Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2017. (II.24.) önkormányzati rendelete

Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2017. (II. 24.) rendelete az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről

Hatályos: 2019. 02. 07- 2019. 09. 24

Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének

3/2017.(II. 24.) rendelete

az önkormányzat tulajdonában levő lakások

 és nem lakáscélú helyiségek bérletéről


Módosította: 11/2017. (VI.20.), 17/2017. (X.26.), 1/2019.(II.06.)


Egységes szerkezetbe foglalva: 2019. február 6.

Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 3. §-ban, 34. §-ban foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja:


I. rész

A RENDELET HATÁLYA

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed Csepreg Város Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakások) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek).

2. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásokra és helyiségekre vonatkozó bérleti jogviszonyokban a bérbeadói jogok gyakorlója és kötelezettségek teljesítője az önkormányzat Képviselő-testülete.

 (2) A Képviselő-testület a lakás- és helyiségbérlettel kapcsolatos feladataiból a polgármesterre ruházza az alábbi bérbeadói jogok és kötelezettségek gyakorlását:

  1. a képviselő-testület által meghatározott bérlővel a bérleti szerződés és megszűnéséhez kapcsolódó megállapodás megkötése,
  2. bérleti szerződés felmondása a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény(a továbbiakban: Ltv.) 25. § (1) ill. (3)bekezdése alapján,
  3. jogcím nélküli használat megszüntetése,
  4. a lakásba való befogadáshoz hozzájárulás
  5. felújításhoz történő előzetes hozzájárulás



II. rész

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

A bérlő kiválasztása

3. § A bérlő kiválasztása történhet:

  1. szociális körülményei alapján pályázat útján,
  2. közfeladatok ellátása, szakember ellátás javítása érdekében,
  3. lakásgazdálkodási érdekből, piaci alapokon nyugvó bérbeadással


3/A § Önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségű beruházás megvalósításának gyorsítása érdekében a 3. §-ban meghatározott általános bérlőkiválasztási eljárási szabályoktól eltérően, legfeljebb kettő évre, pályázati eljárás mellőzésével, egyedi megállapodás útján is létesíthető bérleti jogviszony a bérlő szociális és vagyoni helyzete vizsgálatának mellőzésével. Az egyedi megállapodás alapján létrejövő bérleti szerződésben foglat bérleti díj nem lehet alacsonyabb, mint az érintett lakásra irányadó, jelen rendeletben megállapított négyzeméterre vetített díj és a lakás területének szorzata.[1]


Szociális körülmények alapján történő bérlőkiválasztás módja és a bérbeadás feltételei

  4.§. (1) Az önkormányzat a megüresedett bérlakás bérlőjét a 3.§.a) pont esetében pályázat útján választja ki. A pályázat kiírására a bérlakás megüresedését megelőzően legalább 60 nappal testületi ülésen kerül sor.A képviselő-testület által elfogadott pályázati hirdetményt az önkormányzati hirdetőtáblákon és az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csepreg.hu) kell 15 napra kifüggeszteni, feltenni.


 (2) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

a) a pályázati jogosultság feltételeit,

b) a bérbeadásra meghirdetett bérlakás címét, szoba számát, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit,

c) a bérleti jogviszony időtartamát,

d) a lakbér összegét

e) a pályázati ajánlat benyújtásának módját és határidejét,

f) a meghirdetett lakás megtekinthetőségének időpontját,

g) a pályázattal kapcsolatos információadás lehetőségét, telefonszám, hely megjelölésével,

h) a pályázatok elbírálásának időpontját és az eredményhirdetés módját.

(3) A pályázatokat a képviselő-testület az önkormányzati szakbizottság javaslata alapján bírálja el, és dönt a pályázat nyerteséről.

(4) A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan átfogó környezettanulmányt kell készíteni.

(5) A pályázatot jelen rendelet …..melléklete szerinti nyomtatványon kell benyújtani a pályázati kiírás elfogadásától számított 15 napon belül a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

(6) A pályázat elbírálási időpontja a pályázati határidő lejártát követő képviselő-testületi ülés.

(7) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját megtéveszti, azt a pályázók közül ki kell zárni.

5.§. (1) Szociális körülményei alapján az a nagykorú személy választható ki bérlőnek, aki a (2) bekezdés valamelyik feltételének megfelel, és nem áll fenn vele szemben a 9. §-ban meghatározott kizáró feltételek egyike sem.

(2) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, illetve egyedülálló személy esetén 300%-át.

(5) Vagyoni viszonyai alapján szociális bérlakás bérlőjévé - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható ki, akinek a saját és vele közös háztartásban élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal.

(6) Az (5) bekezdés alkalmazása során a mozgáskorlátozott személy közlekedéséhez és az igazoltan (vállalkozói igazolvány, munkáltatói nyilatkozat) munkaeszközként használt gépjárművet figyelmen kívül kell hagyni.

(7) Nem köthető szerződés olyan személlyel, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a bérbeadást megelőző év alapján nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át (FHT).

(8) A jövedelmi és vagyoni helyzetet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10.§ rendelkezései alapján kell igazolni.

6. § (1) A pályázatok elbírálásánál azt a személyt kell előnyben részesíteni, akinek jövedelmi, vagyoni viszonyai a pályázat és a környezettanulmány alapján kedvezőtlenebbek.

7. § (1) Szociális körülmények alapján az 5. §-ban meghatározott pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati lakás határozott idejű bérlője lehet az a személy aki:

a) e rendelet 5. §-ában foglalt feltételeknek megfelel, és

b) az elbírálás időpontját megelőző 5 éven belül az általa lakott önkormányzati lakás jogszerű bérlője volt, és

c) a bérlet során lakbérhátralékot nem halmozott fel, lakbérhátralékátaz elbírálás időpontjáig rendezte, illetve a rendezésére részletfizetési kedvezményt kapott, és

d) a bérlői jogviszony meghosszabbítására vonatkozó írásbeli kérelmet nyújt be.

(2) A kérelmet a Képviselő-testület a szakbizottság javaslata alapján bírálja el, és dönt a korábbi bérleti jogviszony megújításáról illetve annak időtartamáról, mely az 5 évet nem haladhatja meg.

8. § (1) Szociális körülmények alapján lakáshatározott időre legfeljebb 5 évre adható bérbe.

(2) A határozott idő leteltével a bérleti jogviszony elhelyezési kötelezettség nélkül szűnik meg.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt legalább három hónappal nyújthat be kérelmet a rendelet 7. §-a alapján a bérleti szerződés megújítására.

(4) A képviselő-testület, ha a kérelmező a feltételeknek megfelel, a kérelmezővel újból bérleti szerződést köthet. A bérleti szerződés időtartama az öt évet ebben az esetben sem haladhatja meg.

9. § A szakbizottság a szociális alapon bérbeadott lakások bérlői esetében évenként felülvizsgálja a jogosultsági feltételeket,melynek alapján kezdeményezi a képviselő-testület döntését.

10. § (1) Szociális körülmények alapján kiválasztott bérlőnek - a vele jogszerűen együtt lakók számának figyelembevételével - lehetőleg az alábbi szobaszámú lakás adható bérbe:

 1 fő = egy lakószoba

 2-3 fő = másfél lakószoba

 4 fő = kettő lakószoba

 5 fő = kettő és fél lakószoba

 6 fő = három lakószoba.

 Minden további együtt költöző személy esetén figyelembe vehető fél lakószoba.

 (2) Az együtt költözők számának megállapításánál nem vehető figyelembe az a személy, aki másik lakás bérlője, tulajdonosa vagy haszonélvezője.

 (3) Az (1) bekezdésben meghatározott lakásigény mérték a szakbizottság egyetértésével túlléphető, ha:

 - az együtt költöző személyek egészségügyi állapotára, munkakörére, vagy lakás méretére tekintettel indokolt, továbbá

 - az együtt költöző különböző nemű és korú személyek elkülönülésére szolgál.   

(4) A szociális körülmények alapján bérbeadható lakásokat az 1. számú melléklet tartalmazza.


Közfeladatok ellátása, szakember ellátás javítása érdekébentörténő bérlőkiválasztás módja és a bérbeadás feltételei


11. § (1) A képviselő-testület, az önkormányzat intézményei által foglalkoztatott közalkalmazottak, köztisztviselők számára, illetve a város területén közfeladatot ellátó szakemberek (vállalkozó orvosok) lakáshelyzetének megoldása érdekében önkormányzati bérlakást biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati bérlakások jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3) A lakás szolgálati jelleggel a közalkalmazotti, köztisztviselői, vagy munkaviszony fennállásának időtartamára, a közfeladat ellátásának időtartamára adható bérbe, illetőleg határozott időtartamra, legfeljebb 10 évre.

(4)Amennyiben a bérlő munkaviszonya a meghatározott idő eltelte előtt megszűnik, elhelyezésre nem tarthat igényt,

(4) A bérbe adható lakás nagyságára a 10. § szabályai irányadóak azzal az eltéréssel, hogy az együtt költöző személyek esetén a főre meghatározott szobaszám további fél lakószobával emelhető.


Lakásgazdálkodási érdekből, piaci alapokon nyugvó bérbeadás feltételei


12.§. (1) Lakásgazdálkodási érdekből, piaci alapokon nyugvó bérbeadással bérbe adható lakások jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza

 (2) Pályázat útján olyan nagykorú személy választható bérlőnek, aki az ország területén másik, beköltözhető lakásingatlan tulajdonjogával, továbbá önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik.

(3) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a bérbeadást megelőző év alapján meghaladja a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 200%-át, illetve egyedülálló személy esetén 300%-át.

(4) Azon pályázóval, aki más állami vagy önkormányzati lakás bérlője, a lakásbérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha előző lakására vonatkozó bérleti szerződését írásban felmondja, vagy írásban hozzájárul annak közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez. A felmondás vagy a közös megegyezéssel történő megszüntetés időpontjának meg kell előznie a pályázaton elnyert bérleti jogviszony kezdő időpontját.

13. § A piaci alapon bérbe adható lakások bérlő kiválasztása licit eljárással történik.

 (1) A pályázati felhívásnak (hirdetménynek) tartalmaznia kell:

  1. a pályázati jogosultság feltételeit,
  2. a bérbeadásra meghirdetett bérlakás címét, szoba számát, komfortfokozatát, alapterületét, műszaki jellemzőit,
  3. a bérleti jogviszony időtartamát,
  4. a licit induló összegét,
  5. a meghirdetett lakás megtekinthetőségének időpontját,
  6. a pályázattal kapcsolatos információadás lehetőségét, telefonszám, hely megjelölésével,
  7. a licittárgyalás időpontját.

14.§ (1) A hirdetményi időszak időtartama 15 nap, azonban a 15 napos időtartam automatikusan meghosszabbodik addig, amíg legalább egy licitáló nem jelezte részvételi szándékát.

(2) A licit induló összege nem lehet kevesebb mint a lakásra meghatározott e rendelet szerinti bérleti díj összege.

(3) A licit nyilvános, mindenki, aki megfelel e rendelet 13. §-ában foglaltaknak és a 50.000 Ft-os bánatpénzt befizette az önkormányzat bankszámlájára a liciten részt vehet.

(4) Licitálni a havi lakbér összegére kell, a licit lépcső 10 Ft/m2/hó.

15.§ (1)A bérleti szerződést azzal kell megkötni, aki a legmagasabb összegűbérleti díjat vállalja megfizetni a licit során.A lakásbérleti szerződés határozott időre, maximum öt éves időtartamra köthetőmeg.

(2)Amennyiben a meghirdetett lakásra csak egy pályázójelentkezik, akkor a lakást a meghirdetett feltételekkel kell a pályázó részére bérbe adni.

(3)Amennyiben a pályázat elbírálását követő8 napon belül a nyertes pályázó nem köt bérleti szerződést, akkor a befizetett bánatpénzt elveszíti és a bérbeadó a soron következő(második) legjobb ajánlattevővel jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni.


A felek jogai és kötelezettségei


16. § (1)A lakás bérbeadásának feltétele minden esetben, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

  1. A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak indokát és időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.
  2. A két hónapot meghaladó indokolt távollét esetei különösen:

- egészségügyi ok,

- munkahely megváltozása,

- tanulmányok folytatása.

17. §(1) A lakás átadásakor leltár, illetve jegyzőkönyvkészül, melyben fel kell tüntetni a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A lakás átadás-átvételének megtörténtét a bérbeadó képviselője és a bérlő aláírásával igazolja.

(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.

(3) A bérlő és a vele együtt a lakásbaköltöző személyek a lakást, a lakás berendezéseit, a közös használatra szolgáló helyiségeket, valamint az épület központi berendezéseit kellő gondossággal, rendeltetésüknek megfelelően kötelesek használni.

(4) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a lakás és berendezések karbantartási kötelezettségének teljesítését a lakásban a bérlő előzetes értesítése mellett, és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, évente köteles ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles. Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.

18. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, munkák megkezdésének ill. befejezésének az időpontját a bérbeadó és a bérlő által elfogadott, költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő a költségvetés szerinti és számlákkal igazolt költségeinek megtérítését igényelheti a bérbeadótól. A költségtérítés az előzetes megállapodás szerint történhet készpénzfizetéssel, vagy egyedileg meghatározott lakbérmérséklés alapján.

19. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban is, hogy a bérlő a lakást átalakítja, korszerűsíti. A bérbeadó a lakás átalakításával ill. korszerűsítésével kapcsolatban felmerült, számlákkal igazolt költségeket csak akkor vállalja át, ha ezáltal a lakás komfortfokozata megnövekedett. A bérlő köteles egyúttal vállalni a megállapodásban a lakás új, bérbeadó által meghatározott besorolásának megfelelő lakbér fizetését. A lakást átalakító, illetve korszerűsítő munkák elkészítésére és a költségek megtérítésére vonatkozóan egyebekben a 18. § (3) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(2)Egyéb felújítás esetén, amely nem jár komfortokozat emelkedéssel a felújítási költségek viseléséről a bérbeadó és a bérlő előzetes megállapodása dönt.Megállapodás hiányában az Ltv. 13.§ (1) bekezdése irányadó.

(3) Ellenkező megállapodás hiányában a bérlő kötelessége a szerződés megszűnésekor az átvételkori állapotnak megfelelő falfestés, vagy mázolás, a lakásberendezések javítása, vagy pótlása, a villany és gázüzemű lakásberendezések megfelelő állapotával kapcsolatos szakvélemény beszerzése.

20. § (1) Szociális helyzet alapján bérbe adott lakás esetében a bérlő köteles gondoskodni a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és berendezéseinek felülvizsgálatáról, a karbantartásáról, felújításáról, pótlásáról, illetőleg cseréjéről. A lakbér e bérlői kötelezettségek figyelembevételével kerül megállapításra. Az egyéb jogcímen bérbe adott lakások esetében a bérbeadó és a bérlő megállapodása az irányadó a költségek viselésére. (2) Ha a lakásban, a lakásberendezésekben, továbbá az épületben, az épület központi berendezéseiben a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek magatartása miatt kár keletkezik a bérbeadó a bérlőtől a hiba kijavítását, vagy a kár megtérítését követelheti.

(3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott munkák a bérbeadó mulasztása, vagy az épület felújítása, továbbá a vezetékhálózat meghibásodása miatt váltak szükségessé, akkor az elvégzéséről a bérbeadó köteles gondoskodni.

21. § Jelen rendeletben nem szabályozott - a felek jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos - egyéb részletkérdésekben a bérlővel történő megállapodás irányadó.

A lakáshasználati díj

22. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól - a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

- 3. hónaptól a 8. hónap végéig a lakás lakbérének háromszoros,

- 9. hónaptól a 14 hónapig hatszoros,

- a 15. hónaptól kezdve tízszeres összege.

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a szociális körülményei alapján kiválasztható bérlőkkel szembeni - e rendelet szerinti - feltételeknek megfelel, kérésére a használati díj mérsékelhető. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének háromszoros összegénél. A használati díj mérsékléséről a szakbizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.


A befogadáshoz történő hozzájárulás szabályai


23. § (1) A bérlő a bérbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül is befogadhatja házastársát, gyermekét, befogadott gyermekének a gyermekét, valamint szülőjét. Egyéb személy befogadásához a bérbeadó írásbeli hozzájárulása szükséges.Nem adható hozzájárulás, ha a befogadást kérelmező Csepregen, beköltözhető lakástulajdonnal, vagy bérlakással rendelkezik.

(2) A lakásbérleti szerződés megszűnésekor a befogadott személyek is kötelesek a lakásból kiköltözni.


Lakásbérlet megszűnése


24. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

25. § (1) Ha a lakásbérlet a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlő halálától számított 30 napon belül a lakásból köteles elszállítani. Ha ezt az örökös a megadott határidőben nem teszi meg, a bérbeadó a hagyatéki tárgyakat az örökös költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el.

(2) Amíg az örökös hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el e rendeletben a jogcím nélküli lakáshasználat során megállapítható mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.


A lakbér mértéke, a lakbértámogatás rendszere


26. § (1)Az önkormányzat tulajdonában álló jelenlegi lakásállomány komfort nélküli félkomfortos,komfortos illetve összkomfortosbesorolású. A lakások városon belüli fekvése – tekintve a település nagyságát – a lakbér mértékét tekintve nem releváns.A lakásállomány felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) A lakások lakbérének mértékét a komfortfokozat és a bérbeadás módja figyelembe vételével a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév december 31-ig felülvizsgálja. Az újonnan megállapított lakbéreket január 1-jétől kell alkalmazni.

27. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére lakbértámogatás nyújtható. A lakbértámogatás megállapítására – jogosultsági feltételek, a támogatás mértéke és eljárási szabályok tekintetében – az egyes szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendelet önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás szabályai irányadóak.


Önkormányzati bérlakás elidegenítése


28. §(1) Ha az önkormányzati bérlakást az Ltv. 49. § (1) bekezdésében felsorolt személy vásárolja meg a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelőberuházás összegével csökkentett beköltözhetőforgalmi érték 100 %-a.

(2) Ha a felek másképpen nem állapodnak meg, a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár 20 %-át köteles egy összegben megfizetni.

(3) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére – kérelmére – legalább 15 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani.

a) Amennyiben a vevő a vételár megfizetését a szerződés megkötésével egyidejűleg vállalja, a vételárból 10 % kedvezmény illeti meg.[2]

(4) Amennyiben a vevő a vételárhátralék megfizetését 15 évi időtartamnál rövidebb időre vállalja, az alábbiak szerinti kedvezmény illeti meg a vételárhátralékra:

c) 10 éves törlesztés vállalása esetén 5 %,

d) 5 éves törlesztés vállalása esetén 10 %.

(5) Az Ltv. 49.§-ában szabályozott elővásárlási joggal érintett lakás bérbeadója a lakásra vonatkozó, megfelelően felszerelt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő vásárlási ajánlatot nyolc napon belül köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.

 (6) Ha az elővásárlásra jogosult harminc napon belül úgy nyilatkozik a bérbeadó felé, hogy az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződést – az ajánlat tartalmának megfelelően – vele kell megkötni.

(7) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás

biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.



III. rész

A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI

A bérlő kiválasztása


29.§.(1) A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás besorolású helyiségeket a helyiség hasznosítása céljából kérelmezőnek pályázati kiírás mellőzésével kiadhatja.


A helyiségbérlet létrejötte


30. § (1) A szerződést határozott vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni.

(2)  A bérbeadó és a bérlő jogaira, kötelezettségeire a felek megállapodása az irányadó, a szerződést az Ltv. rendelkezéseinek figyelembevételével lehet megkötni.

(3) A bérleti szerződés megkötésekor a félnek 41. § (4) bekezdés b) pontban megjelölt tartozása nem lehet.


31. § (1) A helyiségbérleti szerződést több fél együttesen is megkötheti.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony utólag is létesíthető.

(3) Meglévő bérlőtársi jogviszonyhoz - a bérlőtársak megállapodásával - újabb bérlőtárs is csatlakozhat.

(4) Nem létesíthető utólag bérlőtársi jogviszony, ha:

a) a feleknek az önkormányzattal szemben bérleti díj-, vagy más fizetési hátralékuk van,

b) a bérleti jogviszony megszüntetése iránt eljárás folyik.


A felek jogai és kötelezettségei


32. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, állapotban, felszereltséggel, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

 (2) A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj tekintetében a felek megállapodása az irányadó, de a bérleti díj nem lehet kevesebb az önköltség számítási szabályzatban meghatározott összegnél.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(4) Külön szolgáltatások nyújtásában a bérbeadó és a bérlő megállapodhat.

(5)A bérbeadó a helyiség átadásakor és a bérleti jogviszony időtartama alatt szavatolja, hogy az megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

(6) A bérbeadó a helyiségben folytatható tevékenységet, üzletkört is meghatározhatja.


33. § (1) A helyiséget jogcím nélkül használó az önkormányzatnak helyiséghasználati díjat köteles fizetni. A használati díjat az azonos rendeltetésű, hasonló fekvésű, felszereltséggel, helyiség-berendezéssel rendelkező helyiségek után fizetendő bérleti díj figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított hat hónap elteltétől egy évig a kétszeresére, a második és az ezt követő években pedig a háromszorosára kell emelni.

(3) A bérbeadó a jogcím nélküli használót a jogkövetkezményekről, a használati díj mértékéről, annak megfizetésének időpontjáról, módjáról köteles tájékoztatni.

cserélhető.


34. § A helyiségbérleti jog nem ruházható át.


Bérleti díj megállapítása


35. § A helyiségbérleti díj mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév december 31-ig felülvizsgálja. Az újonnan megállapított bérleti díjat január 1-jétől kell alkalmazni.


IV. rész

Átmeneti rendelkezések


A 19/2009. (XII.15.) számú önkormányzati rendelet alapján kötött szerződések felülvizsgálatának, jelen rendeletnek megfelelő módosításának határideje 2017. július 31.

V.

Záró rendelkezések


36. § (1) Ez a rendelet 2017. március 1-én lép hatályba.


(2) Ezzel egyidejűleg hatályát veszíti Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testületének a lakások és helyiségek bérletéről és elidegenítéséről szóló 19/2009. (XII.15.) számú önkormányzati rendelete.



Csepreg, 2017. február 23.




             Vlasich Krisztián                                                           dr. Varga-Lazányi Irén

                polgármester                                                                           jegyző                                          



Kihirdetési záradék:


E rendelet kihirdetésre került: 2017. február 24.     



                      dr. Varga-Lazányi Irén

                                    jegyző




1.számú melléklet[3]

a 3/2017.(II. 24.) rendelethez

Lakások felosztása bérlőkiválasztás és komfortfokozat szerint



  • szociális körülményei alapján pályázat útján bérbeadható lakások:


  1. Széchenyi köz 7. 57m2, komfortos
  2. Széchenyi köz 7. 56 m2, komfortos
  3. Széchenyi köz 7. 80 m2, komfortos
  4. Kossuth u. 27. 57m2, komfortos
  5. Széchenyi tér 16. 55m2, komfort nélküli
  6. Széchenyi tér 16. 70m2, komfort nélküli
  7. Széchenyi tér 16. 59m2, komfort nélküli
  8. Széchenyi tér 16. 75m2, komfort nélküli
  9. Széchenyi tér 16. 62m2, komfortos
  10. Széchenyi tér 16. 27m2, komfort nélküli
  11. Széchenyi tér 25. 45m2, komfortos
  12. Széchenyi tér 25. 37 m2, komfortos
  13. Széchenyi tér 25. 44m2, komfortos
  14. Széchenyi tér 25. 35m2, komfortos
  15. Széchenyi tér 26. 30m2, komfort nélküli
  16. Széchenyi tér 26. 48m2, félkomfortos
  17. Széchenyi tér 26. 29 m2, komfort nélküli
  18. Széchenyi tér 26. 33m2, komfort nélküli
  19. Széchenyi tér 26. 34 m2, komfortos
  20. Széchenyi tér 26. 61m2, félkomfortos
  21. Széchenyi tér 26. 30 m2, komfort nélküli
  22. Széchenyi tér 26. 62m2, komfort nélküli



  • költségelven bérbe adható lakások


  1. Kossuth u. 1. 83m2, összkomfortos
  2. Kossuth u. 1. 81 m2, összkomfortos
  3. Kossuth u. 1. 31m2, összkomfortos
  4. Kossuth u. 1. 62m2, összkomfortos
  5. Kossuth u. 1. 40m2, összkomfortos
  6. Kossuth u. 1. 37m2, összkomfortos
  7. Kossuth u. 1. 40 m2, összkomfortos
  8. Kossuth u. 1. 96m2, összkomfortos
  9. Széchenyi köz 1. 56 m2, összkomfortos
  10. Széchenyi köz 1. 56 m2, összkomfortos
  11. Deák u. 8. 51m2, összkomfortos



  • lakásgazdálkodási érdekből, piaci alapokon nyugvó bérbeadással bérbeadható lakások
    1. Deák u. 8. 53 m2, komfortos
    2. Deák u. 8. 52m2, komfortos
    3. Deák u. 8. 55 m2, komfortos
    4. Bognár I. u. 8.(családi ház) 79m2, összkomfortos
    5. Hunyadi u. 12. 51m2, komfortos
    6. Hunyadi u. 12. 52 m2, komfortos
    7. Hunyadi u. 12. 52 m2, komfortos
    8. Hunyadi u. 12. 52 m2, komfortos
    9. Nádasdy u. 20. 34 m2, komfortos





2. melléklet

a 3/2017.(II. 24.) önkormányzati rendelethez


Önkormányzati lakás lakbérének mértéke


  1. szociális helyzet alapján megállapított lakbér mértéke (Lr. 3.§ a) pontja alapján bérbeadott lakások lakbérének mértéke):


  1. komfortos          331,-Ft/m2/hó

ab) félkomfortos      158,-Ft/m2/hó

ac) komfort nélküli   120,-Ft/m2/hó




  1. költségelven megállapított lakbér mértéke (Lr. 3.§ b)c) pontja alapján bérbeadott lakások esetében):


         ba) összkomfortos      538,-Ft/m2/hó

         bb) komfortos             392,-Ft/m2/hó




  1. piaci alapon megállapított lakbér mértéke (Lr. 3.§ a) pontja alapján bérbeadott lakások esetében):


ca) összkomfortos    595,- Ft/m2/hó

            cb ) komfortos 392,- Ft/m2/hó






[1]

Megállapította: 1/2019. (II.06.) rendelet. Hatályba lépés: 2019. február 6.

[2]

Megállapította: 11/2017. (VI.20.) rendelet. Hatályba lépés: 2017. június 21.

[3]

Megállapította: 17/2017. (X.26.) rendelet. Hatályba lépés: 2017. október 27.