Badacsonytomaj Város Önkormányzat

Képviselő-testületének

28/2004. (IX.30.)

r e n d e l e t e

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről

(Egységes szerkezetben az 1/2006.(I.31.), az 5/2008.(III.27.), a 6/2013.(II.15.) és a 15/2014.(VI.05.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete az önkormányzat tulajdonában álló lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről az 1990. évi LXV. tv. 16. §-ában, valamint az 1993. évi LXXVIII. tv. 3. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

         1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a badacsonytomaji települési önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

         (2) Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások (továbbiakban: önkormányzati bérlakások)

a.)szociális bérlakások

b.)szakemberek elhelyezésére szolgáló bérlakások

c.)szükséglakások.

(3)^[1] Jelen rendelet hatálya nem terjed ki az önkormányzat tulajdonában álló lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre abban az esetben, ha annak hasznosítása az alatta lévő földterülettel (ingatlannal) együtt kerül sor. Ebben az esetben Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló önkormányzati rendeletében foglaltakat kell alkalmazni.

         2. § A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztásának jogát a Képviselő-testület gyakorolja.

         3. § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

         (2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadói jogosultságokat és kötelezettségeket a Polgármesteri Hivatal gyakorolja. Ez nem érinti a Képviselő-testületnek és a Polgármesternek a 27. §-ban szabályozott hatásköreit.

         4. § (1) Az Önkormányzat az Állam tulajdonában az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyt és az elidegenítés előkészítésével, valamint lebonyolításával kapcsolatos költségekkel csökkentett teljes bevételét a számlavezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

         (2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeknek a felújítására, lakásépítésre, előkészítésre és azzal együtt végzett korszerűsítésre használhatja fel.

         (3) A lakás és helyiségek elidegenítéséből származó bevételből az Önkormányzat levonhatja:

a.)az épület elidegenítésre való előkészítésével;

b.)a földrészlet megosztásával;

c.)a társasházzá való átalakítással;

d.)a forgalmi érték megállapításával;

e.)az elidegenítés lebonyolításával

kapcsolatban ténylegesen felmerült költségeket.

         5. §^[2] Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a Képviselő - testület egyedi határozatban dönt, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13.§ (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

MÁSODIK RÉSZ

A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI

I. FEJEZET

A lakásbérlet létrejötte

         6. § (1) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

         (2) Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbeadni:

      a.)  szociális helyzet alapján,

      b.)  szakemberek elhelyezésére, közérdekű feladatok ellátására,

      c.)  törvényi kötelezettség alapján.

BÉRBEADÁS SZOCIÁLIS HELYZET ALAPJÁN

         7. § (1) Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb 5 évi időtartamra.

         (2) Kivételesen méltányosságból szociális helyzet alapján határozatlan időre is köthető bérleti szerződés, ha:

a.)leendő bérlő 3 vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik,

b.)a leendő bérlő egyedülálló és 2 gyermek eltartásáról gondoskodik.

         8. § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:

a.)akik a község közigazgatási területén legalább 3 éve lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy akiknek a munkahelye a községben van;

b.)és akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori sajátjogú öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedülálló esetében pedig a mindenkori sajátjogú nyugdíj háromszorosát.

         (2) Nem jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére azok a személyek, akiknek a tulajdonában más településen személyi tulajdonú beköltözhető vagy üres lakás, üdülő, üdülőtelek, beépíthető lakótelek vagy 500.000.- Ft értéket meghaladó személygépkocsi van.

(3) Nem adható bérbe szociális bérlakás annak, aki vagy a vele közös háztartásban élő, öt éven belül rendelkeztek lakással, vagy bérlakásukat a lakásügyi hatóságnak pénzbeni térítés ellenében visszaadták.

9. § (1) A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(3) Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál  - a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort -  legfeljebb két születendő gyermeket lehet figyelembe venni.

(4) A jogos lakásigény mértéke:

a.)1 fő esetén 1 lakószoba,

b.)2 fő esetén 1-2 lakószoba,

c.)3 fő esetén 1,5-2,5 lakószoba,

d.)4 vagy több fő esetén 2-3 lakószoba.

         10. § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket (továbbiakban: bérbevételi ajánlat) a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónál.

         (2) A bérbevételi ajánlathoz csatolni kell:

a.)az együtt költöző személyek jövedelmi igazolásait,

b.)a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot.

(3) A bérbeadó a bérbevételi ajánlatot  - amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak -  nyilvántartásba veszi és erről az ajánlattevőt 15 napon belül értesíti.

(4) A bérbeadó a benyújtott ajánlatokat időrendi sorrendben köteles nyilvántartani.

         (5) A bérbeadó nyilvántartása alapján minden évben bérbeadási névjegyzék tervezetet köteles készíteni február 15-ig, és a Képviselő-testület elé terjeszteni a tervezetet döntésre minden év április 30-ig.

         (6)  A Képviselő-testület által jóváhagyott bérbeadási névjegyzék közzétételéről a bérbeadó köteles gondoskodni.

         (7) A bérleti szerződések megkötése a jóváhagyott bérbeadási névjegyzék szerinti sorrendben történhet.

SZAKEMBEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZOLGÁLATI LAKÁSOK BÉRBEADÁSA

         11. § (1) Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati bérlakáshoz juttatható személyek köre:

-     intézményekben foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők.

         (2) A bérbeadó a Képviselő-testület által önkormányzati érdekből bérlőként kijelölt személlyel köteles bérleti szerződést kötni.

         (3) A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló munkaviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet. A bérleti jog nem folytatható.

BÉRBEADÁS TÖRVÉNYI KÖTELEZETTSÉG ALAPJÁN

         12. § (1) Az Lt. 67. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzati bérlakást annak kell bérbeadni, aki a törvény hatálybalépéséig  - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után -  a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt.

         (2) A törvény 67. § (2) bekezdése értelmében az a jóhiszemű volt bérlő (bérlőtárs), akinek a bérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, a megszűnéskor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

         (3) Ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig már megszűnt és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt.

         (4) A bérbeadó az (1) – (3) bekezdésben meghatározott személyekkel köteles bérleti szerződést kötni.

         (5) Amennyiben az (1) – (3) bekezdésben meghatározott személyek a lakás bérbeadására nem tartanak igényt, úgy őket a részükre juttatható lakás egy éves lakbérének összege illeti meg.

         13. § Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbeadni nem lehet.

BÉRLŐTÁRSI JOGVISZONY

         14. § A bérlők kérelmére a bérleti szerződés módosításával bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha a bérlő írásban nyilatkozik, hogy az élettársi viszony legalább egy éve fennáll.

BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁSOK

         15. § A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az alábbi személyeket fogadhatja be:

a.)élettársát a rendelet 14. §-ában foglaltak szerint,

b.)testvérét, ha a befogadást követően a család minden tagja részére legalább 6 m² lakóterület jut,

c.)unokáját.

         16. § (1) A bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.

         (2) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag lakásingatlanra cserélhető.

II. FEJEZET

A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

         17. § (1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

         (2) Ahol az Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a Képviselő-testület a bérbeadót hatalmazza fel.

         18. § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadónak has7nálati díjat fizetni, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

         (2) Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt  - és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására -  6 hónap eltelte után a lakbér összegének háromszorosát köteles lakáshasználati díjként megfizetni a bérbeadónak.

         19. § (1) Bérlakásra tartási szerződés csak a bérbeadó hozzájárulásával köthető.

         (2) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha az eltartó életkora, egészségi állapota vagy vagyoni, jövedelmi helyzete alapján eltartásra nem képes. Megtagadhatja a bérbeadó a tartási szerződéshez történő hozzájárulást akkor is, ha az eltartott életkora, vagyoni helyzete alapján nem szorul tartásra.

III. FEJEZET

A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE

         20. § (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a lakástörvényben felsorolt esetekben.

         (2) Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Lt. 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, úgy a bérlőt pénzbeli térítésként az évi lakbér összegének háromszorosa illeti meg.

         (3) A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon belül fizeti ki.

         21. § Ha a bérlőtárs kérelmére az Lt. 30. §-a alapján a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére másik lakást nem biztosít.

         22. § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a lakás elhagyására, a jogosult részére csak egyszobás, megüresedő bérlakás adható bérbe.

IV. FEJEZET

AZ ALBÉRLET

         23. § (1) A bérbeadó a bérlakás egy részének legfeljebb 2 évre történő albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha a bérlő azért van távol, mert:

a.)gyógykezelésben részesül,

b.)katonai szolgálatot teljesít,

c.)lakóhelyétől távol végzi tanulmányait nappali tagozaton,

d.)szabadságvesztés büntetését tölti.

         (2) A bérbeadó hozzájárulhat a lakás egy részének albérletbe adásához, ha a lakás egy szobásnál nagyobb és a bérlő szociális helyzete miatt a lakás fenntartási költségeit nem képes fizetni.

V. FEJEZET

A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖNSZOLGÁLTATÁS DÍJA

         24. §^[3] (1) az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások lakbérének mértéke 2008. április 1. napjától az alábbiak szerint változik:

a.) összkomfortos lakás esetén:

                                               270.- Ft/m2/hó

b.) komfortos lakás esetén:

                                               195.- Ft/m2/hó

c.) félkomfortos lakás esetén:

                                               150.- Ft/m2/hó

d.) komfort nélküli lakás esetén:

                                               120.- Ft/m2/hó

e.) szükséglakás esetén:

                                               90.- Ft/m2/hó

(2) A szolgálati lakások lakbérmértéke 2008. április 1. napjától:

a.) összkomfortos lakás esetén:

                                               270.- Ft/m2/hó

b.) komfortos lakás esetén:

                                               195.- Ft/m2/hó

         25. § A rendelet a 24. §-ban megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások közüzemi díjait.

         26. § (1) Lakbértámogatást kaphat annak az önkormányzati lakásnak a bérlője, aki 4 vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik, a családban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori rendszeres szociális segély egy havi összegét nem haladja meg.

         (2) A lakbértámogatás mértéke a havi lakbér 50%-a.

HARMADIK RÉSZ

A HELYSÉGBÉRLET SZABÁLYAI

A bérbeadás általános feltételei

         27. § (1)^[4] Helyiség pályázat útján a Képviselő-testület egyedi határozata alapján adható bérbe, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11.§ (16) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

         (2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiségek felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet, a bérleti díj alsó határát.

         (3) A megüresedett helységre a pályázatot a Polgármester írja ki. A pályázati eljárást a Polgármesteri Hivatal folytatja le.

         (4) Helyiséget bérbeadni természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet. Természetes személy részére csak abban az esetben adható bérbe helyiség, ha egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, vagy vállalja azt, hogy a bérleti szerződés megkötéséig az egyéni vállalkozói igazolványt megszerzi.

            (5)^[5] Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, akivel szemben az Önkormányzatnak bérleti díj vagy azzal azonos elbírálás alá eső közüzemi díjkövetelése, közterület-használatért fizetendő díjtartozása áll fenn vagy helyi adótartozása van.  

         (6) Önkormányzat tulajdonában álló helyiségre bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

Bérbeadás pályázat útján

         28. § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségre pályázat akkor írható ki, ha:

-     üres helyiség áll rendelkezésre,

-     az előbérletre jogosult bérlő a határozott időtartamú bérleti jogviszony lejárta előtt a pályázat kiírásához hozzájárul.

         (2) A pályázati kiírásnak minimálisan tartalmaznia kell:

b)a meghirdetett helyiség címét, megnevezését, alapterületét, műszaki állapotát, közműellátottságát,

c)a helyiségben gyakorolható tevékenység megnevezését,

d)a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges, bérbeszámítással elismerhető, bérlő által elvégzendő munkákat,

e)a bérleti díj legalacsonyabb mértékét,

f)a bérleti jogviszony időtartamát,

g)a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét,

h)a pályázati tárgyalás helyét, időpontját,

i)a pályázati letét fizetésének kötelezettségét, feltételeit, a fizetés módját, határidejét,

j)a 31. § (2) bekezdésében előírt igazolások becsatolásának kötelezettségét.

         (3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a pályázat közzétételét követően a pályázat benyújtási határidejének letételéig a pályázati kiírásban közzétett feltételeknek megfelelő pályázatot nyújt be.

         (4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a helyiséget megtekintheti.

         (5)^[6] A pályázat kiírása és a benyújtási határidő között legalább 15 napnak kell lenni.

A pályázati letét

         29. § (1) A pályázónak pályázati letétet kell fizetni. A pályázati letét összege a helyiség pályázati felhívásban megjelölt induló bérleti díjával számolt egy évi ÁFA nélküli bérleti díj összegének 20%-a.

         (2) A pályázat nyertese által befizetett letétet a bérleti díj részeként kell elszámolni, a további pályázónak pedig a pályázati tárgyalás napját követő 15 munkanapon belül vissza kell utalni.

         (3) Ha a pályázat nyertese az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, az általa befizetett pályázati letétet elveszti (bánatpénz).

         (4) A pályázati letét összegét készpénzben kell befizetni az Önkormányzat költségvetési számlájára a pályázat benyújtásával egyidejűleg.

         (5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést 8 munkanapon belül nem köti meg, a helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett második legnagyobb összegű bérleti díj megfizetésére ajánlatot tett pályázó jogosult szerződést kötni, feltéve, hogy erre irányuló szándékát a pályázati tárgyaláson bejelentette.

         (6) A pályázat nyertesének elállása esetére nyilatkozata alapján szerződéskötést vállaló pályázó elállása esetén vele szemben is alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

A pályázat tartalma

         30. § (1) A pályázatot a Polgármesternek, illetve a megbízásából eljáró hivatali-szervezeti egységhez kell benyújtani.

2. ^[7]A pályázatnak tartalmaznia kell:

a) a pályázó nevét, cég nevét,

b) a pályázó címét, székhelyét,

c) az eljáró képviselő megnevezését,

d) a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenység megnevezését,

e) igazolást a pályázati letét befizetéséről,

f) igazolást arról, hogy a gazdasági társaság és egyéni vállalkozó pályázónak köztartozása nincs és egy évre visszamenőlegesen sem volt,

g) nyilatkozatot a bérleti díj és ÁFA megfizetésére,

h) nyilatkozatot arra, hogy több pályázó esetén a pályázati tárgyaláson részt kíván venni.

         (3) A pályázat érvénytelen, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. A pályázat érvénytelenségének tényét a pályázóval a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.

Pályázati tárgyalás

         31. § (1) Több érvényes pályázat esetén pályázati tárgyalást kell tartani.

A pályázati tárgyalás nyilvános.

Bármelyik pályázó kérelmére azonban zárt tárgyalást kell tartani.

         (2) A pályázati tárgyaláson a pályázóknak a helyiség ÁFA nélküli bérleti díjára kell licitálni. A bérleti díj mértékét minimum 100.- Ft/m²/év összeggel kell emelni.

         (3) A helyiség bérleti jogát az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyaláson a legmagasabb összegű bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot. Azonos ajánlat esetén a badacsonytomaji székhelyű vagy telephelyű vállalkozást, illetve badacsonytomaji állandó lakos magánszemélyt kell a pályázat nyerteseként kihirdetni.

         (4) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni, a tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni, ami a tárgyalást vezető köztisztviselő és a jegyzőkönyvvezető ír alá.

         (5) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a 31. § (2) bekezdésében rögzített feltételeknek, vagy a pályázat nyertese a helyiségbérleti szerződést a pályázati tárgyalást követő 8 munkanapon belül nem kötötte meg.

         (6) Ha a pályázat eredménytelen, a helyiség hasznosításáról a Képviselő-testület soron következő ülésén a polgármester előterjesztése alapján dönt.

         (7) Eredményes pályázati eljárás, illetve pályázati eljáráson kívüli bérlőkijelölés esetén a bérleti szerződést az Önkormányzat nevében a Polgármester írja alá. A bérleti szerződést közjegyző által készített közokiratba kell foglalni. A közokiratba foglalás költségei a Bérlőt terhelik.^[8]

Helyiség viszontbérletbe adása, bérleti jogának átruházása, cseréje

         32. § (1) A helyiség bérlője a számára ideiglenesen feleslegessé váló helyiség egészét vagy egy részét a polgármester hozzájárulásával viszontbérletbe adhatja feltéve, hogy a bérlő vállalja az egyébként fizetendő bérleti díj 10%-kal növelt összegének megfizetését a viszontbérlet időtartamára. A viszontbérletbe adás legfeljebb 2 (kettő) év időtartamra engedélyezhető. Az erre irányuló megállapodást írásba kell foglalni és aláírásától számított 15 napon belül jóváhagyásra a Polgármesternek be kell nyújtani.

         (2) A helyiség bérlője a számára feleslegessé vált helyiség bérleti jogát a polgármester hozzájárulásával másra átruházhatja, másik önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérleti jogára elcserélheti.

         (3) Bérleti jog átruházására és cseréjére irányuló megállapodást írásba kell foglalni és a polgármesternek jóváhagyás végett 15 napon belül be kell nyújtani. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

k)a helyiség(ek) pontos címét, alapterületét, bérleti díját,

l)a helyiség(ek)ben folytatni kívánt tevékenység megnevezését, csatolva az arra jogosító engedélyek másolatát,

m)a jogutód bérlő, illetve a cserepartner nyilatkozatát a rendelet 30. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésére, valamint a jogelőd által megajánlott és fizetett bérleti díj megfizetésére.

         (4) A polgármester az (1) és (2) bekezdésekben írt hozzájárulásokat köteles megtagadni, ha:

n)a helyiség az önkormányzat intézménye, gazdasági társaság elhelyezéséhez szükséges,

o)a viszontbérlő, a jogutód bérlő, a cserepartner által a helyiségben gyakorolni kívánt tevékenységhez szükséges engedélyekkel nem rendelkezik vagy a tevékenység gyakorlása külön jogszabály rendelkezéseibe ütközik, vagy az önkormányzati és lakossági érdekeket sért,

p)a 27. § (5) bekezdésében meghatározott kizáró feltételek állnak fenn.

(5) A hozzájárulás nélküli vagy attól eltérő viszontbérletbe adás, bérleti jog átruházás, csere, helyiségbérleti szerződés azonnali hatályú felmondását vonja maga után.

A helyiség rendeltetésszerű használata

         33. § (1) A helyiséget a bérlő a pályázati kiírásban megjelölt célra használhatja. Ettől eltérő célra csak a Polgármestert hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a bérlő.

         (2) A Polgármester a hozzájárulást köteles megtagadni a jelen rendelet 33. §-ában foglaltak alapján.

         (3) Bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt a helyiséget rendeltetésszerűen köteles használni. A polgári jog szabályai szerint felel mindazokért a károkért, amelyek ezen kötelezettsége megszegésével a bérbeadónak keletkezik.

A felek jogai és kötelezettségei

         34. § A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a.)A bérbeadó a helyiséget a pályázati kiírásban megjelölt állapotban, felszereltséggel és időpontban leltár szerint jegyzőkönyvileg köteles a bérlőnek átadni.

b.)A bérlő nem követelheti a bérbeadótól, hogy a helyiséget az abban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához szükséges módon alakítsa ki, szerelje fel, illetve rendezze be.

c.)A bérbeadó a bérleti jogviszony időtartama alatt ezért szavatol, hogy a helyiség megfelel a bérleti szerződés előírásainak.

d.)A bérlő köteles gondoskodni továbbá:

q)a helyiség burkolatainak felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

r)a helyiséghez tartozó üzlethomlokzat (portál), kirakatszekrény védő- és biztonsági szerkezet karbantartásáról, továbbá a bérlő tevékenysége érdekében szükséges felújításáról, pótlásáról, illetve cseréjéről,

s)az épület, továbbá a közös használatra szolgáló helyiségek és területek tisztántartásáról és megvilágításáról, ha ez a bérlő tevékenysége miatt vált szükségessé,

t)az épület (helyiség) előtti közterület, járda tisztántartásáról, hó- és síkosság mentesítéséről,

u)a tevékenységével kapcsolatban keletkezett kommunális és egyéb hulladék elszállításáról, költségeinek viseléséről.

e.)  A bérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő a helyiséget tisztán, kiürítve, az átadáskori állapotban leltár szerint, jegyzőkönyvileg köteles visszaadni bérbeadónak.

         35. § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a következők szerint történik:

Bérbeadó a helyiség felújítási, karbantartási munkáira a bérlő által benyújtott, a Polgármesteri Hivatal műszaki ellenőre által felülvizsgált és jóváhagyott terv, költségvetés, számlák alapján a helyiség rendeltetésszerű használatához elengedhetetlenül szükséges mértékig 100%-os bérbeszámítást biztosít.

         (2) A bérbeszámítás alapját az adott helyiségre vonatkozóan megállapított és a következő évek bérleti díjának mértéke képezi.

         (3) A bérbeszámításra vonatkozó megállapodás megkötésére a Polgármester jogosult. A megállapodást a Polgármesteri Hivatal készíti elő.

         (4) A bérlő a bérleti jogviszony bármely okból történő megszűnése vagy megszüntetése esetén a létesítéskori költségeknek amortizációval csökkentett, a bérleti jogviszony megszűnéséig be nem számított összegére tarthat igényt.

         (5) A teljes összegű bérbeszámítás érvényesítése és teljesedése esetén a beruházás az önkormányzat tulajdonába kerül.

NEGYEDIK RÉSZ

AZ ÖNKORMÁNYZATI BÉRLAKÁSOK ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

I. FEJEZET

Bérlakások elidegenítése, vételi, illetőleg elővásárlási joggal rendelkezők számára

         36. § (1) A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg

a.)a bérlőt,

b.)a bérlőtársakat egyenlő arányban,

c.)a társbérlőt az általa kizárólagosan használt lakóterület arányában,

d.)az a-c.) pontban felsoroltak hozzájárulásával, azok egyenesági rokonait, valamint örökbefogadott gyermekét.

         (2) Nem áll fenn vételi jog:

a.)az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökkel létesített vagy szerzett, illetőleg az 1990. évi LXV. törvény 107. §-ának (2) bekezdése alapján az önkormányzat tulajdonába került önkormányzati lakásra,

b.)az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben van, illetőleg az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen van,

c.)jogszabály alapján szolgálati bérlakásnak minősülő, illetőleg szerződés alapján határozott időre, vagy valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra,

d.)az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra.

         37. § A vételi joggal  - írásban -  1994. március 31-től számított egy évig lehet élni.

         38. § (1) Ha a lakást az Lt. alapján vételi, illetőleg elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a lakás vételárát az Lt. 52. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani.

         (2) A vételár megállapításakor forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

         (3) A lakás vételára az (1), (2) bekezdés alapján kialakított forgalmi érték meghatározott százaléka az alábbiak szerint:

a.)több lakásos házingatlannál a forgalmi érték 50%-a,

b.)különálló családi ház jellegű lakás vételára a forgalmi érték 70%-a.

         39. § (1) Ha a lakást a vételi vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egyösszegben vagy 25 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

         (2) A vételi vagy elővásárlási jog jogosultja az egyösszegű teljesítést vállalja és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, úgy a 31. § alapján kiszámított vételár 40%-ának megfelelő vételárengedmény illeti meg.

         (3) Ha a jogosult vevő részletfizetést kér, úgy köteles megfizetni a vételár 10%-át.

         (4) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, amelynek évi mértéke 3%.

         (5) Amennyiben a jogosult vevő a vételár hátralék megfizetését 25 évi időtartamnál rövidebb időre vállalja, az alábbiak szerint engedmény illeti meg a vételár hátralékra:

a.)20 éves törlesztés vállalása esetén 10%,

b.)15 éves törlesztés esetén 15%,

c.)10 éves törlesztés esetén 20%,

d.)5 éves törlesztés esetén 25%.

         40. § (1) Ha az értékesíteni kívánt bérlakásra elővásárlási jog áll fenn, a jogosult részére megküldött ajánlatnak a megkötendő szerződés teljes tervezetét tartalmaznia kell. Az eladót a szerződéstervezet jogosult által történő átvételét követő 30 napig köti ajánlata, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket ezen időponton belül nem változtathatja meg.

         (2) Az elővásárlási joggal rendelkező jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül nyilatkozatni arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával élni nem kíván, illetve 90 napon belül nem nyilatkozik, úgy a bérlakás az Lt. 50. §-ában foglalt megkötésekkel  - e rendelet 34. §-ban foglalt feltételek szerint -  harmadik személy részére is értékesíthető.

II. FEJEZET

A BÉRLAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSÉRE VONATKOZÓ EGYÉB SZABÁLYOK

         41. § (1) A vételi, illetőleg az elővásárlási joggal rendelkező személy részére történő értékesítés esetén az adásvételi szerződés aláírására a Polgármester jogosult.

         (2) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

         (3) Az elidegenítési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez a Képviselő-testület indokolt esetben hozzájárulhat. Ilyen indokolt eset különösen:

a.)ha a tulajdonos az értékesíteni kívánt lakás helyett másik lakást vásárol,

b.)ha a tulajdonos a munkahelyének vagy családi körülményeinek megváltozása miatt kényszerül más településre költözni,

c.)ha az értékesítésre házasság felbontása miatt vagyonmegosztás következtében kerül sor.

         (4) Az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás további terheléséhez a Képviselő-testület hozzájárulhat.

III. FEJEZET

A NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK ELIDEGENÍTÉSE

         42. § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek egyei képviselő-testületi határozattal idegeníthetők el. Az elidegenítésről a Képviselő-testület a beérkezett kérelem, illetve az értékesítés lebonyolításával megbízott előterjesztése alapján dönt.

         (2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítésére az Lt. 58. § (1) bekezdése szerint elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő ár.

         (3) A (2) bekezdésben nem foglalt esetben a nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján értékesíthető. A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át meghaladó legmagasabb összeg megfizetésére tesz ajánlatot.

         (4) Az Önkormányzat a helyiségek eladásánál részletfizetést nem tesz lehetővé, vételár engedményt nem ad.

         43. § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése esetén az adásvételi szerződés aláírására a Polgármester jogosult.

         44. § Helyiség értékesítésekor vételárként kárpótlási jegy nem fogadható el.

IV. FEJEZET

ZÁRÓRENDELKEZÉS

         45. § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

Kihirdetéséről a jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben szabályozott módon.

         (2) A rendelet hatálybalépésével egydejűleg hatályukat vesztik a 24/2001. (XII.28.) számú rendelet és az azt módosító 2/2003. (II.10.) és a 8/2004. (III.1.) számú rendeletek az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletérő, valamint elidegenítéséről.

Jogharmonizációs záradék

         46. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

Badacsonytomaj, 2004. szeptember 29.

Krisztin N.László sk.   Dr.Gelencsér Ottó sk.

   polgármester                           jegyző