Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzat
Hatályos: 2010. 02. 16- 2010. 10. 13Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelete
Szervezeti és Működési Szabályzat
2010-02-16-tól 2010-10-13-ig
Csepreg Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv. ) 18.§ /1/ bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
Az önkormányzat és jelképei
1.§
/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Csepreg Város Önkormányzata
/2/ Az önkormányzat székhelye: Csepreg
címe: 9735. Csepreg Széchényi tér 27.
2.§
/1/ Csepreg Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) jelképeit, címerét, zászlaját és használatuk rendjét, hivatalait, jelvények alkotását, valamint kitüntető és elismerő címek alapítását külön rendelet szabályozza.
/2/ Csepreg Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, segíti a kisebbségi önkormányzatokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.
II. Fejezet
A képviselő-testület szervezete és működése
A képviselő-testület szervezete
3. §
/1/ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatásköröket főszabályként a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.
/2/ Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel
ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.
/3/ Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, katasztrófa-elhárítási és polgár védelmi ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.
/4/ Ha a polgármester a /2/ és /3/ bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.
4.§
/1/ 2Az önkormányzat jogszabályban előírt kötelező feladat- és hatáskörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A kötelezően ellátandó – és önként vállalt feladatokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza a jelzett csoportosításban.A képviselő-testület jogszabályban alőírt kötelező feladat és hatáskörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. Az önként vállalt feladatokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza a jelzett csoportosításban.
/2/ A képviselő-testület a 3. számú mellékletben meghatározott társulásokra a „Megállapodások”-ban foglaltak szerint hatásköreit átruházza.
/3/ A képviselő-testület a Ötv. 10. § (1) bek.-ben meghatározott hatásköreit nem ruházhatja át.
A képviselő-testület működése
5.§
Az önkormányzati képviselő-testület tagjainak száma: 12 fő a polgármesterrel együtt.
6.§
/1/ A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.Az ülésekre meg kell hívni a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, illetve az Ötv. 92./C § (1) értelmében a könyvvizsgálót tanácskozási joggal.
/2/ A képviselő-testületi ülésre ugyancsak meg kell hívni a költségvetési rendelet alapján támogatott civil szervezetek képviselőjét, amikor a tevékenységi körébe tartozó ügyek kerülnek tárgyalásra
/3/ A polgármester köteles az ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára vagy a Nyugat-Dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének kezdeményezésére illetve népi kezdeményezés indítványára, 10 napon belül. Indítványukat a jogosultak írásban kötelesek megtenni.
/4/ A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt, név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja feloszlatását.
7.§
A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, amelyet a tárgy év január 31. napjáig határoz meg.
A munkaterv tartalmazza:
a./ a fő célkitűzéseket, feladatokat
b./ a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,
c./ megnevezi a napirendi pontok előadóit
d./ meghatározza a kötelezően tárgyalandó napirendeket, valamint a bizottsági előkészítést igénylő napirendeket
e./ rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,
f./ egyéb szervezési feladatokat is rögzít (pl. falugyűlés , évfordulók , stb.)
g./ meghatározza a meghívottak körét, tanácskozási jogot biztosítva számukra,
h./ a tervezetet a tárgy év januárjában a polgármester terjeszti a testült elé, a kidolgozás a polgármester feladata,
i./ a tervezet elkészítésekor a polgármester javaslatot kér a bizottságok elnökeitől.
Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei.
8.§
/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll.
Az első rész tartalmazza :
- a napirend pontos címét és előadóját
- szerepelt-e már napirenden, ha igen milyen döntés született
- a jelenlegi körülmények bemutatását, tények ismertetését
- az előterjesztés készítése során végzett összehangoló munkát, eltérő véleményeket.
- az előterjesztés pénzügyi hatásait
A második rész tartalmazza:
- az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, mely rendelkező részből áll
- alternatív javaslatokat elkülönítve,
- a végrehajtásért felelős szerv, személy nevét és határidejét.
/2/ Az előterjesztés elkészítéséért az érdekeltekkel történő egyeztetéséért a napirend előadója és a jegyző felelős. Amennyiben az előterjesztő az egyeztetést lefolytatja, úgy annak jogszabályi helyességéért a jegyző felelős.
A képviselő-testület ülései
9.§
/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti le.
/2/ Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő mint korelnök vezeti.
/3/ Az Ötv.31. §-a esetén a képviselő-testület összehívására és vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.
/4/ Rendkívüli testületi ülés összehívható szóban, írásban, e-mail-en keresztül, valamint halasztást nem tűrő esetben telefonon történhet.
/5/ a./ A testület elé kerülő előterjesztések 5 nappal az ülés előtt kiküldendők a képviselőknek és a napirendhez meghívottaknak, az ülésre szóló meghívóval együtt. /Írásban vagy e-mailen keresztül/ Az előterjesztések megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban és a városi könyvtárban.
b./ A lakosságot a város hirdetőtábláin 5 nappal az ülés előtt értesíteni kell, az ülés helyének, idejének és a napirendi pontok feltüntetésével.
Hirdetések helye: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Egészségház, kábel TV,
www.csepreg.hu
10.§
/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános.A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti le.
/2/ A képviselő-testület
a./ zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és az állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, - ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele -, továbbá az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.
b./ zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekét sértené.
/3/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.
11.§
/1/ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.
/2/ A A képviselő-testület bármelyik képviselő javaslatára titkos szavazást rendelhet el az Ötv. 12.§ /4/ bekezdésében felsorolt esetekben.
12.§
/ 1 / A Polgármester a testületi ülés során:
a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze
b./ megállapítja az ülés határozatképességét
c./ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről
d./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülés óta eltelt eseményekről
e./ tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,
f./ előterjeszti az ülés napirendjét.
/2/ A képviselő-testület a napirendről határozatot hoz. A képviselő-testület többségi vélemény alapján a napirendi pontokat megváltoztathatja és új napirendi pont tárgyalását terjesztheti elő.
13.§
/1/ Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnökök és a települési képviselők egynegyede terjeszthet elő.
/2/ A sürgősségi indítványt a sürgősség lényegének rövid indoklásával - az ülést megelőző nap 11 óráig - írásban lehet benyújtani a polgármesternél.
/3/ Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.
/4/ Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy meghatározza, melyik képviselő-testületi ülésen kerüljön megtárgyalásra.
14.§
Amennyiben az ülés határozatképtelen a meghívóban meghirdetett időpontban, akkor a polgármester 8 napon belüli új időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.
15.§
Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.
a./ figyelmeztetheti, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,
b./ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő-testületi tag rendbontót.
Határozathozatal
16.§
/1/ A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.
/2/ Minősített többség /a megváltozott települési képviselők több, mint a felének a szavazata szükséges/
a./ rendeletalkotás
b./ szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,
c./ önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás
d./ megállapodás külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,
e./ intézmény alapítás,
f./ képviselő kizárásához,
g./ zárt ülés elrendeléséhez /Ötv. 12.§./4/ b. pontja/,
h./ megbízatásának lejárata előtti feloszlatáshoz ,
i./ keresetet nyújthat be a Bírósághoz a polgármester ellen a polgármester tisztségének megszűntetése érdekében.
j./ a város más megyéhez történő csatlakozási kérelméhez
k./ a vagyonrendelet szerint forgalomképes vagyon elidegenítéséről
l./ bizottság hatáskörébe tartozó kérdés esetén a hatáskör elvonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.
17.§
A név szerinti szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja vagy ha a polgármester, bizottsági elnök és a képviselők egynegyede kéri.
18.§
Határozathozatal előtt a jegyzőnek /távolléte esetén az aljegyzőnek/ véleménynyilvánítási joga van.
Kérdések, interpellációk
19.§
/1/ A képviselők a tárgyalt napirendhez a testületi ülésen kérdéseiket, interpellációikat a napirendek megtárgyalását megelőzően mondhatják el.
/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, és a válasz elfogadásáról külön dönt a képviselő-testület is.
/3/1 Az interpellációkra minden esetben írásban kell választ adni a következő képviselő-testületi ülés anyagával együtt.
Elfogadására a /2/ pontban meghatározottak az irányadók. A válasz másolatát minden települési képviselő megkapja, s annak elfogadása tárgyában a következő ülésen dönt. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be.
/4/ Az interpellációk alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el, melybe az interpelláló képviselőt be kell vonni.
/5/ A polgármester a megjelent állampolgároknak 2 percben hozzászólási lehetőséget biztosíthat, ha ez irányú szándékukat előre jelzik.
/6/ Az állampolgároknak konkrét helyi közügyekben, ha ez irányú szándékukat 1 nappal az ülés előtt írásban jelzi, 2 percben szót kell adni.
Jegyzőkönyv
20.§
/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A nyilvános ülés és zárt ülés jegyzőkönyvét egy az ülésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő hitelesít. A nyílt ülésekről a helyi Kábel tévé tudósíthat élőben vagy felvételről.
/2/ A jegyzőkönyv készítője a jegyző, a jegyzőkönyv másolatához mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztést, a rendeletet, és az ülést követő 15 napon belül megküldi a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.
/3/ Csepreg Város lakossága a testületi nyílt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal Titkárságán valamint a Művelődési Házban megtekintheti.
/4 A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak az érintett személy tekinthet bele.
Közmeghallgatás
21.§
/1/ A képviselő-testület évente egy alkalommal és szükség szerint tart közmeghallgatást, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.
/2/ A közmeghallgatás tartásáról a város lakosságát nyolc nappal előbb hirdetmények útján a polgármester tájékoztatja.
/3/ A közmeghallgatás idejét a testület éves munkaterve tartalmazza.
Lakossági fórumok
22.§
/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.
/2/ A képviselő-testület illetve a polgármester a lakossági fórumok szervezéséről, munkatervében, illetve szükség szerint dönt.
Képviselő-testület bizottságai
Állandó bizottságok
23.§
/1/ A képviselő-testület állandó bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó- a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.
/2/ Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.
/3/ A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.
/4/ A bizottság feladat és hatásköreit az 1. számú melléklet tartalmazza.
/5/ A képviselőtestület bizottságainak nevét és tagjainak számát a következők szerint határozza meg.
Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság
Tagjai: 3 fő képviselő és 2 fő kültag
Humánpolitikai Bizottság
Tagjai: 3 fő képviselő és 2 fő kültag
Kulturális-Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság
Tagjai: 3fő képviselő és 2 fő kültag
Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság
Tagjai: 5 fő képviselő és 2 fő kültag
/6/ A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ühy személyesen érinti. Az érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.
24.§
/1/ A bizottság éves munkaterv alapján működik.
/2/ A képviselő-testület munkaterve határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyekhez a bizottság állásfoglalása szükséges.
25.§
/1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 munkanappal kézhez kapják.
/2/ A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi pontot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban a bizottság elnökéhez kell eljuttatni.
/3/ A bizottság ülése akkor határozóképes, ha azon a megválasztott tagok több mint a fele jelen van.
26.§
A bizottság a feladat és a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.
27.§
A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a kisebbségi véleménynek is helyt kell adni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről szóló jegyzőkönyvet az ülést követően 15 napon belül meg kell küldeni a Vas Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.
Egyéb bizottsági ülési jegyzőkönyveket a tárgyhavi lépviselő-testületi ülés mellékleteként fel kell terjeszteni.
Ideiglenes bizottságok
28.§
A képviselő-testület az esetenkénti feladatok ellátásához ideiglenes bizottságot hozhat létre.
Polgármester
29.§
/1/ A polgármester tisztségét főállású munkaviszonyban látja el.
/2/ A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.
30.§
/1/ A polgármester
a./ biztosítja az önkormányzat demokratikus működését , széleskörű nyilvánosságot,
b./ feladata a településfejlesztés a közszolgáltatás szervezése
c./ segíti a települési képviselők , a bizottságok munkáját
d./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségével
e./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,
f./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyeshatásköreinek gyakorlását átruházhatja,
g./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,
h./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,
i./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester /abban az esetben, ha főállású/ a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében és azoknál a szervezeti egységeknél , ahol a munkáltatói jog gyakorlására nincs kijelölt személy,
j./ ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.
/2/ A polgármester részletes feladat és hatáskörét az ÖTM által kiadott aktuális érvényben lévő hatásköri jegyzék tartalmazza.
Alpolgármester
31.§
Az alpolgármester tisztségét társadalmi jogállás szerint látja el.
A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.
32.§
Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése.
Jegyző
33.§
/1/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.
/2/ Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.
/3/ A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
/4/ Gyakorolja a munkáltatói jogot a képviselő testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A köztisztviselők kinevezéséhez, vezető megbízáshoz, visszavonáshoz, jutalom kifizetéséhez és a felmentéséhez,- a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.
/5/ Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.
/6/ Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.
/7/ Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a bizottság ülésein.
/8/ Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.
/9/ Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.
34.§
/1/ A jegyző részletes feladat és hatáskörét az ÖTM. által kiadott hatásköri jegyzék tartalmazza.
/2/ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt az általa meghatározott körben.
Települési képviselő
35.§
/1/ A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg.
/2/ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának - külön rendeletben - tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.
36.§3
Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás
A polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás
/1/ A polgármester, továbbá az alpolgármesterek a megválasztásuktól, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.
/2/ A polgármester, illetve az alpolgármesterek összeférhetetlensége ügyében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság tisztázza a tényállást, és ennek alapján alapos ok fennállása esetén kezdeményezi a Képviselő-testület összehívását, ahol ismerteti az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket.
/3/ Ha a polgármester, illetve az alpolgármesterek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bármely képviselő indítványára – a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság javaslata alapján – a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi.
A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek kézbesíteni kell.
/4/ A polgármester, továbbá az alpolgármesterek az összeférhetetlenségüket, illetőleg a megbízatás megszűnését megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérhetik – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas Megyei Bíróságtól.
A képviselőkkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás
36/A.§3
/1/ A képviselő a vele szemben – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5.§-a alapján – fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
/2/ A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.
36/B.§3
/1/ A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.
/2/ A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
/3/ A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottságnak adja át kivizsgálásra.
/4/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
/5/ Hiányos bejelentés esetén a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
/6/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az
érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.
/7/ Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 90.§ szerinti folytatásáról.
36/C.§3
/1/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.
/2/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
/3/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
/4/ Ha a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
/5/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület (6) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő határidőben történő összehívására.
/6/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.
36/D.§3
/1/ Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
/2/ Ha a Képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.
36/E.§3
Az érintett képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2000. évi XCVI. törvény 2.§ c./ pontja alapján kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas Megyei Bíróságtól.
Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
36/F.§3
/1/ A polgármester, illetve az alpolgármesterek megválasztásukkor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.
/2/ A polgármester, illetve az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester, illetve az alpolgármesterek ellen a Vas Megyei Bírósághoz a polgármester, illetve az alpolgármesterek tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek e tisztségből történő felfüggesztését is.
/3/ A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének a fenti törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.
/4/ A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.
/5/ A vagyonnyilatkozatot a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.
/6/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság bárki kezdeményezheti.
/7/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.
/8/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
/9/ Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.
/10/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejeztéről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.
/11/ Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.
/12/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.
/13/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.
/14/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.
/15/ A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.
/16/ A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.
/17/ A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet.
A polgármesteri hivatal
37.§
A képviselő-testület „Csepreg Város Polgármesteri Hivatala” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.
37/A.§2
A Polgármesteri Hivatal alapító okiratának száma: 168/2009. (IX.14).
37/B.§2
A polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szervek, valamint e szervek pénzügyi tevékenységéért felelős személyek:
- Területi Gondozási Központ: intézményvezető,
- Egészségház: intézményvezető,
Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár: intézményvezető.
37/C.§2
/1/ Csepreg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.
/2/ Az önkormányzat belső ellenőri feladatait - társulási megállapodás alapján - a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott belső ellenőr látja el.
/3/ A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.
/4/ A polgármester a jegyző által összeállított tárgyévre vonatkozó éves (összefoglaló) ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.
/5/ A Csepreg Város Önkormányzata által alapított, de a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába adott intézmények belső ellenőrzéséről – társulási megállapodás alapján – a Társulás munkaszervezetének vezetője gondoskodik. A Társulás éves ellenőrzési tervéhez Csepreg Város Jegyzője évente javaslatokat fogalmaz meg. A javaslatokat a Társulás munkaszervezetéhez úgy kell eljuttatni, hogy a (3) bekezdésben megszabott határidő betartható legyen.
/7/ Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.
/8/ A jegyző a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében (közszolgálati szabályzat) szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.
38.§
A képviselő-testület az ügyrendet külön határozattal hagyja jóvá.
III. Fejezet
Társulások
39.§
A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulási szerződést köthet.
IV. Fejezet
Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés
40.§
/1/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a közigazgatási terület választópolgárainak legalább 20 %-a kezdeményezte.
/2/ Eredménytelen helyi népszavazás esetén a képviselő-testület dönt a népszavazásra bocsátott kérdésben.
41.§
A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kell értelemszerűen alkalmazni.
42.§.
A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a helyi népi kezdeményezést, amelyet a közigazgatási területén a választópolgárok 5 %-a kezdeményez. Erről a képviselő-testület külön rendeletben intézkedik.
V. Fejezet
Az önkormányzat éves költségvetése
43.§
/1/ A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.
/2/ A testület a költségvetés tárgyalásának két fordulós rendjét határozza meg.
a, Első forduló:
- központi irányelvek ismertetése
- az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján a gazdasági koncepció összeállítása
- az előző / bázis / év pénzügyi teljesítésének értékelése
- bevételi források számbavétele
- kiadások kielégítési sorrendjének meghatározása, az intézmények igénye alapján alternatívák bemutatása a felmerült igényekről.
b, Második forduló
- a költségvetési rendelet-tervezet tárgyalása és elfogadása
- tartalékképzés
Önkormányzati vagyon
44.§
A képviselő-testület külön vagyonrendeletben állapítja meg az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyát a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint önkormányzati vagyontárgyakkal rendelkezni lehet.
45.§
Az önkormányzati vagyont szabályozó rendelet az SZMSZ-el összhangban helyi népszavazáshoz kötheti a vagyontárgy, vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét.
VI. Fejezet
Önkormányzati rendeletalkotás
46.§
A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására. Önkormányzati rendeletet alkotni/módosítani/ csak írásos előterjesztés alapján lehet.
47.§
/1/ Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
- települési képviselő
- képviselő-testület bizottsága
- polgármester, alpolgármester
- jegyző.
/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.
/3/ A polgármester a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésen.
48.§
/1/ Azon rendelettervezetet, amely a lakosság széles körét érinti, 30 napra közszemlére kell tenni, továbbá a javaslatok összegyűjtése érdekében közmeghallgatást lehet kezdeményezni.
/2/ A rendelet-tervezetet az előkészítés után indoklással együtt kell benyújtani a képviselő-testülethez.
/3/ A polgármester, illetve a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél felmerült, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.
/4/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét a jegyző szerkeszti.
49.§
Az önkormányzati rendeleteket évente eggyel kezdődő arab sorszámmal, évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni.
50.§
/1/ Az önkormányzati rendeleteket ki kell hirdetni.
/2/ A kihirdetés a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán való közszemlére tétellel történik.
/3/ A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.
Záró rendelkezések
51.§
/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.
/2/A jegyző feladata a mellékletek folyamatos karbantartása, vezetése, kiegészítése.
52.§
E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2006. (X. 13.) rendelete, 3/2005. (IV. 1.) rendelete, 34/2004. (II. 10.) rendelete, 1/2004. (I. 29.) rendelete, illetve 9/2003. (V. 29.) rendelete.
Csepreg, 2007. március 21.
Háromi Jenő Dr. Erdősi László
polgármester jegyző
Kihirdetési záradék:
E rendelet 2007. március 22-én kihirdetésre került.
Csepreg, 2007. március 22.
Dr. Erdősi László
jegyző
1Megállapította: 12/2007. (V. 18.) rendelet Hatályba lépés: 2007. május 18.
2Megállapította: 4/2010. (II. 16.) rendelet Hatályba lépés: 2010. február 16.
3Megállapította: 12/2008. (V. 7.) rendelet Hatályba lépés: 2008. június 1.
1. számú melléklet.
Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22.) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelethez.
Egészségügyi, Családügyi és Szociális Bizottság:
- Ellátja a lakásgazdálkodás, a lakáscélú juttatások szociális szempontú ellenőrzését,
- Közreműködik az egészségügyi, szociális témájú előterjesztések elkészítésében,
- Segíti az egészségvédelmi felvilágosító és nevelő tevékenységet,
- Kapcsolatot tart a város egészségügyi és szociális intézményeivel, karitatív szervezeteivel,
- Véleményt nyilvánít az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezése előtt.
Kulturális - Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság:
Javaslatot tesz (Általános iskola kivételével)
- Az intézményi szerkezet és feladatkör átalakítására,
- Az intézmény alapító okirat módosítására,
- Az intézményi költségvetési irányzatokra, ezek módosítására, pénzmaradványok felhasználására,
- Véleményt készít az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos beszámolókról,
- Véleményezi a vezetői pályázatok kiírását, javaslatot tesz azok elbírálására,
- Javaslatot tesz a város által adományozható kitüntetések odaítélésére, állami kitüntetésre történő felterjesztésre,
- Javaslatot tesz az intézmények működését segítő alapítványok létrehozására, működésének támogatására,
- Véleményezi a térségi és nemzetközi oktatási és kulturális kapcsolatok kezdeményezését,
- Javaslatot tesz a város egyesületeivel, polgári kezdeményezéseivel, illetőleg az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés, egyeztetés formáira, véleményezi a részükről történő kezdeményezéseket,
- A hatáskörbe sorolt Intézmények /övoda, zeneiskola, művelődési központ, könyvtár/ alapító okiratai alapján elkészített SZMSZ- ket jóváhagyja,
- A város éves rendezvénytervéről az Ifjúsági és Sport Bizottsággal együtt döntést hoz,
- Ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását,
- Ellátja az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, mentálhigiéniás problémák kezelését,
- Közreműködik az ifjúságot érintő, sport témájú előterjesztések előkészítésében,
- Segíti a város sport- és szabadidős tevékenységet,
- Kapcsolatot tart a város Dúsági sportegyesületeivel, felügyeli a sport szakosztály/ok/ működését,
- A feladat és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.
Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság:
- Ellátja a közbeszerzési bizottsági feladatokat
- Előkészíti az önkormányzat pénzügyi kihatású és vagyongazdálkodási döntéseit,
- Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában,
- Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,
- Véleményt nyilvánít a helyi adókról, az önkormányzati döntések várható pénzügyi kihatásairól,
- Az Ötv 92. § (3). bekezdése alapján együttműködik a független könyvvizsgálóval,
- Előkészíti az önkormányzat városfejlesztési, városképi és idegenforgalmi döntéseit,
- Elősegíti a város gazdaságának, szolgáltatásainak, idegenforgalmának fejlődését,
- Figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatásokat végző szervezetek munkáját,
- Közreműködik az épített és természeti környezet védelmében, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek betartásának ellenőrzésében,
- Ellátja az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos előkészítő feladatokat,
- Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat,
- Figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal tevékenységét,
- Előkészíti a képviselő-testület fegyelmi jogkörének gyakorlását,
- Javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester és jegyző illetményének emelésére; jutalmazására,
- Véleményt nyilvánít a jegyző kinevezésekor,
- Figyelemmel kíséri a város közbiztonságát, katasztrófavédelmi helyzetét,
- A feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.
2. számú melléklet2
Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22.) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelethez.
Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
a./ Bölcsődei nevelés / 1997. évi XXXI. 42. §. /
b./ Zeneiskola oktatás / 1993. évi LXXIX. 10. §. (3) a). /
Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai / 1990.évi LXV. törvény 8. §(4)/ :
- köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,
- az óvodai nevelésről,
- az általános iskolai nevelésről és oktatásról,
- az egészségügyi és szociális alapellátásról,
- a közvilágításról,
- a helyi közutak fenntartásáról,
- a köztemető fenntartásáról,
- köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.
Az önkormányzat önként vállalt feladatai:
- civil szerveződések támogatása,
- közösségi és versenysport támogatása,
- városi hagyományőrző- és tömegrendezvények fenntartása,
- bölcsődei nevelés,
- zeneiskolai oktatás,
- helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
- egészségügyi járóbeteg szakellátás biztosítása,
- bentlakásos idősek otthonának működtetése,
- nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (méltányossági ápolási díj, Bursa Hungarica támogatás, méltányossági közgyógyellátás),
- első lakáshoz jutás támogatása.
Az állami feladatként ellátott alap- és kiegészítő tevékenységek felsorolását az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratai tartalmazzák - a 2008. évi CV. törvény 7. §-a alapján.
3. számú melléklet
Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22..) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelethez.
Társulások:
1. Répcementi Közoktatási Intézményi Társulás
2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás