8/2010. (IX. 29.) önkormányzati rendelete

Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról

(Egységes szerkezetben a 12/2010.(XII15.),7/2011.(III.31.),24/2015.(X.01.),6/2016.(III.09.), 30/2016.(XII.01.), 18/2017.(VIII.31.), 19/2017.(VIII.31.), 20/2018.(XI.08.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzata az 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 7.§ (3) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján és a 9.§ (2) bekezdésben biztosított véleményezési jogkörében eljáró lakosság, szervezetek, érdek-képviseleti szervek, települési önkormányzati szervek, államigazgatási szervek véleményének kikérésével, a 6.§ (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el.

ELSŐ RÉSZ

Általános rendelkezések

1. Fejezet

Általános előírások

1. Az előírások alkalmazása

1.§

Jelen rendelet hatálya Badacsonytomaj Város közigazgatási területére terjed ki.

A rendelet tárgyi hatálya

2.§

1. ^[1] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.

(2) ^[2] Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

a) 1. melléklet:

aa) az SZT/A/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv,

ab) az SZT/B/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv;

b) 2. melléklet: az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek.

2. A szabályozás elemei

3.§

1. Az alkalmazott kötelező szabályozási elemek:

1. tervezett szabályozási vonal
2. belterület határa
3. építési övezet / övezet határa
4. telekre vonatkozó: építési övezet határa, építési övezet jele, építési hely, építési vonal, övezeti előírások, kialakítható legkisebb teleknagyság, minimális telekszélesség, legnagyobb építménymagasság, maximális beépítettség, beépítési mód, zöldfelületek legkisebb mértéke és a zöldfelületek kialakítására vonatkozó előírások, és a beépítettség környezeti feltételei.
5. beültetési kötelezettségű terület határa.

2. Irányadó szabályozási elemek: irányadó szabályzási vonal, ajánlott irányadó telekhatár, megszüntető jel, út, gyalogút.
3. Az irányadó szabályozási elemek előírásaitól az építéshatósági engedélyezés során az egyéb előírások betartása mellett el lehet térni.
4. A kötelező szabályozási elemek csak a szabályozási terv módosításával változtathatók meg.

2. Fejezet

Az építés általános előírásai

3. Az építési engedélyezés általános szabályai

4.§

1. A beépíthetőségre vonatkozó szabályoktól eltérően beépített telken lévő épület az épület méretétől függetlenül felújítható. Az épület elbontása esetén új épület az övezetre vonatkozó sajátos előírások betartása mellett építhető.
2. A telekalakítási eljárásban, út- és közműlétesítmények kialakítása, nyomvonaluk módosítása során el lehet térni az adott övezetre előírt minimális telekméret értékektől a tervlapon szabályozott feltételekkel.
3. Új épület építésére építési engedély csak a szabályozási tervnek megfelelően kialakított telekre adható.
4. Epítési engedélyhez nem kötött építmények elhelyezésénél is be kell tartani az övezetre vonatkozó előírásokat, az elhelyezésüknél csak az építési helyen belül lehet telepíteni, kivéve közműépítmények. Ideiglenes szerkezet csak a településléptékéhez igazodó mérettel, igényes kivitellel, illeszkedő színnel és legfeljebb 60 napig állítható fel. Fóliasátor, üvegház csak háztartást kiszolgáló mérettel helyezhető el hátsókertben, ill. ingatlan takart részén, amennyiben az ténylegesen nem jelenik meg a tájképben (figyelembe véve a rálátásokat, hegy felőli nézetet is).

4. Külterület és belterület

5.§

1. A belterületi határ tervezett változását a szabályozási terv tartalmazza, mely több ütemben is végrehajtásra kerülhet.
2. A tervezett belterületi határ, mivel a belterületbe vonást ütemezetten is meg lehet valósítani, ütemenként legalább egy azonos területegységet, szabályozási vonallal és/vagy területegység határvonallal határolt területeket, a meglévő belterülethez kapcsolódóan lehet belterületbe vonni.

5. Közterület alakításra vonatkozó általános szabályok

6. §

1. ^[3]
2. ^[4]

j)

k)  

l)

3. ^[5]
4. Lakóterületen, településközpont vegyes és üdülőterület építési övezetben, az épületeken, közterületeken és közterületről látható magánterületeken elhelyezhető reklámok, hirdetések, cégérek elhelyezésével szembeni elvárások:

1. Közterületről látható magánterületen az 1,0 m²-es nagyságot meghaladó reklámhordozó szerkezet nem helyezhető el.
2. Magánterületről közterület fölé beálló reklámhordozó csak az ingatlanon lévő létesítmény cégére, lógója lehet, maximum 1,0 m²-es.
3. Hirdetési- és reklámcélú szerkezetet, reklámberendezést - a saját célú cégér, cégtábla, cégfelirat kivételével - elhelyezni nem lehet.
4. Fényreklám kialakítására vonatkozó előírások:

da)   a reklámok csak alacsony fényintenzitásúak lehetnek,

db) nem alakítható ki villogó effektussal, valamint

dc)   a lakások rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja.

5. Az épületeken elhelyezhető cégérek, cégtáblák és cégfeliratok szerkezeteinek, felülete rikító színű, káprázást okozó, valamint fényvisszaverő kialakítású nem lehet, az összképben zavaró hatás nem engedhető meg.
6. A0-ás (841x1189 mm) és az ezt meghaladó ívméretű óriásplakát nem helyezhető el.
7. ^[6]
8. Plakát, falragasz az épületek közterületi homlokzatain nem helyezhető el.

MÁSODIK RÉSZ

Terület felhasználás

7.§

1. A település területe építési szempontból

1. beépítésre szánt területekre
2. beépítésre nem szánt területekre tagozódik.

2. A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

1. ^{[7] [8]} beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint lehetnek:

2. ^[9]beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:

3. Fejezet

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK

6. A lakóterületek általános előírásai

8. §

1. A lakóövezetekben az üzemanyagtöltő állomás kivételével az OTÉK 13. § és 14.§ -ban felsorolt rendeltetésű épületek helyezhetők el.
2. A fő és mellék rendeltetésű funkciók csak egy épülettömegben helyezhetők el. Az egy épülettömegen kívül kizárólag támfalba süllyesztett támfalgarázs építhető.
3. Nyeles telek csak úttól elzárt belső fekvésű meglévő telek esetében alakítható ki abban az esetben, ha a feltárandó és a visszamaradó terület megfelel az övezeti, és egyéb jogszabályi előírásoknak.
4. Az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve az Lfk-ü és Lfk-ö építési övezeteket, amely építési övezetekben a minimális zöldfelületi arány 60%.
5. A szükséges parkolási igényt telken belül kell biztosítani. Amennyiben a kialakult állapot miatt ez nem lehetséges, akkor az önkormányzat parkolási rendeletében foglaltak szerint kell a parkolás lehetőségét biztosítani.
6. Az épületek csak szimmetrikus nyeregtetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 38°-nál alacsonyabb és 47°-nál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép héjalás alkalmazható. Nem alkalmazható a fémlemez és táblás lemezfedés, kivéve a hagyományos álló korcos lemezfedést. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható. Hagyományos régi betoncserép és nád alkalmazható. Bitumenes zsindelyfedés csak a palafedés kijavítására használható.
7. A lakóterületen a lakással egybeépített borászati, kereskedelmi, vendéglátó és szolgáltató rendeltetésű építmények egy építészeti egységben helyezhetők el úgy, hogy külső megjelenésében lakóépület összhatását keltsék, az övezetre előírt beépítési előírások betartásával.
8. A fő rendeltetésű épület tömegét az egyéb rendeltetésű épületek tömege nem haladhatja meg.
9. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények csak az állattartásra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok betartása mellett építhetők.

10. ^[10] A lakóövezetekben építhető kerítésekre vonatkozó előírások:

1. A lakóövezet telkeit a helyben kialakult (3-3 szomszédos telket vizsgálva) anyag és formavilágú és színben a tájba     illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.
2. A badacsonytomaji „Ófaluban”, azaz az Lfk-v övezetekben tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 180 cm magasságot.

Épített kerítés legfeljebb 180 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó támfalat. A kerítés anyaga természetes anyagokból legyen: kő, tégla, fa, sövény.

11. A kerítések kialakításánál:

1. egyéb kerítés magassága nem haladhatja meg a 160 cm-t, amelyből a tömör lábazat legfeljebb 60 cm lehet, a lábazat fölött legalább 50% áttörtséggel a környezetéhez illeszkedő színnel létesíthető.

b) élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, legfeljebb 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

12.  ^[11]
13.  Látszó (szerelt) fém kémény nem engedélyezhető.
14. ^[12] Föld feletti kialakítású gáztartály nem létesíthető.
15. A telek zöldfelületének kialakítása honos növényzettel történjen.
16. Lakó területeken és településközpont vegyes területeken az alábbi gazdasági tevékenység céljára építmény nem építhető, ill. a meglévő épület átalakítása, vagy használati mód változtatása nem engedélyezhető (TEAOR nyilvántarás szerint):

1.  Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, kivéve: növénytermelés, kertészet
2.  Élelmiszer-, italgyártás
3.  Fafeldolgozás, fonott áru gyártása, kivéve: Parafa-, fonott áru gyártása
4.  Fémfeldolgozási termék gyártása
5.  Közúti jármű gyártása
6.  Egyéb jármű gyártása
7.  Bútorgyártás
8.  Jármű-, üzemanyag-kereskedelem
9.  Nagykereskedelem

17.  A lakóterületen építhető melléképítmények:

1.  közmű-becsatlakozási műtárgy,
2.  közműpótló műtárgy (záportározó),
3.  hulladéktartály-tároló (legfeljebb 2,0 m belmagassággal),
4.  kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m mélységgel),
5.  kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szökőkút, pihenés és játék céljára szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1,0 m-nél magasabbra nem emelkedő, lefedés nélküli terasz),
6.  kerti víz-és fürdőmedence, napkollektor,
7.  kerti épített tűzrakóhely,
8.  kerti lugas,
9.  háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, j) komposztáló,

k) kerti szabadlépcső és lejtő,

l)   antenna, zászlótartó oszlop (max. 6,0 m magasságig), m) lábakon álló kerti tető (max. 20 m² vízszintes vetületű).

18. A felsorolt melléképítmények - a kerti építmények, és kerti szabadlépcső kivételével - oldalhatárra nem telepíthetők, több melléképítmény létesítése esetén, azok tömbösített elhelyezésére kell törekedni.
19. Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.
20. A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.
21. Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.
22. Az előkertben kerti építmények közül a lábakon álló kerti tető, a melléképítmények közül a kerti építmény, közmű-becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy (esővízgyűjtő ciszterna) és kerítéssel egybeépített hulladéktartály-tároló helyezhető el.

23. A lábakon álló kerti tető az előkertben, csak a közterülethatártól mért 5 m távolságon túl helyezhető el, valamint oldal- és hátsókertben telekhatárra nem telepíthető.
24. Az övezet telkein legfeljebb 1 db 1,0 m2-t meg nem haladó cég-, cím- és reklámtábla helyezhető el.
25. Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.
26. Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 33.§ (8) figyelembe vétele mellett.

 Kialakult falusias lakóterületek (Lfk)

9.§

(1)^{[13],[14],[15]} A Lfk. jelű övezetekben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

Jelmagyarázat:

O: oldalhatáron álló beépítés: Meglévő beépítettség esetén az oldalkert legkisebb mérete a kialakult állapotnak megfelelő, de minimum 3 m lehet.

K: kialakult beépítettség esetén az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva). Kialakult állapotban, a maximumot meghaladó, meglévő beépítés esetén az előírt zöldfelület a túlépítettség mértékével csökkenthető.

** a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(2)^[16] Az Lf-k-v (kialakult falusias lakó „öregfalu” vegyes beépítésű) építési övezetben:

1. a kialakítható legnagyobb teleknagyság 1200 m2.
2. beépítetlen telken az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 7,0 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik.
3. az előkert az illeszkedés alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) határozandó meg, az oldalkert a telepítési távolság által előírt mértékben.
4. a 6,00 m-es hátsókert kialakítása 25 m-nél kisebb mélységű telkeknél nem kötelező, de értéke minimum a tényleges építménymagasság fele.

új épület építése esetén a környezetben kialakult állapothoz (3-3 szomszédos telket vizsgálva) kell igazodni. Az épületeket tagoltan kel megformázni. A Nagykörút mentén környezetbe illesztett látványterv készítendő. Az épületek építészeti kialakításánál a helyben kialakult, falusias, kisléptékű épületstruktúrához kell illeszkedni.

(3)^[17] Az Lfk-ü és az Lfk-ü* (kialakult falusias lakó üdülőövezet jellegű beépítésű) építési övezetben:

1. az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 9 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik,
2. az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 5 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) egyedileg kell megállapítani,
3. valamennyi tervezett épület csak egy épülettömegben helyezhető el, kivéve a terepbe süllyesztett garázst, amely külön is elhelyezhető,
4. az épületek földszinti padlószintje az épület mellett kialakított legalacsonyabb terep szintje felett legfeljebb120 cm-rel lehet.
5. Az övezetben hétvégi házas üdülőépület építése is engedélyezhető.

(4)   Az Lfk-ö (kialakult falusias lakó - Badacsonyörs) építési övezetben:

1. az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg,
2. az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 10 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján egyedileg kell megállapítani,
3. kerítés csak áttört, legfeljebb 160 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó támfalat.

Falusias lakóterületek (Lf)

10.§

1. ^[18],[19] Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázat szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

O:    oldalhatáros beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó;

Sz:   szabadon álló beépítés;

K:    kialakult állapothoz illeszkedve

*      a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

2. Az Lf-1 falusias lakó építési övezetben (meglévő szabályos badacsonytomaji telkek):

1.  Új telek összevonással alakítható ki,
2.  előkert illeszkedve ill. szabályozási terv szerint,
3.  oldal- és hátsókert építési jogszabályok szerint.

3. Az Lf-2 falusias lakó építési övezetben (új badacsonytomaji és badacsonyörsi telkek):

1.  előkert szabályozási terv szerint,
2.  oldal- és hátsókert építési jogszabályok szerint.

4. Az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg.

Kertvárosias lakóterület (Lke)

11.§

1. ^[20],[21] Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

SZ: szabadonálló beépítés;

O:    oldalhatáron álló beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó), I: ikresen csatlakozó beépítés;

CS: Csoportos beépítés;

Z:    Zártsorú beépítés;

*      az OTÉK 111.§ (2) bekezdése alapján

**    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

Az övezetben az előkertek a szabályozási tervlapon jelöltek szerint valósíthatóak meg. Ahol a tervlapon erre vonatkozó jelölés nem található, ott az előkertet a kialakult állapotokhoz igazodóan az illeszkedés szabályai alapján kell kijelölni.

(3) ^[22],[23]

(4) ^[24],[25]

(5)   Az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 8 métert nem haladhatja meg.

7. Vegyes területek

Településközpont vegyes terület (Vt)

12.§

1. A településközpont vegyes övezetben (Vt) az OTÉK 16.§ (2) bekezdése szerinti építmények elhelyezésére szolgál. Kivéve parkolóház, üzemanyagtöltő. Kivéve a Vt-2* övezet, amelyben az OTÉK 16.§ (3) bekezdése szerinti építmények is elhelyezhetők.
2. ^{[26],[27],[28]} A Vt építési övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:                                                                                                                         

K: kialakult, illeszkedés alapján;

Sz: szabadon álló beépítés;

O: oldalhatáron álló beépítés

(3)^[29] A Vt övezetekben érvényes általános előírások:

1. az övezetekben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
2. az övezetekben új épületet a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel kell kialakítani.
3. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
4. ^[30] Az épületek magastetővel létesíthetők, kivétel Vt-6, Vt-2* és Vt-9-es övezetben (csak támogató településképi vélemény birtokában). A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge (magastető esetén) 32° - 45°. (A Vt-k övezetben a kialakult hajlásszög az irányadó.)
5. Tetőhéjazat nem lehet fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedést), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.
6. ^[31]
7. ^[32]

(4)   A településközponti vegyes övezetben telkeit a helyben kialakult anyag és formavilágú kerítéssel lehet bekeríteni. Tömör kerítés csak max. 140 cm magas lehet, a helyben szokásos rakott kőből készülhet és csak az illeszkedés szabályai alapján adható engedély olyan lakóterületen, ahol ilyenek szokás szerint már épültek. Deszkakerítés csak természetes ill. hagyományos színű, fa megjelenésű lehet és max. 160 cm magas, valamint legalább 20 % áttörtségű, maximum 60 cm tömör lábazattal. Egyéb kerítés max. 160 cm magas lehet max. 60 cm magas tömör lábazattal és fölötte min. 50% áttörtséggel a környezetéhez illeszkedő színnel. Kivételt a meglevő kő támfalak képezhetnek. Élősövény esetében sövénybe húzott sima dróthuzal is alkalmazható. Belső kerítésnek élősövény, drótfonat vagy léckerítés alkalmazható, max. 20 cm-es tömör lábazattal. Látszó beton, zsalukő nem alkalmazható.

5. A településközpont vegyes övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. Az egyes telkek területének legalább 40 %-át zöldfelületként kell kialakítani, kivéve a Vt-1 és Vt-6 övezetet, ahol legalább 20 %, valamint a Vt-3, ahol legalább 10% zöldfelületet kell kialakítani.
2. ^[33]
3. A parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.
4. A Vt-2 övezetben a „kötelezően természetközeli zöldfelületként megtartandó terület”- ként jelölt területeken:

da)   a területek hasznosítása az élőhelyi adottságok és meglevő természetes növényzet megőrzésével történhet,

db) fásítás honos fajokkal történhet,

dc)   a természetes terep nem változtatható meg,

dd) burkolt felület nem alakítható ki.

de)   Árok, vízfolyás természetközeli módon megőrzendő, kísérő fásszárú növényzetével, nem burkolt medrével.

6. A Vt-2 övezetben az ún. településkapu területén épület tagolt homlokzattal alakítható ki, az egybefüggő taolatlan homlokzatrész szélessége legfeljebb 22 m lehet.

7. A Vt-6 övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) főgépítészi tervtanács előtt kötelezően meg kell tárgyalni.
8. A Vt-7 övezetben kizárólagosan kereskedelmi célú hasznosítás engedélyezhető, szállásférőhelyek száma nem növelhető. Az övezet telkén a gyalogos átközlekedés biztosítandó.
9. A Vt-8 övezetben az épület padlószintje földbontással a természetes terepszint fölé legfeljebb 1 m-re emelkedhet, oromfalnál csak bazaltkő használható.
10. A Vt-k övezetben:

1. meglévő épület elbontása esetén az új épület csak az elbontott épület nagyságával megegyező lehet, az övezeti előírások betartása mellett.
2.  az előkertet az illeszkedés szabályai szerint kell megállapítani,
3. ^[34]
4. ^[35]
5. új telek nem alakítható ki, összevonni legfeljebb két telket lehet, úgy hogy a kialakításra kerülő teleknagysága ne haladja meg az övezetben előírt kialakítható telek minimális teleknagyságának két és félszeresét.

11. A Vt-10 építési övezetben az alábbi előírások tartandók be:
12. Az építési övezetben az oktatás, szálláshely-szolgáltatás, konferencia, vendéglátás, kultúra funkciói számára szolgáló épületek, építmények helyezhetők el.
13. Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.
14. Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.
15. A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.
16. Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.

(17)^[36] A Vt-9 építési övezetben az alábbi előírások tartandók be:

1. Az építési övezetben szálláshely-szolgáltatás, kereskedelem, vendéglátás, sport, rekreáció, funkciói számára szolgáló épületek, építmények, valamint a terület üzemeltetéséhez szükséges szolgálati lakás funkciója helyezhető el.
2. A Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül, ill. a szabályozási tervlapon „építési telken belüli védőterület”-ként jelölt területen belül épületek nem helyezhetők el.
3. A terület és környezete átszellőzése, valamint a táji karakter megőrzése érdekében az övezetben elhelyezésre kerülő épület tömegét tagoltan kell kialakítani, a következők szerint:

ca)   a 7 m-nél magasabb homlokzatmagasság feletti épületrészt tagoltan kell kialakítani úgy, hogy a 71. sz. országos főút felé, valamint a Balaton partvonal felé néző egybefüggő épülettömeg 30 m-nél szélesebb ne legyen,

cb)   a legnagyobb homlokzatmagasság 12 m lehet,

cc)   a legnagyobb gerincmagasság 14,5 m lehet.

4. A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.
5. Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet.
6. Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.
7. ^[37]

Központi vegyes terület (Vk)

13.§

1. A központi vegyes terület (Vk) építési övezetben az OTÉK 17.§ (2) bekezdése 1-5. és 7. pontjai szerinti épületek helyezhetők el. A tulajdonos, használó számára szolgáló lakás az épületen, építményen belül a szintterület legfeljebb 30%-ának mértékéig alakítható ki, valamint irodaépület (OTÉK 111.§ (2) bek. alapján) helyezhetők el.
2. ^[38],[39] A Vk építési övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

SZ: szabadon álló beépítés

*    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(3)   Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények nem helyezhetők el.

(4)   Új épület fő tömege csak magastetővel, ahol a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 45 foknál meredekebb nem lehet. Égetett agyagcserép illetve ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás alkalmazható, kivéve a mellékfunkciójú épület, vagy meglévő megtartható épület alacsony hajlású ill. laposteteje. Nem alkalmazható a fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve az alacsony hajlású ill. lapostetőt és kivéve a hagyományos álló korcos lemezfedést. Az épületeken csak épített kémény helyezhető el, szerelt kémény nem létesíthető.

(5)   A (4) bekezdésben felsorolt építményekben, épületekben a tulajdonosnak vagy használónak életvitelszerű ott tartózkodására alkalmas lakás kialakítása az épületen, építményen belül a szintterület 30 %-ának mértékéig történhet.

(6)   Az övezetben parkolóház és üzemanyag tároló építésére engedély nem adható.

(7)   Központi vegyes övezetben új létesítmény engedélyezése során a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének legalább 40%-át zöldfelületként kell kialakítani
2. a telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep- cserje- és lombkoronaszint együttesen), vagy kétszintű (gyep- és cserjeszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani.

(8)   A Vk övezet általános előírásai:

1. az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
2. az övezetben csak egyedi tervezésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.
3. kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkő, Badacsonyőrs területén vöröskő használatával.
4. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
5. ^[40]

ea)    

eb)  

(9)   Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

(10) Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.

(11) A parabolaantennák takart, ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.

8. Üdülőterület

14.§

1. ^[41] A közigazgatási területen meglévő és tervezett üdülőterület – az építési jogszabályok területfelhasználási kategóriáját figyelembe véve – üdülőházas üdülőterületi besorolásba tartozik, amely elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.
2. ^[42] Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Az üdülőházas területen a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.

3. Állattartás céljára szolgáló épületek, építmények az övezetben nem helyezhetők el.
4. Az épületek ebben az övezetben csak magastetővel létesíthetők. A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 40°-nál alacsonyabb, 45°-nál meredekebb nem lehet, kivéve az Üü övezetben, ahol a tetőhajlás minimuma 30°. Égetett agyagcserép, ill. ahhoz színben és formában alkalmazkodó egyéb héjalás, ill. nádfedés alkalmazható. Nem alkalmazható a bitumenes zsindely, fémlemez, és táblás lemezfedés, kivéve a hagyományos álló korcos lemezfedés. A hagyományos szürke palafedés csak a meglévők pótlására és annak folytatásaként alkalmazható.
5. Az üdülőterületek övezetei általános előírásai az alábbiak:

1. az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
2.  az övezetben csak egyedi tervezésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek
3.  megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.
4.  kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkő, Badacsonyörs területén vöröskő használatával.
5. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület nem létesíthető,
6. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
7. ^[43]
8. Helyiséget tartalmazó új építmény engedélyezési (bejelentési) tervdokumentációjának részeként kertépítészeti terv készítendő. Kertépítészeti tervben megítélhetőnek kell lennie:

ha)   a meglévő növényzet jellegének és állapotának, különösen a tervezett létesítmények által érintett 10 cm, vagy annál nagyobb törzsátmérőjű faállománynak;

hb) a telekre előírt legkisebb zöldfelületi arányra, a zöldfelületek kialakítására (például többszintű növényállomány telepítésének kötelezettsége), a zöldfelületek ökológiai szerepére vonatkozó előírások betartása, különösen a burkolt és zöldfelülettel fedett felületek telken belüli nagysága, a tervezett növényzet telken belüli elhelyezkedése és a növényállomány jellege (lombos fa, örökzöld, térhatároló cserje, cserje, talajtakaró, évelő, gyep stb.);

6. Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.
7. Napkollektor elhelyezése elsődlegesen a kert települési szempontból takart részén lehetséges, (terepen). Épületre kivételesen, látványnak kevésbé kitett tetőfelületen, megtervezett esztétikus formában helyezhető, a tájképi megjelenés vizsgálata alapján.
8. A parabolaantennák takart ill. esztétikus elhelyezés mellet telepíthetők.
9. Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 31.§ (8) figyelembe vétele mellett.
10. Lábakon álló kerti tető, az épülethez csatlakozóan, azzal építészeti egységben és esztétikus lefedéssel készíthető.

Üdülőházas üdülőterület (Üü)

15.§

(1) ^[44],[45]Az üdülőházas építési övezet (Üü) építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

Sz:       szabadon álló beépítés

*          a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(2)   Az övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a telek szélétől legalább 5 m,
2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől legalább 5 m,
3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől legalább 6 m.

3. Üdülőházas üdülőterületen a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének legalább 50 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani,
2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep­cserje- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani,
3. az egyes telkeken a kötelező zöldfelület egy részét a telekhatárok  mentén  egybefüggően  kell kialakítani. A telekhatárok mentén  legalább 3 méter széles, többszintű növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sáv létesítendő.

ca)   zöldfelületek kialakítása, növénytelepítés során legalább 80% arányban honos növényfajokat kell telepíteni,

cb)   a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő.

Hétvégi házas terület (Üh)

16.§ ^[46]

9. Gazdasági terület - kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület

17.§

Kereskedelmi szolgáltató terület (Gksz)

1. ^[47],[48] Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

K:           kialakult, illeszkedés alapján (meglévő épületek felújíthatóak, átépíthetőek);

*             technológiai torony, tartály, terményszárító magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.

**           a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

2. ^[49]A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen gazdasági tevékenység számára nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, borászattal, szőlő- és gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos pincekomplexum, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások, szálláshely-szolgáltató vendégház, iroda helyiségek helyezhetők el.
3. ^[50]A Gksz-1-2-3 építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi
4. Az övezetben az építési helyet legalább 10 méteres elő-, és hátsókert, valamint 5 méteres oldalkert megtartásával kell meghatározni, kivéve a Gksz-k övezetet, ahol az építési hely a kialakult állapotokhoz igazodó lehet. Amennyiben a gazdasági övezet részletes előírása, technológiai okból, az építménymagasságra vonatkozóan eltérést enged, abban az esetben az építményt a telekhatártól legalább az építmény magasságával megegyező távolságra kell elhelyezni.
5. A „Gksz-2” jelű, meglévő ún. „Riza-pusztai” gazdasági területen az építés, valamint a bővítés feltétele a tartályok, építmények és az épületek növényzettel való takarása.
6. A övezetben az ingatlanok min. 40%-a zöldfelületként alakítandó ki. Ezen belül a Gksz övezetek tömbhatárainak szélein legalább 10 méter széles és legalább 3 szintű takarónövényzet alakítandó ki, amennyiben a szabályozási tervlapon más jelölés nem található. A szabályozási terven jelölt takarófásítások fasor és cserjesáv telepítésével készüljenek.
7. A Gksz-k övezetben telekmegosztás nem végezhető, kivéve közműlétesítmények és út létesítésére.
8. A Gksz övezet általános előírásai az alábbiak:

1. az övezetben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell,
2. az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép, nád vagy igényes megjelenésű és barna vagy antracit színű fémlemezfedésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel,
3. a tető hajlásszöge a látványvédelem érdekében 15^o-ig csökkenthető,
4. kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs területén vöröskővel,
5. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,
6. ^[51]

fa)  

fb)  

9. Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.

10. Különleges területek

Beépítésre szánt különleges terület

18.§

1. Különleges területnek minősül a turisztikai fejlesztési terület, a strandok és kempingek területe, a hajókikötő és a leendő kompkikötő, a köztemetők területei, valamint a volt szennyvízülepítő területe.
2. ^[52]A „K-te” jelű temető területen csak a temetkezéshez kapcsolódó és az azt kiszolgáló épületek és építmények, létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, urnahelyek), valamint közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, utak és növényzet helyezhetők el.
3.  ^[53] 
4. Terepszint alatti beépítés a terepszint felett meghatározott építési helyen belül történhet. A terepszint alatti beépítettség mértéke, az építési övezetben meghatározott terepszint feletti beépítettség maximális értékét legfeljebb további 10%-kal haladhatja meg.
5. ^[54]Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

SZ:   szabadonálló

K:    kialakult

*      Harangtorony, kápolna építése esetén az építménymagasság: 6,0 m lehet

**    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

Különleges terület - Strandok területe (K-str)

19.§

1. A strandok területén az alábbi kiszolgáló létesítmények helyezhetők el:

1. fogadó épület, öltöző, vizesblokk, raktárak, stb.
2. vízi sport építményei,
3. pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.
4. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei,
5. a terület fenntartásához szükséges épület.

2. ^[55],[56]Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

SZ: szabadonálló;

K:    kialakult

*      a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(3)   Az övezetben az építési hely határvonalai :

a) a Balaton partvonalától 30 m-es távolságon  belül épület nem létesíthető,

b) a többi telekhatártól 5 m-re, kivéve a meglévő kialakult épületeket és a 71 sz. út felőli telekhatárt, ahonnan 3 m-re.

(4)   Az övezetben elhelyezhető épületek kialakításának előírásai az alábbiak:

a) az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép, nád vagy igényes megjelenésű és barna vagy antracit színű fémlemezfedésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.

2. a tető hajlásszöge a látványvédelem érdekében 25^o-ig csökkenthető.
3. kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs területén vöröskővel.
4. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,
5. ^[57]
6. Az övezetben mind a Balaton felöli, mind a település felöli látványvédelem szempontjából hagyományos beépítéshez illeszkedő épülettömeg, szín, anyag építészeti megoldású épület helyezhető el.

6. Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább H-ét legalább kétszintű (gyep- és lombkoronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja,
2. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fa telepítendő,
3. az aktív zöldfelület számításnál a zöldfelület mértékébe a gyepes sportpálya 100 % mértékig, a gyephézagos burkolat közül a gyepráccsal fedett és gyepesített terület 50 % mértékig egyszintű növényzetként beszámítható. Egyéb gyephézagos burkolat (pl. gyephézagos betonburkolat) a kötelező legkisebb zöldfelület számításnál nem vehető figyelembe.

Különleges terület - Vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő területe (K-ki)^[58]

20.§

1. A hajó és leendő kompkikötő területén a kikötő kiszolgálásához, üzemeltetéséhez szükséges épület, építmény, továbbá a terület fenntartásához és a turizmus kiszolgálásához szükséges épületek, építmények helyezhetők el.
2. ^[59],[60] Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Jelmagyarázat:     

K:    kialakult;

SZ: szabadon álló

*      a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(3) Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve a szabályozási terven jelölt be nem építhető parti sávot.

4. A kikötő kialakításánál, épület, építmények, reklámhordozók létesítésénél maximálisan kiemelten kezelendő a látványvédelem. Épület, építmény a település karakteréhez igazodó tömeggel, anyaghasználattal, forma megoldással létesíthető.
5. Ideiglenes létesítmények, szerelt jellegű építmények az övezetben nem létesíthetők.

Különleges terület - Kempingek (K-kmp)

21. §

1. Az övezetbe kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási ill. egészségügyi intézmények épületei és építményei helyezhetők el.
2. ^[61],[62] Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

K:    kialakult meglévő telek, tovább nem osztható;

SZ: szabadon álló.

*     a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

Az épület legmagasabb pontja 9,0 m lehet.

3. Az övezetben az építési hely határvonalai:

1. építési határvonal az előkertben: a 71. sz úttól min. 5m,
2. építési határvonal az oldalkertben: a telek szélétől legalább 5 m,
3. építési határvonal a hátsókertben: a telek szélétől legalább 10 m.

4. Az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül, ill. a szabályozási tervlapon jelölt területen épületek nem helyezhetők el.
5. A 4 gépjárműállásnál nagyobb parkolók telken belül is kizárólag fásítva alakíthatók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fát kell telepíteni.
6. Az övezet területén a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek területének legalább 70 %-át zöldfelületként kell megtartani, ill. kialakítani.
2. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább felét háromszintű (gyep-, cserje- és lomb koronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani. Kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a telkek zöldfelülettel fedett részének legfeljebb felét boríthatja.
3. a telekhatárok közúttal határos oldala mentén legalább 3 m széles, többszintű honos növényzetből (fasor alatta cserjesávval) álló zöldfelületi sávot kell létesíteni.
4. zöldfelületek kialakítása során legalább 75% arányban honos növényfajokat kell telepíteni,

(7)   Az övezetben elhelyezhető épületek kialakításának általános előírásai az alábbiak:

1. az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép vagy nádfedésű, igényes megjelenésű épületek létesíthetők, a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal és színezéssel.
2. Kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs településrész területén vöröskővel.
3. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető,
4.  ^[63]
5. A Balaton partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetők el.
6. A terület és környezete átszellőzése, valamint a táji karakter megőrzése érdekében az övezetben elhelyezésre kerülő épület tömegét tagoltan kell kialakítani, a következők szerint:

fa)   a 7 m-nél magasabb homlokzatmagasság feletti épületrészt tagoltan kell kialakítani úgy, hogy a 71. sz. országos főút felé, valamint a Balaton partvonal felé néző egybefüggő épülettömeg 30 m-nél szélesebb ne legyen,

fb)   a legnagyobb homlokzatmagasság 12 m lehet,

fc)   a legnagyobb gerincmagasság 14,5 m lehet.

7. A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.
8. Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet.
9. Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.

22. §

^[64]Különleges terület - Turisztikai fejlesztési terület (K-tuk, K-bt)

(1)^{[65],[66],[67]} Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

SZ: szabadon álló;

K:    kialakult.

**    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(2)^[68] A K-tuk turisztikai, fejlesztési övezetben elhelyezhető létesítmények: az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, borturizmus, vendéglátás, borfeldolgozás építményei.

(3)^[69],[70] A K-tuk és K-tuk* turisztikai fejlesztési övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) tömbösítetten nem lehet kialakítani: egy épület legnagyobb beépített területe max. 500 m2 lehet. A legnagyobb homlokzatmagasság max. 9,0 m lehet. A tető kialakítás jellemzően magastetős lehet, a tetőhajlás 45°-nál több nem lehet. A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedés), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.

(4)^[71] Az előírt zöldfelület minimum 80% -ban szőlő kell legyen.

(5)^[72] Nyitott vízmedencét, vízfelületet úgy kell kialakítani, hogy a látványvédelemi szempontok megtartása érdekében növényzettel, telepítéssel takart legyen.

7. ^[73] A K-bt különleges borturisztikai övezetben kizárólag a borturizmushoz kötődő - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a bortárolás és borfeldolgozás - funkciók helyezhetők el. A 099/2 és /5 hrsz-ú ingatlanokon csak a telek 80%-án megtartott és művelt szőlő esetén megengedett az építés.
8. ^[74] A K-bt területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell. Az új épületek 33- 45° közötti tetőhajlással, magastetővel tervezendők, cserép vagy nádfedéssel, a helyi borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az övezetben max. 6,60 m lehet.
9. ^[75] Terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki. A terepszint alatti építmény 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.
10. ^[76] Közművesítettség mértéke: teljes.

Különleges terület - Felső Kolónia terület (K-fko)

23.§

1. A K-fko Felső Kolónia terület övezetében új épület nem létesíthető.
2. ^[77]
3. ^[78] Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

K:    kialakult

*      a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

Különleges terület - Sportterület (Ksp)

24.§

1.  A különleges sportterület Ksp a pihenés, szabadidő eltöltés, testedzés céljára szolgáló terület.
2. ^[79]Az Ksp-1 övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

1. sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda
2. sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.
3. pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya stb.
4. a terület fenntartásához szükséges épület,
5. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei

3. ^[80],[81]Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Jelmagyarázat:

SZ: szabadon álló

**    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(4) ^[82] A Ksp övezetben

1. az építési hely határvonalai: szabályozási terv szerint és
2. építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól legalább 5 m és
3. építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól legalább 6 m.

(5) ^[83] Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek

(6)^[84] Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(7)   Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.

(8)   Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.

(9)   Az övezetben a zöldfelületek kialakítására az alábbi előírások vonatkoznak:

1. az egyes telkek zöldfelülettel borított részének legalább 1/6-át háromszintű (gyep-, cserje- és lomb koronaszint együttesen) növényzet alkalmazásával kell kialakítani, kizárólag egyszintű növényzet (gyep) a zöldfelülettel fedett terület legfeljebb felét boríthatja.
2. a parkolók telken belül is fásítva alakítandók ki: 4 parkolóhelyenként 1 db, legalább kétszer iskolázott fát kell telepíteni.
3. a zöldfelület kialakítása során honos növényfajok telepíthetők.

4. Fejezet

Beépítésre nem szánt területek

11. Közlekedési területek és létesítmények

25.§

1. A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak az OTÉK szerint meghatározott, közlekedést szolgáló területek.
2. ^[85] Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és a Szabályozási terven feltüntetett szabályozási szélességek megtartásával szabad.
3. A közlekedési területek építési (szabályozási) szélességén belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közművek létesítményei és berendezései helyezhetők el, valamint utcafásítás telepíthető.
4. ^[86]
5. A település közútjai közül az országos utak önálló övezeteket alkotnak. Övezeti jelük: KÖu
6. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása:

1. 71 sz. Lepsény-Fenékpuszta II. rendű főút                    külterületen:    K.IV.A.

                                                                                                    belterületen:     B.IV.b B

2. 7341 sz. Badacsonytomaj-Badacsonytördemic összekötőút (Római út)   B.VI.d B
3. 7344 sz. összekötőút (Káptalantóti út), és 7316 sz. összekötőút, kiemelt jelentőségű mellékút (József A. út és Kisörsi út)                                                       külterületen:     K.V.A.

                                                                                                    belterületen:     B.V.c B

4. 73143 sz. Badacsonytomaj bekötőút (Fő u.)                  külterületen:    K.VI.B.

                                                                                                    belterületen:     B.VI.c D

e) helyi kiszolgáló utak                                                    külterületen:     K.VI.

belterületen:   B.VI.d D

f) önálló kerékpárutak                                                     külterületen:     K.VII.

belterületen:   B.VII.

g) önálló gyalogutak                                                        külterületen:     K.VIII.

belterületen:   B.VIII.

7. Az országos utak külterületi szakasza melletti védőtávolság van. A védőtávolság az úttengelytől számított 50-50 méter; a 71 sz. II. rendű főút vonatkozásában 100-100 méter. Az országos vasútvonal mellett a szélső vágánytól számított 50-50 méteres védőtávolságot kell figyelembe venni.
8. Az egyéb (nem országos) külterületi utak, mező- és erdőgazdasági utak mellett kerítést, támfalat ill. bármilyen építményt a tengelytől számított legalább 6-6 méter távolságra kell elhelyezni. Támfal esetén a terepadottságok függvényében indokolt esetben az építési hatóság ettől eltérhet. Mező- és erdőgazdasági területen kerítés nem építhető, kivéve ha a részletes övezeti előírások a kerítés építést az egyes övezetben megengedik.
9. Badacsonytomaj központjától északkeletre, a Kisörsi út keleti szakaszára déli irányból kikötő, a HÉSz 5. mellékletét képező Szabályozási terven "A" jelű út területének kialakítása, szélesítése ütemezetten is megvalósítható. Az út melletti Lke-1 terület kiszolgálása első ütemben megoldható az út nyugati, 8 m széles területsávjának kialakításával, ezen sávon belül kell a gépjármű közlekedésre alkalmas útburkolatot és a nyugati oldali járdát kiépíteni, a vízelvezetést és az Lke-1 terület közműveinek elhelyezését megoldani.
10. Az „A” jelű út régészeti lelőhellyel érintett szakasza a régészeti lelőhely állapotát megőrző feltöltésen valósulhat meg.
11. A létesítmények parkolását, árufeltöltését az építési jogszabályok (OTÉK) előírásainak megfelelően telken belül kell megoldani. Amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag megoldhatatlan, vagy aránytalanul nagy nehézségekkel járna, a saját telken kívüli parkolás helyi parkolási rendelet alapján engedélyezhető.
12. A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.
13. Közút megszűntetésére - a szabályozási tervlapon jelölteken túl - abban az esetben kerülhet sor, ha a közút megszüntetése telekegyesítési célt szolgál és megszűntetése után a közúttal érintkező ingatlanok megközelítése másik közútról vagy közúthoz csatlakozó magánútról megoldottá válik.
14. A közút és vasút szintbeni keresztezésénél a magasabb szintű jogszabályban meghatározott rálátási háromszög területén belül az út és vasút szintjétől számított 50 cm- nél magasabb építményt elhelyezni, 50 cm-nél magasabbra növényzetet ültetni tilos.
15. ^[87] A Szabályozási tervlapon, a 71 sz. főút és a vasút területén „szintben elválasztott gyalogos átkelés” számára mérnöki műtárgy építhető.

12. Zöldterületek (Z)

26.§

(1)   Zöldterület a szabályozási terven „Z”jellel szabályozott növényzettel fedett közterület.

(2)   Zöldterületen a pihenést, szabadidő eltöltést és testedzést, valamint a zöldfelületek fenntartásához szükséges legfeljebb 4,5 m építménymagasságú épülrt helyezhető el.

(3) ^[88],[89] Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Jelmagyarázat:

** a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

4. ^[90]A Z* övezetben rendezvényekhez szükséges esztétikus megjelenésű egységes képet mutató ideiglenes építmények max. 60 napig elhelyezhetők az övezetben előírt legnagyobb beépítési %-on felül, de legfeljebb 3%os beépítettséggel történhet.
5.  ^[91]
6. A zöldterületen fák kivágása csak közérdekből és akkor engedélyezhető, ha azt a fák egészségi állapota, balesetveszély elhárítása, vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik és pótlásukról gondoskodnak.
7.  A vízparton létesítendő új zöldterületeken a parti sétányt a természet közeli jelleg megőrzésével (visszaállításával) kell kialakítani.
8. A Z-ke (kegyeleti park) övezetében épület nem helyezhető el.

(9)^[92] Badacsonyörs területén, a Vt-9 övezet keleti és a déli oldalán fekvő „Z-1” zöldterület övezetében a strandolás funkciót magába foglaló épületek, építmények elhelyezhetők,        4 % legnagyobb beépíthetőség és 4,5 építménymagasság mellett, az alábbi előírások betartása mellett:

a)     A látványvédelem kiemelten kezelendő, vizsgálandó.

b)    Kőanyag használata helyi típusú vörös kővel történhet,

c)     Ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény nem létesíthető.

d)    a Balaton partvonaltól számított 30 m parti sávban épület nem helyezhető el.

e)     A strandterületen a vízhezjutás lehetőségének megteremtése a nádasok védelmének biztosítása mellett történhet.

(10)^[93] A Z* övezetben az építési tevékenység csak koncentráltan és a jogi partvonaltól 30 m túl történhet.

13. Erdőterület (E)

           27.§

1. A rendelet hatálya alá tartozó területeken található erdők elsődleges rendeltetésük szerint védelmi (védett) rendeltetésű erdőterületeknek (Ev) minősülnek.
2. A védelmi rendeltetésű erdőterületeken épület nem helyezhető el és mesterséges felületek sem létesíthetők, kivéve a védett ill. fokozottan védett erdő kezelésének megfelelő építményeket (mint pl. forrásfoglalás, meglevő szakrális helyhez kapcsolódó műalkotás, szoborfülke, emlékhely).
3. A kiemelt jelentőségű, különleges, természetvédelmi erdőterületeken bánya nem nyitható és az erdő rendeltetését (természetvédelem, tájképvédelem, gyalogos turisztikai funkció stb.) figyelembevevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.
4. ^[94]Az Mk-4* jelű kertgazdasági területen lévő, a szabályozási terven jelölt „erdő művelés megtartandó” alrészleteken az erdő művelés megtartandó.

14. Mezőgazdasági területek

Mezőgazdasági területek általános előírásai (M)

28.§

(1)A mezőgazadasági területeken a tájkarakter, a termelési adottságok és hagyományok, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, valamint a mezőgazdasági és településrendezési szempontok figyelembevételével az alábbi terület-felhasználás engedélyezhető:

1. általános mezőgazdasági terület (Má)
2. kertes mezőgazdasági terület (Mk)

(2) ^[95]A mezőgazdasági területen az I. osztályú szőlőkataszterek kivételével hatósági engedéllyel és a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben (a természeti, ökológiai adottságok erősítése esetén) erdő, gyep létesíthető a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén és előírásai szerint.

(3)   Az általános mezdőgazdasági terület besorolásba az-Má-1, Má-2, Má-3, Má-4, Má-5, Má-6-árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület tartozik, ahol- ha az adott övezeti előírás és az állattartás, bortároláshora vonatkozó jogszabályok nem tiltják- az állattartáshoz és a szőlőfeldolgozáshoz, bortároláshoz kapcsolódó építmények építhetők.

(4)   Mezőgazdasági területen kerítés csak a szőlő- és gyümölcsültetvények védelme érdekében mélyzöld vagy horganyzott színű fonatos kivitelezéssel, minden esetben növényzettel kísérve, ill. elsődlegesen szőlőkordonnal, sövénnyel, növényzettel megoldott lehatárolás.Az állattartás céljára szolgáló mezőgazdasági területen kerítés létesítése külön engedéllyel, villanypásztorral történhet. Telken belül nem létesíthető kerítés az Má területen létesülő épületcsoport lehatárolása kivételével.

5. A történeti tájként jelölt területeken új épület építésének feltétele, hogy a környezettel való összhangot bemutató látványterv is készüljön.
6. A mezőgazdasági területen meglévő, a hivatalos alaptérképen feltüntetett épületek, romok a művelési ágnak megfelelő ingatlanhasználat esetén az épülettömeg növelése nélkül felújíthatók.
7. Mezőgazdasági területen elhelyezhető épületek, építmények előírásai az alábbiak:

1. Mezőgazdasági területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
2. Mezőgazdasági területen csak egyedi tervezésű, 38- 48^o közötti tetőhajlással magastetős, cserép vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi - borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az Mk-2, 3, 4, 5 kertes övezetben max. 5,60 m lehet, lakóépület szélessége az Mk-3 övezetben max. 6,60 m lehet.
3. terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki.
4. kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel, Badacsonyörs területén vöröskővel.
5. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,
6. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
7. az épületek mellett honos növényzet, gyümölcsfák telepítendők,
8. ^[96]

8. Hegyoldali területeken a történeti beépítéshez igazodó léptékű, valamint lejtőirányú főtömegű és gerincű épületek helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 31.§ (8) figyelembe vétele mellett.

Kertes mezőgazdasági terület (Mk)

29.§

1. A kertes mezőgazdasági területen (Mk): részben a kisüzemi jellegű termelés vagy saját ellátást szolgáló kertészkedés és az aktív szabadidő eltöltését biztosító kertészeti tevékenység (szőlő-, gyümölcsművelés) végezhető.
2. A kertes mezőgazdasági területen (Mk) a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények, valamint a borturizmust szolgáló épületek helyezhetők el.
3. Hegyoldali területeken épületek lejtőirányú főtömeggel helyezhetők el, terepszintre ültetéssel, a HÉSz 33.§ (8) figyelembe vétele mellett.
4. Az Mk-1 - kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani. A szőlőművelés táj-, valamint telekhasználat a szakhatóság, vagy hegyközség általi igazolandó.
2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 5000 m²,
3. a beépítés mértéke legfeljebb 2%,
4. a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m²,
5. az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető be, amely azonban nem haladhatja meg a 200 m² -t,
6. ^[97] a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
7. az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás
8. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,
9. kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

j)   a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

5. Az Mk-2 - kertes mezőgazdasági területen legalább 3000 m2-re összevont vagy már kialakult és legalább 14 m széles telken helyezhető el épület, az alábbi feltétetekkel:

1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m²,
3. a beépítés mértéke legfeljebb 2%,
4. a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 90 m²,
5. az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető be, amely azonban nem haladhatja meg a 120 m² -t,
6. a beépíthető telek legkisebb szélessége 14 m,
7. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 3 méterre helyezhetők el.
8.  ^[98]
9. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,

j)   kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

6. Az Mk-2 - kertes mezőgazdasági területen telekalakítás abban az esetben történhet, ha a telekösszevonás az ún. nadrágszíj jelleg megszűntetésére irányul. Az összevonás során legalább 3000 m2-es és legalább 14 m széles telkek alakítandók ki
7. Az Mk-3 - kertes mezőgazdasági területen épület az alábbi feltételekkel helyezhető el:

1. legalább 3000 m² területű 80% arányban szőlővel és/vagy gyümölcsössel művelt ingatlanon lakófunkciójú épület is elhelyezhető, amennyiben a szennyvízkezelés az illetékes hatóság által elfogadott módon megoldott.
2. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
3. a beépíthető földszinti hasznos alapterület legfeljebb 150 m²,
4. építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m
5. az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el,
6. a területet I. osztályú szőlőkataszteri területen legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
7. az épület terepszint alatti része legfeljebb 3% mértékig építhető be, amely azonban nem haladhatja meg a 120 m² -t,
8. a beépíthető telek legkisebb szélessége 20 m,
9. ^[99] a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő, magastetős épületek létesíthetők.

j)   az építés feltétele a tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás

k) a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el,

l)   kerítés sövénykerítés, vagy szőlőkordon lehet, továbbá a sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető.

8. Az Mk-4 - (badacsonyörsi) kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,
3. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
4. a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m², a terepszint alatt legfeljebb 3%, legfeljebb azonban 200 m²,
5. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,
6. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
7.  ^[100]
8. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el.
9. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,
10. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(8A)^[101] Az Mk-4* jelű kertes mezőgazdasági területen en építés az alábbi feltételek mellett történhet:

1. az ingatlannak a szabályozási terven erdőműveléssel megtartandó jelzéssel ellátott része fölötti terület 80%-át szőlőműveléssel kell hasznosítani, melynek meglétét hegybírónak kell igazolni.
2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,
3. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
4. d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a      terepszint alatt legfeljebb 4%, a hasznos alapterület max. 200 m2,
5. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,
6. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
7. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül építmény nem helyezhető el.
8. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is         engedélyezhető,
9. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges. Külön kell figyelni a     látványvédelemre.

(8B)^[102]Az Mk-4** kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
2. a kialakult telkek tovább nem oszthatók,
3. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
4. a beépíthető terület földszinti hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a terepszint alatt legfeljebb 6%,
5. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 4,5 métert, a homlokzatmagasság a 6,0 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
6. az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás,
7. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül építmény nem helyezhető el.
8. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is         engedélyezhető,
9. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

9. Az Mk-5- kertes mezőgazadasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

a)  a területet legalább 80 %-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,

b) jelen HÉSZ hatálybalépésekor meglévő és a terven ábrázoltingatlanok tovább nem oszthatók,

c)  a beépítés mértéke legfeljebb 2 %

d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a terepszint alatt legfeljebb 3 %, legfeljebb azonban 200 m2,

e) a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,

f) ^[103]A kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti   hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5       métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el, az ingatlan látványban nem kitett részén,

g) ^[104]

h) a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 6-6 méteren belül építmény nem helyezhető el.

i)   kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is engedélyezhető,

j)   a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

(10) Az Mk-6 - kertes mezőgazdasági övezetben az ingatlanok tovább nem oszthatók. Telkenként a megadott építési sávba csak egy épület helyezhető el az Mk-1 övezetre előírt épületekre vonatkozó szabályok alapján és kizárólag művelt szőlő és/vagy gyümölcsös esetén.

(11)^[105]

(12)^[106] Az Mk-Ar - kertes mezőgazdasági arborétum („Folly Arborétum”) területén az arborétum fenntartásához, a tulajdonos és az alkalmazottak ott lakását és vendéglátást szolgáló – nem szállás jellegű – épületek építhetők, tájba illő, a szőlőhegyi építészet elemeit felhasználva.

1. az övezet legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg,
2. építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m

13. Az Mk-Ar* arborétum fejlesztési területen épület nem helyezhető el.

(14) ^[107] Az Mk-fbtk - kertes mezőgazdasági felső borturizmus központ övezetben kizárólag a kialakult állapotnak megfelelő beépítettség maradhat. A teleknagyság és ezzel összefüggésben a beépített terület nagysága a szabályozási terv szerinti közterületi (út) korrekció kialakítás kapcsán változhat. E mellett egy új épület kizárólag a kötött pályás közlekedési eszköz működéséhez helyezhető el, a látványvédelem kiemelt vizsgálatával.

(15) ^[108],[109]Az Mk-bv övezet telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat   a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Jelmagyarázat:

**     a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

1.  Az övezetben a kötelező szőlőművelés megtartandó, új épület csak a telek 80%-án       művelt szőlő esetén helyezhető el. Egy telken egy épület létesíthető.
2. ^[110]Az övezetben épület építésének feltétele – az épületek tájba illesztése céljából – látványterv, településképi támogató vélemény birtokában lehetséges.
3. ^[111] A 998/1 hrsz-ú telek vonatkozásában a külön jogszabályban előírt szőlőművelési kötelezettség alól a közlekedési eszköz megépítése érdekében felmentés adható. Ezen a telken a közlekedési eszköz működéséhez szükséges épület(ek), építmények helyezhetők el, a technológiához szükséges minimális építménymagassággal.
4. Az övezetben a sikló engedélyezése valamennyi csatlakozó létesítményével együtt hatásvizsgálat köteles.
5. Az övezetei általános előírásai az alábbiak:
6. ^[112] Az övezetben terepszint alatt a megengedett beépített terület 3 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépíthető terület nagyságát.
7.  az övezetben csak egyedi tervezésű, magastetős, cserép- vagy nádfedésű épületek létesíthetők, a helyi - borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel.
8. kőanyag használata helyi típusú kővel történhet: Badacsonytomaj és Badacsony területén bazaltkővel.
9. ideiglenes, ill. szerelt jelleget mutató épület, tájidegen építmény (kerti pavilon, fürdőmedence) nem létesíthető,

j)   a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,

k) ^[113]

Általános mezőgazdasági területek (Má)

30.§

1. Az általános mezőgazdasági területbe az árutermelő mezőgazdasági termelésre alkalmas szőlő- és szántóterületek, valamint a nagykiterjedésű, elsődlegesen természetvédelmi rendeltetésű gyep, nádas területek tartoznak.
2. Az Má-1 - általános mezőgazdasági szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen - kizárólag szőlőművelés esetén - a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épület az alábbi feltételek mellett helyezhető el:

1. a területnek legalább 2 ha nagyságúnak és legalább 80%-ban szőlővel hasznosítottnak kell lenni,
2. a beépítés mértéke legfeljebb 1%,
3. a földfelszínen építhető alapterület legfeljebb 300 m², a terepszint alatti beépítés legfeljebb 2% lehet,
4. az építménymagasság legfeljebb 4,5 méter lehet,
5. ^[114] a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján készülhet. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

3. Az Má-2- általános mezőgazdasági szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen –kizárólag szőlőművelés esetén -–a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust is szolgáló  az alábbi feltételek mellett helyezhető el:

1. a beépíthető terület nagysága legalább 2 ha. Ha az építtetőnek a badacsonyi borvidéken lévő,igazoltan szőlőműveléssel hasznosított ingatlanainak összterülete az 5 ha-t meghaladja,akkor a beépíthető legkisebb terület nagysága 4000 m2.
2. a beépítés mértéke 2 ha-nál nagyobb terület esetén 1 %, legalább 4000 m2 esetén 10%,
3. a földfelszínen létesíthető alapterület 2 ha-nál nagyobb terület esetén 1 %, de legfeljebb 500 m2, legalább 4000 m2 területnagyság esetén legfeljebb 300 m2.

A terepszint alatti beépítés 2 ha-nál nagyobb területen legfeljebb 2%, a legalább 4000 m² területnagyság esetén legfeljebb 5%.

4. a szennyvízcsatornára való rákötés lehetőségét igazolni kell,
5. ^[115] az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az építés során kizárólag a szőlőhegyi tájba illő, a hagyományos Balaton-felvidéki szőlőhegyi építészeti elemeket           felhasználó épületek építhetők. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési      anyagok és építészeti stílus csak támogató településképi vélemény alapján             lehetséges.
6. Az övezetben további telekosztás csak közmű és út céljából engedélyezhető.

(4) ^[116]Az Má-2* általános mezőgazdasági övezetben csak a 2 ha-nál nagyobb, és legalább 80%-ban szőlővel hasznosított területű ingatlan építhető be max. 3%-os beépítettséggel, a föld alatt földdel borítottan plusz 2%-os beépítettséggel. A legnagyobb építménymagasság: 5,5m.

       A telek nem osztható.

       A fejlesztés (bővítés) csak a meglévő műemlék épület egyidejű felújításával történhet.

(5)   Az Má-3 - általános mezőgazdasági övezet területén a kialakult beépítés megtartható, új épület és építmény kizárólag földdel borítottan építhető. A földborítás az eredeti terepszinthez képest maximálisan 1 métert emelkedhet ki. Kizárólag szőlészeti célra, kizárólag szőlőművelésű területen a partfalba süllyesztetten a látványvédelem kiemelt kezelésével szőlőtakarású bazaltkő homlokzatú földdel fedett pince építhető. A beépíthető terület nagysága 2 ha a szőlőkataszter I. osztályba tartozó területeken. Azon kívüli területen gyep, nádas művelés engedélyezhető.

A meglévő épületek bővítése egyszeri alkalommal - legfeljebb nettó 25 m²-rel - engedélyezhető. A terepszint alatti beépítés a HÉSz 36.§ (2) bek. szerint alakítható ki.

6. Az Má-4 - általános mezőgazdasági övezet a szőlőkataszterbe nem sorolt szőlő, gyümölcsös és gyepművelési ágba tartozó és ténylegesen erre a célra is hasznosított területeken építés az alábbi feltételek mellett történhet:

1. a beépíthető legkisebb területnagyság szőlőművelés esetén legalább 4 ha, gyümölcsös esetén legalább 5 ha, gyepművelés esetén legalább 5 ha,
2. az épület vagy építmény adott művelési ág fenntartásához szükséges gazdasági épületek, valamint a borturizmust vagy a bérlovaglás vendégeit kiszolgáló létesítmény céljára alakítható ki,
3. a beépítettség mértéke szőlőművelés esetén legfeljebb 1%, gyümölcs és gyepművelés esetén legfeljebb 0,5%,
4. a beépített földfelszíni alapterület a 400 m²-t, a terepszint alatti beépítés a 3%-ot nem haladhatja meg.
5. az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet,
6. az épület elhelyezését, kialakítását; lovas célú használat esetén, elvi engedéllyel kell meghatározni.

(7)   Az Má-5 általános mezőgazdasági (badacsonyörsi) szőlőkataszter I. osztályú mezőgazdasági területen-kizárólag szőlőművelés esetén –a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és a borturizmust szolgáló épület építhető, az alábbi feltételek mellett:

a) építeni legalább 2 ha nagyságú és legalább 80 %-ban szőlővel hasznosított területre lehet,

b) a beépítés mértéke legfeljebb 1 %

c) a földfelszínen építhető alapterület legfeljebb 300 m2, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 2 % lehet

d)  az építménymagassság legfeljebb 4,5 m lehet

(8)   Az Má-b általános belterületi mezőgazdasági övezetben épület, építmény nem építhető, erdő jellegű vagy zöldfelület jellegű kert létesíthető.

(9)   Az általános mezőgazdasági területen létesített vadvédelmi kerítést sövénnyel, növényzettel el kell takarni.

15. Vízgazdálkodási Terület (V)

                     31.§

1. A vízgazdálkodási területen a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással, valamint a természetvédelemmel kapcsolatos építmények helyezhetők el.
2. Az ún. jogi partvonaltól számított 50 m széles védősávban építmény nem helyezhető el.
3. Vízgazdálkodási területbe a Balaton és a kisvízfolyások medre és partja, valamint a vízbeszerzési területek tartoznak.
4. A vízgazdálkodási területek az alábbi övezetekre tagozódnak:

1. állóvizek medre és partja (V-1),
2. vízfolyások medre és partja (V-2),
3. vízbeszerzési területek (V-3).

5. A Balaton partvonalától mért 30 m-es területsávban épületek nem létesíthetők. A tómederbe létesítmények, műtárgyak a hatályos jogszabályi előírások, valamint a part rehabilitációs terv előírásai alapján a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóság engedélyei alapján helyezhetők el.
6. A vízfolyások parti sávja a partélektől számítva 6-6 m terület, amin belül kizárólag gyep művelési ágú terület alakítható ki, valamint a meglevő természetes fás-bokros növényzet megőrzendő. A parti sávban épületek nem létesíthetők.
7. A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízügyi jogszabályoknak megfelelő és a vízügyi hatóság által engedélyezett létesítmények helyezhetők el.
8. A vízfolyások, állóvizek mentén partrendezési munkálatok a vízügyi hatóság engedélye alapján létesíthetők.
9. A telekrendezési eljárás során az önálló helyrajzi számon szereplő árok rendeltetésű ingatlanoknak az önálló alrészletként történő kialakítását és ingatlan-nyilvántartási feltüntetését biztosítani kell.

31/A.§^[117],[118]

Különleges beépítésre nem szánt terület

(1)^[119] A Kbt* különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet. Az övezetben a borturizmushoz kötődő funkciók helyezhetők el: vendéglátás, borkóstolás, szálláshely szolgáltatás valamint bortárolás, szőlőfeldolgozás és értékesítés létesítményei, valamint min. 1,2 ha-os ingatlan esetén lakófunkciót tartalmazó építmény is elhelyezhető, mely a teljes hasznos alapterület 20%-át nem haladhatja meg.

(2)   Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

SZ: szabadon álló;

K:    kialakult

**    a kialakítható/beépíthető teleknagyság oszlopban amennyiben csak egy szám szerepel, akkor az a kialakítható minimális teleknagyságot jelöli, a beépíthető minimális telekterületre nincs előírás

(3)   Az övezetben az oldalkert minimum 3,0 m. Épületet elhelyezni a 013-as hrsz.-ú közút tengelyétől minimum 50 m-re, az övezet nyugati határától 0109/4-es hrsz.-ú tengelyétől számítva min 14,0 m-re lehet.

(4)   Az építési tevékenység feltétele, hogy az övezetben lévő ingatlanokon legalább 80 %-án megtartott (telepített) és művelt szőlő legyen.

1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani;
2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2;
3. a beépítés mértéke legfeljebb 5%;
4. a beépíthető terület terepszint alatt legfeljebb 6%;
5. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;
6. az a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 5,0 métert, a homlokzatmagasság a 7,0 métert nem haladhatja meg;
7. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.

16.  Közművesítés, közműlétesítmények

32.§

1. A közműhálózatokat és egyéb közműlétesítményeket közterületen, vagy közmű-üzemeltető területén belül kell elhelyezni. Ha ez bármely okból nem oldható meg, úgy a létesítés feltételeként a szolgalmi jogi megállapodást és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését elő kell írni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Magánterületen vezetett közművezetékek közműkezelők általi megközelítését a tulajdonosnak biztosítani kell.
2.  Az ivóvíz előállítására, kezelésére, tárolására, továbbítására és szétosztására szolgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység folytatható. A települési csapadékvizet nyílt árokhálózatban vagy zárt csapadékvíz csatornahálózatban vagy külterületen lévő vápásan kialakított utak burkolataival kell levezetni.
3. A gazdasági, ipari területről - ideértve a lakóterületen engedélyezett ipari tevékenységet is - a szennyvíznek a közcsatornára való bevezetése előtt, amennyiben az előírt szennyezettségi határértéket meghaladja, szükség szerint az előtisztítását el kell végezni.
4. A magas talajvízállású településrészeken terepszint alatti építkezéseknél a víz áramlását, a talaj - és rétegvizek vezetését biztosítani kell.
5. A mértékadó tűzoltóvíz szükségletet a hatályos jogszabályokban történt előírások szerint a hálózaton biztosítani kell.
6. Új utak kialakítása esetén a tűzoltó gépjárművek felállási helyét biztosítani kell úgy, hogy a tűzoltógépjárművek mellett legalább egy forgalmi sáv szabadon maradjon.
7. 20 db és annál több gépkocsi befogadására alkalmas parkolókat kiemelt szegéllyel és vízzáró burkolattal kell kivitelezni. Ilyen parkoló építése esetén a kiemelt szegélyen kívül hordalék és olajfogó műtárgyat is kell létesíteni.
8. Új villamos-energia hálózat létesítése, esetén a vezetéket földkábelbe, vagy alépítménybe helyezve, föld alatt vezetve kell megépíteni.
9. Gázvezeték megépítését úgy kell elvégezni, hogy a gázvezeték épület homlokzatán, közterületről látszó módon nem létesíthető.
10. Új távközlési, hírközlési, kábel Tv stb. hálózat építésekor vagy meglévő rekonstrukciója esetén földkábelbe vagy alépítménybe helyezett föld alatt kell a vezetéket megépíteni.
11. ^[120]
12. Meglévő szennyvízátemelő védőtávolságában elhelyezésre kerülő beépítésnél a zaj- és szagvédelemről gondoskodni kell.          Megfelelő szagtalanítóval kivitelezett szennyvízátemelő műtárgy 20 m-es, szagtalanító nélkül 150 m-es védőtávolság biztosítását igényli. A védőtávolságon belül lakó-, szálláshely-, üdülő funkció nem helyezhető el, élelmiszer és gyógyszer alapanyag nem termelhető és nem állítható elő, élelmiszer és gyógyszer nem gyártható, nem csomagolható, nem raktározható és nem forgalmazható.

HARMADIK RÉSZ

Védelem

5. Fejezet

17. Az épített és természeti környezet védelme

33.§

1. A település egésze –Badacsonyörs településrész belterülete egy részének kivételével – a Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett területe. A védett és fokozottan védett területek kezelése az ágazati jogszabályok és a természetvédelmi kezelési tervben foglaltak szerint végezhető.

(2) ^[121]A meglévő természeti és táji értékek megváltoztatását eredményező jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, a természetes terep megbontása, feltöltése, a vízháztartás megváltoztatása, vízfelület létesítése, a természetes növényzet kivágása, a területhasználat és művelési ág megváltoztatása, külterületi terepszint alatti beépítés) a természetvédelmi hatóság engedélye és a nemzeti park kezelési terve szerint végezhetők.

(3)   A település külterületén az új közműhálózatok csak terepszint alatt helyezhetők el.

(4)   A HÉSz 6. mellékletben foglalt egyedi tájértékek megőrzését; felújításuk esetén egyedi karakterük védelmét biztosítani kell.

(5)   A látványvédelem (kilátás és rálátás) kérdéseit kiemelten kell kezelni a település egészén.

(6)   A vízfolyások mellett és a Balaton vízparti sávjának létesítményei, valamint a parti sétány kiépítése és használata során a vízparti természetes vegetáció és nádas megőrzését biztosítani kell.

7. ^[122]
8. A természetes terepszintet egy tagban:

1. 5 % feletti lejtős terep esetén, legfeljebb 1,5 m magasságig,
2. 5 % alatti lejtős terep esetén, legfeljebb 0,5 m magasságig lehet megváltoztatni, kivéve a K-tuk* építési övezetben.

9. ^[123]A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

Terepszint alatti építés csak ott lehetséges, ahol egyébéként is lehet építeni.

10. ^[124]A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni, társított funkcióként. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy nem helyezhető el
11. ^[125]Az előkertben kerti tető nem létesíthető.

33/A. §. ^[126]

Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

A település védett természeti értékeinek és a tájkarakter megőrzésének szempontjait minden építéssel, tájhasználat változtatással járó tevékenység során figyelembe kell venni.

Régészeti, történeti településszerkezet és műemlékvédelem, település arculatának védelme, alakítása

34.§

1. A műemléki környezet (az Országos Műemlékjegyzékben megfogalmazott lehatárolás pontosítása) a szabályozási terv szerint - MK - lehatárolással jelölt terület.
2. A szabályozási terven lehatárolt műemléki környezeti területen a kulturális örökség védelméről szóló törvényben és annak végrehajtási rendeletében foglaltak szerint kell gondoskodni.
3.  ^[127]
4. A településképi szempontból jelentős védelemre javasolt épületek, településszerkezetek felsorolását a jelen rendelet 1. melléklete tartalmazza, melyek védettségi feltételeit önálló helyi rendeletbe kell foglalni azok feltételeinek megteremtése után.
5. ^[128]
6. ^[129]
7. ^[130]
8. ^[131]
9. ^[132]

A település műemléki védelem alatt álló épületei

 35. §

1.  ^[133]
2.  ^[134]
3. Műemléki védelem alatt álló épületeket a HéSZ 1. melléklete, valamint az 5. melléklet Szabályozási terv tartalmazza.
4. Az országos jelentőségű egyedileg védett műemléképületek listáját a HÉSZ 1. melléklete tartalmazza.

A település műemléki védelem alatt álló területei

36. §

1. A műemlékek környezete országosan védett terület, amelyről, a kulturális örökségvédelemről szóló törvény rendelkezik.
2. A műemléki környezet lehatárolását a HÉSZ 1. melléklete Szabályozási terv tartalmazza.

Régészeti lelőhelyek védelme

 37.§

1. ^[135]
2. ^[136]
3. ^[137]
4. A régészeti lelőhelyek lehatárolását a Szabályozási tervlap tartalmazza.
5. A régészeti lelőhelyek listáját a HÉSZ 1. melléklete tartalmazza.

Épületek, létesítmények elhelyezésekor betartandó környezeti feltételek

38.§

(1)   A felszíni vizek öntisztulásának elősegítése érdekében a jogi partvonaltól számított 50-50 méteres távolságban a nádasok,gyepek, ligetes, fás társulások védelmét biztosítani kell.

(2)   A szennyvízcsatorna  hálózatba be nem kapcsolható mezőgazdasági területen szennyvizet kibocsátó létesítmény csak zárt szennyvíztárolóval együtt üzemeltethető.

A termőföld védelme

39.§

1. A mezőgazdasági rendeltetésű területeken, kertekben öntözésre tisztítatlan szennyvizet felhasználni nem szabad.
2. Épületek, építmények, közművezetékek megépítésekor a termőföld védelméről, összegyűjtéséről és megfelelő újrahasznosításáról az építtető köteles gondoskodni.
3. Az eróziónak kitett szőlőhegyi területeken a talajlemosódást a földhasznosítás és művelés talajt megtartó megválasztásával, talajvédő agrotechnikai eljárások alkalmazásával és egyes helyeken meliorációs talajvédelmi beavatkozásokkal kell megakadályozni.
4. A szabályozási terven véderdőnek jelölt vízmosások feltölthetők -a vízelvezetés egyidejű megoldásával- és szőlőtermesztés céljából művelésbe vonhatók.

39/A.§^[138]

                                                     Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

(1)   Az építési helyen belül a 10 méter átlagos szélességet el nem érő ingatlanokon (kivéve az Lfk-v és a Vt-k övezeteket)) - tekintet nélkül azok nagyságra - épület nem helyezhető el.

(2)   A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

(3)   ^[139]

(4)   Badacsonytomaj Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

Az elővásárlási jog helyrajzi számokra való lebontása a 2. mellékletben található.

18. Az utcakép védelme

Reklámhordozók elhelyezése az épületeken

40.§

1. A reklámhordozók összterülete nem haladhatja meg a nyílás nélküli homlokzatfelület 10 %-át.
2. Az épületeken csak az épületben folytatott tevékenységet hirdető cég- és címtábla, vagy reklámhordozó kihelyezését szabad engedélyezni.
3. A település közigazgatási területén óriásplakát (multireklám) nem helyezhető el.

NEGYEDIK RÉSZ

Településrendezési kötelezések

6. Fejezet

Sajátos jogintézmények követelményrendszere

19. Építési tilalmak, korlátozások

41.§

(1)   A 10 méter szélességet el nem érő ingatlanokon tekintet nélkül azok nagyságára-épület nem helyezhető el.

(2)   A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3 %-át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatt létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

ÖTÖDIK RÉSZ

Záró rendelkezések

42.§

1. A rendelet 2010. október 1-jén lép hatályba. Kihirdetéséről a Jegyző gondoskodik az SZMSZ-ben szabályozott módon.
2. ^[140]
3. A rendelet rendelkezéseit a hatálybalépése után indult ügyekben és a megismételt eljárásban kell alkalmazni. Alkalmazni kell e rendelet előírásait a folyamatban levő ügyekben is, amennyiben a jelen rendelet szabályozása az ügyfél számára kedvezőbb feltételeket tartalmaz.
4. A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályukat vesztik az alábbi rendeletek:

• 22/2007 (XII. 06.) rendelet,
• 20/2008. (XII.29.) rendelet,
• 7/2010. (VIII.19.) rendelet.

Badacsonytomaj, 2010. szeptember 30.

1. melléklet

Nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett helyrajzi számok:

R 1:      038/11, 038/22, 064/3,

R 2:      15/2, 17/1, 17/2, 18, 19, 20, 21 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/1, 26/2, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34/1, 34/2, 34/3, 35, 36/1, 36/2, 37 út, 38 út, 44/1, 53, 54, 55, 56, 57, 58, 62, 63, 64, 65 út, 66, 67, 68, 69, 82 út, 83, 84, 85, 86, 87, 88, 89, 90, 91, 92, 93, 94, 96, 97 út, 98, 99, 100, 101 árok, 102/1, 102/2, 105, 106/1, 106/2, 107, 542 út, 642 út, 701/4, 704, 705, 706, 707, 708, 709, 710, 732/2, 733, 735, 736 út, 737, 739, 740, 741, 996 út,

R 3:      02/4, 02/6 árok, 02/16, 02/25, 02/27, 1376, 1377, 1378, 1379, 1399, 1400, 1401,

R 4:      1712/1, 1713, 1714/1, 1741/2, 1715, 1716, 2056/5, 2056/5, 2056/6, 2056/18, 2057 út, R 5: 2613, 2614, 2615, 1616 út, 2617, 2618, 2619, 2620, 2627 út, 2628, 2629, 0237/23, 0237/54, 0237/55,

R 6:      0121/55, 0121/57, 0121/58, 0121/61, 0121/62, 0121/64, 0121/65, 0121/66, 0121/67,

R 7:      021/2, 021/12, 021/13,

R 8:      038/22,

R 9:      038/22,

R 10:^[141] (fokozottan védett régészeti lelőhely) 2488/3, 2488/4, 2488/5, 2488/6, 2488/7, 2488/8, 2488/9, 2488/10, 2488/11, 2488/12, 2488/13, 2488/14, 2932, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2955 és 0197/2.

R 11:    02/1 út, 012/32, 041/18, 041/39,

R 12:    012/22, 012/23, 012/24, 015 árok, 016 út, 017/1, 017/2, 017/3, 021/2, 021/5 út, 021/9.

Műemléki épületek (hrsz.):

1.  028/9,             27.5094,
2.  035/26,           28.041/1,
3.  039/11,
4.  039/18,
5.  054/8,
6.  1582,
7.  017/1,2,
8.  012/21,
9.  1407/1,
10.  041/15,
11.  899/3,
12.  878,
13.  828,
14.  570,
15.  1843,
16.  043/68,
17.  023/12,
18.  642,
19.  705,
20.  542/4,
21.  1334,
22.  028/2,
23.  038/22,
24.  701/4,
25.  043/66,
26.  039/1,