Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (XII.31.) önkormányzati rendelete
Sé község településképének védelméről
Hatályos: 2024. 05. 29Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2018 (XII.31.) önkormányzati rendelete
Sé község településképének védelméről
Sé Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva - a jogszabályban meghatározott véleményezési eljárás lefolytatását követően - a következőket rendeli el:
Általános rendelkezések
1. Értelmező rendelkezések
1. § E rendeletben alkalmazásában használt fogalmak:
1. Áttört kerítés: olyan kerítés, amelynél a tömör felületek aránya a kerítés teljes felületének 50%-át nem haladja meg.
2. Egyéb műszaki berendezések: épületre szerelt műszaki eszköz (pl.: klíma kültéri egység, parabola antenna, közművezeték, mérőóra, napelem, napkollektor)
3. Az információs kiegészítő elemek: cégér, cégfelirat, üzletfelirat, címtábla, névtábla.
4.1 Információs, vagy más célú berendezés: minden olyan berendezés (kétoldali hirdetőtábla, totemoszlop, útbaigazító tábla, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél- vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál.
A helyi védelem
2. A helyi védelem alá helyezés és a védelem megszüntetésének szabályai
2. § (1)2 A helyi védelem alá helyezést, vagy annak megszüntetését bárki írásban kezdeményezheti Sé Község Önkormányzatánál.
(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:
a) a kezdeményező megnevezését;
b) a védendő érték megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, épület és telekrész);
d) a védendő érték rövid dokumentálását;
e) a kezdeményezés indokolását.
(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt készíttet az önkormányzat.
(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg, legfeljebb 90 napon belül dönt a védelemről.
(5) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha
a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül,
b) a védett terület, vagy érték, a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette,
c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg, vagy
d) a védett érték magasabb (műemléki) védettséget kap.
3. Az Önkormányzat helyi védelemmel összefüggő feladatai
3. § (1) Az Önkormányzat a helyi védelem alá tartozó épületekről, műtárgyakról, köztéri műalkotásokról, nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás tartalmazza
a) védettségi kategóriát,
b) fotót,
c) területi helyi védelem esetén a helyrajzi számokat és helyszínrajzot,
d) egyedi helyi védelem esetén a védett érték pontos helyét (cím, helyrajzi szám),
e) az egyedi helyi védelem alá tartozó érték rendeltetését és használatának módját.
(3) Az Önkormányzat a helyi védelem alatt álló egyedi elemeket „Helyi védett épület” feliratú – az Önkormányzat által készíttetett és kihelyezett – táblával jelölheti meg, amelyeknek cseréjéről, pótlásáról gondoskodik.
A településkép szempontból meghatározó területek
4. § (1) Településképi szempontból meghatározó területek:
a) Történeti településrész
b) Átalakuló településrész
c) Új településrész
d) Kereskedelmi, szolgáltató területi településrész
e) Kertes településrész
f) Mezőgazdasági településrész
g) Erdős településrész
h) Zöldterületi településrész
i) Vízfolyás, tó, vízműterület
j) Védett táji-, természeti területek
(2) A meghatározó területek lehatárolását az 1. melléklet tartalmazza.
Településképi követelmények
4. A történeti és átalakuló és új településrész egyedi építészeti követelmények
5. § (1) A község területén lakóterületeken és településközponti vegyes területen tető 0-45º közötti tetőhajlásszöggel. A magastetőből kiugró toronyszerű tömegek fedése ettől eltérő is lehet.
(2) Az épületek meghatározó tetőhéjazata pikkelyszerű és hagyományos anyagú lehet, főépületen és utcákról, közterületről. A tetőfedés cserép-rendszerű megjelenéshez hasonló cserép, lemez, környezetéhez illeszkedő sík természetes pala vagy nád.
(3) Az üzletportálokat, cégtáblákat, feliratokat, előtetőket, nyílászáró-rácsokat és az egyéb díszítéseket, berendezéseket az egész épület tömegformájához, homlokzati jellegéhez és részletmegoldásaihoz illeszkedő anyagokból-, formai megoldásokkal- és színezéssel kell kialakítani.
(4) Utcai, közterületi telekhatáron áttört kerítés is létesíthető legfeljebb 80 cm-es lábazattal. Drótfonat tüskésdróttal nem építhető.
(5) Lakóépületen hullámpala, bitumenes zsindely, trapéz lemeze szögletes profilú fém lemezfedés, a hagyományos cserépfedés színárnyalataitól (piros) eltérő színű (zöld, kék, sárga) tetőfedő anyag nem alkalmazható.
6. § Telkek összevonása esetén is követni kell az adott tömbben, vagy környezetében a területre jellemző telepítési módot.
7. § (1) Homlokzatot vakoltan, vagy fa, treszpa, kő anyaggal burkoltan kell kiképezni.
(2) Kizárólag a kialakult beépítési struktúrába illeszkedő új beépítés valósítható meg, a környezetéből kiugróan nagy tömegű- és magasságú új épület nem létesíthető.
(3) A lakótelkek be nem épített részét kertként kell fenntartani.
(4) A település lakóterületén közterület felől homlokzati oldalon egyéb műszaki berendezés nem helyezhető el.
(5) Az utcaképhez tartozó, utcaképet meghatározó előkertben teraszok, vendéglátó teraszok, üzletek standjai, szabadtéri eladóterületei, kerti tetők oldalsó zárásaként, állandó vagy időszakosan ponyva, nád, fémlemez burkolás nem alkalmazható.
8. § Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani az építtetőnek. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
5. Kereskedelmi, szolgáltató területi településrészre vonatkozó területi- és egyedi építészeti követelmények
9. § (2) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
6. Mezőgazdasági és kertes településrészek területi- és egyedi építészeti követelmények
10. § (1) Környezetéből kiugró, 25 m-nél magasabb építmény vagy műtárgy elhelyezését környezetbe illeszkedést igazoló látványtervvel kell alátámasztani. A látványtervet a településképi bejelentéshez csatolni kell az építtetőnek.
(2) Beépítésre nem szánt területen kerítés - zajvédő fal kivételével - csak áttört kivitelben és legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. A kerítés tömör lábazata nem lehet80 cm-nél magasabb.
11. § (1) Épület tetején épületgépészeti kültéri egységek, - a napelem, napkollektor, napelemes cserép kivételéve - csoportosított elrendezésben helyezhetők el.
(2)
7. Zöldterületi településrész területi-és egyedi építészeti követelmények
12. § (1) A környezethez való illeszkedést az alábbi szempontokat figyelembe véve kell megvalósítani:
a) terepalakítást, csapadékvízelvezetést és növényzettelepítést egymással összhangban kell megoldani,
b) a telkek előtti járda, gépjármű-behajtó, vízelvezető árok, fa telepítésre is alkalmas méretű zöldsáv településképi szempontból rendezetten kerüljön kialakításra,
c) az új épületek építése során azok utcai- és közterületi megközelítési helyét és módját, a kapcsolódó út, zöldfelület és közterületi viszonyok vizsgálatával, ahhoz igazodva kell megoldani,
(2) A közterületeken a fasorok megőrzendők, megtartandók, szükség esetén kiegészítendők. A közterületeken meglévő fa helyek, fasor helyek megtartandók, el nem építhetők, a lehetséges fásításokról a közterületet érintő építési, átépítési és felújítási, rekonstrukciós munkálatok során gondoskodni kell.
(3) Földkábeles villamos hálózat kiépítés esetén a növényállomány megőrzése kiemelt szempont, annak pótlásakor a helyszíni elhelyezésre kell törekedni.
(4) A telekhatár és az úttest közötti közterületi zöldfelületet (zöldsávot) keresztező, az útkezelői hozzájárulás alapjául szolgáló tervben rögzített útcsatlakozás szélességében (ennek hiányában az ingatlan kapuszélességében) létesíthető csak burkolt felület, amelyet személygépjármű és kistehergépjármű behajtója esetén kiselemes vagy aszfalt útburkolattal kell kialakítani. A behajtó a környezetétől magasságban nem térhet el.
(5) A be nem épített és nem burkolt felületeket növényzettel kell takarni és fenntartani. Külön gondot kell fordítani a szabálytalan út-és téralakulatok közlekedésre igénybe nem vett felületeire.
(6) A közterületeken az utcabútorok, berendezések és reklám- és információs táblák elhelyezését, forma és színvilágát egy-egy községrészre, vagy a település egészére egységesen kell meghatározni.
(7) A magas építmények, tornyok, oszlopok településképi bejelentéssel, táj- és utcaképet nem rontó módon helyezhetők el. Védett területen ilyeneket elhelyezni tilos.
(8) A hulladékgyűjtő szigetet a településkép zavarása nélkül, a közegészségügyi előírások megtartása mellett növényzettel takarva, a védett építménytől legalább 25 m-re lehet kialakítani.
8. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek kijelölése
13. § (1) A nem használt, felhagyott légvezetékeket és tartóelemeiket a szolgáltatónak, vagy a vezeték tulajdonosának az oszlopokról, oszlopsorokról el kell távolítani, és az épületekhez való becsatlakozást el kell bontani.
(2) Új közműkiépítéseknél a kisfeszültségű erőátviteli- és közvilágítási hálózatokat lehetőség szerint föld alatt kell kiépíteni.
(3) A településképet meghatározó területek nem alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
(4) Az 5. mellékletben nem szereplő területek elsősorban alkalmasak a teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére.
9. A reklámokra és reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények
14. § (1)3
(2)4
(3)5
(4) Sé község közigazgatási területéhez tartozó településképi szempontból meghatározó területein:
a)6
b) saját tevékenységet hirdető ideiglenes reklám elhelyezése építési hálón az építési napló vezetésére fennálló kötelezettség és építési napló vezetésére nem kötelezett építési tevékenység esetén az építkezés időtartama alatt lehetséges,
c) az önkormányzat által szervezett vagy támogatott rendezvényről tájékoztató ideiglenes reklám elhelyezése információs berendezésen, közművelődési célú hirdetőoszlopon, molinón lehetséges,
d) Az épületek, építmények erre a célra szolgáló portáljainak, kirakatainak üvegfelületei mögött - az üvegmező felületének 30%-át meg nem haladó méretű, legfeljebb súrolt fénnyel megvilágított, az üvegfelülettől legalább 5 cm-rel eltartottan befüggesztett reklám és reklámhordozó helyezhető el.
e) Építési reklámhálót csak építési állványzatra lehet feltenni, kizárólag az építkezés ideje alatt, az építési naplóban igazoltan.
f)7
g)8
h) Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 1 m2 felületű ideiglenes reklámhordozón helyezhető el.
i)9 Az előkertekben, a közterület és közforgalom számára megnyitott magánterület felől látható helyen benzinkutak, autószalonok, 500 m2-nél nagyobb kereskedelmi-szolgáltató intézmények, nagyméretű irodaházak esetében építménytől függetlenül elhelyezett, 6,00 m-nél nem magasabb, igényesen kivitelezett totemoszlop helyezhető el.
(5) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.
10. Információs kiegészítő elemek elhelyezésére vonatkozó egyedi építészeti követelmények
15. § (1) Egy építményen, épületen megjelenő több információs kiegészítő elem anyaghasználatának, méretének, kialakításának azonosnak kell lenniük.
(2) Az információs kiegészítő elemek még részben sem takarhatják az épület nyílászáró szerkezetét, párkányát, korlátját és egyéb meghatározó építészeti elemét.
(3) Az építményen elhelyezett, az ingatlan elidegenítésére vonatkozó hirdetés legfeljebb 0,6 m2 felületű lehet.
16. § (1) A község területén levő épületeken, építményeken információs kiegészítő elemek elhelyezésére az alábbi rendelkezések vonatkoznak:
a) lakóépületben vagy önálló épületben kialakított, kereskedelmi, szolgáltató, irodai, kulturális, vendéglátó funkció esetében, a tevékenységet magába foglaló épületrészhez kötődő, földszinti és fogadószinti homlokzaton, a nyílászárók feletti sávban, csak cég- és névtábla, cégfelirat, 0,4 m2 felületet nem meghaladó cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el,
b) több – belső közlekedőből megközelíthető - rendeltetési egységet magába foglaló üzletközpont esetében, - az a) pontban meghatározottakon túl - az osztás és nyílás nélküli, jellemzően tömör homlokzat szerves részeként kialakított, az épület léptékéhez igazodó méretű és alakú, cserélhető tartalmú információs elem helyezhető el,
c) üzemi, ipari épületeken, raktárakon csak a saját tevékenységet jelző cég- és névtábla, cégfelirat, cégér, egyedi címfestett tábla helyezhető el
(2) A műemlék épületen (M) és helyi védelem alatt álló épületeken, építményeken – a homlokzatok meglévő, vagy tervezett, vízszintes és függőleges tagolásához, nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához, szabad felületek arányaihoz és méretéhez illeszkedő - cégtábla, címtábla, cégér az alábbiak szerint helyezhető el, vagy alakítható ki:
a) egy épületben több rendeltetési egység esetében egymással összhangban kialakított, egységenként legfeljebb 1-1 db hirdető-berendezés helyezhető el egységes információs rendszer részeként, a homlokzati arányokat figyelembevevő méretekkel,
b) portál, vagy kirakat erre a célra kialakított felirati mezőjén önálló betű és logó, ragasztva, vagy a háttértől eltartottan felerősítve, igény esetén élben, háttérből, vagy kívülről derítő fénnyel megvilágítva,
ba) festett, polisztirol, öntött, anyagában színezett műanyag,
bb) fa, festett gipsz, kerámia,
bc) festett fém, rozsdamentes acél, réz, szálcsiszolt alumínium, és
bd) natúr, savmaratott, pasztellszínű edzett üveg anyagokból.
c) vakolt, vagy burkolt felületre a portál, kirakat felső széle és a földszintet az emelettől elválasztó osztópárkány, vagy képzeletbeli vonala között levő sávban, vagy földszintes épület esetében az épített párkány, vagy ereszvonalig terjedő sávban – az a) pontban megjelölt lehetőségeken túl,
ca) homlokzatra festett kivitelben,
cb) fából, festett fémből, rozsdamentes acélból készült – keretezett, vagy keretezés nélküli - táblára festve vagy ragasztva,
cc) a homlokzat síkjától eltartott, kifeszített, impregnált fény- és vízálló szövetre festett kivitelben,
cd) homlokzat síkjától eltartott, negatív betű kivágású fémtáblából,
ce) pasztell árnyalatú színes, vagy savmaratott biztonsági üvegtáblán festett, vagy ragasztott kivitelben - igény szerint hátulról derített megvilágítással.
d) kirakatra, portálra, homlokzati felületre elhelyezett hirdető-berendezésen túl, épületenként legfeljebb 1db. - falra merőlegesen elhelyezett, legfeljebb 70 cm kiállású, legfeljebb 0,4 m2 befoglaló méretű cégér, a tevékenység, vagy logó ábrázolásával, igény szerint élben, vagy kívülről megvilágítva,
da) impregnált fa, festett fém, rozsdamentes acél, kovácsoltvas,
db) natúr, savmaratott, vagy pasztellszínű, biztonsági üveg anyagokból.
11. Az egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó településképi követelmények
17. § (1) Magastetős épület esetén a táblás napelemeket, napkollektorokat napelemes cserép kivételével a tető lejtésével párhuzamosan úgy kell elhelyezni, hogy
a) széleik igazodjanak egymáshoz és a tetősík ablakhoz, vagy
b) sorolva, lépcsőztetés nélkül téglalap alakú felületet képezzenek.
(2) Színben és formában a tetőfelület anyagával harmonizáló napelemes cserép alkalmazása teljes tetőfelületen megengedett valamennyi építmény esetében.
(3) Épület közterületről látható homlokzatán vezeték (kábel, gáz- és egyéb csővezeték) nem vezethető látható módon, a falsíkon kívül.
(4) Épületek tetőszerkezetén elhelyezett antennatartó szerkezet legmagasabb pontja az építmény legmagasabb pontjánál legfeljebb 6 m-rel lehet magasabb.
(5) Kisméretű mobilhálózati bázisállomás (mikrocella) meglévő közműoszlopokon elhelyezhető, épületen utca felől takart módon helyezhető el.
Településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció
12. Rendelkezés a szakmai konzultációról
18. § E rendeletben foglalt településkép-védelmi követelmények teljesülése érdekében a polgármester az ügyfél írásbeli kérelmére a településkép-védelmi követelményekről tájékoztatást ad. A tájékoztatás szakmai konzultáció keretében történik.
13. A szakmai konzultáció eljárás rendje
19. § (1) Az írásos kérelemnek tartalmaznia kell a rendelet 2. mellékletében foglalt kérelemnyomtatványban foglaltakat, így:
a) a kérelmező alábbi személyes adatait:
aa) nevét
ab) lakóhelye címét, szervezet esetén székhelyét
ac) levelezési címét, ha az a lakóhely, szervezet esetén székhely címétől eltér
b) a kérelemmel érintett ingatlan, ingatlanok pontos címét, helyrajzi számát vagy ingatlanhoz nem köthető szakkérdés esetén annak rövid kifejtését.
(2) Előzetes időpont egyeztetés céljából telefonos vagy elektronikus elérhetőség is megadható, de a tájékoztatás és a szakmai konzultáció csak személyesen folytatható le.
(3) A kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmezőt az általa megadott elérhetőségek valamelyikén a szakmai konzultáció kitűzött időpontjáról értesíteni kell.
(4) A konzultációról készült emlékeztetőt az önkormányzat nyilvántartásba veszi.
14. A településképi bejelentési eljárás
20. § (1)10 Településképi bejelentési eljárást folytat le az átruházott hatáskörben eljáró polgármesterépítési tevékenység megkezdése előtt a 23. §-ban meghatározott esetekben.
(2)11 Az átruházott hatáskörben eljáró polgármester településképi bejelentéssel kapcsolatos véleményét a főépítész szakmai véleményére is alapozhatja.
(3) Az eljárást e célra rendszeresített, a 4. mellékletben szereplő nyomtatványon lehet kezdeményezni.
21. § (1) Településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenység esetén a telepítéssel, építészeti kialakítással kapcsolatos részletes vizsgálati szempontok:
a) a tervezett megoldás léptékében, arányaiban megfelelően illeszkedik–e a kialakult településszerkezetbe,
b) teljesíti-e az egyes eltérő karakterű településképpel rendelkezői községrészek esetében a településképi szempontokkal kapcsolatos tömegalakítási, homlokzatformálási, anyaghasználati követelményeket,
c) illeszkedik-e a környezetébe, figyelembe veszi-e a környező beépítés sajátosságait,
(2) a rendeltetésváltozás során a kialakítás megfelel-e az eredeti épület funkcionális, szerkezeti rendszerének és a gazdaságos megvalósítás követelményeinek.
(3) A bejelentési eljárás lefolytatása alapján a kérelem tárgyának fennmaradási érvényessége a határozat kiállításának dátumától számítva:
a) állandó építmény esetén végleges,
b) legfeljebb 180 napig fennálló építmény esetén 180 nap,
c)12 reklám, reklámhordozó és hirdető-berendezés a bérleti szerződés lejártáig, vagy a rendeltetési egység működésének befejezéséig, befejezésének időpontjáig.
22. § A bejelentés tárgyától függően a településképi bejelentési eljárással érintett építési tevékenységgel összefüggő épület, építmény, berendezés, bútor építészeti- műszaki tervének munkarészei:
a) a bejelentés tárgyának helyét, vonatkozó adatait, méreteit, tágabb összefüggő területet és szomszédos épületeket feltüntető helyszínrajz,
b) épület, építmény - kitelepülésnél berendezés, bútor - esetében
ba) alaprajzok,
bb) megértéshez szükséges számú metszet,
bc) minden eltérő megjelenésű homlokzat, vagy nézet,
c) műszaki leírás, leírás a beépítési adatok, méretek, szerkezeti, építészeti megoldások feltüntetésével
d) a bejelentés tárgyától függően
da) színezett modellkép,
db) környezetbe illesztett fotorealisztikus településkép
dc) helyszínre illesztett látványterv
e) amennyiben nem az ingatlan tulajdonosa nyújtja be a kérelmet vagy egy társasházi lakásra vonatkozik a kérelem, úgy az ingatlan tulajdonosának vagy társasház közös képviselőjének hozzájáruló nyilatkozata
23. § (1)13 Településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni az egyszerű bejelentési eljárás és építési engedély nélkül végezhető építési munkák esetében, ha az építési tevékenységgel érintett ingatlan a településképi szempontból meghatározó területek karaktertérképén, és a szabályozási terven jelölt:
a) helyi védettségű telken és közvetlen szomszédságában,
b) nemzeti ökológia hálózat és országos jelentőségű védett természeti, és NATURA 2000 előírással érintett területen található,
(1a)14 Minden esetben a település teljes közigazgatási területét érintően településképi bejelentési eljárást kell lefolytatni
a) rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltoztatását jelentő rendeltetésváltozások esetén, továbbá
b) a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében.
(2)15
15.16 A településképi kötelezési eljárás
24. §17 (1) Településképi kötelezési eljárást folytat le átruházott hatáskörben eljárva a polgármester (a továbbiakban: polgármester) a településképi rendelkezések megsértése esetén.
(2) A polgármester a kötelezési eljárás lefolytatása előtt teljesítési határidő meghatározásával önkéntes jogkövetésre hívja fel a tulajdonost.
(3) A (2) bekezdés szerinti felhívás teljesítésének elmulasztása esetén a polgármester a tulajdonost a jogsértés megszüntetésére kötelezi, egyúttal településkép-védelmi bírságot szab ki, amelynek alsó határa minden esetben legalább 100.000 forint,
a) településképi bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén legfeljebb 200 000 forint
b) a polgármester tiltása ellenére végzett tevékenység esetén legfeljebb 200 000 forint,
c) a bejelentési dokumentációban foglaltaktól eltérő tevékenység folytatása esetén az eltérés mértékétől függően természetes személy esetében legfeljebb 200 000 forint, jogi személy esetében legfeljebb 500 000 forint,
d) településképi kötelezésben foglaltak végre nem hajtása természetes személy esetén legfeljebb 200.000 forint, jogi személy esetén legfeljebb 1 000 000 forint.
(4) Az önkormányzati településképvédelmi bírság kiszabásánál a hatóság mérlegeli különösen:
a) a jogsértéssel okozott hátrányt, ideértve a hátrány megelőzésével, elhárításával, helyreállításával kapcsolatban felmerült költségeket, és a jogsértéssel elért előny mértékét,
b) a jogsértéssel okozott hátrány visszafordíthatóságát,
c) a jogsértéssel érintettek körének nagyságát,
d) a jogsértő állapot időtartamát,
e) a jogsértő magatartás ismétlődését és gyakoriságát,
f) a jogsértést elkövető eljárást segítő, együttműködő magatartását, valamint,
g) a jogsértést elkövető gazdasági súlyát.
Záró rendelkezések
25. § (1) Ez a rendelet kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának következményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló 9/2017. (XI. 23.) önkormányzati rendelete.
3. melléklet a 8/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez a 8/2018. (XII. 31.) önkormányzati rendelethez
Az 1. § 4. pontja a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 1. §-ával megállapított szöveg.
A 2. § (1) bekezdése a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 2. §-ával megállapított szöveg.
A 14. § (1) bekezdését a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (2) bekezdését a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (3) bekezdését a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § a) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdés a) pontját a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdés f) pontját a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdés g) pontját a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
A 14. § (4) bekezdés i) pontja a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 3. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (1) bekezdése a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 20. § (2) bekezdése a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 4. §-ával megállapított szöveg.
A 21. § (3) bekezdés c) pontja a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 5. §-ával megállapított szöveg.
A 23. § (1) bekezdése a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (1) bekezdésével megállapított szöveg.
A 23. § (1a) bekezdését a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 6. § (2) bekezdése iktatta be.
A 23. § (2) bekezdését a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 9. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
A 15. alcím címét a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 7. §-a iktatta be.
A 24. § a Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2024. (V. 28.) önkormányzati rendelete 8. §-ával megállapított szöveg.