1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Nyirád Község Önkormányzata

(2) Az önkormányzat székhelye: 8454 Nyirád, Szabadság utca 3.

(3) Az önkormányzati hivatal hivatalos elnevezése: Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal

(4) Az önkormányzati hivatal székhelye: 8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48.

2. § (1) Az önkormányzat által ellátott feladatok kormányzati funkció szerinti besorolását és alaptevékenységének államháztartási szakágazati besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolását a 2. melléklet tartalmazza.

3. § (1) A képviselő-testület évente legalább 6 ülést tart.

(2) A képviselő-testület ülését a polgármester hívja össze. A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, a tartós akadályoztatásuk esetén a képviselő-testület ülését az Ügyrendi Bizottság elnöke hívja össze.

4. § (1) A képviselő-testület üléseinek helyszíne az önkormányzat székhelye. Ha a tárgyalandó napirend vagy egyéb körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a község közigazgatási területén belül olyan másik helyszínen is meg lehet tartani, amely nyitva áll bárki számára és a helyiségbe való bejutásnak nem feltétele külső engedély megszerzése vagy díjfizetési kötelezettség teljesítése. A képviselő-testület más önkormányzat képviselő-testületével együttes ülést is tarthat az önkormányzat hivatalának feladatellátásához tartozó településen is. Ez esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy az ülés helyszíne a választópolgár számára jelentősebb megterhelés nélküli is elérhető legyen.

(2) A képviselő-testület tagjait az ülés helyének és napjának, kezdési időpontjának, a javasolt napirend tárgyának és előadójának megjelölését tartalmazó meghívóval kell összehívni.

(3) Az ülésre szóló meghívót a képviselő-testület ülésének napját megelőzően legalább 4 nappal előbb kell kézbesíteni, elsősorban elektronikus úton.

(4) Sürgős döntést vagy azonnali intézkedést igénylő napirend esetén rendkívüli ülést tart a képviselő-testület. A rendkívüli ülés napirendjére a polgármester az ülésen tesz javaslatot.

(5) A rendkívüli ülést össze lehet hívni:

(6) A képviselő-testület üléseire meg kell hívni

(7) A meghívóval együtt kell kézbesíteni az írásos előterjesztéseket a képviselők részére elsősorban elektronikus úton, igény esetén papír alapon.

(8) A (6) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározott személyek valamennyi napirendi pont írásos előterjesztését megkapják, míg a c) - e) pontokban meghatározott személyek írásos előterjesztést csak ahhoz a napirendi ponthoz kapnak, amelyikhez meghívásuk kapcsolódik.

(9) A képviselő-testület és bizottsága ülésein - meghívásuk esetén – tevékenységi körükben tanácskozási jog illeti meg a településen székhellyel rendelkező önszerveződő közösségek képviselőit.

5. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester vezeti. A polgármester ülésvezetésének körébe tartozó feladatokat a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az Ügyrendi Bizottság elnöke látja el.

(2) A polgármester akadályoztatásának minősül az is, ha kizárási ok merül fel személyére vonatkozóan.

6. § (1) A polgármester a képviselő-testület ülésvezetésének feladatai körében:

(2) A polgármester vitavezetési feladatai:

(3) A polgármester egyéb feladatai, jogköre:

7. § (1) Azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, az ülés vezetője felszólítja, hogy térjen a tárgyra.

(2) Az ülést vezető az (1) bekezdés szerinti ismételt felszólítás után megvonja a szót. Akitől a szót megvonták, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

8. § (1) Ha a képviselő-testület ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az ülést vezető rendelkezése ellenére a képviselő-testület folytatja ülését, az ülést vezető elhagyja az ülésvezetői széket; az ülés ezzel félbeszakad. A rendzavarás megszűnését követően az ülés vezetőjének elrendelésére az ülés folytatódik.

(2) Amennyiben a tanácskozás rendjének helyreállítása nem lehetséges, az ülést vezető a képviselő-testület ülését berekeszti és elhagyja az üléstermet. Ez esetben a képviselő-testület ülését 5 napon belülre a tárgyalással be nem fejezett és még nem tárgyalt napirendekkel ismét össze kell hívni.

(3) Ha valamely képviselő vagy felszólaló a felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét vagy valamelyik települési képviselőt sértő kifejezést használ; aki a képviselő-testület tagjához méltatlan magatartást tanúsít, vagy más módon e rendeletnek a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, azt az ülés vezetője rendreutasítja. Amennyiben a rendreutasított ennek nem tesz eleget, az ülés vezetője 5 perc szünetet rendel el. Ha a képviselő vagy felszólaló a szünetet követően sem tartja be az ülés szabályait, az kötelezettségszegésnek minősül, amelyet az adott ülés jegyzőkönyvében rögzíteni kell.

(4) A nyilvános ülésen megjelent érdeklődő polgárok a számukra kijelölt helyet foglalhatják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén a polgármester rendreutasíthatja a rendzavarót, az ismétlődő rendzavarás esetén az érintettet a terem elhagyására kötelezheti.

(5) A polgármesternek a rendfenntartás érdekében tett – e rendeletben meghatározott – intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet.

9. § (1) A képviselő-testület ülésének időpontjáról a nyilvánosságot (a település lakosságát) a meghívónak az önkormányzat hirdetőtábláin történő kifüggesztésével kell értesíteni. Rendkívüli ülés összehívása esetén a helyben szokásos módon, továbbá lehetőség szerint az önkormányzat www.nyirad.hu című hivatalos honlapján, vagy a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal www.tuskevarikozoshivatal.hu című honlapján gondoskodni kell a tájékoztatásról, amely tartalmazza a rendkívüli ülés összehívásának tényét, időpontját és helyszínét.

(2) A képviselő-testületi működés nyilvánosságára az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

10. § (1) A képviselő-testület lakossági fórumok szervezésével teremt lehetőséget az állampolgárok és közösségeik számára helyi közügyekben:

(2) Fontosabb lakossági fórumok:

(3) A képviselő-testület által szervezett fórum időpontjáról, tárgyáról és helyszínéről a lakosságot, a helyi önszerveződő közösségek képviselőit lehetőleg a fórumot megelőző 5 nappal tájékoztatni kell. A fórumot a polgármester vagy az általa meghatalmazott személy vezeti.

11. § (1) A közmeghallgatás helyét és időpontját 8 nappal korábban kell a helyi lakosság tudomására hozni.

(2) A közmeghallgatás a képviselő-testület ülésének olyan napirendje, amelyen a település lakosságának valamennyi résztvevőjét megilleti a tanácskozás joga.

12. § A képviselő-testület ülésének napirendjére a polgármester tesz javaslatot, melynek alapján a napirendet a képviselő-testület állapítja meg. A napirendhez bármely képviselő és a jegyző tehet módosító, kiegészítő indítványt. Ezek napirendre vételéről, a napirend elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű többséggel dönt, de arról alakszerű határozatot nem hoz.

13. § (1) A polgármester a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során az előadó a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet. A kiegészítés időtartama az 5 percet nem haladhatja meg.

(2) Az előadóhoz a képviselő-testület tagja, az ülésen az adott ügyben tanácskozási joggal részt vevő kérdést intézhet, amelyre az előadó köteles válaszolni.

(3) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerül sor. A felszólalás időtartama a 8 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a polgármester a szót megvonhatja. A felszólalót viszontválaszra újabb 2 perc illeti meg, továbbá személyes érintettség esetén 2 perc felszólalási jog illeti meg.

(4) Az előterjesztő a javaslatot, a képviselő a módosító javaslatát a vita bezárásáig megváltoztathatja, azt bármikor visszavonhatja.

(5) A vita lezárására a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt, arról alakszerű határozatot nem hoz.

(6) Az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a polgármester – amennyiben felszólalásra nincs jelentkező – a vitát lezárja.

(7) A vita lezárása után – a határozathozatal előtt – a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.

(8) A polgármester az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra azzal, hogy először – az elhangzás sorrendjében – a módosító és kiegészítő javaslatokat, majd az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel együtt az eredeti határozati javaslatot teszi fel szavazásra.

(9) A minősített többséggel meghozandó döntések esetében a hozzájuk érkező módosító, kiegészítő javaslatok elfogadásához is minősített többség szükséges.

14. § A képviselő-testület a szavazati arányok jegyzőkönyvben történő rögzítése mellett alakszerű határozat nélkül dönt:

15. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl minősített többség szükséges

16. § (1) A képviselő-testület a döntéseit nyílt szavazással hozza. A képviselők „IGEN” vagy „NEM” szavazattal szavaznak. A szavazástól való „tartózkodás” a döntéshozatal szempontjából „nem” szavazatnak minősül. A szavazategyenlőség a döntéshozatal szempontjából azt jelenti, hogy a szavazásra feltett javaslat elutasításra került. Ez esetben az ülésvezető a szavazategyenlőség és ennek következtében a javaslat elutasításának tényét állapítja meg, erről alakszerű határozat nem születik.

(2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. A szavazatok összeszámlálása az ülés vezetőjének a feladata. Ha a szavazás eredményét tekintve kétség merül fel és bármelyik képviselő kéri, az ülés vezetője köteles a szavazást egy alkalommal megismételtetni.

(3) Személyi ügyekben – választás, kinevezés, vezetői megbízás – több jelölt esetén a szavazás a jelöltek névsora alapján történik azzal, hogy egy képviselő „IGEN” szavazattal csak egy jelöltet támogathat.

17. § (1) Titkos szavazás rendelhető el azokban az ügyekben, melyeket a képviselő-testület zárt ülésen tárgyal vagy tárgyalhat.

(2) Ha a titkos szavazást törvény nem teszi kötelezővé, azt bármely képviselő indítványozhatja, de az indítványról a képviselő-testület egyszerű szótöbbséggel dönt, döntését alakszerű határozatba foglalja.

(3) Az Ügyrendi Bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, melyen a személyi kérdésekben a jelöltek neveit ABC sorrendben, egyéb esetekben a határozati javaslatot köteles feltüntetni. A szavazólapon „IGEN” és „NEM” szavazat leadására szolgáló kört kell elhelyezni. A szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás napját, tárgyát és hivatalos bélyegző lenyomattal kell azt ellátni.

(4) Érvényesen szavazni tollal, valamelyik körbe tett egymást metsző két vonallal lehet.

(5) A titkos szavazás borítékba helyezett szavazólapon, lehetőleg külön helyiségben elhelyezett urna igénybevételével történik. Amennyiben a titkosság feltételei más módon is biztosítottak, úgy a boríték, külön helyiség vagy urna igénybevétele nem kötelező.

(6) Érvénytelen a szavazat, ha

(7) A szavazásról az Ügyrendi Bizottság külön jegyzőkönyvet vesz fel, amely tartalmazza a szavazás napját, a szavazás megkezdésének és befejezésének időpontját, a szavazás tárgyát, a szavazásban részt vett képviselők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az Ügyrendi Bizottság elnökének és tagjainak nevét és aláírását.

(8) A titkos szavazás eredményéről az Ügyrendi Bizottság elnöke a képviselő-testületnek jelentést tesz.

(9) A titkos szavazással hozott döntést az ülésről készült jegyzőkönyvben alakszerű határozatba kell foglalni.

18. § (1) Név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző ABC sorrendben felolvassa a képviselők nevét és a jelen lévő képviselők nevük felolvasásakor „IGEN”-nel vagy „NEM”-mel szavaznak.

(2) A jegyző a névsoron a szavazatot a név mellett feltünteti, majd átadja a névsort a polgármesternek.

(3) A szavazás eredményét a polgármester állapítja meg és hirdeti ki.

(4) A név szerinti szavazás tényét rögzíteni kell az ülésről készített jegyzőkönyvben, a jegyző által hitelesített névsorát az ülésről készített jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

19. § (1) A képviselő-testület ülésére rendelettervezet csak írásban nyújtható be. Határozati javaslat, vagy döntést nem igénylő egyéb előterjesztés szóbeli is lehet.

(2) A rendelettervezet előkészítésének jogi és szakmai koordinációja a jegyző feladata.

(3) Rendeletalkotást, határozathozatalt a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben foglaltakon kívül a jegyző is kezdeményezhet.

(4) Az írásbeli előterjesztésnek tartalmaznia kell:

20. § (1) A képviselő-testület döntései: a rendelet és a határozat.

(2) Az önkormányzati rendeletet a jegyző kihirdetési záradékkal látja el és gondoskodik a rendelet kihirdetéséről

(3) A rendeletet a megalkotásától számított 15 napon belül a helyben szokásos módon kell kihirdetni. Helyben szokásos mód: a rendeletnek a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal épületében (8477 Tüskevár, Kossuth L. u. 48.) lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztés. A kihirdetés napja a hirdetőtáblára történő kifüggesztés napja.

(4) Nagyobb terjedelmű rendelet esetében a teljes terjedelemben történő kifüggesztés helyett a (3) bekezdés szerinti helyben szokásos módon hirdetményt kell közzétenni a rendelet elfogadásáról, hatályba lépésének időpontjáról, és arról, hogy a rendelet teljes terjedelemben az önkormányzat hivatalában megtekinthető.

(5) A rendeletekről és határozatokról a jegyző nyilvántartást vezet.

21. § A képviselő-testület normatív határozatát a 20. § (1) – (2) bekezdéseiben foglaltak szerint kell közzétenni.

22. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza:

(2) A jegyzőkönyv eredeti példányának elválaszthatatlan mellékleteit képezik:

(3) A jegyzőkönyvet az iratkezelés szabályai szerint iktatni kell, zsinórral össze kell fűzni, a zsinórt az utolsó lapon záró cédulával kell rögzíteni, a záró cédulát az önkormányzat bélyegzőjével kell hitelesíteni. A mellékleteket is a jegyzőkönyvhöz kell fűzni. Ha a melléklet erre nem alkalmas, a jegyzőkönyv iktató számával ellátva a jegyzőkönyvhöz csatolva kell őrizni.

(4) A jegyzőkönyv eredeti példányát az önkormányzat hivatala őrzi.

(5) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv a hivatalban megtekinthető.

23. § (1) A zárt ülésről külön jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv készítésére és tartalmára, mellékleteire a nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni.

(2) A zárt ülésen hozott képviselő-testületi döntések nyilvánosságát a mindenkor hatályos információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározottak szerint kell biztosítani.

24. § (1) Az önkormányzati feladatok ellátását a képviselő-testület és szervei biztosítják. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a közös önkormányzati hivatal, a jegyző, a társulás.

(2) A polgármester megbízatását főállásban látja el.

(3) A polgármester jogállását, feladatait a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény határozza meg. Az ott meghatározottakon kívül a polgármester:

(4) Amennyiben a képviselő-testület – határozatképtelenség vagy határozathozatal hiánya miatt – két egymást követő alkalommal ugyanazon ügyben nem hozott döntést, a polgármester döntést hozhat olyan halaszthatatlan vagy sürgős döntést igénylő ügyekben, amelyekben a döntéshozatal elmaradása az önkormányzat és intézményei zavartalan és biztonságos működését veszélyeztetné, vagy az önkormányzati vagyon sérelmét okozná.

(5) A polgármester dönthet a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett a két ülés közötti időszakban felmerülő halaszthatatlan, a képviselő-testület hatáskörébe tartozó következő önkormányzati ügyekben:

(6) A képviselő összeférhetetlenségének megállapítására irányuló kezdeményezést a polgármester a vagyonnyilatkozatok kezelésével és az összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálásával foglalkozó Ügyrendi Bizottság elnökének adja át kivizsgálásra.

25. § (1) A képviselő-testület saját tagjai közül egy alpolgármestert választ.

(2) Az alpolgármester a tisztségét társadalmi megbízatásban látja el.

(3) A polgármester tisztségének megszűnése esetén, a tisztség megszűnését követően nyolc munkanapon belül írásba foglaltan átadja munkakörét az új polgármesternek, ennek hiányában az alpolgármesternek, illetve a legidősebb települési önkormányzati képviselőnek.

26. § (1) A képviselő-testület feladatai ellátásának biztosítása érdekében, döntéseinek előkészítésére, illetve a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére állandó vagy ideiglenes bizottságot hozhat létre.

(2) A bizottság tagjainak személyéről a polgármester előterjesztésére a képviselő-testület külön határozattal dönt. Az ideiglenes bizottság a feladata végrehajtásával megszűnik.

(3) A bizottság döntésének kiadmányozója a bizottság elnöke, távollétében az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a bizottság ülésének vezetője.

(4) A bizottságok működésére e rendelet képviselő-testületre vonatkozó rendelkezéseit a jelen fejezetben meghatározott eltérésekkel kell értelemszerűen alkalmazni.

27. § (1) A bizottság ülését a bizottság elnöke hívja össze.

(2) Az elnök köteles összehívni a bizottságot:

(3) A polgármester, az alpolgármester, a képviselők, a bizottság ülésein részt vehetnek. A jegyzőt a bizottság ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni.

28. § (1) A bizottság üléseit a bizottság elnöke, akadályoztatása esetén az elnökhelyettes, vagy – ennek hiányában – a korelnök vezeti.

(2) A bizottsági ülésen történt esetleges rendbontásokról, rendkívüli eseményekről a polgármestert haladéktalanul, a képviselő-testületet a soron következő ülésén tájékoztatni kell.

29. § A bizottság határozatait a naptári év elejétől kezdődő folyamatos sorszámmal és évszámmal, zárójelben a hónap (római számmal) és a nap (arab számmal) feltüntetésével, továbbá a bizottság rövid nevének megjelölésével hozza.

30. § (1) A bizottság tagja akadályoztatását az ülés megkezdése előtt köteles bejelenteni az ülés elnökénél.

(2) A bizottsági döntéshozatalból való kizárás szabályaira Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

31. § (1) A képviselő-testület az önkormányzati képviselők, a polgármester és a bizottságok nem képviselő tagjai vagyonnyilatkozatainak kezelésére és ellenőrzésére, valamint összeférhetetlenség megállapítására irányuló kezdeményezés kivizsgálására, egyes szavazási eljárások lefolytatására háromtagú, önkormányzati képviselőkből álló állandó Ügyrendi Bizottságot hoz létre. A bizottság rövid neve: ÜB.

(2) Az Ügyrendi Bizottság:

(3) Az Ügyrendi Bizottság ellátja a polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozatának nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat. Ennek keretében:

(4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lefolytatásának a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 8 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan, a bizottság az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást, adatot tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló – új tényállítás nélküli – ismételt kezdeményezést a bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja.

32. § A képviselő-testület az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és a jegyző feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására Tüskevár, Apácatorna, Kisberzseny, Nagypirit, Kispirit, Iszkáz, Kiscsősz, Kolontár, Pusztamiske, Nagyalásony, Dabrony, Somlóvecse, Vid, Kerta, Kamond, Karakószörcsök és Nyirád községek önkormányzatainak képviselő-testületeivel közösen, Tüskevár székhellyel közös önkormányzati hivatalt hozott létre, melyet a jegyző vezet.

33. § (1) A jegyzőnek a képviselő-testületi és bizottsági üléseken való részvételével kapcsolatos jogosultságára, a képviselő-testület, a bizottság, a polgármester jogszabálysértő döntésének észlelésével kapcsolatos kötelezettségére a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezései az irányadóak.

(2) A jegyző általános feladata a törvényesség, a jogszabályszerűség biztosítása.

(3) A jegyzői és az aljegyzői tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy tartós akadályoztatásuk esetén a jegyzői feladatokat a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal azon köztisztviselője látja el, akinek a munkaköri leírása szerint a feladatkörébe tartozik.

34. § (1) A jegyző és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási és munkarendjét a Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(2) A közös önkormányzati hivatal kirendeltségeket működtet Kolontár községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Kolontári Kirendeltsége” elnevezéssel - Kolontár és Pusztamiske - , Nagyalásony községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagyalásonyi Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagyalásony, Dabrony, Somlóvecse és Vid - , Nagypirit községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nagypiriti Kirendeltsége” elnevezéssel – Nagypirit és Kispirit - , Iszkáz községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Iszkázi Kirendeltsége” elnevezéssel – Iszkáz és Kiscsősz - Kerta községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Kertai Kirendeltsége” elnevezéssel – Kerta, Kamond és Karakószörcsök - , Nyirád községben „Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Nyirádi Kirendeltsége” elnevezéssel – Nyirád - önkormányzati hatósági és pénzügyeinek, a testületi működtetés helyben történő intézése céljából.

(3) A közös önkormányzati hivatal szervezeti struktúráját és működését a képviselő-testületek által jóváhagyott Tüskevári Közös Önkormányzati Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

(4) A közös önkormányzati hivatal fenntartásának költségeit a fenntartó önkormányzatok a közös önkormányzati hivatal létrehozásáról megkötött megállapodásban foglaltak szerint viselik.

35. § A képviselő-testület az Észak-balatoni Térség Regionális Település Szilárdhulladék-kezelési Önkormányzati Társulás tagja.

36. § Helyi népszavazást a település választópolgárai legalább 25 %-ának megfelelő számú választópolgár kezdeményezhet.

37. § A személyes érintettség bejelentésére vonatkozó kötelezettséget megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a képviselő-testület csökkenti. A csökkentés mértéke nem haladhatja meg háromhavi időtartamra vonatkozó tiszteletdíj összegét. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés újra megállapítható.

40. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.