Ják Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 10. 02- 2019. 10. 26Ják Község Önkormányzat Képviselő-testülete 6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2017. 10. 02- 2019. 10. 26
Ják község Önkormányzat Képviselő-testületének
6/2014. (VI. 11.) önkormányzati rendelete
Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ják község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§
(1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14.
(a továbbiakban: Hivatal).
II. Fejezet
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
3.§
A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) önkormányzati segély megállapítása
b) ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése
c) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
d) a méltányossági közgyógyellátással való jogosultsággal
e) étkeztetés
f) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése
g) a közterület használat engedélyezése
h) a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása
i) a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása
j) dönt közterület-használati hozzájárulás megadásáról
k) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok
megtétele
l) közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az
ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit
m) észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről,
felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra
n) adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az
államháztartás információs rendszere keretében
o) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése 6.-MFt értékhatárig.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
4.§
(1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
5.§
(1) A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a
korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell
megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem
tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat.
Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok
benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a
lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő
ügyek.
(5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek
megfelelően 6.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a
testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen
értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a
nyilvánosság.
A meghívó
6.§
(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
(a) állandó meghívottként:
(ab) a jegyzőt,
(ac) akit a polgármester megjelöl.
(b) eseti meghívottként:
(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
(bb) az önkormányzati intézmények vezetőit,
(bc) civil szervezetek képviselőit, ha a falu lakosságát érinti az adott kérdés
(bd) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely
magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási
jog, amelyre meghívták.
(5) A meghívó tartalmazza:
(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
(b) a napirendi pontok felsorolását; előadóját
(c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével
egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő
kifüggesztéssel történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
7.§
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli
előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület
tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.
A tájékoztatók és beszámolók
8.§
(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot
érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály
kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
(2) A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
9.§
Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
Képviselő-testület ülése
10.§
A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
Zárt ülés módja
11.§
(1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A Képviselő-testület egy ülésen
egyszer tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülése végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
IV. Fejezet
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
12.§
(1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak
alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és
kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
13.§
A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés
napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
14.§
(1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden
előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel,
amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem
jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés
elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása
15.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő
kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő
rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
16.§
(1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának
jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott
a) visszavonja és újratárgyalja.
A szavazás módja
17.§
(1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen
válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat,
végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján
lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
Titkos szavazás
18.§
(1) A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is
kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.
(2) Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap,
melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
(3) A titkos szavazást követően a jegyző a Képviselő-testület egy, az ügyben nem érintett tagjával együttesen
megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(4) A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített
jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
A képviselő-testületi határozat
19.§
(1) A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos
sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
(2) A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
V. fejezet
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
20.§
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
(a) polgármester
(b) alpolgármester
(c) képviselő
(d) jegyző
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű
előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat
esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet
módosítására.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A
kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel
időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az
önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.
(6) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
(7) A rendeletek eredeti példányának a beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyv
21.§
(1) A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
(2) A jegyzőkönyvek tárolása a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében történik.
A jegyzőkönyvekbe való betekintésre is itt van lehetőség.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
22.§
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester.
(4) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
- Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit,
valamint a Hivatal gazdálkodását.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban
foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a
polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével –
nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a
vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a
vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak
nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni
a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
- Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
(5) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről
rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot
alakíthat.
Az összeférhetetlenség
23.§
(1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a
Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
(2) A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke –
akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.
(3) A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására
irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a
Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
24.§
(1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjasként látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:(a) nyilatkozik a sajtónak, a
hírközlő szerveknek;
A jegyző
25.§
(1) A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a
jegyző feladatait a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal jáki székhelyén dolgozó adóügyi vezető tanácsos látja el.
(2) A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-
testületi ülésen jelzi.
A közös önkormányzati hivatal
26. §
(1) Ják és Nárai Községek Önkormányzatai a Mötv. 84.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az
önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. április 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
(2) A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
VIII. Fejezet
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
27.§
(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az
alábbi társulásokban vesz részt:
- Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása.
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása.
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék
kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
IX. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,
közmeghallgatás, lakossági fórumok
28.§
A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés
eljárási rendjét.
29.§
(1) A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.
(2) A közmeghallgatás helyéről, idejéről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.
(3) A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
30.§
(1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő
közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
(2) Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
X. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
31.§
(1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket
külön önkormányzati rendelet határozza meg.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
32.§
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete.
Ják, 2014. június 10.
/: Szemes István:/ /: Kovácsné Rába Anita:/
polgármester mb. jegyző
Záradék:
A rendelet 2014. június 11-én kihirdetésre került.
Ják, 2014. június 11.
/: Kovácsné Rába Anita:/
mb. jegyző
Ják község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§
- Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban:
Önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14.
(3) Az Önkormányzat hivatala: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth
L. u. 14. (a továbbiakban: Hivatal).
II. Fejezet
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
3.§
A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
a) önkormányzati segély megállapítása
b) ápolási díj megállapítása, felülvizsgálata és megszüntetése
c) a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítése
d) a méltányossági közgyógyellátással való jogosultsággal
e) étkeztetés
f) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése
g) a közterület használat engedélyezése
h) a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása
i) a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása
j) dönt közterület-használati hozzájárulás megadásáról
k) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok
megtétele
l) közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az
ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit
m)észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről,
felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra
n) adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az
államháztartás információs rendszere keretében
o) önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése 6.-MFt értékhatárig.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
4.§
(1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
5.§
(1)A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a
korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell
megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem
tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat.
Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok
benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a
lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő
ügyek.
(5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek
megfelelően 6.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a
testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen
értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a
nyilvánosság.
A meghívó
6.§
(1) A Képviselő-testület ülésére meg kell hívni:
(a) állandó meghívottként:
(ab) a jegyzőt,
(ac) akit a polgármester megjelöl.
(b) eseti meghívottként:
(ba) a napirendi pont előterjesztőjét,
(bb) az önkormányzati intézmények vezetőit,
(bc) civil szervezetek képviselőit, ha a falu lakosságát érinti az adott kérdés
(bd) minden olyan személyt, akinek jelenlétére az ülésen szükség van.
(2) A Képviselő-testület ülésén a Képviselő-testület tagjai szavazati joggal vesznek részt, amely
magában foglalja a tanácskozás jogát is.
(3) Az állandó meghívottakat – a (2) bekezdés kivételével - kizárólag tanácskozási jog illeti meg.
(4) Az eseti meghívottakat kizárólag ahhoz a napirendi ponthoz kapcsolódóan illeti meg tanácskozási
jog, amelyre meghívták.
(5) A meghívó tartalmazza:
(a) a Képviselő-testületi ülés időpontját és helyét;
(b) a napirendi pontok felsorolását; előadóját
(c) a kiadásának időpontját és a polgármester aláírását.
(6) A meghívóban szereplő napirendi pontok sorrendjére a polgármester tesz javaslatot.
(7) A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével
egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő
kifüggesztéssel történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
7.§
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli
előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület
tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.
A tájékoztatók és beszámolók
8.§
(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot
érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály
kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
- A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
9.§
Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
Képviselő-testület ülése
10.§ A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott
alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
Zárt ülés módja
11.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A
Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülése végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
IV. Fejezet
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
12.§
(1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak
alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és
kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
13.§
A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés
napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
14.§
(1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden
előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel,
amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem
jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés
elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása
15.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő
kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő
rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
16.§
(1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának
jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott
a) visszavonja és újratárgyalja.
A szavazás módja
17.§
(1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen
válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat,
végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján
lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
Titkos szavazás
18.§
- A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is
kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.
- Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap,
melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
- A titkos szavazást követően a jegyző a Képviselő-testület egy, az ügyben nem érintett tagjával együttesen megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
- A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített
jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
A képviselő-testületi határozat
19.§
- A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos
sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
- A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
V. fejezet
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
20.§
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
(a) polgármester
(b) alpolgármester
(c) képviselő
(d) jegyző
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű
előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat
esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet
módosítására.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel történik. A
kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani rávezetve a kifüggesztés és a levétel
időpontját. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az
önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.
(6) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
(7) A rendeletek eredeti példányának a beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyv
21.§
- A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
- A jegyzőkönyvek tárolása a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében történik.
A jegyzőkönyvekbe való betekintésre is itt van lehetőség.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
22.§
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester.
(4) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
- Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit,
valamint a Hivatal gazdálkodását.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban
foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a
polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével –
nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a
vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a
vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak
nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni
a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
- Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
- A bizottság feladatkörébe tartozik a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés
(5) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről
rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot
alakíthat.
Az összeférhetetlenség
23.§
- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a
Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
- A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke –
akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.
- A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására
irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a
Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
24.§
(1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjasként látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:(a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
A jegyző
25.§
- A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a
jegyző feladatait a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal jáki székhelyén dolgozó adóügyi vezető tanácsos látja el.
- A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-
testületi ülésen jelzi.
A közös önkormányzati hivatal
26. §
- Ják és Nárai Községek Önkormányzatai a Mötv. 84.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az
önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. április 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
- A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
VIII. Fejezet
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
27.§
(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb
megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
- Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása.
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása.
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék
kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
IX. Fejezet
Helyi népszavazás, népi kezdeményezés,
közmeghallgatás, lakossági fórumok
28.§
A Képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és a népi kezdeményezés
eljárási rendjét.
29.§
- A Képviselő-testület évente egy alkalommal közmeghallgatást tart.(2) A közmeghallgatás
helyéről, idejéről az Önkormányzat hirdetőtábláján történő meghívó kifüggesztése útján a rendezvény előtt legalább 3 nappal tájékoztatni kell.
- A közmeghallgatásra a Képviselő-testület működésére vonatkozó szabályok az irányadóak.
30.§
- A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő
közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
- Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
X. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
31.§
(1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket
külön önkormányzati rendelet határozza meg.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
32.§
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete.
Ják, 2014. június 10.
/: Szemes István:/ /: Kovácsné Rába Anita:/
polgármester mb. jegyző
Záradék:
A rendelet 2014. június 11-én kihirdetésre került.
Ják, 2014. június 11.
/: Kovácsné Rába Anita:/
mb. jegyző
Ják község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Ják község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatala: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14. (a továbbiakban: Hivatal)
Kirendeltsége: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Nárai Kirendeltsége (9797 Nárai, Petőfi S. u. 41.).
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(8) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen Ják község címere, a köríven pedig
„Ják Község Önkormányzata” felirat található.)
II. Fejezet
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
3.§
(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alaptevékenységeket kormányzati funkciókat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
(4) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervezetek támogatása,
(5) A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
- kamatmentes kölcsön megállapítása
- dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási ügyekben
- elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését
- étkeztetés
- az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése
- dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben
- dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői feladatok ügyében
- dönt a közterület-használatáról és a település védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben
- a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele
- tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben
- közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit
- észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről,
felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra
- adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az
államháztartás információs rendszere keretében
- önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése 6.-MFt értékhatárig.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
4.§
(1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
5.§
(1)A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a
korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell
megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem
tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat.
Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok
benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a
lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő
ügyek.
(5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek
megfelelően 6.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a
testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen
értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a
nyilvánosság.
A meghívó
6.§
A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját,
b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja
c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint: Jáki Sportegyesület, Ják Község Fejlődésért Alapítvány képviselőjét.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
7.§
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli
előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület
tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.
A tájékoztatók és beszámolók
8.§
(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot
érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály
kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
- A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
9.§
Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
Képviselő-testület ülése
10.§ A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott
alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
Zárt ülés módja
11.§ (1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni. A
Képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülése végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
IV. Fejezet
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
12.§
(1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak
alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és
kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni.
Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
13.§
A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés
napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
14.§
(1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden
előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel,
amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem
jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés
elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása
15.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő
kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő
rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat
visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
16.§
(1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának
jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott
a) visszavonja és újratárgyalja.
A szavazás módja
17.§
(1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati
javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen
válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat,
végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján
lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
(8) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
Titkos szavazás
18.§
- A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is
kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.
- Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap,
melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
- A titkos szavazást követően a jegyző a Képviselő-testület egy, az ügyben nem érintett tagjával együttesen megszámolja a szavazatokat, az eredményt ismerteti, melyet 2 példányos jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
- A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített
jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
A képviselő-testületi határozat
19.§
- A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően - folyamatos
sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
- A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
V. fejezet
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
20.§
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
(a) polgármester
(b) alpolgármester
(c) képviselő
(d) jegyző
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű
előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat
esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet
módosítására.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján (9798 Ják, Kossuth u. 14.) történő kifüggesztéssel történik.
(6) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
(7) A rendeletek eredeti példányának a beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyv
21.§
- A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
- A jegyzőkönyvek tárolása a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében történik.
A jegyzőkönyvekbe való betekintésre is itt van lehetőség.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
22.§
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester.
(4) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
- Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit,
valamint a Hivatal gazdálkodását.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban
foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a
polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével –
nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a
vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a
vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak
nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni
a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
- Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
- a bizottság feladatkörébe tartozik a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés
(5) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről
rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot
alakíthat.
Az összeférhetetlenség
23.§
- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a
Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
- A polgármester a kezdeményezést 30 munkanapon belül köteles a Bizottság elnöke –
akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.
- A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására
irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a
Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
24.§
(1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjasként látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:(a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
A jegyző
25.§
- A jegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző tartós akadályoztatása esetén a
jegyző feladatait a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal jáki székhelyén dolgozó adóügyi vezető tanácsos látja el.
- A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-
testületi ülésen jelzi.
A közös önkormányzati hivatal
26. §
- Ják és Nárai Községek Önkormányzatai a Mötv. 84.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az
önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. április 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
- A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
VIII. Fejezet
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
27.§
(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb
megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
- Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása.
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása.
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék
kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
IX. Fejezet
Közmeghallgatás
28. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a költségvetés megtárgyalását megelőzően közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást.
Lakossági fórum
29. §
(1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
(2) Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
Helyi népszavazás
30. §
(1) A helyi népszavazást a választópolgárok 20 %-a kezdeményezheti.
X. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
31.§
(1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket
külön önkormányzati rendelet határozza meg.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
32.§
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete.
Ják, 2014. június 10.
/: Szemes István:/ /: Kovácsné Rába Anita:/
polgármester mb. jegyző
Záradék:
A rendelet 2014. június 11-én kihirdetésre került.
Ják, 2014. június 11.
/: Kovácsné Rába Anita:/
mb. jegyző
1.sz. melléklet
Kormányzati funkciók
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096010 Óvodai intézményi étkeztetés
096020 Iskolai intézményi étkeztetés
102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
105010 Munkanélküli aktív korúak ellátása
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek
Ják község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének d.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a következőket rendeli el:
I. Fejezet
Általános rendelkezések
1.§
A Képviselő-testület és szervei számára a jogszabályokban foglalt feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.
2.§
(1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése:
Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)
(2) Az önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14.
(3) Az önkormányzati jogok gyakorlására feljogosított szervezet: Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).
(4) Az önkormányzat illetékességi területe: Ják község közigazgatási területe.
(5) Az Önkormányzat hivatala: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. u. 14. (a továbbiakban: Hivatal)
Kirendeltsége: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Nárai Kirendeltsége (9797 Nárai, Petőfi S. u. 41.).
(6) Az önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.
(7) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben állapítja meg.
(8) Az önkormányzat pecsétje: kör alakú, a középen Ják község címere, a köríven pedig
„Ják Község Önkormányzata” felirat található.)
II. Fejezet
A Képviselő-testület feladat és hatásköre
3.§
(1) Az önkormányzat ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (a továbbiakban: Mötv.) meghatározott feladatokat, saját hatáskörében dönti el a feladatok ellátási módját.
(2) Az önkormányzat által ellátandó alap-tevékenységeket, kormányzati funkciókat az 1. sz. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat – saját felelősségére – vállalkozási tevékenységet folytathat. Ennek megfelelően:
a) külön egyedi döntéseket követően közvetlenül részt vehet vállalkozásban,
b) a helyi önkormányzati politikával illetőleg annak eszközeivel, módszereivel és konkrét formáival (pl. helyi adópolitikával, telek- és ingatlanértékesítéssel, stb.) vállalkozás-élénkítő, piacgazdaság barát környezetet teremt.
(4) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:
a) civil szervezetek támogatása,
(5) A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:
- kamatmentes kölcsön megállapítása
- dönt a szociális rendelet szerint hatáskörébe utalt segélyezési és egyéb szociális ellátási ügyekben
- elrendeli az általa megállapított és jogosulatlanul felvett ellátás visszafizetését
- étkeztetés
- az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése
- dönt a közterület használat iránt benyújtott kérelmekben
- dönt a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényben meghatározott közútkezelői feladatok ügyében
- dönt a közterület-használatáról és a település védelméről szóló rendeletben meghatározott ügyekben
- a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok megtétele
- tulajdonosi nyilatkozatot tesz az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben
- közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit
- észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről,
felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra
- adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az
államháztartás információs rendszere keretében
- önkormányzati tulajdonú ingatlan értékesítése 6.-MFt értékhatárig.
III. Fejezet
A Képviselő-testület működése, nyilvánossága és összehívása
A Képviselő-testület ülése
4.§
(1) A Képviselő-testület a munkáját rendes és rendkívüli ülés keretében végzi.
(2) A Képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.
A testületi ülés összehívása
5.§
(1)A Képviselő-testület ülését a polgármester és alpolgármester egyidejű akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze.
(2) Az ülés meghívóját és az előterjesztéseket a képviselő-testületi tagoknak olyan időpontban kell megküldeni, hogy azt az ülés előtt legalább 3 nappal megkapják.
(3) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.
(4) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat.
Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.
(5) A testület előzetes jóváhagyása nélkül a polgármester az éves költségvetési rendeletnek megfelelően 6.000.000,- Ft értékhatárig dönt a forrásfelhasználásról, melyről köteles a testületet a soron következő ülésen tájékoztatni.
(6) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.
A meghívó
6.§
(1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni:
a) a napirend előadóját,
b) akinek meghívását a polgármester és a testület indokoltnak tartja
c) önszerveződő közösségeket tevékenységi körük szerint: Jáki Sportegyesület, Ják Község Fejlődésért Alapítvány képviselőjét.
(2) Az ülést úgy kell írásban összehívni, hogy a meghívót – annak mellékleteivel együtt - legalább az ülést megelőző harmadik napon kézhez kapják a meghívottak. A Képviselő-testület ülésének időpontjáról, helyéről, és napirendjéről – a meghívó kiküldésével egy időben - a lakosságot is tájékoztatni kell. A tájékoztatás a helyi hirdetőtáblákon történő kifüggesztéssel történik.
A Képviselő-testületi ülés előterjesztései
7.§
(1) A testületi ülésre az előterjesztés írásban és szóban kerülhet benyújtásra, az írásbeli előterjesztéseket a meghívóval együtt az ülés előtt 3 nappal meg kell küldeni a Képviselő-testület tagjai részére.
(2) Halaszthatatlan esetben az írásbeli előterjesztéseket az ülés megkezdése előtt kell kiosztani.
(3) Írásban kerül benyújtásra a rendelet-tervezet, a költségvetés végrehajtásáról szóló beszámoló.
A tájékoztatók és beszámolók
8.§
(1) Tájékoztatásra és beszámolóra bármilyen, az Önkormányzatot érintő, illetve az Önkormányzatot érdeklő kérdésekben kerülhet sor a Képviselő-testület ülésén, amennyiben azt jogszabály kötelezően előírja, illetve ha azt a Képviselő-testület kéri.
- A tájékoztatás, beszámoló szóban vagy írásban történik.
Az előterjesztők
9.§
Testületi ülésen előterjesztés tételére bármely önkormányzati kérdésben a polgármester, az alpolgármester, a jegyző, a települési képviselő, a bizottság képviseletében a bizottság elnöke jogosult.
Képviselő-testület ülése
10.§
A Képviselő-testületi ülését a polgármester, távollétében a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester vezeti. Együttes akadályoztatásuk, vagy érintettségük esetén a képviselő-testület ülését a korelnök képviselő vezeti.
Zárt ülés módja
11.§
(1) A zárt ülésen megtárgyalandó napirendi pontokat egy blokkban kell megtárgyalni.
A képviselő-testület egy ülésen egyszer tart zárt ülést.
(2) A zárt ülésre a testületi ülése végén kerül sor.
(3) A zárt ülés elrendeléséről a Képviselő-testület szavaz.
(4) A zárt ülés lefolytatásának szabályai egyebekben megegyeznek a nyílt ülés szabályaival.
IV. Fejezet
A Képviselő-testületi ülés rendje
A jelenlét megállapítása
12.§
(1) A Képviselő-testület tagjai - a képviselő-testületi ülés megkezdése előtt – jelenléti ívet írnak alá.
(2) Az ülés elnöke a képviselő-testületi ülés megnyitásakor a jelenléti ív alapján megállapítja és kihirdeti a jelenlévő képviselők számát.
(3) Határozatképtelenség esetén a képviselő-testületi ülést 5 napon belül ismételten össze kell hívni. Az összehívás írásban, új meghívó kiküldésével történik.
A napirendi pontok elfogadása
13.§
A határozatképes Képviselő-testület - a polgármester indítványára - megállapítja a testületi ülés napirendi pontjait, s annak sorrendjét.
A testületi ülés lefolytatása
14.§
(1) Az elfogadott napirendi pontoknak megfelelően az ülés elnöke a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:
(a) az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,
(b) az előadóhoz a Képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előadó rövid választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor.
(3) Egy-egy hozzászólás időtartama maximum 15 perc lehet.
(4) Az ülés elnöke a vitát akkor zárja le, ha a napirendhez további vagy ismételt hozzászólaló nem jelentkezik vagy a Képviselő-testület - egyszerű szótöbbséggel - a vita folytatását az ülés elnökének javaslatára mellőzi.
Az ülés rendjének fenntartása
15.§
(1) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülés elnöke gondoskodik. Ennek során:
(a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki eltért a tárgyalt témától vagy a tanácskozáshoz nem illő, sértő kifejezéseket használ;
(b) rendre utasíthatja azt a személyt, aki a Képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít;
(c) a tanácskozás rendjének megzavarása esetén rendreutasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.
(2) Az ülés elnökének a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.
A képviselő kizárása
16.§
(1) A személyes érintettségre vonatkozó bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezménye, hogy a tudomásra jutást követően a soron következő ülésen ismertetni kell.
(2) A Képviselő-testület azt a döntését, melyben a személyesen érintett képviselő szavazott visszavonja és újratárgyalja.
A szavazás módja
17.§
(1) Az ülés elnöke az előterjesztés és a vitában elhangzottak alapján a megfogalmazott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra.
(2) A szavazás kézfelemeléssel történik.
(3) A javaslat elfogadásához a jelenlevő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges.
(4) A szavazásra feltett kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra igennel vagy nemmel lehessen válaszolni.
(5) A szavazatok összeszámlálása után az ülés elnöke megállapítja az igen és a nem szavazatokat, végül a szavazástól tartózkodók számát.
(6) A határozathozatal után a napirend további tárgyalására nincs lehetőség.
(7) Elutasított határozati javaslat esetén az ügyet ismételten csak újabb tartalmú előterjesztés alapján lehet napirendre tűzni - leghamarabb a Képviselő-testület következő ülésén.
(8) Név szerinti szavazást a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, Mötv.-ben meghatározott ügyek kivételével bármely ügyben elrendelhet.
Név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselő-testületi tagok névsorát, a képviselő válaszát „igen”-nel vagy „nem”-mel adja meg.
A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
A szavazás eredményét a levezető elnök állapítja meg, illetőleg – a szavazatok téves összeszámlálása miatti panasz esetén – elrendeli a szavazás megismétlését.
Titkos szavazás
18.§
- A titkos szavazás elrendelését a Képviselő-testület jelenlévő tagjainak több mint fele is kezdeményezheti. Titkos szavazás akár nyilvános, akár zárt képviselő-testületi ülésen is kezdeményezhető.
- Titkos szavazáskor minden szavazásra jogosult képviselő-testületi tag szavazócédulát kap, melyen fel kell tüntetni az eldöntendő kérdést. A kérdés mellett három válaszlehetőség legyen: „igen”, "nem", "tartózkodom", mindhárom válasz mellet O-jel a válasz jelölésére. Valamennyi jelenlévő képviselő megkapja a szavazócédulát, melyen a döntését félreérthetetlenül kell jelölnie a O-be rajzolt X jellel. A szavazócédulákat össze kell hajtogatni és borítékba kell helyezni.
(3) A titkos szavazás külön szavazólapon, arra kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:
a) a szavazással eldöntendő kérdést,
b) a szavazás helyét, idejét,
c) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,
d) a szavazás során felmerült körülményeket,
e) a szavazás eredményét.
(4) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.
- A titkos szavazás eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülésről készített
jegyzőkönyvhöz kell csatolni. A szavazócédulákat 4 nap után meg kell semmisíteni.
A képviselő-testületi határozat
19.§
- A Képviselő-testület határozatait külön-külön - a naptári év elejétől kezdődően – folyamatos sorszámmal és évszámmal kell ellátni a következők szerint: ……./...... (év) (…..hó…..nap) Képviselő-testületi határozat.
- A testületi határozatokról a Hivatal nyilvántartást vezet.
V. fejezet
Az önkormányzati rendeletek, jegyzőkönyv
A rendeletalkotási eljárás főbb szabályai
20.§
(1) Az önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:
(a) polgármester
(b) alpolgármester
(c) képviselő
(d) jegyző
(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti elő.
(3) A rendelet-tervezet elkészítése során, a rendeletalkotás előtt megfelelő idő szükséges a jogszerű előkészítésre. A képviselő-testületi ülésen felmerülő rendelet-módosításra vonatkozó javaslat esetén legkorábban csak a soron következő Képviselő-testületi ülésen van lehetőség a rendelet módosítására.
(4) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg.
(5) Az önkormányzati képviselők a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet alkotását írásban kezdeményezhetik. Rendelet alkotás kezdeményezése esetén, a rendelet-tervezetet a képviselő-testület következő ülésén tárgyalja meg, a jegyző törvényességi szempontból történő áttekintése után.
A rendelet kihirdetése az Önkormányzat hirdetőtábláján (9798 Ják, Kossuth u. 14.) történő kifüggesztéssel történik. A kihirdetett rendeletet 15 napig kifüggesztve kell tartani. A jegyző intézkedik a rendeletek hirdetőtáblán történő kifüggesztéséről és az önkormányzat hivatalos honlapján való megjelentetéséről.
(6) A rendeleteket a Hivatal tartja nyilván.
(7) A rendeletek eredeti példányának a beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
A jegyzőkönyv
21.§
- A jegyzőkönyv eredeti példányának évenkénti beköttetéséről a jegyző gondoskodik.
- A jegyzőkönyvek tárolása a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében történik.
A jegyzőkönyvekbe való betekintésre is itt van lehetőség.
VI. Fejezet
A Képviselő-testület bizottságai
22.§
(1) A képviselő-testület az alábbi állandó bizottságot hozza létre: Pénzügyi és Gazdasági Bizottság.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő (3) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti.
(3) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet:
a) a polgármester;
b) az alpolgármester.
(4) Feladat és hatáskörében a Pénzügyi és Gazdasági Bizottság:
- Véleményezi és ellenőrzi az önkormányzat és szervei éves költségvetését, azok éves beszámolóit, valamint a Hivatal gazdálkodását.
- Nyilvántartja és ellenőrzi a képviselői vagyonnyilatkozatokat, azokat a jogszabályban foglaltaknak megfelelő technikai előírások szerint kell kezelni. Ezen belül a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozata – az ellenőrzéshez szolgáltatott azonosító adatok kivételével – nyilvános, még hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát titkosan kezeli. A Bizottság a vagyonnyilatkozat átvételéről köteles nyilvántartást vezetni, mely tartalmazza a vagyonnyilatkozatot átadó képviselő nevét, az átadás időpontját és a képviselő hozzátartozóinak nevét. A Bizottság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatokra vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
- Kivizsgálja az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést.
- Javaslatot tesz a polgármester illetményének emelésére.
- a bizottság feladatkörébe tartozik a képviselői összeférhetetlenség, méltatlanság kivizsgálásáról szóló előterjesztés
(5) A Képviselő-testület az általa meghatározott egyes önkormányzati feladatoknak az erről rendelkező döntésében megállapított ideig történő intézésére ideiglenes (ad hoc) bizottságot alakíthat.
Az összeférhetetlenség
23.§
- Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármesternek címezve a Hivatalban írásban kell benyújtani, megjelölve annak okát.
- A polgármester a kezdeményezést 10 napon belül köteles a Bizottság elnöke – akadályoztatása esetén az egyik bizottsági tag - részére átadni.
- A Bizottság az átvételt követő 10 napon belül köteles az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést kivizsgálni, s annak megállapításáról a kezdeményezést követő képviselő-testületi ülésen - de legkésőbb a kezdeményezést követő 30 napon belül - döntés céljából a Képviselő-testületet tájékoztatni.
(4) A Bizottság ülésére meg kell hívni az érintett felet, valamint a kezdeményezést benyújtót.
(5) A Bizottság elnöke köteles az összeférhetetlenségre vonatkozó iratokat elkülönítetten kezelni a Hivatalban e célra kijelölt helyen, továbbá gondoskodni az adatvédelmi szabályok betartásáról.
VII. Fejezet
A polgármester, az alpolgármester, a jegyző
A polgármester, alpolgármester
24.§
(1) A polgármester a megbízatását tiszteletdíjasként látja el.
(2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el feladatait.
(3) A polgármester a jogszabályban és e rendeletben már tárgyalt hatáskörén túlmenően:(a) nyilatkozik a sajtónak, a hírközlő szerveknek;
A jegyző
25.§
- A jegyzői és aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve a jegyző, aljegyző tartós akadályoztatása esetén a jegyző feladatait a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal jáki székhelyén dolgozó adóügyi vezető tanácsos látja el.
- A jegyző a Képviselő-testület jogszabálysértő döntése, működése esetén e tényt a képviselő-testületi ülésen jelzi.
A közös önkormányzati hivatal
26. §
- Ják és Nárai Községek Önkormányzatai a Mötv. 84.§ (1) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzatok működésével, valamint a polgármester vagy a jegyző feladat-és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladataik ellátására – 2013. április 1. napjától kezdődően közös önkormányzati hivatalt hoztak létre és tartanak fenn.
- A hivatal működésével kapcsolatos részletes szabályokat a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
VIII. Fejezet
A társulások
A társulásokra vonatkozó átfogó szabályok
27.§
(1) Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
- Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása.
- Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása, orvosi ügyelet ellátása.
- Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata szilárdhulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
IX. Fejezet
Közmeghallgatás
28. §
(1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, a költségvetés megtárgyalását megelőzően közmeghallgatást tart.
(2) A képviselő-testület egyéb önkormányzati ügyekben is tarthat közmeghallgatást.
Lakossági fórum
29. §
(1) A polgármester a lakosság, a különböző társadalmi szervezetek, egyesületek, önszerveződő közösségek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása érdekében – a közmeghallgatásra vonatkozó szabályok alapján – más fórumot is összehívhat.
(2) Az elhangzottak lényegét tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni.
Helyi népszavazás
30. §
(1) A helyi népszavazást legalább 350 választópolgár kezdeményezheti.
X. Fejezet
Az önkormányzat vagyona
31.§
(1) Az Önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket
külön önkormányzati rendelet határozza meg.
XI. Fejezet
Záró rendelkezések
32.§
(1) E rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Ják község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 11/2013. (XII. 6.) önkormányzati rendelete.
Ják, 2014. június 10.
/: Szemes István sk:/ /: Kovácsné Rába Anita sk:/
polgármester mb. jegyző
1.sz. melléklet
Kormányzati funkciók
011130 Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége
011220 Adó-, vám- és jövedéki igazgatás
013320 Köztemető-fenntartás és -működtetés
013360 Más szerv részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások
041233 Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás
041235 Vállalkozás részére foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülő személy foglalkoztatásához nyújtható támogatás
045160 Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása
064010 Közvilágítás
066010 Zöldterület-kezelés
066020 Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások
074031 Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032 Ifjúság-egészségügyi gondozás
081041 Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása
082091 Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092 Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
082093 Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek
082094 Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés
091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
096010 Óvodai intézményi étkeztetés
096020 Iskolai intézményi étkeztetés
102030 Idősek, demens betegek nappali ellátása
104051 Gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások
105010 Munkanélküli aktív korúak ellátása
106020 Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások
107051 Szociális étkeztetés
107060 Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
900020 Önkormányzatok funkcióra nem sorolható bevételei államháztartáson kívülről
900060 Forgatási és befektetési célú finanszírozási műveletek