Ják Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2024. 11. 13Ják Község Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2024. (XI. 11.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Ják Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Ják Község Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat).
(2) Az Önkormányzat székhelye: 9798 Ják, Kossuth L. utca 14.
(3) Az önkormányzat hivatala hivatalos elnevezése: Jáki Közös Önkormányzati Hivatal, székhelye: 9798 Ják, Kossuth utca 14. (a továbbiakban: hivatal), kirendeltségei a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Nárai Kirendeltsége (9797 Nárai, Petőfi Sándor utca 41.), valamint a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal Balogunyomi Kirendeltsége (9771 Balogunyom, Táncsics M. utca 2.).
(4) Az Önkormányzat jelképei:
a) a címer,
b) a zászló és
c) a pecsét.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott pecsét kör alakú, közepén Ják község címere, a köríven pedig Ják Község Önkormányzata felirat található.
2. § (1) Az önkormányzat által ellátott alaptevékenységeket, kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Az önkormányzat vállalja helyi civil szervezetek működési támogatását.
(3) A képviselő-testület által polgármesterre átruházott hatásköröket a 2. melléklet tartalmazza.
A képviselő-testület működése
3. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.
(2) A képviselő-testület szükség szerint – évente legalább hat alkalommal – rendes ülést tart.
(3) A polgármester távollétében az alpolgármester, mindkettejük tartós akadályoztatása esetén, illetve mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége esetén a képviselő-testület ülését a korelnök hívja össze.
(4) A képviselő-testületi ülésre, amennyiben a tárgyalandó napirend tevékenységi körüket érinti meg kell hívni a Jáki Szabadidős és Sportegyesület, a Jáki Kulturális Élet Egyesület, a Jáki Önkéntes Tűzoltó Egyesület valamint a Római Katolikus Egyházközösség képviselőjét. E napirend vonatkozásában a meghívottat tanácskozási jog illeti meg.
(5) Az ülés írásos meghívóját és az előterjesztéseket a képviselőknek, a tanácskozási joggal meghívottaknak, az előterjesztőknek az ülés előtt legalább 3 nappal kell kiküldeni, elsősorban elektronikus levél formában.
(6) A meghívónak tartalmazni kell az ülés helyét, időpontját, a javasolt napirendet és a napirend előadóját.
(7) A meghívót az önkormányzat hirdetőtábláján, a 9798 Ják, Kossuth u. 14. cím alatt közzé kell tenni.
(8) Az önkormányzat a meghívót az önkormányzat honlapján, a jak.hu oldalon is feltünteti.
(9) Rendkívüli ülés összehívása esetén, halasztást nem tűrő esetben az ülés összehívása telefonon vagy személyesen is történhet, legkésőbb az ülés időpontját megelőző napon.
1. A Képviselő-testület ülése, az ülésvezetés szabályai
4. § A képviselő-testület ülését a polgármesteri tisztség betöltetlensége, vagy a polgármester tartós akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindkét tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatása esetén a korelnök vezeti.
5. § (1) Az ülés megnyitásakor a polgármester megállapítja, hogy az ülést e rendelet előírásai szerint hívták össze, megállapítja az ülés határozatképességét, előterjeszti az ülés napirendjét, amelynek elfogadásáról a képviselő-testület határozattal dönt.
(2) A polgármester tájékoztatást ad a lejárt határidejű testületi döntések végrehajtásáról, az előző ülés óta átruházott hatáskörben hozott döntésekről, az előző ülés bejelentései nyomán tett intézkedésekről.
(3) A polgármester a határozatképesség fennállását az ülés alatt folyamatosan figyeli. Határozatképtelenség megállapítása esetén az ülést bezárja és a meg nem tárgyalt napirendi pontokkal nyolc napon belül újabb ülést hív össze.
2. Az előterjesztés
6. § (1) Az egyes napirendeket előterjesztés alapján tárgyalja a képviselő-testület, amelyek lehetnek rendelet- és határozattervezet, beszámoló és tájékoztató.
(2) Előterjesztés benyújtására jogosult:
a) polgármester,
b) képviselő,
c) képviselő-testület bizottsága,
d) beszámolási kötelezettséggel rendelkező személy és szervezet,
e) jegyző,
f) az önkormányzat által fenntartott intézmény vezetője.
(3) Kizárólag írásban készülhet az előterjesztés a következő témákban:
a) rendeletalkotás,
b) intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése,
c) helyi népszavazás kiírása,
d) gazdasági program,
e) társulás létrehozása és megszüntetése,
f) társuláshoz való csatlakozás, valamint társulásból történő kiválás,
g) személyi kinevezések, felmentések, fegyelmi és etikai ügyek,
h) a képviselővel, polgármesterrel szemben indított összeférhetetlenségi és méltatlansági eljárás,
i) minden olyan ügy, amelyben jogszabály előírja az írásbeli előterjesztés benyújtását.
(4) Az előterjesztésnek tartalmaznia kell mindazt az információt, amely alapján a képviselő-testület megalapozott döntést hozhat, illetve beszámoló és tájékoztató esetén az adott témáról teljes képet kaphat.
(5) Rendkívüli, halaszthatatlan döntést igénylő esetben a polgármester engedélyezheti az írásos előterjesztés, határozati javaslat ülésen történő kiosztását.
3. Napirendek vitája, döntéshozatal
7. § (1) Az egyes napirendek tárgyalásakor a polgármester minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, amelynek során a napirend előterjesztője újabb információkról rövid szóbeli kiegészítést tehet, majd az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai és a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyekre az előterjesztő választ ad.
(2) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A polgármester soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.
(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.
(4) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(5) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
8. § (1) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében, majd a végleges határozati javaslatról.
(2) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással, kézfelemeléssel hozza.
(3) Nyílt szavazás esetén „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.
(4) Szavazategyenlőség esetén az ülést levezető személy elrendelheti a szavazás egy ízben történő megismétlését.
9. § (1) A képviselő-testület bármely tagja javasolhatja titkos szavazás elrendelését, amelyről a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt.
(2) A titkos szavazás lebonyolítását az ülésen egyszerű szótöbbséggel megválasztott szavazatszámláló bizottság tagjai végzik a jegyző közreműködésével.
(3) A titkos szavazás lebélyegzett szavazólapon, szavazóurna igénybevételével történik.
(4) A szavazólapokat a jegyző a képviselő-testület tagja előtt bélyegzi le.
(5) Titkos szavazás esetén „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.
(6) A titkos szavazás eredményét külön jegyzőkönyvbe kell foglalni, amelyet a szavazatszámláló bizottság tagjai és a jegyző ír alá. A jegyzőkönyvet a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
10. § (1) A név szerinti szavazás esetén a polgármester felolvassa a képviselők nevét, a tagok pedig a nevük felolvasásakor szavaznak.
(2) Név szerinti szavazás esetén „igen”, „nem” és „tartózkodom” szavazat adható le.
(3) A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyv készül, melyet a polgármester és a jegyző ír alá.
4. Az ülés rendjének fenntartása
11. § (1) Az ülés rendjének fenntartásáról a polgármester gondoskodik, melynek érdekében a következő intézkedéseket teheti:
a) figyelmezteti a hozzászólót, ha eltér a tárgyalt témától, vagy a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő kifejezéseket használ,
b) rendre utasítja a képviselőt, ha tisztségéhez méltatlan magatartást tanúsít,
c) az ülésen jelenlévő nem képviselő-testületi tagot rendzavarás esetén rendre utasítja, ismétlődő esetben pedig a terem elhagyására kötelezi,
d) tartós rendzavarás, az ülés folyamatos rendjét ellehetetlenítő esemény következtében, eredménytelen figyelmeztetések után határozott időre az ülést felfüggeszti.
(2) Nyilvános ülésen a polgármester szót adhat az azt kérő állampolgárnak, kizárólag fontos, közérdekű és a képviselő-testület hatáskörébe tartozó ügyben.
5. Kizárás szabályai
12. § (1) A képviselő köteles a napirend érdemi tárgyalása előtt bejelenteni személyes érintettségét.
(2) A kizárásról az érintett képviselő vagy bármely testületi tag kezdeményezésére a képviselő-testület határozattal dönt.
(3) Amennyiben a képviselő személyes érintettsége esetén – törvényben meghatározott – bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, akkor – erre irányuló indítvány esetén – a képviselő-testület soron következő ülésén a döntést, amelyben a személyesen érintett képviselő döntött visszavonja, és a kérdést újratárgyalja.
6. Jegyzőkönyv
13. § (1) A jegyzőkönyv a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:
a) napirendenként az előterjesztő nevét,
b) a felszólaló előre jelzett kérésére a felszólalását szó szerint,
c) az ülés megnyitásának és bezárásának időpontját.
(2) A választópolgárok – a zárt ülés kivételével – a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvébe betekinthetnek.
(3) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvet a honlapon közzé kell tenni.
(4) A jegyzőkönyveket évente be kell köttetni.
7. Az önkormányzati határozathozatal, rendeletalkotás
14. § (1) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban az ülést megelőzően legalább 3 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselő-testület ülésén napirendre kell tűzni.
(2) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti az Mötv.-ben meghatározottakon túl:
a) bizottság,
b) jegyző.
(3) A polgármester a rendelettervezet jegyző általi előkészítését követően a tervezetet a képviselő-testület elé terjeszti.
(4) Az önkormányzati rendelet kihirdetése az önkormányzat hirdetőtábláján (9798 Ják, Kossuth u. 14.) való kifüggesztéssel történik.
8. A képviselő-testület bizottsága
15. § (1) A képviselő-testület az Mötv. rendelkezése alapján Pénzügyi és Gazdasági Bizottságot (a továbbiakban: bizottság) hoz létre.
(2) A bizottság tagjainak száma: 3 fő.
(3) A bizottság elnökét és egy tagját a képviselő-testület saját tagjai közül választja meg.
(4) A bizottság ülését az elnök hívja össze, és vezeti, akadályoztatása esetén az elnök teendőit a korelnök veszi át.
(5) A bizottság ülésén tanácskozási joggal részt vehet
a) polgármester,
b) alpolgármester,
c) érintettségük esetén a Jáki Szabadidős és Sportegyesület, a Jáki Kulturális Élet Egyesület, a Jáki Önkéntes Tűzoltó Egyesület valamint a Római Katolikus Egyházközösség képviselői,
d) akinek részvételét a bizottság szükségesnek ítéli.
(6) A bizottságnak képviselő-testület által átruházott hatásköre nincs.
(7) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.
(8) Az előterjesztéseket írásban kell elkészíteni. A biztossági ülés meghívóját és a napirendi javaslatok anyagait írásban kapják meg a bizottság tagjai.
(9) A meghívót a javasolt napirendi pontok anyagaival együtt legalább 3 nappal korábban ki kell küldeni.
(10) Halaszthatatlan esetekben az ülés előtt írásban kiosztott vagy szóban előterjeszteni kívánt ügyek napirendre tűzéséről a bizottság az ülés megnyitása után határoz.
(11) A bizottságra egyebekben a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(12) A bizottság feladatai:
a) nyilvántartja a képviselő-testület tagjainak, valamint a velük közös háztartásban élő házas- vagy élettársnak, valamint gyermeknek a vagyonnyilatkozatát, és azokkal kapcsolatban ellátja a vonatkozó jogszabályok szerinti ellenőrzési feladatokat,
b) kezeli a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságáról, figyelemmel az adatvédelmi szabályok betartására,
c) lefolytatja a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
d) a polgármester felkérésére kivizsgálja a képviselői összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést,
e) előkészíti a képviselő-testület hatáskörébe tartozó méltatlansági ügyeket,
f) részt vesz a költségvetés elkészítésében, a költségvetési rendelettervezet előkészítésében, állásfoglalása nélkül a képviselő-testület azt nem tárgyalhatja,
g) részt vesz az éves költségvetési beszámolóról szóló rendelettervezet előkészítésében, állásfoglalása nélkül a képviselő-testület azt nem tárgyalhatja.
h) figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek és kiadások alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, a vagyonváltozás alakulására, értékeli az azt előidéző okokat,
i) részt vesz a gazdasági program előkészítésében, állásfoglalása nélkül a képviselő-testület azt nem tárgyalhatja,
j) véleményezi a pénzügyi tárgyú rendelettervezeteket,
k) ellenőrizheti a képviselő-testület költségvetéssel kapcsolatos döntéseinek végrehajtását, saját döntéseinek végrehajtását, az évközi előirányzat módosítások indokoltságát, vizsgálhatja a jelentős mértékű előirányzat túllépések okait,
l) ellátja a képviselő-testület által eseti jelleggel meghatározott feladatokat.
9. Az összeférhetetlenségi eljárás szabályai
16. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban kell benyújtani, amelyben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges, az összeférhetetlenségi okot valószínűsítő adatokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását. A vizsgálatot mellőzni kell, ha nem tartalmazza a bejelentő személyi azonosító adatait (név, lakcím) és aláírását.
(2) A bizottság elnöke a képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentés esetén megvizsgálja, hogy a bejelentés megfelel-e az (1) bekezdésben megkívánt alaki feltételeknek. Ha a bejelentés megfelel e feltételeknek, a bizottság elnöke elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását.
(3) Hiányos bejelentés esetén a bizottság elnöke egy esetben – megfelelő határidő kitűzésével – hiánypótlásra hívja fel a bejelentőt.
(4) Ha a bejelentő nem tett eleget a hiánypótlásra való felhívásnak, a bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján vagy elrendeli az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás megindítását, vagy ha a bejelentés olyan mértékben hiányos, ami nem teszi lehetővé az összeférhetetlenségi eljárás eredményes lefolytatását, ezen tényről, vizsgálata ilyetén megállapításáról a bizottság haladéktalanul tájékoztatja a polgármestert.
(5) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi vizsgálati eljárás során felszólítja az érintett képviselőt, hogy 5 napon belül nyilatkozzon összeférhetetlensége fennállásáról.
(6) Ha a képviselő vitatja az összeférhetetlenség fennállását, vagy a felszólítástól számított 5 napon belül nem nyilatkozik a felhívásra, a kijelölt bizottság elnöke haladéktalanul intézkedik az összeférhetetlenségi eljárás folytatásáról.
(7) A bizottság adatokat kérhet be és bárkit meghallgathat.
(8) A bizottság elnöke az összeférhetetlenségi ügy tárgyalásáról, idejéről és helyéről köteles az érintett képviselőt értesíteni. Ha a képviselő megjelenik, meg kell őt hallgatni, és lehetőséget kell adni neki bizonyítékainak előterjesztésére.
(9) Ha a bizottság a rendelkezésére álló adatok és bizonyítékok alapján nem tud dönteni az összeférhetetlenségi ügy előterjeszthetőségében, akkor további adatokat és bizonyítékokat szerezhet be.
(10) A bizottság összeférhetetlenségi vizsgálata eredményéről tájékoztatja a polgármestert és javaslatot tesz a polgármesternek a képviselő-testület összehívására.
(11) A képviselő-testület összeférhetetlenségi ügyet tárgyaló ülésén a határozathozatal előtt a képviselő felszólalhat.
(12) A méltatlansági eljárásra e rendeletnek az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
10. Vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás
17. § (1) ) A polgármester, illetve önkormányzati képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.
(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül a bizottság elnökéhez továbbítja.
(3) A bizottság elnöke a bejelentőt 3 munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.
(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül a bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.
11. A polgármester
18. § (1) A polgármester tisztségét főállásban látja el.
(2) A polgármester főbb feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) képviseli az önkormányzatot,
b) segíti a képviselők munkáját,
c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,
d) gondoskodik a képviselő-testület működésének nyilvánosságáról, helyi fórumok szervezéséről, kapcsolatot tart a lakosság különböző szervezeteivel.
(3) A képviselő-testület az Mötv. 68. § (3) bekezdése alapján testületi döntés hiányában az alábbi ügyekben ad felhatalmazást két ülés közt a döntésre a polgármesternek:
a) önrész nélküli pályázat benyújtása,
b) döntéshozatal vis maior ügyekben.
12. Az alpolgármester
19. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül, a polgármester javaslatára, titkos szavazással – a polgármester helyettesítésére, munkájának a segítésére egy fő alpolgármestert választ.
(2) Az alpolgármester feladatait társadalmi megbízatásban látja el.
13. A jegyző
20. § A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége illetve tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat – legfeljebb hat hónap időtartamra a Jáki Közös Önkormányzati Hivatal székhelyén dolgozó felsőfokú végzettséggel rendelkező pénzügyi ellenjegyző látja el.
14. A közös önkormányzati hivatal
21. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntés-előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, valamint az állami szervekkel történő együttműködés összehangolására Nárai Község Önkormányzatával, Balogunyom Község Önkormányzatával és Kisunyom Község Önkormányzatával közös önkormányzati hivatalt hozott létre Jáki Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
22. § Az önkormányzat tagja a Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulásnak, melynek feladata szilárd hulladék kezelési rendszer létrehozása és működtetése.
Közmeghallgatás, lakossági fórumok
23. § (1) Közmeghallgatást legalább évente egyszer tart a képviselő-testület, amelynek időpontját és helyét az önkormányzat hirdetőtábláján (9798 Ják, Kossuth u. 14.) az ülés előtt legalább nyolc nappal nyilvánosságra kell hozni.
(2) A képviselő-testület a lakosság, a civil szervezetek közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe való bevonása céljából eseti jelleggel lakossági főrumot (a továbbiakban: fórum) tart.
(3) A fórum összehívását a polgármester, a települési képviselő, valamint a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.
(4) A fórum meghirdetésére és levezetésére a közmeghallgatás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a fórum levezetésére a képviselő-testület által felkért - a képviselő-testület ülésén tanácskozási joggal rendelkező - személy jogosult.
(5) A fórumon csak a fórum levezetésére felkért képviselő köteles részt venni.
(6) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.
Záró rendelkezések
24. §1
25. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
1. melléklet a 12/2024. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
011130 |
Önkormányzatok és önkormányzati hivatalok jogalkotó és általános igazgatási tevékenysége |
013320 |
Köztemető-fenntartás és -működtetés |
013350 |
Az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok |
041233 |
Hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás |
045160 |
Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása |
064010 |
Közvilágítás |
066010 |
Zöldterület-kezelés |
066020 |
Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások |
081041 |
Versenysport- és utánpótlás-nevelési tevékenység és támogatása |
082092 |
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása |
104042 |
Család és gyermekjóléti szolgáltatások |
106020 |
Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások |
107052 |
Házi segítségnyújtás |
2. melléklet a 12/2024. (XI. 11.) önkormányzati rendelethez
1. az önkormányzati jelképek használatának engedélyezése,
2. döntés közterület használat iránt benyújtott kérelmekben,
3. tulajdonosi hozzájárulás kiadása vagy tulajdonosi nyilatkozatot tétele az önkormányzati vagyon megterhelésével nem járó ügyekben,
4. közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit,
5. települési támogatás és rendkívüli települési támogatás megállapítása,
6. köztemetés elrendelése,
7. étkeztetés megállapítása és megszüntetése,
8. az önkormányzat tulajdonában levő ingatlanok tekintetében tulajdonosi és közútkezelői hozzájárulás megadása,
9. településképi vélemény kiadása,
10. településképi bejelentési eljárás lefolytatása,
11. településképi kötelezés kiadása, bírság kiszabása
12. közművekkel kapcsolatos kérelmek elbírálása.
A 24. § a 2010. évi CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.