Nemesbőd Község Önkormányzat

Képviselő-testületének

3/2015 (II.4.) önkormányzati rendelete

A Szervezeti és Működési Szabályzatáról

(Egységes szerkezetben

a 17/2015.(IX.3.), az 5/2016.(IV.6.), a 9/2017. (IX.8.) és az 1/2018. (II.14.) önkormányzati rendeletek módosításaival)

Nemesbőd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a szervezeti és működési szabályzatáról az alábbi rendeletet alkotja:

I. Fejezet

Az önkormányzat és feladatai

1. Az önkormányzat elnevezése, székhelye,

illetékességi területe, jelképei, külső-, belső kapcsolatai

​

1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nemesbőd Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat).

(2) Az önkormányzat székhelye: 9749 Nemesbőd, Kossuth Lajos utca 15.

(3) Az önkormányzat illetékességi területe megegyezik a település közigazgatási területével.

(4) A képviselő-testület hivatalának megnevezése: Nemesbődi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Hivatal). Székhelye: 9749 Nemesbőd, Kossuth L. u. 15.

2. § (1) Az Önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön önkormányzati rendelet állapítja meg.

3. §  A helyi önkormányzati kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.

4. § (1) Az önkormányzat hivatalos honlapjának címe: www.nemesbod.hu

(2) A honlap tartalmazza az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 1. mellékletében meghatározott adatokat.

5. § ^[1]

2. Az önkormányzat feladatvállalása

6. § (1) Nemesbőd Község Önkormányzata ellátja a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 20. § (1) bekezdése szerinti feladatokat, s amennyiben a feladatok ellátásának részletes szabályait a jogszabályok nem tartalmazzák, úgy saját hatáskörben dönti el a feladatok ellátási módját. A kötelező és önként vállalt feladatokat a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(2) ^[2] A képviselő-testület jelen rendelet 2. mellékletében foglalt feladat- és hatásköreit a polgármesterre, illetve a jegyzőre ruházza át.

(3) ^[3]

II. Fejezet

A képviselő-testület működése

3. A képviselő-testület szervezete

7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 5 fő. A névjegyzéket az 1. függelék, az állandó bizottság elnevezését, feladat és hatáskörét a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület bizottságának elnevezése:

b) Nemesbőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: Ügyrendi Bizottság)

Székhelye: 9749 Nemesbőd, Kossuth Lajos utca 15.

(3) ^[4]

4. A képviselő-testület ülései

8. § (1) A képviselő-testület alakuló ülést, rendes ülést és rendkívüli ülést tarthat.

(2) A képviselő-testület a munkatervében meghatározott ütemezés szerint évente legalább 6 rendes testületi ülést és - szükség szerint - rendkívüli testületi ülést tart.

(3) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza.  Az éves munkatervben a (2) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.

(4) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, amelyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot  figyelembe  véve –  állít össze.

(5) A munkaterv tartalmazza:

a) az ülések időpontját,

b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendi pontokat,

c) az előterjesztő megnevezését.

(7) A munkatervben nem szereplő ülés rendkívüli ülésnek minősül.

(8) A képviselő-testület ülésének helye a székhelye. Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.

(9) A lakosságot a képviselő-testület üléséről a polgármester az ülés időpontját megelőzően legalább 2 nappal, rendkívüli ülés, valamint a határozatképtelenség miatt elmaradt ülés újbóli összehívása esetén legalább 4 órával korábban tájékoztatja.

(10) A tájékoztatás módja: a meghívó kifüggesztése az önkormányzat hirdetőtáblájára.

5. Alakuló ülés

9. § (1) Az alakuló ülés összehívásának rendjére az Mötv. 43. §-ban foglaltak az irányadóak.

(2) Az alakuló ülés megnyitását követően a választási bizottság elnöke beszámol a választások eredményéről.

(3) ^[5]

(4) ^[6]

(5) ^[7]

(6) Az alpolgármester a polgármester előolvasására esküt tesz.

6. A képviselő-testület rendes és rendkívüli ülésének összehívása, vezetése

10. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti, a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg tartós akadályoztatásuk esetén az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze és vezeti.

(2) Rendkívüli ülés összehívására irányuló kezdeményezést a polgármesterhez kell írásban benyújtani. Az indítványhoz csatolni kell az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot.

(3) ^[8]

(4) A polgármester rendkívüli ülést hívhat össze a (2) bekezdésében foglalt eseten kívül:

a) pályázattal kapcsolatos képviselő-testületi döntéshez,

b) határidős feladat végrehajtására,

c) rendkívüli élethelyzetben, a testület hatáskörébe tartozó olyan ügyben, melyben a késedelem jelentős kárral járna. 

(5) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekhez hasonlóan írásos meghívóval és a vonatkozó indítvány csatolása mellett történik.

(2) Indokolt esetben lehetőség van a képviselő-testületi ülés összehívására előterjesztés csatolása nélkül:

a) telefonon keresztül történő szóbeli meghívással,

b) elektronikus levélben (e-mailben),

c) egyéb szóbeli meghívással.

(3) A szóbeli meghívás esetében is biztosítani kell a meghívónak a meghívottakhoz történő eljuttatását. Ez esetben el lehet tekintetni a 11. § (2) bekezdés szerinti határidőtől.

11. § (1) A testületi ülést papír alapú meghívóval kell összehívni, amit legkésőbb az ülést megelőző 3. napon kell kiküldeni a képviselő-testület tagjai részére. A határidőt napokban kell érteni, a határidő számításnál kezdő napnak a küldés napját kell tekinteni és az ülés időpontja tekintendő a 3. napnak.

(2) Rendkívüli testületi ülés elektronikus úton vagy telefonon is összehívható úgy, hogy időpontja és napirendje az ülést megelőző 8 órával korábban megismerhető legyen a képviselők által. A rendkívüli testületi ülés napirendjére a meghívóban szereplő napirendeken túl további napirend indokolt esetben felvehető.

(3) A meghívó tartalmazza az ülés helyét, napját, kezdési időpontját, javasolt napirendi pontokat, az előterjesztőt a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését. A meghívót a polgármester írja alá.

(4) A rendes ülések meghívójához mellékelni kell a jegyző által jogszerűségi szempontból megvizsgált előterjesztéseket. Előterjesztésnek minősül a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és a határozati javaslat az indoklással.

(5) Az előterjesztésben szereplő rendelettervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.

(6) A képviselő-testületi ülésre meg kell hívni:

a) a település képviselőit,

b) a jegyzőt,

c) aki(ke)t a polgármester vagy a képviselő(k) javasol(nak), vagy akik jelenléte a napirend alapos, szakszerű megtárgyalásához indokolt.

(7) A (6) bekezdés c) pontjában megjelöltek számára a meghívóban meg kell jelölni azt, illetve azokat a napirendi pontokat, melyekre a meghívás történik.

12. § (1) Az ülést az polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester, polgármester és alpolgármester együttes akadályoztatása esetén a Bizottság elnöke) nyitja meg.

(2) A polgármester vagy (1) bekezdésben megjelölt ülést vezető személy ellátja a következő feladatokat:

a) megnyitja az ülést,

b) megállapítja a képviselő-testület határozatképességét, számba veszi az igazoltan távollevő képviselőket, a határozatképességet az ülés időtartama alatt vizsgálja,

c) javaslatot tesz az ülés napirendjére, és annak elfogadására,

d) tárgyalásra bocsátja a napirendi pontokat,

e) vezeti a vitát: a hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre megadja a szót, összefoglalja a vitát, az indítványokat szavazásra bocsátja, a határozati javaslatokat szavazásra bocsátja, megállapítja a szavazás számszerű eredményét, ismerteti a napirend tárgyában meghozott döntést,

f) szünetet rendelhet el, a tanácskozás folytatását akadályozó körülmény felmerülésekor az ülést meghatározott időre félbeszakíthatja, vagy berekesztheti;

g) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót a jelenlévők bármelyike tekintetében,

h) figyelmezteti a hozzászólót, hogy mondanivalója eltér a tárgyalt témától, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót, aminek következményeként az illető személy ugyanazon ügyben már nem szólalhat fel;

i) hosszúra nyúlt vita esetén indítványozza a hozzászólás időtartamának korlátozását, vagy lezárja a vitát;

j)^[9] a képviselő-testületi ülés rendjét fenntartja, rendzavarás esetén első alkalommal felszólítja a rendzavarót, hogy tartózkodjon a rendzavarástól, illetve, ha szükségesnek tartja, alkalmazza az f) pontban meghatározottakat,

k) bezárja az ülést.

13. § A határozatképtelen ülést a polgármesternek 5 napon belül, változatlan napirenddel kell összehívnia. A napirendi javaslathoz készült indítvány(okat), előterjesztés(eke)t nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára. A meghívó kiküldésére a 11. § (1) bekezdés szabályai érvényesek. Amennyiben a határozatképtelenség miatt elmaradt ülésen határidőhöz kötött ügyről, vagy olyan kérdésről kellett volna dönteni, hogy a döntés elmaradása helyrehozhatatlan kárral vagy veszéllyel járna, az ülés újbóli összehívására a 11. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal, hogy az előterjesztéseket nem kell ismételten megküldeni a képviselők számára.

7. A napirendekhez kapcsolódó iratok

​

14. § (1) Előterjesztésnek minősül:

a) a rendelet tervezet,

b) a határozati javaslat,

c) az egyéb döntést igénylő javaslat

d) a beszámoló,

e) a tájékoztató.

(2) Előterjesztés benyújtására jogosultak:

a) a polgármester,

b) az alpolgármester,

c) a képviselők,

d) a jegyző.

(3) Kizárólag írásban nyújthatóak be az alábbi előterjesztések:

a) a költségvetés rendelet módosítása,

b) beszámoló az önkormányzat gazdálkodásáról,

c) gazdasági program,

d) társulás létrehozása, társuláshoz csatlakozás vagy abból kilépés kérdése.

(4) A napirendekre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Írásban kell benyújtani az önkormányzati rendelet tervezetet. Az előterjesztés a képviselő-testület ülésén szóban is ismertethető, amennyiben a képviselő-testület az ülés napirendjére azt felveszi.

(5) A képviselő-testület csak a vagyonnyilatkozati eljárásokkal összefüggő napirendi pontokhoz kapcsolódóan határozza meg a kötelező bizottsági előterjesztést.

8. A napirendi pontok tárgyalására vonatkozó általános szabályok

15. § (1) A képviselő-testületi ülés napirendjének tárgyalási sorrendje:

a) az ülés napirendjének megállapítása

b) a rendelet kiadását igénylő napirendi pontok,

c) a határozat meghozatalát igénylő napirendi pontok,

d) határozathozatalt nem igénylő ügyek.

(2) A napirendi pontok tárgyalása előtt – rendkívüli ülés kivételével - a polgármester beszámol:

a)  az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, valamint az olyan jelentősebb eseményekről, amelyek a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintik,

b)  amennyiben van lejárt határidejű képviselő-testületi határozat, akkor annak végrehajtásáról,

c)  amennyiben átruházott hatáskörben járt el, akkor az általa hozott intézkedésekről.

(3) Amennyiben az ülés napirendjén nyilvános és zárt ülésre tartozó napirendi pontok is szerepelnek, a zárt ülést lehetőség szerint a nyilvános ülést követően kell tartani.

(4) A képviselő-testület az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott tárgyalási sorrendtől polgármesteri vagy képviselői javaslatra eltérhet. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni.

(5) A napirend elfogadásáról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel, határozathozatal nélkül dönt.

16. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalási sorrendje:

a) az előterjesztő által előterjesztett határozati javaslat ismertetése,

b) az előterjesztő által tett kiegészítés,

c) jogszabály által meghatározott esetben a könyvvizsgáló ismertetheti véleményét,

d) az előterjesztéssel kapcsolatban állást foglaló bizottság ismerteti véleményét,

e) az előterjesztéssel kapcsolatos kérdések,

f) vita az előterjesztéssel kapcsolatban,

g) vita lezárása

h) módosító javaslatok megtétele,

i) döntés a módosító javaslatokról,

j) döntés az előterjesztésben szereplő döntési javaslatról.

(2) A vita lezárása után, a szavazást megelőzően a jegyzőnek (helyettesének) szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

17. § Az ülésvezető, vagy bármely képviselő javasolhatja a napirendi pont tárgyalásának elnapolását. Ha az elnapolással a napirendi pont előterjesztője egyetért, a képviselő-testület vita nélkül határoz, és megjelöli a napirendi pont tárgyalásának új időpontját.

9. Hozzászólások

18. § (1) A hozzászólás a jelentkezés sorrendjében történik.

(2) A napirendi ponthoz a képviselő és a polgármester időkorlát nélkül teheti meg hozzászólását.

(3) A polgármester a hozzászólótól megvonja a szót, ha a hozzászólás nem az adott napirendhez kapcsolódik.

(4) Ha a Képviselő-testület a hozzászóláshoz a hozzájárulását megadta, a hallgatóság számára a hozzászólási jogot a polgármester biztosítja. Az ügyrendi javaslattal kapcsolatos döntést határozatba kell foglalni. A hozzászólótól a polgármester megvonja a szót a (3) bekezdésben foglaltak alapján.

10. Zárt ülés

19. §^[10]

11. A döntéshozatali eljárás

20. § (1) A képviselő-testület döntései

a) a határozat,

b) a rendelet.

(2) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt

a) a napirend meghatározásáról,

b) az ügyrendi kérdésekről,

c) a képviselői felvilágosítás-kérésről, valamint a felvilágosítás-kérésre adott válasz elfogadásáról.

21. § (1) Az ülésvezető a módosító indítványokat az eredeti javaslatot megelőzve bocsátja szavazásra.

(2) A módosító indítványt a szavazás megkezdése előtt előterjesztője visszavonhatja.

(3) A képviselő-testület a döntéseit az ülésen egyszerű többséggel, vagy minősített többséggel hozza.

(4) ^[11]

(5) Minősített többség szükséges az alábbi döntések meghozatalához:

a) hitel felvétel,

b) gazdasági társasághoz való csatlakozás és abból való kiválás,

c) helyi közügy önálló megoldásának vállalása, illetőleg arról történő lemondás,

d) kitüntetés adományozása,

e) testületi hatáskörök átruházása.

22. § ^[12]

23. §^[13] Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított három hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

24. § ^[14] (1) Szavazni csak személyesen lehet, „igen”, „nem” vagy „tartózkodás” szavazattal.

(2) A titkos szavazás kivételével a szavazás nyílt szavazással történik:

a) kézfelemeléssel vagy

b) név szerinti szavazással.

(3) Névszerinti szavazásnál a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők névsorát, és a képviselők nevük elhangzása után igennel, nemmel szavazhatnak, illetve tartózkodhatnak. A polgármester az ABC sorrend szerint szavaz. A jegyző a szavazatot a névsoron feltünteti.

(4) A polgármester a név szerint leadott szavazatokat összeszámolja és a szavazás eredményét kihirdeti. A névszerinti szavazásról készült listát a polgármester és jegyző írja alá, és a Képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

25. § (1) Azokban az ügyekben, melyekben ezt a törvény lehetővé teszi, a polgármester és bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(2)  Titkos szavazás esetén a szavazást az Ügyrendi Bizottság bonyolítja. A szavazás borítékba helyezett, lebélyegzett szavazólapon történik.

(3) A titkos szavazás során érvénytelen szavazatnak számít, ha a szavazó a szavazólapot nem töltötte ki, illetve ha a szavazó szándékát a szavazólapról nem lehet egyértelműen megállapítani.

(4) A szavazás eredményét a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel.

(5) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatóak.

(6) A titkos szavazás eredményéről külön jegyzőkönyv készül, melyet a bizottság tagjai írnak alá. Ezt a jegyzőkönyvet csatolni kell a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez.

12.  Tanácskozási jog

26. § (1) A képviselő-testületi ülésen tanácskozási joga van – mely jelenti szavazati jog nélkül a vitában való részvétel jogát (hozzászólás) –

a) a jegyzőnek

b) a Nemesbődi Gyöngyvirág Óvoda vezetőjének az intézményt érintő napirendi pontban,

c) a Táplánszentkereszti Apáczai Csere János Általános Iskola Váti tagintézménye intézményvezetőjének az intézményvezetőt érintő napirendi pontban,

d) a pályázóknak az őket érintő napirendi pontban,

e) a Hivatal ügyintézőinek a szakterületüket érintő napirendi pontban,

f) a településen működő, bejegyzett társadalmi szervezetek vezetőinek, tevékenységi körükben.

13. Az ülés rendjének fenntartása

27. § A polgármester gondoskodik az ülés során a rend fenntartásáról. Ennek biztosítása érdekében:

a) megadja a szót az előterjesztőnek, a hozzászólóknak,

b) figyelmezteti azt, aki a tárgyalt témától eltér, vagy kifejezései a tanácskozást sértik, a figyelmeztetés eredménytelensége esetén megvonja a szót,

c) rendreutasíthatja a rendzavarót,

d) ismételt rendzavarás esetén 5 percre felfüggeszti a tanácskozást és a rendbontót – kivéve az önkormányzati képviselőt – a terem elhagyására utasíthatja,

e) valamennyi olyan intézkedést megtesz, amit a rend fenntartása érdekében szükségesnek tart.

III. fejezet

A képviselő-testület döntései

14. A rendelet

28. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezheti:

a) a polgármester,

b) az önkormányzati képviselő,

c) a jegyző.

(2) A rendelet-tervezetet a jegyző készíti el és jogszabály eltérő rendelkezése hiányában küldi meg véleményezésre az arra jogosult szerveknek, személyeknek.

(3) Az önkormányzati rendeletet a Hivatali hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel kell kihirdetni.

(4) A jegyző a kihirdetett önkormányzati rendeletekről nyilvántartást vezet.

15. A határozat

29. § (1) A képviselő-testület határozatainak számozását évente újrakezdi. A határozatok számozása folyamatos. A határozatok számozására pozitív egész arab számokat kell alkalmazni.

(2) A határozat megjelölése tartalmazza

a) a képviselő-testület megnevezését,

b) a határozat számát,

c) a határozat meghozatalának évét, hónapját és napját,

d) a „KT határozata” kifejezést,

(3) A határozat megjelölésének formája: Nemesbőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének …. /………... (…. …...)  számú KT határozata”

(4) A határozat a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmazza:

a) a képviselő-testület döntését,

b) a végrehajtásra szolgáló határidőt,

c) a végrehajtásért felelős személy megnevezését.

(5)^[15] E §-ban foglaltakat az önkormányzati hatósági ügyekben hozott határozatokra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.

(6) A jegyző gondoskodik az önkormányzati határozatok nyilvántartásáról, a határozatok érintettekkel való közléséről.

29/A. §^[16] (1) A Képviselő-testület tagja által írásban a polgármesterhez benyújtott rendeletalkotási-, illetve határozati javaslatot a polgármester a soron következő képviselő-testületi ülésen ismertetni köteles.

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén a rendelet vagy a határozat tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével, illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével is kezdeményezheti rendelet megalkotását, határozat meghozatalát.

(3) A Képviselő-testület a javaslat ismertetését követően meghozott határozatával bízza meg a jegyzőt a rendelet-tervezet előkészítésével.

(4) A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelet-tervezetet a soron következő rendes Képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

16. A képviselő-testületi ülések dokumentálása

30. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv tartalmát az Mötv. 52. (1) bekezdése határozza meg.

(2) ^[17]

(3) A jegyzőkönyvbe és annak mellékletét képező előterjesztésekbe való betekintést – a zárt ülés jegyzőkönyvének kivételével- a jegyzőnél lehet kezdeményezni. A nyilvános ülés jegyzőkönyve a közös önkormányzati hivatalban illetőleg annak kirendeltségén munkaidőben tekinthető meg.

(4) A jegyzőkönyveket évenként csoportosítva a jegyző kezeli.

(5) ^[18]

IV. Fejezet

A képviselő jogai és kötelezettségei

31. § (1) A települési-képviselő:

a) ^[19]

 b) köteles olyan magatartást tanúsítani, amely méltóvá teszi a közéleti tevékenységre, a választók bizalmára;

c)  köteles felkérés alapján részt venni a képviselő-testületi ülések előkészítésében, valamint az egyes feladatok megoldásában;

d) köteles írásban vagy szóban bejelenteni, ha a képviselő-testület vagy a bizottságának ülésén vagy egyéb megbízatásának teljesítésében akadályoztatva van;

e) ^[20]

32. § (1) Az a képviselő, aki a szabályszerűen kiküldött meghívóban megjelölt időpontban a képviselő-testület ülésén előzetes bejelentés vagy igazolás nélkül távolmaradt és távolmaradását alapos indokkal nem menti ki, igazolatlanul távollevőnek minősül. Az alapos indokként a munkából való távolmaradásnál elfogadott okok fogadhatóak el.

(2) Igazoltan távollévőnek az a képviselő minősül, aki az ülést megelőzően legkésőbb 24 órával távolmaradását bejelenti a polgármesternél vagy a jegyzőnél. Ugyancsak igazolt a távollét, amennyiben a képviselő a mulasztott ülést követő 8 napon belül orvosi igazolással vagy egyéb alapos indokkal igazolja magát.

(3) A távolmaradó képviselők nevét a jegyzőkönyv tartalmazza.

V. Fejezet

A képviselő-testület bizottságai

17. A bizottság jogállása az állandó bizottságok és az eseti bizottság

33. § ^[21] (1) A képviselő-testület döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságot hoz létre.

(2) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a testület tevékenységét, és munkájának eredményességét.

(3) A testület által létrehozott állandó bizottság: Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság.

(4) A bizottság 3 tagból áll. A bizottsági tagok névjegyzékét a rendelet 2. függeléke tartalmazza.

34. § (1) A képviselő-testület bármely kérdés megvizsgálására, továbbá a bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) ^[22]

18. A bizottságok működése

35. §^[23] (1) A bizottság ülését az elnök, akadályoztatása esetén a korelnök, hívja össze és vezeti le. Az ülés összehívására a 11.§ (1) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert és a jegyzőt.

(3) A bizottság tagja a jegyzőtől a bizottság feladatkörébe tartozó ügyben információt és tájékoztatást kérhet.

35/A. §^[24] (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Nemesbődi Közös Önkormányzati Hivatal hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.

(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

VI. Fejezet

A tisztségviselők

19. A polgármester

36. § (1) A polgármester tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) ^[25]

(3) A polgármester lemondását az alpolgármester, ezen tisztség betöltetlensége esetén az ülés vezetésére kijelölt képviselőnek adja át.

(4) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett, a két ülés közötti időszakban felmerülő, halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

a) önkormányzati saját forrást nem igénylő pályázat benyújtása,

b) a pályázatokkal kapcsolatos nyilatkozatok megtétele és pályázati ügyekben hiánypótlási felhívás teljesítése,

c) véleménynyilvánítás központi államigazgatási szervek megkeresésére,

d) folyamatban lévő beruházások esetén a kivitelezés során felmerülő halaszthatatlan döntések meghozatala.

e) az önkormányzati vagyon megóvása érdekében szükséges élet,- és vagyonbiztonságot veszélyeztető helyzet esetében, ha annak elhárítása miatti intézkedést kell hozni.

20. Az alpolgármester

37. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére a képviselő-testület tagjai közül társadalmi megbízatású alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármesterre megfelelően irányadóak a polgármesterre vonatkozó szabályok.

(3) Az alpolgármester a polgármester irányításával látja el feladatait, teljesíti a polgármestertől önkormányzati ügyekben kapott megbízatásokat és azokról beszámol.

21. A települési képviselő

38. (1) A települési képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés a)-k) pontjában meghatározottakon túl – köteles

a) tájékoztatni a választópolgárokat a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét,
         hitelét óvni,

d) a tudomására jutott önkormányzati, szolgálati, üzleti, valamint magántitkot megőrizni.

(2) A képviselő-testület a képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokat az Mötv. 53. § (1) bekezdés d) pontja alapján az alábbiak szerint határozza meg:

a) a képviselő köteles az ülésen pontosan megjelenni,

b) a képviselő az ülésre köteles a részére előterjesztésként megküldött anyagot áttekinteni,

c) a jelen szervezeti és működési szabályzatban meghatározott a testületi ülésen  meghatározott hozzászólási jogot szabályszerűen gyakorolni.

(3) ^[26] Az Mötv.-ben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját a képviselő-testület határozattal 1 hónapi időtartamra csökkentheti vagy megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy megvonás újra alkalmazható.

VII. Fejezet

A Közös Önkormányzati Hivatal, kinevezett tisztségviselők

22. A jegyző

39. §^[27] (1) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve egyidejű tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Nemesbődi Közös Önkormányzati Hivatal jogi ügyintézője látja el.

(2)^[28] A jegyző a tudomására jutását követően haladéktalanul jelzi a Képviselő-testületnek, a képviselő-testület szervének és a polgármesternek, ha a döntésük, működésük jogszabálysértő.

23. A Közös Önkormányzati Hivatal

40. § ^[29]

VIII. Fejezet

A Képviselő-testület és a lakosság kapcsolata

24. Közmeghallgatás

41. §^[30] (1) A közmeghallgatást a polgármester készíti elő és hívja össze.

(2) A közmeghallgatás helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól az Önkormányzat hirdetőtáblájára a közmeghallgatás időpontját megelőzően legalább öt nappal kifüggesztett írásos hirdetmény útján kell értesíteni a lakosságot.

25. Lakossági fórumok

42. § (1) A polgármester vagy a képviselő-testület előre meghatározott közérdekű kérdésben, illetőleg a jelentősebb döntések előkészítésére, az állampolgárok és társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, véleményének kikérése céljából lakossági fórumot hívhat össze.

(2) A lakossági fórum egyaránt összehívható a község egészét, vagy annak nagyobb, illetőleg egy részét érintő tárgykörökben.

(3) A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti. A fórum nem minősül képviselő-testületi ülésnek.

(4) A fórum időpontjáról, tárgyáról és helyéről az önkormányzat és a közös önkormányzati hivatal hirdetőtábláján tájékoztatni a lakosságot.

(5) A fórumon elhangzottakról a jegyző, vagy az általa kijelölt hivatali dolgozó jegyzőkönyvet készít a közmeghallgatás jegyzőkönyvére meghatározott szabályok szerint.

(6) A fórumon elkészült jegyzőkönyvet a közös önkormányzati hivatal jegyzője megküldi a képviselő-testület részére, kivéve ha a képviselő-testület teljes létszámban a fórumon részt vett.

26. Együttműködés a település önszerveződő közösségeivel

43. § (1) ^[31]

(2)^[32]

27. Helyi népszavazás kezdeményezése

​

44. § ^[33]

IX. Fejezet

Az önkormányzat gazdasági alapjai

45. § ^[34]

X. Fejezet

28. Társulás

46. § (1) A képviselő-testület jogi személyiséggel rendelkező társulásai:

a) Nemesbődi Óvodafenntartó Társulás (9749 Nemesbőd, Kossuth Lajos u. 15.)

b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás

   c)^[35] Répcementi Önkormányzati Társulás.

29. A képviselő-testület gazdasági programja

47. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.

(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.

30. A belső ellenőrzési feladatok ellátása, a belső kontrollrendszer működtetése

48. § ^[36]

XI. Fejezet

Záró rendelkezések

49. § (1) Jelen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) A hatályba lépéssel egyidejűleg hatályát veszti Nemesbőd Község Önkormányzat Képviselő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/2011. (IV.26.) önkormányzati rendelet és annak módosításai.

(3) ^[37]

A függelékek folyamatos karbantartásáról a jegyző gondoskodik.

Nemesbőd, 2015. február 3.

Záradék:

A rendelet kihirdetése megtörtént.

Nemesbőd, 2015. február 4.

1. melléklet az  3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez^[38]​

2.  melléklet a 3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez^[39]

A képviselő-testület a polgármesterre ruházza át az alábbi hatásköreit:

a) A szociális ellátásokhoz kapcsolódó hatáskörök:

aa) az arra rászorulónak – hatáskörére és illetékességére tekintet nélkül –  rendkívüli települési támogatást, étkezést, illetve szállást biztosít, ha ennek hiánya a rászorulónak az életét, testi épségét veszélyezteti (1993. évi III. törvény 7. §),

ab) dönt az időskorúak támogatásáról,

ac) dönt a köztemetésről (1993. évi III. törvény 48. §),

ad) dönt a települési tanévkezdési támogatásról,

ae) dönt az újszülöttek támogatásáról,

af) dönt a rendkívüli települési támogatásról,

b) közterület használati engedély iránti kérelem elbírálása,

c) tulajdonosi hozzájárulások kiadása,

d) magánszemély által történő ingó dolog felajánlásának elfogadása,

e) a költségvetésben meghatározott célokra maximum 500.000,- Ft-ig történő kötelezettség vállalása,

f) az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos földhivatali ügyintézés,

g) megrendelések, árajánlatok, értékbecslések bekérése,

h) a település működésével kapcsolatos tárgyalások folytatása,

i) a rendezvényeken a település képviseletének ellátása

A képviselő-testület a jegyzőre ruházza át az alábbi hatásköreit:

a) A jegyző ellenőrzi a települési támogatás felhasználását,

b) A közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztásával, megszegésével kapcsolatos hatáskör gyakorlása

3. melléklet a 3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület állandó bizottságának elnevezése, feladat- és hatásköre

1. Bizottság neve:

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozat-ellenőrző Bizottság.

2. A bizottság feladat- és hatásköre:
   1. A Képviselő-testület a Bizottságra hatáskört nem ruház át.
   2. Ügyrendi Bizottság feladata a Képviselő-testület tagjai által tett vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, ellenőrzése, kezelése, őrzése és vizsgálata, valamint a Képviselő-testület tagjai összeférhetetlenségi és méltatlansági ügyében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvényben (továbbiakban: Mötv.) meghatározott bizottsági, valamint a titkos szavazással kapcsolatos feladatok ellátása.

4. melléklet a 3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez^[40]

1. függelék a 3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez

A képviselő-testület tagjainak névsora

1) Zsizsik Katalin polgármester

2) Porpáczy Sándor alpolgármester

3) Kovács József képviselő

4) Mészáros Péter képviselő

5) Oláh Gáborné képviselő

2. függelék az 3/2015. (II.4.) önkormányzati rendelethez

A bizottsági tagok névsora

Ügyrendi és Vagyonnyilatkozatokat Ellenőrző Bizottság:

Elnök:             Kovács József

Tagok:             Mészáros Péter

                       Oláh Gáborné