén illegális szemét- és törmeléklerakás tilos, a hulladék csak zárt térben, illetve gyűjtőedényzetben tárolható.

i) Csepreg Város teljes közigazgatási területén a területet igénybevevők részére a hulladékgyűjtő helyeket a lombtalanítás során biztosítani kell.

j) a helyi hulladékgazdálkodásról Csepreg Város Önkormányzati Rendelet rendelkezik.

k) A tervezési területen működő intézmények szolgáltató, vendéglátó stb. létesítmények, szolgáltató-javító kisüzemek veszélyesnek minősülő hulladékukat a szennyvízhálózatba nem bocsáthatják, kommunális szilárd hulladékkal együtt nem kezelhetik.

(4) Föld- és vízvédelem

a) Nem burkolt felületen hulladék, illetve útsózási és egyéb a talajra, felszín alatti vizekre potenciálisan káros hatású anyag ideiglenesen sem helyezhető el.

b) Területek feltöltése csak szennyeződésmentes anyaggal (kőzet, föld, homok, esetleg építési törmelék) történhet.

c) Szennyvíz, szennyezett csapadékvíz és egyéb szennyező anyag felhagyott kutakba, az árkokba, vízfolyásokba, tavakba nem vezethető.

d) Csepreg igazgatási területén a szennyvizek szikkasztása tilos.

e) Az állattartásból eredő trágyalé zárt, szigetelt gyűjtőkben tárolandó, és szippantással távolítható el.

f) Káros és veszélyes anyagokat tartalmazó szennyvizeket közcsatornába vezetés előtt előtisztítani szükséges. Közcsatornába csak a 204/2001. (X.26.) Kormányrendelet előírásainak megfelelő szennyvizek vezethetők.

g) A köz- és magánterületekről csapadékvíz közvetlenül tárolótavakba nem vezethető.

h) Épületek, utak egyéb létesítmények kialakításakor az érintett területeken lévő termőföld, humuszos termőréteg védelméről, összegyűjtéséről, (deponálásáról) és újrahasznosításáról a beruházónak, építtetőnek gondoskodnia kell.

i) A termőföldön történő beruházás megkezdése előtt az 1994. évi LV. Tv. 70. §. (2) bekezdés a) pontjában foglaltak szerint a Vas megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági hozzájárulását be kell szerezni. A létesítmény kivitelezése során a környező termőföldek minőségében kár nem keletkezhet.

Mezőgazdasági művelés alatt álló terület más célú felhasználása a szükségleteknek megfelelő mértékben történhet. Minden esetben a Vas Megyei Földhivatal földvédelmi járulékot megállapító engedélye szükséges a beruházások megkezdése előtt.

Építészeti értékvédelem

29. §.

(1)^[49] Az országos védelem területei és tárgyai

a) Az országos egyedi védelem alatt álló épületeket és műemléki környezetüket a szabályozási tervek tartalmazzák.

b) Az országos egyedi védelem alatt álló épületek az alábbiak:

c.1.) Csepreg Város közigazgatási területére vonatkozóan a hatályos jogszabályoknak megfelel Örökségvédelmi (régészeti) hatástanulmányt kell készíteni.  A hatástanulmány tartalmi követelményeit a 4/2013. (II. 20.) NKÖM rendelet tartalmazza. A jelzett jogszbálynak megfelelő hatástanulmány csak a 2006. évi módosításokkal érintett:

1. Kincséd-Puszta

2. Benehegyi tó

3. Déli üdülő terület

4. Pajtáskert

5. Kisvárosi lekóterület

területére készült el.

c. 2.) Csepreg közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek:

1. Ablánc-Répce között
   
2. Benehegy északi lábánál
   
3. Boldogasszony-patak (Felső-patak) dűlő
   
4. Csóka-Rigó dűlő
   
5. Kincséd-Puszta
   
6. Kecskedomb
   
7. Nádasdy ltp.
   
8. Szentkirály
   
9. Kavicsbánya 024/3 hrsz.
   
10. Kavicsbánya 024/6 hrsz.
    
11. Ablánc-patak északi oldalán
    
12. Nagykörtiles
    
13. Potenciálmérő állomás
    
14. A Szakony felé vezető út keleti oldalán
    
15. Déli üdülő terület 0317 hrsz
    

c.3.) A nyilvántartott régészeti lelőhelyek területén a Kulturális Örökségvédelmi  Hivatal szakhatóságként jár el.

c.4.) Régészeti örökség védelme érdekében a 2001. évi LXIV törvény II. Rész: I. Fejezetében leírtakat ( A RÉGÉSZETI ÖRÖKSÉG VÉDELME c.) be kell tartani.

c.5.) Az építkezések megkezdése előtt a régészeti lelőhelyeket fel kell tárni (megelőző feltárás) a 2001. évi LXIV. Tv. 22. § (1) -(2) bekezdés alapján. A régészeti tevékenység költségeit a hatályos jogszabályok alapján a beruházó köteles viselni a 2001. évi LXIV. Tv. 22.§ (3) bekezdés aéapján.

c.6.) Minden olyan esetben, amikor lelet vagy jelenség kerül elő, a területileg illetékes Savária Múzeumot és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt értesíteni kell és a továbbiakban a múzeum nyilatkozatának megfelelően kell eljárni.

(2)^[50] A műemléképületek műemléki környezetét a szabályozási tervlepok tüntetik fel. A műemléki környezet területén lévő építési munkák engedélyezéséhez a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági állásfoglalást ad. A műemléki környezet az egyes műemléki objektumok szomszédságában az alábbi helyrajzi számokra terjed ki:

(3)^[51] Helyi Építészeti értékvédelem

A város területén egyes épületek egyedi, a történeti városrészek területi védelem alatt állnak.

a) Az alábbi épületek a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá településtörténeti vagy agrár-ipari szempontból jelentős alkotások, ezért egyedi védelmet élveznek:

c) Vallási és történeti emléket megjelenítő objektumok, amelyek egyedi védelem alatt állnak.

(4)^[52] A Kincséd Puszta területén lévő magtár épület a terület lakóterületi felhasználásával együtt helyi egyedi védelem alá kerül.

(5)

^[53]

a) Az építészeti örökség helyi egyedi védelmének  általános szabályait további részletes épületvizsgálat alapján az önkormányzat külön rendeletben állapítja meg.

b) A rendelet megalkotásáig terjedő időszakban a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt épületekkel kapcsolatban az alábbiak szerint kell eljárni:

- Az épület csak abban az esetben bontahtó el, ha állaga oly mértékben leromlott, hogy a bentlakók vagy a környezetben élők életét veszélyezteti.

A bontási kérelem benyújtásának elbírálásához a döntés megalapozottsága érdekében az építési hatóságnak joga van szakértőt bevonni.

-Egyes épületek esetében bármilyen beavatkozást, átépítést, felújítást szondázó vakolatvizsgálat kell megelőzze feltárva az egykori lehetséges nyílásokat, korábbi átalakításokat, színezést, díszítő részleteket. A vizsgálat eredményeként feltárt értékeket a tervezés során mind a külső, mind az épület belsejében meg kell őrizni, az eredeti nyílásrendet ahol szükséges vissza kell állítani.

(6)^[54] A Szabályozási Terv részét képező Építészeti és természeti örökségvédelmi I. tervlapon körülhatárolt területek helyi városképi és városszerkezeti valamint városképi védelem alatt állnak.

(7) Jelen rendelet a védettségi besorolásnak megfelelően az utcahálózat, telekszerkezet, beépítési vonal és módja megőrzéséről a közlekedési területek határvonanlának a történelmileg kialakult helyen való rögzítésével, valamint az övezeti leőírások telekalakításra, építési módra, beépítési vonalra és az épületek tömegformálására valamint anyaghasználatra vonatkozó előírásaival gondoskodik.

(8)^[55]

(9)^[56]

(10)^[57]

(11)^[58]

Természetvédelem

30. §.

(1)^[59] Az 1996. évi LIII. tv. alapján a település helyi jelentőségű természeti értékűvé nyilvánítja a Boldogasszony kápolnát körülvevő kertet a benne lévő remetelakkal.

(2)^[60] A helyi jelentőségű természeti érték helyi védelme a terület helyi természetvédelmi területté való nyilvánításig él, ezt követően a jelen rendelet 19. szakasza hatályát veszti.

(3)^[61] A (1) bekezdésben meghatározott területeken az alábbi előírásokat kell betartani:

a) a védett fák környezetének élő kultúráját megváltoztatni nem lehet

b) a védett fák környezetének használatát a védendő értékek fennmaradásának és továbbélésének biztosítása mellett lehet csak megváltoztatni

c) a védett fák életterében a jövőbeni rendeltetésének megfelelő terület-előkészítő munkák, régészeti, illetőleg a környezet- vagy természetvédelem érdekében szükséges munkák kivételével más építési munkák végezni nem lehet

d) szakmai felügyelet biztosítása érdekében a Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóságát a védetté nyilvánítás folyamatába célszerű bevonni.

(4)^[62]

Ökológiai zöld folyosó területe

31. §.^[63]

(1) Csepreg város közigazgatási területén lévő Natura 2000 hálózaton belül a HUON 20003 Ablánc patak völgye megnevezés alatt felsorolt területek, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatók:

0256 hrsz, 0260 hrsz, 0264 hrsz, 0265 hrsz, 0266 hrsz, 0269 hrsz, 0247/1 hrsz, 0247/2 hrsz, 0247/3 hrsz, 0247/5 hrsz, 0255/2 hrsz, 0259/1 hrsz, 0249/2 hrsz, 0259/3 hrsz, 0259/4 hrsz, 0259/5 hrsz, 0259/6 hrsz, 0261/1 hrsz, 0261/10 hrsz, 0261/11 hrsz, 0261/12 hrsz, 0261/13 hrsz, 0261/14 hrsz, 0261/15 hrsz, 0261/16 hrsz, 0261/17 hrsz, 0261/18 hrsz, 0261/2 hrsz, 0261/20 hrsz, 0261/21 hrsz, 0261/22 hrsz, 0261/3 hrsz, 0261/4 hrsz, 0261/5 hrsz, 0261/6 hrsz, 0261/7 hrsz, 0261/8 hrsz, 0261/9  hrsz, 0263/3 hrsz, 0263/4 hrsz, 0271/3 hrsz, 0271/4 hrsz, 0278/2 hrsz, 0278/3 hrsz, 0278/13 hrsz, 0279/11 hrsz, 0279/3 hrsz, 0279/4 hrsz, 0279/5 hrsz, 0279/6 hrsz, 0279/7 hrsz, 0281/1 hrsz, 0287/8 hrsz, 0287/9 hrsz és 0442/1 hrsz.

(2) Csepreg város közigazgatási területén lévő Natura 2000 hálózaton belül a HUFH 200010 Répcemente megnevezés alatt az alább felsorolt területek, mint kiemelt jelentőségű különleges természet-megőrzési területek találhatók:

02/2 hrsz, 02/11 hrsz, 03/2 hrsz, 0207/2 hrsz, 0213/3 hrsz, 0219/5 hrsz, 0219/6 hrsz, 0219/7 hrsz és 0129/8 hrsz

(3) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai zöld folyosó területein a vonatkozó kormányrendeletben foglaltakon túl az alábbiakat kell érvényesíteni: (275/2004. (X. 8.) kormányrendelet)

a) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső területek használata és fejlesztése során törekedni kell a természetkímélő hasznosítási módok kialakítására. Az övezetben az extenzív gazdálkodás az irányadó.

b) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében a kialakult tájhasználat megváltoztatása csak abban az esetben indokolt, ha az a természeti, vagy természetközeli állapot irányába történik.

c) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső mezőgazdasági területeken birtokközpont, a 10%-ot meg nem haladó beépíthetőséggel, csak legalább 30 hektáros birtoktest felett, s különösen indokolt állattartást szolgáló építmények elhelyezése legyen megengedhető.

d) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében az ökológiai folyosók hézagait pótolni szükséges.

e) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében az ökológiai folyósók hézagait pótolni szükséges.

f) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területébe eső erdőterületek védelmi rendeltetésű erdők.

g) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében új építmény létesítése csak indokolt esetben a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül létesíthető.

h) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai (zöld) folyosó területében potenciálisan környezetszennyező vagy veszélyeztető létesítmény kialakítása nem lehet.

(4) Csepreg város közigazgatási területén lévő ökológiai zöld folyosó területén bármely tevékenység csak a védetté nyilvánító  határozattal összhangban, a helyi védettségű terület kezelési és fenntartási terve alapján, az adott települési önkormányzat engedélyével, és az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság és a Természetvédelmi Hatóság véleményének figyelembe vételével lehet végezni.

Sajátos jogintézmények alkalmazása

32. §.

(1)^[64] A készítendő szabályozási tervek határát a Szabályozási Terv I. – II. tervlapok tüntetik fel. A jelzett területeken az egyes tervek készítése során kötelezően figyelembe venni az alábbi előírásokat kell:

a) Lakóterületek

aa) Az L1 – SZTK jelű területen hosszútávon az állattartás megszüntetése után az istállók és gazdasági épületek bontását, a tereprendezést el kell végezni. A szabályozási terv elkészültéig a külön jellel jelölt területrészeken a vonatkozó építési övezeti előírások alapján az építés engedélyezhető. A telkek mélységi megosztása, a feltáró utak vonalvezetésének pontosítása a készítendő szabályozási terv feladata.

ab) Az L2 – SZTK jelű területen a feltáró utak vonalvezetése javasolt, a szabályozási terv készítése során pontosítandó. A terület északi kitettségének enyhítése érdekében legalább 15,0 m széles véderdő jelölése kötelező. Építés és telekalakítás a szabályozási terv elkészültéig nem engedélyezhető.

ac) Az L3 – SZTK jelű területet a szabályozási terv tömbfeltárásra jelöli ki. A külön jellel jelölt területrészeken a megadott övezeti előírások alapján az építési tevékenység folytatható. A telkek mélységi megosztása, a feltáró utak vonalvezetésének pontosítása a készítendő szabályozási terv feladata. Az elkerülő út nyomvonala és szabályozási szélessége nem változtatható.

ad) Az L4 – SZTK jelű terület felhasználásának feltétele a szennyvíztisztító telep technológiájának zárttá tétele és az ÁNTSZ jóváhagyása. A jelölt véderdő és közparkok kötelezően megtartandó szabályozási elemek. A feltáró utak vonalvezetése pontosítható.

b) Gazdasági területek

A KG – SZTK jelű területen kereskedelmi – gazdasági funkció helyezhető el. A területet a Répce árvizei ellen be kell védeni. A megengedhető legnagyobb szintterület sűrűség telkenként 0,8.

c) Üdülőterületek

Jelen rendelet 18. § , 19. § és a 20. § alatt szabályozottak. A Benehegyi tó körüli ödülő terület szabályozása külön szabályozási tervben és helyi építési szabályzatban rögzített.

(2)^[65]

a) Közérdekű környezetalakítás ( környezet-, táj- és településkép-védelem) céljából a Szabályozási Terv I-II. jelű tervlapokon megjelölt, lehatárolt telkek, telekrészek esetében beültetési kötelezettség áll fenn.

b) A beültetési kötelezettség jelöléssel lehatárolt területeken

- a meglévő, kialakult fás növényzet jellegében megtartandó, az nem bontható meg. Épület és 20 m²-nél nagyobb területet elfoglaló építmény, műtárgy nem helyezhető el.

- Ha fás növényzet nincs, vagy minimális mértékű, akkor ültetési terv alapján lomb- vagy tűlevelű fás növényzet telepítendő oly módon, hogy ennek eredményeképp zárt (erdő jellegű) növényállomány alakuljon ki.

(3)^[66] Határidő nélkül építési tilalom áll fenn a szennyvíztisztító 150 m-es körzetében, amely mezőgazdasági-, véderdő- vagy parkterületként hasznosítható, valamint utak, parkolók létesíthetők területén.

(4)^[67] A szennyvíztisztító 150 m-től 300 m-ig terjedő körzetében lakóépület építési tilalom van, amely a technológia zárttá történő átépítése után feloldható.

(5)^[68]

Védőterületek, védősávok

33. §.

(1) A temetők védőtávolsága 40,0 m. A védőtávolságon belül lakóépület nem építhető, emberi fogyasztásra alkalmas növények nem termelhetők. A temető bővítmény körül telken belül 30,0 m széles véderdő sávot kell biztosítani.

(2) A vízfolyások partélétől számított 6 m-es sávot mederkarbantartás céljára szabadon kell hagyni, valamint külterületen a partéltől számított 50,0-50,0 m-en belül építmény nem helyezhető el.

(3)^[69] Föld feletti szigetelt nagy- és kisfeszültségű vezeték biztonsági övezete minden irányban a vezeték szélső pontjától mért 0,5 m távolság. A biztonsági övezeten belül a vonatkozó rendeletében előírtakat be kell tartani.

(4) A gázszállító vezeték védőtávolsága 9,0 – 9,0 m. Ahol a védőtávolság magánterületre esik, ott az érintett telkekre szolgalmi jogot kell bejegyezni.

(5) Az országos közutak védőtávolságai az alábbiak:

- a tervezett M 9-es gyorsforgalmi út: az úttengelytől számított 100-100 m

- a négyszámjegyű összekötő utak:     külterületen az úttengelytől számított 50-50 m

- a Szombathely-Sopron vasútvonal:   külterületen 50-50 m 

(6) A vízműkutak védőterülete 100,0 m, amelyen belül lakótelkek nem létesíthetők, közút nem vezethető. Egyebekben a 123/1997. (VII. 18) Korm. rendeletben foglaltak szerint kell eljárni.

(7) A térségi szeméttelep (077/1 hrsz) és a szennyvíziszap lerakók (026/45, 0193/2 hrsz) védőtávolsága 1000,0 m, amelyen belül lakó- és szállásépület nem építhető. Huzamosabb emberi tartózkodásra alkalmas létesítmény az illetékes szakhatóságok előírásai alapján helyezhető el.

(8) A térségi szennyvíztisztító (0220/3 hrsz) védőtávolsága 300,0 m, amelyen belül lakótelek nem alakítható ki. A technológia teljes zárttá tétele után az ÁNTSZ és a Környezetvédelmi Felügyelőség hozzájárulásával ez az érték 150,0 m-re csökkenthető.

Záró rendelkezések

33. §.

E rendelet kihirdetése napján lép hatályba, a 735 – TR/2000 törzsszámú dokumentáció a Szabályozási Terv I., II. és III. számú lapjaival és az Építészeti és természeti örökségvédelem I., II. számú lapjaival valamint a Tsz: 2006-1 számon elkészített módosított tervlapokkal - Déli üdülő terület szabályozása, Kincséd-Puszta szabályozása, Pajtáskert szabályozása és a 155/2 hrsz-ú ingatlan szabályozása - együtt érvényes. A Benehegyi tó területére külön szabályozási terv és helyi építési szabályzat érvényes.

Csepreg, 2002. október 10.

                      Molnár Sándor sk.                                                      Dr. Erdősi László sk.

                           polgármester                                                                      jegyző

Kihirdetési záradék:

E rendelet 2002. október 10-én kihirdetésre kerül.

Csepreg, 2002. október 10.

                                                                                                          Dr. Erdősi László sk.

                                                                                                                      jegyző