CSEPREG VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

3/2018. (II. 28.) TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMI RENDELETE

Módosította: 4/2019. (III.28.) rendelet;

Egységes szerkezetbe foglalás: 2019. április 1.

Csepreg Város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (19 bekezdés a) pontja, valamint a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.§ (1) A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása során a város karakterét meghatározó település-szerkezeti vonalakat (utca-vonalvezetések és térformák), továbbá a település karakterét meghatározó utcaképeket, térfalakat meg kell őrizni.

(2) A város településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelmét, jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvását érvényesíteni kell.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. Eredeti állapot: a védett építmény építésekor fennálló állapot vagy egy olyan későbbi állapot, melyet az értékvizsgálat a védelem elrendelésekor védendő értékként határozott meg.
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma/hőszivattyú kültéri egység, antenna, közművezeték, mérőóra, mérőszekrény napelem, napkollektor)
3. Háromszintű takaró növényzet: füves beültetés, talajtakaró- és bokor/cserje telepítés, valamint fa kiültetés egyidejű alkalmazása
4. Megállító tábla: a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 11/F. § 3. a) pontja szerint a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot – különösen annak megközelítését – és más grafikai megjelenítést tartalmazó eszköz, berendezés.
5. Információs célú eszköz: az önkormányzati hirdetőtábla, az önkormányzati faliújság, az információs vitrin, az útbaigazító hirdetmény, a közérdekű molinó,
6. Választási plakát: a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

3. § (1) A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését a polgármester, a képviselő-testület bizottsága, az önkormányzati képviselő és a képviselő-testület, illetve az állampolgár is kezdeményezheti.

(2) A helyi védelem alá helyezés az arra jogosult személy vagy szakmai szervezet által készített értékvizsgálat alapján lehetséges. Az előbbiek szerinti szakmai előkészítésről a jegyző gondoskodik.

 (3) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell az értékvizsgálatot, az érdekeltek észrevételeit és a testületi döntés határidejét.

(4) A helyi védelemmel járó ügyviteli munkát a a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal végzi, melynek keretében:

a) nyilvántartást vezet a védett objektumokról.

b) folyamatosan, de legalább évente ellenőrzi a helyi védelem alá helyezett területeket és objektumokat és a tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti,

c) jelzéssel él a polgármester felé a védelem alá helyezés, vagy a védelem törlésének szükségességéről,

d) javaslatot tesz az önkormányzati támogatás odaítélésére, és az annak terhére elvégzett munkát ellenőrzi és igazolja.

(5) A nyilvántartás tartalmazza:

a) a védett érték megnevezését,

b) pontos helyét (utca, házszám, helyrajzi szám),

c) tulajdonosát, használóját,

d) a védelem indoklását,

e) a védett érték fényképét, helyszínrajzát,

f) a védelmet megállapító (megszüntető) rendelet számát, időpontját.

(6) A védetté nyilvánítást vagy törlést a helyben szokásos módon kell közzétenni, erről

írásban értesíteni kell:

a) az ingatlan, vagy természeti érték tulajdonosát,

b) a javaslattevőt,

c) a Szombathelyi Földhivatalt az ingatlan nyilvántartásba történő bejegyzés vagy törlés céljából.

(7) A védelem alatt álló területet, építményt vagy természeti értéket táblával lehet megjelölni. A tábla elhelyezéséről az önkormányzat a jegyző útján gondoskodik, azt a tulajdonos, használó tűrni köteles.

2. A védelem módja és eszközei

4.§ (1) A fennmaradás feltétele az eredeti rendeltetésnek megfelelő használat. A használat a védett értéket nem veszélyeztetheti.

(2) A védett érték tulajdonosa részére az önkormányzat támogatást biztosíthat a helyreállításhoz, értékmegőrzéshez.

(3) A helyi egyedi védelem alatt álló építmények felsorolását a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. A helyi egyedi védelemhez kapcsolódó tulajdonosi kötelezettségek

5. § (1) A helyi védelem alatt álló építmények helyreállításánál, átalakításánál és bővítésénél:

a) A védett épületek jellegzetes tömegét, formáját, eredeti arányaiban kell fenntartani. Bővítés csak úgy végezhető, ha a meglévő és az új épülettömegek arányai, formái, anyaghasználata illeszkednek egymáshoz.

b) A védett épületnek a közterületről látható homlokzatán – amennyiben az az eredeti állapotot őrzi – nem változtatható meg:

ba) a homlokzat felületképzése,

bb) a homlokzat vízszintes és függőleges tagoló elemei,

bc) a nyílászárók elhelyezése, mérete és formája, keretezése, jellegzetes szerkezete, anyaga, az ablakok osztása.

(2) A tetőzet héjazata az eredeti állapottal megegyező agyagú lehet.

(3) A védett épület közterületről látható homlokzatán kereskedelmi célú reklám, légkondicionáló berendezés, parabolaantenna és egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.

(4) A helyi védelem alatt álló építménynek és telkének használata a védett értéket nem veszélyeztetheti, a tulajdonos vagy használó köteles azt jókarbantartani, állapotát megóvni.

(5) Helyi védett építményre bontási engedély kiadása csak helyre nem állítható, élet- és balesetveszélyes állapot esetén, részletes felmérési- és fotódokumentáció készítése, valamint a helyi védelem feloldása után lehetséges.

(6) A helyi védelem alatt álló építmény 15 méter sugarú környezetébe eső terület helyi védelem környezetének minősül.

(7) A helyi védelem környezetének határán belül fotódokumentációval igazolni kell, hogy

a) a közterületen bármely hirdető táblának, egyéb közterületi létesítménynek, berendezésnek az elhelyezése,

b) nem közterületi építménynek az építése a védett látványt kedvezőtlenül nem befolyásolja.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

6. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek a:

a) városközponti karakter,

b) polgárvárosi karakter,

c) villasor karakter,

d) kertvárosi karakter,

e) falusias karakter,

f) ipari karakter,

g) üdülő karakter,

h) városi jelentőségű zöldfelületi karakter,

i) kertség karakter.

7. § A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

4. Településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények általános szabályai

8. § (1) Új, korszerű építészeti eszközökkel megfogalmazott épületet tömeg- és homlokzatképzésében, anyaghasználatában csak a környezethez illeszkedő módon lehet elhelyezni.

(2) Az illeszkedés elbírálása elsődlegesen az épület léptékére, a párkány- és gerincmagasságra, a nyílászárók és homlokzati felületek arányára tekintettel történik. Az utcaképi illeszkedésnél nem kizárólag a közvetlenül szomszédos épületeket, hanem a tágabb környezet meghatározó épületeit is figyelembe kell venni.

(3) Zártsorú beépítési mód esetében új beépítés során törekedni kell a szomszédos épületek tetőhajlásszögének megtartására, a meglévő tűzfalak takarására.

(4) Az utcai kerítést az épület építészeti karakteréhez, anyaghasználatához, megjelenéséhez, településképi sajátosságaihoz, valamint a közterület használati módjához illeszkedően kell kialakítani.

(5) A közterületek anyaghasználatát úgy lehet meghatározni, hogy a telek előtti közterületi járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, zöldsáv kialakítása, utcaszinten is egységes megjelenésű legyen.

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

9.§ Az épületek - részben vagy egészben történő - felújítsa, átalakítása, bővítése, utólagos hőszigetelése esetén nem megengedett az épület egészét érintő nem egységes anyaghasználat és megjelenés alkalmazása. Ide kell érteni az épületek utólagos színezését, nyílászáró cseréjét, erkély vagy loggia beépítését, a tetőhéjazat cseréjét, burkolatainak módosítását.

10. § (1) Új építés esetén az egy ingatlanra tervezett építmények tömegei és homlokzatai, a telket határoló kerítések nem lehetnek formai szempontból egymással ellentétes kialakításúak. Az átalakítások tervezésénél törekedni kell a már meglévő ellentmondások feloldására.

(2) Beépítésre szánt területen - az iparterület és a kereskedelmi, szolgáltató területek kivételével - új lakóépület építése és épület-felújítása esetén tetőszerkezet héjalására és homlokzati falfelület burkolására hullámpala, fém hullám- és trapézlemez, továbbá műanyag hullámlemez nem alkalmazható.

(3) A homlokzati architektúra kialakításánál kerülni kell a túlzottan összetett anyaghasználatot. Homlokzati felületen színváltás elsődlegesen csak síkváltással történhet, azonos felület eltérő színezése nem megengedett.

1. (1) Az épületek külső felületeinek meghatározásakor az egyes anyagokra jellemző, természetes hatású színek alkalmazandóak. A közterületről látható homlokzati felületeken megjelenő, kirívóan élénk, hivalkodó vagy erősen művi hatású építészeti- és színezési megoldások nem alkalmazhatók.

(2) Közterületről jól látható homlokzat burkolására nem használható

a) fémlemez, a teljes felületre kiselemes burkolóanyag, vagy nagy felületen kétféle különböző burkolóanyag

b) tornác beüvegezéséhez sűrű osztású fém keretes megoldás.

(3) Az épületben folytatott tevékenységgel összefüggő hirdető-berendezéseket az épülethomlokzat tagolásának, színezésének, a nyílászárók kiosztásának és a városképnek megfelelően kell kialakítani és elhelyezni.

(4) Cégér, cégtábla, címtábla az ingatlanban tevékenységet folytató természetes vagy jogi személyenként, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetenként 1 db helyezhető el, amelynek mérete nem haladhatja meg az üzletre eső homlokzati felület 20 %-át.

(5) A cégért úgy kell elhelyezni, hogy az illeszkedjen a homlokzat meglévő vagy tervezett vízszintes és függőleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához. Cégtáblát, cégért elhelyezni a földszintet az emelettől elválasztó sávban vagy földszintes épületnél az ablak, kirakat felső széle és a tetősík közötti sávban lehet.

6. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

1. (1) A városközponti karakterű településrészre a (2) - (15) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A területen a kialakult beépítés, vízszintes és magassági épületméretek és elhelyezkedések jellegükben megőrzendőek. Új építés, kontúrnövelő bővítés, bontás csak ezen alapelv figyelembe vételével végezhető.

(3) A beépítés magassága, tömegalakítása (ereszvonal, gerincvonal) a felújítás, korszerűsítés, átalakítás során az illeszkedés keretein belül alakítandó.

(4) Új beépítés esetén nem alkalmazható az épület túlzottan tördelt, számtalan tetősíkból összeállított fedését.

(5) Tetőtér beépítés esetén, amennyiben térdfal nem volt, azt nem lehet alkalmazni, a bevilágítást síkban fekvő tetőablakokkal kell megoldani.

(6) Épület-felújítás esetén törekedni kell a városközponti építészeti karakterre jellemző állapot létrehozására.

(7) Az építészeti értéket képviselő részletek (ablakok, kapuk, vakolat-architektúra, kerámiadíszek stb.) feltétlenül megőrzendők, a megőrzés érdekében folyamatos karbantartásukról gondoskodni kell.

(8) Utcafronti homlokzaton alkalmazott párkányok, ablakkeretek, falsávok vakoltak, tégla vagy kőanyagúak lehetnek. Nyílászárók keretezése nem lehet részleges.

(9) A tetőhéjazat környezetébe illeszkedő színű és anyagú tetőfedő anyag lehet.

(10) Az épületek homlokzati felületének élénk, hivalkodó színezése nem lehetséges.

(11) Épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzati felületen. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.

(12) Üzletportálok kialakítása az épület homlokzati architektúrájával összhangban, annak értékeit szem előtt tartva történjen.

(13) Régi épület felújításakor, a vakolatdíszeket, esetleges ornamentális díszeket, az eredeti állapot szerint kell visszaállítani. Műanyag nyílászáró csak abban az esetben építhető be, ha az az eredeti fa nyílászárok osztásával megegyező méretű és színű. Amennyiben a fa nyílászárók faragott díszítésűek akkor azokat meg kell őrizni, vissza kell állítani.

(14) A közterületi burkolatok, utcabútorok, lámpatestek cseréje, felújítása csak egységes koncepció alapján történhet.

(15) A városközponti karakterben található történelmi eseményekkel kapcsolatos emlékek és értékek megőrzéséről és folyamatos állagmegóvásáról gondoskodni kell.

13. § (1) Polgárvárosi karakterű településrészekre a (2)- (6) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A területen a kialakult beépítés, vízszintes és magassági épületméretek és elhelyezkedések jellegükben megőrzendőek. Új építés, kontúrnövelő bővítés, bontás csak ezen alapelv figyelembe vételével végezhető.

(3) A beépítés magassága, tömegalakítása (ereszvonal, gerincvonal) a felújítás, korszerűsítés, átalakítás során az illeszkedés keretein belül alakítandó.

(4) A tetőforma és a tetőhajlásszög a településrészen kialakulthoz illeszkedően határozandó meg. Tetőtér beépítés esetén az utcai tetőfelületen legfeljebb 3 síkban fekvő, vagy függőlegesen álló, tetőhéjazattal fedett kiugró ablaképítmény helyezhető el. A tetőhéjazat környezetébe illeszkedő színű és anyagú hagyományos színű tetőfedő anyag lehet.

(5) A homlokzaton hagyományos építőanyagokat kell alkalmazni. Az élénk, hivalkodó színezés nem engedhető meg.

(6) Épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzati felületen. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.

14. § (1) Villasor karakterű településrészekre a (2)- (6) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

(1) Villaépület felújítása esetén ha vannak vakolatdíszek (oromzatot keretező sáv, oromzatot és homlokzatot elválasztó párkány, ereszpárkány kialakítás, padlásablakot keretező sáv, építési évszám felirat, esetleges ornamentális díszek), azokat az eredeti állapot szerint kell visszaállítani. Műanyag nyílászáró csak abban az esetben építhető be, ha az az eredeti fa nyílászárok osztásával megegyező méretű és színű.  Amennyiben a fa nyílászárók eredeti osztását, ha van faragott díszítését meg kell őrizni, vissza kell állítani.

1. A homlokzati felületek nyílásrendje megtartandó. Ablaknyílás megszüntetése esetén vakablakként helyét továbbra is jelezni kell.
2. Épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzatifelületen. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.
3. A tetőhéjazat cseréje, javítása mind színét, mind elemnagyságát tekintve csak az
4. Az épületekhez közvetlenül csatlakozó új toldaléképület nem építhető.

15. § (1) Kertvárosi karakterű településrészekre a (2) - (6) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

1. A tetőforma és a tetőhajlásszög az utcaszakaszon kialakulthoz illeszkedően határozandó meg.
2. Számtalan tetősíkból összeállított, túlzottan tördelt tetőidom nem alkalmazható.
3. Tetőtér beépítés esetén az utcai tetőfelületen legfeljebb 3 db síkban fekvő, vagy függőlegesen álló, tetőhéjazattal fedett kiugró ablaképítmény helyezhető el.
4. Tetőfedéshez a környezetéhez illeszkedő színű és anyagú tetőfedő anyag használandó, a homlokzatok élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg.
5. Épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzatifelületen. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.

16. § (1) Falusias karakterű településrészekre a (2)- (9) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

1. Tömegformálás tekintetében a falusias környezethez nem illeszkedő túlságosan tagolt, összetett épületforma nem alkalmazható.
2. A gazdasági épületeket a főépület szomszédos telek felé néző homlokzati síkjához igazodóan kell megépíteni.
3. A tetőforma és a tetőhajlásszög beépített utcaszakaszon kialakulthoz illeszkedően határozandó meg.
4. Túlzottan tördelt, számtalan tetősíkból összeállított tetőidom nem alkalmazható.
5. Tetőtér beépítés esetén az utcai tetőfelületen legfeljebb 3 db síkban fekvő, vagy függőlegesen álló, tetőhéjazattal fedett kiugró ablaképítmény helyezhető el.
6. Tetőfedéshez a környezetéhez illeszkedő színű és anyagú tetőfedő anyag használandó, a homlokzatok élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg.
7. Épületgépészeti elemek nem, vagy csak rejtetten jelenhetnek meg a közterületről látható homlokzatifelületen. Ettől eltérni más műszaki megoldás hiányában indokolt esetben, településképi bejelentési eljárás indításával, a megadott engedély alapján lehetséges.
8. A falusias karakterben található történelmi eseményekkel kapcsolatos emlékek és értékek megőrzéséről és folyamatos állagmegóvásáról gondoskodni kell.

17. § (1) Ipari karakterű településrészekre új beépítéseknél az oldalsó és hátsó telekhatárra háromszintű takaró növényzet ültetendő.

18. § (1) Üdülő karakterű településrészekre a (2)- (4) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

1. Az épületeket a környezethez illeszkedő hajlásszögű tetővel-magastetővel kell lefedni.
2. Tömegformálás tekintetében a túlságosan tagolt, összetett épületforma nem engedhető meg.
3. Tetőfedéshez a környezetéhez illeszkedő színű és anyagú tetőfedő anyag használandó, a homlokzatok élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg.

19. § (1) Városi jelentőségű zöldfelületi karakterű településrészekre a (2)- (4) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

1. Azokban az utcákban a felületeket és a beépített zöldsávval kell elválasztani
2. Kertekben, a jellegzetes fajok, tájfajták ültetendők.
3. Inváziós, idegenhonos fás- és lágyszárú fajok visszaszorítására nagy figyelmet kell fordítani megfelelő kezeléssel, fenntartással.

20. § (1) Kertség karakterű településrészekre karakterű településrészekre a (2) - (4) bekezdésben meghatározott területi és egyedi követelményeket kell alkalmazni.

1. Az épületeket a környezethez illeszkedő hajlásszögű tetővel-magastetővel kell lefedni.
2. Tömegformálás tekintetében a túlságosan tagolt, összetett épületforma nem megengedett.
3. Tetőfedéshez a környezetéhez illeszkedő színű és anyagú tetőfedő anyag használandó, a homlokzatok élénk, hivalkodó színezése nem engedhető meg. A nyílászárók anyaga fa és megfelelő színű műanyag is lehet

7. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

21. § (1) Szélerőmű nem helyezhető el, nem fejleszthető és nem korszerűsíthető belterületen, a tájképvédelmi területen, és műemléki környezetben, valamint e területek 50 m-es környezetében.

(2) Nagyfeszültségű elektromos vezeték beépítésre szánt területen, országos jelentőségű természetvédelmi területen légvezetékként nem helyezhető el, nem fejleszthető, nem korszerűsíthető.

(3) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építményeket, műtárgyakat földkábellel, vagy - meglévő légvezetéses rendszerek bővítése vagy rekonstrukciója esetén - légkábellel is ki lehet építeni vagy rekonstrukcióját elvégezni.

(4) Gázvezeték, gázmérő, vagy nyomásszabályozó az épületek utcai homlokzatán nem helyezhetők el.

8. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

22. § (1) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(2) Reklámhordozó az épületek közterületről látható homlokzatán - építési reklámháló kivételével - nem helyezhető el.

(3) Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, információs célú berendezés, utasváró, közművelődési célú hirdetőoszlop, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, építési reklámháló, mobil plakáttartó eszköz, megállító tábla, reklámzászló kivételével egy adott útszakasz menetirány szerinti azonos oldalán ötven méteren belül további reklámhordozó nem helyezhető el.

(4) Reklámhordozó megvilágítása céljából kizárólag 80 lumen/Watt mértéket meghaladó hatékonyságú, statikus meleg fehér fényforrások használhatók.

(5) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban a 2. mellékletben meghatározott ipari és kereskedelmi területek, külterületek alkalmasak.

9. Az utcabútorokra vonatkozó szabályok

23. § Közterületen reklám kizárólag utasvárón, kioszkon, közművelődési célú hirdetőoszlopon, közérdekű molinón, reklámzászlón és közterület fölé nyúló árnyékoló berendezésen helyezhető el.

10. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különös szabályok

24. § (1) Információs célú eszköz és/vagy berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető és vehető igénybe:

a) az önkormányzat működése körébe tartozó információk,

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk,

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása,

d) idegenforgalmi és közlekedési információk,

e) a lakosság egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk.

(2) Az Önkormányzat tulajdonában álló információs célú eszközök felsorolását jelen rendelet 3. melléklete tartalmazza, mely eszközökre, információ hordozó csak a polgármester vagy a jegyző előzetes engedélyével és az információ hordozó záradékolásával helyezhető el.

11. Reklámhordozóra, reklámhordozó eszközökre vonatkozó követelmények

25. § (1) Reklám, illetve plakát reklámhordozó, a megállító tábla, a mobil plakáttartó eszköz, a közérdekű molinó, a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés és a reklámzászló kivételével

a) horganyzott és szinterezett acélból, vagy szinterezett alumíniumból készült eszközökön,

b) plexi vagy biztonsági üveg mögött,

c) hátsó fényforrás által megvilágított eszközben,

d) állandó és változó tartalmat is megjelenítő eszközön helyezhető el azzal, hogy egymástól számított 2 méteres távolságon belül - ide nem értve az egyetlen funkcionális célú utcabútoron történő több reklámhordozó valamint a választási plakát elhelyezését - sem horizontálisan, sem vertikálisan nem helyezhető el.

(2) A településen nyilvántartásba vett reklámhordozók száma nem haladhatja meg az 50 darabot.

12. Eltérés a reklámok elhelyezésére vonatkozó szabályoktól

26. § (1) Mobil plakáttartó eszköz kizárólag Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete által jóváhagyott adott évi rendezvénytervében szereplő eseményekről, valamint a közterületek használatáról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben meghatározott sport és kulturális rendezvényekről és cirkuszról való tájékoztatás céljából, az adott eseményt megelőzően, legfeljebb hét munkanappal helyezhető el, melyet az adott eseményt követő két munkanapon belül el kell távolítani.

(2) Fákon, parkokban és a Szent Miklós és a Szent Katalin templomok 15 méteres körzetében nem helyezhető el mobil plakáttartó eszköz.

27. § (1) Választási plakátok elhelyezésére a választási kampány ideje alatt az önkormányzat által biztosított mobil plakáttartó eszközök vehetők igénybe.

(2) A mobil választási plakáttartó eszköz igénybe vételét a Helyi Választási Iroda vezetője (a továbbiakban: HVI vezető) engedélyezi az arra kijelölt helyeken.

(3) A választási plakátok kihelyezésének sorrendjét az igénylők részvételével megtartott sorsolással állapítja meg a HVI vezető. A mobil plakáttartó eszközök 1-18-ig beszámozásra kerülnek, a sorszámok a mobil plakáttartó eszköz hátlapján kerülnek elhelyezésre.

(4) Választási plakátok az alábbi helyszínekre helyezhetők ki:

a) Széchenyi tér országos közúthoz közelebbi részén, a címeres kapu és a szökőkút közötti területen a fehér kőburkolatra kihelyezett 5 db mobil plakáttartó eszköz (1-10. sorszámon),

b) Széchenyi tér Promenád – ivókútnál kihelyezett 4 db mobil plakáttartó eszköz (11-18. sorszámon).

V. Fejezet

SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

27/A § (1) A polgármester a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal belső szervezeti egysége közreműködésével, az ügyfél papíralapon vagy elektronikus úton benyújtott kérelmére, az előzetes tervezési szakaszban szakmai konzultációt és ezen belüli szakmai tájékoztatást biztosít.

(2) A szakmai konzultáció kötelező a városközponti karakterű területen tervezett új építésnél és homlokzatváltozással járó átalakítás esetén.

(3) A konzultációra vonatkozó kérelem beérkezését követő 2 munkanapon belül elektronikus úton időpontot kell egyeztetni a kérelmezővel.

(4) A felelős a konzultációt követő 5 munkanapon belül emlékeztetőt készít, amelyet elektronikus úton juttat el a kérelmező részére.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

13. A bejelentési eljárással érintett építmények, reklámhordozók,

 rendeltetésváltozások köre

28. § Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni:

a) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, helyi építészeti értéket képviselő építmény közterületről látható, épülettel vagy építménnyel nem takart homlokzatának megváltoztatása esetében, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy változatlan formában újjáépíteni.

b) A helyi egyedi védelem alatt álló meglévő építmény, helyi építészeti értéket képviselő építmény közterületről látható, épülettel vagy építménnyel nem takart homlokzatára szerelt, vagy az épület homlokzata elé épített előtető, védőtető, építése, átalakítása, bővítése, illetve megváltoztatása esetén, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell megváltoztatni, átalakítani, megbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

c) A nettó 20,0 m2 alapterületet az építési tevékenységet követően sem meghaladó méretű kereskedelmi, szolgáltató, illetve vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése esetén.

d) A 25. § (1) bekezdésében meghatározott reklámhordozók létesítése esetében.

e) Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, illetve elhelyezése esetén, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

f) Helyi egyedi védelem alatt álló meglévő építmény, helyi építészeti értéket képviselő építmény telkén közterülettel határos kerítés építése vagy felújítása melynek során anyaghasználatát, osztását, színét tekintve a meglévőtől eltérő megoldást alkalmaznak.

g) Helyi egyedi védelem alatt álló, meglévő építmény, helyi építészeti értéket képviselő építmény közterületről látható homlokzatán napenergia-kollektor, szellőző-, illetve klíma-berendezés elhelyezése esetén, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit megváltoztatni, átalakítani, elbontani, kicserélni, megerősíteni vagy újjáépíteni.

h) Utasváró fülke építése, építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő, tároló közterületről látható területen történő elhelyezése esetén.

i) Településképi szempontból meghatározó területekre - jelen rendeletben előírt – vonatkozó szabályoktól való eltérés esetén, amennyiben az eltérésre jelen rendelet előírásai lehetőséget adnak.

14. A bejelentési eljárás részletes szabályai

29. § (1) A településképi bejelentési eljárás az ügyfél által a polgármesterhez, a 28. § szerinti tevékenységek megkezdését megelőzően a megfelelő formanyomtatványon benyújtott papíralapú kérelemre indul. A kérelemhez 2 példány papíralapú dokumentációt és a dokumentációt tartalmazó digitális adathordozót kell mellékelni.

(2) A dokumentációnak – a bejelentés tárgyának megfelelően – legalább az alábbi munkarészeket kell tartalmazni:

a) műszaki leírást a telepítésről és az építészeti kialakításról

b) helyszínrajzot a szomszédos építmények és a terepviszonyok feltüntetésével,

c) (szükség szerint) alaprajzot,

d) (szükség szerint) homlokzatot, valamint

e) amennyiben az építmény az utcaképben megjelenik – utcaképi vázlatot,

f) közterületi elhelyezés esetén M=1:500 méretarányú, a közmű-szolgáltatókkal dokumentáltan egyeztetett –helyszínrajzot,

g) az érintett ingatlan valamennyi tulajdonosának, haszonélvezőjének, kezelőjének hozzájárulását.

VII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉP-VÉDELMI BÍRSÁG

15. A településképi kötelezési eljárás

30.§ § (1) Az ingatlan tulajdonosát, amennyiben a településkép védelméről szóló törvény alapján kibocsátott felhívásban foglataknak határidőre nem tesz eleget, településkép-védelmi bírsággal kell sújtani.

(2) Kötelezési eljárás hivatalból, vagy kérelemre folytatható le.

(3) A kérelemre és hivatalból lefolytatott eljárás az általános közigazgatási rendtartásról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezéseinek alkalmazásával történik.

(4) A településkép-védelmi bírság összege

• az egyedi védelem alatt álló épületekre vonatkozó építészeti követelmények megsértése esetén - amennyiben az egyedi védett építményt érintő jogsértés a védett érték megsemmisülését eredményezte vagy az eredeti állapot teljes körűen nem állítható helyre – természetes személy esetén 10.000 forinttól 200.000 forintig, jogi személy esetén 10.000 forinttól 1.000.000 forintig;
• településképi szempontból meghatározó területeken a területi és egyedi építészeti követelmények megsértése estén természetes személy tekintetében 10.000 forinttól 100.000 forintig, jogi személy esetén 10.000 forinttól 500.000 forintig;
• egyéb településkép alakítására vonatkozó általános követelmény megsértése esetén természetes és jogi személyek vonatkozásában 10.000 forinttól 200 000 forintig

terjedhet.

(5) Az (1) bekezdésében foglaltak megszegése esetén a polgármester önkormányzati településkép védelmi bírságot szabhat ki, amelynek összege

a)  településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén 20 000 forint,

b)  a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően legalább 20 000 forint, legfeljebb 100 000 forint,

c)  a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén 200 000 forint,

d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása esetén alkalmanként legalább 100 000 forint, legfeljebb 1 000 000 forint.

(6) A településkép védelmi bírság ismételt kiszabása esetén a bírság mértéke nem lehet kevesebb, mint a korábban megállapított bírság összegének kétszerese.

(7) A településképi kötelezés határidőn túli elmulasztása esetén a polgármester önkormányzati hatósági jogkörében eljárva, a legmagasabb összegű településkép védelmi bírságot ismételten mindaddig kiszabhatja, amíg a jogsértő állapot meg nem szűnik.

VIII.FEJEZET

ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSI ÉS ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

16. A településképi követelmények alkalmazásának önkormányzati ösztönzése

31. § (1) Csepreg Város Önkormányzata az e rendelet hatálya alá tartozó helyi, egyedi védelem alatt álló épületek, épületegyüttesek, azok szűkebb környezete, illetve tartozékaik karbantartása, felújítása, rekonstrukciója érdekében végzett munkák költségeit a „Települési Értékvédelmi Támogatás”-ból (továbbiakban: Támogatás) segítheti.

(2) A Támogatás – amennyiben arra az adott költségvetési éveben forrás biztosított- az Önkormányzat éves költségvetésében szerepel.

(3) A „Támogatás”-t pályázat útján lehet igénybe venni. A pályázatot évente egyszer, az éves költségvetés jóváhagyását követően a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság írja ki amennyiben arra az éves költségvetés fedezetet biztosít.

(4) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nyilatkozatát arról, hogy a tervezett és a pályázattal érintett munkálatok összhangban vannak településképi bejelentési eljárás során benyújtott, a munkálatokat részletesen bemutató műszaki dokumentációval,

b) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést;

c) a megpályázott munka elkészülésének tervezett határidejét;

d) a megpályázott pénzösszeg megjelölését, felhasználásának tervezett módját és határidejét;

e) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(5) A pályázati kiírás a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően további feltételeket is előírhat.

(6) A beérkezett pályázatokat a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság bírálja el. Az elbírálásra a jegyző előterjesztést tesz.

(7) A pályázat alapján vissza nem térítendő támogatásnyerhető el.  (8) A megállapodásnak tartalmaznia kell a megítélt pénzösszeg felhasználásának módját, határidejét, feltételeit, az ellenőrzés szabályait, és feltételeit.

(8) A pályázat alapján elnyert pénzösszeg felhasználását a bíráló bizottság ellenőrzi.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.Hatálybalépés

32.§ (1) E rendelet 2018. április 2-án lép hatályba.

18. Hatályát vesztő rendelkezések

33. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, a település tisztaságáról szóló 14/2000 (VI:22) számú önkormányzati rendelet, az építészeti és természeti értékek helyi védelméről szóló 12/2002 (VIII. 29.) számú önkormányzati rendelet, a településen folytatott közterületi hirdetésekről szóló 9/2007 (III. 22) számú önkormányzati rendelet, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 22/2017 (XII. 18.) számú önkormányzati rendelet.

Csepreg, 2018. február 28.

                           ……………………                                  ………………………..

                            Vlasich Krisztián                                       dr. Balogh László

                                polgármester                                                     jegyző

E rendelet kihirdetésre került:

Csepreg, 2018. február 28.

           Dr. Balogh László

            jegyző