Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdésében és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált és a településrendezési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 43/A. § (6) bekezdés c) pont szerinti állami főépítészi hatáskörében eljáró Veszprém Megyei Kormányhivatalnak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak, a Balaton-felvidék Nemzteti Park Igazgatóságnak, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályának, valamint a Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testület 8/2017.(VIII.22.) rendelete szerinti partnerek véleménye alapján  a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A helyi védelem célja Nyirád Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(2) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Nyirád Község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(3) Jelen rendelet a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvényben (a továbbiakban:Tvtv.) a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Trr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz.

2. §

3. § A rendelet alkalmazásában használt megfogalmazások:

1. áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;

2.  

3.   címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;

4.   egyedi tájékoztató tábla: olyan – rögzített, egyedi méretű, állandó tartalmú – reklámhordozónak nem minősülő hirdető-berendezés, mely gazdasági-, kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységet végzők megnevezéséről, tevékenységéről, telephelyéről, illetve megközelítéséről ad információt;

5.   föld színek: a barna-vörös-narancs-sárga-sárgászöld színtartomány kevéssé telített és közepesen sötét árnyalatai, természetközeli, nyers, meleg színek, a talaj, a homok, egyes kövek, az avar, a fák kérgének és a földfestékek színei;

6.   funkcionális célokat szolgáló utcabútor: olyan utas váró, kioszk és információs vagy más célú berendezés, amely létesítésének célját tekintve elsődlegesen nem reklámközzétételre, hanem az adott területen ténylegesen felmerülő, a berendezés funkciójából adódó lakossági igények kielégítésére szolgál;

7.   harsány, rikító szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;

8.   hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ

9.   hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztat tábla)

10. helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedés: a környező meglévő építmények paramétereit, karakterét, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus.

11. közérdekű molinó: olyan, elsődlegesen a település életének valamely jelentős eseményéről való közérdekű tájékoztatást tartalmazó, nem merev anyagból készült hordozófelületű hirdetmény, amely falra vagy más felületre, illetve két felület között van kifeszítve oly módon, hogy az nem képezi valamely építmény homlokzatának tervezett és engedélyezett részét.

12. közérdekű reklámfelület: olyan reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, amelyen a reklám közzététele más, egyéb célú berendezés közterületen való létesítésére, fenntartására tekintettel közérdekből biztosított, és amely ezen egyéb célú berendezéstől elkülönülten kerül elhelyezésre;

13. más célú berendezés: pl. a pad, a kerékpárállvány, a hulladékgyűjtő, a telefonfülke, a reklámfelületet is tartalmazó, közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés, korlát és a közterületi illemhely

14. önkormányzati hirdetőtábla: az önkormányzat által a lakosság tájékoztatása céljából létesített és fenntartott, elsődlegesen az önkormányzati döntések és hatósági hirdetmények közlésére, valamint a település élete szempontjából jelentős információk, közlemények, tájékoztatások, így különösen a település életének jelentős eseményeivel kapcsolatos információk közzétételére szolgáló, közterületen elhelyezett tábla, mely a közérdekű tájékoztatási célt meghaladóan reklámok közzétételére is szolgálhat;

15. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.

16. útbaigazító hirdetmény: közérdekű információt nyújtó olyan közterületi jelzés, amelynek funkciója idegenforgalmi eligazítás, közösségi közlekedési szolgáltatásról tájékoztatás, vagy egyéb közérdekű tájékoztatás.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

1. A helyi védelem feladata, általános szabályai

4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2)

(3)

2. Védetté nyilvánítás, védettség megszüntetése

5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

a) hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Nyirád Község Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(4) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról.

3. Nyilvántartási szabályok

6. § (1) A helyi védett értékekről Nyirád Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba az önkormányzat hivatali helyiségében bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartásnak a Trr.-ben előírt kötelező elemeken túl tartalmaznia kell

a)

b)

c)

d)

e)  a védelem elrendelésére vonatkozó képviselő testületi előterjesztést és a döntés másolatát,

f)  a lehatárolást bemutató térképmásolatot,

g) a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,

h) a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.

7. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének tényével összefüggésben az önkormányzat jegyzője az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezi a védelem jogi jellegként való feljegyzését vagy törlését, a Trr.-ben és az egyéb magasabb szintű jogszabályokban foglalt előírások szerint.

8. § (1) Nyirád Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a Polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. A településképi szempontból meghatározó terület meghatározása

9. § (1) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolását a 1. melléklet tartalmazza, ezek

a) Ófalu

b) Vegyes lakóterület

c) Ikres beépítésű lakóterület,

d) Kisvárosi beépítésű lakóterület,

e) Új falusi lakóterület

e) Mezőgazdasági kertes,

f) Erdő

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények

10. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes településképi szempontból meghatározó területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre az alábbi általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet.

(3) Tetőhéjazatként cserép, betoncserép, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(4) A lakóépületek homlokzatát a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagokkal, a helyi építészeti hagyományokhoz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani.

(5) A homlokzat színezése során a fehér, a tört-fehér, szürke szín és ezek árnyalatai, a földszínek, pasztell színek alkalmazhatók, nem alkalmazható a fekete, a kék, a lila, a narancs, az élénk piros és árnyalatai és ezen színek hatását keltő színek, továbbá harsány, rikító színek.

(6) A homlokzat részleges felújítása során a meglévőtől eltérő vakolatszínezés nem alkalmazható.

(7) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása során

a) a vakolt felületen enyhe, síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezés nem alkalmazható,

b) a vakolt felületen nem alkalmazható erős, durva vakolat textúra.

(8)

(9) A lakótelkek utcai telekhatárán csak vakolt beton és tégla, valamint látszó kő lábazatos, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni.

(10) Kerítés anyaghasználata tekintetében előnyben kell részesíteni a fa, a fém, a kő ezen belül is a helyben használatos mészkő természetes anyagot.

(11) Kerítés színezése során a természetesség hatását keltő földszínek, fehér, szürke és azok világos árnyalatai, valamint az építőanyagok természetes színei alkalmazhatók nem alkalmazhatók a piros, kék, lila, fekete színek és a harsány, rikító színek.

6. Az egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó településképi követelmények

11. § (1) Ófalu településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák, egyébként a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2)

(3) A lakótelkek utcai telekhatárán megengedett a tömör kerítés építése, de az kizárólag csak a helyben használatos látszó mészkő falazat lehet.

12. § (1) A Vegyes beépítettségű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák, egyébként a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Új épület építése esetén az épület tetőformájának kialakítása illeszkednie kell az építéssel érintett telekhez közvetlenül kapcsolódó 2-2 telken lévő épületek tetőformájához.

13. § (1) Az Ikres beépítésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák, egyébként a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Új épület építése esetén az épület tetőformája meg kell, hogy egyezzen az iker épület tetőformájával és héjazatával.

(3) Meglévő épület átépítése esetén az épület tetőformája meg kell, hogy egyezzen az iker épület tetőformájával és héjazatával.

(4) tetőtér beépítése esetén az utcai homlokzat felőli tetősíkon tetőfelépítmény nem építhető, csak tetősík ablakok alkalmazhatóak.

14. § (1) A Kisvárosi társasházas beépítésű településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák egyébként a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A lakások egyedi felújításakor a homlokzaton megjelenő elemek megjelenési egységességét pld. ablak, korlát, redőny meg kell őrizni.

(3) tetőtér beépítése esetén az utcai homlokzat felőli tetősíkon tetőfelépítmény nem építhető, csak tetősík ablakok alkalmazhatóak.

15. §(1) A Gazdasági településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák a belterületen elhelyezkedőkre ezek hiányában a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) Gazdasági területen az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 30°- 45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel, illetve formájában és karakterében a cseréphez igazodó fedéssel vagy fémlemezfedéssel építhetők.

(3) A telkek gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.

16. §(1) A Különleges településképi szempontból meghatározó területre vonatkozó településképi egyedi követelményeket az alábbi bekezdések tartalmazzák a belterületen elhelyezkedőkre ezek hiányában a 10. § -ban megfogalmazott általános településképi követelményeket kell alkalmazni.

(2) A temetőt kerítése mentén fasorral kell határolni.

(3) Bányaterületen az építmények a technológiai igényeknek megfelelő kialakítással helyezhetők el, esztétikai kikötés nélkül. Az építmények kialakításánál nagy figyelmet kell fordítani a fenntarthatóságra, valamint a felhasznált anyagok újrahasznosíthatóságára.

(4) A Bányaterületen elhelyezett építmények vizuális eltakarása véget a be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét, továbbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket 16/18 törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni.

(5) A különleges turisztikai és a sport területen az építmények kialakításánál a tájba illeszkedés elvére kell nagy figyelmet fordítani, ami az építmény, épület tömegformálásával, a magas egybefüggő homlokzatok kialakításának kerülésével és a természetes és hagyományos anyagok használatával kell elérni, az ingatlan nem hasznosított területét parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani.

17. § (1) Az erdősávok, fasorok telepítése, felújítása őshonos fajokkal történhet (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak).

(2) Az erdőterületeken kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkodási, illetve erdőgazdálkodási célból szabad.

18. § (1) Az épületek –  pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapotnak megfelelően létesíthetők. A tető hajlásszöge 30°-nál alacsonyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést, nádat, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni.

(2) Az övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

(10) Az épületek homlokzatát csak a településre jellemző, természetes anyagokkal és színekkel lehet kialakítani Nem helyezhető el az övezetben mobil építmény, lakókocsi, lakókonténer.

7. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények

19. § (1) A közművek műtárgyainak és építményeinek elhelyezésekor figyelemmel kell lenni a településképi megjelenésre, a környezetvédelmi szempontokra (zaj, rezgés, szag), a közműhálózatokhoz való hozzáférhetőségre. Hírközlési antennák és egyéb sajátos építmények, műtárgyak, egyéb műszaki berendezések nem károsíthatják a településképet, a tájképet. Természeti tájban nyomvonalas létesítményeket, műtárgyakat és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett a táj jellegéhez is igazodva kell kialakítani.

(2) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(3) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás, a világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

(4) A tervezett gáznyomás szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetőek.

(5) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(6) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15°-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

(7) A község beépített, illetve beépítésre szánt területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

(8) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei az egyéb beépítésre nem szánt mezőgazdasági és erdőterület településképi szempontból meghatározó területen a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el.

(9) A település belterületén a település- és tájképvédelem érdekében táv- és hírközlési célú magasépítmények (adó- és átjátszó tornyok) nem létesíthetők.

(10) Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének a biztosítására a távközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket lehetőség szerint közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(11) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

a) műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,

b) műemléki környezet területén.

20.§ (1) Közterület alakítási terv készítendő

a) a település zöldterületként meghatározott területére,

b) mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.

(2) A közterületeket csak a használat érdekében legszükségesebb nagyságú burkolt felületekkel szabad ellátni. A burkolatlan felületeket, ahol ezt műszaki okok nem akadályozzák zöldfelületként kell kialakítani.

(3) A különleges burkolat-kiképzésű közterületek (közös jármű-gyalogos burkolat, vagy díszburkolat, térkialakítás) kialakítását közterület rendezési terv alapján kell megépíteni.

(4)

(5)

21. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 1. függelékben javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal. Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

(3)

(4)

(5)

(6) A település zöldfelületei, illetve közparkjai ezen rendelet 1. és 2. függelékében szereplő növényekkel telepíthetők.

(7) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.

(8) Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dominanciája kerülendő, őshonos növényzet telepítése szükséges.

(9) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(10) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

(11) A település zöld felületein, illetve a közterületeken biztosítani kell a művészeti alkotások, tájékozódási elemek megközelíthetőségét, láthatóságát, az árnyékoltságot fásítással, valamint háromszintes növényállomány kialakításával.

(12) A mezőgazdasági övezetben az utak melletti fasorok, cserjesávok folyamatos ápolásáról, szükség szerint pótlásukról gondoskodni kell.

8. Hirdetésekre, hirdetőberendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények

22.§ (1) A közterületeken és közterületekről látható magánterületeken kizárólag a Tvtv-ben, a Rendeletben, továbbá e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés.

(2) A Rendelet 5. melléklete szerinti olyan területi besorolás alá tartozó ingatlanok esetében, ahol megengedett a reklám és reklámhordozó elhelyezése, az épületen vagy ingatlanon elhelyezett reklámoknak és reklámhordozóknak egymással, valamint az épület tömegével, homlokzatképzésével összhangban kell lenniük, szervesen kell illeszkedniük a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével. A hirdető-berendezés az épület homlokzati síkjához képest legfeljebb 60 cm kiállású lehet.

(3) Cégér azon üzlet vagy műhely homlokzatára helyezhető el, amelyben az adott kereskedelmi vagy ipari tevékenységet folytatják. A cégér felülete legfeljebb 1 m2 nagyságú lehet, anyaga tetszőleges.

(4) Nem helyezhető el reklámhordozó és cégér településképi, tájképi látványt, vagy a kilátást gátló vagy rontó módon.

(5) Hirdető-berendezésen nem alkalmazható

a) a KRESZ-ben szereplő táblaforma és színösszeállítás, valamint az azokra szabványosított tipográfia és jelrendszer,

b) villogó, káprázást okozó fény, futófény, fényvisszaverő felület és olyan világítótest, amely a közlekedés biztonságát veszélyezteti.

(6) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(7) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.

9. A reklámokra, reklámhordozókra, reklámhordozó berendezésekre vonatkozó követelmények

23. § (1) Reklám közzétételére kizárólag a Rendelet szerinti utcabútor, azaz utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés használható.

Információs vagy más célú berendezés e rendelet alkalmazásában a polgármester engedélyével közterületen elhelyezett, magántulajdon tárgyát képező maximum A/3 méretű reklámhordozó és reklám, hordozóanyagtól függetlenül, valamint a település lakosait érintő közérdekű helyi információt tartalmazó tájékoztatás.

(2) A reklámhordozók és környezetük karbantartásáról a reklámozók kötelesek folyamatosan gondoskodni. Az elhanyagolt, tönkrement reklámhordozókat el kell távolítani.

(3) A közérdekű reklámfelület, az utas váró kivételével a reklám elhelyezésére szolgáló reklámhordozón kialakítható reklámfelület legalább egyharmadán Nyirád Község Önkormányzata az információs célú berendezésekre megállapított információk közzétételére jogosult.

10. Egyes utcabútorok elhelyezésére vonatkozó különleges szabályok

24. § (1) Nyirád közigazgatási területén kizárólag olyan utas váró létesíthető, amely megfelel a jogszabályban meghatározott technológiai feltételeknek.

(2) Információs célú berendezés az alábbi gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető:

a) az önkormányzat működés körébe tartozó információk;

b) a település szempontjából jelentős eseményekkel kapcsolatos információk;

c) a településen elérhető szolgáltatásokkal, ügyintézési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása;

d) idegenforgalmi és közlekedési információk;

e) a társadalom egészét vagy széles rétegeit érintő, elsősorban állami információk;

(3) Az információs célú berendezés felületének legfeljebb kétharmada vehető igénybe reklám közzétételére, felületének legalább egyharmada a (2) bekezdés szerinti közérdekű információt kell, tartalmazzon.

(4) A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés. A közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés egész felülete hasznosítható reklámcélra.

11. Közművelődési célú hirdetőoszlop létesítése

25. § (1) Nyirád közigazgatási területén a közművelődési intézmények közművelődési célú hirdetőoszlop használatára jogosultak.

(2) Valamennyi közművelődési intézmény településképi bejelentési eljárásban kezdeményezheti a közművelődési hirdetőoszlop létesítését.

12. Eltérés jelentősnek minősített eseményről való tájékoztatás érdekében

26. §

13. Építési reklámháló kihelyezésének engedélyezése

27. § (3) Egy épület azonos közterületre néző homlokzatán kizárólag egy építési reklámháló helyezhető el.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

28. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott papír alapú kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel vagy a települési főépítésszel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester vagy a főépítész kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól, az építési és egyéb tevékenység tervezését megelőzően, vagy a bejelentést megelőzően, ha a tervezett építési tevékenység az Étv. 33/A. § szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

29. § (1) A településkép védelme érdekében Nyirád község polgármestere a Korm. rendeletben meghatározottak szerint településképi bejelentési eljárást folytat le a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezése tekintetében.

30. § (1) A településképi bejelentési eljárást az ügyfél az 5. melléklet szerinti bejelentés formájában kezdeményezi. A bejelentést a Nyirádi Közös Önkormányzati Hivatalba (8454 Nyirád, Szabadság u. 3.) kell benyújtani.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Trr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.

(3) A polgármesteri döntéssel szemben Nyirád Község Önkormányzat Képviselő-testületéhez lehet fellebbezni.

(4)

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS

31. §  A reklám, reklámhordozó elhelyezése esetén a Polgármester ellenőrzi a bejelentési kötelezettség teljesítését és a bejelentett tevékenység folytatását, és ha bejelentési eljárás lefolytatásának elmulasztását észleli, a tevékenység folytatását a bejelentési eljárás során megtiltotta vagy azt tudomásul vette, de attól eltérő végrehajtást tapasztal, 15 napon belül értesíti a megyei kormányhivatalt.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

14. Hatálybalépés

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő nap lép hatályba.

(2) Előírásait a hatálybalépés napját követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

15. Hatályon kívül helyező

33. §  Hatályát veszti Nyirád Község Önkormányzata Képviselő – testületének 16/2017. (XI.14.) önkormányzati rendelete a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának

követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint a településképi bejelentési eljárásról