Szentpéterfa Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Magyarország Alaptörvénye 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotási hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja:

I. fejezet

Általános rendelkezések

1. § Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Szentpéterfa Községi Önkormányzat.

2. § Az önkormányzat székhelye: 9799 Szentpéterfa, Alkotmány u. 91.

3. § A szervezeti és működési szabályzat tartalmazza

a) a képviselő-testületi ülés összehívására,

b) a Képviselő-testület ülésére,

c) a Képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvére,

d) a közmeghallgatásra,

e) a Képviselő-testület bizottságára,

f) az önkormányzati rendeletre és határozatra,

g) a vagyonnyilatkozat kezelésére,

h) a képviselői kötelezettségszegés következményeire és

vonatkozó szabályokat.

4. § Az önkormányzat kormányzati funkcióit jelen rendelet (továbbiakban: SZMSZ) 1. melléklete tartalmazza.

5. § (1) Az önkormányzat jelképei: a címer és a zászló.

(2) Az önkormányzat jelképeit és azok használatának rendjét külön rendelet állapítja meg.

6. § Az önkormányzat hivatalának neve: Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

II. fejezet

A képviselő-testület feladat- és hatásköre

7 .§ (1) Az önkormányzat önként vállalja az alábbi feladatok ellátását:

a) közösségi és versenysport támogatása

b) civil szerveződések támogatása

c) nem kötelező pénzbeli szociális ellátások biztosítása (újszülöttek támogatása, Bursa Hungarica ösztöndíj stb.)

d) közbiztonság fenntartásának támogatása

(2) További feladatok önálló megoldásának felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelyben tisztázni szükséges a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester vagy az e célra létrehozott ideiglenes bizottság folytathatja le.

(3) Az előkészítő eljárás eredményét összegező előterjesztés csak akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha az tartalmazza a feladat elvállalásával elérendő célt és végre- hajtásának az (1) bekezdésben előírt részletes feltételeit, továbbá a megvalósításához szükséges költségvetési forrásokat.

8. § (1) A képviselő-testület a hatáskör gyakorlásának átruházásáról, illetőleg visszavonásáról annak felmerülésekor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója - az e kereten belül tett - intézkedéseiről, azok eredményéről a soron következő testületi ülésen beszámol.

(3)¹ A Képviselő-testület az alábbi hatásköreit a polgármesterre ruházza át:

a) rendkívüli települési támogatás,

b) települési támogatás ápoláshoz,

c) települési támogatás gyógyszerköltséghez

d) települési támogatás időskorúak részére,

e) települési támogatás eltemettetéshez,

f) települési támogatás életkezdéshez

g) köztemetés,

h) szociális étkeztetés,

i) térítési díj méltánylás iránti kérelmek elbírálása;

j) az önkormányzat jelképei használatának engedélyezése

k) a közterület használat engedélyezése

l) a közterület filmforgatási célú használatához szükséges hatósági szerződés jóváhagyása

m) a közútkezelői hozzájárulás iránti kérelmek elbírálása

n) dönt közterület-használati hozzájárulás megadásáról

o) a közműépítéshez, illetve az azokra való rákötésekhez szükséges tulajdonosi nyilatkozatok

megtétele

p) közbeszerzésekkel kapcsolatosan, mint az ajánlatkérő nevében eljáró személy, gyakorolja az ajánlatkérő jogait és kötelezettségeit

q) észrevételt tesz a Magyar Államkincstár által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről, felülvizsgálatról készült jegyzőkönyvben foglaltakra

r) adatszolgáltatást teljesít elemi költségvetésről, éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében,

²s) települési támogatás ajánlott védőoltáshoz.

(4) A polgármester - az át nem ruházható hatáskörök kivételével – döntést hozhat valamennyi olyan ügyben, amelyben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy elfogadott határozat hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, erről utólag tájékoztatni köteles a képviselő-testületet.

A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert két ülés között rövid határidővel megjelenő pályázat benyújtására, amennyiben a pályázat megvalósításához szükséges önerő a költségvetésben rendelkezésre áll. A polgármester által benyújtott pályázat alapján kötött támogatási szerződés érvényességéhez a Képviselő-testület jóváhagyása szükséges

III. fejezet

A képviselő-testület működése

9. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő.

(2) A képviselő-testület tagjainak névsorát az SZMSZ 1. számú függeléke tartalmazza.

10. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább hat alkalommal ülésezik.

11. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülését írásos meghívóval hívja össze. A meghívó elektronikus formában is kézbesíthető.

(2) A meghívóhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket

(3) Minden esetben írásos előterjesztés formájában készül:

• pénzügyi tervek és beszámolók,
• rendelet tervezetek,
• átfogó programtervek.

(4) A meghívókat úgy kell kiküldeni, hogy azt a képviselők az ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

(5) A rendkívüli testületi ülés összehívására különösen indokolt esetben van lehetőség.

(6) Különösen indokolt eset az olyan előre nem látott, láthatott és nem tervezett, valamint nem tervezhető ügy, melynek kérdésében a döntés a legközelebbi rendes ülésig nem várhat. Különösen ilyenek az Önkormányzatot pénzügyi, vagyoni területeken érintő ügyek, pályázatok benyújtása és esetenként ilyenek lehetnek a halasztást nem tűrő személyi kérdések, valamint a lakosság széles körét érintő bármilyen okból kifolyólag rövid, záros határidővel eldöntendő ügyek.

(7) Sürgős, halasztást nem tűrő esetben az ülés előtt 24 órával is összehívható. Erre bármilyen értesítési mód igénybe vehető, azaz el lehet tekinteni az írásbeliségtől, ha biztosítva van a nyilvánosság.

(8) Az ülés meghívóját – a kézbesítéssel egyidejűleg – az önkormányzat hirdetőtábláin ki kell függeszteni.^[1]

12. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. Az ülésen tanácskozási joggal az írásos meghívóval rendelkezők vehetnek részt.

(2) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a Horvát Nemzetiségi Önkormányzat Szentpéterfát, a Szentpéterfáért Alapítványt, amennyiben a napirend pont a tevékenységi körét érinti a szentpéterfai civil szervezetek képviselőit.^[2]

 (3) Az ülésen megjelent - írásos meghívóval nem rendelkező - választópolgárnak hozzászólást a polgármester engedélyezhet.

13. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti.

(2) Az ülés vezetésével a polgármester (alpolgármester) feladatai:

a) megállapítja (figyelemmel kíséri) a határozatképességet, megnyitja (berekeszti) az ülést,

b) előterjeszti a napirendi javaslatot,

c) hozzászóláskor megadja, megtagadja, illetve megvonja a szót.

d) napirendi pontonként megnyitja, vezeti és lezárja a vitát,

e) döntéshozatal előtt – szükség szerint - összefoglalja a vita lényegét, majd - a 18. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - szavazásra bocsátja a határozati javaslatot,

f) számszerűen megállapítja a szavazás eredményét, majd kihirdeti a határozatot,

g) tájékoztatást ad a két ülés közötti eseményekről, valamint beszámol a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az átruházott hatáskörben tett intézkedések- ről.

h) biztosítja a képviselők bejelentési és kérdezési jogának gyakorlását,

i) berekeszti az ülést.

(3) A tanácskozás rendjének fenntartása a polgármester feladata, e körben:

a) figyelmezteti a hozzászólót, aki eltér a tárgyalt témától,

b) rendreutasítja azt, aki a képviselő-testülethez méltatlan magatartást tanúsít,

c) ismételt rendbontás esetén a testület vita nélküli döntését követően - a képviselő kivételével - a terem elhagyására kötelezheti a rendbontót.,

d) a képviselő-testületi ülést határozott időre félbeszakítja.

14. § (1) A képviselő-testület a napirendek megtárgyalását követően a polgármester előterjesztése alapján dönt:

a) a két ülés között végzett tevékenységről, fontosabb feladatokról, eseményekről szóló tájékoztató elfogadásáról, ha a beszámoló kapcsán további intézkedéseket tart szükségesnek.

(2) Nem hoz alakszerű határozatot a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámoló elfogadásáról, ha további feladatok meghatározását nem tartja szükségesnek. Ez esetben csak az elfogadás tényét kell rögzíteni a jegyzőkönyvben.

(3) Amennyiben a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglalt beszámolót nem fogadja el, meghatározza a témával kapcsolatos további feladatokat.

15. § (1) A képviselő-testület tagjait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényben (továbbiakban: Mötv.) és a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik.

(2) A képviselő köteles:

a) tevékenyen részt venni a képviselő-testület munkájában és ennek érdekében írásban vagy szóban a polgármesternél előzetesen bejelenteni, ha a testület ülésén nem tud megjelenni, illetőleg egyéb megbízatásának teljesítése akadályba ütközik;

b) felkérés alapján részt venni a testületi ülések előkészítésében, valamint a különböző vizsgálatokban;

c) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti titkot megőrizni (titoktartási kötelezettsége a megbízatásának lejárta után is fennáll);

d) a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot a polgármesternek haladéktalanul bejelenti.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben az érintett képviselő véleményt nyilváníthat, majd ezt követően a képviselő-testület a döntéshozatalból való utólagos kizárásról vita nélkül, minősített többséggel dönt.

(5) A (4) bekezdés szerinti utólagos kizárás esetén a képviselő-testület az eredeti határozati javaslatról vita nélkül ismételten szavaz.

Vita és a döntéshozatal módja

16. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát.

(2) Az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet, mely idő tartama nem haladhatja meg a 10 percet.

(3) A szóbeli kiegészítés nem ismételheti meg az írásbeli előterjesztést, ahhoz képest új (kiegészítő) információkat kell tartalmaznia.

(4) A napirendi ponttal kapcsolatosan az előterjesztőhöz először a tanácskozási joggal résztvevők részéről kérdések intézhetők, ezt követően következhetnek a hozzászólások.

(5) A napirendi pontokhoz kapcsolódóan a kérdezés és a hozzászólás jogát a polgármester adja meg, legfeljebb 10 perc időtartamra. A viszont válaszra legfeljebb 5 perc áll rendelkezésre. A vita lezárása után a napirend előadója válaszol a hozzászólásokra 2 perc időkeretben.

(6) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület - az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti határozati javaslatról.

17. § (1) A megválasztott képviselők több mint felének (legalább 4 képviselő) egybehangzó szavazata (minősített többség) szükséges az Mötv-ben meghatározottakon túl:

a) hatáskör gyakorlásának átruházása és visszavonása esetén,

b) helyi népszavazás kiírásához,

c) hitel felvételéhez, kötvény kibocsátásához

d) fegyelmi ügyek elbírálásához

e) falugyűlés tartásához.

18. § (1) A képviselő-testület a döntéseit (határozat, rendelet) nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik.

(2) A nyílt szavazás eredményét az ülés vezetője állapítja meg, aki - téves szavazatszámlálás esetén - elrendelheti a szavazás megismétlését.

(3) Titkos szavazás elrendeléséről esetenként dönt. A képviselő testület titkos szavazásainak lebonyolításával kapcsolatos teendőket az ügyrendi bizottság látja el.

(4) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, arra kijelölt helyiségben és urna igénybevételével történik.

(5) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell:

a) a szavazás helyét, napját, kezdő és befejező időpontját,

b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét,

c) a szavazás során felmerült körülményeket,

d) a szavazás eredményét.

(6) Titkos szavazásnál szavazategyenlőség esetén a polgármester szünetet rendel el, majd újra elrendeli a szavazást.

19. § (1) Név szerinti szavazás tartását – melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz - a polgármester, vagy bármely képviselő kezdeményezheti. Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.

(2) Név szerinti szavazás alkalmával a jegyző a jelenléti ív alapján minden képviselőt szólít és a képviselő által adott választ ("igen", "nem", "tartózkodom") külön névsorban rögzíti. A szavazás végén a képviselő nyilatkozatát aláírásával hitelesíti.

20. § (1) A képviselő-testület

a) rendeletet alkot,

b) határozatot hoz.

(2) Az önkormányzati képviselő a képviselő-testület ülésén határozat meghozatalát szóban, rendelet megalkotását írásban, az ülést megelőzően legalább 8 nappal a polgármesternél benyújtva kezdeményezheti. A képviselői kezdeményezést, előterjesztést a képviselő-testület ülésén napirendre kell tűzni.

(3) A képviselő-testület jegyzőkönyvi rögzítéssel, de számozott határozat nélkül dönt:

a) napirend meghatározásáról,

b) ügyrendi kérdésekről,

c) a két ülés között végzett munkáról, időszerű feladatokról és az átruházott hatáskörben hozott döntésekről szóló beszámoló, elfogadásáról, illetőleg tudomásulvételéről.

(4) A képviselő-testület határozatait évenként újrakezdődő sorszámmal törve az évszámmal kell jelölni (pl.: .../... számú képviselő-testületi határozat)

21. § (1) Önkormányzati rendelet alkotását kezdeményezhetik:

a) a települési képviselők,

b) a képviselő-testület bizottsága,

c) a polgármester, az alpolgármester,

d) a jegyző,

(2) A képviselő a Képviselő-testület ülésén az önkormányzati rendelet tárgyának, a szabályozás céljának megjelölésével illetőleg a szabályozás lényegi tartalmi elemeinek ismertetésével kezdeményezheti rendelet megalkotását. A kezdeményezés törvényességével kapcsolatban a jegyző lehetőség szerint a Képviselő-testület ülésén állást foglal. A kezdeményezés alapján a jegyző a rendelettervezetet a soron következő rendes képviselő-testületi ülésre előkészíti, vagy amennyiben azt állapítja meg, hogy a rendelet megalkotása Alaptörvénybe vagy más jogszabályba ütközik, e tényről tájékoztatja a Képviselő-testületet.

(3) A képviselő-testület - a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél - előzetesen elveket, szempontokat állapíthat meg.

(4) A lakosság széles körét érintő rendeletek esetében a képviselő-testület dönthet a rendelet tervezetének közszemlére bocsátásáról, vagy közmeghallgatáson történő előzetes megvitatásáról.

(5) Az észrevételeket a jegyző összegezi és terjeszti a képviselő-testület elé.

22. § (1) A rendelet kihirdetése a rendelet a községi hirdetőtáblán (Szentpéterfa, Alkotmány u. 91.) történő kifüggesztésével történik.

(2) A hatályos rendeletek nyilvántartása a jegyző feladata.

IV. fejezet

A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve

23. § (1) A képviselő-testület üléseiről 2 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni.

(2) A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek első példányainak kezeléséről, évenkénti beköttetéséről, második példányainak a polgármester részére történő átadásáról.

(3) A polgármester gondoskodik a jegyzőkönyvek második példányainak lefűzéséről.

(4) A választópolgárok a képviselő-testület üléseiről készített jegyzőkönyveket - a zárt ülések jegyzőkönyveinek kivételével - hivatali időben a polgármesternél vagy a jegyzőnél megtekinthetik.

24. § (1) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv a Mötv. 52.§ (1) bekezdésében felsoroltakon túl tartalmazza:

a) az ülés berekesztésének időpontját.

(2) A jegyzőkönyv mellékletei:

a) a képviselő írásban leadott hozzászólása,

b) a névszerinti szavazásról szóló nyilatkozatok,

c) a jelenléti ív,

d) a képviselő-testület által elfogadott rendeletek.

25. § (1) A közmeghallgatásra az önkormányzat helyzetéről, a képviselő-testület tevékenységéről, illetve a következő évi terveiről szóló tájékoztatót kell előterjeszteni.

(2) A képviselő-testület esetenként határozza meg a közmeghallgatás intézménye elé kerülő egyéb ügyeket.

(3) A közmeghallgatás elé kerülő ügyeket a képviselő-testület előzetesen - a közmeghallgatás előtt legalább 5 nappal - megtárgyalhatja.

(4) A közmeghallgatásról a lakosságot írásos meghívóval a hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel értesíteni kell.

(5) A képviselő-testület a lakosság, a társadalmi szervezetek közvetlen tájékoztatása, a fontosabb döntések előkészítése érdekében – szükség szerint – falugyűlést tarthat.

(6) A falugyűlés összehívását a polgármester, a települési képviselő, illetőleg a településen működő társadalmi szervezet kezdeményezheti.

(7) A falugyűlés összehívása – a képviselő-testület döntése alapján – a polgármester feladata.

V. fejezet

A képviselő-testület bizottságai

26. § (1) A Képviselő-testület a jogszabályban előírt feladatok végrehajtására, működésének megkönnyítésére három tagú Ügyrendi Bizottságot hoz létre.

(2) A bizottság feladata különösen:

a) rendelet-tervezetek előzetes véleményezése a képviselő-testület felkérése alapján,

b) a titkos szavazás lebonyolításával kapcsolatos teendők ellátása, a szavazás eredményének megállapítása,

c) összeférhetetlenség, illetve méltatlanság megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálása,

d) a polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése.

(3) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti le.^[3]

(4) A bizottságot össze kell hívni a polgármester vagy a bizottsági tagok több mint felének napirendi javaslatot tartalmazó indítványára, illetve a képviselő-testület határozata alapján.^[4]

(5) Az ügyrendi bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni a polgármestert, alpolgármestert, jegyzőt, vagy akinek a meghívását a bizottság indokoltnak tart.^[5]

27. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatokra ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A bizottságok tagjaira a polgármester és bármely képviselő javaslatot tehet.

(3) Az ideiglenes bizottság létszámáról, feladat- és hatásköréről, valamint összetételéről a bizottságot létrehozó határozatban kell dönteni. A testület által meghatározott feladat elvégzését követően az ideiglenes bizottság megszűnik.^[6]

28.§ (1) A polgármester, illetve képviselő vagyonnyilatkozata ügyfélfogadási időben, a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterfai Kirendeltsége hivatali helyiségében tekinthető meg.

(2) A betekintési szándékot – írásban – a polgármesterhez kell bejelenteni, aki azt haladéktalanul, de legkésőbb három munkanapon belül az ügyrendi bizottság elnökéhez továbbítja.

(3) Az ügyrendi bizottság elnöke a bejelentőt három munkanapon belül írásban értesíti arról az időpontról, amikor a vagyonnyilatkozat megtekinthető. Az értesítést úgy kell kiküldeni, hogy azt a bejelentő legalább 8 nappal korábban megkapja.

(4) A vagyonnyilatkozat megtekintése során a betekintőn kívül az ügyrendi bizottság legalább két tagjának jelen kell lennie.

VI. fejezet

Polgármester, alpolgármester, jegyző

29. § (1) A polgármester feladatát főállásban látja el.

(2) A polgármester önkormányzattal kapcsolatos feladatai különösen:

a) biztosítja a képviselő-testület demokratikus, széles nyilvánosság melletti működését,

b) segíti a képviselők munkáját,

c) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

d) meghatározza a jegyző feladatait a képviselő-testület működésével összefüggésben,

e) kapcsolatot tart a település civil szervezeteivel, a helyi Horvát Nemzetiség Önkormányzattal,

f) elősegíti a lakosság önkormányzati feladatokban való közreműködését,

g) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

h) nyilatkozik a sajtónak, hírközlő szerveknek,

(3) A polgármester fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

30. § (1) A képviselő-testület 2 fő alpolgármestert választ, aki társadalmi megbízatásban látja el feladatát.

(2) A helyettesítési feladatain túlmenően az alpolgármester segíti a képviselő-testületi rendezvények, lakossági fórumok megszervezését, a választókkal való kapcsolattartást.

(3) A polgármester és az alpolgármester egyidejű távolléte, illetőleg tartós akadályoztatása esetén a képviselő-testületet a legidősebb képviselő hívja össze, illetőleg vezeti az ülést. Tartós akadályoztatásnak minősül a 30 napot meghaladó távollét.

31. § (1) A jegyző feladata a képviselő-testület működésével kapcsolatosan:

a) köteles a képviselő-testület jogszabálysértő működésére, döntéseire felhívni a figyelmet és az erre utaló jelzést a jegyzőkönyvbe foglalni,

b) ellátja a testület és a polgármester tevékenységével kapcsolatos ügyviteli feladatokat,

c) igény szerint tájékoztatást ad a képviselő-testület munkáját, feladat- és hatáskörét érintő jogszabályokról,

d) az Mötv-ben előírtakon túl is igény szerint tájékoztatást ad a hivatal munkájáról.

(2) A jegyző fogadóóráinak rendjét az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.

(3) Az aljegyző ellátja a jegyző által meghatározott feladatokat, valamint a jegyző távolléte, illetve akadályoztatása esetén helyettesíti a jegyzőt, a jegyzői állás betöltetlensége esetén a jegyző hatáskörében eljár.

(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, illetve tartós akadályoztatásuk esetén a helyettesítésre jogosult személy a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal igazgatási ügyintézője.

VII. fejezet

Az önkormányzat társulásai

32. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

1. Kommunális Üzemeltető - és Építő Szervezet Társulása, melynek feladata településüzemeltetési feladatok körébe tartozó kommunális szennyvíz gyűjtése, tisztítása, szennyvíziszap kezelése, mezőgazdasági hasznosítása, szilárd hulladék gyűjtése, tárolása, közterületek fenntartása, építése, környezetvédelmi feladatok ellátása, önkormányzati tulajdonú építmények fenntartása, üzemeltetése, építése, egyéb kommunális és infrastrukturális létesítmények fenntartása, építése, községgazdálkodási szolgáltatás, egyéb vendéglátási tevékenység, szálláshely-szolgáltatás; ingatlan-bérbeadás, üzemeltetés; egyéb máshová nem sorolható építés, közösségi, társadalmi tevékenységek ellátása, hatékonyabb megvalósítása.
2. Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása.

VIII. fejezet

Helyi népszavazás

33. § A helyi népszavazás részletes szabályait a képviselő-testület külön önkormányzati rendeletben határozza meg.

IX. fejezet

Az együttes ülésre vonatkozó külön rendelkezések

34. § (1) A képviselő-testület Pornóapáti, Vaskeresztes és Horvátlövő községek képviselő-testületeivel együttes ülést tart minden olyan ügyben, amely a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatalt alkotó községek közösen ellátandó feladatkörébe tartozik.

(2) Az együttes ülés időpontját az érintett községek polgármesterei esetenként határozzák meg. Az együttes ülés levezetőjének személyében a polgármesterek előre megállapodnak. Amennyiben nincs egyezség, úgy a levezető személyének meghatározásához az együttes ülés napirend előtti részében a képviselők egyetértését kell kérni.

(3) A meghívót úgy kell kiküldeni, hogy azt a meghívottak az együttes ülés előtt legalább 5 nappal megkapják.

35. § Az együttes ülés határozatképes, ha az érintett képviselő-testületek tagjainak többsége - községenként külön-külön számolva - jelen van.

36. § Az együttes ülés összehívására, vezetésére, a vita és a döntéshozatal módjára, az ülés jegyzőkönyvére e Szabályzatban foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni.

X. fejezet

Települési nemzetiségi önkormányzat testület működésének biztosítása

37. § (1) Az együttműködési megállapodás alapján a helyi önkormányzat a Közös Önkormányzati Hivatal útján biztosítja a nemzetiségi önkormányzat részére az önkormányzati működéshez szükséges tárgyi és személyi feltételeket, melynek keretében a hivatal ellátja:

a) A nemzetiségi önkormányzat testületi üléseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat (meghívók, előterjesztések, hivatalos levelezés előkészítése, postázása, a testületi ülések jegyzőkönyveinek elkészítése, postázása),

b) A testületi és tisztségviselők döntéseinek előkészítésével kapcsolatos feladatokat, a döntéshozatalhoz szükséges nyilvántartási, sokszorosítási és postázási feladatokat,

c) A nemzetiségi önkormányzat működésével, gazdálkodásával kapcsolatos nyilvántartási, iratkezelési feladatokat. A feladatellátáshoz kapcsolódó költségeket és a helyiséghasználatot a helyi

önkormányzat viseli.

(2) A nemzetiségi önkormányzat gazdálkodására vonatkozó feladatait (a kötelezettségvállalás, teljesítés igazolás, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés), a költségvetésére, beszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat Szentpéterfa Községi Önkormányzat és a Német Nemzetiségi Önkormányzat Szentpéterfa között megkötött Együttműködési Megállapodásban foglalt rendelkezések alapján kell ellátni és érvényesíteni.

(3) A nemzetiségi önkormányzat feladatai megvalósítása érdekében folyamatosan együttműködik Szentpéterfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületével és a Közös Hivatallal.

(4) A nemzetiségi önkormányzat ülésén a jegyző részvétele biztosított.

XI. fejezet

Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet 2014. december 2. .. óra ... perckor lép hatályba.

( 2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Szentpéterfa Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (VIII.23.) önkormányzati rendelete az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról.

Szentpéterfa, 2014. december 2.

              Skrapitsné Jurasits Ágnes sk.                                                             dr. Linhárt Gábor sk.

                   polgármester                                                                                    jegyző

Kihirdetve: Szentpéterfa, 2014. december 2. 15 óra 35 perckor

1Módosította az 5/2016. (XII.5.) önkormányzati rendelet . Hatályos: 2016. december 6.

2Beiktatta a 3/2017. (II.15.) önkormányzati rendelet Hatályos: 2017. február 16.