Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI.30.) önkormányzati rendelete
Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019 (XI. 28.) önkormányzati rendelete módosításáról
Hatályos: 2021. 07. 01- 2021. 07. 02Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2021. (VI. 30.) önkormányzati rendelete
Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019 (XI. 28.) önkormányzati rendelete módosításáról
Csepreg Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, továbbá Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 43. § (3) bekezdésében, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 232/A § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjaiban meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 22. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Családügyi, Kulturális és Ifjúsági Bizottság)
- „e) átruházott hatáskörben dönt a települési támogatás és a rendkívüli települési támogatás iránti kérelmek elbírálásáról a temetési költséghez való hozzájárulás kivételével.”
2. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 28. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:
„(11) A Közös Önkormányzati Hivatal köztisztviselői számára a Közszolgálati Tisztviselők Napja, július 1-je munkaszüneti nap.”
3. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § A Csepreg Város Önkormányzata részvételével működő társulások megnevezését a 3. melléklet, a társulásokra átruházott hatásköröket a 31. § (5)-(7) bekezdés tartalmazza.”
4. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § (1) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza az alábbi hatásköreit
- a) tulajdonosi hozzájárulás megadása, amennyiben a jogügylet nem jár önkormányzati kötelezettségvállalással,
- b) tulajdonosi jogok gyakorlása hatósági eljárásban,
- c) tulajdonjog változással nem járó tulajdonosi jogok gyakorlása,
- d) évente legfeljebb összeségében 2 millió Ft értékhatárig a tulajdonjog változással járó döntés meghozatala a mindenkori költségvetési rendelet alapján, valamint a mindenkor hatályos vagyonrendelet szabályainak figyelembevételével,
- e) alkalmanként 2 millió Ft értékhatárig - de legfeljebb éves szinten összességében 25 millió Ft összegig - beszerzés a mindenkori költségvetési rendelet alapján,
- f) A képviselő-testület szerződéskötésről szóló határozata alapján – a határozat keretei között – a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, módosítása – amennyiben az önkormányzat jogos érdekei nem sérülnek a módosítással,
- g) pályázat benyújtása közfoglalkoztatási támogatás igénylésére, közfoglalkoztatási szerződés megkötése, közfoglalkoztatottak feletti munkáltatói jogok gyakorlása,
- h) szabad pénzeszközök betétként való elhelyezése, és a szabad pénzeszközként lekötött betét visszavonása,
- i) közterület használat engedélyezése,
- j) döntéshozatal szociális étkeztetés megállapítása, felülvizsgálata, rendkívüli települési támogatás keretében nyújtandó temetési költséghez való hozzájárulás, valamint köztemetések ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális ellátásokról szóló önkormányzati rendelete alapján,
- k) véleményt nyilvánít külföldiek tulajdonszerzésével összefüggő önkormányzati érdeksérelemről, vagy annak hiányáról a külföldiek mező és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzéséről szóló 251/2014. (X. 2.) számú kormányrendelet alapján.
- l) döntéshozatal az önkormányzati életkezdési támogatás, valamint az egyszeri iskolakezdési támogatások ügyében Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a gyermekjóléti alapellátásokról, a pénzbeli ellátásokról és a személyes gondoskodásról szóló önkormányzati rendelete alapján.
(2) A Képviselő-testület a polgármesterre ruházza Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének a közútkezelői hatáskörök átruházásról szóló 14/2013.(IX.16.) önkormányzati rendelete szerinti alábbi hatásköreit:
- a) a polgármester a közlekedés résztvevőit tájékoztatja a közlekedés biztonságát és zavartalanságát jelentősen befolyásoló körülményekről
- b) a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztető esetekről köteles a rendőrséget vagy a közút kezelőjét értesíteni, és – amennyiben erre lehetősége van – a veszélyt a közlekedés többi résztvevőjének jelezni vagy azt elhárítani (mérsékelni).
- c) eltávolíthatja a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon az önkormányzati út területén elhelyezett reklámcélú tárgyat vagy berendezést a reklám célú tárgy tulajdonosának, közvilágítási-, villany-, telefonoszlop esetében az oszlop tulajdonosának vagy a reklámtábla tulajdonosának költségére.
- d) intézkedik az önkormányzati tulajdonú közút lezárására vagy forgalmának korlátozására a közúton folyó munka, a közút állagának védelme, a közúti forgalom biztonsága vagy időjárási körülmények miatt,
- e) gondoskodik a közutat, annak műszaki, minőségi, forgalmi, baleseti adatait, valamint a forgalmi rendjét meghatározó jelzések, továbbá a közút üzemeltetésére, fenntartására és fejlesztésére fordított költségek nyilvántartásáról,
- f) gondoskodik a közút megrongálódásának kijavításáról, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzet elhárításáról, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozás elrendeléséről, illetőleg a közút lezárásáról, valamint a közút tisztántartásáról és sikosság mentesítéséről,
- g) értesíti a bírság kiszabására jogosult, külön jogszabályban meghatározott hatóságot, ha a közút mellett, kijelölt pihenőhelyen vagy nem utasforgalomból származó hulladékot helyeztek el,
- h) intézkedik a bejelentett kártérítési követelés ügyekben,
- i) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közút felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez, a közút területének egyéb nem közlekedési célú elfoglalásához és feltételeket írhat elő.
- j) kötelezheti az eredeti állapot helyreállítására, a hozzájárulásban előírt feltételek betartására, illetve a közút állagának védelme és a forgalom biztonsága érdekében a szükséges intézkedések megtételére, továbbá pótdíj fizetésére azt, aki a közutat nem közlekedési célból a kezelő hozzájárulása nélkül, vagy a hozzájárulásban előírt feltételektől eltérően vette igénybe,
- k) a közlekedés biztonsága érdekében felszólíthatja, illetve kötelezheti az út területén, az alatt vagy felett elhelyezett építmény, útcsatlakozás tulajdonosát (kezelőjét) annak felújítására, korszerűsítésére vagy megszüntetésére,
- l) kiadja a közútkezelői hozzájárulást a közúthoz történő csatlakozáshoz, valamint a közút műtárgyának minősülő burkolt árokba, csatornába vagy más vízelvezető létesítménybe a közút területén kívüli területekről származó vizek bevezetéséhez,
- m) kiadja a közútkezelői hozzájárulást külterületen a közút tengelyétől számított ötven méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi nyersanyag kitermeléséhez, valamint a közút területének határától számított tíz méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, valamint belterületen – a közút mellett – ipari, kereskedelmi, vendéglátó-ipari, továbbá egyéb szolgáltatási célú építmény építéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, valamint a helyi építési szabályzatban, vagy a szabályozási tervben szereplő közlekedési és közműterületen belül nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, továbbá a közút területének határától számított két méter távolságon belül fa ültetéséhez vagy kivágásához, amennyiben az elhelyezendő létesítmény dőlési távolsága a közút határát keresztezi,
- n) intézkedik a közút melletti ingatlanon, annak rendeltetésszerű használatát lényegesen nem akadályozó módon közúti jelzés, mozgatható hóvédmű, illetőleg – kártalanítás ellenében – azon, az alatt vagy felett műtárgy elhelyezéséről vagy fenntartásáról.
(3) A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges.
(4) A Képviselő-testület a Családügyi, Kulturális és Ifjúsági Bizottságra ruházza a települési támogatási és rendkívüli települési támogatási kérelmek elbírálását Csepreg Város Önkormányzat Képviselő-testületének az egyes szociális ellátásokról önkormányzati rendelete alapján.
(5) A Képviselő-testület a Répcementi Önkormányzati Társulásra ruházza az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező önkormányzati feladatnak minősülő alapellátáshoz kapcsolódó háziorvosi ügyeleti ellátás megszervezésével és működtetésével kapcsolatos hatáskörét.
(6) A Képviselő-testület a Közép-Répcementi Intézményfenntartó Társulásra ruházza:
- a) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29. § (1) bekezdése, valamint 41. § szerinti bölcsődei ellátás megszervezésével és működtetésével, valamint
- b) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 74. § (2) bekezdése szerinti óvodai nevelés megszervezésével és működtetésével
kapcsolatos hatásköreit.
(7) A Képviselő-testület a Felső-Répcementi Többcélú Kistérségi Társulásra ruházza Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § (1) bekezdés 1. pont, első fordulatában meghatározott kötelező feladatára figyelemmel az NYDOP-2009-4.3.1/B-09-2009-0010 azonosító számú, „Kerékpárral a gyógyfürdő irányába” elnevezésű beruházási programnak a támogatási szerződésben előírt fenntartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos hatásköreit.”
5. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet 43. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A képviselő-testület a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény rendelkezéseinek megfelelően a nemzetiségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodást köt. A megállapodásban rögzített működési feltételek a rendelet 5. melléklete tartalmazza.”
6. § A Csepreg Város Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 13/2019. (XI. 28.) önkormányzati rendelet az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.
7. § Ez a rendelet 2021. július 1-jén lép hatályba.
1. melléklet
„5. melléklet
A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 80. § (2) bekezdésében előírtak szerinti közigazgatási szerződés tartalma
1. A működés tárgyi feltételei
1.1. Az Önkormányzat a Nemzetiségi Önkormányzat részére havonta igény szerint, de legalább harminckét órában – a következő nemzetiségi önkormányzati választások időpontjáig – ingyenes használatot biztosít a kizárólagos tulajdonát képező Csepreg, Széchenyi tér 27. szám alatti tárgyaló helyiségben a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátásához szükséges tárgyi-technikai eszközökkel felszerelten, biztosítva a működéshez szükséges energiaellátást és internet használatot
1.2. A Nemzetiségi Önkormányzat – amennyiben a megalakíthatóság feltételeit teljesítette – a következő nemzetiségi önkormányzati választások után is a jelen megállapodásban foglalt feltételek szerint jogosult tovább használni az épületet mindaddig, míg elhelyezésük más helyszínéről az Önkormányzat nem gondoskodik.
1.3. A Nemzetiségi Önkormányzat az ingatlant ingyenesen használhatja a nemzetiségi önkormányzati feladatok ellátása céljából, emellett az ingatlan oktatási, kulturális rendezvények, illetve tanfolyamok megtartására is használható, amely segít a nemzetiségi identitás megőrzésében.
1.4. A Nemzetiségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az 1. pontban meghatározott ingatlant nem idegenítheti el, és nem terhelheti meg. A tulajdonosi jogokat Csepreg Város Önkormányzata gyakorolja.
1.5. A Nemzetiségi Önkormányzat tudomásul veszi, hogy az épület átalakításához az Önkormányzat előzetes engedélye szükséges. A rendkívüli javítások és helyreállítások az Önkormányzatot, a karbantartási munkák a Nemzetiségi Önkormányzatot terhelik.
1.6. Az Önkormányzat jogosult a használat gyakorlását ellenőrizni.
1.7. A használati jogviszony megszűnésekor a Nemzetiségi Önkormányzat nem köteles megtéríteni a rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést.
2. A működés személyi feltételei
2.1. A Nemzetiségi Önkormányzat az Nj.tv.-ben meghatározott kezdeményezést, javaslatot, tájékoztatáskérést Csepreg város polgármesteréhez (a továbbiakban: Polgármester) nyújthatja be. A Polgármester az Nj.tv.-ben előírtak szerint köteles a kezdeményezés, javaslat tárgyában történő döntéshozatal, illetve a tájékoztatás megadása iránt intézkedni.
2.2. A Nemzetiségi Önkormányzat az Nj.tv.-ben rögzített egyetértési, és véleménynyilvánítási jogának gyakorlása során az egyetértés tárgyában hozott döntést, a kialakított és írásba foglalt véleményt a Polgármesternek köteles megküldeni.
2.3. A nemzetiségi önkormányzati képviselő a Csepregi Közös Önkormányzati Hivataltól (továbbiakban: Hivatal) igényelheti a nemzetiségi önkormányzati feladatkörének ellátásához szükséges tájékoztatást, szakmai közreműködést.
2.4. A Hivatal látja el a Nemzetiségi Önkormányzat testületi üléseinek előkészítését, a döntéshozatalhoz kapcsolódó és az önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, leírási, postázási és iratkezelési feladatokat.
2.5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke legkésőbb a testületi ülés időpontja előtt 5 nappal megküldi az Önkormányzat jegyzője számára a testületi ülés meghívóját a napirendi pontokkal együtt. Az Önkormányzat jegyzője vagy – a jegyzővel azonos képesítési előírásoknak megfelelő – megbízottja a helyi önkormányzat megbízásából és képviseletében részt vesz a Nemzetiségi Önkormányzat testületi ülésein és jelzi, amennyiben törvénysértést észlel, továbbá a nemzetiségi önkormányzat kérésére szakmai segítséget nyújt annak ülésén és azon kívül is a nemzetiségi önkormányzat működését érintően. Az Önkormányzat és a Nemzetiségi Önkormányzat megállapodik abban, hogy a Nemzetiségi Önkormányzat jegyzőkönyvezetését kizárólag magyar nyelven kívánja vezetni.
2.6. a Hivatal kijelölt ügyintézője:
2.6.1. részt vesz az Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi üléseinek előkészítésében, így különösen a meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítésében,
2.6.2. legépeli és szükség szerint postázásra előkészíti a meghívókat, előterjesztéseket, hivatalos levelezést,
2.6.3. gondoskodik a meghívók illetékesekhez való eljuttatásáról.
2.6.4. a testületi ülésekről jegyzőkönyvet készít, részt vesz azok postázásra való előkészítésében, részt vesz a testületi döntések és a tisztségviselői döntések előkészítésében, ellátja a döntéshozatalhoz kapcsolódó nyilvántartási, sokszorosítási és postázásra való előkészítési feladatokat,
2.6.5. ellátja az Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos nyilvántartási és iratkezelési feladatokat,
2.6.6. gondoskodik az Nemzetiségi Önkormányzat üléseire szóló meghívók szabályszerű kifüggesztéséről,
2.6.7. gondoskodik a Nemzetiségi Önkormányzat képviselő-testületi ülésre beterjesztésre alkalmasság vizsgálata céljából az előterjesztések előzetes megküldéséről, továbbá a jegyzőkönyvek megküldéséről a nemzetiség törvényességi, továbbá a pénzügyi feladatait ellátó, hivatali szervezeti egységek részére,
2.6.8. gondoskodik az Nemzetiségi Önkormányzat üléseire készített előterjesztések, valamint a testületi döntések és az ülésekről készített jegyzőkönyvek Önkormányzat honlapján való közzétételéről, továbbá a Kormányhivatal részére történő továbbításáról legkésőbb a testületi ülést követő 15. napon belül, melynek tényét a Kormányhivatalnak megküldött e-mail másolati példányával igazolja az elnök felé,
2.6.9. együttműködik az elnökkel, a nemzetiségi képviselővel, és a nemzetiségi szószólóval való kapcsolattartás lebonyolításában,
2.6.10. közreműködik az Nemzetiségi Önkormányzat működésével kapcsolatos közérdekű adatok, valamint közérdekből nyilvános adatok megismerhetővé tételében, e körbe a szükséges adatokat továbbítja a közzététel érdekében a Hivatal Jegyzője által kijelölt munkatárs részére.
2.7. A Hivatal szükség esetén biztosítja a nemzetiségi Önkormányzat részére jelnyelv és a speciális kommunikációs rendszer használatának lehetőségét.
3. A költségvetés elkészítésének és elfogadásának rendje
A Nemzetiségi önkormányzat költségvetésére a költségvetési törvényből adódó részletes információk megismerése után a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal (továbbiakban: Hivatal) pénzügyi osztályvezetője lefolytatja az egyeztetést a nemzetiségi önkormányzat elnökével, ennek keretében haladéktalanul rendelkezésre bocsátja a nemzetiségi önkormányzat költségvetésének megtervezéséhez szükséges adatokat (előző évi könyvelési adatok).
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának tervezetét a pénzügyi osztályvezető készíti el. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát tárgyév február 15-ig a nemzetiségi önkormányzat elnöke terjeszti a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete elé.
A nemzetiségi önkormányzat az egyeztetések után határoz a költségvetéséről. A költségvetési határozatnak tartalmaznia kell az Áht. 23. §-ában és 24. §-ában foglaltakat.
Az Önkormányzat a nemzetiségi önkormányzat költségvetésére vonatkozóan nem rendelkezik döntési jogosultsággal.
A Nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát, valamint zárszámadási határozatát (utóbbit a tárgyévet követő év május 31-ig) úgy fogadja el, és az ezekről szóló információját úgy készíti el, hogy a Hivatal az Áht.-ban foglalt határidőknek eleget tudjon tenni.
4. A költségvetési előirányzatok módosításának rendje
Ha a nemzetiségi önkormányzat az eredeti előirányzatán felül többletbevételt ér el, bevételkiesése van, illetve kiadási előirányzatain belül átcsoportosítást hajt végre, módosítja a költségvetésről szóló határozatát.
A nemzetiségi önkormányzat előirányzatai kizárólag a nemzetiségi önkormányzat határozata alapján módosítható.
5. Költségvetési információ szolgáltatás rendje
5.1. Információszolgáltatás a költségvetésről
A Hivatal az elfogadott költségvetéséről 30 napon belül, az államháztartás információs és mérlegrendszerének megfelelően tájékoztatja a Kormányt. A nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatát úgy fogadja el, és erről információt a Hivatalnak úgy szolgáltat, hogy az a költségvetésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének határidőben eleget tudjon tenni.
5.2. Beszámolási kötelezettség teljesítésének rendje
A Nemzetiségi önkormányzatnak a naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készítenie a központilag előírt formában. Az éves költségvetési beszámolót legkésőbb a következő év február 28-ig kell a Hivatalnak beküldenie.
A nemzetiségi önkormányzat költségvetési beszámolóját a Hivatal készíti el.
A Nemzetiségi önkormányzat adatait tartalmazó felülvizsgált éves beszámolóját, március 20-ig kell elektronikus úton a MÁK-nak beküldeni.
6. A költségvetési gazdálkodás bonyolításának rendje
6.1. A költségvetés végrehajtása
A Nemzetiségi önkormányzat gazdálkodási feladatait a Hivatal (9735 Csepreg Széchenyi tér 27.) látja el.
A szabályszerű felelős gazdálkodás végrehajtása érdekében minden gazdasági eseményt vizsgálni, ellenőrizni kell, mely során az e feladatra kijelölt személyek ellátják a kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítés igazolás, érvényesítés és utalványozás feladatköröket. Ezen operatív gazdálkodási jogkörök ellátásának szabályos időrendi sorrendje a következő:
pénzügyi ellenjegyzés és jogi ellenjegyzés
kötelezettségvállalás
teljesítés igazolás
érvényesítés
utalványozás
Az operatív gazdálkodási jogkörök ellátása során az időrendiséget be kell tartani, valamint azt úgy kell rögzíteni, hogy az utólag, a folyamatba épített ellenőrzés, a belső ellenőrzés vagy a külső ellenőrzés során is megállapítható legyen.
6.2. Az operatív gazdálkodási jogkörök tartalma
A kötelezettségvállalás tartalma
A tervezett előirányzatok felhasználására irányuló első intézkedés. Kötelezettségvállalás keretében az arra jogosult személy munkát, szolgáltatást, árut rendel meg, illetve más kifizetések odaítélésében dönt. A megrendeléssel együtt arra is kötelezi magát, hogy amennyiben a teljesítés megvalósult, annak ellenértékét az előirányzatok terhére kifizeti. A kötelezettségvállalás mértéke nem haladhatja meg a rendelkezésre álló előirányzatot. A kötelezettségvállaló a kötelezettségvállalás előtt köteles meggyőződni, hogy a teljesítés fedezete rendelkezésre áll-e.
A kötelezettségvállalásra jogosult kötelezettséget csak az általa képviselt szerv feladatainak célszerű és hatékony-ellátására figyelemmel vállalhat.
A kötelezettségvállalásnak előirányzat-felhasználási terven kell alapulnia, melynek elkészítéséért a jegyző felelős. Az előirányzat felhasználási ütemterv a helyi önkormányzatok hatályos költségvetési rendeletének mellékletét képezi.
Az előirányzat-felhasználási terv tartalmazza a helyi önkormányzat évközi gazdálkodásának alakulását, az év várható bevételi és kiadási előirányzat teljesülését havi és halmozott adatokkal.
Kötelezettségvállalásnak minősül:
a közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyt létrehozó, módosító, megszüntető nyilatkozat
megbízás, keret megállapodás
megrendelés, megrendelés visszaigazolása
szállítási és egyéb szolgáltatási szerződés
bérleti szerződés
közérdekű kötelezettségvállalás
kiküldetés elrendelése
a felsoroltakon kívül minden olyan kötelezvény, amelyből fizetési, szolgáltatási vagy egyéb gazdasági kihatású kötelezettség származik.
Kötelezettségvállalás dokumentumai:
kinevezési okirat
szerződés, megállapodás
visszaigazolt rendelés
beruházási finanszírozási alapokmány, részprogram-engedélyezési okirat
pályázati úton odaítélt támogatásról szóló döntés aláírt dokumentuma
közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetmény, megküldött részvételi felhívás, továbbá a pályázati kiírás, az azonos célú előirányzatok esetében a meghirdetett támogatási konstrukció dokumentumai (beszerzési és közbeszerzési szabályzat szerint).
Kötelezettséget vállalni az alábbi meghatározott kivételekkel csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet.
Nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az Ávr. 53. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendje:
A 200.000,- Ft-ot meg nem haladó összegű és az egyéb előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén a kötelezettségvállalás a számla kiegyenlítésekor, azzal egyidejűleg megtehető.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalásokról a megrendelő nyomtatványt nem kell kiállítani.
Egyedi döntés alapján az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kötelezettségvállalás esetén is sor kerülhet előzetesen az írásban rögzítésre.
Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések tekintetében a pénzügyi teljesítést megelőzően a kötelezettségvállalás tényét az arra jogosult személyeknek aláírásukkal kell igazolni a KASZPER program által előállított „Követelések/Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása” nyomtatványon, vagy a kötelezettségvállalás dokumentumán, azaz a számviteli alapbizonylaton. Készpénzes gazdasági esemény esetén a pénztári bizonylaton is sor kerülhet a kötelezettségvállalásra.
A kötelezettségvállalás csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés mellett jogszerű és csak pénzügyi és jogi ellenjegyzés után történhet.
Az éven belüli kötelezettségvállalás a tárgyévi jóváhagyott kiadási előirányzat terhére történik.
A tárgyévre vállalt fizetési kötelezettség a jóváhagyott kiadási előirányzat mértékéig - figyelembe véve a saját bevételek teljesítési ütemét - vállalható és a kifizetések is ezen összeghatárig rendelhetők el.
Az éven túli kötelezettség akkor vállalható, ha a kötelezettségvállalás időpontjában ismert feltételek mellett a költségvetési szerv az esedékesség időpontjában fizetési kötelezettségének eleget tud tenni és az rendeltetésszerű működését nem veszélyezteti. Több év vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzata terhére kötelezettségvállalásra az irányító szerv által megállapított, ennek hiányában a költségvetési év kiadási előirányzataival megegyező összegű kiadási előirányzatok szabad előirányzatának mértékéig kerülhet sor, amelynek fedezetét a kötelezettséget vállalónak a tervezésekor biztosítania kell.
Az érvényesítés tartalma
A teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét, a megelőző ügymenetben a vonatkozó jogszabályok előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltak megtartását.
Az összegszerűség a rendelkezésre álló okmányok alapján ellenőrizhető. Az összegszerűséget az alapbizonylaton matematikailag is ellenőrizni kell, valamint a kötelezettségvállalás dokumentumával össze kell vetni.
Az érvényesítő a számla formai követelményeknek való megfelelőségét is ellenőrzi.
A fedezet megléte tekintetében ellenőrizni kell, hogy az adott kiadás pénzügyi teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll-e, figyelembe véve más rendszeres, illetve "kötelező" kiadásokat is. A pénzügyi fedezet akkor biztosított, ha a kiadási előirányzat fedezetét biztosító bevételi előirányzat teljesült, illetve várhatóan teljesülni fog, és a Hivatal számláján van pénz, a fizetési számla, pénztár egyenlege nem lehet nulla, annak a kötelezettségvállalásra fedezetet kell nyújtania.
Az érvényesítőnek az előírt alaki követelmények betartásának vizsgálatakor ellenőrizni kell, hogy a számviteli elszámoláshoz a bizonylat adatai alakilag, tartalmilag hitelesek-e, megbízhatóak és helytállóak-e.
A kifizetés érvényesíthető, ha a formai helyesség, a számszaki-, a kötelezettségvállalás-egyezőség valamint a fedezet megléte fennáll.
Az érvényesítés csak a fent rögzített tevékenységek együttes ellátásával lehet teljes.
Amennyiben az érvényesítő a vizsgálat során az Ávr. 58. § (1) bekezdésében megjelölt jogszabályok, illetve irányítói jogkört gyakorló belső szabályzatainak megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak, illetve amennyiben az utalványozó megbízás alapján látta el az utalványozást, akkor megbízónak.
Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. Ebben az esetben e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül - helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén a képviselő-testület soron következő ülésén - köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.
Az érvényesítés módja: az érvényesítés a feladat ellátásának igazolásaként készpénzforgalom esetén a pénztárbizonylaton, fizetési számla forgalom esetén az KASZPER program által előállított utalványrendeleten történik.
A teljesítés igazolás tartalma
A teljesítés igazolása a kiadás utalványozása előtt történik, s egyben az érvényesítés alapja.
A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében annak teljesítését.
A teljesítés jogosságának vizsgálata során meg kell győződni arról, hogy:
a bevétel ténylegesen megilleti-e,
a kiadás ténylegesen a működés, gazdálkodás során merült-e fel.
A teljesítésről, ha lehet, minőségi, mennyiségi átvétellel kell meggyőződni.
A kiadás teljesítésének jogossága megállapítható, ha a kifizetés alapbizonylatán (számlán) a kötelezettségvállalási dokumentumban megjelölt szállító és termék vagy szolgáltatás szerepel.
Az összegszerűség ellenőrzése során vizsgálni kell mind a bevételek, mind a kiadások számlán szereplő érvényesítendő összegének a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon szereplő összeggel való egyezőségét.
Ellenszolgáltatás teljesítésének igazolása során vizsgálni kell a számlával igazolt kiadásokat abból a szempontból, hogy:
a teljesítés a vonatkozó szerződés, illetve megállapodás, illetve megrendelés szerint történt-e,
a teljesítésre vonatkozó dokumentum (számla, számlát alátámasztó szállítójegy, szállítólevél, munkalap stb. egyéb okmány) a valóságnak megfelel-e,
a teljesítésre vonatkozó dokumentum adatai megegyeznek-e a valóságos teljesítés adataival - mennyiségben és minőségben is (ha értelmezhető),
a kötelezettségvállalás célja, tartalma, megegyezik-e a számlán és a kötelezettségvállalás dokumentumán
jogszabály szerinti-e.
A bevételekre vonatkozóan nem kell ellátni a teljesítés igazolást.
A teljesítés igazoló személy a kiadásban, illetve bevétel beszedésében érintett dolgozótól írásbeli, vagy szóbeli igazolást kérhet.
A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.
A teljesítés igazolását az Áht. szerinti más fizetési kötelezettségek tekintetében is el kell végezni.
A teljesítés igazolás módja:
Készpénzforgalom és fizetési számlaforgalom esetén a KASZPER program által előállított a teljesítés igazolás nyomtatványon történik.
Egyedi esetekben – különösen a beruházási és felújítási kiadásoknál - külön bizonylaton is történhet teljesítés igazolás.
A teljesítés igazolására a kötelezettségvállaló jogosult.
Az utalványozás tartalma
Az utalványozás:
a kiadások teljesítésének, valamint
a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelése.
Utalványozásra csak az érvényesítés, ha szükséges a teljesítés igazolása és a jogi ellenjegyzés után kerülhet sor.
Az utalványozás a pénztári bizonylatra vagy az utalványrendeletre felvezetett írásbeli rendelkezés.
Az utalványrendelet a KASZPER program állítja elő, melynek tartalmaznia kell:
az „utalvány” szót,
a költségvetési évet,
a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,
a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,
a bevétel, kiadás egységes rovatrend és kormányzati funkció szerinti számát, a terheléssel, jóváírással (kifizetéssel, bevételezéssel) érintett pénzeszköz államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti könyvviteli számlájának számát,
a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,
az utalványozó, jogi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását, és
az Ávr. 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.
A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a fenti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.
Nem kell külön utalványozni az Ávr. 59. § (5) bekezdés szerinti esetekben.
Az ellenjegyzés tartalma
Az ellenjegyzés lehet jogi és pénzügyi.
Kötelezettséget vállalni az Ávr.-ben foglalt kivételekkel csak pénzügyi ellenjegyzés után, a pénzügyi teljesítés esedékességét megelőzően, írásban lehet. A pénzügyi ellenjegyzőnek az Áht. 37. § (1) bekezdése szerinti pénzügyi fedezet vizsgálata során arról kell meggyőződnie, hogy a tervezett kifizetési időpontokban megfelelő mennyiségű pénzeszköz (likvid fedezet) áll rendelkezésére.
A pénzügyi ellenjegyző feladata ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.
A jogi ellenjegyzés során az ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a kötelezettségvállalás és az utalványozás a jogszabályoknak és a gazdálkodásra vonatkozó belső szabályzatoknak megfelelően történt-e.
A pénzügyi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
a kötelezettségvállalásoknál - a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon.
A jogi ellenjegyzési feladatokat el kell látni:
a kötelezettségvállalásoknál - a kötelezettségvállalást jelentő dokumentumon, illetve
az utalványozás után – a pénztári bizonylaton/utalványrendeleten.
Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében, illetve az 53/A. §-ában előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.
Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni, és e tényről az irányító szerv vezetőjét, egyéb kötelezettséget vállaló szerv esetén a pénzellátást végző szerv vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. Az irányító, illetve a pénzellátást végző szerv vezetője a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül - helyi önkormányzati szerv esetén a képviselő-testület soron következő ülésén - köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
A jogi ellenjegyzésre jogosultnak a kötelezettségvállalást jelentő okmányt és az utalványt, ha nem ért egyel vele, akkor kell ellenjegyeznie, ha erre a kötelezettségvállaló, illetve az utalványozó írásban utasítja, erről a tényről haladéktalanul írásban értesítenie kell a helyi nemzetiségi önkormányzat testületét. A képviselő-testület a bejelentés kézhezvételét követő ülésen köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.
7. A pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörök gyakorlására jogosult személyek:
7.1. Csepreg Város Horvát Nemzetiségi Önkormányzat:
a) kötelezettségvállalás, utalványozás: Kissné Krály Mária elnök, helyettese Tóth István Antalné elnök-helyettes
b) szakmai teljesítés igazolása: Kissné Krály Mária elnök, helyettese Tóth István Antalné elnök-helyettes
c) érvényesítés: Horváth Rita pénztáros., helyettese: Dóra Rebeka pénzügyi ügyintéző
d) pénzügyi ellenjegyzés: Bakos Erzsébet pénzügyi osztályvezető, helyettese: Tóth Anikó pénzügyi ügyintéző
e) jogi ellenjegyzés: Dr. Balogh László jegyző, helyettese: Dr. Herczeg Krisztina aljegyző.
7.2. Csepreg Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat:
a) kötelezettségvállalás, utalványozás: Lakatos Valentin elnök, helyettese Kovácsné Lakatos Julianna elnök-helyettes
b) szakmai teljesítés igazolása: Lakatos Valentin elnök, helyettese Kovácsné Lakatos Julianna elnök-helyettes
c) érvényesítés: Horváth Rita pénztáros., helyettese: Dóra Rebeka pénzügyi ügyintéző
d) pénzügyi ellenjegyzés: Bakos Erzsébet pénzügyi osztályvezető, helyettese: Tóth Anikó pénzügyi ügyintéző
e) jogi ellenjegyzés: Dr. Balogh László jegyző, helyettese: Dr. Herczeg Krisztina aljegyző.
8. Összeférhetetlenségi szabályok
A teljesítést igazoló személye megegyezik a kötelezettségvállaló és az utalványozó személyével.
A pénzgazdálkodási jogkörökkel kapcsolatosan az alábbi összeférhetetlenségi szabályokat kell figyelembe venni:
A kötelezettségvállaló és a pénzügyi, jogi ellenjegyző, valamint az utalványozó és a pénzügyi, jogi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében ugyanaz a személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.
Erre figyelmet kell fordítani a helyettesítések és felhatalmazások rendszerének kialakításakor.
Az egyes kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési pénzgazdálkodási feladatokat ellátó személyek nem gyakorolhatják a pénzgazdálkodással kapcsolatos jogkörüket, ha a feladatellátás során saját maguk vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozójuk javára látnák el adott gazdasági esemény kapcsán a pénzgazdálkodási jogkört.
A fentiekre folyamatosan, a feladat ellátása során mindig ügyelni kell.
9. Vezetendő analitikus nyilvántartások
A kötelezettségvállalókról folyamatos, naprakész nyilvántartást kell vezetni, melyből megállapítható az évenkénti kötelezettségvállalás rendje. A kötelezettségvállalások nyilvántartása a KASZPER számítógépes program által támogatott. A kötelezettségvállalások nyilvántartására az Ávr. irányadó, azzal, hogy a kifizetést elrendelő belső intézkedés dokumentuma az utalványrendelet.
A kötelezettségvállalást követően haladéktalanul gondoskodni kell annak az államháztartási számviteli kormányrendelet szerinti nyilvántartásba vételéről, ezáltal a kötelezettségvállalás értékéből – az Ávr.-ben foglaltakkal összhangban - a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről.
A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között - az ésszerű gazdálkodás mellett - reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.
A szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.
A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint az érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.
Az Ávr. által előírt, kiterjesztett hatályú szabályzatokat a Hivatal készíti el és aktualizálja.
A szabályzatok a megállapodás mellékletét képezik.
10. A nemzetiségi önkormányzat számlái, törzskönyvi nyilvántartásba vétele és adószám igénylése
A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodásával és pénzellátásával kapcsolatos minden pénzforgalmát a Hivatal külön a részére a kizárólagos használatára megnyitott számlán bonyolítja. A számlanyitásért a Pénzügyi osztályvezető a felelős.
A nemzetiségi önkormányzat működésének általános támogatását a nemzetiségi önkormányzat közvetlenül a költségvetési törvényben meghatározottak szerint veszi igénybe.
A nemzetiségi önkormányzat általános támogatását, az Önkormányzat három munkanapon belül a nemzetiségi önkormányzat számlájára utalja.
Az Önkormányzat az általa biztosított támogatást, a költségvetés elfogadását követő nyolc napon belül átutalja a nemzetiségi önkormányzat részére.
A nemzetiségi önkormányzat önálló fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos határidő: a nemzetiségi önkormányzat megalakulását követő nyolc nap.
A fizetési számla nyitásával, törzskönyvi nyilvántartásba vételével és adószám igénylésével kapcsolatos ügyekben a nemzetiségi önkormányzat elnöke együttműködik a Hivatal Pénzügyi osztályának vezetőjével és a jegyzővel. A törzskönyvi nyilvántartásba vételről a jegyző a számlanyitásról és az adószám igényléséről a pénzügyi osztályvezető gondoskodik.
11. A vagyontárgyak kezelésének rendje
11.1. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vagyoni és számviteli nyilvántartásait a rendelkezésre bocsátott adatok alapján vezeti. A szükséges információkat és dokumentációk at a Nemzetiségi Önkormányzat elnöke biztosítja, illetőleg a vagyontárgy felvételéhez kapcsolódó és a Hivatal Pénzügyi Osztálya számára átadott bizonylatok adják.
11.2. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának leltározása a Hivatal vonatkozó szabályzata alapján történik. A leltározás során felmerült esetleges többlet vagy hiány megállapítása után a kivizsgálás és a felelősség megállapítása a Nemzetiségi Önkormányzat hatáskörébe tartozik.
11.3. A Nemzetiségi Önkormányzat vagyonának selejtezése a Hivatal vonatkozó szabályzata alapján történik.
12. Belső ellenőrzés
12.1. A Hivatal a Nemzetiségi Önkormányzat vonatkozásában köteles a belső kontrollrendszer keretében kialakítani, működtetni és fejleszteni a kontrollkörnyezetet, a kockázatkezelési rendszert, a kontrolltevékenységeket, az információ és kommunikációs rendszert, továbbá a nyomon követési rendszert.
12.2. A belső kontrollrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet előírásait, továbbá az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatókban leírtakat.
12.3. A Nemzetiségi Önkormányzat belső ellenőrzését az Hivatal által megbízott belső ellenőr végzi. Belső ellenőrzésre a kockázatelemzéssel alátámasztott éves belső ellenőrzési tervben meghatározottak szerint kerül sor.
12.4. Az Elnök köteles a belső ellenőrzés során együttműködni, adatot és információt szolgáltatni. A belső ellenőrzésnek a Nemzetiségi Önkormányzat gazdálkodásával kapcsolatos megállapításainak realizálása az Elnök feladata, aki erről tájékoztatja a belső ellenőrzési vezetőt.
12.5. A Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a jegyzővel együtt felel a belső ellenőrzés során megállapított esetleges hibák, hiányosságok kiküszöböléséért.
12.6. A belső ellenőrzés költségeit a Hivatal viseli.
13. Adatvédelem és információbiztonság
13.1. A Nemzetiségi Önkormányzat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak való megfelelés érdekében felhatalmazza a Hivatalt a Nemzetiségi Önkormányzatnak a hazai és európai uniós adatvédelmi jogszabályoknak való felkészítésére és az adatvédelmi tisztviselő megbízására, valamint az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésére, melynek felmerülő költségeit a Nemzetiségi Önkormányzat viseli.
13.2. A Hivatal az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény alapján eleget tesz a Nemzetiségi Önkormányzatra vonatkozóan is az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy kijelölésének és az ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettségének.
14. Egyéb feltételek
A közigazgatási szerződést szükség szerint, általános vagy időközi választás esetén az alakuló ülést követő harminc napon belül felül kell vizsgálni. A helyi önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatában rögzíti a megállapodás szerinti működési feltételeket, a megállapodás megkötését, módosítását követő harminc napon belül.”