Szentpéterfa település Önkormányzati Képviselő Testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV törvény 16. § (1) bekezdése és az épített környezet alakításáról szóló 1997. évi LXXVIII törvény 6. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a következő Önkormányzati Rendeletet alkotja (továbbiakban: Rendelet)

1.§

(1) A szabályozási előírások Szentpéterfa teljes közigazgatási területére terjed ki.

(2) A szabályozási terv Szentpéterfa település teljes közigazgatási területére terjed ki.

(3) E Rendelet a 2. mellékletében szabályozott belterületi (M1: 2000, rajzszáma munkaszáma: 003/2013, rajzszáma 10., készítés dátuma: 2014. augusztus 26.) és 3. mellékletben szabályozott külterületi (M1: 10 000, rajzszáma munkaszáma: 004/2013, rajzszáma 11., készítés dátuma: 2014. augusztus 26.) szabályozási tervvel együtt érvényes.¹

(4) A település teljes közigazgatási területén területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni, lebontani, a rendeltetését megváltoztatni ( továbbiakban együtt: építési munka ) és ezekre hatósági engedélyt adni a 253/1997.(XII.20.) Korm. Rendelet (OTÉK) és e Rendelet szerint lehet.

(5) Külön jogszabály által védett területet, építményt érintő felhasználását, építési munkát engedélyezni és végezni a védett értékek figyelembevételével és a védetté nyilvánító rendelkezése szerint szabad.

(6) A település állattartásáról, annak részletes szabályozásáról a település Önkormányzati Rendelete külön rendelkezik, mint Állattartási Rendelet.

I. FEJEZET

2.§

(1) A szabályozási terv kötelező és irányadó elemeket egyaránt tartalmaz.

(2) A kötelező szabályozási elemek módosítását csak jelen Rendelet és az ehhez kapcsolódó szabályozási tervlap módosításával történhet.

(3) Kötelező szabályozási elemek:

a.) területen belüli szabályozási vonalak

b.) beépítésre szánt és beépítésre nem szánt területeket elválasztó vonal

c.) tervezett utak szabályozási vonala

d.) az övezeti jellemzők

e.) kötelező védőtávolságok határa.

II. FEJEZET

TELEPÜLÉS SZERKEZET - TERÜLETFELHASZNÁLÁS

3.§

(1) A település igazgatási területét építési szempontból:

a.) beépítésre szánt területre

b.) beépítésre nem szánt területre

tagozódik.

(2) A beépítésre szánt területeket az építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

a.) falusi lakó-, Lf

b.) vegyes terület:

b.1.) településközpont vegyes Vt

c.) gazdasági terület:

c.1.) kereskedelmi szolgáltató Gksz

d.) különleges terület:

d.1.) temető K-t

d.2.) vízierőmű K-E

d.3.) mezőgazdasági üzemi Kmü

területként, - területfelhasználási egységenként - lehet megkülönböztetni.²

(3) A beépítésre nem szánt területek:

a.) közlekedési- és közműfejlesztési, hírközlési-,

a.1.) közlekedési K

a.2.) közműfejlesztési, hírközlési KM

b.) erdő-,

b.1.) Eg

b.2.) véderdő Ev

c.) zöld-, Z-Kp

d.) mezőgazdasági-,

d.1.) általános Má

d.2.) farm mezőgazdasági Mf

e.) különleges beépítésre nem szánt

e.1.) szabadidős terület KbnSZ

2.2.) hulladékudvar KbnH

f.) vízgazdálkodási terület V.³

AZ ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

4.§

(1) Építési telken és területen az egyes tájszerkezeti és településszerkezeti egységek részletes előírásainak megfelelő építmény akkor helyezhető el, ha

a.) a rendeltetésszerű használathoz szükséges teljes közművesítettség biztosított vagy az építmény használatbavételéig biztosítható

b.) a használat során keletkező nem veszélyes és veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének lehetősége biztosítható

c.) az építmény nem befolyásolja károsan a föld alatti és föld feletti vizek tisztaságát

d.) levegő minőségét

e.) a vonatkozó zajvédelmi rendeletben és e Rendeletben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz

(2) Azokon a területeken, ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés, közművesítés .. .stb. hiánya) nem biztosítottak, építési engedély csak a szükséges teendők elvégzése után az építési feltételek rendelkezésre állását követően adható ki.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

Lakóterület

5.§

(1) A település lakóterülete:

a.) falusias

(2) A település falusias lakóterületét a beépítésre szánt területek szabályozási terve határolja körül.

(3) Az 556 és 564 hrsz falusias lakóterületek alatt lévő vízvezeték kiváltását és áthelyezését az 554 hrsz-ú vízműterület és a Rákóczi utca között a meglévő 555 hrsz-ú közút területén kell megvalósítani.⁴

(4) Az (1) és (3) bekezdések szerinti területfelhasználási egység. elsősorban lakóépületek, mezőgazdasági-, erdő-, gazdasági, továbbá a lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató és kézműipari építmények elhelyezésére szolgál.

(5) Az (1) és (3) bekezdések szerinti területfelhasználási egységben az alábbi épületek és építmények helyezhetőek el:

a.) lakóépület

b.) mező-, és erdőgazdasági építmény

c.) szálláshely szolgáltató épület

d.) kézműipari építmény

e.) kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató épület

f.) sport építmény

(6) Az (1) és (3) bekezdések szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:

a.) telekalakítás:

a.1.) kialakítható legkisebb telekszélesség:

új teleknél: 22,00m

kialakult: 16,00m

a.2.) kialakítható legkisebb telekmélység: 50,00m

a.3.) kialakítható legkisebb telekterület méret: 1.100,00 m2

b.) oldalhatáron álló beépítési mód:

c.) 30% a beépítettség legnagyobb mértéke:

d.) a megengedett építmény magasság:

d.1.) kialakult, meglévő foghíjak beépítése esetén az építmény magasságot a meglévő beépítés figyelembevételével kell meghatározni

d.2.) új lakóterületi egységeknél: + 4,50m

e.) a területet teljes közművel kell ellátni

f.) a legkisebb zöldfelület: 40%

g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 0,5

h.) a terület övezeti jele:

h.1.) Lf-O-30-4,50 építési vonal telekhatártól 5 m vagy 10m szabályozási terv szerint

h.2.) Lf-O-30-K-1100 és Lf-O-30(K)-K építési vonal kialakult

h.3.) Lf-SZ-30-4,5-1100 építési vonal telekhatártól 10 m⁵

7. Az (1) és (3) bekezdések szerinti területfelhasználási egységben burkolt parkoló (zöldbeton, beton, aszfalt) építése a terület szabad egységének 30%-ig létesíthető. A területen a lakóegység igényén túl annyi személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyi az adott terület rendeltetési egysége(i) és funkcionális igénye(i) megkövetel(nek).

(8) Az Lf-O-30-4,50-1100 jelű építési övezeti előírás esetén telek alakítása és beépítése abban az esetben is engedélyezhető, ha legalább két szomszédos keskeny telek összevonásával keletkező telek az övezeti előírásnál kisebb, de legalább 14 m szélességű és az összevonást követően 900 m2-nél nagyobb, vagy a szabályozási terv irányadó telekhatárként azt ábrázolta.⁶

(9) Az Lf-O-30-4,50-1100 jelű építési övezeti előírás esetén telek alakítása és beépítése abban az esetben is engedélyezhető, ha a már kialakult telek az övezeti előírásnál kisebb, de legalább 14 m szélességű és 900 m2-nél nagyobb, vagy a szabályozási terv kialakult telekhatárként azt ábrázolta.⁷

VEGYES TERÜLET

TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES TERÜLET

6.§

(1) A településközpont vegyes terület több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sport építmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

(2) A településközpont vegyes területét a szabályozási terv határolja körül.

(3) A településközpont vegyes területén az alább felsorolt épületek és építmények helyezhetőek el:

a.) lakóépület

b.) igazgatási épület

c.) kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület

d.) egyéb közösségi szórakoztató épület

e.) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület

f.) sport építmény

(4) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani.

a.) kialakítható legkisebb telekterület méret: 1. 000m2

b.) szabadon álló beépítési mód:

c.) beépítettség legnagyobb mértéke: 80%

d.) megengedett építmény magasság: +7,50m

e.) a területet teljes közművel kell ellátni

f.) a legkisebb zöldfelület: 10 %

g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,4

h.) a terület övezeti jele: Vt -SZ-80-7 ,50⁸

(5) Az (1) bekezdés szerinti. területfelhasználási egységben annyi személygépjármű elhelyezését kell biztosítani, amennyit az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális igénye(l) megkövetel(nek).

KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ GAZDASÁGI TERÜLET

7.§

(1) A település kereskedelmi, szolgáltató területei elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épületek elhelyezésére szolgál.

(2) A település kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területét a szabályozási terv határolja körül.

(3) A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen az alábbi épületek helyezhetőek el:

a) mindenfajta nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület

b) igazgatási, egyéb iroda épület

c) üzemanyagtöltő

d) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások

(4) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:

a) kialakítható legkisebb telekterület méret: 2.500m2

b) beépítési mód: szabadonálló

c) beépítés legnagyobb mértéke: 60%

d.) megengedett legnagyobb építmény magasság: +4,50m

e.) a területet teljes közművesítéssel kell ellátni

f.) legkisebb zöldfelület: 20%

g.) a megengedett legnagyobb szintterületsűrűség: 2,0

h.) a terület övezeti jele: Gksz-SZ-60-4,50⁹

(4) a terület telekhatáraira, saját területen belül, védő zöldterület kialakítása kötelező 20,00 méter mélységben beültetési kötelezettséggel

(5) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben jelen Rendelet szerinti környezetvédelmi előírások betartása kötelező érvényű.

(6) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben annyi gépjármú elhelyezését kell biztosítani, amennyit az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális egysége(i) megkövetel(nek).

KÜLÖNLEGES TERÜLET

8.§

(1) A település különleges területébe azok a területek tartoznak, amelyek a rajtuk elhelyezendő építmények különlegessége miatt a Rendelet 5.§ 6.§ 7.§ - ok szerinti területektől eltérő területek.

(2) A település különleges területét a szabályozási terv határolja körül.

(3) A település különleges területfelhasználási egységébe az alábbi terület tartozik:

a.) temető terület K-T

b.) vízierőmű K-E

c.) mezőgazdasági üzemi terület Kmü¹⁰

(4) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:

a) beépítés módja szabadonálló

b) beépítési %: 10 %

c) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

d) legkisebb zöldfel. aránya 60 %

e) szintterület sűrűség telekre 0,05.

f) elhelyezhető építmények: ravatalozó, ravatalozó kápolna, kegyeleti hely, sírbolt, szociális és külön jogszabályban a temetők fenntartásához előírt helyiség.¹¹

(5) Az (1) bekezdés b.) szerinti területfelhasználási egységben a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:

a) beépítés módja szabadonálló

b) beépítési %: új beépítés esetén 40 %, vagy kialakult

c) legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

d) legkisebb zöldfel. aránya 40 %

e) szintterület sűrűség telekre 0,05.”

f) elhelyezhető építmények: vízierőmű és kiszolgáló és fenntartást szolgáló építményei.¹²

(6) „Az (1) bekezdés c.) szerinti területfelhasználási egységben Kmü mezőgazdasági üzemi területre vonatkozó övezeti előírás:

a) beépítés módja szabadonálló

b) beépítési %: 40 %

c) legnagyobb építménymagasság: 7,5 m, de a terület legfeljebb 10 %-án elhelyezhető legfeljebb 22,5 m építménymagasságú építmény is (pl: siló, szárító, stb...)

d) legkisebb zöldfel. aránya 40 %

e) szintterület sűrűség telekre 1,0.”

f) elhelyezhető építmények: mező és erdőgazdasági építmény, állattartó építmény, nem zavaró hatású gazdasági épület, a tulajdonos, vagy használó számára szolgáló lakás.¹³

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

KÖZLEKEDÉSI- ÉS KÖZMŰTERÜLET

9.§

(1) A közlekedési- és közműterületeket a szabályozási terv határolja le.

(2) A közlekedési és közmű-elhelyezésére szolgáló közterületet az országos és helyi közutak, a kerékpárutak, . a gyalogos-utak és járdák, a gépjármű várakozó helyek ( a közterültnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével) -, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, továbbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szolgál.

(3) A meglévő közlekedési területek építési területének szélessége:

a.) Alkotmány utca 15,40 m ( változó 1,40-1,70 m)

b.) Bajcsy Zs. utca 13,70m

c) Béke utca 15,00 m

d.) Hunyadi utca 13,70 m

e.) Kossuth utca 24,10 m (változó)

f.) Petőfi utca 12,90 m ( változó)

g.) Rákóczi utca 26,50 m

h.) Szabadság utca 20,70m

i) Széchenyi utca 14,00 m

j.) Zrínyi utca 13,60 m.

(4) A közutak elhelyezése céljára a következő szélességű építési területet kell biztosítani:

a.) az új lakóterületi egység gyűjtőútjának építési területe: 22 m

b.) a farmer-gazdaság területeit feltáró kiszolgáló út építési területe: 16 m

c.) a zöldterületen kialakításra kerülő. pihenő és szabadidő eltöltésére alkalmas terület megközelítésére szükséges Vashegy kerékpárút építési területe: 3m

(5) Közterületen a turisztikai információs jelrendszert elhelyezni az érdekelt hatóságok bevonásával, külön engedély alapján lehet.

(6) Az (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben építményt, köztárgyat, berendezést csak az OTÉK 26. § (3) bekezdése és a Közúti Közlekedésről szóló 1988. Évi I. Törvény alapján lehet.

ZÖLDTERÜLET

10.§

(1) A zöldterületet a szabályozási terv határolja le.

(2) A zöldterület állandó növényzettel fedett közterület, közpark, közkert.

(3) Az (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységet rendeltetése szerint az alábbiak alapján különböztetjük meg:

a.) zöldterület Z-Kp¹⁴

(4) A (3) bekezdés b.) és c.) pontjában meghatározott területeket a szabályozási terv határolja körül.

(5) Az (3) bekezdés a.) és b.) pontja szerinti területfelhasználási egységekben az alábbi építményeket és épületeket lehet elhelyezni:

a.) pihenést, testedzést szolgáló építmény - sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, sátorhely

b.) vendéglátó épület

c.) a terület karbantartására szükséges épület.

(6) Az (3) bekezdés szerinti területeken legfeljebb 2 % beépítettséggel helyezhetőek el az épületek.

(7) ¹⁵

(8) ¹⁶

(9) ¹⁷

ERDŐ TERÜLET

11.§

(1) Az erdőterület erdő céljára szolgáló terület.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységet rendeltetése szerint az alábbiak alapján különböztetjük meg:

a.) gazdasági erdő: Eg.

b.) véderdő: Ev¹⁸

(3) A (2) bekezdés a.) pontja szerinti területfelhasználási egységben a területen az alábbi építményeket és épületeket lehet elhelyezni:

a.) területen:

a.1.) köztárgyak

a.2.) ismeretterjesztésre szolgáló, épületnek nem minősülő, építmény

a.3.) a honvédelemet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyak

b.) a megengedett maximális beépítettség: 0,5%

(4) Védelmi rendeltetésű erdőterületen építményt elhelyezni nem szabad.¹⁹

(5) ²⁰

(6) ²¹

MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET

12.§

(1) A mezőgazdasági terület a növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás (továbbiakban: mezőgazdasági termelés) építményei elhelyezése céljára szolgáló terület.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységet rendeltetésük szerint az alábbiak alapján különböztetjük meg:

a.) mezőgazdasági terület Má

b.) farmgazdaság Mf²²

(3) A (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott területet a szabályozási terv határolja körül.

(4) A (2) bekezdés a.) pontjában meghatározott területen építményt elhelyezni az OTÉK 29§. (2, 3, 4, 5) bekezdésemek alapján lehet.

(5) A (2) bekezdés b.) pontjában meghatározott farmergazdaság kialakítására alkalmas területen, a terület építési használatának kötelezően az alábbi követelményeket kell betartani:

a.) kialakítható legkisebb telekterület méret: 6.000 m2

b.) beépítési mód: szabadon álló

c.) a beépítettség legnagyobb mértéke: 5%,

d.) megengedett építmény magasság: +4,50m

e.) a területet teljes közművel kell ellátni

f.) a terület övezeti jele: Mf-SZ-5-4,50²³

(6) A (2) bekezdés b.) pontja szerinti területfelhasználási egységben annyi gépjármű elhelyezését kell biztosítani, amelyet az adott terület rendeltetési egysége(i) és a funkcionális igénye(i) megkövetel(nek).

(7) A (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységekben kialakításra kerülő építmények hatósági engedélyezése során jelen Rendelet környezetvédelmi előírásait be kell tartani.

(8) Az (2) bekezdés szerinti területfelhasználási egységeken belüli mezőgazdasági termeléshez szükséges épületek hatósági engedélyezése során a település közigazgatási területére érvényes állattartási rendelet előírásait be kell tartani.

EGYÉB TERÜLET

13.§

Vízgazdálkodási terület²⁴

(1) Az egyéb terület a vízgazdálkodással kapcsolatos összefüggő, az OTÉK 30§.(1) bekezdésében felsorolt tartalommal.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben az alábbi építmények helyezhetők el:

a.) vízkárelhárítási

b.) vízi sport és a sporthorgászás céljára szolgáló közösségi építmények

3. A (2) bekezdésben felsorolt építmények elhelyezésénél, kialakításánál és hatósági engedélyezésénél a Vízgazdálkodásról szóló 1995. Évi LVII. I Törvény, továbbá a 123/1977.(VII.18.) Korm. Rendelet idevonatkozó rendelkezéseit kell figyelembe venni.

13/A §²⁵

Különleges beépítésre nem szánt terület

(1) A különleges beépítésre szánt terület területfelhasználási egységet rendeltetésük szerint az alábbiak alapján különböztetjük meg:

a.) szabadidős terület KbnSZ

b.) hulladékudvar KbnH

(2) Az (1) bekezdés a) szerinti területeket sport, szabadidő, turisztikai célra lehet felhasználni. A területen a területet szolgáló vendéglátó és kereskedelmi, szórakoztató épület elhelyezhető.

(3) A Kbn SZ jelű különleges beépítésre nem szánt szabadidős területen elhelyezhető építmények:

1. turisztikai, sportolási célú

2. szálláshelyszolgáltatás

3. vendéglátás, kereskedelem, szolgáltatás

4. terület fenntartását szolgáló épület

5. a területet kiszolgáló és bemutató épület, látogatói központ

6. pihenést szolgáló.

(4) A Kbn SZ jelű különleges beépítésre nem szánt szabadidős területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

beépítési %: 2 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb minimális telekterület 10.000 m2

legkisebb zöldfel. aránya 90 %

A vízfelületek területét a zöldfelületi arány számításánál 75 %-ban zöldfelületként kell figyelembe venni.”

(5) A KbnH jelű különleges beépítésre nem szánt hulladékudvar területen elhelyezhető építmények:

1. korszerű hulladékgazdálkodást szolgáló építmény

2. a terület fenntartását szolgáló épület

(6) A KbnH különleges beépítésre nem szánt hulladékudvar területre vonatkozó övezeti előírás:

beépítés módja szabadonálló

beépítési %: 2 %

legnagyobb építménymagasság: 4,5 m

legkisebb telek területe: 1000 m2

legkisebb zöldfel. aránya 80 %

7. A hulladékudvar területet építményekkel érintett területét legalább 3 m széles tájjellegű, nem allergizáló fafajokkal megvalósuló, 3 szintű (gyep, cserje, faszint) növénytelepítéssel kell körülvenni.

III. FEJEZET

KÖRNYEZETVÉDELEM

14.

1. A településre az általánosan érvényes levegőtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek ezen előírásokat kielégítik. a területre érvényes levegőminőségi és a légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos országos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.²⁶

(2) Zaj és rezgés elleni védelem

a) A településen a zajvédelem az országos előírások szerint, azoknak megfelelően biztosítandó. A zajt keltő és a zajtól védendő létesítmények egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek. A zaj- és rezgésterhelési határértékeket a hatályos jogszabályok tartalmazzák.

A községben levő oktatási-nevelési létesítmények környezetében csak olyan tevékenység engedhető meg, amely azok területén a nappal 50 dB mérhető határérték túllépést nem okoz.

b) Olyan közlekedési útvonalak mellett, ahol a gépjárműforgalomból eredő zajhatás hosszú távon valószínűleg más módon nem csökkenthető az érintett övezetben egyébként érvényes zajhatárértéknek megfelelően, az épületeken alkalmazott passzív akusztikai védelem (falburkolás, speciális nyílászárók beépítése) eszközeivel kell elérni, hogy a különböző helyiségeken belül érvényes megengedett határérték ne kerüljenek túllépésre.

1. A fentieken túl figyelembe kell venni (szolgáltató tevékenységekből eredő zajhatások tekintetében) a helyi zaj- és rezgésvédelmi rendeletben foglaltakat is.

2. Amennyiben az üzemi tevékenységből és építési munkából eredő zajterhelés következtében határérték túllépés következik be, a tulajdonos a védelem, illetve az elhárítás megoldását az illetékes környezetvédelmi hatóság előírásai szerint köteles elvégezni.

Közutak védőtávolságában /zajvédelmi sávjaiban/ csak kivételes esetben lehet olyan épületet elhelyezni, melynek funkciójára jogszabályban előírt zajterhelési határértéket a védősávon belüli tényleges terhelés meghaladja. Kivétel akkor tehető, ha az épület szerkezetei (tartó-, épület- és gépészeti, stb. szerkezetek), és/vagy tartozékai (pl. zajvédő fal) biztosítják a rendeltetésszerű használatot, akkor is, ha a zajvédő sáv kijelölését indokoló útvonalon a jóváhagyott rendezési terv közlekedési alátámasztó munkarészében prognosztizált forgalom zajlik.²⁷

(3) ²⁸

(4) A településen keletkező hulladékokat az alábbiak szerint kell ártalmatlanítani:

a.) a településen keletkező folyékony kommunális hulladékot

a.1.) csak a településen meglévő szennyvízcsatorna hálózatba lehet kötni

a.2.) egyedi szennyvízgyűjtők létesítése és engedélyezése TILOS

a.3.) a már meglévő egyedi szennyvízgyűjtőket meg kell szüntetni

b.) a településen keletkező szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról az önkormányzat szerződéses keretek között gondoskodik.

c.) a veszélyes kommunális hulladék elhelyezéséről és ártalmatlanításáról az önkormányzat gondoskodik:

c.l.) a hulladékot az arra kijelölt helyen, külön létesítési engedély alapján, szivárgásmentes, szigetelt fedett egységben kell tárolni, amit zárhatóvá kell tenni és a területet be kell keríteni

c.2.) a veszélyes háztartási hulladékok elhelyezésére szolgáló területet a szabályozási terv határolja körül.

d.) a különleges kezelést igénylő egészségügyi hulladék gyűjtését és elszállítását szerződéses keretek között kell biztosítani

(5) A településen elhullott állatok elszállításáról az önkormányzat gondoskodik.

(6) A településen található élővizek védelmében az alábbi előírásokat kell betartani:

a.) a vízfolyások mentén 50,00 méteres sávban csak szelektívpermetet és növényvédelmi szereket lehet használni

b.) élővízfolyás 50,00 méteres sávjában gyomírtószer nem alkalmazható

c.) az élővízfolyások mellett kialakult természetes növényzetet megváltoztatni csak külön engedély alapján lehet

(7) Jelen Rendelet a település Rendeletével együtt érvényes Helyi Állattartási- és Környezetvédelmi rendeletével együtt érvényes.

HELYI ÉRTÉKVÉDELEM

15.§

(1) A település helyi építészeti védelme alá az alábbi lehatárolások tartoznak:

a.) a falusias karakter védelme érdekében a Kossuth Lajos utca és az Alkotmány utca beépítési módja

b.) egyedi védelem alá tartozik a 68/2 hrsz-ú, településközpont vegyes területe

c.) együttes védelem alá tartozik a Vörös Templomhoz tartozó temető és annak középpontjától mért 50,00 méteres körzete.

(2) A település térségi jelentőségű tájképvédelmi területeként lehatárolt területeken a feltáruló tájképi látvány megőrzése érdekében:

a) új külszíni bányaművelés nem kezdhető, új bányatelek nem fektethető, bányatelek nem bővíthető, bányászati tevékenység céljára kutatásba terület nem vonható,

b) új villamos energia ellátási, táv- és hírközlési vezeték érintett külterületen kizárólag terepszint alatt vezethető, kivéve, ha:

ba) a természetvédelmi hatóság véleménye szerint a terepszint alatti vezetés védendő értéket károsítana,

bb) a földkábeles vezetésre nincs megfelelő technológia.

3. Hírközlési antennák, tornyok telepítésének feltétele, hogy az elhelyezni kívánt hírközlési antenna megjelenése a fő rálátási irányokban nem károsítja sem a településképet, sem a tájképet.

4. Új toronyszerű építmény elhelyezéséhez az építési engedélyhez a tájhoz és épített környezethez való illeszkedést bemutató látványtervet is csatolni kell.

5. Szélerőmű-park a tájkép védelmi övezet területén nem helyezhető el.²⁹

(3) A település közigazgatási területén lévő műemlékileg védett területről, illetve területekről külön országos érvényű Törvény és Rendelet rendelkezik.

(4) A község közigazgatási területén nyilvántartott régészeti lelőhelyek felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.³⁰

VÉDŐ TERÜLETEK

16.§.

(1) Az államhatár 100,00 méteres védősávján belül az 1997. Évi XXXII. Törvény 42.§ (1) bekezdés c.) pontja előírásait figyelembe véve bányaművelés, kutatás, mérés, vízügyi és építési munkákhoz az illetékes határőrség szakhatósági hozzájárulása szükséges.

(2) Az államhatáron átnyúló vagy átvezető építményeket és műtárgyakat nemzetközi szerződések alapján lehet létesíteni, megváltoztatni illetve megszüntetni.

(3) A háztartási veszélyes hulladék lerakóhely védőterületén, - a telekhatártól mért 200,00 m - belül épület nem építhető.

(4) A Rendelet 10.§ (3) bekezdés c.) pontja szerinti területetfelhasználási egységben, temető védőterületén, - a telekhatártól mért 50,00m - belül épület nem építhető, a területsávra beültetési kötelezettség érvényes.

(5) A Rendelet 7.§ (1) bekezdés szerinti területfelhasználási egységben, a szabályozási tervlapon jelölt területen, a telekhatárok mentén (telken belül) 20,00 méter mély zöld területtel kell ellátni beültetési kötelezettséggel. A zöldterületi sávba épület nem helyezhető el.

(6) A Rendelet 12.§ (2) bekezdés b.) pontja szerinti farmergazdaság(ok) üzemeletetéséhez szükséges szennyvízátemelő, - szagta1anítóval és hangszigetelten kialakítva - tengelyétől mért 20,00 méter belül épület nem építhető, a terület számára beültetési kötelezettség érvényes.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17.§

Ezen rendelet a kihirdetés napján lép hatályba. Rendelkezéseit a már folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.