Szentpéterfa Község Önkormányzata Képviselő-testületének

2/2014. (II.6.) önkormányzati rendelete

az egyes szociális ellátásokról

Szentpéterfa Község Önkormányzatának képviselő-testülete Magyarország Alaptörvénye 32. Cikk (1) bekezdésében, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 32.§ (3) bekezdésében és 132. § (4) bekezdésében, a gyermekek védelméről, és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 1.§ (1) bekezdésében, a 18. § (2) bekezdésében, valamint a 29. § (1) bekezdésében, továbbá a Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX törvény 13. § 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Szt. 2. §-ában meghatározott feladatkörében eljárva az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális rászorultság alapján megállapítható pénzbeli és természetbeni ellátásokról az alábbi rendeletet alkotja.

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

A rendelet célja

1. §

E rendelet célja, hogy a törvényi felhatalmazással összhangban megállapítsa Szentpéterfa Község Önkormányzatának közigazgatási területén a szociális és a gyermekvédelmi törvény, valamint azok végrehajtására kiadott rendeletek által meghatározott szociális rászorultságtól függő pénzben és természetben biztosított szociális, valamint, a személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylésének és teljesítésének helyi sajátosságoknak megfelelő formáit, szervezeti kereteit, az eljárási és jogosultsági szabályokat, továbbá azok igénybevételének és érvényesítésének módját, feltételeit és garanciáit.

A rendelet hatálya

A rendelet hatálya kiterjed Szentpéterfa közigazgatási területén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adatai szerint bejelentett lakó – vagy – lakóhelyhiányában tartózkodási hellyel rendelkező, és e címen életvitelszerűen élő, a Szt¹. 3. § (1) bekezdés a) – d) pontjaiban, illetőleg a Szt. 3. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt személyekre.

Köztemetéssel kapcsolatos ügyekben lakó- vagy tartózkodási helyére tekintet nélkül a temettetésre kötelezett hozzátartozója.

A rendelet hatálya a Szt. 7. § (1) bekezdésében meghatározott ellátások vonatkozásában az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezései szerint jogszerűen Magyarországon tartózkodó állampolgáraira is kiterjed.

Eljárási rendelkezések

Az ellátások megállapításának általános szabályai

(Szt. 10.§ (1) bekezdéséhez, 32.§ (1) bekezdéséhez)

2. §

(1) A pénzbeli szociális ellátás iránti kérelmet szóban vagy írásban az e célra rendszeresített formanyomtatványon, az Szt-ben és a Gyvt-ben², a végrehajtási rendeletek mellékletében meghatározott mellékletek csatolásával a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterfai Kirendeltségénél (Szentpéterfa, Alkotmány u. 91.) kell előterjeszteni.

(2) A szociális ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállásához kérelmező a kérelem benyújtásakor köteles a saját, illetőleg a vele egy háztartásban élők személyi adatairól, vagyoni és jövedelmi viszonyairól igazolást becsatolni, vagy ha ez lehetetlen, büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni, valamint az elbíráláshoz szükséges egyéb adatokat az alábbi dokumentumokkal igazolni, illetve ha az igazolások vagy iratok hivatal általi beszerzését kéri, az adatokat kezelő, vagy az ellátást folyósító szerv nevét, címét és a nyilvántartási számot megadni:

a) az ápolási díj megállapítása iránti kérelem esetében e rendelet 1. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozattal, és a jövedelmeket igazoló iratokkal,

b) önkormányzati segély iránti kérelem esetében e rendelet 2. sz. melléklete szerinti jövedelemnyilatkozattal, és az abban feltüntetett jövedelmeket igazoló iratokkal,

c) munkaviszonyból származó jövedelmét, a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó jövedelméről kiállított munkáltató igazolással,

d) folyószámlára utalt munkabérét és ellátásait, a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó pénzintézeti  folyószámla-kivonattal,

e) nyugdíj, a nyugdíj fogalma alá tartozó jövedelem mértékét a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság éves elszámolásával,

f) a társadalombiztosítás keretében folyósított ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban kifizetett ellátást igazoló szelvénnyel,

g) egyedülálló és kiskorú gyermekét nevelő szülő esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapra vonatkozó, gyermektartást, illetve árvaellátást igazoló irattal,

h) az álláskeresési támogatás havi összegét az ellátást megállapító határozattal,

i) egyéb nem havi rendszeres jövedelmeket, az ellátást igénylő személy büntetőjogi felelőssége tudatában tett írásbeli nyilatkozatával,

j) egyéni vállalkozók az előző évi jövedelmük személyi jövedelemadó bevallásával, és a kérelem benyújtását megelőző három hónap bevételéről büntetőjogi felelőssége tudatában tett nyilatkozattal,

k) a kérelmezővel egy háztartásban élő eltartott gyermek nappali tagozaton folytatott tanulmányait iskolalátogatási igazolással, amelynek tartalmaznia kell az oktatási intézmény által folyósított ösztöndíj összegét,

l) elvált családi állapotú szülő a saját háztartásában élő kiskorú gyermek gyermekelhelyezését a jogerős bírósági ítélet bemutatásával, külön élő házas családi állapotú szülők a gyermek nevelését a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, továbbá büntetőjogi felelősség mellett tett nyilatkozattal.

(3) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapításakor – kivéve, ha az Szt. vagy e rendelet eltérően nem rendelkezik – az egy háztartásban élő személyek szociális helyzetét összetartozó egységként kell vizsgálni. A támogatásukat úgy kell megállapítani, hogy elősegítsék a kérelmező és a családjának létfenntartási és lakhatási lehetőségeit.

Nem állapítható meg pénzbeli és természetbeni ellátás – önkormányzati átmeneti segély kivételével – ha a kérelmező vagy a jogosultság szempontjából beszámítandó bármely családtagja az igénylés benyújtásának időpontjáig nem vette igénybe azokat a társadalombiztosítási vagy más rendszeres pénzellátásokat, amelyekre jogosult, vagy igénybejelentést sem nyújtott be.

Állástalan, munkanélküli, havi rendszeres jövedelemmel nem rendelkező aktív korú kérelmező részére ellátás csak abban az esetben állapítható meg, ha az állami foglalkoztatási szervnél álláskeresőként nyilvántartott, továbbá az állami foglalkoztatási szervvel folyamatosan együttműködik, és az erről szóló igazolást benyújtotta.

(4) Az ellátásra jogosultság feltételei azonnali intézkedést igénylő élethelyzet esetén a bizonyítékok utólagos csatolása mellett a kérelmező jövedelmi, vagyoni, szociális és lakáskörülményeiről készített környezettanulmánnyal vizsgálható. Ha a kérelmező életkörülményeiből következően a helyi önkormányzat, vagy a jegyző hivatalos tudomás, illetőleg a környezettanulmány adatai alapján a jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, felhívhatja a kérelmezőt a saját és vele közös háztartásban élő hozzátartozók tulajdonában álló vagyon után képződő jövedelmet, valamint a vagyon fenntartási költségeit igazoló dokumentumok benyújtására.

(5) Az Szt. eltérő rendelkezése hiányában, a jövedelemszámításnál irányadó időszak a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző 1 hónap, egyéb jövedelmeknél a kérelem benyújtását megelőző egy év.

(6) A kérelmező köteles együttműködni az eljáró személyekkel. Az együttműködés elutasítása, valótlan adat szolgáltatása, vagy a háztartásban élők megélhetését különösen veszélyeztető magatartás illetőleg életvitel – rendkívüli élethelyzet kivételével – esetén a szociális ellátás megállapítására benyújtott kérelmet el kell utasítani.

(7) Szociális ellátások igénylését az önkormányzat hivatalában elektronikus úton nem lehet intézni.

(8) A képviselő-testület az alábbiakban felsorolt feladat- és hatáskörök gyakorlását a polgármesterre ruházza át:

-méltányossági közgyógyellátás,

-köztemetés,

-térítési díj csökkentés, elengedés.

-önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás,

-önkormányzati nevelési segély

A polgármester az átruházott hatáskörében hozott döntések előtt a szociális ellátás megállapítására benyújtott kérelmet véleményeztetheti a települési képviselőkkel, és döntéséről a soron következő ülésen tájékoztatja a képviselő-testületet.

(9) A kérelem elbírálásáról a polgármester a kérelem beérkezésétől számított, az Szt. 45. § (8) bekezdése alapján hivatalból megindított eljárás esetén az eljárás megindításától számított 15 napon belül dönt, melyről a kérelmezőt egyedi határozattal kell értesíteni. A polgármester átruházott hatáskörben hozott döntése ellen 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet Szentpéterfa Községi Önkormányzatának címezve a képviselő-testülethez kell benyújtani.

A pénzellátások folyósításának szabályai

3. §

(1) A szociális ellátást az ügyfél nyilatkozata szerint átutalással vagy postautalványon kell folyósítani.

(2) Rendkívüli létfenntartást veszélyeztető élethelyzet esetén az egyszeri ellátás házipénztárból is kifizethető.

3. Ha a megállapított szociális ellátás térítési díj vagy egyéb kötelezettség, adósságkezelési szolgáltatás megfizetését szolgálja, azt közvetlenül az arra jogosult intézmény vagy szerv, közüzemi szolgáltató, hitelintézet részére kell utalni, amelyről a támogatást megállapító határozatban rendelkezni kell.

(4) A havi rendszerességgel adott gyermekvédelmi támogatást és önkormányzati nevelési segélyt utólag, minden hónap 5-éig kell folyósítani, a jogosultat a támogatás – a 14. §-ban szabályozott kivétellel – a kérelem benyújtása hónapjának első napjától illeti meg.

II. FEJEZET

Pénzbeli ellátások

Rendszeres szociális segély

(Szt. 37/A. § (3) bekezdéséhez)

Az aktív korú rendszeres szociális segélyezettek együttműködése

4. §

(1) Az aktív korú (nem foglalkoztatott személy) ellátásra jogosult a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat – Szombathely, Széll Kálmán utca 4. – (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv).

(2) A rendszeres szociális segélyezett köteles:

- a rendszeres szociális segélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül nyilvántartásba vétel céljából megjelenni az együttműködésre kijelölt szervnél,

- a szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedési programról 30 napon belül megállapodni az együttműködésre kijelölt szervvel,

- az esetleges akadályoztatásáról a kijelölt szervet előzetesen értesíteni, illetve az akadályoztatás okát 5 napon belül igazolni,

- a nyilvántartott adatokban bekövetkezett változást 8 napon belül bejelenteni a jegyzőnél és az együttműködésre kijelölt szervnél.

(3) Az együttműködésre kijelölt szerv a nyilvántartásba vételt követően:

- tájékoztatást ad a beilleszkedést segítő programok típusairól, az együttműködés elmulasztásának következményeiről,

- a nem foglalkoztatott személlyel közösen kidolgozza az egyéni élethelyzethez igazodó, beilleszkedést segítő programot, amelyről az ügyféllel 30 napon belül megállapodást köt,

- a nem foglalkoztatott személlyel a megállapodásban foglaltak szerint kapcsolatot tart,

- jelzi az önkormányzatnak a nyilvántartásba vétel megtörténtét,

- jelzi, ha a nem foglalkoztatott személy az együttműködési kötelezettségét megszegi.

(4) A beilleszkedési program típusai:

- munkavállalási tréning,

- munkakeresési tréning,

- önsegítő csoport

- problémaelemző és megoldó technikák.

(5) Az együttműködési kötelezettséget megszegi a segélyezett, ha a 4. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét nem teljesíti.

Aktív korúak ellátása

(Szt. 33. § (7) bekezdéséhez)

5. §

(1) Az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapításának, valamint folyósításának az Szt. 33. § (1) bekezdésében foglaltakon felül egyéb feltételeként az ellátásra jogosult köteles gondoskodni lakókörnyezetének rendben tartásáról. Az aktív korúak ellátására jogosult személy lakókörnyezetét abban az esetben kell rendezettnek tekinteni, ha

a) az életvitelszerű tartózkodásra használt ingatlan lakóépülete, és az ahhoz tartozó beépítetlen terület, valamint az ingatlanhoz a telekhatárral párhuzamosan kapcsolódó, a közútig terjedő teljes közterület, ezen belül a járda, nyílt árok vagy folyóka és ezek műtárgyai tisztán tartottak, valamint a téli időszakban a hó- és jégmentesítés el van végezve,

b) az életvitelszerű tartózkodásra használt lakóépület rendeltetésszerű használatra alkalmas, folyamatosan tisztán tartott, és az egészségre ártalmas hulladékoktól, rágcsálóktól és egyéb károsítóktól mentes,

c) az ingatlanon nincs a rendezett településképet kedvezőtlenül befolyásoló környezetállapot,

d) az ingatlan kerítésének állapota biztosítja az ellátásra jogosult tartásában álló állatok közterületre való kijárásának megakadályozását,

e) az ingatlan előtti közterület növényzete a hozzá kapcsolódó közút rendeltetésszerű használatát és a forgalom biztonságát nem akadályozza,

f) a lakóingatlanra a keletkező kommunális hulladék kezelésére hulladékszállítási szolgáltatási szerződés van.

(2) A rendeletben szabályozott feltételek meglétét a kérelem benyújtását, valamint a felülvizsgálati eljárás megindítását követő 10 napon belül környezettanulmány készítésével vizsgálni kell.

(3) Ha a feltételek ellenőrzése során megállapításra kerül, hogy a rendezett lakókörnyezetre vonatkozó az (1) bekezdésben foglalt bármelyik feltétel nem teljesül, a jegyző legalább ötnapos határidő kitűzésével írásban felszólítja a kérelmezőt, illetve az ellátásban részesülő személyt a kifogásolt állapot megszüntetésére.

(4) Amennyiben a kérelmező, valamint az ellátás jogosultja a lakókörnyezet rendezettségét a kitűzött határidőig nem biztosítja, részére aktív korúak ellátása nem állapítható meg, illetve a juttatásra való jogosultságát és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

Méltányossági ápolási díj

(Szt. 43/B. §-hoz)

6. §

(1) Ápolási díj méltányosságból annak a nagykorú személynek állapítható meg, aki a 18. életévét betöltött önmaga ellátására képtelen, állandó és tartósan beteg hozzátartozónak otthoni ápolását, gondozását személyesen végzi, továbbá ha

a) a beteg hozzátartozó ápolása érdekében munkahelyétől fizetés nélküli szabadságot kénytelen igénybe venni, vagy az ápolását más hozzátartozó keresetveszteség nélkül nem tudja megoldani,

b) az ápolási tevékenység ellátására az egészségi állapotát is figyelembe véve alkalmas.

(2) Az ápolási díj iránti kérelemhez csatolni kell az Szt. 41. § (1) bekezdésében foglaltakat igazoló szakvéleményt, valamint

a) az ápoló és az ápolt közös nyilatkozatát, hogy nem áll fenn köztük, vagy az ápolt és az ápoló közeli hozzátartozója között tartási, életjáradéki, illetőleg öröklési szerződés,

b) az ápoló nyilatkozatát arról, hogy:

- nem önálló vállalkozó, őstermelő, illetve gazdasági társaságnak nem személyes közreműködő tagja,

- az ápoltnak rajta kívül nincs olyan hozzátartozója, aki az ápolóval él, gondozására képes és jövedelemmel nem rendelkezik,

c) ha az ápoló a 60. életévét betöltötte a háziorvos arra vonatkozó külön igazolását, hogy e körülmény az ápolási feladatainak ellátásában nem gátolja,

d) az ápoló és családja jövedelem és vagyonnyilatkozatát.

(3) Nem állapítható meg ápolási díj, ha

a) az ápoló személy családjában az egy főre eső havi nettó jövedelem az öny. mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedülálló kérelmező esetén annak 250 %-át meghaladja,

b) az ápoló és az ápolt között, vagy az ápolt és az ápoló közeli hozzátartozója között tartási, életjáradéki, illetőleg öröklési szerződés áll fenn,

c) az ápoló önálló vállalkozó, őstermelő, illetve gazdasági társaságnak személyes közreműködő tagja,

d) az ápolttal közös háztartásban élő hozzátartozó nem rendelkezik jövedelemmel, de az ápoltnak van olyan hozzátartozója, aki vele közös háztartásban él, rendszeres pénzellátással rendelkezik, és az ápolt személy gondozására képes,

(4) A méltányosságból megállapítható ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényében meghatározott alapösszeg 80 %-a.

(5) A képviselő-testület kivételes méltánylást érdemlő esetben – a tartósan beteg, egyedül élő, fogyatékosság miatt mások segítségére szoruló kérelmező javára – a (4) bekezdés szerinti összegtől eltérhet, ha a jövedelem legfeljebb 30 %-kal meghaladja a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró értékhatárt.

(6) Az ápolási díjra való jogosultságát meg kell szüntetni, ha ápolási kötelezettségének körében az ápolást végző személy önhibájából nem gondoskodik az ápolt személy:

a) alapvető ellátási, gondozási, és ápolási igényeinek kielégítéséről,

b) a háziorvos, vagy az illetékes módszertani intézmény által kijelölt szakértő szakvéleményében meghatározott egészségügyi ellátásáról, gyógykezelésének biztosításáról, a gyógyszereihez való hozzájutásról,

c) elemi személyi higiéniás körülményeiről, lakásának tisztán tartásáról és fűtéséről,

d) állapotának megfelelő felügyeletének ellátásáról.

e) a támogatási jogosultság felülvizsgálatához szükséges iratokat a megadott határidőig nem csatolta.

(7) Az ápolási díj folyósításának jogosultságát a képviselő-testület évente felülvizsgálja. Az ápolást végző személy ápolási kötelezettségének teljesítését a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal szükség szerint, de legalább félévente ellenőrzi. Az ellenőrzés során megállapított kötelezettségszegésről tájékoztatja a képviselő-testületet.

Önkormányzati segély

(Szt. 45. §-ához)

7. §

(1) A képviselő-testület önkormányzati segélyben részesítheti azt a rendkívüli élethelyzetbe került, időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személyt, akinek a létfenntartását

a) tartós megbetegedésének vagy egyéb önhibáján kívüli körülmény következtében keletkező jövedelem kiesés, nagymértékben meg növekedett gyógykezelési kiadások megfizetése, közgyógyellátásra nem jogosult személy esetében gyógyászati segédeszköz beszerzése,

b) elemi kár, vagy más rendkívüli esemény következményeinek halaszthatatlan elhárítása,

c) önhibáján kívül keletkezett közüzemi díjhátralékának megtérítése,

4. szociális helyzetének környezetére kiható jelentősebb kiadás veszélyezteti, és egyidejűleg

e) családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegnek 350 %-t, egyedül élő kérelmező esetén annak 400 %-át.

(2) Az önkormányzati segély egyszeri összege az (1) bekezdés szerinti esetben a rászorultsághoz igazodóan az öny. mindenkori legkisebb összegéig terjedhet, de éves szinten nem haladhatja meg annak kétszeresét. A támogatás évente egy alkalommal nyújtható, ha a kérelmező, illetve családtagja méltányossági közgyógyellátásban is részesül.

(3) A képviselő-testület ugyancsak önkormányzati segélyt állapít meg annak a Szentpéterfa községben állandó lakóhellyel rendelkező, vagy életvitelszerűen a településen élő személynek, aki meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, és családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 450 %-át, egyedül élő esetén 500 %-át, és ezáltal a temetési költségek viselése a saját, illetve a családja létfenntartását veszélyezteti.

(4) Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek az elhunyt eltemettetése tartási, életjáradéki, vagy öröklési szerződés alapján a szerződésben meghatározott kötelezettsége.

(5) A helyben szokásos legolcsóbb temetés költsége az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a tízszerese.

(6) A temetésre adott önkormányzati segély összege az (5) bekezdésben meghatározott összeg 10%-a, de annak összege elérheti az (5) bekezdésben meghatározott összeget, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek vagy családjának a létfenntartását veszélyezteti.

(7) A segélyt a temetés napját követő 30 napon belül lehet igényelni. A kérelemhez a jövedelemigazolás mellé csatolni kell a temetési költségekről kiállított számla eredeti példányát, és amennyiben nem Szentpéterfa településen történt az anyakönyvezés, a halálesetről kiállított halotti anyakönyvi kivonatot.

(8) Rendkívüli körülmény esetén (különösen betegség, elemi kár, baleset, vagy más krízishelyzet bekövetkezése esetén) a jövedelmi viszonyoktól függetlenül is adható önkormányzati segély, amely a (2) bekezdésben meghatározott összegnél magasabb összegben is megállapítható.

8. §

Rendkívüli, halaszthatatlan esetben a polgármester 20.000,-Ft erejéig önkormányzati segélyt állapíthat meg.

9. §

(1) Kamatmentes kölcsön formájában nyújtható önkormányzati segély, ha a kérelmező családjában az egy főre eső átlagjövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 400 %-át.

Átmeneti létfenntartást veszélyeztető körülmények esetén az eltemettetéshez nyújtott önkormányzati segély kamatmentes kölcsön formájában is adható. A megállapított összeg közvetlenül a temetkezési vállalkozónak is kiutalásra kerülhet.

(2) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély évente egyszer adható, amely az öny. mindenkori legkisebb összegének 800 %-ig terjedhet.

(3) A képviselő-testület azon személyek részére nyújt kamatmentes kölcsönt, akiknél – jövedelmi viszonyaik alapján – feltételezhető a kölcsön visszafizetése.

(4) A kamatmentes kölcsön elsősorban lakásfelújításra, lakáskorszerűsítésre és pénzintézettel szemben fennálló kölcsöntartozás törlesztésére adható.

(5) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segélyt 1 év alatt – indokolt esetben 2 év alatt – kell visszafizetni, a visszafizetés feltételeit – a kérelmező anyagi és szociális helyzetét figyelembe véve a – képviselő-testület határozatban állapítja meg.

(6) A kamatmentes kölcsön formájában nyújtott önkormányzati segély folyósítására és visszafizetésére a képviselő-testület a segélyben részesített személlyel kölcsönszerződést köt, melyben rögzíteni kell a törlesztés havi részleteinek összegét, a visszafizetés feltételeit, a kölcsöntörlesztés lejáratának határidejét, a visszafizetés vagy kezességvállalás garanciáit, és a vissza nem fizetés esetén megindítandó végrehajtás eljárási rendjét.

(7) Az öny. mindenkori legkisebb összegének 400 %-át meghaladó kamatmentes kölcsön nyújtása esetén visszafizetési garanciaként készfizető kezességvállalás vagy jelzálogjog is feltételül szabható.

10. §

Amennyiben az eljárási adatokra tekintettel feltételezhető, hogy az önkormányzati segélyt a jogosult nem rendeltetésének megfelelően használja fel, az részben vagy egészében természetbeni juttatásként is kiadható.

Köztemetés

(Szt. 48. §-hoz)

11. §

(1) A polgármester az eltemettetésre kötelezett önhibáján kívül időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küzdő személy kérelmére engedélyezheti a köztemetés költségeinek

a) részbeni (legfeljebb 50 %-ig terjedő elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén annak 250 %-át nem haladja meg,

b) elengedését, ha az eltemettetésre köteles személy családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének150 %-át, egyedül élő esetén annak 200 %-át nem haladja meg, és

a kérelmező, valamint családja az Szt. 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal nem rendelkezik.

A kérelemhez minden esetben csatolni kell a kérelmező és családja jövedelmi adatait igazoló dokumentumokat, valamint vagyonnyilatkozatot a külön jogszabályban meghatározott formanyomtatványon³.

(2) Közköltségen csak a helyben szokásos legalacsonyabb osztályú temetés rendelhető el.

Önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

12. §

(1) A polgármester az e rendeletben meghatározott feltételek szerint rászorultságára tekintettel rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíti azt a gyermeket, akinek az esetében az ellátását és gondozását végző család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került.

(2) Elsősorban azokat a gyermekeket, illetve családokat kell alkalmanként rendkívüli támogatásban részesíteni, akiknek az ellátásáról más módon nem lehet gondoskodni, amellett az alkalmanként jelentkező többletkiadások – különösen a szociális válsághelyzetbe került várandós anya esetében a gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez kapcsolódó kiadások, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának, illetve a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, betegség, iskoláztatás, iskolai tábor költségeinek viselése – miatt anyagi segítségre szorulnak.

(3) A támogatás megállapítása hivatalból vagy kérelemre történhet.

(4) Az önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra az a gyermek számít rászorultnak, akinek a családjában a kérelem benyújtását megelőző hónapban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 200 %-át. A támogatásra való jogosultságot a család jövedelmi viszonyait bizonyító igazolások, a létfenntartási gondokat, vagy a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetet igazoló nyilatkozatok, a gyermek rászorultságát indokoló egyedi kérelem indokolásának figyelembevételével kell megítélni.

(5) Az önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege nem lehet kevesebb, mint 3.000,- Ft, és nem haladhatja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(6) Az önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az

a) egy gyermeket nevelő család esetében az öny. mindenkori legkisebb összegének 60 %-át.

b) két gyermeket nevelő család esetében az öny. mindenkori legkisebb összegének 120 %-át.

c) három vagy több gyermeket nevelő család esetében az öny. mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

3. 7. Az egy család részére folyósított önkormányzati átmeneti segély és önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege egy naptári évben nem haladhatja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 200 %-át.

13. §

Az önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás hivatalból vagy méltányosságból történő megállapítására e rendelet 5. § (1) bekezdésének, a 7. § (1) és (7) bekezdésének rendelkezései az irányadók.

Önkormányzati nevelési segély

14. §

(1) A támogatás annak a kiskorú gyermeknek állapítható meg, aki a Gyvt. vonatkozó rendelkezései szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult, de családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 150 %-át.

(2) Az első középfokú oktatási intézményben kapott végbizonyítvány megszerzéséig, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 21. életévét betölti, támogatásban részesülhet az a kiskorú, aki a középiskola valamely évfolyamán nappali oktatási rendben folytat tanulmányokat, ha

a) a tanulmányi eredménye a kérelem benyújtását megelőző tanévben legalább a 4,0 átlagot elérte, és

b) a kérelem benyújtását megelőző tanévben igazolatlan mulasztása nem haladja meg a három tanítási napot, és

c) a családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 180 %-át.

(3) A jogosult csak egy címen részesülhet önkormányzati nevelési segélyben. Amennyiben több jogcímen is jogosult a támogatásra, a kedvezőbbet kell megállapítani számára.

(4) A támogatás összege

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben gyermekenként havonta 3.000,- Ft, de családonként legfeljebb 10.000,- Ft,

b) a (2) bekezdésben meghatározott esetben gyermekenként havonta 3.000,- Ft.

(5) A (2) bekezdés alapján igényelhető önkormányzati nevelési segély iránti kérelmeket minden év augusztus 15. és szeptember 30. napja között lehet benyújtani. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(6) Az igényelhető önkormányzati nevelési segély az (1) bekezdésben szabályozott esetben a kérelem benyújtásától számított egy évre, a (2) bekezdésben szabályozott esetben szeptember 1-től június 30-ig kerül megállapításra.

(7) Az (1) bekezdésben szabályozott esetekben az új jogosultság megállapítása iránti kérelem legfeljebb a jogosultság lejárta előtt legfeljebb egy hónappal korábban benyújtható.

(8) Az önkormányzati nevelési segélyt meg kell szüntetni, ha a segélyezett

a) vagy a törvényes képviselője kéri,

b) családjának életvitelszerű tartózkodási helye a településen megszűnt, vagy

c) törvényes képviselője a gondozási és nevelési kötelességeit nem gyakorolja,

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre szerez jogosultságot.

9. A segélyezett és a törvényes képviselője köteles 15 napon belül minden olyan változást bejelenteni, amely az önkormányzati nevelési segélyre való jogosultságot befolyásolja.

III. FEJEZET

Természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátás

15. §

(1) Önkormányzati átmeneti segély vagy önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás készpénzben és természetbeni ellátás formájában is nyújtható. Természetbeni ellátás (Erzsébet utalvány, vásárlási utalvány, az igénylő költségeinek átvállalása, élelmiszercsomag, tüzelőanyag) juttatása indokolt akkor, ha a segítségnyújtásnak ez a módja a célravezető.

(2) Önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetben nyújtása különösen az általános iskolás gyermekek tankönyv- és tanszerellátásának támogatására, a gyermekintézmények étkezési térítési díjának átvállalására, és tandíj, illetve egyéb ellátás kifizetésének átvállalására valósulhat meg.

16. §

Az önkormányzati átmeneti segély vagy önkormányzati rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása iránti kérelmet írásban vagy szóban a Pornóapáti Közös Önkormányzati Hivatal Szentpéterfai Kirendeltségénél kell benyújtani.

Méltányossági közgyógyellátás

(Szt. 50. § (3) bekezdéséhez)

17. §

(1) A képviselő-testület közgyógyellátásra való jogosultságot állapít meg annak a személynek, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni.

(2 ) Az (1) bekezdés szerinti hatáskört a polgármester gyakorolja.

(3) Közgyógyellátásra jogosult az a személy:

a) akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem az öny. mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő esetén annak 300 %-át nem haladja meg, továbbá

b) akinek a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége meghaladja az öny. mindenkori legkisebb összegének 15 %-át.

c) aki betöltötte a 65-70 életévét, egyedül él, a jövedelme nem haladja meg az öny. mindenkori legkisebb összegének 350 %-át, és a havi rendszeres gyógyító ellátás mértéke eléri az öny. mindenkori legkisebb összegének 25 %-át.

IV. FEJEZET

Szociális szolgáltatások

(Szt. 86. §-hoz)

18. §

(1) A képviselő-testület szociális alapszolgáltatásként:

a) az étkeztetést – a Szentpéterfai Óvoda – biztosítja.

b) a házi segítségnyújtáshoz, a családsegítéshez, jelzőrendszeres házi segítségnyújtáshoz, nappali ellátásokhoz (idősek, szenvedélybetegek) való hozzáférést a Pálos Károly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Szombathely, Széll Kálmán utca 4.) útján megállapodás alapján

c) gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférést a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi (9700 Szombathely, Bem József utca 33.) útján biztosítja.

19. §

(1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybe vétele önkéntes.

(2) Az önkormányzat által nyújtott ellátások igénybevétele iránti kérelmeket a külön jogszabályban⁴ meghatározott formanyomtatványon

- az étkeztetés vonatkozásában a Szentpéterfai Óvoda vezetőjénél,

- a házi segítségnyújtás, a családsegítés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, nappali ellátások (idősek, szenvedélybetegek) vonatkozásában a Pálos Károly Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Szombathely, Széll Kálmán utca 4.) intézmény vezetőjénél,

- a gyermekek napközbeni ellátásához való hozzáférést a Szombathelyi Egyesített Bölcsődei Intézmény és Családi Napközi (9700 Szombathely, Bem József utca 33.) vezetőjénél.

(3) A jegyző külön eljárás nélkül, haladéktalanul köteles étkeztetést és házi segítségnyújtást biztosítani annak a rászorulónak, akinek életét, testi épségét, egészségi állapotát az ellátás elmaradása veszélyezteti.

20. §

A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátást meg kell szüntetni a feltétel bekövetkezése hónapjának utolsó napjával, ha:

a) az ellátás megállapítása határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig történt,

b) az ellátott az ellátást előzetes bejelentés nélkül tartósan (legalább két hétig) nem vette igénybe, és ezt utólag elfogadható módon nem mentette ki,

c) az ellátott magatartásával az ellátást lehetetlenné teszi, vagy akadályozza,

d) a személyi térítési díj megfizetését figyelmeztetés ellenére elmulasztotta, feltéve, hogy annak megfizetésére egyébként képes lenne.

Étkeztetés

(Szt. 62. § (2) bekezdéséhez)

21. §

(1) Szociális étkeztetésre rászorult, jogosult az Szt. 62. §-ban meghatározott körülményeken kívül az a személy, aki önmaga vagy eltartottja részére átmeneti vagy tartós jelleggel legalább a napi egyszeri meleg étkezéséről nem tud gondoskodni, vagy tartásra köteles hozzátartozója az ellátására nem képes.

(2) Az önkormányzat a szociálisan rászorultak számára munkanapokon ebédet biztosít.

Házi segítségnyújtás

(Szt. 63. §(9) bekezdése)

22. §

Az Szt. 63.§-ában meghatározott személy részére kérelemre házi segítségnyújtást biztosít az önkormányzat a Pálos Károly Szociális Szolgáltató Központ és Gyermekjóléti Szolgálat (Szombathely, Széll Kálmán utca 4.) útján.

Térítési díj

(Szt. 92. § (1) bekezdése)

23. §

(1) Az (5) bekezdés kivételével a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokért térítési díjat kell fizetni. Az intézményi térítési díj mértékét e rendelet 3. melléklete, továbbá a térítési díj csökkentésének, illetve elengedésének eseteit és módjait e rendelet 4. melléklete tartalmazza.

(2) Gyermekétkeztetés térítési díjának kedvezményében részesíthető az a gyermek, aki Szentpéterfa Községi Önkormányzat által működtetett intézmény szolgáltatásait veszi igénybe. A gyermekek napközbeni ellátása keretében biztosított étkezések térítési díjának mértékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza.

(3) A személyes gondoskodásért az intézmény részére fizetendő személyi térítési díj kedvezményekkel csökkentett összegének megtérítésére kötelezettek köre:

a) az ellátást igénybe vevő jogosult,

b) a szülői felügyeletet gyakorló szülő, vagy a gyermek más törvényes képviselője, valamint

c) a jogosult tartására, gondozására köteles és képes személy.

(4) A személyi térítési díjat a kötelezett jövedelmi viszonyai, valamint az intézményi térítési díj figyelembe vételével kell megállapítani, melyet – a bölcsődei szolgáltatás kivételével - az ellátás igénybevételét követően, havonta utólag a hónap 5. napjáig kell megfizetni

(5) Nem kell térítési díjat fizetni a családsegítés és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás igénybevételéért.

(6) Méltányosságot igénylő esetben, az egyes intézményekben egyébként fizetendő személyi térítési díj mértékének megtérítéséhez nyújtott kedvezmény lehet:

a) a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott normatív kedvezmény,

b) a Gyvt. 149. §-ában meghatározott ingyenes ellátást biztosító teljes kedvezmény,

c) a térítési díjat csökkentő méltányossági kedvezmény,

d) rendkívüli méltányossági kedvezmény, ha a fenti kedvezményekkel csökkentett étkezési térítési díj megfizetése a család számára továbbra is jelentős, a létfenntartást veszélyeztető megterhelést jelentene.

(7) Méltányossági kedvezmény csak egy jogcímen állapítható meg.

(8) Amennyiben egy gyermek a méltányossági jogcímek közül több alapján is kedvezményben részesülhetne, a térítési díj megállapítása során a jogosult számára legkedvezőbb lehetőség alapján kell meghatározni a fizetendő díj mértékét, ez azonban nem haladhatja meg a térítési díj 70 %-át.

(9) Amennyiben egy gyermek a 23.§ (6) bekezdés a) pontjában meghatározott normatív kedvezményre, valamint a 23. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltányossági kedvezményre egyaránt jogosult, a teljes kedvezmény meghatározása során az egyes kedvezmények összeadódnak.

(10) Amennyiben a kedvezmény iránti kérelmet a nevelési-oktatási év vége, és a következő nevelési-oktatási év kezdete között terjesztik elő, a jogosultság a tárgyév október 1. napjával kezdődik.

(11) A kedvezmény iránti kérelmeket a kérelmezők az önkormányzat fenntartásában és működtetésében lévő intézmények vezetőinél terjeszthetik elő.

(12) A 23. § (6) bekezdés c) - d) pontja szerinti méltányossági kedvezményről a család életkörülményeit figyelembe véve, az intézmény vezetőjének indokolással ellátott javaslata alapján a polgármester dönt.

(13) A döntés meghozatalát követően a polgármester az ellátás megkezdésekor, de legkésőbb az ellátás igénybevételétől számított 30 napon belül a kedvezmény jogcímének és mértékének a megjelölésével, valamint a kedvezmény alapján fizetendő térítési díj mértékének a meghatározásával értesíti a térítési díj fizetésére kötelezettet.

(14) A tárgyhónap végével meg kell szüntetni a kedvezmény nyújtását, ha

1. a gyermek állandó bejelentett lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye a településen megszűnik,

2. a gyermeknek az önkormányzati nevelési-oktatási intézménnyel fennálló jogviszonya megszűnik,

3. a gyermek nagykorúvá vált, kivéve, ha a méltányossági kedvezményre való jogosultsági feltételeknek egyébként megfelel.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

24. §

(1) Ez a rendelet 2014. február 10. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző gondoskodik.

(2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a szociális igazgatásról és az egyes szociális ellátásokról szóló 7/2006. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet, valamint a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 8/2006. (VIII. 8.) önkormányzati rendelet.

Szentpéterfa, 2014. február 6.

(Skrapitsné Jurasits Ágnes sk. ) ( Dr. Linhárt Gábor sk.)

polgármester jegyző

Kihirdetve: 2014. február 7.

Dr. Linhárt Gábor sk.

jegyző