Perenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.8.) önkormányzati rendelete
Perenye Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
Hatályos: 2018. 07. 12- 2021. 09. 07
Perenye Község Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2015 (V.8.) önkormányzati rendelete
Perenye Község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról
2018.07.12.
Az Önkormányzat elnevezése, székhelye, illetékességi területe, kapcsolatai
1. § /1/ Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Perenye Község Önkormányzata (a
továbbiakban: Önkormányzat)
/2/ Az Önkormányzat székhelye: 9722. Perenye Béke u.34.
/3/ Az Önkormányzat illetékességi területe: Perenye község közigazgatási területe.
/5/ Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Séi Közös Önkormányzati Hivatal
/a továbbiakban: Közös Hivatal/.
Az Önkormányzat jelképei, nyilvánosság
3. § /1/ Az Önkormányzat díszpolgári címet adományozhat.
4. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a közös önkormányzati hivatal hivatalos
kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő
a.) Perenye Község Önkormányzata
b.) Perenye Község Polgármestere
c.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
d.) Séi Közös Önkormányzati Hivatal
5. § /1/ Az Önkormányzat hivatalos lapja a Perenyei Hírlevél.
/2/ Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.9722perenye.hu
Az Önkormányzat feladatvállalása
6. § Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat az 1. számú melléklete
7. § /1/ Az Önkormányzat önként vállalt feladata:
a.) a közösségi és versenysport támogatása
b.) a civil szervezetek, alapítványok támogatása
/2/ További feladatok felvállalását megelőzőn előkészítő eljárást kell lefolytatni,
melynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat vállalásának jogszabályban
meghatározott feladat és hatáskör szerinti feltételei fennállnak-e. Vizsgálni kell továbbá a feladat vállalásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárásról összegző előterjesztés készül a képviselő-testület részére.
/3/ Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, fedezet
biztosításával egyidejűleg kell a képviselő-testületnek döntést hoznia.
8. § (1) A Képviselő-testület operatív döntést igénylő esetekre tekintettel, egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról vagy visszavonásáról annak felmerülésekor, vagy az egyes tárgykörökben rendeletalkotásakor dönt.
(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-testület következő ülésén beszámol.
(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE
9. § (1) A Képviselő-testület tagjainak száma 5 fő, A képviselők névjegyzékét az 1. számú függelék tartalmazza.
(2) A Képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.
A Képviselő-testület összehívása
10. § /1/ A Képviselő-testületi ülést a polgármester papíralapon vagy elektronikus úton
meghívóval, és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze, az ülést
megelőzően öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt
napirendeket és a napirendek előterjesztőinek nevét.
/2/ Indokolt esetben az /1/ bekezdésben meghatározottaktól eltérően szóban vagy
telefonon is intézkedhet az ülés összehívásáról, a határnapra tekintet nélkül.
11. § /1/ A Képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.
/2/ A nyilvánosság biztosításához az ülésteremben a feltételeket meg kell teremteni.
/3/ Az írásos meghívóval rendelkezők az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.
/4/ Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a napirenddel közvetlenül érintett szervezet képviselőjét.
12. § /1/ A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztések általában szóbeliek.
/2/ Írásos előterjesztést az alábbi esetekben kell készíteni:
a.) valamennyi rendelet tervezetnél,
b.) az önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések előkészítésénél,
c.) amelyek előterjesztése során a képviselő-testület előzetesen írásos előterjesztést jelöl meg.
/3/ Az előterjesztések törvényességéért és határidőre történő elkészítéséért az előterjesztő felelős.
/4/ A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles megvizsgálni.
A Képviselő-testület ülése
13. § /1/ A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.
/2/ A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, illetőleg
egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti a
képviselő-testület ülését.
/3/ A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kísér.
A napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.
/4/ A polgármester a /3/ bekezdésben leírt tájékoztatás után javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/5/ A polgármester a napirend sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit.
A vita megnyitása előtt, az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt kell válaszolni.
/6/ A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.
/7/ A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.
/8/ A képviselő-testületi ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joga.
A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a polgármester engedélyezi.
(1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:
a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.
(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.
(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.”
14. § . /1/ A képviselő-testület a határozatait általában szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza.
A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Minősített többség szükséges:
a) helyi népszavazás kiírásához,
b) hitel felvételhez, kötvény kibocsátáshoz,
c) fegyelmi ügyek elbírálásához.
/2/ A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna
igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra
létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön
jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást
lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a
szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült
jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.
/2/ A szavazásra feltett kérdést közérthetően úgy kell megfogalmazni, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen.
/3/ A polgármester a szavazást követően megállapítja a javaslat mellet, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.
/2/ A név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy
szerint szólít és a képviselő által adott választ (igen, nem, tartózkodom) szavazati
íven rögzíti, melyet aláírásával hitelesít. A szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz kell
17. § /1/ A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, normatív vagy egyedi határozatot
(2) A képviselő határozat meghozatalát vagy rendelet megalkotását írásban vagy szóban kezdeményezheti a Képviselő-testület ülésén.
/3/ Rendelet alkotási kezdeményezésre jogosult a polgármester, az önkormányzati
(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.
18. § . /1/ A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat,
melyre a /2/-/6/ bekezdés kivételével a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó
/2/ A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések
polgármesterei írják alá.
/3/ Amennyiben az együttes ülés helyszíne Perenye, akkor az együttes ülést Perenye
/4/ Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön-
külön megállapított határozatképessége figyelembe vételével kell megállapítani.
/5/ A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek
külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén
a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a döntések eredményét
településenként kell határozatba rögzíteni.
/6/ Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről
készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett
települések polgármesterei és jegyzői írják alá.
19. § (1) A Képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely a törvényi előírásokon túl tartalmazza:
a) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és
b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat.
/2/ Az állampolgárok – a zárt ülés kivételével – a közös önkormányzati hivatalban a
testületi ülések jegyzőkönyveit megtekinthetik.
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI
20. § /1/ A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó
vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.
/2/ A képviselő-testület állandó bizottságként Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottságot és Települési Értéktár Bizottságot hoz létre. A bizottságok tagjainak száma 3-3 fő. A bizottság tagjait a képviselők köréből kell megválasztani.
A bizottságok tagjainak névsorát a 2. számú függelék tartalmazza.
(3) A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság feladata: a polgármester, a képviselők, valamint jogszabályban meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának jogszabály szerinti kezelése, ellenőrzése. A bizottság jogosult az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására irányuló kérelem kivizsgálására.
/4/ A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.
/6/ A Települési Értéktár Bizottság feladata: a településen fellelhető nemzeti értékek felvétele az értéktárba.
/7/ A Települési Értéktár Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.
Tevékenységéről félévente beszámol a képviselő-testületnek.
21. § /1/ A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre.
Az ideiglenes bizottságok megbízatása, feladata elvégzéséig tart.
/2/ A bizottságok összetétele, létszáma a feladat ellátásához igazodik.
21/A. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.
(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a kijelölt bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt bizottság tagja részére.
(3) A kijelölt bizottság az átvételt követő 8 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.
(4) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.
21/B. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
21/C. § A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.
23. § /1/ A képviselő a vele szemben a fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.
24. § /1/ A képviselőt megilleti a kérdezési és az interpellációs jog.
Az interpellációkra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület határoz.
/2/ A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.
A POLGÁRMESTER, AZ ALPOLGÁRMESTER, A JEGYZŐ, AZ ALJEGYZŐ
26. § A polgármester megbízatását – tiszteletdíjasként – társadalmi funkcióban látja el.
A polgármester hetente csütörtöki napon 18-19 óráig a hivatali irodájában tart
27. § A polgármester akadályoztatása esetén az e Rendelet 13. § /1/ és /2/ bekezdésében
foglaltak kell alkalmazni.
Tartós akadályoztatásnak minősül, a legalább 30 napos távollét. Ebben az esetben a
polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.
29. § /1/ A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki tevékenységét társadalmi
/2/ Az alpolgármestert a polgármester tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogosultságai illetik meg. Egyéb esetben a helyettesítés rendjét a polgármester az általa meghatározott körben és terjedelemben, írásbeli felhatalmazással szabályozza.
(2) A jegyző feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:
a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
b) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket;
c) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;
d) szükség esetén törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.
(4) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a közös hivatal pénzügyi vezetője látja el.”
KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL
31. § /1/ A Képviselő-testület Narda, Perenye és Sé községekkel együtt közös önkormányzati
hivatalt hozott létre Séi Közös Önkormányzati Hivatal elnevezéssel.
AZ ÖNKORMÁNYZAT EGYÜTTMŰKÖDÉSE
32. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb
megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:
a.) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása
b.) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata a szilárd hulladékkezelési rendszer létrehozása és működtetése.
/2/ A közmeghallgatáson az állampolgárok a képviselőkhöz, a polgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek.
/3/ A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt, legalább öt nappal értesíteni kell.
A helyben szokásos mód alatt a lakosság szórólapon, és a hivatalos honlapon történő értesítését kell érteni.
/4/ A közmeghallgatást a polgármester vezeti.
/5/ A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre értelemszerűen vonatkoznak a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.
34. § /1/ Az állampolgárokat érintő fontosabb községfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben, a lakosság véleményének megismerése céljából lakossági fórum tartható.
/2/ Összehívására, vezetésére, bonyolítására a 33. §.-ban leírtak az irányadók és kötelezőek. HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS
35. § A helyi népszavazás, valamint a népi kezdeményezés részletes szabályait a
választási eljárásról szóló hatályos törvény tartalmazza.
36. § A helyi népszavazást, valamint a népi kezdeményezést a választópolgárok
/2/ Az önkormányzat belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, eseti megbízás formájában, illetve társulás keretében.
39. § /1/ A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.