Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról

Hatályos: 2019. 06. 20- 2021. 06. 07

Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2004. (IX.30.) önkormányzati rendelete

a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról

2019-06-20-tól

(Egységes szerkezetben a 8/2009.(IV.01.), 17/2011.(IV.28.), 35/2011.(IX.01.), 28/2012.(VI.19.), 18/2013.(IV.23.), 14/2019.(VI.12.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzata a települési környezet megóvása és tervszerű alakítása, fejlesztése, a természeti táj és az üdülőhely jelleg megőrzése érdekében e rendeletben szabályozza a föld- és vízminőség, a vízrendezés, a levegőtisztaság védelmét, a zajvédelmi rendelkezéseket az 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c.) pontjában foglaltakra hivatkozással az 58. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján.

I. FEJEZET A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet tárgyi hatálya kiterjed az Önkormányzat bel- és külterületére (ide értve a volt zártkerteket is) lévő összes ingatlanra, azok tulajdonosaira, használóira, valamint a bel- és külterületen lévő közcélú zöldterületekre, parkokra, továbbá a Balaton vízterületének az Önkormányzat közigazgatási területéhez tartozó részére.

(2) A rendelet személyi hatálya kiterjed minden olyan természetes és jogi személyre és jogi személynek nem minősülő szervezetre, aki (amely) állandó vagy ideiglenes jelleggel a település területén tartózkodik (működik).

(3) [1]

II. FEJEZET[2]

A víz- és földvédelem. Szennyvízkezelés.

2. § (1) A település közigazgatási területén lévő ingatlanokon kizárólag zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad növényvédő szert tárolni.

(2) Műtrágyát - az egyéni felhasználók alkalmi készleteit kivéve - csak zárt, szivárgásmentes tárolóban szabad tárolni.

3. § (1) az élővizek által a partra kihordott, illetve közvetlenül a vízparton, továbbá a parti vizek sávjában található szemét, uszadék, hulladék összegyűjtéséről és elszállításáról a közvetlen vízparti ingatlan tulajdonosa (használója) köteles haladéktalanul gondoskodni.

(2) Ha a csapadékvíz árokba történő akadálytalan lefolyását az árokba, vízfolyásokba került szemét, uszadék, vagy hordalék akadályozza, a csapadékvíz akadálytalan lefolyása érdekében az árok (vízfolyás) kitisztítását az ingatlan tulajdonosa (használója) köteles elvégezni.

(3) A vízparton, a vízfolyások, árkok partjain lévő növényzetet a terület tulajdonosa (használója) köteles rendszeresen kaszálni és gondoskodni a terület tisztántartásáról, ideértve a nádast is.

(4) Telekalakítási és területrendezési munkák során az élő- és felszín alatti vizek minőségét veszélyeztető anyagot felhasználni nem szabad.

(5) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt földterület keletkezik, annak az egyéb jogszabályokban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt földterület rendezéséről is gondoskodni kell.

(6) Azokon a közterületeken, ahol gépjármű és gyalogos forgalom nincs, törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az vízzáró módon kerüljön lefedésre.

(7) Szennyvizet csak a külön jogszabályban meghatározott előírásoknak megfelelően létesített zárt szennyvíztárolóba vagy szennyvízcsatornába szabad gyűjteni, elhelyezni, illetve bevezetni.

(8) Tilos a szennyvizet élővizekbe, felhagyott kutakba, útárokba, talajvízbe, csapadékcsatornákba vezetni, gyűjteni vagy bevezetni.

(9) [3]

(10) [4]

(11) [5]

(12) [6] A kiépített szennyvízcsatorna hálózatra rá nem kötött ingatlanon kialakított szennyvíztároló vízzáróságát évenként ellenőriztetni kell a jogszabályban előírt módon. Az ellenőrzésről szóló hivatalos igazolást az ingatlan tulajdonosa köteles a tárgyév május 31.-ig a Polgármesteri Hivatalba bemutatni.

(13) [7]

Az ingatlanok és közterület tisztántartása

4. § (1) Az ingatlan tulajdonosa köteles gondoskodni:

a.) Az ingatlan előtti járda (járda hiányában 1 m széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöld sáv is van, az úttestig terjedő teljes terület), továbbá ha a járda és az út között kiépített vagy kiépítetlen terület van, annak gondozásáról, tisztántartásáról, szemét- és gyommentesítéséről, a hó eltakarításáról és a síkosság mentesítésről.

b.) A járdaszakasz melletti vagy a tulajdonos terültén átvezető nyílt árok és ennek műtárgyai tisztántartásáról, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásáról, független annak tulajdonjogától.

c.) Tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terült tisztántartásáról és csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

d.) A beépítetlen telekingatlan tisztántartásáról és gyom mentesítéséről.

e.) A telekingatlanról a járda és az úttest fölé nyúló valamint az elektromos vezetékeket megközelítő növényzet megfelelő nyeséséről.

f.) A telek tulajdonosa a telkén áthúzódó természetes úton kialakult vagy épített vizes árkot meg nem szüntetheti, annak folyásirányában akadályt nem építhet.

(2) Két szomszédos terület, épület közötti közforgalmi területsáv vagy átjáró esetén a tisztántartási kötelezettség a tulajdonosok között 50-50%-ban oszlik meg.

(3) Az üzletek és egyéb elárusító helyek, vendéglátóegységek, intézményeik és szolgáltató egységek előtti járdaszakaszt, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet - a nyitva tartás ideje alatt - a tulajdonos köteles tisztántartani.

(4) Az ingatlan előtti járdát a tulajdonos naponta mind a téli, mind a nyári időszakban legkésőbb reggel 7.00 óráig köteles letakarítani és a hulladékot az összegyűjtött háztartási hulladékkal együtt elszállíttatni.

(5) A közterületek tisztántartása nappal és éjszaka időbeni korlátozás nélkül végezhető.

(6) A közterült rendeltetéstől eltérő célra (szerelési munka, építés, árusítás stb.) történő használata esetén a használattal érintett közterült közvetlen környezetét a használó köteles tisztántartani.

5. § (1) A közterületen bárminemű burkolat (térburkolat, úttest, járda stb.) felbontása, csapadékvíz elvezető árkon átvezető gépkocsi kihajtó építése, gyalogátkelő építése csak a jegyző, az országos közúthálózatba tartozó utak tekintetében a területileg illetékes közúti hatóság engedélyével, az abban foglalt feltételek betartásával történhet.

(2) Az építési és bontási, valamint a felújítási munkálatok helyét - szükség esetén - a környező közterülettől el kell zárni. Amennyiben a munkálatok végzése során építési törmelék, illetve hulladék anyag keletkezik, úgy azt folyamatosan, de legkésőbb a munka befejezésétől számított 48 órán belül el kell szállítani és a közterültet helyre kell állítani, illetve meg kell tisztítani.

6. § (1) Az ingatlan tulajdonosok a közterületi sávok feltakarításából keletkezett szemetet, kerti hulladékot, a háztartási hulladékot a háztartási hulladékgyűjtő tartályban kötelesek elhelyezni. Amennyiben a szokásos mennyiségnél nagyobb mennyiségű szemét keletkezik, annak elszállításáról a tulajdonos köteles gondoskodni.

(2) A helyiségek és területsávok feltakarításából, felmosásából keletkezett szennyeződést, szennyvizet a közterületre, a csapadékvíz elvezető rendszerbe beleseperni, illetőleg beleönteni nem szabad.

(3) A közterületen elhelyezett állványos szemétgyűjtőbe háztartási hulladékot elhelyezni nem szabad.

(4) Mindennemű anyag szállításánál ügyelni kell arra, hogy a közterület ne szennyeződjék be. Ha bármilyen szállítmány fel- vagy lerakásánál, vagy szállítás alatt a közterület beszennyeződik, a szállító köteles azt a fel- vagy a lerakás elvégzése után, illetőleg a szállítás során nyomban megtisztítani.

(5) Építési munkálatoknál, illetőleg egyéb közterület használata során a fákat, valamint a közterületi létesítményeket védőburkolatokkal kell körülvenni. A rongálódásból keletkezett kárt annak okozója köteles megtéríteni.

(6) Közterületen a gépjárművek mosása — erre alkalmas helyen — csak karosszéria mosással és mosószer használata nélkül, illetőleg a környezetre nem káros mosószerrel végezhető. A mosással okozott szennyeződést és csúszásveszélyt haladéktalanul meg kell szüntetni. Tömegközlekedési útvonalakon és az útvonalak mentén gépjárműveket mosni nem szabad.

(7) Vásárok, sport- és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely biztosításáról, üzemeltetéséről, valamint a rendezvény alatt és azt követően a terület tisztántartásáról.

(8) Az úttestet, járdát és egyéb közterületet bármiféle szeméttel beszennyezni nem szabad.

(9) Az ingatlan tulajdonosa köteles az ingatlan előtt hótól, jégtől és ónos esőtől síkossá vált járdaszakaszt (szükség esetén többször is) síkosságtól mentesíteni.

(10) Az összegyűjtött havat nem szabad elhelyezni:

- útkereszteződésben,

- útburkolati jeleken,

- járdasziget és a járda közé,

- a tömegközlekedésre szolgáló jármű megállóhelyén,

- a közszolgáltatási felszerelési tárgyra (vízelzáró csap, gáz- és egyéb közlétesítmény, lámpaoszlop, hirdetőoszlop stb. köré)

- kapubejárat elé, annak szélességében.

(11) Síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül (homok, salak) klorid tartalmú (pl. konyhasó) fagyáscsökkentő szer használata csak úgy alkalmazható, hogy a vegyszer egyszeri kijuttatás maximális mértéke 40 g/m2-nél több ne legyen. Ezeknek az anyagoknak a tárolása tárolóedényben, környezetszennyezést kizáró módon történhet.

(12) Klorid tartalmú vegyszerek használata zöld területeken és azok közvetlen környékén TILOS!

6/A. § [8] (1) A röplapok terjesztői kötelesek a röplapok szétszóródásával keletkező hulladék eltakarításáról gondoskodni.

(2) Autó buszmegálló helyiségében, villanyoszlopon, egyéb közterületen lévő műtárgyon plakátot, hirdetést elhelyezni tilos. Hirdetményt, plakátot kizárólag a város hirdetőtábláin lehet elhelyezni.

(3) Röplapot, szórólapot olyan ingatlanon elhelyezni, amelynek tulajdonosa, használója azt megtiltotta és ezt az ingatlan bejáratán jól látható módon jelezte, tilos!

(4) Hirdetmények, plakátok eltávolítása annak a feladata, aki azt a hirdetőtáblákon, falfelületeken elhelyezte, illetve elhelyeztette; amennyiben ennek a kötelezettségének nem tesz eleget, költségére az önkormányzat végezteti el a plakátok eltávolítását. A kihelyezett hirdetményt, plakátot az azon szereplő esemény bekövetkezésétől számított 7 napon belül el kell távolítani.

(5) Köz- és intézményi épületek falfelületének festékkel történő beszennyezése, befirkálása tilos.

(6) Közterületen bármilyen hirdetés csak az önkormányzat által szabályozottak szerint helyezhető el.

III. FEJEZET A levegő tisztaságának védelme

7. § (1) A település belterületén a védett területekre meghatározott kibocsátási határértéket meghaladó légszennyezéssel járó tevékenység nem végezhető.

(2) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék elégetésére a külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján van lehetőség. Május 1. és szeptember 1. között az égetés tilos! Égetni csak október 1-je és április 30-a között, megfelelően kialakított helyen, vagyon- és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 8.00 – 18.00 óra között szabad.

(3) Az égetésre szánt hulladék kommunális, ipari eredetű (műanyag, gumi, vegyszer, festék, illetve ezek maradékai), valamint veszélyes hulladékot nem tartalmazhat.

(4) A Balaton parton, vagy egyéb náddal benőtt helyeket kizárólag téli időszakban, egyszerre legfeljebb 0,2 ha területen lehet égetni. Mezőgazdasági, növényi eredetű hulladék, avar, égetéssel történő megsemmisítése során a megsemmisítésre szánt mennyiség egy alkalommal legfeljebb 1 m3 lehet. Az égetéshez be kell szerezni a természetvédelmi hatóság hozzájárulását és be kell tartani az érvényes tűzvédelmi előírásokat.

(5) A tűzvédelmi hatóság által kihirdetett időszakokban, valamint az erőszélektől számított 200 m-en belül tüzet gyújtani tilos!

(6) A (2) bekezdés első mondatában foglalt tilalom alól növényegészségügyi érdekből (amerikai szövőlepke, tűzelhalás fertőzés stb.) a Polgármester - kérelemre - felmentést adhat.

(7) Aki olyan tevékenységet folytat, amely erős szagártalmat vagy bűzt termel, az köteles olyan műszaki berendezést alkalmazni, amely ennek megszüntetésére szolgál.

(8) Aki olyan tevékenységet folytat, amely szúnyog vagy rovarok keletkezésével, szaporodásával jár, az köteles ezek megfelelő biológiai és vegyszeres irtásáról gondoskodni.

IV. Fejezet[9]

Zaj- és rezgésvédelem

8. § (1) A rendeletben szabályozott zaj- és rezgésvédelmi szabályok az alábbi tevékenységi csoportokra terjed ki:

  • a) a közterületi rendezvényekre,
  • b) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,

(2) Nem terjed ki a rendelet hatálya:

  • a) az önkormányzat által szervezett ünnepségek, rendezvények során, annak területén és időtartama alatt alkalmazott hangosításra,
  • b) vallási tevékenység végzésére,
  • c) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre.
  • d) közművek rendeltetésszerű használata, üzemelése, illetve hibaelhárítása,
  • e) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
  • f) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre.

8/A. §

Zaj- és rezgésvédelemmel kapcsolatos értelmező rendelkezések

E rendelet alkalmazásában:

(1) Kültéri berendezés: minden olyan kültéri felhasználásra szánt, a környezetbe zajt kibocsátó gép:

a) az olyan összekapcsolt alkatrészek és alkotóelemek együttese, amelyek közül legalább egy mozog, a megfelelő mozgató, vezérlő és energiaellátó szerkezettel együtt, és amelyeket valamely meghatározott felhasználás céljából kapcsoltak össze, így különösen valamely anyag feldolgozására, kezelésére, mozgatására vagy csomagolására,

b) az olyan gépek együttese, amelynek olyan az összeállítása és a vezérlése, hogy együttes egészként működjön ugyanazon cél érdekében,

c) 12 a gép funkcióját változtató cserélhető biztonsági berendezés, amelyet egy géppel, különböző gépek sorozatával vagy egy vontatóval történő, a kezelő általi összeszerelés céljából hoztak forgalomba, amennyiben az nem kizárólag alkatrész vagy szerszám;

és amely - tekintet nélkül a meghajtás módjára - önjáró vagy mozgatható; Különösen ilyen pld. fűnyíró, betonkeverő, motoros fűrész, flex stb.

(2) Hangerősítő, hangkeltő berendezés: bármilyen műszaki megoldású berendezés, amely hallható hangtartományba eső hanghullámokat bocsát ki,

(3) Különleges zajokozás: minden olyan tevékenység, amely szabadtéren valósul meg, hallgató hangtartományba eső hanghullámokat eredményez és ez a hangkibocsátás mások nyugalmát zavarhatja, de nem minősül hangosító berendezésnek. Különleges zajokozásnak minősülnek különösen a szabadtéri sport-, kulturális, szórakoztató, élőzenei rendezvények, bemutatók, térzenék, ünnepségek, riasztóberendezések.

(4) Kültéri felhasználás: kültéri berendezés, illetve szabadidős zaj- vagy rezgésforrás építményen kívüli használata illetve építményben történő használata is abban az esetben, ahol a hangátvitel nem eléggé tompított (pld. nyitott ablak mellett való használat) és ezért a zaj- vagy rezgésforrás hatásterületén élő lakosság nyugalmát zavarhatja;

(5) E rendelet alkalmazásában, egyebekben a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott fogalmakat kell alkalmazni.

(6) E rendelet szempontjából zajforrásnak minősül:

a) bármilyen hangszóró, műsorforrás, beleértve az élőzene, vagy élő műsor szolgáltatás is (hangerősítő eszközökkel vagy hangerősítő eszközök nélkül),

b) a szabadidő eltöltésére szolgáló tevékenységek (sport, kultúra, zene),

c) a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenységek.

8/B. §

Közterületi rendezvények során működő zajforrásokra vonatkozó szabályozás

(1) Pirotechnikai termékek szabadtéri felhasználása 23:00 óráig (Szilveszter, Újév napján 01:00 óráig) engedélyezett, alkalmanként legfeljebb 20 percig terjedő időtartamra.

(2) A hangerősítő, hangkibocsátó rendszert alkalmazó riasztó berendezésekkel történő indokolatlanul ismétlődő különleges zajokozás nem megengedett. A berendezések megfelelő műszaki állapotáról a tulajdonos mindenkor köteles gondoskodni.

(3) Mobil szabadtéri üzemeltetés esetén a figyelemfelkeltés, tájékoztatás, hirdetés, reklám célú tevékenység közterületen történő végzése, ehhez hangerősítő, hangkeltő berendezések alkalmazása

a) munkanapokon 8:00 óra és 20:00 óra között,

b) szombaton 9:00 óra és 18:00 óra között engedélyezett.

(4) Helyhez kötött hangerősítő berendezést alkalmazó, szabadtéri műsorszórás 10:00 óra és 22:00 óra között folytatható.

(5) Szabadtéri koncert – az önkormányzat által szervezett ünnepségek programjához kapcsolódó koncertek és engedélyezett rendezvények kivételével – 10:00 óra és 22:00 óra között tartható.

(6) Jelentős zajkibocsátással járó, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérő, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények csak 10:00 óra és 22:00 óra között engedélyezhetők.

(7) [10] A (4)-(6) bekezdésekben szabályozott időkorláttól való eltérést – kérelem alapján – a polgármester engedélyezheti. Az engedélykérelmet a szabadtéri műsor, koncert, valamint az alkalmi rendezvény szervezője a rendezvény megtartását megelőzően legalább 8 nappal köteles a Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtani.

(7a) [11] A (4)-(6) bekezdésben szabályozott időkorláttól való eltérésre a polgármester

a) hétköznapokon 24 óráig,

b) a hét első munkanapját megelőző napon 24 óráig,

c) pénteki és szombati napokon 02 óráig,

d) a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló miniszteri rendelet alapján a naptár szerinti munkarendtől való eltéréssel járó munkarend szerinti pihenőnapokon a (7a) bekezdés b) pontja szerint,

e) esküvői rendezvény esetén 06 óráig

adhat engedélyt.

(7b) [12] A (7) bekezdés szerinti kérelmező a zenés, táncos rendezvények működésének biztonságosabbá tételéről szóló 23/2011.(III.8.) Kormányrendelet előírásait köteles betartani.

(8) A képviselő-testület a jelentős zajkibocsátással járó, különleges zajokozást előidéző alkalmi rendezvények engedélyezését a polgármesterre ruházza át.

8/C. §

A magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő, zajkeltő tevékenységekre vonatkozó szabályozás

(1) Kertépítéssel és zöldfelület-fenntartással kapcsolatos, magánszemélyek háztartási igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:

a) munkanapokon 7:00 óra és 20:00 óra között,

b) szombaton 8:00 óra és 20:00 óra között,

(2) Lakóépületekben a lakás tisztántartására szolgáló a szokásosnál nagyobb zajhatással járó háztartási gépek, az épület, vagy építmény építésével, felújításával, helyreállításával kapcsolatos zajos szerszámok, berendezések használata az (1) bekezdésben meghatározott időszakokban engedélyezett.

8/D. §[13]

A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek

A jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek által tulajdonukat képező illetve az általuk használt ingatlan bármely nyitott helyiségében, illetve szabadtéri részében történő hangerősítő, hangkeltő berendezés használatára a 8/B. §-ában foglaltak az irányadóak.

a)[14]

b)[15]

8/E. §

Szórakozóhelyek működése, egyéb szolgáltatások nyújtása

(1) Szórakozóhelyek kerthelyiségében, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítmények bármely nyitott helyiségében, illetve nyitott ablakok és ajtó mellett zene-, illetve műsorszolgáltatás 10:00 óra és 22:00 óra között lehetséges.

(2) [16] 22:00 óra és 24:00 óra között szórakozóhelyeken, egyéb nem lakás céljára szolgáló létesítményekben zene, illetve műsorszolgáltatás csak zárt helyiségen belül, zárt ablakok és ajtó mellett és csak olyan hangerővel lehetséges, amely a környékbeli lakosság nyugalmát nem zavarja és arra a polgármester engedélyt adott.

(3) [17] Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott időkorláttól való eltérést – kérelem alapján – a polgármester engedélyezheti. Az engedélykérelmet a zene- és műsorszolgáltatás napját megelőzően legalább 8 nappal köteles a Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatalban benyújtani. Az időkorláttól való eltérés engedélyezésére a 8/B. § (7a) és (7b) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) [18] A képviselő-testület a (3) bekezdés szerinti zene- és műsorszolgáltatás engedélyezését a polgármesterre ruházza át.

8/F. §[19]

Magánszemélyek ház körüli szőlő- és növénytermeléssel kapcsolatos zajjal járó tevékenysége

(1) Szőlő- és növénytermeléssel kapcsolatos, magánszemélyek ház körüli igényeinek kielégítését szolgáló veszélyes mértékű zajjal járó tevékenység végezhető:

- hétfő – szombat 06:00 óra és 21:00 óra között

- vasárnap és ünnepnapokon 08.00 óra és 20.00 óra között

engedélyezett.

9. § (1) Zajkibocsátó berendezés működtetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha annak zajkibocsátása nem haladja meg a mindenkor hatályos környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló jogszabályban foglalt, a módosító tényezők figyelembevételével megállapított értéket, és megfelelő feltételek előírásával és megtartásával – üzemelési rend – biztosítható az, hogy a zajkibocsátás a helyi körülmények között még elfogadható zajterheléssel jár. Az engedélyezés során figyelembe kell venni az érintett területrészen lévő más zajkibocsátó berendezések zajkibocsátását is és ezek együttes zaja sem haladhatja meg az engedélyezett értéket.

(2) [20] Azt, aki zajkibocsátó berendezést nem a jelen rendeletben foglaltaknak megfelelően üzemeltet, a hatóság a tevékenység abbahagyására kötelezi. Azzal szemben, aki az engedélyező határozatban foglalt előírásokat nem teljesíti, a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 134. §-ának (1) bekezdésében meghatározott végrehajtási intézkedést kezdeményezi, és az esetlegesen szükségessé váló mérés költségeinek fizetésére kötelezi.

(3) Ha a zajkibocsátó berendezést ismételten az engedélyben foglaltakról eltérőn üzemeltetik, az engedélyt vissza kell vonni.

V. FEJEZET Zöldterületek védelme

10. § (1) A település közigazgatási területén zöldterületnek minősülnek a parkok, ligetek, sétányok, játszóterek, utcai fák és zöldsávok, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, parkosított torna- és játszóterek.

(2) Zöldterületnek tekintendő az a terület is, amelyen a fásítás vagy parkosítás munkáit már megkezdték.

11. § (1) A településen lévő zöldterületeket csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni. Tartózkodni kell a mások pihenésének, nyugalmának zavarását keltő magatartástól.

(2) Zöldterületeken tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése, tilos a fák, virágok és egyéb növények, a felszerelési tárgyak rongálása! A fák törzsére reklámtáblát (feliratot) elhelyezni tilos!

(3) Fát kivágni csak az erre vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával szabad. Közterületen a fakivágás engedélyezésével egyidejűleg minden esetben elő kell írni a fa pótlásának kötelezettségét is, fajta és mennyiség meghatározásával.

(4) Zöldterület felbontásához a Polgármesteri Hivatal kommunális feladatokat ellátó szerve engedélye szükséges. Aki a zöldterületet felbontja, a munkák megkezdése előtt köteles zöldterület igénybevételi díjat fizetni a mindenkori költségeknek megfelelően és azt helyreállítani.

12. § (1) Tilos a gondozott zöldterületek területén elhelyezett műtárgyakat elmozdítani, megrongálni, a zöldterületeken otthonos madarakat vagy egyéb állatokat pusztítani, zavarni, befogni, kínozni. Az állatok elpusztítója a mindenkor érvényes kártérítési jegyzék szerint köteles kártalanítást fizetni.

(2) A közterületeken elhelyezett szobrokra, emlékművekre felmászni, azokat rongálni, beszennyezni tilos! Tilos az emlékművek, szobrok környezetébe nem illő tárgyak elhelyezése is!

(3) Parkokban, zöldterületen sétálni csak a kijelölt utakon, sétányokon lehet.

(4) Zöldterületekre gépjárművel behajtani, azokon parkolni nem szabad.

(5) Tilos a zöldterületeket beszennyezni, környékükön szemetet elszórni!

13. § [21] A zöldterületek létesítéséről, fenntartásáról, kezeléséről és felügyeletéről az Önkormányzat a Városüzemeltető Nonprofit Kft. közreműködésével gondoskodik.

VI. FEJEZET A parlagfű elleni védekezés

14. § (1) A település területén az ingatlanok tulajdonosai, bérlői kötelesek a tulajdonukban, bérletükben lévő ingatlanokat a parlagfűtől folyamatosan mentesíteni.

(2) Az ingatlanokon található parlagfű gyomirtását a lehetséges eszközök (mechanikus, vegyszeres), illetve engedélyezett készítmények felhasználásával kell elvégezni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésekben foglalt kötelezettség teljesítésének elmaradása esetén a Polgármester határozattal kötelezi az érintetteket a parlagfű mentesítésre. Amennyiben a kötelezett a határozat kézhezvételétől számított 5 napon belül a mentesítést nem végzi el, úgy a Polgármestert a mentesítést a kötelezett költségére elvégezteti.

(4) A Polgármester határozata ellen a Képviselő-testülethez lehet fellebbezni.

VII. FEJEZET Az Önkormányzat környezetvédelmi alapja

15. § (1) Az Önkormányzat Képviselő-testülete környezetvédelmi alapot hoz létre (a továbbiakban: Alap).

(2) Az Alap létrehozásának célja, hogy hatékonyan segítse az Önkormányzat környezetvédelmi feladatainak ellátását:

  • a) a szükséges környezetvédelmi intézkedések végrehajtása,
  • b) a környezeti károk mérséklése,
  • c) a környezetkímélő tevékenységek, környezetbarát technológiák elterjedésének elősegítése,
  • d) zöldfelület gazdálkodás,
  • e) természeti értékek megóvása,
  • f) környezetvédelmi oktatás, nevelés területén.

16. § Az Alap bevételei:

  • a) a területi környezetvédelmi hatóság által az Önkormányzat illetékességi területén jogerősen kiszabott környezetvédelmi bírság összegének 30%-a,
  • b) a környezetterhelési díjak és igénybevételi járulékok külön törvényben meghatározott része,
  • c) az Önkormányzat bevételeinek környezetvédelmi célra az Alap támogatására elkülönített összege,
  • d) az Önkormányzat által kivetett természetvédelmi bírság,
  • e) a pályázatokon elnyert összegek,
  • f) egyéb, az alapot megillető bevételek.

17. § (1) Az Alapot kizárólag a település környezetvédelmi problémáinak megoldására lehet felhasználni. Bevételeit az alábbi célok megvalósítását szolgáló tevékenységek támogatására kell fordítani:

  • a) levegőtisztaság védelme (mérések, helyszíni vizsgálatok, közlekedési légszennyezés csökkentése stb.)
  • b) hulladékgazdálkodás, települési szilárd és veszélyes hulladékok kezelése,
  • c) védett természeti értékek megőrzése, eredeti állapotuk helyreállítása,
  • d) zaj- és rezgésvédelem,
  • e) zöldterületek védelme, fejlesztése, zöldfelület gazdálkodás, erdők védelme, allergén növények elleni védekezés,
  • f) élővizek védelme,
  • g) talajvédelem,
  • h) környezetvédelmi oktatás, környezetvédelmi célú szakmai programokon való részvétel,
  • i) környezetvédelmi információs rendszer működtetése fejlesztése,
  • j) csapadékvíz elvezetés, vízrendezés,
  • k) egyéb, a környezet védelmét elősegítő tevékenység.

(2) Az Alap bevételeiből kell fedezni a kezelésével járó költségeket.

18. § (1) Az alap bevételeiről, kiadásairól a Képviselő-testület évente a költségvetés, illetve a zárszámadás elfogadásával egyidejűleg rendelkezik.

(2) A Képviselő-testület a költségvetésről szóló rendeletében évente határozza meg a költségvetés részeként külön címen az Alap bevételi és kiadási tervszámait.

(3) Évente a zárszámadásról szóló rendeletében dönt az alap felhasználásának elfogadásáról, egyidejűleg jóváhagyja a Környezetvédelmi Alap maradványát.

(4) [22] A Képviselő-testület az Alap éves tervének jóváhagyását a Pénzügyi, Ügyrendi, Mezőgazdasági és Városfejlesztési Bizottságra (továbbiakban: Bizottság) ruházza át.

(5) A Polgármester minden évben felhasználási tervet készíttet - október 31-ig - az alapba ténylegesen befolyt bevételeknek az e rendeletben részletezett célok megvalósítását biztosító felhasználására.

(6) Az Alap-kezelés működési rendjéről és szervezetéről a vonatkozó jogszabályok (1992. évi XXXVIII. tv.) előírásainak figyelembevételével a Polgármester rendelkezik.

(7) Az Alapból a környezet közvetlen veszélyeztetésének elhárítására szolgáló beavatkozások költségeire az éves felhasználási tervben 10%-os tartalék alapot kell képezni.

19. § (1) Az Alapból támogatást:

  • a) az éves felhasználási terv, valamint
  • b) pályázat útján,

az e rendeletben előírt feltételek megléte esetén olyan természetes- és jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kaphat, aki (amely) az elnyert összegből az Önkormányzat közigazgatási területén végez a 16. § (1) bekezdésében meghatározott környezetvédelmi tevékenységet.

(2) Az Alap éves költségvetésének 20%-a fordítható pályázati célra.

20. § (1) Az Alapból nyújtandó támogatás nyilvános pályázat (továbbiakban: pályázat) útján nyerhető el. A pályázati feltételeket, az eljárás szabályait - a vonatkozó jogszabályok előírásainak figyelembevételével - a Polgármester írásbeli javaslatára a Bizottság határozza meg.

(2) Az Alaphoz csak induló, meg nem kezdett létesítménynél és olyan tevékenységgel lehet pályázni, amelyet a 17. § (1) bekezdés a.)-k.) pontjai tartalmaznak.

(3) A pályázat alapján elnyerhető pályázat formája visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő is lehet, amelyek együttesen is alkalmazhatók.

(4) A támogatás mértéke legfeljebb a tervezett költségek 30%-a lehet. A Bizottság kérésére be kell mutatni a fennmaradó saját rész hitelt érdemlő igazolását.

(5) A pályázat kiírásához, előírásainak meghatározásához - szükség szerint - független szakértő véleményét is be kell szerezni.

(6) A Bizottság határozata alapján a pályázat nyertesével szerződést kell kötni, amit a Bizottság elnöke ír alá, a Jegyző ellenjegyzésével.

21. § (1) A Bizottság a pályázati cél megvalósulását ellenőriztetni jogosult.

(2) Amennyiben a pályázati támogatásban részesülő a szerződésben meghatározott feltételeket önhibájából nem, vagy csak részben teljesíti, a támogatást részben vagy teljes egészében a Bizottság visszavonja.

(3) Visszavonás esetén a már igénybevett összeget a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított kamattal növelve köteles visszafizetni a támogatott.

22. § (1) Az Alap felhasználásáról a Bizottság elnöke a Képviselő-testület előtt évente a zárszámadásról szóló rendelettervezet tárgyalásával egyidejűleg köteles beszámolni.

(2) A beszámolót a lakosság számára is hozzáférhetőnek kell tenni.

VIII. FEJEZET Szabálysértési rendelkezések

23. §[23][24]

IX. FEJEZET Záró és hatályba léptető rendelkezések

24. § (1) A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben meghatározott módon.

(2) A rendelet szövegét meg kell küldeni a Tatay Sándor Közös Fenntartású Általános Iskola igazgatójának a tanulók tájékoztatása végett, továbbá az 1995. évi LIII. tv. 48. § (2) bekezdése alapján a szomszédos településeknek és a környezetvédelmi hatóságnak.

(3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelemről és a környezetvédelmi alapról szóló 12/2000. (V.12.) számú rendelet, valamint az azt módosító 25/2001. (XII.28.) és a 13/2002. (X.15.) számú rendeletek.

Jogharmonizációs záradék

25. § E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.