1. § A rendelet hatálya kiterjed Csepreg Város Önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló lakásokra (továbbiakban: lakások) és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre (továbbiakban: helyiségek).

2. § (1) A bérlő kiválasztása történhet:

(2) A házastárson és az élettársakon kívül más személlyel bérlőtársi szerződés nem köthető.

(3) Társbérleti szerződés a lakások bérletére nem köthető.

(4) Önkormányzati szempontból kiemelt jelentőségű, a bérbeadó által eszközölt beruházás - különösen az épület karbantartásával, felújításával, helyreállításával, átalakításával, bővítésével kapcsolatos munkálatok - megvalósításának gyorsítása érdekében az (1) bekezdésben meghatározott általános bérlőkiválasztási eljárási szabályoktól eltérően, legfeljebb kettő évre, pályázati eljárás mellőzésével, egyedi megállapodás útján is létesíthető bérleti jogviszony, a bérlő szociális és vagyoni helyzete vizsgálatának mellőzésével. Az egyedi megállapodás alapján létrejövő bérleti szerződésben foglalt bérleti díj nem lehet alacsonyabb, mint az érintett lakásra irányadó, jelen rendeletben megállapított négyzetméterre vetített díj, és a lakás területének szorzata.

3. § (1) A szociális körülmények alapján bérbe adható lakásokat az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület által elfogadott pályázati hirdetményt a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatal hirdetőtábláján és az önkormányzat hivatalos honlapján (www.csepreg.hu) kell 15 napra kifüggeszteni, feltenni.

(3) A pályázati hirdetménynek tartalmaznia kell:

(4) A pályázatokat a képviselő-testület az önkormányzati szakbizottság javaslata alapján bírálja el, és dönt a pályázat nyerteséről.

(5) A pályázatok elbírálását megelőzően a pályázók szociális helyzetére, családi és lakáskörülményeire vonatkozóan Csepreg Város Területi Gondozási Központjának Család- és Gyermekjóléti Szolgálata útján átfogó környezettanulmányt kell készíteni.

(6) A pályázatot a pályázati kiírás elfogadásától számított 15 napon belül kell benyújtani a Csepregi Közös Önkormányzati Hivatalhoz.

(7) A pályázat elbírálási időpontja a pályázati határidő lejártát követő képviselő-testületi ülés.

(8) Aki valótlan adatok közlésével, valós adatok elhallgatásával, vagy más módon a pályázat elbírálóját megtéveszti, azt a pályázók közül ki kell zárni.

4. § (1) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, illetve egyedülálló személy esetén 400%-át.

(2) Vagyoni viszonyai alapján szociális bérlakás bérlőjévé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az választható ki, akinek a saját és vele közös háztartásban élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozója nem rendelkezik a mindenkori öregségi nyugdíj minimumának hetvenszeresét meghaladó ingó és ingatlan vagyonnal.

(3) Az (2) bekezdés alkalmazása során a mozgáskorlátozott személy közlekedéséhez és az igazoltan (vállalkozói igazolvány, munkáltatói nyilatkozat) munkaeszközként használt gépjárművet figyelmen kívül kell hagyni.

(4) Nem köthető szerződés olyan személlyel, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme nem haladja meg a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 80 %-át.

(5) A jövedelmi és vagyoni helyzetet a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. § rendelkezései alapján kell igazolni.

5. § A pályázatok elbírálásánál azt a személyt kell előnyben részesíteni, akinek jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi- és lakáskörülményei a pályázat és a környezettanulmány alapján kedvezőtlenebbek.

6. § (1) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt legkésőbb 60 nappal nyújthat be kérelmet a bérleti szerződés pályázati eljárás mellőzésével történő megújítására.

(2) A pályázati eljárás mellőzésével önkormányzati lakás határozott idejű bérlője lehet az a személy aki:

(3) A kérelmet a Képviselő-testület a szakbizottság javaslata alapján bírálja el, és dönt a korábbi bérleti jogviszony megújításáról illetve annak időtartamáról, mely az 5 évet nem haladhatja meg.

7. § (1) Szociális körülmények alapján lakás határozott időre legfeljebb 5 évre adható bérbe.

(2) A határozott idő leteltével a bérleti jogviszony elhelyezési kötelezettség nélkül szűnik meg.

(3) A bérlő a bérleti jogviszony lejárta előtt legkésőbb 60 nappal nyújthat be kérelmet a rendelet 6. §-a alapján a bérleti szerződés megújítására.

8. § (1) A képviselő-testület, az önkormányzat és költségvetési szervei által foglalkoztatott személyek számára, illetve a város területén közfeladatot ellátó szakemberek lakáshelyzetének megoldása érdekében önkormányzati bérlakást biztosíthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt önkormányzati bérlakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(3) A lakás szolgálati jelleggel a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásának időtartamára, a közfeladat ellátásának időtartamára adható bérbe.

(4) A bérleti szerződés határozott időtartamra, legfeljebb 10 évre köthető meg.

(5) A bérleti szerződés megújítására - a munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásától vagy közfeladat ellátásától függetlenül - csak abban az esetben van lehetőség, ha a korábban létrejött bérleti jogviszony időtartalma nem érte el a 10 évet, és azt a hosszabbítás időtartamával együtt sem haladja meg.

(6) Amennyiben a bérlő munkavégzésre irányuló jogviszonya a meghatározott idő eltelte előtt megszűnik, elhelyezésre nem tarthat igényt.

9. § (1) Lakásgazdálkodási érdekből, piaci alapokon nyugvó bérbeadással bérbe adható lakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza

(2) Pályázat útján olyan nagykorú személy választható bérlőnek, aki az ország területén másik lakásingatlan tulajdonjogával, továbbá önálló állami vagy önkormányzati lakás bérletével nem rendelkezik.

(3) Jövedelmi viszonyai alapján azzal a személlyel köthető bérleti szerződés, akinek a saját és a vele közös háztartásában élő, és vele együtt költöző közeli hozzátartozójának egy főre jutó havi nettó átlagjövedelme a kérelem benyújtását megelőző 180 nap alapján meghaladja a bérbeadáskori saját jogú öregségi nyugdíj legkisebb összegének 300%-át, illetve egyedülálló személy esetén 400%-át.

(4) Azon pályázóval, aki más állami vagy önkormányzati lakás bérlője, a lakásbérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha előző lakására vonatkozó bérleti szerződését megszünteti. A megszüntetés időpontjának meg kell előznie a pályázaton elnyert bérleti jogviszony kezdő időpontját.

10. § (1) A piaci alapon bérbe adható lakások bérlő kiválasztása pályázati eljárással történik.

(2) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(3) A hirdetményi időszak időtartama 15 nap, azonban a 15 napos időtartam automatikusan meghosszabbodik addig, amíg legalább egy pályázó nem jelezte részvételi szándékát.

11. § (1) A pályázatok elbírálása és rangsorolása során különösen az alábbi szempontokat kell figyelembe venni:

(2) A pályázatokat a képviselő-testület az önkormányzati szakbizottság javaslata alapján bírálja el, és dönt a pályázat nyerteséről.

12. § (1) Amennyiben a meghirdetett lakásra csak egy pályázó jelentkezik, akkor a lakást a meghirdetett feltételekkel kell a pályázó részére bérbe adni.

(2) A lakásbérleti szerződés határozott időre, maximum öt éves időtartamra köthető meg.

(3) A bérleti szerződés csak akkor köthető meg, amennyiben a pályázó a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg megfizeti az egyhavi lakbér összegének megfelelő kauciót.

(4) Amennyiben a bérleti szerződés megkötésével egyidejűleg a nyertes pályázó nem fizeti meg a kaució összegét a bérbeadó a soron következő (második) legjobb pályázóval jogosult a lakásbérleti szerződést megkötni. A soron következő második legjobb pályázó személyéről a pályázat elbírálásáról szóló képviselő-testületi határozatban rendelkezni kell.

(5) Amennyiben a bérlő a bérleti jogviszony (2) bekezdésben meghatározott időtartama alatt a bérleti szerződésből eredő - különösen a lakbérfizetésre és rezsiköltségek fizetésére vonatkozó - kötelezettségeit maradéktalanul és az előírt határidőre teljesíti, a bérleti jogviszony időtartama a bérlő kérelmére, a képviselő-testület döntése alapján egy alkalommal, legfeljebb kettő évre meghosszabbítható.

13. § (1) A lakás bérbeadásának feltétele minden esetben, hogy a lakásbérleti szerződés fennállása alatt a bérlő köteles életvitelszerűen a lakásban lakni.

(2) A bérlő a lakásból történő két hónapot meghaladó távollétét, annak indokát és időtartamát köteles írásban a bérbeadó részére bejelenteni.

(3) A két hónapot meghaladó indokolt távollét esetei különösen:

(4) A lakás vagy annak bármely része albérletbe nem adható.

14. § (1) A lakás átadásakor leltár, illetve jegyzőkönyv készül, melyben fel kell tüntetni a lakásberendezéseket, azok tényleges állapotát, valamint a bérlő esetleges észrevételeit. A lakás átadás-átvételének megtörténtét a bérbeadó képviselője és a bérlő aláírásával igazolja.

(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy a lakás az átadáskor rendeltetésszerű használatra alkalmas legyen.

(3) A bérlő és a vele együtt lakó személy a lakást, a lakásberendezéseket, a közös használatra szolgáló helyiségeket és a házhoz, lakáshoz tartozó területeket, továbbá az épület központi berendezéseit rendeltetésszerűen, gondosan, az együttélés követelményeinek megfelelően - a többi bérlő és tulajdonos jogainak és jogos érdekeinek sérelme nélkül - köteles használni.

(4) Az épülettel, illetve a közös használatra szolgáló helyiségekkel és területekkel összefüggő egyéb kötelezettségek teljesítésére a bérlő és a bérbeadó megállapodása az irányadó.

(5) A lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartásával, felújításával, illetőleg azok pótlásával, cseréjével kapcsolatos költségek viselésének részletes feltételeit a bérbeadó és a bérlő között létrejött megállapodásban kell rendezni.

(6) A bérbeadó a rendeltetésszerű használatot, valamint a bérlőnek a lakásra és annak berendezéseire vonatkozó karbantartási kötelezettsége teljesítését, a bérlő előzetes értesítése mellett, és a bérlő szükségtelen háborítása nélkül, évente egy alkalommal köteles ellenőrizni, melynek tűrésére a bérlő köteles. Az ellenőrzés során tapasztalt rendeltetésellenes használatot a bérlő azonnal köteles megszüntetni.

15. § (1) A bérbeadó és a bérlő megállapodhatnak abban, hogy a lakást a bérlő teszi rendeltetésszerű használatra alkalmassá.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzendő munkákat, munkák megkezdésének ill. befejezésének az időpontját a bérbeadó és a bérlő által elfogadott, költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő a költségvetés szerinti és számlákkal igazolt költségeinek megtérítését igényelheti a bérbeadótól. A költségtérítés az előzetes megállapodás szerint történhet készpénzfizetéssel, vagy egyedileg meghatározott lakbérmérséklés alapján.

16. § (1) A bérbeadó hozzájárulása szükséges a lakás átalakításához, korszerűsítéséhez.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor létrejött ilyen megállapodás esetén tételesen rögzíteni kell az elvégzeni kívánt munkákat, munkák megkezdésének ill. befejezésének az időpontját a bérbeadó és a bérlő által elfogadott, költségvetés szerinti bekerülési összeget.

(3) A bérlő a költségvetés szerinti és számlákkal igazolt költségeinek megtérítését igényelheti a bérbeadótól. A költségtérítés az előzetes megállapodás szerint történhet készpénzfizetéssel, vagy egyedileg meghatározott lakbérmérséklés alapján.

17. § (1) A bérlő a polgármester előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult befogadni élettársát vagy testvérét, továbbá a bérleménybe jogszerűen befogadott gyermekének házastársát.

(2) Nem adható hozzájárulás, ha a befogadni kívánt személy Csepreg közigazgatási területén beköltözhető lakástulajdonnal vagy önkormányzati bérlakással rendelkezik.

(3) A bérlő halála esetén a visszamaradó személy a lakásbérlet folytatására nem jogosult, illetve elhelyezésre nem tarthat igényt, és a bérlő halálától számított 30 napon belül a lakásból köteles kiköltözni.

18. § (1) Az a személy, aki a lakást jogcím nélkül használja, a jogcím nélküli használat kezdetétől számított két hónapig a lakásra megállapított lakbérrel azonos összegű használati díjat köteles fizetni.

(2) A jogcím nélküli lakáshasználó - az ilyen használat kezdetétől számított két hónap elteltét követő naptól - a lakásból való kiköltözésig emelt használati díjat köteles fizetni.

(3) Az emelt lakáshasználati díj mértéke a jogcím nélküli lakáshasználat kezdetétől számított

(4) Ha a jogcím nélküli lakáshasználó a szociális körülményei alapján kiválasztható bérlőkkel szembeni - e rendelet szerinti - feltételeknek megfelel, kérésére a használati díj mérsékelhető. A csökkentett használati díj sem lehet azonban kevesebb a lakás lakbérének háromszoros összegénél. A használati díj mérsékléséről a szakbizottság javaslatára a Képviselő-testület dönt.

19. § (1) A bérbeadó és a bérlő a határozatlan idejű lakásbérleti szerződést közös megegyezéssel megszüntetheti.

(2) Ha a bérlő a bérleményét, saját kezdeményezése alapján - másik önkormányzati lakás biztosítása nélkül - az önkormányzat részére visszaadja, az önkormányzat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - térítési díjat nem fizet. A lakást rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban kell visszaadni.

(3) Ha a lakásbérleti szerződés felmondására a lakástörvény 26. § (7) bekezdés alapján kerül sor, a bérbeadó - másik cserelakás biztosítása helyett - a bérlővel megállapodhat pénzbeli térítés fizetésében. A térítés mértéke nem haladhatja meg a felmondással érintett lakás forgalmi értékének 60%-át.

(4) A (3) bekezdés alapján kötendő megállapodást az illetékes szakbizottság egyetértő javaslata alapján a Képviselő-testület hagyja jóvá.

20. § (1) Ha a lakásbérlet a bérlő halála miatt szűnik meg, az örökös a hagyatéki tárgyakat a bérlő halálától számított 30 napon belül a lakásból köteles elszállítani. Ha ezt az örökös a megadott határidőben nem teszi meg, a bérbeadó a hagyatéki tárgyakat az örökös költségére és veszélyére raktárban, vagy arra alkalmas más helyiségben helyezheti el.

(2) Amíg az örökös hagyatéki tárgyakat a lakásból nem szállítja el, e rendeletben a jogcím nélküli lakáshasználat során megállapítható mértékű lakáshasználati díjat köteles fizetni.

21. § (1) Az önkormányzat tulajdonában álló lakásállomány komfort nélküli, komfortos, illetve összkomfortos besorolású.

(2) A lakások lakbérének mértékét a komfortfokozat és a bérbeadás módja figyelembe vételével e rendelet 2. melléklete tartalmazza.

(3) A lakbér mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév december 31-ig felülvizsgálja. Az újonnan megállapított lakbéreket január 1-jétől kell alkalmazni.

(4) A bérlő köteles a lakbért a szerződésben meghatározott összegben és időpontban a bérbeadónak, a közüzemi szolgáltatások díját pedig a szolgáltatónak, illetve a bérbeadónak, társasházban lévő lakások esetén - a közös képviselet díjával együtt - a társasháznak, az általa megjelöltek szerint megfizetni.

(5) A bérlő köteles a bérbeadó által külön szolgáltatásként nyújtott vízellátás és csatornahasználat (szennyvízelvezetés), valamint a központi fűtés és melegvíz-ellátás díját fogyasztásarányosan a hatályban lévő jogszabályok és a szolgáltatók díjszabása szerint határidőre megfizetni.

22. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadással érintett bérlők részére lakbértámogatás nyújtható. A lakbértámogatás megállapítására – jogosultsági feltételek, a támogatás mértéke és eljárási szabályok tekintetében – a szociális ellátásokról szóló mindenkor hatályos önkormányzati rendeletnek a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez igényelhető települési támogatásra vonatkozó szabályai irányadóak.

23. § (1) Ha az önkormányzati bérlakást a Lakástörvény 49. § (1) bekezdésében felsorolt elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, a vételár a bérlő által a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházás összegével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, melyből a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár legalább 40 %-át köteles egy összegben megfizetni. Az értéknövelő beruházások körében csak a bérlő által számlával igazolt költségek ismerhetőek el.

(2) A vevő részére – kérelmére – legfeljebb 10 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. A vételárhátralékra a kamat évi mértéke 10 %.

(3) Amennyiben a vevő a teljes vételár megfizetését a szerződés megkötésével egyidejűleg vállalja, a vételárból 20 % kedvezmény illeti meg.

(4) Ha a vevő a szerződés megkötésekor a 40 %-os kötelező előtörlesztésen felül a fennmaradó teljes vételárhátralékot az adásvételi szerződés megkötésétől számított hat hónapon belül - az esedékes havi törlesztőrészletekkel csökkentve - készpénzben fizeti ki, a vételárhátralékra 20 %-os árengedmény illeti meg. A vételárhátralék teljes kiegyenlítése esetén az árengedmény mértéke a szerződés megkötésétől számított

(5) Az Ltv. 49. §-ában szabályozott elővásárlási joggal érintett lakás bérbeadója a lakásra vonatkozó, megfelelően felszerelt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő vásárlási ajánlatot nyolc napon belül köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.

(6) Ha az elővásárlásra jogosult harminc napon belül úgy nyilatkozik a bérbeadó felé, hogy az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződést – az ajánlat tartalmának megfelelően – vele kell megkötni.

(7) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

24. § Az elővásárlási joggal nem érintett lakások elidegenítésére az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló mindenkor hatályos rendelet szabályai az irányadók.

25. § Az önkormányzat, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került lakóépületeinek (a bennük lévő lakások) elidegenítéséből származó bevételén túl, elkülönített számlán köteles elhelyezni az egyéb lakások elidegenítéséből, bérletéből származó bevételeit, melyet különösen a Ltv. 62. § (3) bekezdésben foglalt célokra kell felhasználni.

26. § (1) Esély Otthon keretében történő hasznosítással érintett lakások jegyzékét az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Pályázat útján, legfeljebb 2 éves időtartamra olyan 18-35. életévét betöltött személy választható lakáshasználónak, aki vagy akinek az együttköltöző hozzátartozója

(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételt valamennyi együttköltöző személynek-, míg a b)-d) pontokban meghatározott feltételeket legalább a pályázó személynek teljesíteni szükséges.

(4) A pályázatban előírt jogosultsági feltételeket a lakhatás fennállása alatt folyamatosan teljesíteni kell.

27. § (1) Nem vehet részt a pályázaton, aki korábban már részesült az Esély Otthon keretében történő lakhatásban.

(2) Azon pályázóval, aki más állami vagy önkormányzati lakás bérlője, a lakásbérleti szerződés csak akkor köthető meg, ha előző lakására vonatkozó bérleti szerződését megszünteti. A megszüntetés időpontjának meg kell előznie a pályázaton elnyert bérleti jogviszony kezdő időpontját.

28. § (1) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:

(2) A hirdetményi időszak időtartama 15 nap, azonban a 15 napos időtartam automatikusan meghosszabbodik addig, amíg legalább egy pályázó nem jelezte részvételi szándékát.

29. § (1) A pályázatok elbírálása és rangsorolása során előnyben kell részesíteni különösen a 30. életévüket be nem töltött-, valamint a település közintézményeiben foglalkoztatott pályázókat.

(2) A pályázatokat a képviselő-testület bizottságainak javaslata alapján bírálja el, és dönt a pályázat nyerteséről.

30. § (1) A lakás használatáért ellentételezés a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve nem kérhető.

(2) A lakás használója köteles viselni a lakásban és a közös használatú helyiségben keletkezett rezsiköltségeket.

31. § A képviselő-testület az önkormányzat tulajdonában álló, nem lakás besorolású helyiségeket a helyiség hasznosítása céljából kérelmezőnek pályázati kiírás mellőzésével kiadhatja.

32. § (1) A szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig lehet megkötni.

(2) A bérleti szerződés megkötésekor a félnek 32. § (4) bekezdés a) pontban megjelölt tartozása nem lehet.

33. § (1) A helyiségbérleti szerződést több fél együttesen is megkötheti.

(2) Önálló bérlet esetén bérlőtársi jogviszony utólag is létesíthető.

(3) Meglévő bérlőtársi jogviszonyhoz - a bérlőtársak megállapodásával - újabb bérlőtárs is csatlakozhat.

(4) Nem létesíthető utólag bérlőtársi jogviszony, ha:

(5) A bérlő a helyiség bérleti jogát másra nem ruházhatja át, nem cserélheti el, a helyiséget albérletbe nem adhatja.

34. § Az önkormányzat költségvetési szervei a saját feladataikhoz biztosított önkormányzati helyiségeket a 31–33. §, valamint a 35–36. § rendelkezéseinek megfelelően adhatják bérbe.

35. § (1) A bérbeadó a helyiséget a bérleti szerződésben megjelölt időpontban, állapotban, felszereltséggel, leltár szerint köteles a bérlőnek átadni.

(2) A bérlő a helyiség használatáért bérleti díjat köteles fizetni. A bérleti díj tekintetében a felek megállapodása az irányadó, de a bérleti díj nem lehet kevesebb az önköltség számítási szabályzatban meghatározott összegnél.

(3) A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenységének gyakorlásához szükséges módon kialakítsa, felszerelje, illetőleg berendezze.

(4) Külön szolgáltatások nyújtásában a bérbeadó és a bérlő megállapodhat.

(5) A bérbeadó a helyiség átadásakor és a bérleti jogviszony időtartama alatt szavatolja, hogy az megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

(6) A bérbeadó a helyiségben folytatható tevékenységet, üzletkört is meghatározhatja.

36. § (1) A helyiséget jogcím nélkül használó az önkormányzatnak helyiséghasználati díjat köteles fizetni, mely a helyiség használatáért korábban fizetett bérleti díjjal megegyező összeg.

(2) A használati díjat a jogcím nélküli használat kezdetétől számított egy hónap elteltétől három hónapig a kétszeresére, a negyedik és az ezt követő hónapokban pedig a háromszorosára kell emelni.

(3) A bérbeadó a jogcím nélküli használót a jogkövetkezményekről, a használati díj mértékéről, annak megfizetésének időpontjáról, módjáról köteles tájékoztatni. A helyiségbérleti jog nem ruházható át.

37. § A helyiségbérleti díj mértékét a Képviselő-testület évente, tárgyév december 31-ig felülvizsgálja. Az újonnan megállapított bérleti díjat január 1-jétől kell alkalmazni.

38. § (1) Ha az önkormányzati helyiséget a Lakástörvény 58. § (1) bekezdésében felsorolt elővásárlási joggal rendelkező személy vásárolja meg, a vételár a bérlő által a helyiségre fordított és meg nem térített értéknövelő beruházás összegével csökkentett beköltözhető forgalmi érték 100 %-a, melyből a vevő a szerződés megkötésével egyidejűleg a vételár legalább 40 %-át köteles egy összegben megfizetni. Az értéknövelő beruházások körében csak a bérlő által számlával igazolt költségek ismerhetőek el.

(2) A vevő részére – kérelmére – legfeljebb 3 évi részletfizetési kedvezményt kell biztosítani. A vételárhátralékra a kamat évi mértéke 10 %.

(3) Amennyiben a vevő a teljes vételár megfizetését a szerződés megkötésével egyidejűleg vállalja, a vételárból 10 % kedvezmény illeti meg.

(4) Az Ltv. 58. §-ában szabályozott elővásárlási joggal érintett helyiség bérbeadója a helyiségre vonatkozó, megfelelően felszerelt, a jogszabályi előírásoknak megfelelő vásárlási ajánlatot nyolc napon belül köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.

(5) Ha az elővásárlásra jogosult harminc napon belül úgy nyilatkozik a bérbeadó felé, hogy az ajánlat tartalmát elfogadja, a szerződést – az ajánlat tartalmának megfelelően – vele kell megkötni.

(6) Amennyiben a vevő a helyiség részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyeztetni.

39. § Az elővásárlási joggal nem érintett helyiségek elidegenítésére az önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló mindenkor hatályos rendelet szabályai az irányadók.

40. § Az önkormányzat tulajdonában levő lakások és nem lakáscélú helyiségek bérletéről szóló 3/2017. (II. 24.) rendelet alapján kötött szerződések felülvizsgálatának határideje 2024. január 31.

42. § Ez a rendelet 2023. október 9-én lép hatályba.