BADACSONYTOMAJ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ - TESTÜLETÉNEK

20/2014.(IX.30.) önkormányzati r e n d e l e t e

a helyi adókról

(Egységes szerkezetben a 34/2014.(XII.01.), 29/2015.(XI.26.), 25/2016.(XI.30.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. §-ának (1) bekezdésében és 6. §-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország Alaptörvényének 32. cikk (1) bekezdésének h.) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:  

1. Általános rendelkezések

1. §

E rendelet alkalmazása szempontjából:

1. Életvitelszerű lakóhely: Az építmény egy magánszemély számára ténylegesen akkor szolgál életvitelszerűen lakóhelyéül, ha

a.) életét onnan szervezi (rendszeresen innen indul munkába vagy oktatási intézménybe, illetve ide tér haza) és,

b.) ahol a magánszemély az életviteléhez szükséges tevékenységeket – úgymint étkezés, főzés, mosás stb. – legjellemzőbben folytatja és,

c.) amely családi élete helyszínéül szolgál és,

d.) amely vonatkozásában közüzemi szolgáltatásokat vesz igénybe, illetve amely elsődleges elérhetőségi címeként (levelezési címeként) jelenik meg a hatóságoknál, közműszolgáltatóknál.

2. Gondozatlan ingatlan: Az olyan ingatlan, amelyet tulajdonosa, használója nem tartja rendszeresen, jó gazda módjára karban.

2. Építményadó

2. §

 (1) ^[1] Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó alól

1. a borászattal foglalkozó és, szőlőterülettel rendelkező, 80 hl alatti szőlőbor előállítására adóraktári engedéllyel rendelkező termelő tulajdonában lévő épületből 50 m2,
2. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 60.§ (9) bekezdése alapján a polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek a tulajdonában, haszonélvezetében lévő épület után az éves építményadó összegéből 5.000.- Ft.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mentesség a vállalkozó üzleti célt szolgáló épületére, épületrészére nem vonatkozik.

3. §

A képviselő – testület döntése értelmében az építményadó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete.

4. §

Az adó mértéke az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete után:

a) lakás céljára szolgáló épület esetén: 100.- Ft/m2,

b) a külterületen lévő építmény, - ha az adótárgyát képező építményt a Htv. 12. §-a szerinti tulajdonosa, vagy résztulajdonosa életvitelszerű lakhatás céljára használja, és lakástulajdonnal, lakásra vonatkozó haszonélvezeti joggal vagy lakásbérleti joggal nem rendelkezik – esetén: 100.- Ft/m2,

c)^[2] nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész – garázs, műhely és pince esetén: 500.- Ft/m2,

d)^[3] nem lakás céljára szolgáló épület, – kivéve garázs, műhely és pince – minden más épület, épületrész esetén: 600.- Ft/m2.

3. Telekadó

5. §

Nem minősül beépítettnek az a telek, amelyen az építési tevékenységet megkezdték, de a beépítési kötelezettséget nem teljesítették, jogerős használatba vételi engedélyt nem szereztek.

6. §

1. ^[4] Az önkormányzat döntése alapján mentes az adó alól:

1. a lakóház építése céljára vásárolt belterületi földrészlet 4 adóévben, - ha a vásárlás időpontjától számított 4 éven belül a lakóház építése befejeződik, és ezt használatbavételi engedéllyel igazolják. A 8. § (1) bekezdése alapján megállapított adót 60 %-kal csökkentett mértékben kell visszamenőleg kivetni, amennyiben az adó alanya a beépítést a meghatározott időn belül nem teljesíti.
2. a 100 m2-t meg nem haladó nem beépíthető földrészlet,
3. belterületi beépített telek,
4. a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 60.§ (9) bekezdése alapján a polgári védelmi szervezetbe beosztott személynek a tulajdonában, haszonélvezetében lévő telek után az éves telekadó összegéből 5.000.- Ft.

2. Az (1) bekezdésben foglaltak a vállalkozó üzleti célt szolgáló telkére, telekrészére nem vonatkoznak.

7. §

A képviselő – testület döntése értelmében a telekadó alapja a telek m2-ben számított területe.

8. §

(1)^[5] Beépíthető, de be nem épített ingatlanok után fizetendő telekadó 100 Ft/m².

(2) Az önkormányzattól kedvezményes áron vásárolt beépítési kötelezettséggel terhelt, de a beépítési kötelezettség lejártáig be nem épített ingatlanok után fizetendő telekadó 150 Ft/m².

(3)^{[6], [7]} Beépíthetőségtől függetlenül gondozatlan ingatlanok után fizetendő telekadó 335 Ft/m².

(4) A be nem építhető, gondozott ingatlan után fizetendő telekadó 10 Ft/m².

4. Idegenforgalmi adó

9. §

(1) A Htv. 31.§ c) pontjában megállapított adómentességi feltételeket igazolni kell. Ezen igazolást a nyilvántartás mellékleteként kell kezelni. Az igazolásban a tartózkodás jogcímének, valamint az adómentességnek minden kétséget kizáróan megállapíthatónak kell lenni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolásnak legalább tartalmaznia kell:

a) tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók esetén: iskolalátogatási igazolást, vagy az iskola nevének és címének nyilatkozatban való közlését;

b) munkaviszonyban állók esetén: olyan munkáltatói nyilatkozatot, amely kifejezetten tartalmazza a munkavállalónak a munkaviszonyával összefüggésben elfogadott, a közigazgatási területen ellátandó konkrét feladatát, a kiküldetési rendelvény, illetve utasítás másolatát;

c) egyéni vállalkozók esetében: a megbízó által írt nyilatkozatot, ami tartalmazza a megbízott személyi- és lakcím adatait, az adószámát és a végzett tevékenységet.

(3) A munkaviszony, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, valamint a vállalkozási tevékenység esetében a (2) bekezdés szerinti nyilatkozat, valamint a regisztráció bizonyításának hiányában a szállásadó köteles az idegenforgalmi adót beszedni és megfizetni.

10. §

A képviselő – testület döntése alapján az idegenforgalmi adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma.

11. §^[8],[9]

Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 450 Ft.

12. §

(1) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezettnek az általa beszedett adóról az adó alapjának és összegének a megállapítására alkalmas, a vendégekről a megérkezés napjától nyilvántartást (vendégkönyv, vendégnyilvántartás, továbbiakban: nyilvántartás) köteles vezetni. Gépi nyilvántartás is elfogadható. Gépi nyilvántartás esetén a beszedésre kötelezett köteles sorszámozott bejelentő lapot rendszeresíteni, mely tartalmazza a szálláshely adatait, az e paragrafus (2) bekezdésében foglaltakat e rendelet 1. mellékletének megfelelően. A bejelentő lapot 5 évig köteles ellenőrizhető módon megőrizni.

(2)A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szálláshelyet igénybe vevő nevét, lakcímét, születési helyét, idejét, útlevelének, vagy személyi igazolványának számát, megérkezésének és távozásának idejét, a szálláshelyen eltöltött vendégéjszakák számát, az adómentességre jogosító tartózkodás pontos megjelölését, valamint az adó összegét és a vendég aláírását.

(3) A gépi nyilvántartás kivételével a nyilvántartást az önkormányzati adóhatóságnál használatba vétel előtt hitelesíttetni, valamint tárgyév végén, de legkésőbb a tárgyévet követő január 15. napjáig záradékoltatni kell. A beszedésre kötelezettnek a nyilvántartást a vendégek megérkezése napjától kell vezetnie.

4. A nyilvántartást - a vendég megérkezését követően, legkésőbb 2 órán belül – a (2) bekezdésben foglalt tartalommal – a szállásadó köteles kitölteni.

(5) Az önkormányzati adóhatóság alkalmazottja jogosult a nyilvántartásba ellenőrzés céljából betekinteni, illetve annak meglétét, vezetését ellenőrizni. Ellenőrzést végezhet az a személy, akit az önkormányzat az ellenőrzésre feljogosító igazolvánnyal lát el. Az igazolványt felmutató személyt a szállásadó köteles az ellenőrzésre megállapított időszakban 8.00-20.00 óra közötti időpontban a szálláshelyre beengedni, és az ellenőrzési tevékenységét elősegíteni.

(6) A vendégkönyvet, valamint a bejelentő lapokat az adóbeszedésre kötelezett köteles a szálláshelyen tartani, és azt az ellenőrzésre feljogosított személynek bemutatni. Amennyiben az adóbeszedésre kötelezett nem tartózkodik állandóan a szálláshelyen, köteles az Önkormányzat illetékességi területén lévő megbízottról gondoskodni, akinek nevét, elérhetőséget az önkormányzati adóhatóságnál köteles bejelenteni.

13. §^[10]

14. §

(1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó évi mértéke 2000. évtől az adóalap 2 %-a.

(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzéséi tevékenység esetén az adó mértéke:

a) a Htv. 37.§ (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti tevékenység – végzése után naptári naponként 5.000 forint.

6. A helyi iparűzési adó meghatározott részének célirányos felhasználása

15.§

(1) A helyi iparűzési adójukat Badacsonytomaj Város Önkormányzatának fizető azon adóalanyok, akiknek a tárgyévet megelőző évre befizetett helyi iparűzési adójuk meghaladja az ötszázezer forintot, az adó 1/20-ad részét - de legalább ötvenezer forintot - felajánlhatják a Badacsonytomajon működő sport- és kulturális egyesületek, valamint sport-, kulturális és közművelődési, egészségügyi és oktatási intézmények részére, illetve Badacsonytomaj Város kötelező önkormányzati feladatok ellátásának céljaira abban az esetben, ha saját pénzeszközeikből a helyi iparűzési adójukból felajánlott hányaddal megegyező összeget a támogatáshoz hozzátesznek. Az így képződött támogatási összeg maximum ¼ része ajánlható fel közvetlenül az adott egyesület, intézmény, illetve cél javára, míg a támogatási összeg fennmaradó részének vonatkozásában a felajánló a támogatandó szakterületet (sport, kultúra, közművelődés, egészségügy, oktatás, környezetvédelem, településfejlesztés) jelölheti meg. Az érdemi döntést a felajánlott összeg ¾ részére a képviselő – testület, míg az ¼ részére a megjelölt cél szerint érintett önkormányzati bizottság javaslata alapján a képviselő – testület hozza meg.

(2)  Ezen támogatás nem ajánlható fel természetes személyek, politikai pártok, valamint politikai pártok tevékenységéhez kapcsolódó csoportok, szervezetek támogatására.

(3) Az adózó az éves iparűzési adóbevallásának benyújtásával egyidejűleg nyilatkozhat arról, hogy iparűzési adójának (1) bekezdés szerint meghatározott részét mely célra, illetve szakterületre kívánja felajánlani, legfeljebb két konkrét szervezet és két ágazati cél megjelölése mellett. Egyidejűleg - de legkésőbb a tárgyév október 15-ig - eredeti pénzintézeti igazolással bizonyítja, hogy saját pénzeszközeiből ugyanekkora összeget Badacsonytomaj Város Önkormányzata 11748052-15427504 számú költségvetési elszámolási számlájára befizetett.

(4) Az adózó nyilatkozhat arról is, hogy az (1) bekezdés szerinti felajánlását a saját rész vonatkozásában nemleges képviselő – testületi döntés esetén is fenntartja. Az adózó által megnevezett konkrét cél alapján a felajánlott összeget a Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) 8 banki napon belül utalja a támogatottnak.

(5) Felhasználási nyilatkozata érvénytelen annak az adózónak, aki:

a.) az éves adóbevallását és nyilatkozatát a törvényben előírt helyi iparűzési adóra vonatkozó bevallási határidőt követően nyújtja be , vagy

b.) Badacsonytomaj Város Önkormányzatánál nyilvántartott adó- és egyéb köztartozással rendelkezik.

(6) A Hivatal az iparűzési adóbevallások feldolgozását követően, de legkésőbb a tárgyév, augusztus 31-ig kimutatást készít a támogatási javaslatokról és ezek összegéről. A képviselő – testület ezt követően dönt - a költségvetés keretei között - a konkrétan megjelölt célra és az ágazati támogatásra felajánlott összegek célirányos felhasználásáról. Az (1) bekezdésben szabályozott támogatási összegek tényleges, vagy szándékolt felhasználásáról az adózó legkésőbb tárgyév november 15-ig értesítést kap. Nemleges érdemi döntés esetén az adózónak értesítenie kell a Hivatalt a saját erőként befizetett összeg további rendeltetéséről.

(7) A Hivatal a (6) bekezdés szerint elbírált, valamint a saját erőként befizetett összegeket - utóbbiakat az önkormányzati bankszámlát megillető kamattal megnövelve együtt - utalja a támogatottnak a Költségvetésről szóló önkormányzati rendeletnek (a továbbiakban Kv.r.) megfelelően:

a.) intézmények esetében a Kv.r. intézmény finanszírozási szabálya,

b.) külső szervek esetében a Kv.r-nek a támogatási megállapodásokra vonatkozó előírásai szerint.

7. Záró rendelkezések

16.§^[11]

(1) A jelen rendeletben a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 60.§ (9) bekezdése alapján a polgári védelmi szervezetbe beosztott személyre vonatkozó, adófajtánkénti adókedvezmények összevonhatók, azonban azt maximum tárgyévben 5.000.- Ft értékhatárig veheti igénybe a kedvezményezett.

(2) Jelen rendelet 2015. január 1. napján lép hatályba.

17.§

Hatályát veszti

1. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 13/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelete, valamint

2. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 13/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 1/2011.(II.10.),

3. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 13/2010.(XII.14.)önkormányzati rendelet módosításáról szóló 33/2011.(VI.30.),

4. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 13/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 49/2011.(XII.15.), és

5. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének a helyi adókról szóló 13/2010.(XII.14.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 40/2012.(X.26.) önkormányzati rendelet.

                   Krisztin N. László                                     Dr. Weller – Jakus Tamás

                            polgármester                                                              jegyző

Jelen rendelet Badacsonytomaj városában 2014. szeptember 30. napján kihirdetésre került.

Dr. Weller – Jakus Tamás       

                jegyző

1. melléklet a 20/2014. (IX.30.) önkormányzati rendelethez