Csepreg Város Önkormányzatának

8/2007. (III. 22.)

Rendelete

Szervezeti és Működési Szabályzat

Csepreg Város Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény ( a továbbiakban: Ötv. ) 18.§ /1/ bekezdése alapján a következő rendeletet alkotja: 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

Az önkormányzat és jelképei

1.§

/1/ Az önkormányzat hivatalos megnevezése:

                                             Csepreg Város Önkormányzata

/2/ Az önkormányzat székhelye: Csepreg

                                             címe: 9735. Csepreg Széchényi tér 27.

/3/^[1] Az Önkormányzat jogi személy, melynek feladat- és hatáskörei a képviselő-testületet illetik. A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.

/4/^[2] A Képviselő-testület tagjai: a polgármester és 6 települési képviselő.

/5/^[3] A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal, a jegyző, valamint az önkormányzat részvételével működő társulások.

2.§

/1/ Csepreg Város Önkormányzatának (a továbbiakban: Önkormányzat) jelképeit, címerét, zászlaját és használatuk rendjét, hivatalait, jelvények alkotását, valamint kitüntető és elismerő címek alapítását külön rendelet szabályozza.

/2/^[4] Csepreg Város Önkormányzata testvérvárosi kapcsolatot tart fenn Horvátország Delnice településével.

II. Fejezet

A képviselő-testület szervezete és működése

A képviselő-testület szervezete

3. §

/1/^[5] A képviselő-testület kötelező feladatait  Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) határozza meg.

/2/^[6] A képviselő-testület alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását az 5. melléklet tartalmazza.

/3/^[7] A képviselő-testület önként vállalt feladatai az alábbiak:

a) bölcsődei ellátás,

b) sport támogatása,

c) Tourinform Iroda támogatása,

d) Egészségház járóbeteg-szakellátás támogatása,

e) Egészségházban vérvételi hely biztosítása,

f) Egészségház fizikoterápia támogatása,

g) helyi civil szerveződések támogatása.

/4/^[8]

4.§

/1/^[9] A képviselő-testület át nem ruházható hatásköreit az Mötv. határozza meg.

/2/^[10] A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

/3/^[11]

/4/^[12] A képviselő-testület az önkormányzat alaptevékenységi szakágazatát és szakfeladatait az 5. melléklet szerint

határozza meg.

/5/^[13] A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységi szakágazatát és szakfeladatait a szabályzat 4. melléklete tartalmazza.

A képviselő-testület működése

5. § ^[14]

/1/ A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart és éves munkaterv alapján végzi tevékenységét. Az éves munkaterv összeállításakor a testületi munka szünetel július 15. és augusztus 20. között.

/2/ Rendkívüli ülésnek minősül a munkatervtől eltérő időpontra összehívott ülés.

6.§

/1/^[15] A képviselő-testület ülésére meg kell hívni

a) az önkormányzati intézmények vezetőit,

b) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnökét,

c) a napirendi pont előadóját, amennyiben az előterjesztő külső szerv,

d) a napirendi pont tárgya szerinti gazdasági kamara képviselőjét,

e) a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzéséért felelős szerv vezetőjét,

f)  a sajtó képviselőit,

g) akinek meghívását a polgármester indokoltnak tartja.

/2/ A képviselő-testületi ülésre ugyancsak meg kell hívni a költségvetési rendelet alapján támogatott civil szervezetek képviselőjét, amikor a tevékenységi körébe tartozó ügyek kerülnek tárgyalásra.

/3/^[16] A polgármester köteles az ülést összehívni a települési képviselők egynegyedének vagy a képviselő-testület bizottságának indítványára vagy a  Vas Megyei Kormányhivatal Hivatalvezetőjének kezdeményezésére illetve népi kezdeményezés indítványára, 10 napon belül. Indítványukat a jogosultak írásban kötelesek megtenni.

/4/^[17]  A képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal vesz részt:

a) a helyi nemzetiségi önkormányzat elnöke, akadályoztatása esetén elnökhelyettese,

b) a napirendi ponthoz meghívott civil szervezet képviselője.

7.§

A képviselő-testület éves munkaterv alapján végzi tevékenységét, amelyet a tárgy év január 31. napjáig határoz meg.

A munkaterv tartalmazza:

a./ a fő célkitűzéseket, feladatokat

b./ a testületi ülések tervezett időpontját, napirendjét,

c./ megnevezi a napirendi pontok előadóit

d./  meghatározza a kötelezően tárgyalandó napirendeket, valamint a bizottsági előkészítést igénylő napirendeket    

e./  rögzíti a jelentések elkészítésének határidejét,

f./  egyéb szervezési feladatokat is rögzít (pl. falugyűlés , évfordulók , stb.)

g./  meghatározza a meghívottak körét, tanácskozási jogot biztosítva számukra,

h./  a tervezetet a tárgy év januárjában a polgármester terjeszti a testült elé, a kidolgozás a polgármester feladata,

i./ a tervezet elkészítésekor a polgármester javaslatot kér a bizottságok elnökeitől.

Az előterjesztések tartalmi és formai követelményei.

8.§

/1/ A képviselő-testület elé kerülő előterjesztés két részből áll.

Az első rész tartalmazza :

- a napirend pontos címét és előadóját

- szerepelt-e már napirenden, ha igen milyen döntés született

- a jelenlegi körülmények bemutatását, tények ismertetését

- az előterjesztés készítése során végzett összehangoló munkát, eltérő véleményeket.

- az előterjesztés pénzügyi hatásait

A második rész tartalmazza:

- az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot, mely rendelkező részből áll

- alternatív javaslatokat elkülönítve,

      - a végrehajtásért felelős szerv, személy nevét és határidejét.

/2/ Az előterjesztés elkészítéséért az érdekeltekkel történő egyeztetéséért a napirend előadója és a jegyző felelős. Amennyiben az előterjesztő az egyeztetést lefolytatja, úgy annak jogszabályi helyességéért a jegyző felelős.

A képviselő-testület ülései

9.§

/1/^[18] A képviselő-testület összehívásáról meghívó kiküldésével a polgármester gondoskodik.

/2/^[19] A meghívó tartalmazza:

a) az ülés helyét, idejét,

b) a javasolt napirendi pontokat,

c) a napirendek előterjesztőit, előadóit.

/3/^[20] A meghívóban szereplő tárgysorozat sorrendje:

a) rendelet-tervezetek, költségvetési, zárszámadási előterjesztések,

b) gazdasági, vagyoni ügyek,

c) a polgármester, alpolgármester, jegyző, bizottsági elnökök előterjesztései,

d) választási, kinevezési ügyek,

e) testületi hatáskörbe tartozó egyedi ügyek,

f) kérdések, közérdekű bejelentések.

/4/^[21] Sürgős, halasztást nem tűrő esetben a polgármester rendkívüli ülést hívhat össze. Ebben az esetben bármilyen értesítési mód igénybe vehető és az írásbeliségtől is el lehet tekinteni, azonban a sürgősség okát közölni kell.

/5/^[22]  a./ A testület elé kerülő előterjesztések 5 nappal az ülés előtt kiküldendők a képviselőknek és a  napirendhez meghívottaknak, az ülésre szóló meghívóval együtt. /Írásban vagy e-mailen keresztül/ Az előterjesztések megtekinthetők a Polgármesteri Hivatalban és a városi könyvtárban.

      b./ A lakosságot a város hirdetőtábláin 5 nappal az ülés előtt értesíteni kell, az ülés helyének,  idejének és a napirendi pontok feltüntetésével. 

Hirdetések helye: az Önkormányzat honlapján, a Közös Hivatal hirdetőtábláján, a település zárható hirdetőtábláin.

10.§

/1/^[23] Az ülés napirendjére a polgármester tesz javaslatot.

/2/^[24] Az írásban kiküldött meghívóban nem szereplő napirendi javaslat tárgysorozatba történő felvételére az ülést megelőző napon 11.00 óráig a polgármesternek írásban benyújtott, határozati javaslatot tartalmazó sürgősségi indítványt lehet előterjeszteni.

/3/^[25]

11. § ^[26]

/1/ A képviselő-testület határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele jelen van.

/2/ A szavazás kézfelemeléssel történik. Ha a jelenlévő képviselő nem jelentett be személyes érintettséget, a szavazásban köteles részt venni. Ennek elmulasztása a döntéshozatali eljárásban tartózkodásnak minősül.

/3/ A képviselő személyes érintettségére vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásával hozott döntés érvénytelen, ezért annak tárgyát a következő képviselő-testületi ülésen újra kell tárgyalni.

12.§

/ 1 / A Polgármester a testületi ülés során:

a./ megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szerint hívták össze

b./ megállapítja az ülés határozatképességét

c./ tájékoztatást ad az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről

d./ tájékoztatást ad a lejárt határidejű önkormányzati döntések végrehajtásának állásáról, az előző ülés óta eltelt eseményekről

e./ tájékoztatást ad az átruházott hatáskörben hozott döntésekről,

f./ előterjeszti az ülés napirendjét.

/2/ A képviselő-testület a napirendről határozatot hoz. A képviselő-testület többségi vélemény alapján a napirendi pontokat megváltoztathatja és új napirendi pont tárgyalását terjesztheti elő.

13.§

/1/ Sürgősségi indítványt a polgármester, a bizottsági elnökök és a települési képviselők egynegyede terjeszthet elő.

/2/ A sürgősségi indítványt a sürgősség lényegének rövid indoklásával - az ülést megelőző nap 11 óráig - írásban lehet benyújtani a polgármesternél.

/3/ Ha a polgármester vagy valamelyik képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, a sürgősség kérdését vitára kell bocsátani.

/4/ Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy meghatározza, melyik képviselő-testületi ülésen kerüljön megtárgyalásra.

14.§

Amennyiben az ülés határozatképtelen a meghívóban meghirdetett időpontban, akkor a polgármester 8 napon belüli új időpontra köteles összehívni a képviselő-testület ülését.   

15.§

Az ülés rendjének fenntartása a polgármester feladata.

a./ figyelmeztetheti, rendre utasíthatja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

b./ ismétlődő rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti a nem képviselő-testületi tag rendbontót.

Határozathozatal

16.§

/1/^[27]

/2/^[28]

17. § ^[29]

/1/ A képviselő-testület név szerinti szavazást tart a képviselők egynegyedének indítványára, valamint ha azt a polgármester vagy bizottsági elnök kéri. Az indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.

/2/ Név szerinti szavazás esetén a jegyző egyenként olvassa az önkormányzati képviselők nevét, aki a nevük felolvasásakor „igen” vagy „nem” nyilatkozattal szavaznak.

18.§

Határozathozatal előtt a jegyzőnek /távolléte esetén az aljegyzőnek/ véleménynyilvánítási joga van.

Kérdések, interpellációk

19.§

/1/ A képviselők a tárgyalt napirendhez a testületi ülésen kérdéseiket, interpellációikat a napirendek megtárgyalását megelőzően mondhatják el.

/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a kérdező nyilatkozik, és a válasz elfogadásáról külön dönt a képviselő-testület is.

/3/^[30] Az interpellációkra minden esetben írásban kell választ adni a következő képviselő-testületi ülés anyagával együtt.

Elfogadására a /2/ pontban meghatározottak az irányadók. A válasz másolatát minden települési képviselő megkapja, s annak elfogadása tárgyában a következő ülésen dönt. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be. Amennyiben a képviselő-testület az interpellációra adott választ elfogadja, ugyanazon ügyben újabb interpelláció nem nyújtható be.

/4/ Az interpellációk alapján a képviselő-testület részletes vizsgálatot rendelhet el, melybe az interpelláló képviselőt be kell vonni.

/5/ A polgármester a megjelent állampolgároknak 2 percben hozzászólási lehetőséget biztosíthat, ha ez irányú szándékukat  előre jelzik.

/6/ Az állampolgároknak konkrét helyi közügyekben, ha ez irányú szándékukat 1 nappal az ülés előtt írásban jelzi, 2 percben szót kell adni.

Jegyzőkönyv

20.§

/1/ A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá. A nyilvános ülés és zárt ülés jegyzőkönyvét egy az ülésen megválasztott jegyzőkönyv hitelesítő hitelesít. A nyílt ülésekről a helyi Kábel tévé tudósíthat élőben vagy felvételről.

/2/^[31] A jegyzőkönyv készítője a jegyző, a jegyzőkönyv másolatához mellékeli a meghívót, az írásos előterjesztést, a rendeletet, és az ülést követő 15 napon belül megküldi a Vas Megyei Kormányhivatal vezetőjének.

/3/ Csepreg Város lakossága a testületi nyílt ülés jegyzőkönyvét és mellékleteit a Polgármesteri Hivatal Titkárságán valamint a Művelődési Házban megtekintheti.

/4/^[32]

Közmeghallgatás

21.§

/1/^[33]

/2/ A közmeghallgatás tartásáról a város lakosságát nyolc nappal előbb hirdetmények útján a polgármester tájékoztatja.

/3/ A közmeghallgatás idejét a testület éves munkaterve tartalmazza.

Lakossági fórumok

22.§

/1/ A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével is lehetőséget teremt az állampolgárok és közösségeik számára a helyi ügyekben való részvételre.

/2/ A képviselő-testület illetve a polgármester a lakossági fórumok szervezéséről, munkatervében, illetve szükség szerint dönt.

Képviselő-testület bizottságai

Állandó bizottságok

23.§

/1/^[34] A képviselő-testület állandó és szükség szerint ideiglenes bizottságot hozhat létre.

/2/ Egy képviselő egyidejűleg két állandó és egy ideiglenes bizottságnak lehet tagja.

/3/^[35]

/4/^[36]A bizottság feladata a képviselő-testület munkájának segítése. A bizottság feladat- és hatáskörét az 1. melléklet határozza meg.

/5/^[37]  A képviselőtestület bizottságainak nevét és tagjainak számát a következők szerint határozza meg.

Városfejlesztési és Pénzügyi  Bizottság

Tagjai: 3 fő képviselő és 2 fő kültag

Humánpolitikai Bizottság

Tagjai: 3 fő képviselő és 2  fő kültag

/6/^[38]

24.§

/1/ A  bizottság éves munkaterv alapján működik.

/2/ A képviselő-testület munkaterve határozza meg azokat az előterjesztéseket, amelyeket a bizottság nyújt be, továbbá azokat az előterjesztéseket, amelyekhez a bizottság állásfoglalása szükséges.

25.§

/1/ A bizottság ülését az elnök hívja össze úgy, hogy az érdekeltek a meghívót és az előterjesztéseket legalább az ülést megelőző 2 munkanappal kézhez kapják.

/2/ A bizottságot 5 napon belüli időpontra össze kell hívni a polgármester, az alpolgármester és a bizottsági tagok 1/3-ának napirendi pontot is tartalmazó indítványára. Az indítványt írásban a bizottság elnökéhez kell eljuttatni.

/3/^[39]

26.§ ^[40]

27.§ ^[41]

A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben a kisebbségi véleményt is fel kell tüntetni.

Ideiglenes bizottságok

28.§

A képviselő-testület az esetenkénti feladatok ellátásához ideiglenes bizottságot hozhat létre.

Polgármester

29.§

/1/ A polgármester tisztségét főállású munkaviszonyban látja el.

/2/^[42]

30.§

/1/ A polgármester

a./ biztosítja az önkormányzat demokratikus működését , széleskörű nyilvánosságot,

b./ feladata a településfejlesztés a közszolgáltatás szervezése

c./ segíti a települési képviselők , a bizottságok munkáját

d./ együttműködik a társadalmi szervezetekkel, a lakosság önszerveződő közösségével

e./ a jegyző javaslatainak figyelembevételével meghatározza a hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában,

f./ dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyeshatásköreinek gyakorlását átruházhatja,

g./ a jegyző javaslatára előterjesztést nyújt be a képviselő-testületnek a hivatal belső szervezeti tagozódásának, munkarendjének, valamint ügyfélfogadási rendjének meghatározására,

h./ a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét,

i./ gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az alpolgármester /abban az esetben, ha főállású/ a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében és azoknál a szervezeti egységeknél , ahol a munkáltatói jog gyakorlására nincs kijelölt személy,

j./ ha a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított tizenöt napon belül dönt.

/2/^[43] A polgármester részletes feladat és hatáskörét az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium  által kiadott aktuális érvényben lévő hatásköri jegyzék tartalmazza.

Alpolgármester

31.§

Az alpolgármester tisztségét társadalmi jogállás szerint látja el.

A képviselő-testület - saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással a képviselő-testület megbízatásának időtartamára - a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére alpolgármestert választ.

32.§

Az alpolgármester fő feladata a polgármester helyettesítése.

Jegyző

33.§

/1/ A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát.

/2/^[44]

/3/^[45]

/4/^[46]

/5/^[47]

/6/^[48]

/7/^[49]

/8/^[50]

/9/^[51]

34.§

/1/^[52] A jegyző részletes feladat és hatáskörét az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. által kiadott hatásköri jegyzék tartalmazza.

/2/ Az aljegyző helyettesíti a jegyzőt az általa meghatározott körben.

Települési képviselő

35.§

/1/ A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén a munkavégzés alól fel kell menteni. Az emiatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg.

 /2/ A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának - külön rendeletben - tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.

36.§

Az összeférhetetlenségi és vagyonnyilatkozat-tétellel kapcsolatos eljárás

A polgármesterrel, illetve az alpolgármesterekkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

/1/^[53] A polgármester, továbbá az alpolgármesterek a megválasztásuktól, illetve a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 33/A.§ (1)-(2) bekezdéseiben meghatározott összeférhetetlenségi ok felmerülésétől számított 30 napon belül kötelesek az összeférhetetlenségi okot megszüntetni.

 /2/^[54] A polgármester, illetve az alpolgármesterek összeférhetetlensége ügyében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság tisztázza a tényállást, és ennek alapján alapos ok  fennállása esetén kezdeményezi a Képviselő-testület összehívását, ahol ismerteti az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülményeket.

/3/^[55] Ha a polgármester, illetve az alpolgármesterek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségüknek nem tesznek eleget, bármely képviselő indítványára – a   Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottság  javaslata alapján – a Képviselő-testület a következő ülésén, legkésőbb azonban az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal megállapítja az összeférhetetlenség alapjául szolgáló körülmények fennállását, és kimondja az összeférhetetlenséget, illetőleg dönthet a hozzájárulás megadásáról, ha ezt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény lehetővé teszi.

A Képviselő-testület határozatát az ülést követő munkanapon a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek kézbesíteni kell.

/4/^[56] A polgármester, továbbá az alpolgármesterek az összeférhetetlenségüket, illetőleg a  megbízatás megszűnését  megállapító képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérhetik – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szombathelyi Törvényszéktől.

A képviselőkkel szemben fennálló összeférhetetlenségre vonatkozó eljárás

36/A. § ^[57]

/1/ A képviselő a vele szemben – a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény 5.§-a alapján – fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

/2/ A képviselő a megbízólevelének átvételét, illetve az összeférhetetlen helyzet keletkezését, vagy annak a képviselő tudomására jutását követő 30 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, az összeférhetetlen tisztségről való lemondását írásban benyújtani és annak másolatát átadni a polgármesternek.

36/B.§

/1/^[58] A képviselő összeférhetetlenségének a megállapítását bárki kezdeményezheti a polgármesternél.

/2/^[59] A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

/3/^[60] A polgármester az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság képviselő tagjaiból álló bizottságnak adja át kivizsgálásra.

/4/^[61] A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e a (2) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi  vizsgálati eljárás megindítását.

/5/^[62] Hiányos bejelentés esetén a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.

Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés oly mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.

/6/^[63] A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról, illetve írásban jelentse be a polgármesternek az összeférhetetlen tisztségről való lemondását. Ha a képviselő az utóbbi megtörténtét bejelenti a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnökének, akkor az elnök megállapítja az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás befejeztét, és erről a tényről tájékoztatja a polgármestert.

/7/^[64] Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik az összeférhetetlenség megszüntetéséről, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás 90.§ szerinti folytatásáról.

36/C.§ ^[65]

/1/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az összeférhetetlenségi ügyet zárt ülésen tárgyalja.

/2/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.

/3/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, kérésére meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.

/4/ Ha a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.

/5/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és  javaslatot tesz a polgármesternek a Képviselő-testület (6) bekezdésben foglaltak szerinti megfelelő határidőben történő összehívására.

/6/ A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság előterjesztése, ennek hiányában a polgármester előterjesztése alapján a Képviselő-testület a következő ülésén, de legkésőbb az összeférhetetlenség megállapításának kezdeményezését követő 30 napon belül határozattal dönt az összeférhetetlenségről.

36/D.§ ^[66]

/1/ Az összeférhetetlenségi ügyben a határozati javaslathoz módosító indítványt nem lehet tenni, arról a Képviselő-testület vita nélkül határoz. A határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.

/2/ Ha a Képviselő-testület nem mondja ki az összeférhetetlenséget, akkor a képviselővel szemben ugyanezen tények alapján újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni nem lehet.

36/E.§ ^[67]

Az érintett képviselő az összeférhetetlenségét megállapító, illetőleg a megbízatása megszűnését a 2000. évi XCVI. törvény 2.§ c./ pontja alapján kimondó képviselő-testületi határozat felülvizsgálatát kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a Szombathelyi Törvényszéktől.

Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás

36/F.§

/1/^[68] A polgármester, illetve az alpolgármesterek megválasztásukkor, majd ezt követően évente vagyonnyilatkozatot kötelesek tenni a képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályok szerint.

/2/^[69] A polgármester, illetve az alpolgármesterek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége szándékos elmulasztása, vagy a valóságnak nem megfelelő teljesítése esetén a Képviselő-testület – minősített többséggel hozott határozata alapján – keresetet nyújthat be a polgármester, illetve az alpolgármesterek ellen a Szombathelyi Törvényszékhez a polgármester, illetve az alpolgármesterek tisztségének megszüntetése érdekében. Egyidejűleg kérheti a polgármesternek, illetve az alpolgármestereknek e tisztségből történő felfüggesztését is.

/3/^[70] A képviselő a megbízólevelének átvételétől, majd ezt követően minden év január 1. napjától számított 30 napon belül a helyi önkormányzati képviselők jogállásának egyes kérdéseiről szóló 2000. évi XCVI. törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot köteles tenni. A képviselő saját vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének a fenti törvény melléklete szerinti vagyonnyilatkozatát.

/4/^[71] A vagyonnyilatkozat tételének elmulasztása esetén – annak benyújtásáig – az önkormányzati képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja és a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 20.§-ában meghatározott juttatásokban nem részesülhet.

/5/^[72] A vagyonnyilatkozatot a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi. A képviselő vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános. A képviselő hozzátartozójának nyilatkozata nem nyilvános, abba csak a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai tekinthetnek be az ellenőrzés céljából.

/6/^[73] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság bárki kezdeményezheti.

/7/^[74] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmának ellenőrzése.

/8/^[75] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. A kezdeményezést írásban kell benyújtani, amiben konkrétan meg kell jelölni a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, illetve a bejelentésnek tartalmazni kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.

/9/^[76] Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt az eljárás lefolytatásáról, vagy további vizsgálat nélkül ezen tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/10/^[77] A Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás keretében felhívja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, illetve – amennyiben azt alaposnak találja – javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat. Ha a képviselő a kifogásolt adatokat kijavítja, a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság elnöke a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás befejeztéről haladéktalanul tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/11/^[78]Ha a képviselő a felhívásnak nem tesz eleget, illetve a kezdeményezésben foglaltakat vitatja, a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság dönt a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás folytatásáról, melynek keretében a valós vagyoni helyzet tisztázása érdekében a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság tagjai betekinthetnek a képviselővel közös háztartásban élő házas-vagy élettársának, valamint gyermekének vagyonnyilatkozatába.

/12/^[79] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság felhívására a képviselő köteles saját, illetve a hozzátartozója vagyonnyilatkozatában feltüntetett adatokra vonatkozó azonosító adatokat haladéktalanul írásban bejelenteni. Az azonosító adatokat csak a bizottság tagjai ismerhetik meg, azokat az eljárás lezárását követő 8 napon belül törölni kell.

/13/^[80] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnöke a soron következő ülésén tájékoztatja a Képviselő-testületet.

/14/^[81] A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállás nélküli – ismételt kezdeményezést a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

/15/^[82] A vagyonnyilatkozatokat a Polgármesteri Hivatalban rendszeresített a biztonsági követelményeknek megfelelően elhelyezett páncélszekrényben kell őrizni.

/16/^[83] A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos eljárás során az adatvédelmi törvény rendelkezéseit maradéktalanul be kell tartani.

/17/^[84] A képviselők vagyonnyilatkozatába – a Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság által kijelölt időpontban – havonta legalább két alkalommal az Városfejlesztési és Pénzügyi Bizottság elnökének vagy arra kijelölt tagjának jelenlétében bárki betekinthet.

A közös önkormányzati hivatal

37.§ ^[85]

A közös önkormányzati hivatal elnevezése: CSEPREGI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL, (a továbbiakban: Közös Hivatal).

37/A.§ ^[86]

/1/ A Közös Hivatal alapító okiratának száma: 185/2/2014.

/2/ A Közös Hivatal alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolását a 4. melléklet tartalmazza.

37/B.§ ^[87]

A Közös Hivatalhoz rendelt önállóan működő költségvetési szervek, valamint e szervek pénzügyi tevékenységéért felelős személyek:

1. Területi Gondozási Központ: intézményvezető,
   
2. Egészségház: intézményvezető,

Petőfi Sándor Művelődési- Sportház és Könyvtár: intézményvezető.

37/C.§

/1/^[88] Csepreg Város Önkormányzata belső pénzügyi ellenőrzését külön jogszabályok szerinti folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (pénzügyi irányítás és ellenőrzés) valamint belső ellenőrzés útján biztosítja.

/2/^[89] Az önkormányzat belső ellenőri feladatait – társulási megállapodás alapján a „Répcementi Önkormányzati Társulás” által megbízott belső ellenőr látja el. A belső ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket a 6. melléklet tartalmazza.

/3/^[90] A helyi önkormányzatra vonatkozó éves belső ellenőrzési tervet a képviselő-testület a költségvetési koncepcióval egyidőben hagyja jóvá.

/4/^[91] A polgármester a jegyző által összeállított tárgyévre vonatkozó éves (összefoglaló) ellenőrzési jelentést a tárgyévet követően, a zárszámadási rendelet-tervezettel egyidejűleg terjeszti a képviselő-testület elé.

/5/^[92]

/6/^[93] Az Állami Számvevőszék vizsgálatáról készült jelentést, valamint ennek nyomán kidolgozott intézkedési tervet – a jelentés megküldését követő első képviselő-testületi ülés  alkalmával – a képviselő-testület elé kell terjeszteni.

/7/^[94] A jegyző a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozza a szabálytalanságok kezelésének rendjét, kialakítja a megfelelő ellenőrzési nyomvonalakat, a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végez és kockázatkezelési rendszert működtet a hivatalban.

38.§ ^[95]

A képviselő-testület a Közös Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatát külön határozattal hagyja jóvá.

III. Fejezet

Társulások

39.§ ^[96]

A képviselő-testület a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulási szerződést köthet. Csepreg Város Önkormányzata részvételével működő társulások megnevezését a 3. melléklet tartalmazza.

IV. Fejezet

Helyi népszavazás, helyi népi kezdeményezés

40.§

/1/ A képviselő-testület köteles kitűzni a helyi népszavazást, ha azt a közigazgatási terület választópolgárainak legalább 20 %-a kezdeményezte.

/2/ Eredménytelen helyi népszavazás esetén a képviselő-testület dönt a népszavazásra bocsátott kérdésben.

41.§

A helyi népszavazás lebonyolítására a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló törvényt kell értelemszerűen alkalmazni.

42.§.

A képviselő-testület köteles megtárgyalni azt a helyi népi kezdeményezést, amelyet a közigazgatási területén a választópolgárok 5 %-a kezdeményez. Erről a képviselő-testület külön rendeletben intézkedik.

V. Fejezet

Az önkormányzat éves költségvetése

43.§

/1/ A képviselő-testület éves költségvetését rendeletben állapítja meg.

/2/ A testület a költségvetés tárgyalásának két fordulós rendjét határozza meg.

a, Első forduló:

- központi irányelvek ismertetése

- az önkormányzat kötelezően előirt és szabadon vállalt feladatainak elemzése alapján a gazdasági koncepció összeállítása

- az előző / bázis / év pénzügyi teljesítésének értékelése

- bevételi források számbavétele

- kiadások kielégítési sorrendjének meghatározása, az intézmények igénye alapján  alternatívák bemutatása a felmerült igényekről.

b, Második forduló

      - a költségvetési rendelet-tervezet tárgyalása és elfogadása

      - tartalékképzés

Önkormányzati vagyon

44. § ^[97]

A képviselő-testület külön vagyonrendeletben állapítja meg az önkormányzat törzsvagyonába tartozó, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű, forgalomképtelen vagyontárgyak körét, valamint a törzsvagyon korlátozottan forgalomképes tárgyait, azokat a feltételeket, amelyek szerint önkormányzati vagyonnal rendelkezni lehet.

45.§ ^[98]

VI. Fejezet

Önkormányzati rendeletalkotás

46.§ ^[99]

Önkormányzati rendeletet alkotni/módosítani/ csak írásos előterjesztés alapján lehet.

47.§

/1/ Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

- települési képviselő

- képviselő-testület bizottsága

- polgármester, alpolgármester

- jegyző.

/2/ A kezdeményezést a polgármesternél kell benyújtani.

/3/ A polgármester a kezdeményezésről tájékoztatja a képviselő-testületet a soron következő ülésen.

48.§

/1/ Azon rendelettervezetet, amely a lakosság széles körét érinti,  30 napra közszemlére kell  tenni, továbbá a javaslatok összegyűjtése érdekében közmeghallgatást lehet kezdeményezni.

/2/ A rendelet-tervezetet az előkészítés után indoklással együtt kell benyújtani a képviselő-testülethez.

/3/ A polgármester, illetve a jegyző tájékoztatja a képviselő-testületet az előkészítésnél  felmerült, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is.

/4/ A rendelet elfogadását követően annak hiteles szövegét  a jegyző  szerkeszti.

49.§

Az önkormányzati rendeleteket évente eggyel kezdődő arab sorszámmal, évszámmal, a kihirdetés hónapjának és napjának feltüntetésével kell jelölni.

50.§

/1/ Az önkormányzati rendeleteket ki kell hirdetni.

/2/^[100] A kihirdetés a Közös Hivatalban elhelyezett hirdetőtáblán való közszemlére tétellel történik.  

/3/ A kihirdetésről a jegyző gondoskodik.

Helyi nemzetiségi önkormányzattal kapcsolatos szabályok

50/A.§

/1/^[101] Az önkormányzat a helyi nemzetiségi önkormányzat működési feltételeinek javítása érdekében térítésmentesen helyiséghasználatot biztosít az önkormányzat tulajdonában álló Csepreg, Ságvári utca 9., szám alatti 18,89 m2-es helyiségben.

/2/^[102] A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatás-kérést a polgármesterhez nyújthatja be. A polgármester az Njtv-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.

/3/^[103] A helyi nemzetiségi önkormányzat az Njtv-ben rögzített egyetértési, és vélemény-nyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a polgármesternek köteles megküldeni.

/4/^[104] A helyi nemzetiségi önkormányzati képviselő Csepregi Közös Önkormányzati Hivataltól igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.

/5/^[105] A Közös Hivatal látja el a nemzetiségi önkormányzatok testületi üléseinek előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó és az önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, leírási, postázási, iratkezelési feladatokat.

/6/^[106] A nemzetiségi önkormányzat bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról a Közös Hivatal Pénzügyi Osztálya gondoskodik.

Záró rendelkezések

51.§

/1/ Ez a rendelet a kihirdetés napján lép hatályba.

/2/A jegyző feladata a mellékletek folyamatos karbantartása, vezetése, kiegészítése.

52.§

E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a 16/2006. (X. 13.) rendelete, 3/2005. (IV. 1.) rendelete, 34/2004. (II. 10.) rendelete, 1/2004. (I. 29.) rendelete, illetve 9/2003. (V. 29.) rendelete.

Csepreg, 2007. március 21.

          Háromi Jenő                                                        Dr. Erdősi László

          polgármester                                                                 jegyző

Kihirdetési záradék:

E rendelet 2007. március 22-én kihirdetésre került.

Csepreg, 2007. március 22.

Dr. Erdősi László

                                                    jegyző                                                

1. melléklet a 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelethez ^[107]

Csepreg Város Önkormányzatának 8/2007. (III. 22.) a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló rendeletéhez.

Városfejlesztési és Pénzügyi  Bizottság:

• Előkészíti az Önkormányzat pénzügyi kihatású és vagyongazdálkodási döntéseit,
• Közreműködik az önkormányzat éves költségvetésének kidolgozásában,
• Figyelemmel kíséri az önkormányzati intézmények pénzügyi tevékenységét,
• Véleményt nyilvánít a helyi adókról, az önkormányzati döntések várható pénzügyi kihatásairól, javaslatot tesz új bevételi források bevezetésére.
  
• Figyelemmel kíséri a kommunális szolgáltatásokat végző szervezetek munkáját,
• Ellátja az önkormányzati rendeletalkotással kapcsolatos előkészítő feladatokat,
• Ellátja a képviselői vagyonnyilatkozatokkal, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos feladatokat,
• Figyelemmel kíséri a Polgármesteri Hivatal tevékenységét,
• Előkészíti a képviselő-testület fegyelmi jogkörének gyakorlását,
• Javaslatot tesz a polgármester, alpolgármester és jegyző illetményének emelésére, jutalmazására,
• Figyelemmel kíséri a város közbiztonságát, katasztrófavédelmi helyzetét,
• A feladat- és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.           
• Előkészíti az önkormányzat városfejlesztési, városképi és idegenforgalmi döntéseit,
• Elősegíti a város gazdaságának, szolgáltatásainak, idegenforgalmának fejlődését,
• Közreműködik az épített és természeti környezet védelmében, a közterületek rendjével kapcsolatos rendeletek betartásának ellenőrzésében, jelzéssel él a Polgármesteri Hivatal felé a rendeletekben foglaltak megsértése esetén
• Javaslatot tesz a helyi építészeti értékek védetté nyilvánítására, illetőleg megszüntetésére
• előkészíti a városfejlesztésben jelentős súllyal bíró területek hasznosítására kiirt  pályázatokat
• javaslatot tesz az éves költségvetésben a városfejlesztési és városrendezési célokra megjelölt előirányzatok felhasználására
• véleményezi a közlekedést érintő koncepciókat, javaslatot tesz a város közlekedési koncepciójának korszerűsítésére, aktualizálására, figyelemmel kíséri a közlekedés helyzetét, az utak és hidak állapotát és erről a képviselő-testületet évenként tájékoztatja, állást foglal a közúthálózat fejlesztésével kapcsolatban
• javaslatot tesz helyi jelentőségű természeti értékek védetté nyilvánítására, megóvására, őrzésére, fenntartására, bemutatására és helyreállítására
• javaslatot tesz zajvédelmi szempontból terület védetté nyilvánítására, kezdeményezi a zajvédelmem érdekében csendes övezet kialakítását, véleményezi a helyi zaj- és rezgésvédelmi szabályok megállapítását, véleményezi az avar és kerti hulladék égetésére, továbbá a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó szabály- tervezeteket
• javaslatot tesz az önkormányzat környezetvédelmi alapján felgyülemlő összeg felhasználására, szervezi és ellenőrzi a környezetvédelem terén hozott jogszabályok végrehajtását
• kapcsolatot tart a területileg illetékes természet – és környezetvédelmi szakhatósággal
  
• a Pénzügyi Bizottság jóváhagyása előtt véleményezi az önkormányzat nevében benyújtott városfejlesztéssel összefüggő pályázatokat
  

Humánpolitikai Bizottság

Javaslatot tesz ( A Csepregi Horváth János KIKI kivételével )

• Az intézményi szerkezet és feladatkör átalakítására,
• Az intézmény alapító okirat módosítására,
• Az intézményi költségvetési irányzatokra, ezek módosítására, pénzmaradványok fel
• használására,
• Javaslatot tesz a város által adományozható kitüntetések odaítélésére, állami kitüntetésre történő felterjesztésre,
• Javaslatot tesz az intézmények működését segítő alapítványok létrehozására, működésének támogatására,
• Javaslatot tesz a város egyesületeivel, polgári kezdeményezéseivel, illetőleg az érdekvédelmi szervezetekkel való együttműködés, egyeztetés formáira, véleményezi a részükről történő kezdeményezéseket,
• Véleményt készít az önkormányzati intézmények működésével kapcsolatos  beszámolókról,
• Véleményezi a vezetői pályázatok kiírását, javaslatot tesz azok elbírálására,
• Véleményezi a térségi és nemzetközi oktatási és kulturális valamint egészségügyi kapcsolatok kezdeményezését,
• A hatáskörébe sorolt intézmények alapító okiratai alapján elkészített SZMSZ- ket véleményezi,
• Ellenőrzi a bizottsági döntések végrehajtását.
• Ellátja az ifjúsággal kapcsolatos feladatokat, mentálhigiéniás problémák kezelését,
• Közreműködik az ifjúságot érintő, sport témájú előterjesztések előkészítésében,
• Segíti és ellenőrzi a város sport- és szabadidős tevékenységet,
• Kapcsolatot tart a város ifjúsági sportegyesületeivel, felügyeli a sport szakosztály/ok/ működését,
• A feladat és hatáskörébe tartozó szervezetekkel, tevékenységekkel kapcsolatban előkészíti a képviselő-testület döntéseit.
• Ellátja a lakásgazdálkodás, a lakáscélú juttatások szociális szempontú ellenőrzését,
• Közreműködik az egészségügyi, szociális témájú előterjesztések elkészítésében,
• Segíti az egészségvédelmi felvilágosító és nevelő tevékenységet,
• Kapcsolatot tart a város egészségügyi és szociális intézményeivel, karitatív szervezeteivel,
• Véleményt nyilvánít az egészségügyi és szociális intézmények vezetőinek kinevezése előtt.

Átruházott hatáskörök:

• Dönt Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2006.(III.31.) önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt átmeneti segély ügyekben
• Dönt Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2005.(X.28.) önkormányzati rendeletben hatáskörébe utalt rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ügyekben
  

2. melléklet a 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelethez ^[108]

Csepreg Város Önkormányzat képviselő-testületének átruházott hatáskörei

A Humánpolitikai Bizottság

1. Dönt önkormányzati segély megállapításáról Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 9/2006. (III.31). rendelete alapján.
2. Dönt a méltányossági közgyógyellátás ügyekben Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 9/2006. (III. 31). rendelete alapján.
   

A polgármester

1. Dönt a köztemetések ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról szóló 9/2006. (III.31). rendelete alapján.
2. Dönt Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közútkezelői hatáskörök átruházásáról szóló 14/2013. (IX. 16.) önkormányzati rendelete szerinti alábbi ügyekben:
   1. a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről.
   2. a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető esetekről köteles a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és – amennyiben erre lehetősége van – a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
   3. eltávolíthatja a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az önkormányzati út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére.
   4. intézkedik az önkormányzati tulajdonú közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
   5. gondoskodik a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek nyilvántartásáról,
   6. gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról
   7. értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot, ha a közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el,
   8. intézkedik a bejelentett kártérítési követelés ügyekben,
   9. kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához és feltételeket írhat elő.
   10. kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére azt, aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vette igénybe,
   11. a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja, illetve kötelezheti az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére,
   12. kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez,
   13. kiadja a közútkezelői hozzájárulást külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához., amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi,
   14. intézkedik a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett műtárgy elhelyezéséről vagy fenntartásáról.
       

3. melléklet a 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelethez ^[109]

Csepreg Város Önkormányzata részvételével működő társulások

1. Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulás
2. Répcementi Önkormányzati Társulás
3. Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulás
4. Zsira, Csepreg, Horváthzsidány, Kiszsidány és Ólmód Települések Szennyvíz-beruházási Önkormányzati Társulása
   

4. melléklet a 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelethez ^[110]

Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv alaptevékenységi szakágazata:

841105              Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130              Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

011140              Országos és helyi nemzetiségi önkormányzatok igazgatási tevékenysége

011220              Adó-, vám- és jövedéki igazgatás

013210              Átfogó tervezési és statisztikai szolgáltatások

016010              Országgyűlési, önkormányzati és európai parlamenti képviselőválsztásokhoz kapcsolódó tevékenységek

016020              Országos és helyi népszavazással kapcsolatos tevékenységek

5. melléklet a 8/2007. (III. 22. ) önkormányzati rendelethez ^[111]

Csepreg Város Önkormányzatának alaptevékenységi szakágazata:

841105                   Helyi önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások igazgatási tevékenysége

Csepreg Város Önkormányzat alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása:

011130                  Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége

013320                  Köztemető-fenntartás és -működtetés

013350                  Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok 

041231                  Rövid időtartamú közfoglalkoztatás

041232                  Start-munka program – Téli közfoglalkoztatás

041233                  Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás

041235                  Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás

041236                  Országos közfoglalkoztatási program

045120                  Út, autópálya építése

045130                  Híd, alagút építése

045150                  Egyéb szárazföldi személyszállítás

045160                  Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása

047410                  Ár- és belvízvédelemmel összefüggő tevékenységek

051030                  Nem veszélyes (települési) hulladék vegyes (ömlesztett) begyűjtése, szállítása, átrakása

052020                  Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése

063020                  Víztermelés, -kezelés, -ellátás

064010                  Közvilágítás

066010                  Zöldterület-kezelés

066020                  Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások

082042                  Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása

082091                  Közművelődés – közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése

082092                  Közművelődés – hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása

082093                  Közművelődés – egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek

106010                  Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése

6. melléklet a 8/2007. (III. 22.) önkormányzati rendelethez ^[112]

A BELSŐ ELLENŐRZÉSRÓL

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban Áht.), a végrehajtására kiadott 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet, továbbá a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) alapján Csepreg Város Önkormányzata és az általa irányított költségvetési szervek és ellátott közfeladatok belső ellenőrzését külső erőforrás bevonásával látja el.

A belső ellenőrzési tevékenység független, belső ellenőri nyilvántartásba vett - s ezt évente igazoló - személy foglalkoztatását biztosító külső erőforrás (szervezet) bevonásával kerül ellátása.

A feladatellátás részletes szabályait a Belső Ellenőrzési Kézikönyv és a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának a költségvetési ellenőrzésről szóló rendelkezései tartalmazzák.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény alapján a jegyző köteles olyan pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtetni, mely biztosítja a helyi önkormányzat rendelkezésére álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

Az Áht. 69.§ (2) bekezdés alapján a belső kontrollrendszer – beleértve a belső ellenőrzést – létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztésért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.

A fentiek és az Áht. 70.§ (1) bekezdés alapján a belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a jegyző, mint a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni.

A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység keretében a jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére, annak érdekében, hogy az ellenőrzött szerv működését fejlessze és eredményességét növelje.

A belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi, rendszerellenőrzéseket, teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai ellenőrzéseket kell végezni.

A belső ellenőrzés szakmai gyakorlatának nemzetközi normái szerint a belső ellenőrzési tevékenységnek értékelnie kell a vizsgált szervezet irányítását, működését és információs rendszerét fenyegető kockázatokat a pénzügyi és működési adatok megbízhatósága és zártsága, a működési folyamatok hatékonysága és eredményessége, a vagyonvédelem, a törvények, a szabályzatok, irányelvek, eljárások és szerződések betartása területén.

A központi jogszabályok, a központi jogharmonizációs és koordinációs feladatkörében a minisztérium által kiadott Módszertani Útmutatók standardizált módon meghatározzák, illetve segítik a tervezést, a tárgyévre tervezett belső ellenőrzési tevékenységet.

A belső ellenőrzés általános stratégiai célja, hogy rendszerszemléletű megközelítéssel, a kockázatkezelési, kontroll és szervezetirányítási rendszerek módszeres értékelésével, javításával hozzájáruljon az önkormányzat gazdasági programjában meghatározott célkitűzések eléréséhez.

Az ellenőrzési feladatok végrehajtásának elsődleges célja:

• Csepreg Város Önkormányzat és az intézményei zavartalan, szabályszerű működésének támogatása,
• az eszközökkel és forrásokkal való hatékony gazdálkodás elősegítése, vagyonvédelem.

A fenti célok elérése érdekében biztosított a belső ellenőrök függetlensége.

A belső ellenőrzés tevékenységének megszervezése négy éves időszakot magába foglaló stratégiai terv és éves ellenőrzési terv alapján történik.

A belső ellenőrzés feladattervét kockázatelemzés alapján hajtja végre.

A belső ellenőrzés fontos feladata a potenciális hibák megelőzése érdekében, hogy a megjelenő új, illetve jelentős mértékben módosuló jogszabályok értelmezéséhez, egységes végrehajtásához segítséget nyújtson, együttműködve az ellenőrzött költségvetési, illetve egyéb szervezettel.

A jogi szabályozásban, valamint a Módszertani Útmutatóban foglaltak szerint a belső ellenőrzés hangsúlyának folyamatosan át kell helyeződnie a lényegi feladatára, a kockázatokat kezelni hivatott kontroll rendszer értékelésére. A belső ellenőrzésnek bizonyosságot kell nyújtania a szerv vezetőjének az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően.

A helyi önkormányzatokra vonatkozó általános hatásköri szabályok szerint a képviselő-testület hatáskörébe tartozik az éves belső ellenőrzési terv jóváhagyása

Az egyes ellenőrzések lefolytatásának eljárási szabályai a Bkr. alapján kerülnek ellátásra.

Tekintettel arra, hogy a belső ellenőrzés külső szakértő igénybe vételével kerül ellátásra, ezért a belső ellenőrzési vezetői feladatok is általa kerülnek ellátásra.

A belső ellenőrzés függetlenségét biztosító szervezeti felépítést a Belső ellenőrzési kézikönyv tartalmazza.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység

• bármely helyiségébe beléphet,
• számára akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai rendszerhez,
• kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles szóban vagy írásban információt szolgáltatni.

A belső ellenőrzést végző szerv képviseletében eljáró belső ellenőr az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél

• államtitkot, szolgálati titkot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve
• személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban meghatározott adat- és titokvédelmi előírások betartásával.
  

^{[1] Megállapította: 3/2014. (II. 19.) rendelet, hatályba lépés: 2014. február 20.}