1. § Nyirád község (a továbbiakban: község) köz- és zöldterületein szeszesitalt árusítani és fogyasztani tilos. Kivétel a vendéglátó-ipari előkertek, rendezvények alkalmából történő kitelepülés, és a december 31-én 12 órától január 1-jén 12 óráig terjedő időszak.

2. § Közterületen hirdető-berendezést, hirdetőtáblát, plakátot, ilyen célra szolgáló festést vagy ábrázolást, világító-berendezést csak engedély alapján, az abban meghatározott helyen és módon szabad elhelyezni.

3. § A község közterületének következő célú használatához közterület-használati engedély szükséges, melyet a polgármester ad ki:

4. § (1) Kizárólag Nyirád Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) által közterületen elhelyezett hirdetőtáblákra helyezhető el térítésmentesen plakát és hirdetmény.

(2) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon elhelyezte, illetve elhelyeztette.

5. § A közterület használatára vonatkozó kérelmet a rendelet 3. melléklete szerinti nyomtatványon, vagy azonos adattartalommal kell benyújtani az Önkormányzathoz.

6. § A 3,5 tonna feletti össztömegű tehergépjárművek és vontatmányaik, valamint az autóbuszok a község közterületein folyamatosan napi két órát meghaladóan nem tartózkodhatnak.

7. § (1) A község közterületein üzemképtelen gépkocsik tárolása tilos. Üzemképtelen az a gépjármű, amely nem rendelkezik érvényes forgalmi engedéllyel, hatósági jelzéssel, vagy baleset során olyan sérülést szenvedett, ami nem teszi lehetővé a forgalomban való részvételét. A polgármester felszólítására a tulajdonos, vagy üzemben tartó köteles a járművet a részére megadott határidőn belül elszállíttatni.

(2) Ha a gépjármű tulajdonosa nem azonosítható, a felszólítást a gépjármű fényképét mellékelve kell a helyi hirdetőtáblákon és az Önkormányzat honlapján közzétenni. Ha az elszállítást a tulajdonos a felhívásban megjelölt határidőig nem teljesíti, a járművet a polgármester a tulajdonos költségére elszállíttathatja.

(3) Az elszállítás előtt a gépjármű műszaki állapotáról, valamint a járműben kívülről látható dolgokról jegyzőkönyvet kell felvenni, és fénykép vagy videó felvételt kell készíteni.

(4) Ha a gépjármű nem rendelkezik forgalmi rendszámmal, és a médiában történt felszólításra a tulajdonos (üzembentartó) nem jelentkezik, azt elhagyott nem azonosítható tulajdonú hulladék gépjárműnek kell tekinteni. Ebben az esetben a tulajdonosi kötelezettségek az Önkormányzatot terhelik.

(5) A forgalmi rendszámmal rendelkező, de üzemképtelen gépjárművek esetén, ha az elszállított gépjárművet tulajdonosa a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem veszi át, az Önkormányzat a gépjármű értékét műszaki szakértő bevonásával megállapítja, és a gépjárművet értékesíti.

(6) Ha a gépjármű tulajdonosa az értékesítés előtt jelentkezik gépjárművéért, a szállítási, őrzési, és egyéb felmerülő költségek kiegyenlítése után a gépjárművet részére át kell adni. Az (5) bekezdésben meghatározott határidő elteltével az Önkormányzat polgármestere köteles a helyi hirdetőtáblákon és az Önkormányzat honlapján meghirdetni értékesítésre a beszállított gépjárművet. Az értékesítés első alkalommal csak a szakértő által megállapított értéken történhet. Ennek eredménytelensége esetén a felek által kialkudott áron a gépjármű értékesíthető.

(7) Ha a gépjármű tulajdonosa csak az elszállítás után állapítható meg, az elszállítást elrendelő ezt követően köteles a tulajdonost 3 napon belül a szállítási és tárolási költségek megfizetésére és a jármű azonnali elszállítására felszólítani.

8. § A község közterületeinek felbontásához, annak területén, az alatt vagy felett építmény vagy más létesítmény elhelyezéséhez a közút esetében közútkezelői hozzájárulással kiegészülő, közterület felbontási engedély szükséges.

9. § A közterületet felbontani, bontás céljára igénybe venni csak közterület felbontási engedély birtokában és az abban előírtak szerint szabad, kivéve, ha az élet- és vagyonvédelem, vagy halasztást nem tűrő hiba elhárítása érdekében azonnali bontás szükséges. Azonnali bontás szükségessége esetén, legkésőbb a bontást követő első munkanapon, az utólagos hozzájárulást meg kell kérni.

10. § A közterület felbontás iránti kérelmet, a tervezett igénybevétel előtt legalább 5 nappal a 2. melléklet szerint rendszeresített nyomtatványon, vagy azzal megegyező tartalmú kérelem alapján kell megkérni a bontás helyét ábrázoló fénykép és helyszínrajz csatolásával. A kérelem elektronikus úton is benyújtható.

11. § Amennyiben a közterület felbontási engedélyben foglalt határidő lejárt, a munkavégzés engedély nélkülinek minősül, kivéve, ha a határidőt az engedély lejárata előtt benyújtott kérelem alapján meghosszabbítják.

12. § Mentesül a közterület felbontási díj megfizetése alól

13. § A közterület felbontási engedély kiadását a következő esetekben meg kell tagadni:

14. § (1) Új, burkolt közterület építése esetén az építés befejezését követő 5. naptári év december 31-ig – elemes burkolatú területet és a (3) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet felbontani nem lehet.

(2) Meglévő pályaszerkezet megtartásával járó új aszfaltszőnyegezés esetén a befejezést követő 3. naptári év december 31-ig – a 3. bekezdésben meghatározott esetet kivéve – a közterületet felbontani nem lehet.

(3) A bontási tilalom nem vonatkozik a halasztást nem tűrő, veszély elhárítását szolgáló bontásokra, illetve azon esetekre, amikor közterület felbontásának szükségességét előidéző helyzet kezelésére más műszaki megoldás nincs. A vészhelyzet megszűntetését követően és az előírt határidőben az igénybevevő köteles a közterületet helyreállítani. A közterület helyreállítására vonatkozó kikötéseket a közterület felbontási engedélybe kell belefoglalni.

15. § Ideiglenes helyreállításra akkor kerülhet sor, ha az időjárási körülmények nem teszik lehetővé a technológiai előírásoknak megfelelő helyreállítást. Az ideiglenes helyreállítás folyamatos fenntartásáról az engedélyes köteles gondoskodni.

16. § Az engedélyesnek vagy a kivitelezőnek a felbontott közterület helyreállítását az engedélyező felé, a helyreállításról készült fénykép csatolásával, be kell jelenteni. A bejelentést követő 10 napon belül az engedélyező meggyőződik arról, hogy a helyreállítás az engedélyben rögzített feltételeknek és az elvárható műszaki követelményeknek megfelelően történt-e. A megfelelő színvonalú helyreállítást az engedélyező szervezet képviselője visszaigazolja. A nem megfelelő színvonalú helyreállítás esetén a kérelmezőt határidő kitűzése mellett, az észrevételek közlésével egyidejűleg fel kell szólítani a szakszerű helyreállításra.

17. § A helytelen tömörítésre visszavezethető hibák javítását 3 évig az engedélyes köteles elvégezni.

18. § Amennyiben a kérelmező a megjelölt határidőre és az előírt feltételeknek megfelelően a helyreállítást nem végzi el, a 16. §-ban foglaltak alkalmazása mellett az engedélyező szervezet az engedélyes költségére gondoskodik a szakszerű helyreállításról.

19. § A közút burkolatának megbontása csak a tervben megjelölt mértékben történhet, szükségtelen megbontással, illetve burkolatrongálással okozott kárért az engedélyes és a kivitelező egyetemleges felelősséggel tartozik, melyet a közterület felbontási engedélyben rögzített határidőig ki kell javítani.

20. § A közterület felbontási engedély alapján végzett tevékenység gyakorlása során okozott kár esetén a kérelmezőt kötelezni kell az okozott kár megtérítésére.

21. § (1) A közterületek, parkosított területek, játszó- és pihenőhelyek megóvása minden természetes és jogi személy kötelessége.

(2) Közhasználatú zöldterületen csak a közérdekű létesítmények érdekében szabad olyan munkát végezni - engedély alapján - amely a növényzetben kárt okozhat. A munkavégzést előzetesen, az azonnali hibaelhárítás esetén 24 órán belül be kell jelenteni az Önkormányzat hivatalába.

(3) A zöldterület felbontási munkát úgy kell végezni, hogy a fák törzsét a cserjéket meg kell óvni. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy a növényeket lehetőség szerint át kell ültetni.

(4) A növényzet pótlása során minden kivágott fa és cserje esetében, ha balesetveszély, épület állagának védelme, vagy a fa természetes elöregedése a fa kivágását nem indokolja a kivágott fát lehetőség szerint pótolni kell.

22. § A község zöldterületi ellátottságának biztosítása az Önkormányzat feladata.

23. § A zöldterületek fejlesztési, fenntartási, felújítási feladatainak elvégzéséről a rendezési tervekben és a jelen rendeletben foglaltakat betartva, azok mindenkori tulajdonosa köteles gondoskodni.

24. § Az Önkormányzat a tulajdonában lévő közhasználatra átadott közterületek és zöldterületek tervezéséről, gondozásáról gondoskodik.

25. § (1) Közhasználatú zöldterületeket és azok közcélú építményeit és felszereléseit a rendeltetésüknek megfelelő célra és módon, állaguk sérelme nélkül mindenki ingyenesen használhatja.

(2) A zöldterületen csak olyan magatartás tanúsítható, amely mások nyugalmát nem zavarja.

(3) Zöldterületen, játszótéren járművel közlekedni, parkolni tilos.

(4) A zöldterületben, illetve közterületben okozott kárt e rendeletben szabályozottak és a Ptk. szabályai szerint meg kell téríteni.

(5) Munkavégzés céljából a parkosított területen a parkfenntartás és hibaelhárítás céljára szolgáló munkagépek - a 4. bekezdésben rögzített feltételek mellett közlekedhetnek.

(6) Tilos a zöldterületen, parkosított területen, játszó- és pihenőkertekben

(7) A község területén kialakított játszóterek játszószereit 14 éven aluli gyermekek használhatják.

29. § A polgármester a közterületekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítésének ellenőrzéséről a mezőőr bevonásával gondoskodik. Az engedélyezett közterület-használatot folyamatosan, de legalább negyedévenként kell ellenőrizni, az engedély nélküli közterület-használatot pedig folyamatosan fel kell deríteni, és a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell tenni.

30. § (1) Ha a közterület használat engedélyhez kötött, engedély nélküli használata esetén a használó az engedélyező hatóság felhívására köteles a használatot megszüntetni és a közterület eredeti állapotát a saját költségén helyreállítani.

(2) Ha a közterületet engedély nélkül, vagy az engedélytől eltérő módon használó az engedélyezés feltételeinek megfelel - kérelmére - a hatóság a közterület-használatot engedélyezheti. Ezzel azonban a használó nem mentesül a szabálysértés jogkövetkezményei alól.

31. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok megszegőivel szemben természetes személy esetén kettőszázezer forint, jogi személyek esetén kétmillió forint a közigazgatási bírság felső határa.

(2) Ha a helyszíni intézkedés alkalmával az elkövető vagy a mulasztó a jogsértést teljes mértékben elismeri, akkor vele szemben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírságot lehet kiszabni.

(3) Közigazgatási bírság vagy helyszíni bírság kiszabása helyett figyelmeztetés alkalmazható, ha az elkövető személyi körülményeire is figyelemmel a figyelmeztetéstől kellő visszatartó hatás várható.

32. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok megszegőivel szemben az Önkormányzat Képviselő-testületének átruházott hatáskörében eljárva a Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője folytatja le a közigazgatási eljárást, és szabja ki a közigazgatási bírságot.

(2) A másodfokú hatóság az Önkormányzat Képviselő-testülete.

(3) A helyszíni bírságot a jegyző szabja ki.

33. § (1) E rendeletben meghatározott szabályok megszegőivel szemben eljárás hivatalból, vagy bejelentés alapján indulhat. A bejelentést írásban, vagy szóban bárki megteheti, a szóbeli bejelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A bejelentésnek lehetőség szerint tartalmaznia kell az e rendeletben meghatározott szabályok megszegő ismert személy adatait, a magatartásnak, az elkövetés helyének, idejének, továbbá körülményeinek leírását a bizonyítási eszközök megjelölésével. A rendelkezésre álló bizonyítékokat csatolni kell a bejelentéshez.

(3) A rendelet hatálya alá tartozó szabályok megsértése miatt indult eljárásokban a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény előírásait kell alkalmazni.

(4) E rendeletben meghatározott szabályok megszegőivel szemben az eljáró hatóság tudomására jutásától számított 1 év, vagy az elkövetéstől számított 5 év elteltével nem indítható eljárás.

34. § Fiatalkorúval szemben nem lehet helyszíni bírságot kiszabni, közigazgatási bírságot pedig kizárólag akkor, ha önálló keresete, jövedelme, vagy vagyona van.

35. § (1) E rendelet szerint kiszabott közigazgatási bírságot – a bírságról rendelkező döntés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül – a döntéshez mellékelt postai befizetési nyomtatványon, vagy átutalással az Önkormányzat költségvetési számlájára kell teljesíteni.

(2) Helyszíni bírság kiszabása esetén a bírságot a kiszabást követő 15 napon belül postai befizetési nyomtatványon, vagy átutalással az Önkormányzat költségvetési számlájára kell befizetni.

36. § (1) E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról szóló 6/2001. (V.11.) önkormányzati rendelete 2., 6., 9., 10., 11.,12., 14., 15. és 16. §-a, valamint az 1. melléklete.