1.  § (1) A rendelet hatálya kiterjed a badacsonytomaji települési önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre.

2.  § A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztásának jogát a Képviselő-testület gyakorolja.

3.  § (1) Az önkormányzati tulajdonú bérlakások bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos feladatokat a Polgármesteri Hivatal látja el.

(2) A nem lakás céljára szolgáló helyiségek tekintetében a bérbeadói jogosultságokat és kötelezettségeket a Polgármesteri Hivatal gyakorolja. Ez nem érinti a Képviselő-testületnek és a Polgármesternek a 27. §-ban szabályozott hatásköreit.

4.  § (1) Az Önkormányzat az Állam tulajdonában az önkormányzat tulajdonába került lakóépületek (a bennük lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek) elidegenítéséből származó, 1994. március 31. napját követően befolyt és az elidegenítés előkészítésével, valamint lebonyolításával kapcsolatos költségekkel csökkentett teljes bevételét a számlavezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles elhelyezni.

(2) Az Önkormányzat az (1) bekezdésben említett bevételét csak a tulajdonában lévő lakóépületeknek a felújítására, lakásépítésre, előkészítésre és azzal együtt végzett korszerűsítésre használhatja fel.

(3) A lakás és helyiségek elidegenítéséből származó bevételből az Önkormányzat levonhatja:

5.  § ^[3] Az önkormányzati tulajdonú lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről a Képviselő - testület egyedi határozatban dönt, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

6.  § (1) A lakásbérleti jogviszonyt (a továbbiakban: lakásbérleti jog) a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre.

(2) Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbeadni:

7.  § (1) Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb 5 évi időtartamra.

(2) Kivételesen méltányosságból szociális helyzet alapján határozatlan időre is köthető bérleti szerződés, ha:

8.  § (1) Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak:

9.  § (1) A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.

(2) A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni.

(3) Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál - a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort - legfeljebb két születendő gyermeket lehet figyelembe venni.

(4) A jogos lakásigény mértéke:

10.  § (1) A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket (továbbiakban: bérbevételi ajánlat) a rendelet melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani a bérbeadónál.

(2) A bérbevételi ajánlathoz csatolni kell:

11.  § (1) Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati bérlakáshoz juttatható személyek köre:

12.  § (1) Az Lt. 67. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzati bérlakást annak kell bérbeadni, aki a törvény hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt.

(2) A törvény 67. § (2) bekezdése értelmében az a jóhiszemű volt bérlő (bérlőtárs), akinek a bérleti joga a törvény hatálybalépéséig megszűnt, a megszűnéskor hatályos jogszabályok alapján megfelelő másik lakásra tarthat igényt.

(3) Ha a bérlő lakásbérleti joga a törvény hatálybalépéséig már megszűnt és a lakásban a bérlő által befogadott jóhiszemű jogcímnélküli lakáshasználó maradt, elhelyezésére a lakásbérleti jog megszűnésekor hatályos jogszabályok alapján tarthat igényt.

(4) A bérbeadó az (1) – (3) bekezdésben meghatározott személyekkel köteles bérleti szerződést kötni.

(5) Amennyiben az (1) – (3) bekezdésben meghatározott személyek a lakás bérbeadására nem tartanak igényt, úgy őket a részükre juttatható lakás egy éves lakbérének összege illeti meg.

13.  § Önkormányzati bérlakást nem lakás céljára bérbeadni nem lehet.

14.  § A bérlők kérelmére a bérleti szerződés módosításával bérlőtárs lehet a bérlő élettársa, ha a bérlő írásban nyilatkozik, hogy az élettársi viszony legalább egy éve fennáll.

15.  § A bérlő a lakásba a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával az alábbi személyeket fogadhatja be:

16.  § (1) A bérlő a lakást a bérbeadó írásbeli hozzájárulásával elcserélheti. A csereszerződést írásba kell foglalni.

(2) Az önkormányzati lakás bérleti joga kizárólag lakásingatlanra cserélhető.

17.  § (1) A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza.

(2) Ahol az Lt. a bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a Képviselő-testület a bérbeadót hatalmazza fel.

18.  § (1) A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadónak has7nálati díjat fizetni, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel.

(2) Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt - és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására - 6 hónap eltelte után a lakbér összegének háromszorosát köteles lakáshasználati díjként megfizetni a bérbeadónak.

19.  § (1) Bérlakásra tartási szerződés csak a bérbeadó hozzájárulásával köthető.

(2) A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha az eltartó életkora, egészségi állapota vagy vagyoni, jövedelmi helyzete alapján eltartásra nem képes. Megtagadhatja a bérbeadó a tartási szerződéshez történő hozzájárulást akkor is, ha az eltartott életkora, vagyoni helyzete alapján nem szorul tartásra.

20.  § (1) Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a lakástörvényben felsorolt esetekben.

(2) Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Lt. 23. § (3) bekezdése alapján közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, úgy a bérlőt pénzbeli térítésként az évi lakbér összegének háromszorosa illeti meg.

(3) A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon belül fizeti ki.

21.  § Ha a bérlőtárs kérelmére az Lt. 30. §-a alapján a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére másik lakást nem biztosít.

22.  § Ha a bíróság a házasság felbontása során valamelyik felet saját elhelyezési kötelezettség kimondása nélkül kötelezi a lakás elhagyására, a jogosult részére csak egyszobás, megüresedő bérlakás adható bérbe.

23.  § (1) A bérbeadó a bérlakás egy részének legfeljebb 2 évre történő albérletbe adásához akkor járulhat hozzá, ha a bérlő azért van távol, mert:

24.  § ^[4] (1) az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások lakbérének mértéke 2008. április 1. napjától az alábbiak szerint változik:

25.  § A rendelet a 24. §-ban megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások közüzemi díjait.

26.  § (1) Lakbértámogatást kaphat annak az önkormányzati lakásnak a bérlője, aki 4 vagy több gyermek eltartásáról gondoskodik, a családban az egy főre jutó havi jövedelem a mindenkori rendszeres szociális segély egy havi összegét nem haladja meg.

(2) A lakbértámogatás mértéke a havi lakbér 50%-a.

27.  § (1) ^[5] Helyiség pályázat útján a Képviselő-testület egyedi határozata alapján adható bérbe, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 11. § (16) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével.

(2) Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiségek felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet, a bérleti díj alsó határát.

(3) ^[6] A megüresedett helységre a pályázatot a Polgármester írja ki. A pályázati eljárást a Badacsonytomaji Közös Önkormányzi Hivatal folytatja le.

(4) Helyiséget bérbeadni természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság részére lehet. Természetes személy részére csak abban az esetben adható bérbe helyiség, ha egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, vagy vállalja azt, hogy a bérleti szerződés megkötéséig az egyéni vállalkozói igazolványt megszerzi.

(5) ^{[7] [8]} Helyiség nem adható bérbe annak az ajánlattevőnek, aki az Önkormányzat felé bérleti díj vagy azzal azonos elbírálás alá eső közüzemi díjkövetelése, közterület-használatért fizetendő díjtartozása áll fenn vagy helyi adótartozása van.

(6) Önkormányzat tulajdonában álló helyiségre bérlőtársi jogviszony nem létesíthető.

28.  § (1) Önkormányzati tulajdonú helyiségre pályázat akkor írható ki, ha:

29.  § (1) A pályázónak pályázati letétet kell fizetni. A pályázati letét összege a helyiség pályázati felhívásban megjelölt induló bérleti díjával számolt egy évi ÁFA nélküli bérleti díj összegének 20%-a.

(2) A pályázat nyertese által befizetett letétet a bérleti díj részeként kell elszámolni, a további pályázónak pedig a pályázati tárgyalás napját követő 15 munkanapon belül vissza kell utalni.

(3) Ha a pályázat nyertese az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette, az általa befizetett pályázati letétet elveszti (bánatpénz).

(4) A pályázati letét összegét készpénzben kell befizetni az Önkormányzat költségvetési számlájára a pályázat benyújtásával egyidejűleg.

(5) Ha a pályázat nyertese a bérleti szerződést 8 munkanapon belül nem köti meg, a helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett második legnagyobb összegű bérleti díj megfizetésére ajánlatot tett pályázó jogosult szerződést kötni, feltéve, hogy erre irányuló szándékát a pályázati tárgyaláson bejelentette.

(6) A pályázat nyertesének elállása esetére nyilatkozata alapján szerződéskötést vállaló pályázó elállása esetén vele szemben is alkalmazni kell a (3) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket.

30.  § (1) A pályázatot a Polgármesternek, illetve a megbízásából eljáró hivatali-szervezeti egységhez kell benyújtani.

(3) A pályázat érvénytelen, ha a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek nem felel meg. A pályázat érvénytelenségének tényét a pályázóval a pályázati tárgyalás megkezdése előtt kell közölni.

31.  § (1) Több érvényes pályázat esetén pályázati tárgyalást kell tartani.

32.  § (1) A helyiség bérlője a számára ideiglenesen feleslegessé váló helyiség egészét vagy egy részét a polgármester hozzájárulásával viszontbérletbe adhatja feltéve, hogy a bérlő vállalja az egyébként fizetendő bérleti díj 10%-kal növelt összegének megfizetését a viszontbérlet időtartamára. A viszontbérletbe adás legfeljebb 2 (kettő) év időtartamra engedélyezhető. Az erre irányuló megállapodást írásba kell foglalni és aláírásától számított 15 napon belül jóváhagyásra a Polgármesternek be kell nyújtani.

(2) A helyiség bérlője a számára feleslegessé vált helyiség bérleti jogát a polgármester hozzájárulásával másra átruházhatja, másik önkormányzati tulajdonban álló helyiség bérleti jogára elcserélheti.

(3) Bérleti jog átruházására és cseréjére irányuló megállapodást írásba kell foglalni és a polgármesternek jóváhagyás végett 15 napon belül be kell nyújtani. A megállapodásnak tartalmaznia kell:

33.  § (1) A helyiséget a bérlő a pályázati kiírásban megjelölt célra használhatja. Ettől eltérő célra csak a Polgármestert hozzájárulásával, a bérleti szerződés egyidejű módosításával használhatja a bérlő.

(2) A Polgármester a hozzájárulást köteles megtagadni a jelen rendelet 33. §-ában foglaltak alapján.

(3) Bérlő a bérleti jogviszony időtartama alatt a helyiséget rendeltetésszerűen köteles használni. A polgári jog szabályai szerint felel mindazokért a károkért, amelyek ezen kötelezettsége megszegésével a bérbeadónak keletkezik.

34.  § A helyiségbérletre e rendelet lakásbérletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

35.  § (1) A bérbeadói feladatkörbe tartozó, de a bérlő által elvégzett felújítási, karbantartási munkák elszámolása a bérbeadó és a bérlő megállapodása alapján a következők szerint történik:

36.  § (1) A határozatlan időre bérbe adott önkormányzati lakásra vételi jog illeti meg

37.  § A vételi joggal - írásban - 1994. március 31-től számított egy évig lehet élni.

38.  § (1) Ha a lakást az Lt. alapján vételi, illetőleg elővásárlási joggal rendelkező vásárolja meg, a lakás vételárát az Lt. 52. § (1) – (2) bekezdésében foglaltak alapján kell megállapítani.

(2) A vételár megállapításakor forgalmi értékből le kell vonni a bérlőnek a lakásra fordított és meg nem térített értéknövelő beruházásainak az értékét.

(3) A lakás vételára az (1), (2) bekezdés alapján kialakított forgalmi érték meghatározott százaléka az alábbiak szerint:

39.  § (1) Ha a lakást a vételi vagy elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételárat egyösszegben vagy 25 évi részletfizetési kedvezménnyel fizetheti meg.

(2) A vételi vagy elővásárlási jog jogosultja az egyösszegű teljesítést vállalja és a teljes vételárat a szerződéskötéssel egyidejűleg kifizeti, úgy a 31. § alapján kiszámított vételár 40%-ának megfelelő vételárengedmény illeti meg.

(3) Ha a jogosult vevő részletfizetést kér, úgy köteles megfizetni a vételár 10%-át.

(4) Részletfizetés esetén kamatot kell fizetni, amelynek évi mértéke 3%.

(5) Amennyiben a jogosult vevő a vételár hátralék megfizetését 25 évi időtartamnál rövidebb időre vállalja, az alábbiak szerint engedmény illeti meg a vételár hátralékra:

40.  § (1) Ha az értékesíteni kívánt bérlakásra elővásárlási jog áll fenn, a jogosult részére megküldött ajánlatnak a megkötendő szerződés teljes tervezetét tartalmaznia kell. Az eladót a szerződéstervezet jogosult által történő átvételét követő 30 napig köti ajánlata, attól ezen időpontig nem állhat el, illetve a szerződési feltételeket ezen időponton belül nem változtathatja meg.

(2) Az elővásárlási joggal rendelkező jogosult az ajánlat kézhezvételétől számított 90 napon belül nyilatkozatni arról, hogy elővásárlási jogával élni kíván. Amennyiben elővásárlási jogával élni nem kíván, illetve 90 napon belül nem nyilatkozik, úgy a bérlakás az Lt. 50. §-ában foglalt megkötésekkel - e rendelet 34. §-ban foglalt feltételek szerint - harmadik személy részére is értékesíthető.

41.  § (1) A vételi, illetőleg az elővásárlási joggal rendelkező személy részére történő értékesítés esetén az adásvételi szerződés aláírására a Polgármester jogosult.

(2) Amennyiben a vevő a lakást részletfizetési kedvezménnyel vásárolja meg, a pénztartozás biztosítására az ingatlan-nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.

(3) Az elidegenítési tilalommal terhelt lakás elidegenítéséhez a Képviselő-testület indokolt esetben hozzájárulhat. Ilyen indokolt eset különösen:

42.  § (1) Az önkormányzati tulajdonban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek egyei képviselő-testületi határozattal idegeníthetők el. Az elidegenítésről a Képviselő-testület a beérkezett kérelem, illetve az értékesítés lebonyolításával megbízott előterjesztése alapján dönt.

(2) Ha a nem lakás céljára szolgáló helyiség értékesítésére az Lt. 58. § (1) bekezdése szerint elővásárlási joggal rendelkező részére történik, a vételár a mindenkori forgalmi értéknek megfelelő ár.

(3) A (2) bekezdésben nem foglalt esetben a nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján értékesíthető. A nem lakás céljára szolgáló helyiség tulajdonjogát az a pályázó szerzi meg, aki a pályázati tárgyaláson a mindenkori forgalmi érték 100%-át meghaladó legmagasabb összeg megfizetésére tesz ajánlatot.

(4) Az Önkormányzat a helyiségek eladásánál részletfizetést nem tesz lehetővé, vételár engedményt nem ad.

43.  § A nem lakás céljára szolgáló helyiségek értékesítése esetén az adásvételi szerződés aláírására a Polgármester jogosult.

44.  § Helyiség értékesítésekor vételárként kárpótlási jegy nem fogadható el.

45.  § (1) Az önkormányzati rendelet kihirdetése napján lép hatályba.

46.  § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.