Csepreg Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv. ) 18.§ /1/ bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1.§

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

Csepreg Város Önkormányzata

/2/ Az önkormányzat székhelye: Csepreg

címe: 9735. Csepreg Széchényi tér 27.

2.§

/1/ Csepreg Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) jelképeit, címerét, zászlaját és használatuk rendjét, hivatalait, jelvények alkotását, valamint kitüntető és elismerő címek alapítását külön rendelet szabályozza.

/2/ Csepreg Város Önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, segíti a kisebbségi önkormányzatokat, gondoskodik a helyi közszolgáltatásokról, a helyi közhatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról.

II. Fejezet

A képviselő-testület szervezete és működése

A képviselő-testület szervezete

3. §

/1/ Az Önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat és hatásköröket főszabályként a képviselő-testület gyakorolja. A képviselő-testületet a polgármester képviseli.

/2/ Törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet kivételesen a polgármestert államigazgatási hatáskörrel

ruházhatja fel. Törvény vagy kormányrendelet államigazgatási feladatot, hatósági hatáskört állapíthat meg a jegyzőnek és kivételesen a képviselő-testület hivatala ügyintézőjének is.

/3/ Törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kormányrendeletben előírt esetekben honvédelmi, katasztrófa-elhárítási és polgár védelmi ügyekben a polgármester részt vesz az országos államigazgatási feladatok helyi irányításában és végrehajtásában.

/4/ Ha a polgármester a /2/ és /3/ bekezdésben biztosított saját államigazgatási feladatkörében, illetve az államigazgatási hatósági hatáskörben jár el a képviselő-testület nem utasíthatja, döntését nem bírálhatja felül.

4.§

/1/ ²Az önkormányzat jogszabályban előírt kötelező feladat- és hatáskörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. A kötelezően ellátandó – és önként vállalt feladatokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza a jelzett csoportosításban.A képviselő-testület jogszabályban alőírt kötelező feladat és hatáskörét törvény vagy törvényi felhatalmazás alapján kormányrendelet állapítja meg. Az önként vállalt feladatokat a szabályzat 2. számú melléklete tartalmazza a jelzett csoportosításban.

/2/ A képviselő-testület a 3.  számú mellékletben meghatározott társulásokra a „Megállapodások”-ban foglaltak szerint hatásköreit átruházza.

/3/ A képviselő-testület a Ötv. 10. § (1) bek.-ben meghatározott hatásköreit nem ruházhatja át.

A képviselő-testület működése

5.§⁴

Az önkormányzati képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő a polgármesterrel együtt.

6.§

/1/ A képviselő-testület szükség szerint ülésezik, de évente legalább hat ülést tart.Az ülésekre meg kell hívni a kisebbségi önkormányzatok elnökeit, illetve az Ötv. 92./C § (1) értelmében a könyvvizsgálót tanácskozási joggal.

/2/ A képviselő-testületi ülésre ugyancsak meg kell hívni a költségvetési rendelet alapján támogatott civil szervezetek képviselőjét, amikor a tevékenységi körébe tartozó ügyek kerülnek tárgyalásra

/3/⁴ A polgármester köteles az ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára vagy a  Vs Megyei Közigazgatási Hivatal Hivatalvezetőjének kezdeményezésére illetve népi kezdeményezés indítványára, 10 napon belül. Indítványukat a jogosultak írásban kötelesek megtenni.

/4/ A képviselő-testület megbízatásának lejárta előtt, név szerinti szavazással, minősített többséggel kimondhatja feloszlatását.

7.§

A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, amelyet a tárgy év január 31. napjáig határoz meg.

A munkaterv tartalmazza:

a./ a fő célkitűzéseket, feladatokat

b./ a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

c./ megnevezi a napirendi pontok előadóit

d./  meghatározza a kötelezően tárgyalandó napirendeket, valamint a bizottsági előkészítést igénylő napirendeket    

e./  rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,

f./  egyéb szervezési feladatokat is rögzít (pl. falugyűlés , évfordulók , stb.)

g./  meghatározza a meghívottak körét, tanácskozási jogot biztosítva számukra,

h./  a tervezetet a tárgy év januárjában a polgármester terjeszti a testült elé, a kidolgozás a polgármester feladata,

i./ a tervezet elkészítésekor a polgármester javaslatot kér a bizottságok elnökeitől.

Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei.

8.§

/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll.

Az első rész tartalmazza :

- a napirend pontos címét és előadóját

- szerepelt-e már napirenden, ha igen milyen döntés született

- a jelenlegi körülmények bemutatását, tények ismertetését

- az előterjesztés készítése során végzett összehangoló munkát, eltérő véleményeket.

- az előterjesztés pénzügyi hatásait

A második rész tartalmazza:

- az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, mely rendelkező részből áll

- alternatív javaslatokat elkülönítve,

      - a végrehajtásért felelős szerv, személy nevét és határidejét.

/2/ Az előterjesztés elkészítéséért az érdekeltekkel történő egyeztetéséért a napirend előadója és a jegyző felelős. Amennyiben az előterjesztő az egyeztetést lefolytatja, úgy annak jogszabályi helyességéért a jegyző felelős.

A képviselő-testület ülései

9.§

/1/ A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti le.

/2/ Az alakuló ülést a legidősebb települési képviselő mint korelnök vezeti.

/3/ Az Ötv.31. §-a esetén a képviselő-testület összehívására és vezetésére a legidősebb települési képviselő jogosult.

/4/ Rendkívüli testületi ülés összehívható szóban, írásban, e-mail-en keresztül, valamint halasztást nem tűrő esetben telefonon történhet.

/5/  a./ A testület elé kerülő előterjesztések 5 nappal az ülés előtt kiküldendők a képviselőknek és a  napirendhez meghívottaknak, az ülésre szóló meghívóval együtt. /Írásban vagy e-mailen keresztül/ Az előterjesztések megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban és a városi könyvtárban.

      b./ A lakosságot a város hirdetőtábláin 5 nappal az ülés előtt értesíteni kell, az ülés helyének,  idejének és a napirendi pontok feltüntetésével. 

         Hirdetések helye: Polgármesteri Hivatal, Művelődési Ház, Egészségház, kábel TV,

                                       www.csepreg.hu

10.§

/1/ A képviselő-testület ülése nyilvános.A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze és vezeti le.

/2/ A képviselő-testület

 a./ zárt ülést tart: választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása, illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása és az állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, - ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele -, továbbá az önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy, valamint a vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás tárgyalásakor.

b./   zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekét sértené.

/3/ A zárt ülésen a képviselő-testület tagjai és a jegyző, aljegyző továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő vesz részt.

11.§

/1/ A képviselő-testület döntéseit nyílt szavazással hozza.

/2/ A A képviselő-testület bármelyik képviselő javaslatára titkos szavazást rendelhet el az Ötv. 12.§ /4/ bekezdésében felsorolt esetekben.

12.§

/ 1 / A Polgármester a testületi ülés során:

a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze

b./ megállapítja az ülés határozatképességét

c./ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről

d./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülés óta eltelt eseményekről

e./ tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

f./ előterjeszti az ülés napirendjét.

/2/ A képviselő-testület a napirendről határozatot hoz. A képviselő-testület többségi vélemény alapján a napirendi pontokat megváltoztathatja és új napirendi pont tárgyalását terjesztheti elő.

13.§

/1/ Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnökök és a települési képviselők egynegyede terjeszthet elő.

/2/ A sürgősségi indítványt a sürgősség lényegének rövid indoklásával - az ülést megelőző nap 11 óráig - írásban lehet benyújtani a polgármesternél.

/3/ Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

/4/ Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy meghatározza, melyik képviselő-testületi ülésen kerüljön megtárgyalásra.

14.§

Amennyiben az ülés határozatképtelen a meghívóban meghirdetett időpontban, akkor a polgármester 8 napon belüli új időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.   

15.§

Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

a./ figyelmeztetheti, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

b./ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő-testületi tag rendbontót.

Határozathozatal

16.§

/1/ A képviselő-testület határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza.

/2/ Minősített többség /a megváltozott települési képviselők több, mint a felének a szavazata szükséges/

a./ rendeletalkotás

b./ szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés és megbízás,

c./  önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdekképviseleti szervhez való csatlakozás

d./ megállapodás külföldi önkormányzatokkal való együttműködésről, nemzetközi önkormányzati szervhez való csatlakozás,

e./ intézmény alapítás,

f./ képviselő kizárásához,

g./ zárt ülés elrendeléséhez /Ötv. 12.§./4/ b. pontja/,

h./ megbízatásának lejárata előtti feloszlatáshoz ,

i./ keresetet nyújthat be a Bírósághoz a polgármester ellen a polgármester tisztségének megszűntetése érdekében.

j./ a város más megyéhez történő csatlakozási kérelméhez

k./ a vagyonrendelet szerint forgalomképes vagyon elidegenítéséről

l./ bizottság hatáskörébe tartozó kérdés esetén a hatáskör elvonásáról a képviselő-testület minősített többséggel dönt.

17.§

A név szerinti szavazásról a képviselő-testület esetenként dönt. Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha azt a törvény előírja vagy ha a polgármester, bizottsági elnök és a képviselők egynegyede kéri.

18.§

Határozathozatal előtt a jegyzőnek /távolléte esetén az aljegyzőnek/ véleménynyilvánítási joga van.

Kérdések, interpellációk

19.§

/1/ A képviselők a tárgyalt napirendhez a testületi ülésen kérdéseiket, interpellációikat a napirendek megtárgyalását megelőzően mondhatják el.

/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, és a válasz elfogadásáról külön dönt a képviselő-testület is.

/3/¹ Az interpellációkra minden esetben írásban kell választ adni a következő képviselő-testületi ülés anyagával együtt.

Elfogadására a /2/ pontban meghatározottak az irányadók. A válasz másolatát minden települési képviselő megkapja, s annak elfogadása tárgyában a következő ülésen dönt. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be.

/4/ Az interpellációk alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el, melybe az interpelláló képviselőt be kell vonni.

/5/ A polgármester a megjelent állampolgároknak 2 percben hozzászólási lehetőséget biztosíthat, ha ez irányú szándékukat  előre jelzik.

/6/ Az állampolgároknak konkrét helyi közügyekben, ha ez irányú szándékukat 1 nappal az ülés előtt írásban jelzi, 2 percben szót kell adni.

Jegyzőkönyv

20.§

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A nyilvános ülés és zárt ülés jegyzőkönyvét egy az ülésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő hitelesít. A nyílt ülésekről a helyi Kábel tévé tudósíthat élőben vagy felvételről.

/2/ A jegyzőkönyv készítője a jegyző, a jegyzőkönyv másolatához mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztést, a rendeletet, és az ülést követő 15 napon belül megküldi a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal vezetőjének.

/3/ Csepreg Város lakossága a testületi nyílt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal Titkárságán valamint a Művelődési Házban megtekintheti.

/4  A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelybe csak az érintett személy tekinthet bele.

Közmeghallgatás

21.§

/1/ A képviselő-testület évente egy alkalommal és szükség szerint tart közmeghallgatást, amelyen az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek.

/2/ A közmeghallgatás tartásáról a város lakosságát nyolc nappal előbb hirdetmények útján a polgármester tájékoztatja.

/3/ A közmeghallgatás idejét a testület éves munkaterve tartalmazza.

Lakossági fórumok

22.§

/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

/2/ A képviselő-testület illetve a polgármester a lakossági fórumok szervezéséről, munkatervében, illetve szükség szerint dönt.

Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottságok

23.§

/1/ A képviselő-testület állandó bizottságai előkészítő, véleményező, javaslattevő, ellenőrzési feladatokat ellátó- a képviselő-testület által önkormányzati ügyekben döntési jogkörrel is felruházható -, egymással mellérendeltségi viszonyban álló, választott testületi szervek.

/2/ Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

/3/ A bizottság elnökéül és tagjául a polgármester és az alpolgármester nem választható meg.

/4/ A bizottság feladat és hatásköreit  az 1. számú melléklet tartalmazza.

/5/⁵  A képviselőtestület bizottságainak nevét és tagjainak számát a következők szerint határozza meg.

Városfejlesztési és Pénzügyi  Bizottság

Tagjai: 3 fő képviselő és 2 fő kültag

Humánpolitikai Bizottság

Tagjai: 3 fő képviselő és 2  fő kültag

/6/ A bizottság döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek a hozzátartozóját az ühy személyesen érinti. Az érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság dönt.

24.§

/1/ A  bizottság éves munkaterv alapján működik.

/2/ A képviselő-testület munkaterve határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyekhez a bizottság állásfoglalása szükséges.

25.§

/1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 munkanappal kézhez kapják.

/2/ A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi pontot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban a bizottság elnökéhez kell eljuttatni.

/3/ A bizottság ülése akkor határozóképes, ha azon a megválasztott tagok több mint a fele jelen van.

26.§

A bizottság a feladat és a hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerű szótöbbséggel dönt.

27.§⁴

A bizottságok üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a kisebbségi véleménynek is helyt kell adni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke írja alá. Az átruházott hatáskörökben hozott döntésekről szóló jegyzőkönyvet az ülést követően 15 napon belül meg kell küldeni a Vas Megyei Közigazgatási Hivatalhoz.

Egyéb bizottsági ülési jegyzőkönyveket a tárgyhavi lépviselő-testületi ülés mellékleteként fel kell terjeszteni.

Ideiglenes bizottságok

28.§

A képviselő-testület az esetenkénti feladatok ellátásához ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Polgármester

29.§

/1/ A polgármester tisztségét főállású munkaviszonyban látja el.

/2/  A polgármester tagja a képviselő-testületnek, a képviselő-testület határozatképessége, döntéshozatala, működése szempontjából települési képviselőnek tekintendő.

30.§

/1/ A polgármester

a./ biztosítja az önkormányzat demokratikus működését , széleskörű nyilvánosságot,

b./ feladata a településfejlesztés a közszolgáltatás szervezése

c./ segíti a települési képviselők , a bizottságok munkáját

d./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségével

e./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

f./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyeshatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

g./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

h./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

i./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester /abban az esetben, ha főállású/ a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében és azoknál a szervezeti egységeknél , ahol a munkáltatói jog gyakorlására nincs kijelölt személy,

j./ ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

/2/ A polgármester részletes feladat és hatáskörét az ÖTM  által kiadott aktuális érvényben lévő hatásköri jegyzék tartalmazza.

Alpolgármester

31.§

Az alpolgármester tisztségét társadalmi jogállás szerint látja el.

A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

32.§

Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése.

Jegyző

33.§

/1/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

/2/ Gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról.

/3/ A hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.

/4/ Gyakorolja a munkáltatói jogot a képviselő testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. A köztisztviselők kinevezéséhez, vezető megbízáshoz, visszavonáshoz, jutalom kifizetéséhez és a felmentéséhez,- a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges.

/5/ Döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket.

/6/ Dönt azokban a hatósági ügyekben, amelyeket a polgármester ad át.

/7/ Tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a bizottság ülésein.

/8/ Dönt a hatáskörébe utalt ügyekben.

/9/ Köteles jelezni a képviselő-testületnek, a bizottságnak és a polgármesternek, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel.

34.§

/1/ A jegyző részletes feladat és hatáskörét az ÖTM. által kiadott hatásköri jegyzék tartalmazza.

/2/ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt az általa meghatározott körben.

Települési képviselő

35.§

/1/ A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg.

 /2/ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának - külön rendeletben - tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

36.§³

Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás

A polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

/1/ A polgármester, továbbá az alpolgármesterek a megválasztásuktól, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.

/2/⁴ A polgármester, illetve az alpolgármesterek összeférhetetlensége ügyében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság tisztázza a tényállást, és ennek alapján alapos ok  fennállása esetén kezdeményezi a Képviselő-testület összehívását, ahol ismerteti az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket.

/3/⁴ Ha a polgármester, illetve az alpolgármesterek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bármely képviselő indítványára – a   Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság  javaslata alapján – a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi.

A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek kézbesíteni kell.

/4/ A polgármester, továbbá az alpolgármesterek az összeférhetetlenségüket, illetőleg a  megbízatás megszűnését  megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérhetik – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas  Megyei Bíróságtól.

A képviselőkkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

36/A.§³

/1/ A képviselő a vele szemben – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5.§-a alapján – fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

/2/ A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

36/B.§³

/1/ A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

/2/ A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

/3/⁴ A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottságnak adja át kivizsgálásra.

/4/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi  vizsgálati eljárás megindítását.

/5/⁴ Hiányos bejelentés esetén a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

/6/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az

érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.

/7/⁴ Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 90.§ szerinti folytatásáról.

36/C.§³

/1/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

/2/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

/3/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

/4/⁴ Ha a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

/5/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és  javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület (6) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő határidőben történő összehívására.

/6/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

36/D.§³

/1/ Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

/2/ Ha a Képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

36/E.§³

Az érintett képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2000. évi XCVI. törvény 2.§ c./ pontja alapján kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Vas Megyei Bíróságtól.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

36/F.§³

/1/ A polgármester, illetve az alpolgármesterek megválasztásukkor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

/2/ A polgármester, illetve az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester, illetve az alpolgármesterek ellen a Vas Megyei Bírósághoz a polgármester, illetve az alpolgármesterek tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek e tisztségből történő felfüggesztését is.

/3/ A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének a fenti törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

/4/ A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

/5/⁴ A vagyonnyilatkozatot a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

/6/⁴ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság bárki kezdeményezheti.

/7/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

/8/ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

/9/⁴ Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/10/⁴ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejeztéről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/11/⁴ Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

/12/⁴ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

/13/⁴ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/14/⁴ A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

/15/ A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.

/16/ A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

/17/⁴ A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet.

A polgármesteri hivatal

37.§

A képviselő-testület „Csepreg Város Polgármesteri Hivatala” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre.

37/A.§²

A Polgármesteri Hivatal alapító okiratának száma: 168/2009. (IX.14).

37/B.§²

A polgármesteri hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szervek, valamint e szervek pénzügyi tevékenységéért felelős személyek:

1. Területi Gondozási Központ: intézményvezető,
2. Egészségház: intézményvezető,

Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár: intézményvezető.

37/C.§²

/1/ Csepreg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.

/2/ Az önkormányzat belső ellenőri feladatait - társulási megállapodás alapján - a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás által megbízott belső ellenőr látja el.

/3/ A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület az előző év november 15-ig hagyja jóvá.

/4/ A polgármester a jegyző által összeállított tárgyévre vonatkozó éves (összefoglaló) ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.

/5/ A Csepreg Város Önkormányzata által alapított, de a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás fenntartásába adott intézmények belső ellenőrzéséről – társulási megállapodás alapján – a Társulás munkaszervezetének vezetője gondoskodik. A Társulás éves ellenőrzési tervéhez Csepreg Város Jegyzője évente javaslatokat fogalmaz meg. A javaslatokat a Társulás munkaszervezetéhez úgy kell eljuttatni, hogy a (3) bekezdésben megszabott határidő betartható legyen.

/7/ Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés  alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

/8/ A jegyző a Polgármesteri Hivatal ügyrendjében (közszolgálati szabályzat) szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.

38.§

A képviselő-testület az ügyrendet külön határozattal hagyja jóvá.

III. Fejezet

Társulások

39.§

A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulási szerződést köthet.

IV. Fejezet

Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés

40.§

/1/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a közigazgatási terület választópolgárainak legalább 20 %-a kezdeményezte.

/2/ Eredménytelen helyi népszavazás esetén a képviselő-testület dönt a népszavazásra bocsátott kérdésben.

41.§

A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kell értelemszerűen alkalmazni.

42.§.

A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a helyi népi kezdeményezést, amelyet a közigazgatási területén a választópolgárok 5 %-a kezdeményez. Erről a képviselő-testület külön rendeletben intézkedik.

V. Fejezet

Az önkormányzat éves költségvetése

43.§

/1/ A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

/2/ A testület a költségvetés tárgyalásának két fordulós rendjét határozza meg.

a, Első forduló:

- központi irányelvek ismertetése

- az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján a gazdasági koncepció összeállítása

- az előző / bázis / év pénzügyi teljesítésének értékelése

- bevételi források számbavétele

- kiadások kielégítési sorrendjének meghatározása, az intézmények igénye alapján  alternatívák bemutatása a felmerült igényekről.

b, Második forduló

      - a költségvetési rendelet-tervezet tárgyalása és elfogadása

      - tartalékképzés

Önkormányzati vagyon

44.§

A képviselő-testület külön vagyonrendeletben állapítja meg az önkormányzat forgalomképtelen vagyontárgyát a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint önkormányzati vagyontárgyakkal rendelkezni lehet.

45.§

Az önkormányzati vagyont szabályozó rendelet az SZMSZ-el összhangban helyi népszavazáshoz kötheti a vagyontárgy, vagyonrész elidegenítését, megterhelését, vállalkozásba való bevitelét.

VI. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

46.§

A képviselő-testület önkormányzati rendeletet alkothat a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján annak végrehajtására. Önkormányzati rendeletet alkotni/módosítani/ csak írásos előterjesztés alapján lehet.

47.§

/1/ Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- települési képviselő

- képviselő-testület bizottsága

- polgármester, alpolgármester

- jegyző.

/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

/3/ A polgármester a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésen.

48.§

/1/ Azon rendelettervezetet, amely a lakosság széles körét érinti,  30 napra közszemlére kell  tenni, továbbá a javaslatok összegyűjtése érdekében közmeghallgatást lehet kezdeményezni.

/2/ A rendelet-tervezetet az előkészítés után indoklással együtt kell benyújtani a képviselő-testülethez.

/3/ A polgármester, illetve a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél  felmerült, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

/4/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét  a jegyző  szerkeszti.

49.§

Az önkormányzati rendeleteket évente eggyel kezdődő arab sorszámmal, évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni.

50.§

/1/ Az önkormányzati rendeleteket ki kell hirdetni.

/2/ A kihirdetés a Polgármesteri Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán való közszemlére tétellel történik.  

/3/ A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

Záró rendelkezések

51.§

/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

/2/A jegyző feladata a mellékletek folyamatos karbantartása, vezetése, kiegészítése.

52.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2006. (X. 13.) rendelete, 3/2005. (IV. 1.) rendelete, 34/2004. (II. 10.) rendelete, 1/2004. (I. 29.) rendelete, illetve 9/2003. (V. 29.) rendelete.

Csepreg, 2007. március 21.

          Háromi Jenő                                                        Dr. Erdősi László

  polgármester                                                                jegyző

Kihirdetési záradék:

E rendelet 2007. március 22-én kihirdetésre került.

Csepreg, 2007. március 22.                                                 

 Dr.  Erdősi László

                                                                                                   jegyző

¹Megállapította: 12/2007. (V. 18.) rendelet Hatályba lépés: 2007. május 18.

²Megállapította: 4/2010. (II. 16.) rendelet Hatályba lépés: 2010. február 16.

³Megállapította: 12/2008. (V. 7.) rendelet Hatályba lépés: 2008. június 1.

⁴Megállapította: 15/2010. (X. 14.) rendelet Hatályba lépés: 2010. október 14.

⁵Megállapította: 16/2010. (XI. 11.) rendelet Hatályba lépés: 2010. november 11.

• Ellátja a közbeszerzési bizottsági feladatokat
  
• Előkészíti az önkormányzat pénzügyi kihatású és vagyongazdálkodási döntéseit,
  
• Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában,
  
• Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,
  
• Véleményt nyilvánít a helyi adókról, az önkormányzati döntések várható pénzügyi kihatásairól,
  
• Az Ötv 92. § (3). bekezdése alapján együttműködik a független könyvvizsgálóval,
  
• Figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatásokat végző szervezetek munkáját,
  

• Ellátja az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos előkészítő feladatokat,
  

• Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat,
  

• Figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal tevékenységét,
  

• Előkészíti a képviselő-testület fegyelmi jogkörének gyakorlását,
• Javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester és jegyző illetményének emelésére; jutalmazására,
  

• Véleményt nyilvánít a jegyző kinevezésekor,
  

• Figyelemmel kíséri a város közbiztonságát, katasztrófavédelmi helyzetét,
  

• A feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.
  
• Előkészíti az önkormányzat városfejlesztési, városképi és idegenforgalmi döntéseit,
  
• Elősegíti a város gazdaságának, szolgáltatásainak, idegenforgalmának fejlődését,
  
• Figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatásokat végző szervezetek munkáját,
  
• Közreműködik az épített és természeti környezet védelmében, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek betartásának ellenőrzésében,
  

• Javaslatot tesz a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére,
  
• Előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiírt pályázatokat,
  
• Javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználásra,
  
• Véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat, javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására, figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a képviselő-testületet évenként tájékoztatja, állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban
  
• Javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására , megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására,
  
• Javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására, kezdeményezi a zajvédelem éredekében csendes övezet kialakítsát, véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását, véleményezi az avar és kerti hulladékégetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabálytervezeteket,
  
• Javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapján felhasználásra, szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását,
  
• Kapcsolatot tart a területileg illetékes természet - és környezetvédelmi szakhatósággal - a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása előőt véleményezi az önkormányzat nevében benyújtott városfejlesztéssel összefüggő pályázatokat.
  

Humánpolitikai Bizottság:

• Ellátja a lakásgazdálkodás, a lakáscélú juttatások szociális szempontú ellenőrzését,
• Közreműködik az egészségügyi, szociális témájú előterjesztések elkészítésében,
• Segíti az egészségvédelmi felvilágosító és nevelő tevékenységet,
• Kapcsolatot tart a város egészségügyi és szociális intézményeivel, karitatív szervezeteivel,
• Véleményt nyilvánít az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezése előtt.
  
• Az intézményi szerkezet és feladatkör átalakítására,
  
• Az intézmény alapító okirat módosítására,
  
• Az intézményi költségvetési irányzatokra, ezek módosítására, pénzmaradványok fel­használására,
• Véleményt készít az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos beszámolókról,
  
• Véleményezi a vezetői pályázatok kiírását, javaslatot tesz azok elbírálására,
  
• Javaslatot tesz a város által adományozható kitüntetések odaítélésére, állami kitüntetésre történő felterjesztésre,
  
• Javaslatot tesz az intézmények működését segítő alapítványok létrehozására, működésének támogatására,
• Véleményezi a térségi és nemzetközi oktatási és kulturális kapcsolatok kezdeményezését,
  

• Javaslatot tesz a város egyesületeivel, polgári kezdeményezéseivel, illetőleg az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés, egyeztetés formáira, véleményezi a részükről történő kezdeményezéseket,
  
• A hatáskörbe sorolt Intézmények alapító okiratai alapján elkészített SZMSZ- ket jóváhagyja,
  
• Ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását,
  
• Ellátja az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, mentálhigiéniás problémák kezelését,
• Közreműködik az ifjúságot érintő, sport témájú előterjesztések előkészítésében,
  
• Segíti a város sport- és szabadidős tevékenységet,
• Kapcsolatot tart a város ifúsági sportegyesületeivel, felügyeli a sport szakosztály/ok/ működését,
  
• A feladat és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.
  

2. számú melléklet²

Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22.) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelethez.

Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

a./ Bölcsődei nevelés / 1997. évi XXXI. 42. §. /

b./ Zeneiskola oktatás / 1993. évi LXXIX. 10. §. (3) a). /

Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai / 1990.évi LXV. törvény 8. §(4)/ :

1. köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról,
2. az óvodai nevelésről,
3. az általános iskolai nevelésről és oktatásról,
4. az egészségügyi és szociális alapellátásról,
5. a közvilágításról,
6. a helyi közutak fenntartásáról,
7. a köztemető fenntartásáról,
8. köteles biztosítani a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

Az önkormányzat önként vállalt feladatai:

1. civil szerveződések támogatása,
2. közösségi és versenysport támogatása,
3. városi hagyományőrző- és tömegrendezvények fenntartása,
4. bölcsődei nevelés,
5. zeneiskolai oktatás,
6. helyi elismerő címek, kitüntetések adományozása,
7. egészségügyi járóbeteg szakellátás biztosítása,
8. bentlakásos idősek otthonának működtetése,
9. nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (méltányossági ápolási díj, Bursa Hungarica támogatás, méltányossági közgyógyellátás),
10. első lakáshoz jutás támogatása.

Az állami feladatként ellátott alap- és kiegészítő tevékenységek felsorolását az önkormányzati költségvetési szervek alapító okiratai tartalmazzák - a 2008. évi CV. törvény 7. §-a alapján.

3. számú melléklet

Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22..) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendelethez.

Társulások:

1. Répcementi Közoktatási Intézményi Társulás

2. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás