1. § (1) Az Önkormányzat hivatalos megnevezése: Sé Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat)

(2) Az Önkormányzat székhelye: 9789 Sé Szabadság u.29.

(3) Az Önkormányzat illetékességi területe: Sé község közigazgatási területe.

(4) Az Önkormányzat hivatalának megnevezése: Séi Közös Önkormányzati Hivatal (a továbbiakban: Közös Hivatal).

(5) Sé község testvér-települési kapcsolatot tart Kiskorpád községgel.

• 1. Az Önkormányzat jelképei, nyilvánosság

2. § (1) Az Önkormányzat jelképei: a címer, a zászló és a pecsét.

(2) Az Önkormányzat címere: vágással két részre osztott kék színű dombor pajzs alsó mezőjében zöld talajon arany búzakéve áll. A felső mezőben három gombos aranykorona középső ágára támaszkodó aranymarkolatos, kétélű, egyenes, balra döntött kard látható.

(3) Az Önkormányzat zászlója: téglalap alakú, kék-arany színű, rajta az Önkormányzat címerével.

(4) A címert és a zászlót kizárólag hiteles alakban szabad ábrázolni. A címer használatának köre:

• a) a település életével, fejlődésével foglalkozó kiadványokon, meghívókon, emléklapokon;
• b) ünnepségeken, rendezvényeken;
• c) idegenforgalmi propagandában, nemzetközi kapcsolatokban;
• d) a polgármester és a jegyző tevékenysége kapcsán;
• e) a képviselő-testület külön engedélye alapján.

(5) Az állami címer elsőbbségét a használat során biztosítani kell.

3. § Az önkormányzat, a polgármester, a jegyző, a Közös Hivatal hivatalos kör alakú pecsétjén középen Magyarország címere van, a köríven pedig a következő felirat olvasható:

• a) Sé Község Önkormányzata
• b) Sé Község Polgármestere
• c) Séi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője
• d) Séi Közös Önkormányzati Hivatal

4. § (1) Az Önkormányzat hivatalos lapja a Séi Telegráf.

(2) Az Önkormányzat hivatalos honlapja: www.se.hu

• 1. Az Önkormányzat feladatvállalása

5. § (1) Az Önkormányzat ellátja Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) és az ágazati törvényekben meghatározott kötelező és önként vállalt feladatokat.

(2) Az Önkormányzat által használt kormányzati funkciókat az 1. melléklet tartalmazza.

6. § (1) További feladatok felvállalását megelőzően előkészítő eljárást kell lefolytatni, melynek során meg kell vizsgálni, hogy a feladat vállalásának jogszabályban meghatározott feladat és hatáskör szerinti feltételei fennállnak-e. Vizsgálni kell továbbá a feladat vállalásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. Az előkészítő eljárásról összegző előterjesztés készül a képviselő-testület részére.

(2) Az önként vállalt feladatok tárgyában az éves költségvetésben, fedezet biztosításával egyidejűleg kell a képviselő-testületnek döntést hoznia.

• 1. Önkormányzati hatáskörök

7. § (1) A képviselő-testület operatív döntést igénylő esetekre tekintettel, egyes hatásköreinek gyakorlását a polgármesterre ruházza át. A képviselő-testület a hatáskör gyakorlás átruházásáról vagy visszavonásáról annak felmerülésekor, vagy az egyes tárgykörökben rendeletalkotásakor dönt.

(2) Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéseiről, azok eredményeiről a képviselő-testület következő ülésén beszámol.

(3) Az átruházott hatáskörök jegyzékét a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

8. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 7 fő.

(2) A képviselő-testület évente legalább hat ülést tart.

9. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester papíralapon vagy elektronikus úton meghívóval, és az írásos előterjesztések együttes megküldésével hívja össze, az ülést megelőzően öt nappal. A meghívó tartalmazza az ülés helyét, idejét, a javasolt napirendeket és a napirendek előterjesztőinek nevét.

(2) Indokolt esetben az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően szóban vagy telefonon is intézkedhet az ülés összehívásáról, a határnapra tekintet nélkül.

10. § (1) A képviselő-testület nyilvános üléseinek időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján kell tájékoztatni.

(2) A nyilvánosság biztosításához az ülésteremben a feltételeket meg kell teremteni.

(3) Az írásos meghívóval rendelkezők az ülésen tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4) Az ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a napirenddel közvetlenül érintett szervezet képviselőjét.

11. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket szóban vagy írásban lehet megtenni.

(2) Írásos előterjesztést kell készíteni:

• a) valamennyi rendelet tervezetnél,
• b) az önkormányzati tulajdonnal, vagyonnal összefüggő döntések előkészítésénél és
• c) amelyek előterjesztése során a képviselő-testület előzetesen írásos előterjesztést jelöl meg.

(3) A testületi ülésre, napirendi pont előterjesztésére jogosult: a polgármester, a képviselő, a jegyző, a Hivatal szakügyintézője.

(4) Az előterjesztések törvényességéért és határidőre történő elkészítéséért az előterjesztő felelős.

(5) A határozati javaslatok törvényességét a jegyző köteles megvizsgálni.

• 1. A képviselő-testület ülése

12. § (1) A képviselő-testületi ülést a polgármester vezeti. A polgármestert akadályoztatása esetén az alpolgármester helyettesíti.

(2) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége és egyidejű tartós akadályoztatása esetén a korelnök képviselő hívja össze és vezeti a képviselő-testület ülését.

(3) A polgármester az ülés kezdetén megállapítja a határozatképességet, melyet az ülés végéig folyamatosan figyelemmel kísér. A napirendek tárgyalása előtt tájékoztatást ad a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, és az előző ülés óta tett fontosabb intézkedésekről, eseményekről.

(4) A polgármester a (3) bekezdésben leírt tájékoztatás után javaslatot tesz az ülés napirendjére, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(5) A polgármester a napirend sorrendjében, minden előterjesztés felett külön-külön vitát nyit. A vita megnyitása előtt, az előadóhoz a képviselők kérdéseket intézhetnek, melyekre a vita előtt kell válaszolni.

(6) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának korlátozására a képviselő-testület bármely tagja javaslatot tehet, melyről a képviselő-testület vita nélkül határoz.

(7) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A képviselő-testületi ülésen elsősorban a képviselőknek és a tanácskozási joggal meghívottaknak van felszólalási joga. A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok hozzászólását a

13. § (1) Az ülés rendjének fenntartása az ülésvezető feladata. Az ülés rendjének és méltóságának fenntartása érdekében az ülésvezető a következő intézkedéseket teheti, illetve köteles megtenni:

• a) figyelmezteti azt a hozzászólót, aki a hozzászólásra kapott időintervallumot túllépte, vagy akinek a tanácskozáshoz nem illő, másokat sértő a fogalmazása,
• b) rendreutasítja azt, aki az üléshez méltatlan magatartást tanúsít,
• c) figyelmezteti azt az ülésen, közmeghallgatáson jelenlévő választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét magatartásával zavarja,
• d) az ülés elhagyására kötelezheti azt a választópolgárt, aki a tanácskozás rendjét ismételten megzavarja.

(2) A ülésvezetőnek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani nem lehet.

(3) Amennyiben a képviselő valamely ügyben elmulasztja személyes érintettségének bejelentését, és a személyes érintettséget bármely önkormányzati képviselő a döntés meghozatalától számított hat hónapon belül bejelenti, a képviselő-testület dönt az érintett önkormányzati képviselő kizárásáról. Amennyiben a képviselő-testület az önkormányzati képviselőt kizárja, az ügyben korábban meghozott határozatát hatályon kívül helyezi, és az ügyet újratárgyalja.

14. § (1) A képviselő-testület a határozatait általában szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. Minősített többség szükséges az Mötv.-ben meghatározott ügyeken túlmenően:

• a) fegyelmi ügyek elbírálásához.

(2) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon külön helyiség és urna igénybevételével történik. A titkos szavazást a képviselő-testület által erre a célra létrehozott 3 főből álló ideiglenes bizottság bonyolítja le. A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza a szavazás helyét, idejét, a szavazást lebonyolító bizottság tagjainak nevét, a szavazás során felmerült körülményeket, a szavazás eredményét. A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

15. § (1) A szavazásra feltett kérdést közérthetően úgy kell megfogalmazni, hogy az igennel vagy nemmel eldönthető legyen.

(2) A polgármester a szavazást követően megállapítja a javaslat mellett, majd ellene szavazók, végül a tartózkodók számát.

16. § A név szerinti szavazás esetén a jegyző a névsor alapján minden képviselőt személy szerint szólít és a képviselő által adott választ „igen”, „nem”, „tartózkodom” a szavazati íven rögzíti, melyet aláírásával hitelesít. A polgármester a szavazatát utolsóként adja le. A szavazati ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.

17. § (1) A képviselő-testület döntésével rendeletet alkot, normatív vagy egyedi határozatot hoz.

(2) A képviselő határozat meghozatalát vagy rendelet megalkotását írásban vagy szóban kezdeményezheti a képviselő-testület ülésén.

(3) Rendeletalkotási kezdeményezésre jogosult a polgármester, a képviselő és a jegyző.

(4) Az önkormányzati rendeleteket az Önkormányzat székhelyén található hirdetőtáblán való kifüggesztéssel kell kihirdetni, továbbá közzé kell tenni az Önkormányzat honlapján.

18. § (1) A képviselő-testület más település képviselő-testületeivel együttes ülést tarthat, melyre a (2)-(6) bekezdés kivételével a rendes képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadóak.

(2) A képviselő-testületek együttes ülésére szóló meghívót az érintett települések polgármesterei írják alá.

(3) Amennyiben az együttes ülés helyszíne Sé, akkor az együttes ülést Sé polgármestere vezeti.

(4) Az együttes ülésen a határozatképességet a résztvevő képviselő-testületek külön- külön megállapított határozatképessége figyelembe vételével kell megállapítani.

(5) A napirend vitája után a határozati javaslatot a résztvevő képviselő-testületeknek külön-külön kell szavazásra feltenni. Egybehangzó határozatok meghozatala esetén a javaslatot elfogadottnak kell tekinteni és a jegyzőkönyvben a döntések eredményét településenként kell határozatba rögzíteni.

(6) Az együttes ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testület üléseiről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok szerint. A jegyzőkönyvet az érintett települések polgármesterei és jegyzői írják alá.

19. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv. 52. § (1) bekezdésében foglaltakon túl tartalmazza:

• a) szóbeli előterjesztés esetén annak rövid tartalmát, és
• b) az elhangzott bejelentéseket, interpellációkat és kérdéseket, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat, illetve határozatokat

(2) A zárt ülésről külön jegyzőkönyv készül, amelyet elkülönítve kell kezelni. A zárt ülésen hozott – a közérdekű adatok nyilvánosságát szabályozó törvény alapján – közérdekű, vagy közérdekből nyilvános adatnak minősülő határozat nyilvános, a zárt ülési jegyzőkönyv ezen része megtekinthető a Közös Hivatalban, ügyfélfogadási időben.

• 1. Az Önkormányzat együttműködése

20. § Az Önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb megoldása érdekében az alábbi társulásokban vesz részt:

• a) Szombathelyi Kistérség Többcélú Társulása, melynek feladata családsegítés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása
• b) Nyugat-dunántúli Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás, melynek feladata a szilárd hulladékkezelési rendszer létrehozása és működtetése.

21. § Helyi népszavazást legalább 107 fő választópolgár kezdeményezhet.

22. § Az önkormányzat belső ellenőrzéséről, jogszabályban meghatározott képesítésű ellenőr útján gondoskodik, eseti megbízás formájában.

23. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságot hoz létre.

(2) A képviselő-testület állandó bizottságaként Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottságot hoz létre. A bizottság tagjainak száma 3 fő. A bizottság tagjait a képviselők közül kell megválasztani.

(3) A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság feladata: a polgármester, a képviselők, valamint jogszabályban meghatározott hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának jogszabály szerinti kezelése, ellenőrzése. A bizottság jogosult az összeférhetetlenség és méltatlanság megállapítására irányuló kérelem kivizsgálására

(4) A Vagyonellenőrző és Méltatlanságot Ellenőrző Bizottság szükség szerint ülésezik. Üléseit a bizottság elnöke hívja össze.

24. § (1) A képviselő-testület esetenkénti feladatok ellátására ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

25. § (1) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést írásban, a kezdeményezés alapjául szolgáló tények, körülmények megjelölésével, a polgármesternek címezve kell benyújtani.

(2) Az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezést, illetve képviselői vagy bizottsági indítványt (a továbbiakban együtt: kezdeményezés) a polgármester átadja a kijelölt bizottság elnöke, vagy akadályoztatása esetén a kijelölt bizottság tagja részére.

(3) A kijelölt bizottság az átvételt követő 8 napon belül kivizsgálja a kezdeményezést, amelynek során meghallgathatja az érintett képviselőket és a kezdeményezés benyújtóját, továbbá dokumentumokat tanulmányozhat és adatokat kérhet be.

(4) A kijelölt bizottság elnöke a következő képviselő-testületi ülésen, de legkésőbb a kezdeményezés benyújtását követő 30 napon belül tájékoztatja a képviselő-testületet a kijelölt bizottság vizsgálatának megállapításairól, valamint az összeférhetetlenséggel kapcsolatos döntésre vonatkozó javaslatáról.

26. § A méltatlansággal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenséggel kapcsolatos eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

27. § A kijelölt bizottság elnöke az összeférhetetlenségre, méltatlanságra vonatkozó iratokat az önkormányzati hivatalban e célra kijelölt helyen elkülönítetten kezeli, és gondoskodik az adatvédelmi szabályok betartásáról.

• 1. A képviselő

28. § A képviselő a vele szemben a fennálló összeférhetetlenségi okot köteles haladéktalanul bejelenteni a polgármesternek.

29. § (1) A képviselőt megilleti a kérdezési és az interpellációs jog. Az interpellációkra adott válasz elfogadásáról az interpelláló nyilatkozik, ezt követően a képviselő-testület határoz.

(2) A kérdésre adott válasz elfogadásáról a képviselő-testület nem hoz döntést.

30. § A polgármester megbízatását – tiszteletdíjasként – társadalmi megbízatásban látja el. A polgármester hetente hétfői napon 9 – 12 óráig hivatali irodájában tart fogadóórát.

31. § A polgármester akadályoztatása esetén az e rendelet 12. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kell alkalmazni. Tartós akadályoztatásnak minősül, a legalább 30 napos távollét. Ebben az esetben a polgármester megbízása nélkül is jogosult az alpolgármester eljárni.

32. § (1) A képviselő-testület egy alpolgármestert választ, aki tevékenységét társadalmi megbízatásban látja el.

(2) Az alpolgármestert a polgármester tartós távollétében vagy tartós akadályoztatása esetén a polgármester jogosultságai illetik meg. Egyéb esetben a helyettesítés rendjét a polgármester az általa meghatározott körben és terjedelemben, írásbeli felhatalmazással szabályozza.

33. § (1) A jegyző feladatai a képviselő-testület működésével kapcsolatban:

• a) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket;
• b) előkészíti a képviselő-testület elé kerülő rendelet-tervezeteket;
• c) ellátja a képviselő-testület működésével kapcsolatos igazgatási teendőket;
• d) szükség esetén törvényességi észrevételt tesz a szavazás előtt az előterjesztés vitájában;
• e) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert és a képviselőket az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról.

(2) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén - legfeljebb hat hónap időtartamra - a jegyzői feladatokat a Közös Hivatal pénzügyi vezetője látja el.

34. § A képviselő-testület Bucsu, Narda és Perenye községekkel együtt közös önkormányzati hivatalt hozott létre.

35. § (1) A közmeghallgatás helyéről és idejéről a lakosságot a helyben szokásos módon, a rendezvény előtt, legalább öt nappal értesíteni kell. A helyben szokásos mód alatt a lakosság szórólapon, és a hivatalos honlapon történő értesítését kell érteni.

(2) A közmeghallgatást a polgármester vezeti.

(3) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyre a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére megállapított szabályok vonatkoznak. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik.

(4) A közmeghallgatáson elhangzott javaslatra, kérdésre adott válaszról - amennyiben arra nem a közmeghallgatáson került sor - a képviselő-testületet a soron következő ülésen tájékoztatni kell.

36. § (1) Az állampolgárokat érintő fontosabb községfejlesztési és közszolgáltatási kérdésekben, a lakosság véleményének megismerése céljából lakossági fórum tartható.

(2) Összehívására, vezetésére, bonyolítására a 35. §-ban leírtak az irányadók és kötelezőek.

37. § (1) A rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Sé Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatról szóló 4/2015. (V.28.) önkormányzati rendelete.