BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK

23/2012. (V.24.) önkormányzati

r e n d e l e t e

BADACSONYTOMAJ VÁROS NEMZETI VAGYONÁRÓL ÉS A VAGYONHASZNOSÍTÁS SZABÁLYAIRÓL

(Egységes szerkezetben a 36/2012.(X.26.), 31/2013.(VIII.12.), 3/2014.(II.24.), 11/2014.(IV.24.), 14/2014.(V.19.) és a 17/2014.(VIII.28.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdés a.) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, 6.§ (5) bekezdésében, 6.§ (6) bekezdésében, 11.§ (16) bekezdésében, 13.§ (1) bekezdésében, 18.§ (1) bekezdésében, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-ában, 109.§ (4) bekezdésében, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 97.§ (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8.§ (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1.§

E rendelet hatálya Badacsonytomaj Önkormányzata vagyonára terjed ki.

2.§

Az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítéséről szóló 28/2004.(IX.30.) önkormányzati rendeletben nem szabályozott kérdésekben kell alkalmazni.

3.§

(1)       A rendelet hatálya alá tartozó vagyon tulajdonosi joggyakorlója Badacsonytomaj képviselő – testülete.

(2)       a rendelet hatálya alá tartozó vagyon működtetésének feladatát – ha jogszabály vagy a képviselő – testület döntése alapján kötött szerződés másként nem rendelkezik – a Polgármesteri Hivatal látja el.

(3)       A (2) bekezdés szerinti feladatellátás során a hasznok szedéséből származó bevételek az önkormányzatot illetik meg.

4.§

(1)       A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó ügyekben a képviselő – testületet Badacsonytomaj polgármestere képviseli.

(2)       A képviselő – testület kizárólagosan jogosult az 500 eFt összeghatárt meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy évet meghaladó időtartamú részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve költség címén fennálló követelések elengedésére.

(3)       A képviselő – testület az alább felsorolt tulajdonosi jogok és kötelezettségek tulajdonosi joggyakorlására a polgármestert hatalmazza fel:

a)         a képviselő – testület által szövegszerűen elfogadott szerződések aláírására,

b)         a képviselő – testület szerződéskötésről szóló döntése alapján, amennyiben a testület a szerződést nem szövegszerűen fogadta el, az önkormányzati határozat keretei között a szerződés szövegének megállapítása, elfogadása, a szerződés aláírása,

c)         az önkormányzat vagyonának, továbbá jogos érdekeinek védelme céljából szerződés felbontására, vagy megszüntetésére irányuló jognyilatkozatok megtétele, az önkormányzat igényeinek érvényesítését célzó jognyilatkozatok kiadása,

d)         az önkormányzati igények érvényesítése, az önkormányzat jogvédelme érdekében közigazgatási, peres, vagy nemperes eljárás megindítása,

e)         telekalakítási eljáráshoz, valamint közút, közterület területének településrendezési terv végrehajtása során történő rendezése miatt szükségessé váló adásvételi szerződés és csereszerződések megkötése nettó 500 eFt-ot meg nem haladó értékre,

f)         településrendezési tervben közút, vagy egyéb közterület rendeltetésű ingatlan tulajdonjogának ellenérték nélküli megszerzését tartalmazó szerződések megkötése,

g)         közművezetékek elhelyezése céljára vezetékjogot, szolgalmi jogot, vagy közérdekű használati jogot biztosító szerződések megkötése, feltéve, hogy e jogok biztosítása nem eredményez változást, vagy korlátozást az érintett ingatlanok településrendezési terv szerinti felhasználhatóságában,

h)         az önkormányzat, mint jogosult javára vezeték-, szolgalmi- és használati jogot biztosító szerződések megkötése nettó 500 eFt értékhatárig,

i)          szerződéskötés a nem beépíthető, önállóan gazdaságos módon nem használható földrészletek hasznosítására,

j)          az 500 eFt összeghatárt nem meghaladó, polgári jogi jogviszonyból származó követelés elengedésére, az egy év időtartamon belüli részletfizetés vagy fizetési halasztás engedélyezésére és ehhez kapcsolódóan a kamat, illetve a költség címén fennálló követelések elengedésére,

k)^[1]       

l)          az Önkormányzat által a gazdasági társaságokba delegált tisztségviselők visszahívásának kezdeményezése, valamint új tagok delegálása, az önkormányzati részesedéssel rendelkező gazdasági társaságokban való tulajdonosi képviseletre,

m)       az önkormányzati fenntartású intézmény vezetőjének a három hónapot meghaladó vagyonhasznosítási szerződés megkötéséhez be kell szereznie a Polgármester előzetes hozzájárulását,

n)^[2]        nyilatkozik az önkormányzat nevében, az 1 Mft értéket meg nem haladó ingatlannal kapcsolatos elővásárlási jog gyakorlásáról.

5.§

A polgármester a költségvetés féléves és éves beszámolójának tárgyalásakor beszámol a képviselő – testületnek a rendelet 4.§ (3) bekezdése szerinti felhatalmazáson alapuló tevékenységéről.

6.§

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonra vonatkozó döntési javaslatot a Pénzügyi, Mezőgazdasági és Városfejlesztési Bizottság véleményének előzetes kikérése mellett a polgármester terjeszti a képviselő – testület elé.

I.       Fejezet

A törzsvagyonra vonatkozó rendelkezések

7.§

Az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona körébe tartoznak és nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősülő a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt vagyonelemek. Az önkormányzati törzsvagyon másik részét képezi a kizárólagos forgalomképtelen vagyon, melynek elemeit a 2. számú melléklet tartalmazza.

8.§

(1)       A forgalomképtelennek, továbbá nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak nem minősülő, a rendelet szerint korlátozottan forgalomképes vagyonelemek a rendelet 3. számú mellékletében vannak felsorolva.

(2)       A korlátozottan forgalomképes vagyonelemek hasznosítása rendeltetésük sérelmét nem eredményezeti, elidegenítésükre e rendelet keretei között akkor van lehetőség, ha a vagyonelem a közfeladat ellátásához feleslegessé válik vagy megszűnik a közfeladat ellátásának kötelezettsége, amelyre tekintettel jogszabály vagy a tulajdonosi joggyakorló a vagyonelem korlátozott forgalomképességét megállapította.

(3)       A (2) bekezdésben foglalt tényállás megállapítása a képviselő – testület kizárólagos hatáskörébe tartozik.

9.§

A törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek használói kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a használat, illetve üzemeltetés során, e kötelezettség teljesítéséért a használó intézmények, illetve gazdasági társaságok vezetői felelnek.

II.      Fejezet

A vagyonkezelés szabályai

10.§

(1)       A rendelet 4. számú melléklete tartalmazza azokat a vagyonelemeket, amelyekre önkormányzati közfeladat ellátásához kapcsolódóan vagyonkezelői jog létesíthető és kijelöli a vagyonkezelőket.

(2)       A rendelet 5. számú melléklete tartalmazza az önkormányzat üzleti vagyonát.

11.§

(1)       A vagyonkezelői jog létesítéséért a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b) pontjának ba) és bc) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők kötelesek a vagyonkezelői szerződés időtartama alatt évente ellenértéket fizetni, melynek mértéke a tárgyévi költségvetés vagy üzleti terv szerinti, a közfeladat ellátásával kapcsolatos, önkormányzati támogatás nélkül számított saját bevételének 5%-a.

(2)       A vagyonkezelői jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b.) pontjának bb), bd) és be) alpontjaiban nevesített vagyonkezelők esetében - vagyonkezelői szerződés, alapító okiratban szabályozott módon - kerülhet sor.

12.§

(1)       A vagyonkezelők kötelesek az önkormányzat törzsvagyona körébe tartozó ingatlanok állagmegőrzéséről, felújításáról, korszerűsítéséről folyamatosan gondoskodni, e feladata kapcsán a képviselő – testület éves költségvetésében dönt a tárgyévi feladatokról és azok megvalósításának forrásairól.

(2)       Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása során a feladatok tervezéséhez meg kell kérni a vagyonkezelő szervezetek vezetőinek véleményét, melyek figyelembevételével a vagyon állagmegóvását, felújítását, illetve korszerűsítését célzó éves feladattervet kell meghatározni.

13.§

(1)       A vagyonkezelők kötelesek a tőlük elvárható gondossággal eljárni a kezelt vagyon működtetése során, e kötelezettség teljesítéséért a vagyonkezelő szervezetek vezetői felelnek.

(2)       A Képviselő - testület felhatalmazza a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintet nélkül – a költségvetési szervnek besorolt intézmény vezetőit az alábbiakban nevesített feltételek mellett egyes vagyonkezelési jogok gyakorlására:

a/ Az intézmény vezetője a vonatkozó hatályos jogszabályok szerint felelős az általa irányított intézmény használatában lévő vagyontárgyak rendeltetésszerű használatáért és az állagmegóvást szolgáló karbantartásért.

b/ Az intézményi használatba adott ingatlanok és ingók felújítása a tulajdonos és az intézmény közös feladata. A felújítás a külön önkormányzati rendelet szabályozása szerint történik.

c/ az intézmény vezetője az intézmény használatába adott ingókat és ingatlanokat hasznosíthatja, ha a hasznosítás nem zavarja az alapfeladata ellátását és a vagyon állagát nem rontja.

d/ Az intézmény a használatában lévő – számára feleslegessé vált ingóságot a Polgármester egyetértésével az Önkormányzat más intézményének átengedheti nyilvántartási értéken.

e/ Az intézmény vezetője amennyiben arra más intézmény nem tart igényt, és erről írásban nyilatkozik a 100.000.- Ft. értékhatár alatti feleslegesnek minősített ingókat a selejtezési és hasznosítási szabályzatában meghatározottak szerint értékesítheti, illetve selejtezheti. Az értékesítésről és a selejtezésről a vagyonleltár beterjesztésével egyidejűleg számot kell adni a Képviselő-testület felé.

f/ Az intézmény az alapító okiratának szabályozása szerint vállalkozhat, a használatba adott vagyont nem terhelheti meg.           

14.§

(1)       A vagyonkezelés ellenőrzésének keretében a vagyonkezelő köteles évközi beszámolásra, adatszolgáltatásra, adatszolgáltatási kötelezettsége az önkormányzat jogszabályokban előírt beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségéhez kapcsolódik.

(2)       A vagyonkezelő tulajdonosi ellenőrzése a képviselő – testület által elfogadott éves ellenőrzési terv szerint vagy esetileg elrendelt ellenőrzéssel valósul meg.

III.    Fejezet

A hasznosítás szabályai

15.§

(1)       A könyv szerinti nettó 500 eFt értékhatárt meghaladó vagyonelemet – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés (a továbbiakban: pályázat) útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet hasznosítani.

(2)       A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő – testület határozattal jelöli ki hasznosításra az alábbi tartalommal:

a)         vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b)         forgalmi értékének megjelölése,

c)         a hasznosítás módja,

d)         a pályázati feltételek meghatározása.

(3)       Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó vagyonelem hasznosítását, ha a törvény vagy a képviselő – testületnek a hasznosításról rendelkező határozata másként nem rendelkezik, versenyeztetni nem kell, azonban a hasznosítási lehetőséget nyilvánosan közzé kell tenni az önkormányzat honlapján – www.badacsonytomaj.hu - illetve a „Badacsony” újságban.

(4)       Nem kell pályázati eljárást lefolytatni

a)         az önkormányzat tulajdonában álló épületben állami, vagy az önkormányzattól átvállalt feladatot végző, szerv elhelyezése esetén,

b)         ha a vagyonhasznosítási eljárás egy éven belül kétszer eredménytelen marad.

(5)       A hasznosítás pályáztatási eljárásának szabályait a IV. fejezet tartalmazza.

16. §

(1) Az Önkormányzat vagyona társulásba vihető.

(2) Az Önkormányzat társulásba bevitt vagyonát a társuló önkormányzatoknak vagyonként kell nyilvántartani. A vagyonszaporulat a társuló önkormányzatok közös vagyona és arra a Polgári Törvénykönyv közös tulajdonra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(3) A társulás ingatlanvagyonának felújítása és fejlesztése a társuló önkormányzatok képviselő-testületeinek döntése alapján történik.

17. §

Az Önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyona társulásba nem vihető be.

Hitelfelvétel és törlesztés, kötvény kibocsátás, beruházás és felújítás, lízing

18. §

(1) Az Önkormányzat adósságot keletkeztető jogügyletet a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvényben foglaltak figyelembe vételével lehetséges. 

(2) A Képviselő-testület a beruházási program jóváhagyásával - a költségvetési rendeletében dönt, hogy milyen beruházásokat, felújításokat valósít meg, s rendelkezik azok pénzügyi fedezetéről, az erről szóló külön önkormányzati rendelet előírásai alapján.

IV. FEJEZET

A vagyonhasznosításhoz kapcsolódó eljárások szabályai

19. §

(1) A pályáztatási eljárási szabályok megállapításának célja, hogy az önkormányzati vagyon elidegenítése, bérbeadása, a használat jogának átengedése, illetve más módon történő hasznosítása (továbbiakban: hasznosítás) során biztosítsa a megalapozott szerződések létrejöttét, valamint a pályáztatás szabályszerűségét.

(2) A pályáztatási eljárásban a kiíró köteles biztosítani az ajánlattevő pedig tiszteletben tartani a pályáztatás szabályszerűségét, illetve nyilvánosságát.

(3) A kiírónak biztosítania kell az esélyegyenlőséget a pályázók számára, a pályázati felhívás közzététele után köteles a meghirdetett feltételeket megtartani és nyilvánosságra hozni.

20. §

A pályázat nyilvános vagy zártkörű. Zártkörű pályázatot kell tartani, ha a nyilvánosság jelentős önkormányzati vagy üzleti érdeket sértene. Zártkörű pályázatot lehet tartani akkor, ha a teljesítésre csak meghatározott pályázók alkalmasak, illetve a 26. § (7) bekezdés esetében.

A pályázat meghirdetése

21. §

(1) A pályázatra szóló felhívást a Képviselő-testület megbízásából a Polgármester írja ki.

(2) A pályázatot meghirdetni csak akkor lehet, ha a kiíró a szerződés megkötéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik.

(3) A pályázaton részt vehet minden természetes és jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki, illetve amely a pályázat közzétételét követően a pályázati anyagot megvásárolja és az előírt határidőben a kiírási feltételeknek megfelelő érvényes pályázatot nyújtott be.

(4) A pályázó a pályázat benyújtási határidejének letelte előtt a részletes pályázati kiírást és a hasznosítani kívánt vagyontárgyat megtekintheti a kiírásban megjelölt időpontban.

A pályázati kiírás tartalmi előírása

22. §

A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell:

a/ a kiíró szerv nevét, a kiírás időpontját, a benyújtás határidejét, pályázati anyag árát, bánatpénz mértékét,

b/ a pályázatra kiírt vagyontárgy helyét (cím, helyrajzi szám), paramétereit (alapterület, műszaki jellemzők állapota, közműellátottsága), folytatható tevékenységi kör megnevezését, épületvagyon esetén az egyedi építészeti és funkcionális megkötéseket, a hasznosíthatóságára vonatkozó egyéb kiköltéseket,

c/ a vagyontárgya minimális induló alapárát, a bánatpénz összegét, több pályázó esetén a licitálás lehetőségét, az ellenszolgáltatással kapcsolatos kikötéseket és feltételeket, felhívást amely arra vonatkozik, hogy a tulajdonosi vagy bérleti jogot a feltételeknek megfelelő legmagasabb ajánlatot tevő nyeri el,

d/ a pályázati tárgyalás helyét, idejét,

e/ minden egyéb adatot, melye a kiíró szükségesnek tart.

23. §

(1) A pályázat kiírása és a benyújtás határideje között legalább 15 nap időtartamnak kell lennie, de ennél hosszabb idő is meghatározható.

(2) A pályázati hirdetményt a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján való kifüggesztéssel, az önkormányzat honlapján – www.badacsonytomaj.hu - és a helyi médiában való megjelenítéssel kell közzé tenni.

(3) A pályázati hirdetményt -6 hónapnál nem régebbi - értékbecslés alapján meghatározott 20 Mft-ot meghaladó értékű vagyontárgy esetében a megyei és az országos sajtóban is meg kell hirdetni.

(4)^[3] Ha az önkormányzat üzleti vagyontárgya iránt vételi szándék érkezik a (3) bekezdésben meghatározott értékbecslés – melyet az önkormányzat készíttet el - költsége a vételi szándékot benyújtó személyt terheli.

24. §

A pályázatot írásban a Polgármesternek címezve kell benyújtani. A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó nevét, megnevezését, címét, képviselőjét, más megbízott esetén szabályszerű meghatalmazást, a pályázati feltételek elfogadását.

A pályázati biztosíték

25. §

A pályázaton való részvételt a kiíró egy meghatározott pénzösszeg (bánatpénz) előzetes megfizetéséhez köti, melynek összege a pályázati kiírásban szereplő alapár minimum 10%-a.

A pályázat nyertese a bánatpénzt jogosult a vételárban érvényesíteni. A többi pályázónak a bánatpénzt a tárgyalást követő 3 banki napon belül vissza kell utalni.

Abban az esetben, ha a pályázó az ajánlatát az ajánlati kötöttség ideje alatt visszavonja, a bánatpénzre nem tarthat igényt, az a kiírót illeti meg.

A pályázati tárgyalás szabályai

26.§

(1) A pályázati eljárás során több jelentkező esetén tartandó pályázati tárgyaláson az ajánlattevőknek a vagyontárgy vételárára vagy bérleti díjára kell licitálni.

(2) Az induló alapár mindenkor a Képviselő-testület által – a 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés figyelembevételével – meghatározott minimum eladási ár vagy bérleti díj.

(3) A vételár összegét minimum 100.000.- Ft. összeggel emelni kell. Ettől magasabb licitlépcsőről és a bérleti díj esetében a licitlépcsők nagyságáról a hatáskörrel rendelkező dönthet.

(4) A pályázatot az a pályázó nyeri el, aki a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű vételár, bérleti díj megfizetésére tett ajánlatot.

(5) A pályázati tárgyaláson eredményt kell hirdetni. a tárgyalás menetéről és eredményéről jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a tárgyalásvezető és a jegyzőkönyvvezető ír alá, melynek a másolatát a pályázók megkapják.

(6) A nyertes személy a pályázati tárgyalást követő 15 napon belül köteles adás-vételi, vagy bérleti szerződést kötni és ezzel egyidejűleg a vételárat a kiírás szerinti részletezésben kiegyenlíteni, illetőleg az esedékes bérleti díjat megfizetni.

(7) Amennyiben a pályázat nyertese a (6) bekezdésben foglaltaknak nem tesz eleget, akkor az utána következő legmagasabb ajánlattevő pályázót kell az általa vállalt feltételekkel nyertesnek tekinteni. Amennyiben több azonos ajánlat van, közöttük zártkörű licitálást kell tartani.

(8) Eredménytelen a pályázat, ha az ajánlattevők egyike sem tett eleget a pályázat előírásainak, vagy a pályázatot nyert személy – tekintettel a (7) bekezdésben foglaltakra – nem köt szerződést az előírt időben.

V. FEJEZET

A vagyon átruházásának szabályai

27.§

A rendelet hatálya alá tartozó vagyonelemeket a képviselő – testület határozattal jelöli ki értékesítésre vagy cserére az alábbi tartalommal:

a)         a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b)         forgalmi értékének megjelölése,

c)         az átruházás módja,

d)         pályázat esetén a pályázati feltételek meghatározása,

e)         árverés esetén az árverésre bocsátás szándékának kinyilvánítása,

f)         csere esetén a csere célja, csereügylet keretében átruházandó és megszerzendő vagyontárgyak megjelölése, forgalmi értéke.

28.§

(1)       A könyv szerinti nettó 500 eFt értékhatárt meghaladó vagyonelemeket – ha törvény kivételt nem tesz – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet értékesíteni.

(2)       Az (1) bekezdésben foglaltak alól kivétel:

a)         az általános vagy a részletes rendezési terv szerinti telek kiegészítésekkor, beépíthető telek kialakítása miatti telekegyesítésre, illetve vegyes tulajdon esetén az önkormányzati tulajdoni hányadnak a tulajdonostárs javára történő elidegenítésére kerül sor,

b)         a jogerős bírósági ítélet végrehajtása vagy peren kívüli és perbeli egyezség megkötése érdekében,

c)         ha a vagyonhasznosítási eljárás egy éven belül kétszer eredménytelen marad,

d)         a vagyontárgyra vételi ajánlat érkezik, amely eléri a 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés összegét és az ajánlatot a Pénzügyi és Ügyrendi, Mezőgazdasági- és Városfejlesztési Bizottság véleménye alapján a Képviselő-testület elfogadja,

e)         ha a Képviselő-testület egyedi lakó- és gazdasági építési telkek értékesítéséről dönt és az eladási árat a 6 hónapnál nem régebbi értékbecslés alapján meghatározza, aktualizálja,

f)         az Önkormányzat tulajdonában álló épületben állami feladatot végző szervek elhelyezése esetén.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt értékhatárt nem meghaladó értékű vagyonelem, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Képviselő – testületnek az értékesítésről szóló határozata alapján nyilvános meghirdetés útján értékesíthető.

(4) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy értékesítésére irányuló döntést megelőzően az adott vagyontárgy forgalmi értékét

            a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

            b) tagsági jogot megtestesítő értékpapír esetén, ha az

ba) a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett, vagy forgalmazott kategóriában szerepel, úgy a tőzsdén kialakult árfolyam figyelembevételével a hatáskörrel rendelkező által jóváhagyott limitáron,

bb)       a tőzsdén kívüli másodlagos értékpapírpiacon forgalmazott értékpapír, úgy az értékpapír kereskedők által sajtóban közzétett vételi középárfolyam alapján,

            c) egyéb társasági részesedés esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell

                        meghatározni.

(4) Amennyiben az adott vagyontárgy vonatkozásában rendelkezésre áll a (3) bekezdésben foglaltaknál régebben, legfeljebb 2 éven belül készült forgalmi értékbecslés vagy üzleti értékelés, ennek a döntést megelőzően aktualizált változatra is elfogadható.

29.§

Településrendezési terv végrehajtását célzó, nem önálló ingatlanként nyilvántartott földrészlet értékesítése, vagy cseréje esetén árverés vagy nyilvános meghirdetés nélkül kell a szerződést megkötni, a forgalmi érték vagy a számviteli nyilvántartás szerinti érték megjelölésével.

30.§

(1)       A tulajdonközösség megszüntetése érdekében kötendő önkormányzati tulajdonú ingatlan tulajdoni hányadrészének tulajdonostárs általi megváltása esetén a forgalmi érték megjelölésével kell a szerződést megkötni.

(2)       A vagyon átruházására vonatkozó pályáztatási eljárásnak a szabályait a IV. fejezet tartalmazza.

VI. FEJEZET

A vagyonszerzés szabályai

31.§

(1)       Az önkormányzati vagyon gyarapításáról a polgármesternek a Pénzügyi, Ügyrendi, Mezőgazdasági és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalásával ellátott javaslata alapján a képviselő – testület dönt.

(2)       A vagyongyarapításról a képviselő – testület határozattal dönt, az alábbi tartalommal:

a)         a vagyonelem megnevezése, ingatlan esetén helyrajzi számának megjelölése,

b)         forgalmi értékének megjelölése,

c)         a szerzés módja,

d)         az önkormányzat által vállalt fizetési feltételek,

e)         az önkormányzat ajánlati kötöttségének időtartama.

(3)       Ingatlantulajdon megszerzése esetén a döntés előkészítése során vizsgálni kell, hogy az ingatlan megszerzése milyen önkormányzati célok megvalósításához és milyen feltételek mellett alkalmas, fel kell tárni a továbbhasznosítási lehetőségeit, illetve a várható üzemeltetési költségek körét és nagyságát is.

(4)       Az önkormányzati tulajdonszerzést megelőzően a vagyontárgyról forgalmi értékbecslést kell készíttetni, amely nem lehet régebbi 6 hónapnál.

32.§

Az önkormányzat törvény által előírt, vagy önként vállalt feladata ellátásához ingatlant bérelhet, albérletbe vehet, vagy használatba, egyéb módon hasznosításra átvehet, erről a képviselő – testület a polgármester javaslata és a Pénzügyi, Ügyrendi, Mezőgazdasági és Városfejlesztési Bizottság állásfoglalása alapján hoz döntést.

VII. Fejezet

Vegyes és záró rendelkezések

33. §

(1) A tulajdonosi jogokat gyakorló, illetve törvény rendelkezései alapján az önkormányzati vagyont kezelő szerv vagy személy, továbbá a képviselet jogát szerződéssel meghatalmazás alapján ellátó személy a vonatkozó törvényi rendelkezésekkel összhangban, illetve a szerződés keretén belül gyakorolhatja jogait.

(2) E rendelet keretében az Önkormányzat képviseletében a polgármester jár el, aki e jogát a polgári jog szabályainak megfelelően bízhatja másra.

(3) A portfolió vagyon kezelése körében a gazdasági társaság legfőbb szerve ülésén eseti, vagy általános meghatalmazással képviselteti magát a tulajdonost.

Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházása

34. §

(1)       Az önkormányzati vagyon tulajdon jogát ingyenesen átruházni kizárólag a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 13.§-ban foglaltak figyelembe vételéve lehet.

(2)       Az önkormányzati vagyon ingyenes átruházására kizárólag a képviselő-testület jogosult.

35. §

(1)       E rendelet 2012. június 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit hatálya lépése után keletkezett ügyekben kell alkalmazni.

(2)       A rendelet 4. számú mellékletében szereplő ingatlanok tekintetében a vagyonkezelési szerződéseket, a jelen rendelet hatályba lépésétől számított 60 napon belül el kell készíteni.

36. §

(1)       E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/2004. (VII.14.) számú, valamint az azt módosító 11/2006. (VI.06.), 19/2008.(XII.29.), a 6/2009.(IV.01.) és a 25/2011.(V.26.) önkormányzati rendeletek az önkormányzat vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól.

(2)       Jelen rendelet hatálybalépésével ugyancsak hatályát veszíti Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő - testületének a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű önkormányzati tulajdonban lévő nemzeti vagyonelemekről szóló 3/2012.(II.25.) önkormányzati rendelete.

(3)^[4] A rendelet 4. mellékletének 380. sorában szereplő Bányász strand ingatlan vagyonkezelési feladatainak kötelezettsége, a vagyonkezelő VN Kft-nek 2014. október 1. napjától lép életbe

Jogharmonizációs záradék

37. §

E rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösség legfontosabb alapelveivel összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.

        Krisztin N. László                                                               Dr. Weller – Jakus Tamás

            polgármester                                                                                    jegyző

Jelen rendelet Badacsonytomaj városában 2012. május 24. napján kihirdetésre került!

                                                                                              Dr. Weller – Jakus Tamás

                                                                                                            jegyző

1.         számú melléklet^[5]

2. melléklet a 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelethez ^{[6]  [7]}

4. melléklet^6 [9][9] [1] a 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzati vagyonból vagyonkezelésre átadott ingatlanokról