Nemesbőd község Önkormányzata Képviselőtestületének

15/2002./XII.5./ számú rendelete

Nemesbőd község Helyi Építési Szabályzatának,

valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról^[1]

Nemesbőd község Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. és a módosításával kapcsolatos 1999. évi CXV. tv. 7§. (3) bekezdés c./ pontjában és a 13.§ (1) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. tv. 16.§ (1) bekezdésében biztosított feladat- és hatáskörében eljárva, továbbá az Országos Településrendezési és Építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK) szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet 4.§ (3) bekezdését figyelembe véve - a NÉMIR Bt által készített dokumentáció alapján - a község településszerkezeti, és szabályozási tervében foglaltak megvalósítása érdekében az alábbi rendeletet alkotja:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

1.§

(1) A rendelet hatálya Nemesbőd község közigazgatási területére terjed ki, (a továbbiakban: a község).

(2) A község területén területet felhasználni, építési telket és területet kialakítani, épületet továbbá műtárgyat és más építményt tervezni és kivitelezni, építeni, felújítani, helyreállítani, kialakítani korszerűsíteni, bővíteni, bontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni, valamint ilyen célokra hatósági engedélyt kiadni csak

a) az idevonatkozó hatályos jogszabályok rendelkezései, valamint

b) a rendelettel jóváhagyott tervek és előírásai szerint szabad.

2. §

(1) A településszerkezeti terv kötelező (2)-, a Szabályozási tervek kötelező (3)-, a Szabályozási tervek irányadó (4) elemeket tartalmaznak.

(2) Településszerkezeti terv kötelező elemei:

· a beépítésre szánt, és beépítésre nem szánt területek (OTÉK 10-30 ) meghatározása és hozzájuk

rendelt előírások,

· a védett-, védelemre tervezett- és védőterületek,

· településszerkezetét meghatározó közterületek kategóriái,

· meglévő és tervezett infrastruktúra hálózat,

(3) Szabályozási terv kötelező elemei:

. szintterületsűrűség

· szabályozási vonalak,

· építési vonalak,

· övezeti jelben foglaltak közül,

· beépítési %,

· építmény magasság,

· legkisebb telekterület,

· zöldfelület arány.

(4) Szabályozási terv irányadó elemei:

· telekhatár, irányadó telekhatár, ha azt az OTÉK előírásai ill. terv lehetővé teszik.

- építési hely

-  beépítési mód

(5) A kötelező ill. irányadó elemek alkalmazása:

a) A (2) bekezdésben meghatározott kötelező elemek megváltoztatására csak a településszerkezeti

terv felülvizsgálata és módosítása keretében kerülhet sor,

b) A (3) bekezdésben meghatározott kötelező elemek megváltoztatására csak

· a beépítésre szánt ill. beépítésre nem szánt területen a tömb egészére készített szabályozási

terv készítésével, módosításával kerülhet sor.

c) A (4) bekezdésben meghatározott irányadó elemek megváltoztatására csak a módosítást

előirányzó tényezőket elbírálható terv (elvi építési engedély ),ill. tulajdonviszonyokban, egyéb tényezőkben bekövetkezett változások, és minimális telek számra kiterjedő(1-5 telek ) esetben kerülhet sor. Az elvi építési engedély a szabályozási tervre vonatkozó tényezőket kell, hogy tartalmazza ( 5.§. (1) ) .Az elbírálásba be kell vonni a települési főépítészt. A jóváhagyott elvi építési engedélyt a Szabályozási terv részének kell tekinteni, és ahhoz csatolni kell.

3.§

(1) Települési főépítészi tervtanácsra be kell jelenteni a következő terveket:

a) Telektömbre kiterjedő Szabályozási tervek és Helyi Építési Szabályzatai,

b) 500 m2-es, vagy nagyobb új (nagy volumenű) épület építészeti tervei,

(2) Települési főépítészi tervtanácsot lehet tartani a tervező kérésére.

(3) Az építési engedélyezési eljárás keretében az engedélyezést megelőző helyszíni szemlére az építési hatóság köteles meghívni a települési főépítészt, ill. ennek hiányában a jegyzőt.

II. RÉSZ

“A” TELEPÜLÉSRENDEZÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.§

TELEPÜLÉSSZERKEZET, TERÜLETFELHASZNÁLÁS

A településszerkezeti terv a község igazgatási területén.

A.) Beépítésre szánt területei:

a) Lakóterületek

1. Kertvárosi lakóterület ( 0,6 szintterület sürüség )( KEL )

- Új lakóterület az Ady Endre u K-i oldala a K-i utolsó utcáig

- Új lakóterület az Ady Endre u Ny-i oldala a sport területig

- Alkotmány tér folytatása a K-i oldalon új

- Alkotmány tér folytatása a Ny-i oldalon új

- Meglévő utcák.

- Gábor Áron utca

- Ady Endre utca

- Zalka Máté utca

- Alkotmány tér

Tartalékterületként vettük számításba:

Új lakóterület az Ady Endre u Ny-i oldalán a sportterülettől a Petőfi utcáig:

2. Falusias lakóterület ( 0,5 szintterület sürüség ) ( FL )

- Rákóczi utca D-i oldala

- Kossuth L. utca, kivéve a településközpont vegyes területét

- Petőfi Sándor utca meglévő szakasza

- Dózsa György utca

b) Településközpont vegyesterület ( 2,0 szintterület sürüség ) ( TV.)

- A Kossuth L. utca polgármesteri Hivatala (hrsz 157), ÁFÉSZ üzlet ( 49/1),

templom, parókia területe ( hrsz 31, 32), Orvosi r. ( hrsz 39), Óvoda ( hrsz 136 ),

Kulturház ( hrsz 130, 129 )

c) Gazdasági terület

c./1. Kereskedelmi, szolgáltatási gazd. terület ( 1 szintterület sürüség ) ( KG.)

- a 86. sz. főút melletti területek ( hrsz 012/1, 010/4-/8 egésze )

- a major (056/6 hrsz-ú területének egy része ) (KG1)

c./2. Ipari egyéb területek ( 1 szintterület sürüség ) ( IG.)

- A volt TSZ major területéből a már jelenleg is ipari célra használt területek (

056/6 egy része, 056/8 egésze)

c./3. A településszerű állattartási területekre (IGZ) fejlesztési igény nem jelentkezett, így a

jelenlegi lett kijelölve. ( 0,25 szintterület sürüség.)

Ezen területek beépítése 25% alatti.

d) Különleges területek

1. A temető (TE) jelenlegi területe megfelel a távlati igényeknek. ( 0,2 szintterület sürüség.)

B. Beépítésre nem szánt területek

a) Közlekedési területek (K)

1. Tervezett új M 9.sz. gyorsforgalmi út c.) változata, melynél javasoljuk, hogy nyomvonala

essen egybe a Vép-Nemesbőd 8445 sz összekötőút nyomvonalával, ill. a tervezett Vassurányi

összekötő útéval. Az út K-i oldalán védőerdőt kell létesíteni.

2. Országos 86. sz. főútvonal a belterülettől D-re halad. ( a terv tartalmazza a tervezett M86.

sz. főút új nyomvonalát, ill. korrekcióját is )

3. Országos mellékutak területe (86117 sz. összekötő út -Rákóczi utca- biztosítja a település

autóbusz közlekedési kapcsolatát, valamint a 8445sz. Vép-Nemesbőd ő.út )

4. Kiszolgáló út

- lakóutak

- főbb mezőgazdasági utak

- fentieken kívüli utak

5. Hidak

Rátka patak hídja a 86. sz útnál

Surányi patak hídja a 86. sz. útnál

b) Zöldterületek (Közparkok, sport területek) ( KP )

- Közpark a Rákóczi út és 86. sz. út között ( hrsz 72.73 )

- Sportterület (SP hrsz 137 )

- Bolt mögött ( hrsz 49/2 )

- Kossuth L. u. ( hrsz 28 )

- Dózsa Gy. u. ( hrsz 87)

c) Erdőterületek

1. Védelmi rendeltetésű erdőterület ( VE )

Védőterületek: ( a volt major melleti területen, hrsz 056/5, 7, 9.)

2. Gazdasági rendeltetésű erdőterület

- fentieken kivüli erdőterület (E.)

d) Mezőgazdasági terület

1. Mezőgazdasági szántóterület ( M.)

2. Gyep, rét, legelő terület ( ML.)

A mezőgazdasági területek beépítési lehetősége az OTÉK 29. §-a alapján lehetséges,

figyelembe véve a védőterület és védőtávolságokat.

e) Egyéb terület

1. Folyó- és állóvizek medre és partja (VT.) ( Rátka-, Sormás-, Surányi patak)

2. Közcélú nyílt csatornák és partja ( VTCS.) ( csak a külön hrsz.- úakat jelöltük )

5. §

TERÜLETFELHASZNÁLÁSI EGYSÉGEK TAGOZÓDÁSA (Építési övezetek, övezetek)

(1) Szabályozási tervek, elvi építési engedélyek - a településszerkezeti terv keretében - a

területfelhasználási egységeken belül, a község igazgatási területén

a) az építési övezetekre vonatkozóan meghatároztuk

1. a kialakítandó legkisebb telekterületméretet, (m2 )

2. a beépítési módot, a.) szabadonálló ( SZ )

b.) oldalhatáronálló ( O )

c.) zártsorú ( Z )

d.) ikres ( Ikr )

és határait,

3. a beépítettség megengedett legnagyobb mértékét, ( % )

4. a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasságot,( m )

5. a beépítés feltételének közművesítettségi mértékét,

6. a zöldfelület legkisebb mértékét, ( Z%)

7. a megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértéket,

8. a terepszint alatti építményeket

továbbá

1. a szabályozási vonalat,

2. az építési hely határát.

b) az övezetekre (beépítésre nem szánt terület) vonatkozóan meghatároztuk

a megengedett legkisebb - legnagyobb építménymagasságot

c.) A tervben használt építési övezeti jel a következő:

(nem beilleszthető kép)

beépítési mód           beépítési %                     Sz         30

építmény mag. (m)   telekterület (m2)               5,5        1000

(2) A belterületi építési övezetek közművesítettség mértékét teljes körűnek (OTÉK 8§. (2) a,) határozza meg a terv, amit az épületek használatbavételéig kell biztosítani. A külterületi építési övezetben részleges közművesítés szükséges.

(3) A község történelmileg kiépült területén ( Kossuth és Petőfi utca) a terven jelölt helyein a tájra részben jellemző zártsorú beépítés lett meghatározva. Az engedélyezés során vizsgálni kell a szomszéd telken lévő lakások egyes helységeinek ( kamra, fürdőszoba stb) szellőztetését, így a zártsoruvá történő átalakítás során gondoskodni kell a kiépült ablakok szellőzési funkciójának megoldásáról ( pld: kürtős szellőzés, stb).

“B” BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

LAKÓTERÜLETEK

6. §

Általános előírások

(1) A lakóterületeken a beépítés feltételeit, az építési telkek kialakításának szabályait, a beépítési módot, az építménymagasságot, a parkoló-ellátottság mértékét, a zöldfelületek mértékét a Szabályozási Terv előírásai határozzák meg.

(2) A lakótelek terepszint alatti építményének alapterülete a telekre vonatkozó beépítési % szerint számított értékét érheti el.

(3) Közterület fölé, ill látható felületeivel kapcsolatban: Az építési telken elhelyezhető hirdető berendezése az épület járdaszintjétől mért 3,0 m magasság felett nem helyezhető el.

(4) A területen az utcai, illetve közterület határán létesítendő kerítés csak 1,80 m-es maximális

magassággal, alul minimum 60 cm-es tömör lábazattal, felül áttört kivitelben engedélyezhető.

(5) Ha a telek jelenlegi beépítettsége korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési vagy fennmaradási engedély alapján az építési övezet előírásait és a szabályozási terv utasításait meghaladóan eltér, a telken álló főépület felújítható, de a beépítettség, az épület szintterülete nem növelhető.

(6) A területen, ahol a szabályozási terv építési helyet tüntet fel, új épület építése vagy meglévő épület bővítése csak az építési helyen belül történhet.

(7) A területen a telkek területe telekkialakítással módosítható, növelhető.

(8) A területen telekosztás a szabályozási terven jelöltektől eltérhet elvi engedéllyel alátámasztott terv esetében, a szabályozási terven feltüntetett tervezett teleknagyságok betartása mellett.

(9) A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.

A területen a gépjárművek elhelyezésére új épület építésekor az OTÉK 42.§-ában foglaltak az

irányadók. A meglévő épületek átalakítása, bővítése és rendeltetésváltozása során a vonatkozó helyi rendelet szabályait kell alkalmazni.

(10) Az építési hely és határa az OTÉK 34-36 §-ok szerint lett meghatározva. az eltérés esetén a távolságok kottázva vannak.

(11) A területen elhelyezhető állattartási épületeket a helyi állattartási rendelet - melyet a Szabályozási tervvel összhangban módosítani kell - határozza meg.

(12) Új lakótelkeknél, ahol nincs építési vonal meghatározva, ott a lakóépület előkertje 5, 8, vagy 15 m, míg a megvalósítható gazdasági és mezőgazdasági épületek csak a hátsókert és a „sávhatár” közötti területen helyezhetők el.

(13) Állattartási épületek a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.

7.§

Kertvárosi lakóterület (KEL )

(1) Jellemzően laza beépítésű, összefüggő nagy kertes, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló. 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 13.§ (2)-(3) bekezdéseiben foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt, négylakásos és hatlakásos lakóépületet. Elhelyezhető lakások száma max 3 db, max. 2 épületben.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,6.

(4) Területén legalább 3,5 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5) Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási Terv másként nem rendelkezik

· kerti építmény,

· hulladéktartály-, tároló,

· közműcsatlakozási műtárgy,

· kirakatszekrény,

· kerti lugas,

· kerti víz- és fürdőmedence, - napkollektor,

· kerti épített tűzrakóhely,

· kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő.

(6) A területen a telek beépítetlen területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(7) A legnagyobb beépítés 30 %-os.

(8) Nagyobb előkert ( 5-15 m ) esetén az engedélyezési tervben gondoskodni kell zöldfelületi tervvázlat, előírás készítéséről.

(9) Az övezetben tilos a nagy- állattartás. ( Részletes meghatározás az állattartási rendeletben)

8.§

Falusias lakóterület (FL)

(1) Jellemzően összefüggő nagy kertes, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek, mező- és erdőgazdasági építmények, továbbá a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 14.§ (2) bekezdésében foglalt építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt. Elhelyezhető lakások száma: max 2 db

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,5.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, magastetős. Az egyes lakótömbök építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(5) Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik

· kerti építmény,

· hulladéktartály-, tároló,

· közműcsatlakozási műtárgy,

· kirakatszekrény,

· kerti lugas,

· kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

· kerti épített tűzrakóhely,

· kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

· háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem,

· állatkifutó,

· trágyatároló,

· siló, ömlesztett anyag- folyadéktároló,

· szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop.

(6) A területen a telek területének legalább 40%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(7) A beépítés % számításánál csak az építési hely hátsó építési határvonaláig tartó telekterületet lehet figyelembe venni telekterületként.

(8) Az állattartás részletes meghatározása az állattartási rendeletben található.

(9) Állattartási épületek ( max. 4 db nagyállat) a lakóépülettől ( szomszédot is beleértve) legalább 15 méterre-, az utcai telekhatártól legalább 30 méterre helyezhetők el.

(10) 4-25 db nagyállat, vagy max. 2000 db/turnus csirke tartására szolgáló állattartási épületek az utcai telekhatártól legalább 60 méterre-, a lakóépülettől legalább 30 méterre helyezhetők el.

9. §

Településközpont vegyes területek. ( TV )

(1) Jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) Területén az OTÉK 16.§ (2) bekezdésében foglalt előírások szerinti építmények helyezhetők el, kivéve üzemanyagtöltő, parkolóház, gazdasági építmény, termelő kertészeti építmény.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 2,0.

(4) Területén legalább 3,5 m, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. Az építménymagasságát a Szabályozási terv határozza meg.

(4) Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik

· kerti építmény,

· hulladéktartály-, tároló,

· közműcsatlakozási műtárgy,

· kirakatszekrény,

· kerti lugas,

· kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor,

· kerti épített tűzrakóhely,

· kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

(5) A területen a telek területének legalább 20%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani, kivéve az óvodát, ahol minimum 40 % zöldfelület szükséges.

(6) Az övezetben tilos az állattartás. ( kivéve a kutya, macska.)

GAZDASÁGI TERÜLETEK

10. §

Kereskedelmi, szolgáltató terület. ( KG )

(1) Elsősorban az OTÉK 19.§ (1) bek. szerinti kereskedelmi, idegenforgalmi célokat szolgáló épületek elhelyezésére kijelölt terület.

(2) Területén elsősorban kereskedelmi, vendéglátó létesítmények helyezhetők el. OTÉK 19 §. (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) Elhelyezhető melléképítmények, ha a Szabályozási terv másként nem rendelkezik

· kerti építmény,

· hulladéktartály-, tároló,

· közműcsatlakozási műtárgy,

· kirakatszekrény,

· kerti lugas,

· kerti épített tűzrakóhely,

· kerti szabadlépcső (tereplépcső) és lejtő,

(5) A területen a telek beépítetlen területének legalább 20%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

11. §

Egyéb ipari terület ( IG )

(1) Elsősorban az ipari, építőipari, az energiaszolgáltatási és a településgazdálkodási, községüzemeltetési építmények elhelyezésére szolgál.

(2) Területén az OTÉK 20.§.(4) bekezdésében, valamint az (5) bekezdés 1. pontjában foglalt előírások szerinti építmények-, valamint ezen túlmenően kereskedelmi és szolgáltató célú létesítmények helyezhetők el, minimum 2000 m2-es teleknagyságon.

(3) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 1,0.

(4) A területen a telek területének legalább 25%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett kertként) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(5) Az egyes tömbök egy vagy több telekként is kialakíthatók. Több telek kialakítása estén a terven jelölt építési hely értelemszerü figyelembevételével, valamint az OTÉK 35. § -ának betartása mellet, az oldalkerteket a teleknagyság függvényében kell betartani:

10000 m2 teleknagyságig minimum 5 m

10000 m2       "                  felett        10 m

(6) 10000 m2-nél nagyobb telkek esetén a tömbön belüli telekhatárok mentén minimum 15,0 m-es védőfásítást kell létesíteni.

(7) Épületnek nem minősülő egyéb pontszerű építmények magassága egyedi elbírálás alapján

meghaladhatja az övezeti előír

12. §

Telepszerű állattartási terület (IGZ, Gipz)^[2]

(1) Telepszerü állattartási telepek ( 25 nagyállatnál-, 2000/turnus csirkénél-, vagy 50 sertésnél több) csak a külterületen vannak, ill. létesíthetők.

(2) Új állattartási telep a belterülettől legalább 1000 m-re létesíthetők, elvi építési engedély beadásikötelezettséggel.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,25.

(3) A területen a telek területének legalább 50%-át zöldfelületként (jellemzően fákkal, cserjékkel beültetett) kell fenntartani, illetve kialakítani.

(4) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 5 m építménymagasságú. (kivéve a silókat, elevátorokat)ásban megadott értéket.

(8) Az övezet melletti védőerdősáv megvalósítását az engedélyezés során ki kell kötni, függetlenül attól, hogy az a saját területén van-e.

KÜLÖNLEGES TERÜLETEK

13.§

Temetők területe ( TE )

(1) Területén csak temetkezési célú építmények és az azokhoz kapcsolódó, a temető funkció

rendeltetésszerű működéséhez tartozó egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés a 10%-ot nem haladhatja meg.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,2.

"C" BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK

14.§

Általános előírások

(1) A közlekedési és közműelhelyezésére szolgáló terület az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakozóhelyek (parkolók) - a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével - a járdák és a gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(2) A közutak, elhelyezése céljára - más hatósági előírás, illetőleg a keresztmetszeti elemek helyszükségletének méretezése hiányában - legalább a következő szélességű építési területet kell biztosítani( OTÉK 26.§. (2) bek.):

- gyorsforgalmi utak ( autópályák, autóút ) 60 m

- országos főutvonal esetén 40 m

- országos mellékútvonal esetén 30 m

- kiszolgáló út esetén 12m

- kerékpárút esetén 3m

- gyalogút esetén 3m

ettől való eltérés csak külön engedélyezési eljárás keretében lehetséges

(3) A közlekedési területen elhelyezhető a közlekedést kiszolgáló:

· közlekedési létesítmények,

· kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület,

· a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos a használó és a személyzet számára szolgáló lakás.

Részletes előírások

15.§

Közlekedési létesítményekre vonatkozó rendelkezések

(1) A község területén közlekedési célra területet felhasználni, közlekedési létesítményt elhelyezni csak az OTÉK, a hatályos jogszabályok, valamint a jelen rendelet előírásai szerint szabad.

(2) A közutak és közterületek számára a szabályozási tervben meghatározott építési területet biztosítani kell.

(3) A szabályozási szélességen belül csak a közút létesítményei, berendezései és közművek létesíthetők, illetve növényzet telepíthető.

(4) A közúthálózat elemei számára az alábbi szélességű építési területeket kell biztosítani:

- Gyorsforgalmi út a település Ny-i határán ( 100 m-es védőtávolság )

- Országos 86. sz. főútvonal területe ( külterület nem építési területe mellett 100 m,

építési területe mellett 40 m )

- Országos mellékutak területe (86117 sz. összekötő út belterületén kialakult) Az összekötő

út belterületi szakaszának ( Rákóczi u.1-21 hsz páratlan számok) szabályozási szélesége

nem éri el a 30 métert, az utca teljesen kiépült. ( mintakeresztszelvény csatolva, igazolva

az elhelyezési lehetőség. )

- A tervezett új állami út ( külterület nem építési területe mellett 50 m.)

- Kiszolgáló út

- fentieken kívüli építési területek utjai ( 16 és 12 m)

- külterületi főbb mezőgazdasági út. (12m, ahol kerítések vannak)

- külterületi nem építési területek útjai ( kialakult )

- Gyalogút ( 3 m ill. kialakult)

(5) A gyalogos közlekedés számára az út-keresztmetszetekben megfelelő gyalogjárdákat kell biztosítani.

Önálló gyalogos nyomvonalak a szabályozási tervlap szerinti helyeken létesítendők

(6) A területek parkolási igény kielégítését saját területen kell biztosítani.

A területen a gépjárművek elhelyezésére új épület építésekor az OTÉK 42.§-ában foglaltak az

irányadók. A meglévő épületek átalakítása, bővítése és rendeltetésváltozása során a vonatkozó helyi rendelet szabályait kell alkalmazni.

ZÖLDTERÜLETEK

16.§

Sportolási terület. ( SP )

(1) Területén csak a szabályozási terven megnevezett funkciójú ( elsősorban a sportolással, szabadidő eltöltéssel kapcsolatos) építmények és azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. Területén a beépítés az 5.%-ot nem haladhatja meg.

(2) A területre vonatkozó megengedett legnagyobb szintterület sűrűség 0,9.

(3) Területén csak olyan épület engedélyezhető, amely legalább 3,0, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú, és kiszolgáló épülete a sportolási és szabadidő funkciónak.

(4) A sportpályákon-, valamint a kiszolgálásukra szolgáló épületeken kívüli területek egészét

zöldterületként kell fenntartani, ill. kialakítani.

17.§

Zöldterületek ( KP , SP )

(1) A zöldterületi előírások közparkokra vonatkoznak.

(2) Közparkban, közkertben építmény elhelyezés, bővítés, illetve területfelújítás, átépítés csak kertészeti terv alapján történhet.

(3) fakivágás esetén a környezetvédelméről szóló rendelet szerint kell eljárni.

(4) Zöldterületen épületek legfeljebb 2%-os beépítéssel helyezhetők el.

(8) zöldterületen elhelyezhető:

- pihenést és testedzést szolgáló építmények

- vendéglátó épület

- terület fenntartásához szükséges épület

18.§

Zöldfelületek

(1) Zöldfelületek közé tartoznak. fasorok, nagyobb előkertek zöldfelületei

(2) fakivágás esetén a környezetvédelméről szóló rendelet szerint kell eljárni.

(3) Belterületen

· a 12-16 m közötti szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig mindenesetben legalább egyoldali,

· a legalább 16 m szélességű meglévő utcákban a közműlétesítmények függvényében, a tervezett utcákban pedig minden esetben legalább kétoldali fasor létesítendő.

ERDŐTERÜLETEK

19.§

Védelmi erdők (VE, Ev)^[3]

(1) A védelmi rendeltetésű erdőterületen épületet, építményt elhelyezni nem lehet.

(2) Védelmi rendeltetésű erdőterületek, állattartási telep mellett a Szabályozási terv szerint alakítandók ki.

20.§

Gazdasági erdők ( E )

(1) A község területén összefüggő nagyobb gazdasági erdőterületek csak az ÉK-i területen maradtak meg.

(2) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5% beépítettséggel az erdő

rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, de az egyes épületek által beépített terület az 500 m2-t nem haladhatja meg.

(3) A megengedett legnagyobb építménymagasság 7,5 m.

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEK

21.§

Általános mezőgazdasági terület ( M )

(1) A mezőgazdasági szántóterület a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás ( továbbiakban: mezőgazdasági termelés ) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) A területen

1. a 720 m2-t el nem érő területű telken építményt elhelyezni nem szabad,

2. a 720-1500 m2 területnagyságú telken- a gyep, szántó művelési ágban nyilvántartott kivételével- 3 %-os beépítettséggel egy gazdasági épület és terepszint alatti építmény (pince),

3. az 1500 m2-t meghaladó területű szántó művelési ágú telken építmény 3 %-os beépítettséggel helyezhető el.

(3) Lakóépület szántó művelési ág esetén 6000 m2 telekterület felett helyezhető el, és az a (2) bekezdés 3. pontjában megengedett beépítettség felét nem haladhatja meg. A különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 7,5 m lehet.

(4) A mezőgazdasági területen több önálló telekből birtoktest alakítható ki. A birtoktest esetében a 3 %-os beépíthetőség a birtoktesthez tartozó összes telek területe után számítva csak az egyik telken is felhasználható ( birtok központ ), ha a telek területe legalább a 10000 m2-t eléri és a beépítés a szomszédos telkek rendeltetésszerű használatára nincs korlátozó hatással, ill. azt nem veszélyezteti. A birtok központ kialakítása elvi engedélyezéshez kötött.

(5) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél, legkissebb szélessége 18 m-nél kevesebb nem lehet.

(6) A telkek kialakításának és beépítésének feltétele az is, hogy azok legalább 4 m széles úttal

megközelíthetők legyenek.

22.§

Gyep, rét, legelő terület ( ML )

(1) A terület elsősorban a folyóvizek, vízbeszerzési területek mellett található, így ezeken

gyepgazdálkodás folyik.

(2) A területen építményt elhelyezni nem szabad

(3) A kialakítható új telek legkisebb területe 5000 m2-nél kissebb nem lehet.

(4) A telkek kialakításának feltétele az, hogy azok legalább 4 m széles úttal megközelíthetők legyenek.

23.§

EGYÉB TERÜLETEK

(1) A területbe

-a folyóvizek medre és partja, a természetes állóvizek medre és partja,( VT )

-a közcélú nyílt csatornák medre és partja, ( VTCS )

tartoznak

(2) területén kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, kapcsolatos építmények  helyezhetők el.

„D” A KÖZMŰVEK, MŰVI ÉRTÉKVÉDELEM

24.§

A közművek általános előírásai

(1) A közműlétesítmények elhelyezésénél az OTÉK előírásait, valamint az ide vonatkozó előírásokat be kell tartani. A közműveket és a közműlétesítményeket közterületen kell elhelyezni. Amennyiben nem közterületen kerül elhelyezésre, az elhelyezéshez az érintett ingatlan tulajdonosának a  hozzájárulása is szükséges.

(2) A közműlétesítmények jogszabályi előírások szerinti védőtávolságait - biztonsági övezetét - biztosítani

kell. A védőtávolságon belül bármilyen építési tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető, ha jogszabály egyébként ezt lehetővé teszi.

(3) Új épületek építésére, meglévő épületek bővítésére építési engedély csak területi, övezeti előírásokban rögzített közműellátás rendelkezésre állása, vagy a használatbavételig történő kiépítése esetén adható.

(4) Utak alatt a közművek elhelyezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét mindig figyelembe kell venni. A csak távlatban várható közmű számára a legkedvezőbb (tervezett)nyomvonal-fektetési helyet szabadon kell hagyni.

Közművek ágazati előírásai

25.§

Vízelvezetés

(1) A szennyvízcsatornával rendelkező területeken és új szennyvízcsatorna megépítését követően az érintett

ingatlanokat rá kell kötni a csatornára.

(2) Az ingatlanból csak az engedélyezett szennyezettségű szennyvíz vezethető a közcsatornába.

Amennyiben a keletkező szennyvíz a közcsatornába vezethetőség feltételeinek nem felel meg, akkor

szükséges előtisztításáról telken belül kell gondoskodni.

(3) Ahol a vizek a csatornahálózatba csak átemelő segítségével vezethetők, ott a vízelvezetés számára -

telken belül - helyi átemelő berendezést kell telepíteni.

(4) A felszíni vizeket a külterületeken árokkal, a belterületek új beépített területein csatornahálózattal kell összegyűjteni és a befogadóba vezetni. Kertvárosi, falusias beépítési területeken a felszíni vizeket csak zárt csatornába szabad elvezetni.

(6) A nem út menti nyílt árok karbantartására az árok mindkét oldalán 2 - 2 m, patakok mentén 3 -3 m, a Vízügyi Igazgatóság kezelésében lévő vízfolyások mentén 6 - 6 m-es sávot szabadon kell hagyni.

(7) Töltőállomás burkolatáról a felszíni vizet csak olajfogó és homokfogó műtárgyon keresztül vezetve lehet közcsatornába engedni.

26.§

Villamosenergia – ellátás

(1) A község beépített, illetve a beépítésre szánt területén a tervezett új, valamint a rekonstrukcióra kerülő 20 kV-os hálózatot, a közép- és kisfeszültségű közvilágítási hálózatok légvezetékkel építhetők (ha szükséges, ill.lehetőség van úgy földkábelbe fektetve is építhető.)

(2) Beépített környezetben - lakóterületen, vegyes- gazdasági és különleges területen - a tervezett transzformátor-állomást, valamint a fogyasztói transzformátorállomásokat környezetébe illesztve épületben, vagy oszlopon kell elhelyezni.

(3) A villamos közművek védőtávolságát a vonatkozó rendeletek, szabványok adják meg. (Jelenleg az MSZ 151/1-86, MSZ 13207/1-80, 11/1984.(VIII.22.) IpM. rendelet szerint.)

Nagyfeszültségű föld feletti vezeték esetén a védőtávolság

20 kV-os 5,0 -5,0 m, belterületen 2,5 - 2,5 m.

Kisfeszültségű föld feletti vezeték esetén 1,0 - 1,0 m.

Földben elhelyezett vezeték biztonsági övezete mindkét oldalon 35 kV-ig 1,0 m.

Védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

27.§

Földgázellátás

(1)Középnyomású gázellátási körzetben a telkenkénti egyedi nyomáscsökkentőket az építmény utcai homlokfalára telepíteni tilos. A nyomásszabályozót lehetőleg előkertben,ennek hiányában udvaron növényzettel takartan vagy az építmény alárendeltebb homlokfalára kell elhelyezni.

(2) A gázlétesítmények biztonsági övezetét az MSZ 7048 sz. szabvány, illetve a 6/1982.(V.6.) IpM. sz. rendelet szerint kell biztosítani.

28.§

Hírközlés

(1) Az új hírközlési hálózatokat lehetőség szerint földkábelbe vagy alépítménybe helyezve célszerű létesíteni.

(2) Meglévő hálózat karbantartásánál a vezetékek légkábeles kiépítése csak a régi nyomvonal által használt kisfeszültségű ÉDÁSZ oszlopsor felhasználásával engedélyezhető. Az utak és burkolt felületek keresztezésénél a közút kezelője a vezeték burkolat alatti elhelyezését írhatja elő. Amennyiben a kisfeszültségű vezeték földkábelre épül át, úgy a hírközlési kábeleket is földbe kell helyezni.

(3) Táv- és hírközlés antennák országos és helyi védelem alatt alló területen nem létesíthetők, egyéb helyen csak építési engedéllyel helyezhetők el, tájkép és településkép védelmi hatástanulmány alapján.

29. §

Művi értékvédelem

1.A község területén helyi művi értékek találhatók.

a)Helyi művi értékekké nyílvánítja a képviselő testület a következőket:

- Plébánia templom ( hrsz 31 )

- Feszület a Kossuth L. u. 1. sz. ház udvarán 1911. ( hrsz 164 )

- Feszület a 86. sz. út mellett, Udvardyak állították 1940. ( hrsz 0621/1-23 mellett.)

- Feszület a Petőfi-Dózsa Gy. u kereszteződésében 1860.

- Mária szobor a külterületen 1896 Bodó kereszt( hrsz 088/1 )

- Feszület a külterületen 1919 Vöröskerszt ( hrsz 04/1 )

- Mária szobor a 86. sz. út mellett 1899-1900 ( hrsz 014/8 )

- Feszület a 86. sz. út és a major mellett 1907 ( hrsz 056/5 )

b.) Régészeti maradványok területeként nyílvántartja az alábbi területeket ( a Múzeumi egyeztetés

alapján ):

- Kis határi dűlő ( 045/10 hrsz ): középkori lelőhely ( volt település)

- Általúton kívül ( 052/4 hrsz ): római kori lelőhely ( urnasíros temető )

- Belterület ( 012/1 hrsz DNy-i része): késő középkori, újkori lelőhely ( fogadó)

2. A helyi művi értékek közé tartozó létesítmények építési engedélyét az építési hatóság - az erre vonatkozó

helyi értékvédelmi rendelet szerint- adja ki.

3. A régészeti maradványok területét érintő építési engedélyek esetén a Múzeum véleményét ki kell kérni.

4. A Képviselőtestület külön rendeletben fogja szabályozni a helyi jelentőségű területeket, ill művi értékeket, az ezzel kapcsolatos feladatokat.

"E" KÖRNYEZETVÉDELEM

30.§

Általános környezetvédelmi előírások

(1) A község területén állattartás kizárólag a hatályos jogszabályoknak, a hatályos önkormányzati rendeleteknek, hatósági előírásoknak és a jelen rendelet szabályainak együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(2) Ahol a vonatkozó jogszabályok szerint állattartó telep létesíthető és üzemeltethető, ott csak olyan állattartó telepet lehet üzemeltetni, ahol a keletkező szilárd vagy folyékony trágya kezelése, ártalmatlanítása a környezet veszélyeztetése nélkül megoldott. Új állattartó telep csak külterületen, és a lakóterülettől legalább 1000 m-re telepíthető elvi építési engedélyben foglalt feltételekkel.

(3) Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a vonatkozó jogszabályok és a hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.

(4) Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával tárolható.

(5) Külszíni anyagnyerőhely-, bánya területén az anyagnyerés megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően köteles újrahasznosításra előkészíteni.

(6) Vízfolyások, csatornák, vízelvezető árkok, védgátak folyamatos karbantartásáról, tisztításáról a kezelő, üzemeltető köteles gondoskodni.

(7) A talaj és a felszíni, illetve felszín alatti vizek védelme érdekében, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.

(8) A telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.

(9) Élő vízfolyásokba, csapadékcsatornába, felhagyott kutakba hulladékot, szennyvizet vezetni tilos. A meglévő szennyvízbevezetéseket a jelen rendelet hatályba lépését követően meg kell szüntetni.

(10) A termőföld védelme érdekében az építési munkával érintett területek talajának termőrétegét (humusz) le kell szedni és újrafelhasználásig elkülönítve kell deponálni.

(11) Külterületeken az élővizek partjától számított 50 m ill. a terven jelölt védőtávolságon belül gazdasági épület és lakóépület nem építhető.

Részletes előírások

31.§

Zaj elleni védelmi övezetek

(1) Az építési övezetekbe sorolt telkek területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek megfelelnek a jogszabályban foglalt kibocsátási határértékeknek. A zajvédelmi szempontból fokozottan védett és a csendes övezetekre vonatkozóan a környezetvédelem helyi szabályait kell alkalmazni.

(3) A jelenlegi 86. sz. főúttól 40-100 méterre lévő lakóépületek védelme érdekében védőerdőt kell létesíteni a főút mellett.

(4) Zaj-, rezgésterhelési határértékek

a.)Üzemi létesítményektől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

b.)Építőipari kivitelezési tevékenységről származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

c.)A közlekedéstől származó zaj terhelési határértékei zajtól védendő területeken

d.)A zaj terhelési határértékei épületek zajtól védendő helyiségeiben

e.)Az emberre ható rezgés terhelési határértékei épületekben

32.§

Levegőtisztasági - védelem

(1) A község területén jelenleg nincs olyan légszennyező forrás, melynek légszennyezettségi értéke meghaladja az érvényben lévő légszennyezettségi határértéket. Új létesítmények engedélyezése során be kell tartani a 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a 14/2001. ( V.9.) KöM-EÜM-FVM együttes rendelet, a 10/2001.(IV. 19.) és a 17/2001. ( VIII.3.) KöM rendelet előírásait.

33.§

Víz-, és talajvédelem

(1) A település a szombathelyi regionális szennyvízcsatorna hálózatra van kapcsolva

(2) A kommunális szilárd hulladék intézményes gyüjtése és ártalmatlanítása biztosítva van. A hulladék elszállítása kukás és konténeres rendszerben ( a Szombathelyi Városgazdálkodási Kft által.) a szombathelyi regionális szemétlerakó helyre történik.

(3) A törmelék lerakása a külterületen meglévő területre történik, mely a jövőben csak külön építési engedély birtokában lehetséges.

(4) A veszélyes és egyéb technológiai hulladékok gyüjtése, tárolása és elszállítása - ( a 98/2001 (VI.15.) Korm. rendelet előírása szerint) a környezetvédelmi hatóság és szakhatóságok által előírt módon- az egyes üzemeknél külön történik. Az ipari és veszélyes hulladékot a fenti rendeletben foglaltak szerint kell minősíteni, kezelni és elszállítani.

34.§

Védőterületek-, védőtávolságok.

(1) Temető védőtávolsága: 50 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető.

(2) Az élővízfolyások kiöntési területei, építések határvonalai : változó, terven jelölt

(3) Állattartó telepek védőtávolsága a lakóterületektől: 400 m, új létesítése esetén: 1000 m. Ezen belül új lakóépület nem létesíthető.

(4) Országos főút beépítésre nem szánt területen levő szakasza mentén annak tengelyétől számított 100 m távolságon belül építmény csak a külön jogszabályokban előírt feltételek szerint helyezhető el.

(5) A külterületen lévő magasfeszültségű (20KV-os) légvezeték védőtávolsága 5,0m.

(6) A külterületi szennyvízvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(7) A külterületi vízvezeték védőtávolsága 4-4 m.

(8) A külterületi telefon gerincvezeték védőtávolsága 3-3 m.

(9) Építmény közötti legkisebb távolság: OTÉK szerint. A területi Főépítészi felmentés adott a már kialakult oldalhatáros beépítésű alábbi épületek (jelenleg 3-6 m épület-távolságú) utcafronti szakaszára:

Kossuth L. u: 3, 12, 11, 42, 41, 44, 43, 48, 56, 79, hsz- ok.

Dózsa u: 4, 8, hsz-ok.

(10)^[4] A lakóterületektől Szélerőművek védőtávolsága: 1000 méter

(11) A gyorsforgalmi út tengelytávolságától számított 250 m távolságon belül lakóterület nem lehet.

Megyei rendezési tervből adódó követelmények

35.§.^[5]

(1) Az ökológiai (zöld) folyosó övezetében (Öf: övezet határvonalán belüli területen):

1. a területek használata és fejlesztése természetkímélő módon történjen, lehetőleg extenzív gazdálkodással.

2. birtokközpont nem alakítható ki.

3. új építmény létesítése csak indokolt esetben- elsősorban vízügyi létesítmények- a természeti értékek, tájképi adottságok károsítása, sérelme nélkül engedélyezhető.

4. beépítési szánt területté nem minősíthető át.

(2) A tájképvédelmi terület övezetben (Tk: övezet határvonalán belüli területen) a tájképet jelentősen megváltoztató építmények terveihez külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell készíteni.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36.§^[6]

(1) E rendelet 2003. december napján lép hatályba. Rendelkezésit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatályba lépése után a község területén az egyes övezeteknél az építmények használatba vételéhez előírt helyi közutak és közművek megépítéséről - az önkormányzat vonatkozó helyi rendeletében foglaltak figyelembevételével - az érintett ingatlan(ok) - tulajdonosa(i) saját költségükön köteles(ek) gondoskodni.

(3) Figyelembevéve, hogy a szabályozási terv 25 év távlatára került kidolgozásra, az új nagyobb építési területeken építési engedélyt kiadni csak ütemezetten ott lehet, ahol azt a tulajdonosok kérik, vállalják az előző pontban lévő feltételeket, ahhoz a szükséges pénzügyi feltételeket előre, szervezett módon biztosítják, és ez alapján az Önkormányzat kijelölte a területet a következő 5 évben beépítendő lakóterületként.

- A rendelettel egyidőben kijelölt területek a következők:

- Új lakóterület az Ady Endre u K-i oldala a sportterületig

- Alkotmány tér folytatása a K-i oldalon a sportterületi útig

- Alkotmány tér folytatása a Ny-i oldalon a sportterületi útig

- a 86. sz. főút melletti területek ( hrsz 012/1-/2, 010/4-/8 egésze )

(4)^[7] Nemesbőd község Szabályozási terve az alábbi tervlapokat tartalmazza:

Jóváhagyandó munkarészek:

            Szabályozási tervek:

Belterület                                                                   E3.mód M=1:4000

Község teljes területe                                                E2.mód M=1:9000

Külterület építési területe                                          E4.mód M=1:2000

36.§

Ezen rendelet helyben szokásos módon történő kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik.

Nemesbőd, 2002. december. 5.

     Simon Ferenc sk                           Márk Ágostonné sk

polgármester                                       mb. jegyző

Záradék:

Ezen rendeletet a mai napon kihirdettem.

Nemesbőd, 2002. december 5.

                                                                                                             Márk Ágostonné sk

                                                                                                      mb. jegyző