Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2015. (X.1.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2015. 11. 01- 2015. 11. 01

Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének
24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelete

a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról


Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (3) bekezdésében, valamint a 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában,  valamint

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró és az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően az alábbiakkal egyeztetve

Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, KDT. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltség, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Veszprémi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapitánysága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Badacsonytördemic Község Önkormányzata, Nemesgulács Község Önkormányzata, Salföld község Önkormányzata, Ábrahámhegy Község Önkormányzata

Káptalantóti Község Önkormányzata, Fonyód Város Önkormányzata, Római Katolikus Plébánia, Badacsonytomaj, Kolping Család Badacsonyi Szervezete, T.E.T.T. Közéleti Fórum, Kiss József Alapítvány, Badacsony Hegyért Alapítvány, Nők a Balatonért Egyesület, Szent Erzsébet Karitasz Csoport, Vöröskereszt Helyi Szervezete, Balaton Világörökségért Közhasznú Alapítvány, Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület, Civil Kerekasztal, Egry József Baráti Köre Egyesület,

Badacsonytomaj Sportegyesület, Vinum Vulcanium Badacsonyi Borlovagrend, Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület, Badacsonytomajért Közalapítvány, Badacsony és Vidéke Templomépítő és Karbantartó Alapítvány, Badacsonytomaji Sporthorgász Egyesület, Badacsonytomaji Nyugdíjasok Egyesülete, Darts Club, Polgárőr Egyesület

véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


1.§       Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2010. (IX.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.”


2.§       A R. 2.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

            a) 1. melléklet:

aa) az SZT/A/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv,

            ab) az SZT/B/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv;

            b) 2. melléklet: az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek."


3.§ (1)  A R. 7.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

  1. beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint lehetnek:


Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Jel

1

Lakóterület

Kialakult falusias lakóterület

Lfk

Falusias lakóterület

Lf

Kertvárosias lakóterület

Lke

2

Vegyes terület

Településközpont vegyes terület

Vt

Központi vegyes terület

Vk

3

Gazdasági terület

Kereskedelmi, szolgáltató terület

Gksz

4

Üdülőterület

Üdülőházas terület

Üü

5

Különleges terület

Temető terület

K-te

Strandok területe

K-str

Kikötő terület

Kki

Kemping terület

K-kmp

Turisztikai fejlesztési terület

K-tuk;

K-bt

Felső Kolónia terület

K-fko

Sport terület

Ksp

Szennyvíztisztító

Kszt


(2)   A R. 7.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„b)        beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:




Általános használat szerint

Sajátos használat szerint

Jel

1

Közlekedési és közmű területek

Országos közutak

KÖu

Helyi közutak

Külön nem jelölt

Vasút terület

KÖk

2

Zöldterület

Zöldterület

Z

Kegyeleti park

Z-ke

3

Erdőterület

Védelmi erdőterület

Ev

4

Mezőgazdasági terület

Kertes mezőgazdasági terület

Mk

Mk-fbtk

Mk-Ar

Mk-Ar*

Mk-bv

Általános mezőgazdasági terület

Má

Má-b

5

Vízgazdálkodási terület

Vízgazdálkodási terület

V

6

Különleges beépítésre nem szán terület

Különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet

Kbt*



4.§       A R. 8.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10)   A lakóövezetekben építhető kerítésekre vonatkozó előírások:

  1. A lakóövezet telkeit a helyben kialakult (3-3 szomszédos telket vizsgálva) anyag és formavilágú és színben a tájba          illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.
  2. A badacsonytomaji „Ófaluban”, azaz az Lfk-v övezetekben tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 180 cm magasságot.
  3.          Épített kerítés legfeljebb 180 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó támfalat. A kerítés anyaga természetes anyagokból legyen: kő, tégla, fa, sövény.”



5.§       A R. 8.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Föld feletti kialakítású gáztartály nem létesíthető.”


6.§ (1)  A R. 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Lfk. jelű övezetekben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lf-k-v

O/K

30

4,5

550

K

50

2

Lfk-ü

O

15

4,5

1500

15

65

3

Lfk-ü*

O

15

4,5

800

14

65

4

Lfk-ö

O

20

4,5

1500

16

60

Jelmagyarázat:

O:         oldalhatáron álló beépítés: a szomszéd épülettől álló telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon. Ha a kialakult viszonyok miatt nem tartható az építménymagasság értéke, akkor ezt az értéket kell tartani. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó.

K:         kialakult beépítettség esetén az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) az engedélyezési e      ljárás során egyedileg eldöntendő,

Kialakult állapotban, a max.-ot meghaladó meglévő beépítés esetén az előírt zöldfelület indokolt mértékben csökkenthető.


(2)   A R. 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az Lf-k-v (kialakult falusias lakó „öregfalu” vegyes beépítésű) építési övezetben:

  1. a kialakítható legnagyobb teleknagyság 1200 m2.
  2. beépítetlen telken az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 7,0 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik.
  3. az előkert az illeszkedés alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) határozandó meg, az oldalkert a telepítési távolság által előírt mértékben.
  4. a 6,00 m-es hátsókert kialakítása 25 m-nél kisebb mélységű telkeknél nem kötelező, de értéke minimum a tényleges építménymagasság fele.
  5. új épület építése esetén a környezetben kialakult állapothoz (3-3 szomszédos telket vizsgálva) kell igazodni. Az épületeket tagoltan kel megformázni. A Nagykörút mentén környezetbe illesztett látványterv készítendő. Az épületek építészeti kialakításánál a helyben kialakult, falusias, kisléptékű épületstruktúrához kell illeszkedni.”


(3)   A R. 9.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az Lfk-ü és az Lfk-ü* (kialakult falusias lakó üdülőövezet jellegű beépítésű) építési övezetben:

  1. az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 9 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik,
  2. az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 5 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) egyedileg kell megállapítani,
  3. valamennyi tervezett épület csak egy épülettömegben helyezhető el, kivéve a terepbe süllyesztett garázst, amely külön is elhelyezhető,
  4. az épületek földszinti padlószintje az épület mellett kialakított legalacsonyabb terep szintje felett legfeljebb120 cm-rel lehet.
  5. Az övezetben hétvégi házas üdülőépület építése is engedélyezhető.”


7.§       A R. 10.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázat szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lf-1

O/K

30

4,5

900

K

50

2

Lf-2

SZ

30

4,5

900

20

50

3

Lf-3

O

30

4,5

900

18

50

Jelmagyarázat:

O:         oldalhatáros beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó;

Sz:        szabadon álló beépítés;

K:         kialakult állapothoz illeszkedve”


8.§       A R. 11.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Lke-ksz

SZ

30

4,5

600

18

50

2

Lke-ko

O

30

4,5

550

14

50

3

Lke-1

O

25

4,5

700

18

55

4

Lke-i

I

30

4,5

360

10

50

5

Lke-cs

CS**

60

4,0

190

14

30

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadonálló beépítés;

O:         oldalhatáron álló beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó), I: ikresen csatlakozó beépítés; CS:         Csoportos beépítés;

Z:         Zártsorú beépítés;

**         az OTÉK 111.§ (2) bekezdése alapján”


9.§ (1)  A R. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A Vt építési övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható/

beépíthető

telek min. nagyság (m2)

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Vt-k

K

50

K/6,0

400/200

K

20

2

Vt-p

K

K

3,0

50/-

K

10

3

Vt-1

K/SZ

40

6,0

1500/800

20

30

4

Vt-1*

K

40

6,0

600/-

K

30

5

Vt-2

K/SZ

30

6,0

1500/500

20

40

6

Vt-2*

K/SZ

40

K/6,0

1500/K

K

20

7

Vt-3

SZ

70

4,5

700/300

16

10

8

Vt-4

SZ

20

4,5

1500/700

14

50

9

Vt-4*

SZ

20

4,5

700/-

14

50

10

Vt-5

SZ

30

K/5,5

1500/500

16

40

11

Vt-7

SZ

30

4,5

1000/-

K

40

12

Vt-8

-

5 (de csak terepszint alatt)

-

4000/-

K (tovább nem osztható)

80

13

Vt-10

SZ

40

6,0

1000/

15

30

14

Vt-11

SZ

10

4,0

1000/-

K

60

Jelmagyarázat:

K:         kialakult, illeszkedés alapján;

Sz:        szabadon álló beépítés;

O:         oldalhatáron álló beépítés.”


(2)   A R. 12.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)       A Vt övezetekben érvényes általános előírások:

  1. az övezetekben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
  2. az övezetekben új épületet a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel kell kialakítani.
  3. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
  4. Az épületek magastetővel létesíthetők, kivétel Vt-6, Vt-2 és Vt-9-es övezetben (csak támogató településképi vélemény birtokában). A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge (magastető esetén) 32° - 45°. (A Vt-k övezetben a kialakult hajlásszög az irányadó.)
  5. Tetőhéjazat nem lehet fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedést), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.”


10.§      A R. 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A Vk építési övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

m

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Vk

SZ

30

6,5

1000

20

40









Jelmagyarázat:

SZ:       szabadon álló beépítés”


11.§ (1)             A R. 14.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       A közigazgatási területen meglévő és tervezett üdülőterület – az építési jogszabályok területfelhasználási kategóriáját figyelembe véve – üdülőházas üdülőterületi besorolásba tartozik, amely elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.”


(2)   A R. 14.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

Az üdülőházas területen a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.”


12.§      A R. 15.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       Az üdülőházas építési övezet (Üü) építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Üü-1

SZ

10

6,0

5000

50

50









Jelmagyarázat:

Sz:        szabadon álló beépítés”


13.§ (1) A R. 17.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Gksz-1

SZ

20

4,50*

1000

25

40

2

Gksz-2

SZ

K/20

6,0*

K/3000

K/30

40

3

Gksz-3

O

50

6,0*

1000

18

20

4

Gksz-k

SZ

30

K/6,5

3000

K

40

5

Gksz*

Nem beépíthető

0

0

7000

K

-

Jelmagyarázat:

K:         kialakult, illeszkedés alapján (meglévő épületek felújíthatóak, átépíthetőek);

*          technológiai torony, tartály, terményszárító magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.”


(2)   A R. 17.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen gazdasági tevékenység számára nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, borászattal, szőlő- és gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos pincekomplexum, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások, szálláshely-szolgáltató vendégház, iroda helyiségek helyezhetők el.”


(3)   A R. 17.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)       A Gksz-1-2-3 építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.”


14.§      A R. 18.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A „K-te” jelű temető területen csak a temetkezéshez kapcsolódó és az azt kiszolgáló épületek és építmények, létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, urnahelyek), valamint közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, utak és növényzet helyezhetők el.”


15.§      A R. 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-str

SZ

8

4,5

K

K

70









Jelmagyarázat:

SZ:       szabadonálló;

K:         kialakult”


16.§      A R. 20.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Kki

SZ

10

K/4,0

K

K

40









Jelmagyarázat:    

K:         kialakult;

SZ:       szabadon álló


17.§      A R. 21.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-kmp

SZ

15

6,0

5000

K

70









Jelmagyarázat:

K:         kialakult meglévő telek, tovább nem osztható;

SZ:       szabadon álló.

Az épület legmagasabb pontja 9,0 m lehet.”



18.§      A R. 22.§-ának címe „Különleges terület: Turisztikai fejlesztési terület (K-tuk, K-bt)”-re változik.


19.§ (1) A R. 22.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

K-tuk

SZ

8

6,0

5000

50

80

2

K-tuk*

SZ

15

6,0

K (a telek nem osztható)

K

60

3

K-tuk1

SZ

8

6,0

50000

K

65

3

K-bt

SZ

15

4,5

2000

30

60

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadon álló;

K:         kialakult.”


(2)   A R. 22.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A K-tuk turisztikai, fejlesztési övezetben elhelyezhető létesítmények: az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, borturizmus, vendéglátás, borfeldolgozás építményei.”


(3)   A R. 22.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)       A K-tuk és K-tuk* turisztikai fejlesztési övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) tömbösítetten nem lehet kialakítani: egy épület legnagyobb beépített területe max. 500 m2 lehet. A legnagyobb homlokzatmagasság max. 9,0 m lehet. A tető kialakítás jellemzően magastetős lehet, a tetőhajlás 45°-nál több nem lehet. A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedés), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.”


(4)   A R. 22.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

 „(4)      Az előírt zöldfelület minimum 80% -ban szőlő kell legyen.”


(5)   A R. 22.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5)       Nyitott vízmedencét, vízfelületet úgy kell kialakítani, hogy a látványvédelemi szempontok megtartása érdekében növényzettel, telepítéssel takart legyen.”


(6)   A R. 22.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6)       A K-bt különleges borturisztikai övezetben kizárólag a borturizmushoz kötődő - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a bortárolás és borfeldolgozás - funkciók helyezhetők el. A 099/2 és /5 hrsz-ú ingatlanokon csak a telek 80%-án megtartott és művelt szőlő esetén megengedett az építés.”


(7)   A R. 22.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7)       A K-bt területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell. Az új épületek 33- 45° közötti tetőhajlással, magastetővel tervezendők, cserép vagy nádfedéssel, a helyi borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az övezetben max. 6,60 m lehet.”


(8)   A R. 22.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8)       Terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki. A terepszint alatti építmény 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.”

(9)   A R. 22.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9)       Közművesítettség mértéke: teljes.”


20.§ (1) A R. 24.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Az Ksp övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

  1. sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda;
  2. sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.;
  3. pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.;
  4. a terület fenntartásához szükséges épület;
  5. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.”


(2)   A R. 24.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Ksp

SZ

15

4,5

5000

50

30

2

Ksp*

SZ

10

4,0

8000

K

30

Jelmagyarázat:

SZ:       szabadon álló”


(3)   A R. 24.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

(4)        A Ksp övezetben

  1. az építési hely határvonalai: szabályozási terv szerint és
  2. építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól legalább 5 m és
  3. építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól legalább 6 m.


(4)   A R. 24.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5)       Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.”


(5)   A R. 24.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)       Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.”


21.§      A R. 25.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és a Szabályozási terven feltüntetett szabályozási szélességek megtartásával szabad.”


22.§     A R. 25.§ (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15)     A Szabályozási tervlapon, a 71 sz. főút és a vasút területén „szintben elválasztott gyalogos átkelés” számára mérnöki műtárgy építhető.”


23.§     A R. 26.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Z

SZ

2

4,5

A telek nem osztható

K

80

2

Z*

SZ

2

4,5

A telek nem osztható

K

80

3

Z-ke

-

0

-

A telek nem osztható

K

90



24.§     A R. 27.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4)       Az Mk-4* jelű kertgazdasági területen lévő, a szabályozási terven jelölt „erdő művelés megtartandó” alrészleteken az erdő művelés megtartandó.”


25.§     A R. 28.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A mezőgazdasági területen az I. osztályú szőlőkataszterek kivételével hatósági engedéllyel és a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben (a természeti, ökológiai adottságok erősítése esetén) erdő, gyep létesíthető a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén és előírásai szerint.”


26.§     A R. 29.§ (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f)         a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.”


27.§     A R. 29.§ (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„i)         a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő, magastetős épületek létesíthetők.”


28.§     A R. 29.§-a a következő (8A) bekezdéssel egészül ki:

„(8A)    Az Mk-4* jelű kertes mezőgazdasági területen en építés az alábbi feltételek mellett történhet:

  1. az ingatlannak a szabályozási terven erdőműveléssel megtartandó jelzéssel ellátott része fölötti terület 80%-át szőlőműveléssel kell hasznosítani, melynek meglétét hegybírónak kell igazolni.
  2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,
  3. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
  4. d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a          terepszint alatt legfeljebb 4%, a hasznos alapterület max. 200 m2,
  5. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,
  6. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti         hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5             métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a     telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
  7. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül        építmény nem helyezhető el.
  8. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is   engedélyezhető,
  9. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való      összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges. Külön kell figyelni a    látványvédelemre.”


29.§     A R. 29.§-a a következő (8B) bekezdéssel egészül ki:

„(8B)     Az Mk-4** kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

  1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
  2. a kialakult telkek tovább nem oszthatók,
  3. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
  4. a beépíthető terület földszinti hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a   terepszint alatt legfeljebb 6%,
  5. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 4,5 métert, a homlokzatmagasság a 6,0 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
  6. az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a             szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás,
  7. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül        építmény nem helyezhető el.
  8. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is   engedélyezhető,
  9. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való      összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.”


30.§     A R. 29.§ (9) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f)         A kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5          métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el, az ingatlan látványban nem kitett részén,”


31.§      A R. 29.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12)     Az Mk-Ar - kertes mezőgazdasági arborétum („Folly Arborétum”) területén az arborétum fenntartásához, a tulajdonos és az alkalmazottak ott lakását és vendéglátást szolgáló – nem szállás jellegű – épületek építhetők, tájba illő, a szőlőhegyi építészet elemeit felhasználva.

  1. az övezet legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg,
  2. építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m.”


32.§     A R. 29.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14)     Az Mk-fbtk - kertes mezőgazdasági felső borturizmus központ övezetben kizárólag a kialakult állapotnak megfelelő beépítettség maradhat. A teleknagyság és ezzel összefüggésben a beépített terület nagysága a szabályozási terv szerinti közterületi (út) korrekció kialakítás kapcsán változhat. E mellett egy új épület kizárólag a kötött pályás közlekedési eszköz működéséhez helyezhető el, a látványvédelem kiemelt vizsgálatával.”


33.§ (1)             A R. 29.§ (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15)     Az Mk-bv övezet telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat             a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

%

1

Mk-bv

SZ

3

4,5

10000

20

80

2

Mk-bv*

SZ

3

4,5

4000

20

80



a)          Az övezetben a kötelező szőlőművelés megtartandó, új épület csak a telek 80%-án      művelt szőlő esetén helyezhető el. Egy telken egy épület létesíthető.”


(2)               A R. 29.§ (15) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

            „b)        Az övezetben épület építésének feltétele – az épületek tájba illesztése céljából –                                                látványterv, településképi támogató vélemény birtokában lehetséges.”


(3)               A R. 29.§ (15) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„c)        A 998/1 hrsz-ú telek vonatkozásában a külön jogszabályban előírt szőlőművelési kötelezettség alól a közlekedési eszköz megépítése érdekében felmentés adható. Ezen a telken a közlekedési eszköz működéséhez szükséges épület(ek), építmények helyezhetők el, a technológiához szükséges minimális építménymagassággal.”


 (4)              A R. 29.§ (15) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„f)         Az övezetben terepszint alatt a megengedett beépített terület 3 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépíthető terület nagyságát.”


34.§                 A R. 30.§ (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)        a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján készülhet. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.”


35.§                 A R. 30.§ (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„e)        az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az építés során kizárólag a       szőlőhegyi tájba illő, a hagyományos Balaton-felvidéki szőlőhegyi építészeti elemeket felhasználó épületek építhetők. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési             anyagok és építészeti stílus csak támogató településképi vélemény alapján       lehetséges.”


36.§                 A R. 30.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)       Az Má-2* általános mezőgazdasági övezetben csak a 2 ha-nál nagyobb, és legalább 80%-ban szőlővel hasznosított területű ingatlan építhető be max. 3%-os beépítettséggel, a föld alatt földdel borítottan plusz 2%-os beépítettséggel. A legnagyobb építménymagasság: 5,5m.

                        A telek nem osztható.

                        A fejlesztés (bővítés) csak a meglévő műemlék épület egyidejű felújításával történhet.”


37.§                 A R. a következő 31/A.§-szal egészül ki:


„31/A.§

Különleges beépítésre nem szánt terület


(1)        A Kbt* különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet. Az övezetben a borturizmushoz kötődő funkciók helyezhetők el: vendéglátás, borkóstolás, szálláshely szolgáltatás valamint bortárolás, szőlőfeldolgozás és értékesítés létesítményei.

(2)        Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

Övezeti jele

Beépítés módja

Legnagyobb beépítettség

%

Legnagyobb építmény-magasság

M

Kialakítható

minimális

teleknagyság

m2

Minimális új telek-szélesség

Minimális zöld-felület

m2

1

Kbt*

SZ

5

5,0

3000

K

80









SZ:       szabadon álló;

K:         kialakult


(3)        Az övezetben az oldalkert minimum 3,0 m. Épületet elhelyezni a 013-as hrsz.-ú közút tengelyétől minimum 50 m-re, az övezet nyugati határától 0109/4-es hrsz.-ú tengelyétől számítva min 14,0 m-re lehet.

(4)        Az építési tevékenység feltétele, hogy az övezetben lévő ingatlanokon legalább 80 %-án megtartott (telepített) és művelt szőlő legyen.

  1. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani;
  2. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2;
  3. a beépítés mértéke legfeljebb 5%;
  4. a beépíthető terület terepszint alatt legfeljebb 6%;
  5. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;
  6. az a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 5,0 métert, a homlokzatmagasság a 7,0 métert nem haladhatja meg;
  7. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.”


38.§ (1)            A R. 33.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)       A meglévő természeti és táji értékek megváltoztatását eredményező jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, a természetes terep megbontása, feltöltése, a vízháztartás megváltoztatása, vízfelület létesítése, a természetes növényzet kivágása, a területhasználat és művelési ág megváltoztatása, külterületi terepszint alatti beépítés) a természetvédelmi hatóság engedélye és a nemzeti park kezelési terve szerint végezhetők.”


(2)   A R. a következő 33.§ (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9)       A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

Terepszint alatti építés csak ott lehetséges, ahol egyébéként is lehet építeni.”


(3)   A R. a következő 33.§ (10) bekezdéssel egészül ki:


„(10)     A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni, társított funkcióként. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy nem helyezhető el.”


(4)   A R. a következő 33.§ (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11)     Az előkertben kerti tető nem létesíthető.”


39.§     A R. a következő 33/A.§-szal egészül ki:

„Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

A település védett természeti értékeinek és a tájkarakter megőrzésének szempontjait minden építéssel, tájhasználat változtatással járó tevékenység során figyelembe kell venni.”


40.§     A R. a következő 39/A.§-szal egészül ki:

„39/A.§

Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások


(1)        Az építési helyen belül a 10 méter átlagos szélességet el nem érő ingatlanokon (kivéve az Lfk-v és a Vt-k övezeteket)) - tekintet nélkül azok nagyságra - épület nem helyezhető el.

(2)        A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

(3)        A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el.

Beültetési kötelezettségű területeken a használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést meg kell valósítani.

(4)        Badacsonytomaj Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

Az elővásárlási jog helyrajzi számokra való lebontása a 2. mellékletben található.”


41.§ (1) A R. 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

(2)   A R. jelen rendelet 1. függelékével kiegészül.

(3)   A R. jelen rendelet 2. függelékével kiegészül.

(4)   A R. jelen rendelet 3. függelékével kiegészül.

(5)   A R. jelen rendelet 4. függelékével kiegészül.

(6)   A R. jelen rendelet 5. függelékével kiegészül.

(7)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.

(8)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.

(9)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.


42.§ (1) E rendelet az állami főépítésznek és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 15. napon, de legkorábban a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

(2)   E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

(3)   Hatályát veszti a R. 6.§ (3) bekezdése, a 6.§ (4) bekezdés g) pontja, a 8.§ (12) bekezdése, a 11.§ (3) bekezdése, a 11.§ (4) bekezdése, a 12.§ (3) bekezdés f) pontja, a 12.§ (3) bekezdés g) pontja, a 12.§ (10) bekezdés d) pontja, a 14.§ (5) bekezdés g) pontja, a 16.§-a, a 18.§ (3) bekezdése, a. 19.§ (4) bekezdés e) pontja, a 21.§ (7) bekezdés d) pontja, a 26.§ (5) bekezdése, a 29.§ (5) bekezdés h) pontja, a 29.§ (8) bekezdés g) pontja, a 29.§ (9) bekezdés g) pontja, a 29.§ (11) bekezdése, 29.§ (15) bekezdés k) pontja, a 34.§ (3) bekezdése, a 34.§ (5) bekezdése, a 34.§ (6) bekezdése, a 34.§ (7) bekezdése, a 34.§ (8) bekezdése, a 34.§ (9) bekezdése, a 35.§ (1) bekezdése, a 35.§ (2) bekezdése, a 37.§ (1) bekezdése, a R. 3-6. mellékletei.




Krisztin N. László sk.

polgármester

Wolf Viktória sk.

jegyző


Kihirdetési záradék:

A rendelet 2015. október 1. napján kihirdetésre került.




Wolf Viktória sk.

jegyző



1. melléklet a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek:


  1. Badacsonytomaj-Badacsonyörs-Badacsony hrsz-ok::
  1. 2157/1;
  2. 2157/3;
  3. 2157/4;
  4. 2157/5;
  5. 2157/6;
  6. 2157/7;
  7. 2157/8;
  8. 2157/9;
  9. 0274/1;
  10. 0274/2;
  11. 0277/1;
  12. 0275/12;
  13. 0275/21;
  14. 0275/19;
  15. 0275/17;
  16. 116/1;
  17. 116/2;
  18. 116/3;
  19. 116/4;
  20. 2457/1







1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Az építési övezetek, övezetek és Balatoni-törvény térségi övezetei



A

B


Építési övezetek, övezetek

Érintett térségi övezetek


Lfk-v

U-1, T-2, T-3


Lfk-ü

U-1, T-2, T-3, P-2


Lfk-ü*

U-1, T-2, T-3,


Lfk-ö

U-1, T-2, T-3,


Lf-1

U-1, T-2, T-3


Lf-2

U-1, T-2, T-3


Lf-3

U-1, T-2, T-3, P-2


Lke-ksz

U-1, T-2, T-3


Lke-ko

U-1, T-2, T-3


Lke-1

U-1, T-2, T-3, P-2


Lke-i

U-1, T-2, T-3


Lke-cs

U-1, T-2, T-3


Vt-k

U-1, T-2, T-3


Vt-p

U-1, T-2, T-3


Vt-1

U-1, T-2, T-3


Vt-1*

U-1, T-2, T-3


Vt-2

U-1, T-2, T-3


Vt-2*

U-1, T-2, T-3


Vt-3

U-1, T-2, T-3


Vt-4

U-1, T-2, T-3


Vt-5

U-1, T-2, T-3


Vt-7

U-1, T-2, T-3


Vt-8

U-1, T-2, T-3


Vt-10

U-1, T-2, T-3


Vk

U-1, T-2, T-3


Vt-11

U-1, T-2, T-3


Üü-1

U-1, T-2, T-3


Gksz-1

U-2, T-2, T-3


Gksz-2

U-2, T-2, T-3


Gksz-3

U-2, T-2, T-3


Gksz-k

U-1, T-2, T-3


Gksz*

U-1, T-2, T-3


K-te

U-1, T-2, T-3, Ö-1, Ö-3, T-1


K-str

U-1, Sz-1


Kki

U-1


K-kmp

U-1, T-2, T-3


K-tuk

U-1, T-2, T-3


K-tuk*

U-1, T-2, T-3


K-tuk1

T-2, T-3Sz-1, Ü-1


K-bt

T-2, T-3, C-1, Ö-3, P-2


K-sp

U-1, T-2, T-3


K-sp*

T-2, T-3


K-fko

T-2, T-3, M-2, T-1


Z

U-1, Ö-3, F-1, P-2


Z*

U-1, T-2, T-3


Z-ke

U-1, T-2, T-3, Ö-3, P-2


Ev

T-2, T-3, F-1, T-1, E-1, E-3, C-1, Ö-1, Ö-3, P-1, P-2


Ev*

T-2, T-3, T-1, E_1


Mk-1

T-2, T-3, T-1, Ö-3, M-2, C-1, P-1, P-2


Mk-2

T-2, T-3, Sz-1, M-2


Mk-3

T-2, T-3, F-1, T-1, SZ-1, M-2, C-1, Ö-3, T-1


Mk-4

T-2, T-3, T-1,Sz-1, M-2, C-1, P-2, P-1


Mk-4*

T-2, T-3,M-2, C-1, P-2


Mk-4**

T-2, T-3, M-2, C-1, Ö-3


Mk-5

T-2, T-3, Sz-1, M-2, C-1, Ö-3


Mk-6

T-2, T-3, T-1, M-2, Ö-3


Mk-fbtk

T-2, T-3, C-1, P-, Ö-3


Mk-Ar

T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3


Mk-Ar*

T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3


Mk-bv

T-2, T-3,


Mk-bv*

T-2, T-3, P-2, C-1, Ö-3


Má-1

T-2, T-3, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3, T-1


Má-2

T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3


Má-2*

T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, Ö-3


Má-3

T-2, T-3, F-1, T-1, Sz-1, M-1, C-3, P-2, Ö-1, Ö-3


Má-4

T-2, T-3, M-1, Ö-3


Má-b

T-2, T-3, M-1


V-1

Sz-1, P-2, Ö-1, Ö-3, F-1


V-2

U-1


V-3

P-2, Ö-1


Kbt*

M-2



Jelmagyarázat

Ö-1       Magterület övezete

Ö-3       Puffer terület övezete

T-1       Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

T-2       Történeti települési terület övezete

T-3       Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

Sz-1      Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete

P-1       Földtani veszélyforrás terület övezete

P-2       Vízeróziónak kitett terült övezete

F-1       Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

D-1      Tómeder övezete

U-1      Települési terület övezete

U-2      Gazdasági terület övezete

M-1      Általános mezőgazdasági terület övezete

M-2      Kertgazdasági terület övezete

E-1       Erdőterület övezete

E-3       Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

Ü-1      Turisztikai fejlesztési terület övezete

C-1       Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete



2. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett helyrajzi számok:

A

B

C

Lelőhely megnevezése

Érintett hrsz-ok

1.

Klastrom-kút-forrás (Karastom-kút)

038/11, 038/22

2.

Templom

100, 101, 102/1, 102/2, 104, 105, 106/1, 106/2, 107, 108, 109, 110, 111, 112/1, 112/2, 113, 115/1, 18, 20, 21, 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/1, 26/2, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34/2, 34/3, 35, 36/1, 705, 701/4, 36/2, 37, 542/4, 642, 691, 692, 693, 694, 699, 700, 702, 703, 704, 706, 707, 708, 709, 732/2, 737, 738, 739, 740, 85, 86, 89, 90, 91, 92, 996/1

3.

Pap-rét

1417, 02/18, 02/20, 02/27, 02/22, 02/23, 1398, 1399, 1400, 1401, 1378, 1379, 1380, 02/25, 02/4, 02/16, 02/10, 02/11, 02/13, 02/26, 02/6, 1376, 1377, 1430

4.

Badacsonyörs

1710, 1711, 1712/1, 1712/2, 1712/3, 1712/4, 1714/1, 1714/2, 1714/3, 1714/4, 1714/5, 1714/6, 1716, 1717, 1718/1, 1718/2, 1719, 1720, 1721, 1722, 1723, 1724, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729/2, 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1834, 1835, 1836, 1837

5.

Badacsonyörs 68. sz. (Gajer István háza)

1762/12, 1762/2, 1762/3, 1762/5, 1762/6, 1766, 1795/1, 1795/3, 1795/4, 1796, 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1807, 1808/1, 1809, 1810/1, 1810/2, 1812, 1813, 1814, 1815, 1816, 1817, 1823, 1824, 1825, 1827/2, 1827/4, 1827/5, 1828/1, 1828/2, 1829, 1830, 1831/1, 1831/2, 1832/1, 1837

6.

Káptalantóti úttól Ny-ra

0121/100, 0121/101, 0121/107, 0121/108, 0121/109, 0121/111, 0121/117, 0121/118, 0121/119, 0121/122, 0121/123, 0121/124, 0121/125, 0121/35, 0121/39, 0121/40, 0121/41, 0121/42, 0121/43, 0121/44, 0121/45, 0121/46, 0121/47, 0121/48, 0121/49, 0121/51, 0121/52, 0121/53, 0121/54, 0121/55, 0121/56, 0121/57, 0121/99

7.

Kisfaludy-forrás

03/1, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 06, 08/1, 08/2, 09, 010, 011, 012/2, 012/3, 012/32

8.

Badacsony - hegytető

038/3, 037, 038/22, 043/6

9.

Badacsony-tető - bazaltbánya

038/22

10.

Maróti-Rét-domb

2931, 0198/51, 0197/2, 0198/74, 2462, 2463, 2955, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2488/6, 2488/7, 2488/8, 2488/9, 2488/10, 2488/11, 2488/12, 2488/13

11.

Ibos-szőlő

041/36, 041/37, 041/38, 041/39, 041/40, 041/32

12.

Bormúzeumtól DNy-ra

023/21, 023/22, 023/24, 023/16, 021/3, 021/4, 021/5, 020, 015, 012/14, 012/15, 012/16, 012/17, 012/18, 012/19, 012/9, 012/22, 013, 012/8, 012/32, 021/13, 021/12



3. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Műemléki épületek és érintett hrsz-ok


A

B

C


Műemlék megnevezése

Érintett hrsz-ok

1.

Tátika Étterem műemléki környezete

2554, 2555, 2557/2, 2559

2.

Lakóház

1334

3.

Badacsonyi pincegazdaság

1407/1

4.

volt Sitkey-Nagy-kúria

017/1

5.

volt Szluha-ház

012/22

6.

Kisfaludy Sándor présháza

035/26

7.

volt Malatinszky-kúria

041/15

8.

Szegedy Róza háza

039/11

9.

ún. "Békássy-ház"

039/18

10.

Pince

899/11

11.

Kály vincellérház

878

12.

Kőkereszt

038/22

13.

Kőkereszt

705

14.

Szentháromság-szobor

701/4

15.

Padovai Szt. Antal-kápolna

1843

16.

Badacsonytomaj, v. Szegedy Róza-ház, Kisfaludy-Muzeum müemlék műemléki környezete

035/24, 035/25, 037, 039/5, 039/6, 039/7, 039/8, 039/9, 039/10, 039/12, 039/13, 039/14, 039/15, 039/20, 039/30, 039/34, 02/1, 039/4, 035/27, 035/26, 039/11

17.

Lakóház

054/8

18.

Lakóház

570

19.

Lakóház

1582

20.

lakóház, ún. Szegedy ház

043/68

21.

présház-pince

828

22.

Mezőgazasági múzeum, volt Ranolder-féle püspöki nyaraló

028/9, 028/18, 028/19, 028/20, 028/21, 028/22

23.

Tátika Étterem

2556



4. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Helyi védettségre javasolt épületek


  1. Badacsonytomaj:
    1. Hrsz: 17/1 (Római u. 16, Lakóház, 19. század közepe, timpanonos rizalitú udvari homlokzattal),
    2. Hrsz: 766, 767 (Római u. 33 és 35. között az öntöttvas kereszt),
    3. Hrsz.: 118/5 (Lakóház, 19. század első fele, falumúzeum.),
    4. Hrsz: 133 (Lakóház 19. századi kapu és melléképület),
    5. Hrsz: 247/1 (Kőfal, 19. század),
    6. Hrsz: 247/2 (Kőfal, 19. század),
    7. Hrsz: 248 (Kőfal, 19. század),
    8. Hrsz.: 533, 534, 535 (Lakóház, 19. század első fele),
    9. Hrsz: 551 (Petőfi u. 2. Lakóház, 19. század),
    10. Hrsz: 560 (Petőfi u. Lakóház, 19. század),
    11. Hrsz: 562 (Lakóház, 19. század eleje),
    12. Hrsz: 571 (Lakóház és gazdasági épület, 19. század eleje),
    13. Hrsz: 599 (Petőfi u. 1. Lakóház, 19. század, kapupillérek),
    14. Hrsz: 610 (Nagykörút 55. Lakóház, 20. század első fele, melléképület, 19. század),
    15. Hrsz: 622 (Nagykörút. Lakóház, 19. század),
    16. Hrsz: 647 (Kiskörút. Lakóház és gazdasági épület, 19. század első fele)!,
    17. Hrsz: 657, (Kiskörút. Lakóház, 19. század),
    18. Hrsz: 695 (Kiskörút 4. Lakóház, 19. század.)!,
    19. Hrsz: 728 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),
    20. Hrsz: 729 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),
    21. Hrsz: 760, 761 (Római u. 23, 25. Lakóház, 19. század.),
    22. Hrsz: 772 (Római u. Villaépület, 19. század vége.),
    23. Hrsz: 789 (Római u. Pince-présház, 19. század eleje),
    24. Hrsz: 789 sarkán (Római u. Nepomuki Szent János-szobor 1925-ből),
    25. Hrsz: 790 (Római u. Kora eklektikus utcai épületszárny, 19. század középső harmada),
    26. Hrsz: 853 (Lakóház, 19. század.),
    27. Hrsz: 873 (Szent Donát-kápolna, neogótikus),
    28. Hrsz: 881 sarkán (kereszt 1849-ből),
    29. Hrsz: 907, 908 (Panoráma u. 5. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),
    30. Hrsz: 911/1 (Kétszintes pince-présház. 19. század második fele)
    31. Hrsz: 925/4 (Kossuth u. 1. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),
    32. Hrsz: 934/8 (Római u. 117. Villaépület. 19. század vége.),
    33. Hrsz: 954/7 (Kossuth u. 14. Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    34. Hrsz: 980 (Villaépület. 19. század vége.),
    35. Hrsz: 989 (Római u. 149. Villaépület. 19. század vége.),
    36. Hrsz: 990 (Villaépület. 19. század vége.),
    37. Hrsz: 1007(Lakóház, 19. század.),
    38. Hrsz: 1121/1 (Villaépület. 19. század vége.),
    39. Hrsz: 1133 (Füge u. Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    40. Hrsz: 1199 (Római u. 132. Villaépület. 19. század vége.),
    41. Hrsz: 1309 (Villaépület. 19. század vége.),
    42. Hrsz: 1317/1, 1317/2, (Présház-pince, 19. század),
    43. Hrsz: 1393/1, 1393/2 (Harsona köz 7. Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    44. Hrsz: 1431, 1445 (Rizling u. 5. Lakóépület háromoszlopos tornáccal. 19. század),
    45. Hrsz: 2381/1 (Erdős u. 21. Lakóépület, 19. század vége.),
    46. Hrsz: 03/16 (Villaépület. 19. század vége),
    47. Hrsz: 012/3 (Lakóház, 19. század eleje.),
    48. Hrsz: 012/27 (Lakóépület, 19. század),
    49. Hrsz: 012/32 (Badacsonyi u. 165. Emeletes kúria, 19. század közepe),
    50. Hrsz: 017/27 (Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    51. Hrsz: 021/11 (Szent Anna-kápolna, 1789),
    52. Hrsz: 023/3 (Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    53. Hrsz: 023/15 (Római u. Gazdasági épület),
    54. Hrsz: 025/5 (Lakóépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    55. Hrsz: 025/7 (Lakó- és gazdasági épület, csárda. 19. század),
    56. Hrsz: 038/14, 038/15, 038/17, 038/18, 038/19 (Bányásztelep, 20. század eleje)
    57. Hrsz: 041/13 (Melléképület. 19. század),
    58. Hrsz: 043/28, (Lakóépület. 19. század),
    59. Hrsz: 046/11 (Szőlőhegyi u. 9. Lakó- és gazdasági épület. 19. század.),
    60. Hrsz: 049/9 (Présház-pince, 19. század),
    61. Hrsz: 049/20 (Lakóépület. 19. század),
    62. Hrsz: 051/11 (Kétszintes présház-pince romja. 19. század, a 20. század elején felújítva),
    63. Hrsz: 051/20 (Villaépület, 20. század első fele),
    64. Hrsz: 051/21 (Présház-pince, 19. század, erősen felújítva),
    65. Hrsz: 054/1 (Villaépület. 19. század vége),
    66. Hrsz: 054/12 (Radnóti u. 5. Villaépület. 19. század vége.),
    67. Hrsz: 056/24, (Kétszintes présház-pince, 19. század eleje, a 20. század elején felújítva)
    68. Hrsz: 056/29 (Ibos Ferenc u. Gazdasági épület, 19. század),
    69. Hrsz: 061/2 (Présház-pince. 19. század)
    70. Hrsz: 063/11 (Gazdasági épületek. 19. század),
    71. Hrsz: 099 (Kúria, 1904, tervezés, kivitelezés: Molnár Endre és Morandini Tamás hercegi építészek).


  1. Kisörs:
    1. Hrsz: 1795 (Présház-pince, 19. század),
    2. Hrsz: 1854 (Villaépület. 19. század vége),
    3. Hrsz: 1890/9 (Kisörshegyi u. Lakó- és gazdasági épület. 1873),
    4. Hrsz: 1902 (Kisörshegyi u. Villaépület. 19. század vége),
    5. Hrsz: 1931/4 (Rizling u. Villaépület. 19. század vége, 20. század eleje.),
    6. Hrsz: 2055, 2056/16, 2056/17, 2056/18 (Szőlő u. 3. Lakóépület, 19. század közepe),
    7. Hrsz: 2551 (sarkán a kereszt 1927-ből),
    8. Hrsz: 2714 (Lakóépület. 19. század),
    9. Hrsz: 2723, (Lakóépület. 19. század),
    10. Hrsz: 2725 (Présház-pince. 20. század eleje),
    11. Hrsz: 0237/34 (Udvardy Mária keresztje 1922-ből),
    12. Hrsz: 0237/38 ((Lakóépület. 19. század vége),
    13. Hrsz: 0247/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)
    14. Hrsz: 0248/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)!,
    15. Hrsz: 0248/17 (Lakó- és gazdasági épület romja. 19. század),
    16. Hrsz: 0249/16 (Villaépület. 19. század vége),
    17. Hrsz: 0249/24 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    18. Hrsz: 0251/11 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    19. Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    20. Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    21. Hrsz: 0263/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század).



5. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


EGYEDI TÁJÉRTÉKEK JEGYZÉKE

A település meghatározó táji értékét az alábbi elemek adják:

- a két vulkanikus hegy és köztük, mellettük kialakult mélyfekvésű területek, rétek látványa

- a Balaton-part látványa,

- a természetes és természetközeli növényfelületek (rétek, vízparti vegetáció, hegytetők erdői)

- a történeti értékű szőlőművelés és hozzá tartozó bazalt támfalak, borházak, kúriák

- a hegyre felkúszó laza, borvidéki üdülőterületre jellemző beépítés

- a látvány         (kilátás a hegyek panoráma útjairól, hegyoldalakról)

(rálátás a történeti tájra, valamint a Tapolcai-medence további hegyeire – Szigliget, Tóti-hegy, Gulács).

A leírtak közül bármelyik elem sérülése visszafordíthatatlan értékvesztéssel járna. Ezért a látványvédelem minden létesítmény esetében alapvető követelmény.


Az egyedi tájértékek jegyzéke a település táji szempontból értékes természeti és művi részleteit emeli ki. A település használatából eredően egyes elemek kedvezőtlen átalakítása történt, vagy rossz állagú, nem minden részletében vállalható. A települési táj karakterének megőrzése szempontjából azonban meghatározóak ezek a tájelemek.


Az épületek, támfalak, művi elemek tájértéke nem választható el a környező terület tájhasználatától, tradicionális szőlőművelésétől.


A jegyzék nem teljes körű, karbantartását folyamatosan biztosítani kell.


Az egyedi tájértékek jegyzéke az 1996. évi LIII. tv. 6. §. és az MSZ 20381 szabvány alapján készült.


2 /1. BADACSONYTOMAJ


Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:


02/10; 02/22; 012/1; 012/3; 012/21; 017/1-2; 017/27;

021/11; 022/19; 023/12; 023/15;

025/1; 025/4; 025/5; 027; 028/9;

038/17-18; 039/9; 039/11; 039/18;

041/1; 041/17; 041/18;

043/12; 043/17; 043/68; 043/69-80; 043/71; 043/72;

046/9; 049/22-056/12;

051/2-051/3; 051/21; 051/24; 051/25; 051/30-31; 051/36;

054/1; 054/8; 054/8-11; 054/12; 054/37; 054/50; 054/51;

056/12; 056/13; 056/16; 056/22; 056/24; 056/29; 056/31-32; 056/37;

057; 058/24; 0270;


1-7; 18-22/1; 114/5; 266;

705; 707; 708; 786/2; 792; 872; 878; 865; 888; 889; 899; 907; 925/3; 925/4;

934/2; 969; 975; 988/1,/4, /5, /6; 988; 989; 990;

1036; 1219; 1309; 1317/1-2; 1334; 1355; 1373;

1407; 1431; 1456/1; 1578; 1582; 1584/1;


A fenti egyedi tájértékek részletesen:


02/22 (épület), 02/10 (Óbester borozó épülete és körülötte szőlők),

012/1 (Borászati Kutató Intézet épülete, támfal-kerítése, szőlői),

012/3 (épület), 012/21 (népi lakóház és szőlők),

017/1-2 (v. Sitkei-Nagy kúria és környezete), 017/27 (épület és szőlő),

021/11 (szőlőhegyi kápolna),

022/19 (kúria – átalakítás előtt),

023/12 (kúria, körülötte szőlők), 023/15 (régi pince és szőlők),

025/1 (történeti szőlők), 025/4 (történeti szőlők), 025/5 (v. pince),

027 (bormúzeum),

028/9 (Ranolder ház és történeti szőlők),

038/17-18 (Felső Kolónia),

039/9 (épület, mellette szőlő), 039/11 (Szegedy Róza ház és táji környezete: a szomszédos

ingatlanok történeti szőlőművelésével), 039/18 (épület, épített környezete),

041/1 (Malatinszky kúria és környezete),

041/18 (Szt Orbán borház és környezete, szőlői), 041/17 (Szeremley kúria és szőlők),

043/12 (épület, melléképület, bazalt támfalak, utak, fák, szőlő), 043/17 (kerítés –bazaltkő

támfalon), 043/68 (épület és melléképületek, szőlőművelés), 043/69-80 (összefüggő

szőlőművelés), 043/71 (épület), 043/72 (kút, szőlők),

046/9 (pince),

049/22-056/12 (közötti bazaltkő lépcsõ, mezsgyehatár),

051/2-051/3 (szőlőművelés), 051/21 (épület), 051/24 (mellett út alatti bazaltkő támfal),

051/25 (ingatlan előtti kút), 051/30-31 (bazaltkő út, támfalak, szőlőművelés), 051/36 (épület,

támfal, szőlő)

054/1 (épület és környezete: növényzet, bazaltkő támfalak, lépcső, térburkolat), 054/8

(szőlőhegyi népi épület), 054/8-11(bazalt támfal), 054/12 (épület, bazalt támfalak, szőlő),

054/37 (épület, mellette szõlõ), 054/50 (Mária szobor és környezete), 054/51 (épület),

056/12 (épület, szőlőművelés és bazaltkő támfalak), 056/13 (épület), 056/16 (épület és szőlő),

056/22 (régi boltozott bazaltkő pince), 056/24 (pince), 056/29(pince), 056/31-32(támfal),

056/37(támfal),

057 hrsz (út alatti bazalt támfal), 058/24 (épület), 0270 (buszváró),


1-7 (Kisfaludy utca beépítése), 18-22/1 (bazalt kő kerítésbástya),

114/5 (népi épület-tájház), 266 (népi lakóház),

705 (Bazalt templom, előtte kereszt, méretes platán, tér), 707 (épület), 708 (épület),

786/2 (útmenti kereszt), 792 (Keresztúry ház), 872 (pince), 878 (Kály vincellérház),

865 (villa és kertje, növényzete), 888 (pince), 889 (épület),

899 (műemlék pince – BfNP legszebb pincéje volt), 907 (épület), 925/3, /4, (Bacchus borozó

és körülötte szõlők),

934/2 (régi villa, cselédház, kert, méretes fák), 969 (épület), 975 (Szt Donát kápolna és kertje,

kerítése),

988/1,/4, /5, /6 és 988, 989 (Brázay villa és környezete – épületek, bazalt támfalak, út,

növényzet, látvány), 990 (épület és körülötte szőlők),

1036 (régi épületrész), 1219 (épület és szőlő), 1309 (kúria épület), 1317/1-2 (régi népi

lakóház)

1334 (Egry múzeum és telke), 1355 (épület), 1373 (méretes nyárfa),

1407 (borpalackozó épületei), 1431 (épület), 1456/1 (v. lakóház),

1578 (épület és kerítés), 1582 (műemlék présház, szőlő), 1584/1 (épület és szőlő),


További egyedi tájértékek:

-összefüggő, beépítetlen borvidéki táj szőlőművelése,

-szőlőterület és felette bazaltorgonák látványa,


-bazaltkő utak

– csésze szelvénnyel (pl. 039/178 hrsz)

-bazaltkő támfalak (031/9 stb)

-035/1-3 kiemelt jelentőségű történeti bazaltkő támfalak

-025/2-025/6 között (Római út mellett) bazaltkő támfalak, lépcsők

-Római út bazaltkő támfalaival

-1301 – Egry-sétány kettős vadgesztenye fasorral, kezelt gyep-és gyephézagos felületeivel

-település laza beépítése, belterületi szőlőkkel (pl. 1550 hrsz és környéke, Római út feletti

ingatlanok),

-Badacsonytomaj történeti településközpontja (Nagykörút térsége (608-682), Kiskörút, Ady utca

térsége (524-570)),

-Fő utca : 1914-es emlékmű (szobor)

-Kisfaludy utca: világháborús emlékhely,

-Vízparti természetes vegetáció, nádas,

-71. sz. út mellet és külterületen fasorok,

-kikötõ és benzinkút közötti nagyparkoló méretes fái,

71. sz. útmenti kettős fasorral,

-Badacsony – településközpont parkja és növényzete, fasorok, fák,

-Badacsony vasútállomás melletti fenyőfás terület, (részben parkoló)

-nádastó vízfelülete és környező rétek (és gyepek fákkal)

-Ranolder kereszt

-Rózsakő

-Klastrom-forrás

-Kőkapu


A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:

-Badacsony-hegyen a szőlőterületen levő (056/37 hrsz ingatlan alatt induló – Ranolder házig vezető)

felső útról,

-Római útról D, DNy irányába nyíló kilátások

-Kikötő (Kki) területéről ÉNy felé a Badacsony-hegyre rálátás

-71. sz. úton a Badacsony-hegy látványa (Őrs felől feltáruló)

-lejtős területeken, különösen a Római út felett a lejtő irányára merőleges épülettömeg létesítésével

(látványt lezáró térfal kerülésével)


2 /2. BADACSONYÕRS


Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:

0214/60; 0214/65; 0231/3; 0244/1; 0246/3,

0248/1; 0248/7; 0248/11;

0249/2; 0249/8; 0249/10; 0249/11; 0249/14; 0249/26; 0249/16; 0249/27; 0249/28;

0249/21; 0249/22; 0249/24;

0251/11; 0253/5; 0253/8; 0253/13; 0253/17;

0256/41; 0256/48; 0256/50; 0256/51; 0256/54; 0256/79; 0257;

0263/2; 0263/9; 0264/33;


1819; 1822; 1839; 1843; 1855; 1872/9; 1889/5; 1889/9; 1890/9;

1931/3; 1962; 1995/2; 2039; 2056/17;


A fenti egyedi tájértékek részletesen:


0214/60 (épület), 0214/65 (méretes diófa),

0231/3 (panoráma), 0244/1 (népi épület – pince-présház),

0246/3 (panoráma),

0248/1 (lakóház és melléképület), 0248/7 (szőlő, kilátás), 0248/11 (épület),

0249/2 (fő-és melléképület és telke, kút), 0249/8 (lakó-és melléképület), 0249/10, /11, /14

(beépítés), 0249/26 (vöröskő támfal), 0249/16 (épület), 0249/27 (épület, szőlő), 0249/28

(épület, szőlő, gyümölcs, támfalak), 0249/21 (épület tömeg, beépítésmód), 0249/22

(épülettömeg, beépítés), 0249/24 (épület, szőlő),

0251/11 (épület),

0253/5 (lakóépület, melléképületek, gyümölcsfák), 0253/8 (régi épület), 0253/13 (lakó-és

melléképület), 0253/17 (v. lakóház),

0256/41 (épület), 0256/48 (épület), 0256/50 (régi épület), 0256/51 (épület és szőlő),

0256/54 (présház), 0256/79 (bazaltkő présház),

0257 (fás legelő, tölgyekkel),

0263/2 (épület, körülötte szőlő), 0263/9 (Folly Arborétumban épület)

0264/33 (épület, körülötte szőlőművelés),


1819 (temető, Folly Gyula síremléke, kettős keresztek, kőkereszt),

1822 (épület, mellette szőlők), 1839 (épület), 1843 (kápolna, mellette vadgesztenye fa, park,

millenniumi kő), 1855 (épület, mögötte szőlők), 1872/9 (épület),

1889/5 (épület), 1889/9 (épület), 1890/9 (épület, mellette szőlő),

1931/3 (épület), 1962 (épület, szőlő), 1995/2 (épület, mellette szőlők),

2039 (szőlőfeldolgozónál régi épület, fasor), 2056/17 (épület),


További egyedi tájértékek:


- buszváró (71. sz. út mellett),

-71. sz. út alatti nádasmező,

-71. sz. út melletti fasorok (nyárfasor 1995/3-5 hrsz-nál,

Csigáskúti elágazónál)

- összefüggő szőlőművelésű területek (pl. 0214/75, 0231-0232 hrsz táblák, 0264/27-35, 0237/27,

/54, /58, /61; 0263/13-15)

- belterületi szőlők (pl. 1995/2-4, 1945, Csigáskúti út mellett)

- kő mezsgyehatárok (pl. 0256-0257 hrsz-ok közötti út két oldalán)

- vöröskő támfalak (pl. 0249/26, 1968-1969 mellett)

-0257 hrsz fás legelő tölgyekkel, - a Folly Arborétum növényzete


A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:


- sziklakibúvások látványa az erdő övezetben, (pl. 0258/12-13 fölött, 1822 mögött),

- a Panoráma útról felnyíló kilátás

- szőlőhegyi kilátópontok (pl. 0231/3, 0246/3, 0248/7)


Csopak, 2007. szeptember.


A jegyzéket összeállította: Selyem Anikó szakreferens, Balatoni NPI






  1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Badacsonytomaj város területén telepítésre javasolt növények jegyzéke

(a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ajánlása szerint)


I. Fák:

1. Alnus glutinosa (Enyves éger)

2. Amygdalus communis (Közönséges mandula)

3. Acer campestre (Mezei juhar)

4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!)

5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!)

6. Carpinus betulus (Gyertyán)

7. Corylus colurna (Törökmogyoró)

8. Fraxinus excelsior (Magas kőris)

9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris)

10. Fraxinus ornus (virágos kőris)

11. Juniperus communis (Közönséges boróka)

12. Morus alba (Fehér eperfa)

13. Padus avium (Madárcseresznye)

14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!)

15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!)

16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós)

17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós)

18. Pyrus pyraster (Vadkörte)

19. Quercus cerris (Csertölgy)

20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy)

21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy)

22. Quercus robur (Kocsányos tölgy)

23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy)

24. Salix alba (Fehér fűz)

25. Sorbus aria (Lisztes berkenye)

26. Sorbus domestica (Házi berkenye)

27. Sorbus torminalis (Barkóca berkenye)

28. Tilia cordata (Kislevelű hárs)

29. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs)

30. Tilia tomentosa (ezüsthárs)


II. Cserjék:

1. Amydalus nana – Prumus tenella (Törpemandula)

2. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya)

3. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt)

4. Cornus mas (Húsos som)

5. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som)

6. Corylus avellana (Közönséges mogyoró)

7. Cotinus coggygria (Cserszömörce)

8. Crataegus laevigata (Csere galagonya)

9. Crataegus monogyna (Egybibés galagonya)

10. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó)

11. Euonymus verrucosus (Bibircses kecskerágó)

12. Frangula alnus (Kutyabenge)

13. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal)

14. Lonicera xylosteum (Ükörke lonc, alapfaj!)

15. Prunus spinosa (Kökény)

16. Rhamnus catharticus (Varjútövis benge)

17. Rosa canina (Vadrózsa)

18. Salix cinerea (Rekettyefűz)

19. Salix caprea (Kecskefűz)

20. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa)

21. Syringa vulgaris (Kerti orgona)

22. Viburnum lantana (Ostorménfa)

23. Viburnum opulus (Kányabangita)

24. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)



7. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


Fogalom meghatározások


  1. Homlokzatmagasság: az épület, építmény egyes homlokzata terepcsatlakozása feletti vetületifelületének (F) a homlokzat hosszával (L) való osztásából eredő érték (F/L).
  2. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet.
  3. Háromszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa+ legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül telepítésre.
  4. Kétszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró, vagy legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje kerül telepítésre.
  5. Helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeg, építészeti részmegoldás, anyaghasználat, színezés:

Ez a kifejezésrendszer arra utal, hogy az új épületek tervezésénél a helyi építészeti hagyományokat követő (épülettömeg, nyílászáró méretrend, tetőhajlás és tetőfedés, tetőforma, épületarány, színezés, stb.) épületek tervezendők. Ezen feltételek megvalósulását a főépítész a településképi vélemény kialakítása során vizsgálja.



  1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


AJÁNLOTT HONOS NÖVÉNYEK JEGYZÉKE


A tájjelleg megőrzése érdekében ajánlott növényfajok Badacsonytomaj területén a történeti borvidékhez tartozó szőlőművelés, ezenkívül főleg a már beépült hegyoldalon jellemző gyümölcsfajok és a hagyományos parasztkerti növények használata. Emellett a kertben dísznövények, a kiemelt zöldterületeken, jelentős épületek mellett őshonos díszfák, cserjék telepítése ajánlott.

A takarófásítások, útmenti fasorok, településképben meghatározó növényzet ültetése – tekintettel a fák növekedésének idejére – előnevelt, többször iskolázott egyedekkel történjen. A telepítés utáni utángondozás, szükség szerinti pótlás biztosításával.

A kertek szőlőművelése mellett a telken belül, valamint az épülethez tartozó terasz, gyep mellé gyümölcsfák ültetése javasolt:


  1. Javasolt gyümölcsfák és cserjék
  1. szőlő (Vitis vinifera)
  2. dió (Juglans regia)
  3. őszibarack (Prunus persica)
  4. meggy (Prunus cerasus)
  5. cseresznye (Cerasus sp.)
  6. körte (Pyrus communis)
  7. málna (Rubus ideaus)
  8. egres (Ribes uva-crispa)
  9. szilva (Prunus domestica)
  10. kajszibarack (Prunus armeniaca)
  11. mandula (Prunus dulcis)
  12. alma (Malus domestica)
  13. eperfa (Morus alba)
  14. mogyoró (Corylus avellana).
  15. piros ribizli (Ribes spicatum)
  16. füge (Ficus carica)


  1. kerti díszfák lehetnek:
  1. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadkörte
  2. (Pyrus pyraster) vadgesztenye (Aesculus
  3. hippocastanum) bármely honos fa faj
  4. berkenye (Sorbus sp.)
  5. tölgy (Quercus sp.)
  6. juhar (Acer sp)

Új fák ültetése mellett a telken már meglevő fák kiemelt védelme, megőrzése biztosítandó – használati és látványbeli értékükre tekintettel.


  1. A gyepfelület élénkíthető többféle fűmag használatával és apró lágyszárúakkal:
  1. francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata)
  2. prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)
  3. kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
  4. százszorszép (Bellis perennis) kakukkfű (Thymus sp)
  5. veronika fajok (Veronica sp) fehér here (Trifolium repens)


  1. A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokba javasolt virágok:
  1. illatos ibolya (Viola odorata)
  2. télizöld meténg (Vinca minor)
  3. kövirózsa (Sempervivum sp.)
  4. gyöngyvirág (Convallaria majalis)
  5. varjúháj (Sedum sp.)
  1. Alacsony növésű szegélyvirágok:
  1. pocsinrózsa (Portulaca grandiflora)
  2. árvácska (Viola wittrockiana)
  3. petúnia (Petunia hybrida)
  4. körömvirág (Calendula oficinalis)
  5. lila sáfrány (Crocus vernus)
  6. jácintok (Hyacinthus sp)
  7. fehér nárcisz (Narcissus poeticus)
  8. csupros nárcisz (N. pseudonarcissus)
  9. törökszegfű (Dianthus barbatus)
  10. kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)
  11. aranysáfrány (Crocus aureus)
  12. kék nõszirom (Iris germanica)
  13. törpe bársonyvirág (Tagetes patula)
  14. búzavirág (Centaurea cyanus)


  1. Magasabb kerti virágok:
  1. nefelejcs (Myosotis silvestris)
  2. őszirózsa fajok (Aster sp)
  3. tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)
  4. ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)
  5. kerti margarétaChrysanthhemum maximum estike (Hesperis matronalis)
  6. mezei margaréta (C. leucantheum) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
  7. kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)
  8. japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferum)
  9. pálmaliliom (Yucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.)
  10. bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus
  11. kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)
  12. krizantém (Chrysanthenum sp.) rózsa fajok (Rosa sp.)


  1. kerti díszként is használható fűszer-és gyógynövények:
  1. üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis)
  2. levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis)
  3. kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis)
  4. kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.) bazsalikom (Ocymum basalicum)

A kerítések kialakítása, épített felületek takarása és élénkítése kísérõ cserjesorral kedvezõ.


  1. felkúszó és lecsüngő növényzet, (támfalra, kerítéshez, kőfal elé) és kerti dísznövények:
  1. trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus)
  2. tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana)
  3. borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor)
  4. ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (I. purpurea)
  5. mályva (Hibiscus siriacus) közönséges orgona (Syringa vulgaris)
  6. nyári orgona (Buddleia davidii) törpe mandula (Prunus tenella)


  1. takarófásítás kiegészítésére is ajánlott cserjék:
  1. madárbirs (Cotoneaster sp.) tűztövis (Pyracantha coccinea)
  2. egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Rubus sp.)
  3. húsos som (Cornus mas) cserszömörce (Cotinus coggygria)
  4. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mogyoró (Corylus avellana)
  5. kökény (Prunus spinosa)


  1. Közterületek, parkok, középületek környezetének növényzete:

Honos növényfajok, fák és cserjék használatával kerüljön kialakításra. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét -a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt.

  1. javasolt honos fafajok:
  1. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)
  2. molyhos tölgy (Quercus pubescens) kocsánytalan tölgy (Quercus oetrae)
  3. magas kõris (Fraxinus exceksior) mezei juhar (Acer campestre)
  4. mezei szil (Ulmus minor) korai juhar (Acer platanoides)
  5. virágos v. mannakõris (Fraxinus ornus) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
  6. madárberkenye (Sorbus aucuparia) tatár juhar (Acer tataricum)
  7. mézgás éger (Alnus glutinosa) gyertyán (Carpinus betulus)
  8. magas kõris (Fraxinus excelsior) kocsányos tölgy (Quercus robur)
  9. platán (Platanus acerifolia) ezüsthárs (Tilia tomentosa)
  10. nyír (Betula pendula) közönséges dió (Juglans regia)
  11. mandula (Prunus amygdalus)


  1. Vízpart közelében, közutak mentén ezenkívül:

nyárfa (Populus sp.) fûz (Salix sp.)


  1. Kerülni kell a tájidegen fajok használatát,

Tájidegen fajok, tű-és pikkelylevelű örökzöldek, pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis) telepítését.


  1. Az a

    Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének
    24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelete

    a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2010.(IX.30.) önkormányzati rendelet módosításáról


    Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A.§ (3) bekezdésében, valamint a 62.§ (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

    az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdés 1. pontjában,  valamint

    az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény

    6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

    az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró és az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012.(XI.8.) Kormányrendelet 9. mellékletében államigazgatási szervek és a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően az alábbiakkal egyeztetve

    Somogy Megyei Kormányhivatal Építésügyi Hivatalának Állami Főépítésze, KDT. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Nemzeti Környezetügyi Intézet Közép-dunántúli Kirendeltség, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége, Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, Veszprémi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatala, Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága, Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője, Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság, Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Bányakapitánysága, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága, Országos Tisztifőorvosi Hivatal, Veszprém Megyei Kormányhivatal, Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Badacsonytördemic Község Önkormányzata, Nemesgulács Község Önkormányzata, Salföld község Önkormányzata, Ábrahámhegy Község Önkormányzata

    Káptalantóti Község Önkormányzata, Fonyód Város Önkormányzata, Római Katolikus Plébánia, Badacsonytomaj, Kolping Család Badacsonyi Szervezete, T.E.T.T. Közéleti Fórum, Kiss József Alapítvány, Badacsony Hegyért Alapítvány, Nők a Balatonért Egyesület, Szent Erzsébet Karitasz Csoport, Vöröskereszt Helyi Szervezete, Balaton Világörökségért Közhasznú Alapítvány, Badacsony CÉH Turisztikai Egyesület, Civil Kerekasztal, Egry József Baráti Köre Egyesület,

    Badacsonytomaj Sportegyesület, Vinum Vulcanium Badacsonyi Borlovagrend, Badacsonyörsi Érdekvédelmi Egyesület, Badacsonytomajért Közalapítvány, Badacsony és Vidéke Templomépítő és Karbantartó Alapítvány, Badacsonytomaji Sporthorgász Egyesület, Badacsonytomaji Nyugdíjasok Egyesülete, Darts Club, Polgárőr Egyesület

    véleményének kikérésével a következőket rendeli el:


    1.§       Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének (a továbbiakban: képviselő-testület) a Helyi Építési Szabályzatról szóló 8/2010. (IX.30.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: R) 2.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet használni, építmény elhelyezésére felhasználni, telket alakítani, építés alapjául szolgáló tervet elkészíteni, építményt építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni, elmozdítani vagy lebontani, továbbá az építmény rendeltetését megváltoztatni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK), valamint a jelen rendelet rendelkezései szerint szabad.”


    2.§       A R. 2.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2) Jelen rendelet kötelezően alkalmazandó mellékletei:

                a) 1. melléklet:

    aa) az SZT/A/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv,

                ab) az SZT/B/M jelű, 1:4000 léptékű szabályozási terv;

                b) 2. melléklet: az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek."


    3.§ (1)  A R. 7.§ (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2) A település területe az alábbi terület felhasználási egységekre tagozódik:

  2. beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint lehetnek:


  3. Általános használat szerint

    Sajátos használat szerint

    Jel

    1

    Lakóterület

    Kialakult falusias lakóterület

    Lfk

    Falusias lakóterület

    Lf

    Kertvárosias lakóterület

    Lke

    2

    Vegyes terület

    Településközpont vegyes terület

    Vt

    Központi vegyes terület

    Vk

    3

    Gazdasági terület

    Kereskedelmi, szolgáltató terület

    Gksz

    4

    Üdülőterület

    Üdülőházas terület

    Üü

    5

    Különleges terület

    Temető terület

    K-te

    Strandok területe

    K-str

    Kikötő terület

    Kki

    Kemping terület

    K-kmp

    Turisztikai fejlesztési terület

    K-tuk;

    K-bt

    Felső Kolónia terület

    K-fko

    Sport terület

    Ksp

    Szennyvíztisztító

    Kszt


    (2)   A R. 7.§ (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „b)        beépítésre nem szánt területek építési használatuk általános jellege, valamint sajátos építési használatuk szerint:




    Általános használat szerint

    Sajátos használat szerint

    Jel

    1

    Közlekedési és közmű területek

    Országos közutak

    KÖu

    Helyi közutak

    Külön nem jelölt

    Vasút terület

    KÖk

    2

    Zöldterület

    Zöldterület

    Z

    Kegyeleti park

    Z-ke

    3

    Erdőterület

    Védelmi erdőterület

    Ev

    4

    Mezőgazdasági terület

    Kertes mezőgazdasági terület

    Mk

    Mk-fbtk

    Mk-Ar

    Mk-Ar*

    Mk-bv

    Általános mezőgazdasági terület

    Má

    Má-b

    5

    Vízgazdálkodási terület

    Vízgazdálkodási terület

    V

    6

    Különleges beépítésre nem szán terület

    Különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet

    Kbt*



    4.§       A R. 8.§ (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(10)   A lakóövezetekben építhető kerítésekre vonatkozó előírások:

  4. A lakóövezet telkeit a helyben kialakult (3-3 szomszédos telket vizsgálva) anyag és formavilágú és színben a tájba          illeszkedő kerítéssel lehet bekeríteni.
  5. A badacsonytomaji „Ófaluban”, azaz az Lfk-v övezetekben tömör kerítés magassága nem haladhatja meg a 180 cm magasságot.
  6.          Épített kerítés legfeljebb 180 cm magas lehet, legfeljebb 60 cm-es tömör lábazattal, kivéve a kialakult terephez igazodó támfalat. A kerítés anyaga természetes anyagokból legyen: kő, tégla, fa, sövény.”



  7. 5.§       A R. 8.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(14) Föld feletti kialakítású gáztartály nem létesíthető.”


    6.§ (1)  A R. 9.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1) A Lfk. jelű övezetekben az alábbi táblázatban meghatározott előírások alapján helyezhetők el az építmények.

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    m

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Lf-k-v

    O/K

    30

    4,5

    550

    K

    50

    2

    Lfk-ü

    O

    15

    4,5

    1500

    15

    65

    3

    Lfk-ü*

    O

    15

    4,5

    800

    14

    65

    4

    Lfk-ö

    O

    20

    4,5

    1500

    16

    60

    Jelmagyarázat:

    O:         oldalhatáron álló beépítés: a szomszéd épülettől álló telekhatártól legalább 3,0 m-re álljon. Ha a kialakult viszonyok miatt nem tartható az építménymagasság értéke, akkor ezt az értéket kell tartani. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó.

    K:         kialakult beépítettség esetén az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) az engedélyezési e      ljárás során egyedileg eldöntendő,

    Kialakult állapotban, a max.-ot meghaladó meglévő beépítés esetén az előírt zöldfelület indokolt mértékben csökkenthető.


    (2)   A R. 9.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2) Az Lf-k-v (kialakult falusias lakó „öregfalu” vegyes beépítésű) építési övezetben:

  8. a kialakítható legnagyobb teleknagyság 1200 m2.
  9. beépítetlen telken az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 7,0 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik.
  10. az előkert az illeszkedés alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) határozandó meg, az oldalkert a telepítési távolság által előírt mértékben.
  11. a 6,00 m-es hátsókert kialakítása 25 m-nél kisebb mélységű telkeknél nem kötelező, de értéke minimum a tényleges építménymagasság fele.
  12. új épület építése esetén a környezetben kialakult állapothoz (3-3 szomszédos telket vizsgálva) kell igazodni. Az épületeket tagoltan kel megformázni. A Nagykörút mentén környezetbe illesztett látványterv készítendő. Az épületek építészeti kialakításánál a helyben kialakult, falusias, kisléptékű épületstruktúrához kell illeszkedni.”


  13. (3)   A R. 9.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3) Az Lfk-ü és az Lfk-ü* (kialakult falusias lakó üdülőövezet jellegű beépítésű) építési övezetben:

  14. az épület utcafronti homlokzatától számított 5 méteren belül az épület utcafronti épületszélessége a 9 métert nem haladhatja meg, saroktelken ez az érték a gerincre merőleges épülettraktusra vonatkozik,
  15. az építési vonalat az utca felőli szabályozott telekhatártól 5 méteres távolságban kell kialakítani, kivéve a kialakult környezetű ingatlanokat, ahol az illeszkedés szabályai alapján (3-3 szomszédos telket vizsgálva) egyedileg kell megállapítani,
  16. valamennyi tervezett épület csak egy épülettömegben helyezhető el, kivéve a terepbe süllyesztett garázst, amely külön is elhelyezhető,
  17. az épületek földszinti padlószintje az épület mellett kialakított legalacsonyabb terep szintje felett legfeljebb120 cm-rel lehet.
  18. Az övezetben hétvégi házas üdülőépület építése is engedélyezhető.”


  19. 7.§       A R. 10.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       Az Lf övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázat szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    m

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Lf-1

    O/K

    30

    4,5

    900

    K

    50

    2

    Lf-2

    SZ

    30

    4,5

    900

    20

    50

    3

    Lf-3

    O

    30

    4,5

    900

    18

    50

    Jelmagyarázat:

    O:         oldalhatáros beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó;

    Sz:        szabadon álló beépítés;

    K:         kialakult állapothoz illeszkedve”


    8.§       A R. 11.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       Az Lke övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    m

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Lke-ksz

    SZ

    30

    4,5

    600

    18

    50

    2

    Lke-ko

    O

    30

    4,5

    550

    14

    50

    3

    Lke-1

    O

    25

    4,5

    700

    18

    55

    4

    Lke-i

    I

    30

    4,5

    360

    10

    50

    5

    Lke-cs

    CS**

    60

    4,0

    190

    14

    30

    Jelmagyarázat:

    SZ:       szabadonálló beépítés;

    O:         oldalhatáron álló beépítés. Saroktelek esetén 2 előkert és 2 (1) oldalkert tartandó), I: ikresen csatlakozó beépítés; CS:         Csoportos beépítés;

    Z:         Zártsorú beépítés;

    **         az OTÉK 111.§ (2) bekezdése alapján”


    9.§ (1)  A R. 12.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A Vt építési övezetek építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    m

    Kialakítható/

    beépíthető

    telek min. nagyság (m2)

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Vt-k

    K

    50

    K/6,0

    400/200

    K

    20

    2

    Vt-p

    K

    K

    3,0

    50/-

    K

    10

    3

    Vt-1

    K/SZ

    40

    6,0

    1500/800

    20

    30

    4

    Vt-1*

    K

    40

    6,0

    600/-

    K

    30

    5

    Vt-2

    K/SZ

    30

    6,0

    1500/500

    20

    40

    6

    Vt-2*

    K/SZ

    40

    K/6,0

    1500/K

    K

    20

    7

    Vt-3

    SZ

    70

    4,5

    700/300

    16

    10

    8

    Vt-4

    SZ

    20

    4,5

    1500/700

    14

    50

    9

    Vt-4*

    SZ

    20

    4,5

    700/-

    14

    50

    10

    Vt-5

    SZ

    30

    K/5,5

    1500/500

    16

    40

    11

    Vt-7

    SZ

    30

    4,5

    1000/-

    K

    40

    12

    Vt-8

    -

    5 (de csak terepszint alatt)

    -

    4000/-

    K (tovább nem osztható)

    80

    13

    Vt-10

    SZ

    40

    6,0

    1000/

    15

    30

    14

    Vt-11

    SZ

    10

    4,0

    1000/-

    K

    60

    Jelmagyarázat:

    K:         kialakult, illeszkedés alapján;

    Sz:        szabadon álló beépítés;

    O:         oldalhatáron álló beépítés.”


    (2)   A R. 12.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3)       A Vt övezetekben érvényes általános előírások:

  20. az övezetekben a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell.
  21. az övezetekben új épületet a helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel kell kialakítani.
  22. a kialakult terepszintek, ahhoz tartozó támfalak megőrzendők,
  23. Az épületek magastetővel létesíthetők, kivétel Vt-6, Vt-2 és Vt-9-es övezetben (csak támogató településképi vélemény birtokában). A fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge (magastető esetén) 32° - 45°. (A Vt-k övezetben a kialakult hajlásszög az irányadó.)
  24. Tetőhéjazat nem lehet fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedést), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.”


  25. 10.§      A R. 13.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A Vk építési övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    m

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Vk

    SZ

    30

    6,5

    1000

    20

    40









    Jelmagyarázat:

    SZ:       szabadon álló beépítés”


    11.§ (1)             A R. 14.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       A közigazgatási területen meglévő és tervezett üdülőterület – az építési jogszabályok területfelhasználási kategóriáját figyelembe véve – üdülőházas üdülőterületi besorolásba tartozik, amely elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál.”


    (2)   A R. 14.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Az üdülőházas területen olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdülői kör hosszabb tartózkodására szolgálnak.

    Az üdülőházas területen a terület igényei szerinti parkolók és garázsok helyezhetők el. A 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára parkoló vagy garázs nem helyezhető el.”


    12.§      A R. 15.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       Az üdülőházas építési övezet (Üü) építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Üü-1

    SZ

    10

    6,0

    5000

    50

    50









    Jelmagyarázat:

    Sz:        szabadon álló beépítés”


    13.§ (1) A R. 17.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Gksz-1

    SZ

    20

    4,50*

    1000

    25

    40

    2

    Gksz-2

    SZ

    K/20

    6,0*

    K/3000

    K/30

    40

    3

    Gksz-3

    O

    50

    6,0*

    1000

    18

    20

    4

    Gksz-k

    SZ

    30

    K/6,5

    3000

    K

    40

    5

    Gksz*

    Nem beépíthető

    0

    0

    7000

    K

    -

    Jelmagyarázat:

    K:         kialakult, illeszkedés alapján (meglévő épületek felújíthatóak, átépíthetőek);

    *          technológiai torony, tartály, terményszárító magassági korlátozás nélkül elhelyezhető.”


    (2)   A R. 17.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A kereskedelmi, szolgáltató, gazdasági területen gazdasági tevékenység számára nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, borászattal, szőlő- és gyümölcsfeldolgozással kapcsolatos pincekomplexum, valamint a tulajdonos és a személyzet számára szolgáló lakások, szálláshely-szolgáltató vendégház, iroda helyiségek helyezhetők el.”


    (3)   A R. 17.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3)       A Gksz-1-2-3 építési övezetben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál magasabb is engedélyezhető ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi.”


    14.§      A R. 18.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A „K-te” jelű temető területen csak a temetkezéshez kapcsolódó és az azt kiszolgáló épületek és építmények, létesítmények (kápolna, halottasház, ravatalozó, sírépítmények, urnahelyek), valamint közművek, utcabútorok, képzőművészeti alkotások, utak és növényzet helyezhetők el.”


    15.§      A R. 19.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    K-str

    SZ

    8

    4,5

    K

    K

    70









    Jelmagyarázat:

    SZ:       szabadonálló;

    K:         kialakult”


    16.§      A R. 20.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Kki

    SZ

    10

    K/4,0

    K

    K

    40









    Jelmagyarázat:    

    K:         kialakult;

    SZ:       szabadon álló


    17.§      A R. 21.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    K-kmp

    SZ

    15

    6,0

    5000

    K

    70









    Jelmagyarázat:

    K:         kialakult meglévő telek, tovább nem osztható;

    SZ:       szabadon álló.

    Az épület legmagasabb pontja 9,0 m lehet.”



    18.§      A R. 22.§-ának címe „Különleges terület: Turisztikai fejlesztési terület (K-tuk, K-bt)”-re változik.


    19.§ (1) A R. 22.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(1)       Az övezet építési telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    K-tuk

    SZ

    8

    6,0

    5000

    50

    80

    2

    K-tuk*

    SZ

    15

    6,0

    K (a telek nem osztható)

    K

    60

    3

    K-tuk1

    SZ

    8

    6,0

    50000

    K

    65

    3

    K-bt

    SZ

    15

    4,5

    2000

    30

    60

    Jelmagyarázat:

    SZ:       szabadon álló;

    K:         kialakult.”


    (2)   A R. 22.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A K-tuk turisztikai, fejlesztési övezetben elhelyezhető létesítmények: az idegenforgalmat szolgáló kereskedelmi szálláshely szolgáltatás, borturizmus, vendéglátás, borfeldolgozás építményei.”


    (3)   A R. 22.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3)       A K-tuk és K-tuk* turisztikai fejlesztési övezetben a látvány és települési karakter védelme érdekében az övezetbe tervezett épület(ek) tömbösítetten nem lehet kialakítani: egy épület legnagyobb beépített területe max. 500 m2 lehet. A legnagyobb homlokzatmagasság max. 9,0 m lehet. A tető kialakítás jellemzően magastetős lehet, a tetőhajlás 45°-nál több nem lehet. A tetőhéjazat nem lehet: fémlemez fedés (kivéve a hagyományos korcolt lemezfedés), bitumenes zsindelyfedés, szabvány- és hullám palafedés.”


    (4)   A R. 22.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

     „(4)      Az előírt zöldfelület minimum 80% -ban szőlő kell legyen.”


    (5)   A R. 22.§-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

    „(5)       Nyitott vízmedencét, vízfelületet úgy kell kialakítani, hogy a látványvédelemi szempontok megtartása érdekében növényzettel, telepítéssel takart legyen.”


    (6)   A R. 22.§-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

    „(6)       A K-bt különleges borturisztikai övezetben kizárólag a borturizmushoz kötődő - szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a bortárolás és borfeldolgozás - funkciók helyezhetők el. A 099/2 és /5 hrsz-ú ingatlanokon csak a telek 80%-án megtartott és művelt szőlő esetén megengedett az építés.”


    (7)   A R. 22.§-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

    „(7)       A K-bt területen a látványvédelmet minden esetben kiemelten vizsgálni és érvényesíteni kell. Az új épületek 33- 45° közötti tetőhajlással, magastetővel tervezendők, cserép vagy nádfedéssel, a helyi borvidéki - tájkarakternek megfelelő épülettömeggel, lejtőre merőleges gerinccel történő hagyományos elhelyezéssel, a tájegységre jellemző építészeti részletmegoldásokkal, anyaghasználattal, és színezéssel. Gazdasági épület szélessége az övezetben max. 6,60 m lehet.”


    (8)   A R. 22.§-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

    „(8)       Terepszint alatti beépítés a felette levő földborítással együtt a természetes terepszint fölé legfeljebb 1,0 m magasságig emelkedhet ki. A terepszint alatti építmény 10 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépítettség mértékét.”

    (9)   A R. 22.§-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

    „(9)       Közművesítettség mértéke: teljes.”


    20.§ (1) A R. 24.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Az Ksp övezetben az alábbi létesítmények helyezhetők el:

  26. sportépítmények: sportpályák, tornacsarnok, uszoda;
  27. sportpályák kiszolgáló létesítményei pl.: öltözők, lelátók stb.;
  28. pihenést és testedzést szolgáló építmények pl.: pihenőhely, játszótér, tornapálya, stb.;
  29. a terület fenntartásához szükséges épület;
  30. a területet használók ellátását szolgáló vendéglátás épületei.”


  31. (2)   A R. 24.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Ksp

    SZ

    15

    4,5

    5000

    50

    30

    2

    Ksp*

    SZ

    10

    4,0

    8000

    K

    30

    Jelmagyarázat:

    SZ:       szabadon álló”


    (3)   A R. 24.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    (4)        A Ksp övezetben

  32. az építési hely határvonalai: szabályozási terv szerint és
  33. építési határvonal az oldalkertben: a telekhatártól legalább 5 m és
  34. építési határvonal a hátsókertben: a telekhatártól legalább 6 m.


  35. (4)   A R. 24.§ (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(5)       Az övezetben az épületek, építmények kizárólag tájba illő, hagyományos tömegűek, anyaghasználatúak és színezésűek lehetnek.”


    (5)   A R. 24.§ (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(6)       Az övezetben a kerítés kizárólag fából, vagy drótfonatból készülő, lábazat nélküli, áttört kialakítású lehet, tömör kerítés az övezetben nem létesíthető.”


    21.§      A R. 25.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és a Szabályozási terven feltüntetett szabályozási szélességek megtartásával szabad.”


    22.§     A R. 25.§ (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(15)     A Szabályozási tervlapon, a 71 sz. főút és a vasút területén „szintben elválasztott gyalogos átkelés” számára mérnöki műtárgy építhető.”


    23.§     A R. 26.§ (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(3)       Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Z

    SZ

    2

    4,5

    A telek nem osztható

    K

    80

    2

    Z*

    SZ

    2

    4,5

    A telek nem osztható

    K

    80

    3

    Z-ke

    -

    0

    -

    A telek nem osztható

    K

    90



    24.§     A R. 27.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

    „(4)       Az Mk-4* jelű kertgazdasági területen lévő, a szabályozási terven jelölt „erdő művelés megtartandó” alrészleteken az erdő művelés megtartandó.”


    25.§     A R. 28.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A mezőgazdasági területen az I. osztályú szőlőkataszterek kivételével hatósági engedéllyel és a természetvédelmi kezelésnek megfelelő esetben (a természeti, ökológiai adottságok erősítése esetén) erdő, gyep létesíthető a természetvédelmi kezelő és a természetvédelmi hatóság hozzájárulása esetén és előírásai szerint.”


    26.§     A R. 29.§ (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „f)         a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága nem haladhatja meg a 3,5 métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.”


    27.§     A R. 29.§ (7) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „i)         a kertes övezetben a tájképi adottságokat és a Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő, magastetős épületek létesíthetők.”


    28.§     A R. 29.§-a a következő (8A) bekezdéssel egészül ki:

    „(8A)    Az Mk-4* jelű kertes mezőgazdasági területen en építés az alábbi feltételek mellett történhet:

  36. az ingatlannak a szabályozási terven erdőműveléssel megtartandó jelzéssel ellátott része fölötti terület 80%-át szőlőműveléssel kell hasznosítani, melynek meglétét hegybírónak kell igazolni.
  37. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 2700 m2,
  38. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
  39. d) a beépíthető terület földfelszíni hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a          terepszint alatt legfeljebb 4%, a hasznos alapterület max. 200 m2,
  40. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m,
  41. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti         hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5             métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a     telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
  42. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül        építmény nem helyezhető el.
  43. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is   engedélyezhető,
  44. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való      összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges. Külön kell figyelni a    látványvédelemre.”


  45. 29.§     A R. 29.§-a a következő (8B) bekezdéssel egészül ki:

    „(8B)     Az Mk-4** kertes mezőgazdasági területen építés az alábbi feltételek mellett történhet:

  46. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani,
  47. a kialakult telkek tovább nem oszthatók,
  48. a beépítés mértéke legfeljebb 3%,
  49. a beépíthető terület földszinti hasznos alapterülete legfeljebb 120 m2, a   terepszint alatt legfeljebb 6%,
  50. a kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 4,5 métert, a homlokzatmagasság a 6,0 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el.
  51. az építés feltétele tájhasználatának, telekhasználatának szakhatóság, a             szőlőművelés vonatkozásában a hegyközség általi igazolás,
  52. a kertes mezőgazdasági területen az utak tengelyétől mért 9-9 méteren belül        építmény nem helyezhető el.
  53. kerítés sövénykerítés vagy szőlőkordon lehet, továbbá sövénnyel takart vadháló is   engedélyezhető,
  54. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való      összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.”


  55. 30.§     A R. 29.§ (9) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „f)         A kertes övezetben a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 3,5          métert, a homlokzatmagasság a 4,5 métert nem haladhatja meg. Az épületek a telekhatártól legalább 6 méterre helyezhetők el, az ingatlan látványban nem kitett részén,”


    31.§      A R. 29.§ (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(12)     Az Mk-Ar - kertes mezőgazdasági arborétum („Folly Arborétum”) területén az arborétum fenntartásához, a tulajdonos és az alkalmazottak ott lakását és vendéglátást szolgáló – nem szállás jellegű – épületek építhetők, tájba illő, a szőlőhegyi építészet elemeit felhasználva.

  56. az övezet legnagyobb beépítése a 2%-ot nem haladhatja meg,
  57. építménymagasság legfeljebb 4 m, legnagyobb homlokzatmagasság legfeljebb 5m.”


  58. 32.§     A R. 29.§ (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(14)     Az Mk-fbtk - kertes mezőgazdasági felső borturizmus központ övezetben kizárólag a kialakult állapotnak megfelelő beépítettség maradhat. A teleknagyság és ezzel összefüggésben a beépített terület nagysága a szabályozási terv szerinti közterületi (út) korrekció kialakítás kapcsán változhat. E mellett egy új épület kizárólag a kötött pályás közlekedési eszköz működéséhez helyezhető el, a látványvédelem kiemelt vizsgálatával.”


    33.§ (1)             A R. 29.§ (15) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(15)     Az Mk-bv övezet telkeinek kialakítása és beépítése során alkalmazandó előírásokat             a következő táblázatban foglaltak szerint kell alkalmazni:


    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    %

    1

    Mk-bv

    SZ

    3

    4,5

    10000

    20

    80

    2

    Mk-bv*

    SZ

    3

    4,5

    4000

    20

    80



    a)          Az övezetben a kötelező szőlőművelés megtartandó, új épület csak a telek 80%-án      művelt szőlő esetén helyezhető el. Egy telken egy épület létesíthető.”


    (2)               A R. 29.§ (15) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

                „b)        Az övezetben épület építésének feltétele – az épületek tájba illesztése céljából –                                                látványterv, településképi támogató vélemény birtokában lehetséges.”


    (3)               A R. 29.§ (15) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „c)        A 998/1 hrsz-ú telek vonatkozásában a külön jogszabályban előírt szőlőművelési kötelezettség alól a közlekedési eszköz megépítése érdekében felmentés adható. Ezen a telken a közlekedési eszköz működéséhez szükséges épület(ek), építmények helyezhetők el, a technológiához szükséges minimális építménymagassággal.”


     (4)              A R. 29.§ (15) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „f)         Az övezetben terepszint alatt a megengedett beépített terület 3 %-al haladhatja meg a legnagyobb beépíthető terület nagyságát.”


    34.§                 A R. 30.§ (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „e)        a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján készülhet. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.”


    35.§                 A R. 30.§ (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

    „e)        az építménymagasság legfeljebb 5,5 m lehet. Az építés során kizárólag a       szőlőhegyi tájba illő, a hagyományos Balaton-felvidéki szőlőhegyi építészeti elemeket felhasználó épületek építhetők. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési             anyagok és építészeti stílus csak támogató településképi vélemény alapján       lehetséges.”


    36.§                 A R. 30.§ (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(4)       Az Má-2* általános mezőgazdasági övezetben csak a 2 ha-nál nagyobb, és legalább 80%-ban szőlővel hasznosított területű ingatlan építhető be max. 3%-os beépítettséggel, a föld alatt földdel borítottan plusz 2%-os beépítettséggel. A legnagyobb építménymagasság: 5,5m.

                            A telek nem osztható.

                            A fejlesztés (bővítés) csak a meglévő műemlék épület egyidejű felújításával történhet.”


    37.§                 A R. a következő 31/A.§-szal egészül ki:


    „31/A.§

    Különleges beépítésre nem szánt terület


    (1)        A Kbt* különleges beépítésre nem szánt borturisztikai övezet. Az övezetben a borturizmushoz kötődő funkciók helyezhetők el: vendéglátás, borkóstolás, szálláshely szolgáltatás valamint bortárolás, szőlőfeldolgozás és értékesítés létesítményei.

    (2)        Az övezet részletes előírásai az alábbiak:

    Övezeti jele

    Beépítés módja

    Legnagyobb beépítettség

    %

    Legnagyobb építmény-magasság

    M

    Kialakítható

    minimális

    teleknagyság

    m2

    Minimális új telek-szélesség

    Minimális zöld-felület

    m2

    1

    Kbt*

    SZ

    5

    5,0

    3000

    K

    80









    SZ:       szabadon álló;

    K:         kialakult


    (3)        Az övezetben az oldalkert minimum 3,0 m. Épületet elhelyezni a 013-as hrsz.-ú közút tengelyétől minimum 50 m-re, az övezet nyugati határától 0109/4-es hrsz.-ú tengelyétől számítva min 14,0 m-re lehet.

    (4)        Az építési tevékenység feltétele, hogy az övezetben lévő ingatlanokon legalább 80 %-án megtartott (telepített) és művelt szőlő legyen.

  59. a területet legalább 80%-ban szőlőműveléssel kell hasznosítani;
  60. a beépíthető földrészlet legkisebb nagysága 3000 m2;
  61. a beépítés mértéke legfeljebb 5%;
  62. a beépíthető terület terepszint alatt legfeljebb 6%;
  63. a beépíthető legkisebb telekszélesség 20 m;
  64. az a tájképi adottságokat és Balaton-felvidék népi építészeti hagyományait figyelembevevő épületek létesíthetők. Az építmény magassága a 5,0 métert, a homlokzatmagasság a 7,0 métert nem haladhatja meg;
  65. a történeti tájként jelölt tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területen új épületek építése és a régi épületek felújítása, átépítése kizárólag a környezettel való összhangot bizonyító látványterv alapján lehetséges.”


  66. 38.§ (1)            A R. 33.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

    „(2)       A meglévő természeti és táji értékek megváltoztatását eredményező jelentősebb beavatkozásokat (pl.: fakivágás, a természetes terep megbontása, feltöltése, a vízháztartás megváltoztatása, vízfelület létesítése, a természetes növényzet kivágása, a területhasználat és művelési ág megváltoztatása, külterületi terepszint alatti beépítés) a természetvédelmi hatóság engedélye és a nemzeti park kezelési terve szerint végezhetők.”


    (2)   A R. a következő 33.§ (9) bekezdéssel egészül ki:

    „(9)       A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

    Terepszint alatti építés csak ott lehetséges, ahol egyébéként is lehet építeni.”


    (3)   A R. a következő 33.§ (10) bekezdéssel egészül ki:


    „(10)     A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magasépítményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni, társított funkcióként. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy nem helyezhető el.”


    (4)   A R. a következő 33.§ (11) bekezdéssel egészül ki:

    „(11)     Az előkertben kerti tető nem létesíthető.”


    39.§     A R. a következő 33/A.§-szal egészül ki:

    „Az övezetek és építési övezetek területén minden építményt a környezettel, a településképpel összhangban kell létesíteni és fenntartani. Az övezet területének a meglévő állapothoz illeszkedő szabályozása esetén az övezetek rendeltetésének megfelelően, a helyszíni adottságokat figyelembe véve úgy kell eljárni, hogy a létesítmény ne zavarja a szomszédos telkek és építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használhatóságát, illeszkedjen a környezet és a környező beépítés természeti és építészeti adottságaihoz. Az építészeti adottságokhoz és környezethez történő illeszkedés során figyelembe kell venni a környezetben kialakult épülettömeg nagyságát, arányait és az épület terepre illesztését. Az övezet területének jelentős megújulása, vagy beépítési intenzitásának változása esetén járuljon hozzá a táj- és településkép esztétikus, a kor építészeti szellemének megfelelő és minőségi alakításához. A hagyományoshoz igazodó, de korszerű építési anyagok és építészeti stílus csak a támogató településképi vélemény alapján lehetséges.

    A település védett természeti értékeinek és a tájkarakter megőrzésének szempontjait minden építéssel, tájhasználat változtatással járó tevékenység során figyelembe kell venni.”


    40.§     A R. a következő 39/A.§-szal egészül ki:

    „39/A.§

    Sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások


    (1)        Az építési helyen belül a 10 méter átlagos szélességet el nem érő ingatlanokon (kivéve az Lfk-v és a Vt-k övezeteket)) - tekintet nélkül azok nagyságra - épület nem helyezhető el.

    (2)        A település beépítésre nem szánt részén a terepszint alatti építmény alapterülete a telek területének 3%- át nem haladhatja meg kivéve, ha az övezet részletes előírása ettől eltérő mértéket állapít meg. A külterületi gyep, nádas, erdő területeken terepszint alatti létesítmény csak a természetvédelmi hatósági és kezelői hozzájárulással készülhet.

    (3)        A szabályozási terven beültetési kötelezettséggel jelölt területeket fás növényzettel fedetten kell kialakítani, meglévő fásítás esetén azt fenn kell tartani. E területeken a beépítettség mértékébe beszámítandó építmény nem helyezhető el.

    Beültetési kötelezettségű területeken a használatbavételi engedély kiadásáig a beültetést meg kell valósítani.

    (4)        Badacsonytomaj Város Önkormányzatát elővásárlási jog illeti meg a településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.

    Az elővásárlási jog helyrajzi számokra való lebontása a 2. mellékletben található.”


    41.§ (1) A R. 2. melléklete helyébe jelen rendelet 1. melléklete lép.

    (2)   A R. jelen rendelet 1. függelékével kiegészül.

    (3)   A R. jelen rendelet 2. függelékével kiegészül.

    (4)   A R. jelen rendelet 3. függelékével kiegészül.

    (5)   A R. jelen rendelet 4. függelékével kiegészül.

    (6)   A R. jelen rendelet 5. függelékével kiegészül.

    (7)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.

    (8)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.

    (9)   A R. jelen rendelet 6. függelékével kiegészül.


    42.§ (1) E rendelet az állami főépítésznek és az érintett államigazgatási szerveknek történt közlést követő 15. napon, de legkorábban a kihirdetést követő 30. napon lép hatályba és a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.

    (2)   E rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni.

    (3)   Hatályát veszti a R. 6.§ (3) bekezdése, a 6.§ (4) bekezdés g) pontja, a 8.§ (12) bekezdése, a 11.§ (3) bekezdése, a 11.§ (4) bekezdése, a 12.§ (3) bekezdés f) pontja, a 12.§ (3) bekezdés g) pontja, a 12.§ (10) bekezdés d) pontja, a 14.§ (5) bekezdés g) pontja, a 16.§-a, a 18.§ (3) bekezdése, a. 19.§ (4) bekezdés e) pontja, a 21.§ (7) bekezdés d) pontja, a 26.§ (5) bekezdése, a 29.§ (5) bekezdés h) pontja, a 29.§ (8) bekezdés g) pontja, a 29.§ (9) bekezdés g) pontja, a 29.§ (11) bekezdése, 29.§ (15) bekezdés k) pontja, a 34.§ (3) bekezdése, a 34.§ (5) bekezdése, a 34.§ (6) bekezdése, a 34.§ (7) bekezdése, a 34.§ (8) bekezdése, a 34.§ (9) bekezdése, a 35.§ (1) bekezdése, a 35.§ (2) bekezdése, a 37.§ (1) bekezdése, a R. 3-6. mellékletei.




    Krisztin N. László sk.

    polgármester

    Wolf Viktória sk.

    jegyző


    Kihirdetési záradék:

    A rendelet 2015. október 1. napján kihirdetésre került.




    Wolf Viktória sk.

    jegyző



    1. melléklet a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Az önkormányzat részére elővásárlási joggal érintett területek:


  67. Badacsonytomaj-Badacsonyörs-Badacsony hrsz-ok::
  68. 2157/1;
  69. 2157/3;
  70. 2157/4;
  71. 2157/5;
  72. 2157/6;
  73. 2157/7;
  74. 2157/8;
  75. 2157/9;
  76. 0274/1;
  77. 0274/2;
  78. 0277/1;
  79. 0275/12;
  80. 0275/21;
  81. 0275/19;
  82. 0275/17;
  83. 116/1;
  84. 116/2;
  85. 116/3;
  86. 116/4;
  87. 2457/1







  88. 1. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Az építési övezetek, övezetek és Balatoni-törvény térségi övezetei



    A

    B


    Építési övezetek, övezetek

    Érintett térségi övezetek


    Lfk-v

    U-1, T-2, T-3


    Lfk-ü

    U-1, T-2, T-3, P-2


    Lfk-ü*

    U-1, T-2, T-3,


    Lfk-ö

    U-1, T-2, T-3,


    Lf-1

    U-1, T-2, T-3


    Lf-2

    U-1, T-2, T-3


    Lf-3

    U-1, T-2, T-3, P-2


    Lke-ksz

    U-1, T-2, T-3


    Lke-ko

    U-1, T-2, T-3


    Lke-1

    U-1, T-2, T-3, P-2


    Lke-i

    U-1, T-2, T-3


    Lke-cs

    U-1, T-2, T-3


    Vt-k

    U-1, T-2, T-3


    Vt-p

    U-1, T-2, T-3


    Vt-1

    U-1, T-2, T-3


    Vt-1*

    U-1, T-2, T-3


    Vt-2

    U-1, T-2, T-3


    Vt-2*

    U-1, T-2, T-3


    Vt-3

    U-1, T-2, T-3


    Vt-4

    U-1, T-2, T-3


    Vt-5

    U-1, T-2, T-3


    Vt-7

    U-1, T-2, T-3


    Vt-8

    U-1, T-2, T-3


    Vt-10

    U-1, T-2, T-3


    Vk

    U-1, T-2, T-3


    Vt-11

    U-1, T-2, T-3


    Üü-1

    U-1, T-2, T-3


    Gksz-1

    U-2, T-2, T-3


    Gksz-2

    U-2, T-2, T-3


    Gksz-3

    U-2, T-2, T-3


    Gksz-k

    U-1, T-2, T-3


    Gksz*

    U-1, T-2, T-3


    K-te

    U-1, T-2, T-3, Ö-1, Ö-3, T-1


    K-str

    U-1, Sz-1


    Kki

    U-1


    K-kmp

    U-1, T-2, T-3


    K-tuk

    U-1, T-2, T-3


    K-tuk*

    U-1, T-2, T-3


    K-tuk1

    T-2, T-3Sz-1, Ü-1


    K-bt

    T-2, T-3, C-1, Ö-3, P-2


    K-sp

    U-1, T-2, T-3


    K-sp*

    T-2, T-3


    K-fko

    T-2, T-3, M-2, T-1


    Z

    U-1, Ö-3, F-1, P-2


    Z*

    U-1, T-2, T-3


    Z-ke

    U-1, T-2, T-3, Ö-3, P-2


    Ev

    T-2, T-3, F-1, T-1, E-1, E-3, C-1, Ö-1, Ö-3, P-1, P-2


    Ev*

    T-2, T-3, T-1, E_1


    Mk-1

    T-2, T-3, T-1, Ö-3, M-2, C-1, P-1, P-2


    Mk-2

    T-2, T-3, Sz-1, M-2


    Mk-3

    T-2, T-3, F-1, T-1, SZ-1, M-2, C-1, Ö-3, T-1


    Mk-4

    T-2, T-3, T-1,Sz-1, M-2, C-1, P-2, P-1


    Mk-4*

    T-2, T-3,M-2, C-1, P-2


    Mk-4**

    T-2, T-3, M-2, C-1, Ö-3


    Mk-5

    T-2, T-3, Sz-1, M-2, C-1, Ö-3


    Mk-6

    T-2, T-3, T-1, M-2, Ö-3


    Mk-fbtk

    T-2, T-3, C-1, P-, Ö-3


    Mk-Ar

    T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3


    Mk-Ar*

    T-2, T-3, C-1, P-2, Ö-3


    Mk-bv

    T-2, T-3,


    Mk-bv*

    T-2, T-3, P-2, C-1, Ö-3


    Má-1

    T-2, T-3, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3, T-1


    Má-2

    T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, P-2, Ö-3


    Má-2*

    T-2, T-3, T-1, Sz-1, M-1, C-1, Ö-3


    Má-3

    T-2, T-3, F-1, T-1, Sz-1, M-1, C-3, P-2, Ö-1, Ö-3


    Má-4

    T-2, T-3, M-1, Ö-3


    Má-b

    T-2, T-3, M-1


    V-1

    Sz-1, P-2, Ö-1, Ö-3, F-1


    V-2

    U-1


    V-3

    P-2, Ö-1


    Kbt*

    M-2



    Jelmagyarázat

    Ö-1       Magterület övezete

    Ö-3       Puffer terület övezete

    T-1       Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete

    T-2       Történeti települési terület övezete

    T-3       Világörökség és világörökség-várományos terület övezete

    Sz-1      Felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny terület övezete

    P-1       Földtani veszélyforrás terület övezete

    P-2       Vízeróziónak kitett terült övezete

    F-1       Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete

    D-1      Tómeder övezete

    U-1      Települési terület övezete

    U-2      Gazdasági terület övezete

    M-1      Általános mezőgazdasági terület övezete

    M-2      Kertgazdasági terület övezete

    E-1       Erdőterület övezete

    E-3       Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete

    Ü-1      Turisztikai fejlesztési terület övezete

    C-1       Szőlő termőhelyi kataszteri terület övezete



    2. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Nyilvántartott régészeti lelőhely által érintett helyrajzi számok:

    A

    B

    C

    Lelőhely megnevezése

    Érintett hrsz-ok

    1.

    Klastrom-kút-forrás (Karastom-kút)

    038/11, 038/22

    2.

    Templom

    100, 101, 102/1, 102/2, 104, 105, 106/1, 106/2, 107, 108, 109, 110, 111, 112/1, 112/2, 113, 115/1, 18, 20, 21, 22/1, 22/2, 23, 24, 25, 26/1, 26/2, 28, 29, 30, 31, 32, 33, 34/2, 34/3, 35, 36/1, 705, 701/4, 36/2, 37, 542/4, 642, 691, 692, 693, 694, 699, 700, 702, 703, 704, 706, 707, 708, 709, 732/2, 737, 738, 739, 740, 85, 86, 89, 90, 91, 92, 996/1

    3.

    Pap-rét

    1417, 02/18, 02/20, 02/27, 02/22, 02/23, 1398, 1399, 1400, 1401, 1378, 1379, 1380, 02/25, 02/4, 02/16, 02/10, 02/11, 02/13, 02/26, 02/6, 1376, 1377, 1430

    4.

    Badacsonyörs

    1710, 1711, 1712/1, 1712/2, 1712/3, 1712/4, 1714/1, 1714/2, 1714/3, 1714/4, 1714/5, 1714/6, 1716, 1717, 1718/1, 1718/2, 1719, 1720, 1721, 1722, 1723, 1724, 1725, 1726, 1727, 1728, 1729/2, 1730, 1731, 1732, 1733, 1734, 1735, 1834, 1835, 1836, 1837

    5.

    Badacsonyörs 68. sz. (Gajer István háza)

    1762/12, 1762/2, 1762/3, 1762/5, 1762/6, 1766, 1795/1, 1795/3, 1795/4, 1796, 1797, 1798, 1799, 1800, 1801, 1807, 1808/1, 1809, 1810/1, 1810/2, 1812, 1813, 1814, 1815, 1816, 1817, 1823, 1824, 1825, 1827/2, 1827/4, 1827/5, 1828/1, 1828/2, 1829, 1830, 1831/1, 1831/2, 1832/1, 1837

    6.

    Káptalantóti úttól Ny-ra

    0121/100, 0121/101, 0121/107, 0121/108, 0121/109, 0121/111, 0121/117, 0121/118, 0121/119, 0121/122, 0121/123, 0121/124, 0121/125, 0121/35, 0121/39, 0121/40, 0121/41, 0121/42, 0121/43, 0121/44, 0121/45, 0121/46, 0121/47, 0121/48, 0121/49, 0121/51, 0121/52, 0121/53, 0121/54, 0121/55, 0121/56, 0121/57, 0121/99

    7.

    Kisfaludy-forrás

    03/1, 03/2, 03/3, 03/4, 03/5, 06, 08/1, 08/2, 09, 010, 011, 012/2, 012/3, 012/32

    8.

    Badacsony - hegytető

    038/3, 037, 038/22, 043/6

    9.

    Badacsony-tető - bazaltbánya

    038/22

    10.

    Maróti-Rét-domb

    2931, 0198/51, 0197/2, 0198/74, 2462, 2463, 2955, 2932, 2933, 2934, 2935, 2936, 2937, 2938, 2939, 2940, 2941, 2942, 2943, 2944, 2945, 2946, 2947, 2948, 2949, 2950, 2951, 2952, 2953, 2954, 2488/6, 2488/7, 2488/8, 2488/9, 2488/10, 2488/11, 2488/12, 2488/13

    11.

    Ibos-szőlő

    041/36, 041/37, 041/38, 041/39, 041/40, 041/32

    12.

    Bormúzeumtól DNy-ra

    023/21, 023/22, 023/24, 023/16, 021/3, 021/4, 021/5, 020, 015, 012/14, 012/15, 012/16, 012/17, 012/18, 012/19, 012/9, 012/22, 013, 012/8, 012/32, 021/13, 021/12



    3. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Műemléki épületek és érintett hrsz-ok


    A

    B

    C


    Műemlék megnevezése

    Érintett hrsz-ok

    1.

    Tátika Étterem műemléki környezete

    2554, 2555, 2557/2, 2559

    2.

    Lakóház

    1334

    3.

    Badacsonyi pincegazdaság

    1407/1

    4.

    volt Sitkey-Nagy-kúria

    017/1

    5.

    volt Szluha-ház

    012/22

    6.

    Kisfaludy Sándor présháza

    035/26

    7.

    volt Malatinszky-kúria

    041/15

    8.

    Szegedy Róza háza

    039/11

    9.

    ún. "Békássy-ház"

    039/18

    10.

    Pince

    899/11

    11.

    Kály vincellérház

    878

    12.

    Kőkereszt

    038/22

    13.

    Kőkereszt

    705

    14.

    Szentháromság-szobor

    701/4

    15.

    Padovai Szt. Antal-kápolna

    1843

    16.

    Badacsonytomaj, v. Szegedy Róza-ház, Kisfaludy-Muzeum müemlék műemléki környezete

    035/24, 035/25, 037, 039/5, 039/6, 039/7, 039/8, 039/9, 039/10, 039/12, 039/13, 039/14, 039/15, 039/20, 039/30, 039/34, 02/1, 039/4, 035/27, 035/26, 039/11

    17.

    Lakóház

    054/8

    18.

    Lakóház

    570

    19.

    Lakóház

    1582

    20.

    lakóház, ún. Szegedy ház

    043/68

    21.

    présház-pince

    828

    22.

    Mezőgazasági múzeum, volt Ranolder-féle püspöki nyaraló

    028/9, 028/18, 028/19, 028/20, 028/21, 028/22

    23.

    Tátika Étterem

    2556



    4. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Helyi védettségre javasolt épületek


  89. Badacsonytomaj:
    1. Hrsz: 17/1 (Római u. 16, Lakóház, 19. század közepe, timpanonos rizalitú udvari homlokzattal),
    2. Hrsz: 766, 767 (Római u. 33 és 35. között az öntöttvas kereszt),
    3. Hrsz.: 118/5 (Lakóház, 19. század első fele, falumúzeum.),
    4. Hrsz: 133 (Lakóház 19. századi kapu és melléképület),
    5. Hrsz: 247/1 (Kőfal, 19. század),
    6. Hrsz: 247/2 (Kőfal, 19. század),
    7. Hrsz: 248 (Kőfal, 19. század),
    8. Hrsz.: 533, 534, 535 (Lakóház, 19. század első fele),
    9. Hrsz: 551 (Petőfi u. 2. Lakóház, 19. század),
    10. Hrsz: 560 (Petőfi u. Lakóház, 19. század),
    11. Hrsz: 562 (Lakóház, 19. század eleje),
    12. Hrsz: 571 (Lakóház és gazdasági épület, 19. század eleje),
    13. Hrsz: 599 (Petőfi u. 1. Lakóház, 19. század, kapupillérek),
    14. Hrsz: 610 (Nagykörút 55. Lakóház, 20. század első fele, melléképület, 19. század),
    15. Hrsz: 622 (Nagykörút. Lakóház, 19. század),
    16. Hrsz: 647 (Kiskörút. Lakóház és gazdasági épület, 19. század első fele)!,
    17. Hrsz: 657, (Kiskörút. Lakóház, 19. század),
    18. Hrsz: 695 (Kiskörút 4. Lakóház, 19. század.)!,
    19. Hrsz: 728 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),
    20. Hrsz: 729 (Erdős u. Lakóház, 19. század.),
    21. Hrsz: 760, 761 (Római u. 23, 25. Lakóház, 19. század.),
    22. Hrsz: 772 (Római u. Villaépület, 19. század vége.),
    23. Hrsz: 789 (Római u. Pince-présház, 19. század eleje),
    24. Hrsz: 789 sarkán (Római u. Nepomuki Szent János-szobor 1925-ből),
    25. Hrsz: 790 (Római u. Kora eklektikus utcai épületszárny, 19. század középső harmada),
    26. Hrsz: 853 (Lakóház, 19. század.),
    27. Hrsz: 873 (Szent Donát-kápolna, neogótikus),
    28. Hrsz: 881 sarkán (kereszt 1849-ből),
    29. Hrsz: 907, 908 (Panoráma u. 5. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),
    30. Hrsz: 911/1 (Kétszintes pince-présház. 19. század második fele)
    31. Hrsz: 925/4 (Kossuth u. 1. Villaépület fatornáccal. 19. század vége.),
    32. Hrsz: 934/8 (Római u. 117. Villaépület. 19. század vége.),
    33. Hrsz: 954/7 (Kossuth u. 14. Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    34. Hrsz: 980 (Villaépület. 19. század vége.),
    35. Hrsz: 989 (Római u. 149. Villaépület. 19. század vége.),
    36. Hrsz: 990 (Villaépület. 19. század vége.),
    37. Hrsz: 1007(Lakóház, 19. század.),
    38. Hrsz: 1121/1 (Villaépület. 19. század vége.),
    39. Hrsz: 1133 (Füge u. Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    40. Hrsz: 1199 (Római u. 132. Villaépület. 19. század vége.),
    41. Hrsz: 1309 (Villaépület. 19. század vége.),
    42. Hrsz: 1317/1, 1317/2, (Présház-pince, 19. század),
    43. Hrsz: 1393/1, 1393/2 (Harsona köz 7. Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    44. Hrsz: 1431, 1445 (Rizling u. 5. Lakóépület háromoszlopos tornáccal. 19. század),
    45. Hrsz: 2381/1 (Erdős u. 21. Lakóépület, 19. század vége.),
    46. Hrsz: 03/16 (Villaépület. 19. század vége),
    47. Hrsz: 012/3 (Lakóház, 19. század eleje.),
    48. Hrsz: 012/27 (Lakóépület, 19. század),
    49. Hrsz: 012/32 (Badacsonyi u. 165. Emeletes kúria, 19. század közepe),
    50. Hrsz: 017/27 (Lakóépület fatornáccal. 19. század),
    51. Hrsz: 021/11 (Szent Anna-kápolna, 1789),
    52. Hrsz: 023/3 (Villaépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    53. Hrsz: 023/15 (Római u. Gazdasági épület),
    54. Hrsz: 025/5 (Lakóépület. 19. század vége, erősen felújítva.),
    55. Hrsz: 025/7 (Lakó- és gazdasági épület, csárda. 19. század),
    56. Hrsz: 038/14, 038/15, 038/17, 038/18, 038/19 (Bányásztelep, 20. század eleje)
    57. Hrsz: 041/13 (Melléképület. 19. század),
    58. Hrsz: 043/28, (Lakóépület. 19. század),
    59. Hrsz: 046/11 (Szőlőhegyi u. 9. Lakó- és gazdasági épület. 19. század.),
    60. Hrsz: 049/9 (Présház-pince, 19. század),
    61. Hrsz: 049/20 (Lakóépület. 19. század),
    62. Hrsz: 051/11 (Kétszintes présház-pince romja. 19. század, a 20. század elején felújítva),
    63. Hrsz: 051/20 (Villaépület, 20. század első fele),
    64. Hrsz: 051/21 (Présház-pince, 19. század, erősen felújítva),
    65. Hrsz: 054/1 (Villaépület. 19. század vége),
    66. Hrsz: 054/12 (Radnóti u. 5. Villaépület. 19. század vége.),
    67. Hrsz: 056/24, (Kétszintes présház-pince, 19. század eleje, a 20. század elején felújítva)
    68. Hrsz: 056/29 (Ibos Ferenc u. Gazdasági épület, 19. század),
    69. Hrsz: 061/2 (Présház-pince. 19. század)
    70. Hrsz: 063/11 (Gazdasági épületek. 19. század),
    71. Hrsz: 099 (Kúria, 1904, tervezés, kivitelezés: Molnár Endre és Morandini Tamás hercegi építészek).


  91. Kisörs:
    1. Hrsz: 1795 (Présház-pince, 19. század),
    2. Hrsz: 1854 (Villaépület. 19. század vége),
    3. Hrsz: 1890/9 (Kisörshegyi u. Lakó- és gazdasági épület. 1873),
    4. Hrsz: 1902 (Kisörshegyi u. Villaépület. 19. század vége),
    5. Hrsz: 1931/4 (Rizling u. Villaépület. 19. század vége, 20. század eleje.),
    6. Hrsz: 2055, 2056/16, 2056/17, 2056/18 (Szőlő u. 3. Lakóépület, 19. század közepe),
    7. Hrsz: 2551 (sarkán a kereszt 1927-ből),
    8. Hrsz: 2714 (Lakóépület. 19. század),
    9. Hrsz: 2723, (Lakóépület. 19. század),
    10. Hrsz: 2725 (Présház-pince. 20. század eleje),
    11. Hrsz: 0237/34 (Udvardy Mária keresztje 1922-ből),
    12. Hrsz: 0237/38 ((Lakóépület. 19. század vége),
    13. Hrsz: 0247/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)
    14. Hrsz: 0248/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század)!,
    15. Hrsz: 0248/17 (Lakó- és gazdasági épület romja. 19. század),
    16. Hrsz: 0249/16 (Villaépület. 19. század vége),
    17. Hrsz: 0249/24 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    18. Hrsz: 0251/11 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    19. Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    20. Hrsz: 0256/41 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század),
    21. Hrsz: 0263/1 (Lakó- és gazdasági épület. 19. század).


  92. 5. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    EGYEDI TÁJÉRTÉKEK JEGYZÉKE

    A település meghatározó táji értékét az alábbi elemek adják:

    - a két vulkanikus hegy és köztük, mellettük kialakult mélyfekvésű területek, rétek látványa

    - a Balaton-part látványa,

    - a természetes és természetközeli növényfelületek (rétek, vízparti vegetáció, hegytetők erdői)

    - a történeti értékű szőlőművelés és hozzá tartozó bazalt támfalak, borházak, kúriák

    - a hegyre felkúszó laza, borvidéki üdülőterületre jellemző beépítés

    - a látvány         (kilátás a hegyek panoráma útjairól, hegyoldalakról)

    (rálátás a történeti tájra, valamint a Tapolcai-medence további hegyeire – Szigliget, Tóti-hegy, Gulács).

    A leírtak közül bármelyik elem sérülése visszafordíthatatlan értékvesztéssel járna. Ezért a látványvédelem minden létesítmény esetében alapvető követelmény.


    Az egyedi tájértékek jegyzéke a település táji szempontból értékes természeti és művi részleteit emeli ki. A település használatából eredően egyes elemek kedvezőtlen átalakítása történt, vagy rossz állagú, nem minden részletében vállalható. A települési táj karakterének megőrzése szempontjából azonban meghatározóak ezek a tájelemek.


    Az épületek, támfalak, művi elemek tájértéke nem választható el a környező terület tájhasználatától, tradicionális szőlőművelésétől.


    A jegyzék nem teljes körű, karbantartását folyamatosan biztosítani kell.


    Az egyedi tájértékek jegyzéke az 1996. évi LIII. tv. 6. §. és az MSZ 20381 szabvány alapján készült.


    2 /1. BADACSONYTOMAJ


    Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:


    02/10; 02/22; 012/1; 012/3; 012/21; 017/1-2; 017/27;

    021/11; 022/19; 023/12; 023/15;

    025/1; 025/4; 025/5; 027; 028/9;

    038/17-18; 039/9; 039/11; 039/18;

    041/1; 041/17; 041/18;

    043/12; 043/17; 043/68; 043/69-80; 043/71; 043/72;

    046/9; 049/22-056/12;

    051/2-051/3; 051/21; 051/24; 051/25; 051/30-31; 051/36;

    054/1; 054/8; 054/8-11; 054/12; 054/37; 054/50; 054/51;

    056/12; 056/13; 056/16; 056/22; 056/24; 056/29; 056/31-32; 056/37;

    057; 058/24; 0270;


    1-7; 18-22/1; 114/5; 266;

    705; 707; 708; 786/2; 792; 872; 878; 865; 888; 889; 899; 907; 925/3; 925/4;

    934/2; 969; 975; 988/1,/4, /5, /6; 988; 989; 990;

    1036; 1219; 1309; 1317/1-2; 1334; 1355; 1373;

    1407; 1431; 1456/1; 1578; 1582; 1584/1;


    A fenti egyedi tájértékek részletesen:


    02/22 (épület), 02/10 (Óbester borozó épülete és körülötte szőlők),

    012/1 (Borászati Kutató Intézet épülete, támfal-kerítése, szőlői),

    012/3 (épület), 012/21 (népi lakóház és szőlők),

    017/1-2 (v. Sitkei-Nagy kúria és környezete), 017/27 (épület és szőlő),

    021/11 (szőlőhegyi kápolna),

    022/19 (kúria – átalakítás előtt),

    023/12 (kúria, körülötte szőlők), 023/15 (régi pince és szőlők),

    025/1 (történeti szőlők), 025/4 (történeti szőlők), 025/5 (v. pince),

    027 (bormúzeum),

    028/9 (Ranolder ház és történeti szőlők),

    038/17-18 (Felső Kolónia),

    039/9 (épület, mellette szőlő), 039/11 (Szegedy Róza ház és táji környezete: a szomszédos

    ingatlanok történeti szőlőművelésével), 039/18 (épület, épített környezete),

    041/1 (Malatinszky kúria és környezete),

    041/18 (Szt Orbán borház és környezete, szőlői), 041/17 (Szeremley kúria és szőlők),

    043/12 (épület, melléképület, bazalt támfalak, utak, fák, szőlő), 043/17 (kerítés –bazaltkő

    támfalon), 043/68 (épület és melléképületek, szőlőművelés), 043/69-80 (összefüggő

    szőlőművelés), 043/71 (épület), 043/72 (kút, szőlők),

    046/9 (pince),

    049/22-056/12 (közötti bazaltkő lépcsõ, mezsgyehatár),

    051/2-051/3 (szőlőművelés), 051/21 (épület), 051/24 (mellett út alatti bazaltkő támfal),

    051/25 (ingatlan előtti kút), 051/30-31 (bazaltkő út, támfalak, szőlőművelés), 051/36 (épület,

    támfal, szőlő)

    054/1 (épület és környezete: növényzet, bazaltkő támfalak, lépcső, térburkolat), 054/8

    (szőlőhegyi népi épület), 054/8-11(bazalt támfal), 054/12 (épület, bazalt támfalak, szőlő),

    054/37 (épület, mellette szõlõ), 054/50 (Mária szobor és környezete), 054/51 (épület),

    056/12 (épület, szőlőművelés és bazaltkő támfalak), 056/13 (épület), 056/16 (épület és szőlő),

    056/22 (régi boltozott bazaltkő pince), 056/24 (pince), 056/29(pince), 056/31-32(támfal),

    056/37(támfal),

    057 hrsz (út alatti bazalt támfal), 058/24 (épület), 0270 (buszváró),


    1-7 (Kisfaludy utca beépítése), 18-22/1 (bazalt kő kerítésbástya),

    114/5 (népi épület-tájház), 266 (népi lakóház),

    705 (Bazalt templom, előtte kereszt, méretes platán, tér), 707 (épület), 708 (épület),

    786/2 (útmenti kereszt), 792 (Keresztúry ház), 872 (pince), 878 (Kály vincellérház),

    865 (villa és kertje, növényzete), 888 (pince), 889 (épület),

    899 (műemlék pince – BfNP legszebb pincéje volt), 907 (épület), 925/3, /4, (Bacchus borozó

    és körülötte szõlők),

    934/2 (régi villa, cselédház, kert, méretes fák), 969 (épület), 975 (Szt Donát kápolna és kertje,

    kerítése),

    988/1,/4, /5, /6 és 988, 989 (Brázay villa és környezete – épületek, bazalt támfalak, út,

    növényzet, látvány), 990 (épület és körülötte szőlők),

    1036 (régi épületrész), 1219 (épület és szőlő), 1309 (kúria épület), 1317/1-2 (régi népi

    lakóház)

    1334 (Egry múzeum és telke), 1355 (épület), 1373 (méretes nyárfa),

    1407 (borpalackozó épületei), 1431 (épület), 1456/1 (v. lakóház),

    1578 (épület és kerítés), 1582 (műemlék présház, szőlő), 1584/1 (épület és szőlő),


    További egyedi tájértékek:

    -összefüggő, beépítetlen borvidéki táj szőlőművelése,

    -szőlőterület és felette bazaltorgonák látványa,


    -bazaltkő utak

    – csésze szelvénnyel (pl. 039/178 hrsz)

    -bazaltkő támfalak (031/9 stb)

    -035/1-3 kiemelt jelentőségű történeti bazaltkő támfalak

    -025/2-025/6 között (Római út mellett) bazaltkő támfalak, lépcsők

    -Római út bazaltkő támfalaival

    -1301 – Egry-sétány kettős vadgesztenye fasorral, kezelt gyep-és gyephézagos felületeivel

    -település laza beépítése, belterületi szőlőkkel (pl. 1550 hrsz és környéke, Római út feletti

    ingatlanok),

    -Badacsonytomaj történeti településközpontja (Nagykörút térsége (608-682), Kiskörút, Ady utca

    térsége (524-570)),

    -Fő utca : 1914-es emlékmű (szobor)

    -Kisfaludy utca: világháborús emlékhely,

    -Vízparti természetes vegetáció, nádas,

    -71. sz. út mellet és külterületen fasorok,

    -kikötõ és benzinkút közötti nagyparkoló méretes fái,

    71. sz. útmenti kettős fasorral,

    -Badacsony – településközpont parkja és növényzete, fasorok, fák,

    -Badacsony vasútállomás melletti fenyőfás terület, (részben parkoló)

    -nádastó vízfelülete és környező rétek (és gyepek fákkal)

    -Ranolder kereszt

    -Rózsakő

    -Klastrom-forrás

    -Kőkapu


    A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:

    -Badacsony-hegyen a szőlőterületen levő (056/37 hrsz ingatlan alatt induló – Ranolder házig vezető)

    felső útról,

    -Római útról D, DNy irányába nyíló kilátások

    -Kikötő (Kki) területéről ÉNy felé a Badacsony-hegyre rálátás

    -71. sz. úton a Badacsony-hegy látványa (Őrs felől feltáruló)

    -lejtős területeken, különösen a Római út felett a lejtő irányára merőleges épülettömeg létesítésével

    (látványt lezáró térfal kerülésével)


    2 /2. BADACSONYÕRS


    Az egyedi tájértékkel érintett földrészletek helyrajzi számos listája:

    0214/60; 0214/65; 0231/3; 0244/1; 0246/3,

    0248/1; 0248/7; 0248/11;

    0249/2; 0249/8; 0249/10; 0249/11; 0249/14; 0249/26; 0249/16; 0249/27; 0249/28;

    0249/21; 0249/22; 0249/24;

    0251/11; 0253/5; 0253/8; 0253/13; 0253/17;

    0256/41; 0256/48; 0256/50; 0256/51; 0256/54; 0256/79; 0257;

    0263/2; 0263/9; 0264/33;


    1819; 1822; 1839; 1843; 1855; 1872/9; 1889/5; 1889/9; 1890/9;

    1931/3; 1962; 1995/2; 2039; 2056/17;


    A fenti egyedi tájértékek részletesen:


    0214/60 (épület), 0214/65 (méretes diófa),

    0231/3 (panoráma), 0244/1 (népi épület – pince-présház),

    0246/3 (panoráma),

    0248/1 (lakóház és melléképület), 0248/7 (szőlő, kilátás), 0248/11 (épület),

    0249/2 (fő-és melléképület és telke, kút), 0249/8 (lakó-és melléképület), 0249/10, /11, /14

    (beépítés), 0249/26 (vöröskő támfal), 0249/16 (épület), 0249/27 (épület, szőlő), 0249/28

    (épület, szőlő, gyümölcs, támfalak), 0249/21 (épület tömeg, beépítésmód), 0249/22

    (épülettömeg, beépítés), 0249/24 (épület, szőlő),

    0251/11 (épület),

    0253/5 (lakóépület, melléképületek, gyümölcsfák), 0253/8 (régi épület), 0253/13 (lakó-és

    melléképület), 0253/17 (v. lakóház),

    0256/41 (épület), 0256/48 (épület), 0256/50 (régi épület), 0256/51 (épület és szőlő),

    0256/54 (présház), 0256/79 (bazaltkő présház),

    0257 (fás legelő, tölgyekkel),

    0263/2 (épület, körülötte szőlő), 0263/9 (Folly Arborétumban épület)

    0264/33 (épület, körülötte szőlőművelés),


    1819 (temető, Folly Gyula síremléke, kettős keresztek, kőkereszt),

    1822 (épület, mellette szőlők), 1839 (épület), 1843 (kápolna, mellette vadgesztenye fa, park,

    millenniumi kő), 1855 (épület, mögötte szőlők), 1872/9 (épület),

    1889/5 (épület), 1889/9 (épület), 1890/9 (épület, mellette szőlő),

    1931/3 (épület), 1962 (épület, szőlő), 1995/2 (épület, mellette szőlők),

    2039 (szőlőfeldolgozónál régi épület, fasor), 2056/17 (épület),


    További egyedi tájértékek:


    - buszváró (71. sz. út mellett),

    -71. sz. út alatti nádasmező,

    -71. sz. út melletti fasorok (nyárfasor 1995/3-5 hrsz-nál,

    Csigáskúti elágazónál)

    - összefüggő szőlőművelésű területek (pl. 0214/75, 0231-0232 hrsz táblák, 0264/27-35, 0237/27,

    /54, /58, /61; 0263/13-15)

    - belterületi szőlők (pl. 1995/2-4, 1945, Csigáskúti út mellett)

    - kő mezsgyehatárok (pl. 0256-0257 hrsz-ok közötti út két oldalán)

    - vöröskő támfalak (pl. 0249/26, 1968-1969 mellett)

    -0257 hrsz fás legelő tölgyekkel, - a Folly Arborétum növényzete


    A fontosabb kilátópontokról, helyekről feltáruló látvány védelmét biztosítani kell:


    - sziklakibúvások látványa az erdő övezetben, (pl. 0258/12-13 fölött, 1822 mögött),

    - a Panoráma útról felnyíló kilátás

    - szőlőhegyi kilátópontok (pl. 0231/3, 0246/3, 0248/7)


    Csopak, 2007. szeptember.


    A jegyzéket összeállította: Selyem Anikó szakreferens, Balatoni NPI






  93. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


  94. Badacsonytomaj város területén telepítésre javasolt növények jegyzéke

    (a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség ajánlása szerint)


    I. Fák:

    1. Alnus glutinosa (Enyves éger)

    2. Amygdalus communis (Közönséges mandula)

    3. Acer campestre (Mezei juhar)

    4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!)

    5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!)

    6. Carpinus betulus (Gyertyán)

    7. Corylus colurna (Törökmogyoró)

    8. Fraxinus excelsior (Magas kőris)

    9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris)

    10. Fraxinus ornus (virágos kőris)

    11. Juniperus communis (Közönséges boróka)

    12. Morus alba (Fehér eperfa)

    13. Padus avium (Madárcseresznye)

    14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!)

    15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!)

    16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós)

    17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós)

    18. Pyrus pyraster (Vadkörte)

    19. Quercus cerris (Csertölgy)

    20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy)

    21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy)

    22. Quercus robur (Kocsányos tölgy)

    23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy)

    24. Salix alba (Fehér fűz)

    25. Sorbus aria (Lisztes berkenye)

    26. Sorbus domestica (Házi berkenye)

    27. Sorbus torminalis (Barkóca berkenye)

    28. Tilia cordata (Kislevelű hárs)

    29. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs)

    30. Tilia tomentosa (ezüsthárs)


    II. Cserjék:

    1. Amydalus nana – Prumus tenella (Törpemandula)

    2. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya)

    3. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt)

    4. Cornus mas (Húsos som)

    5. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som)

    6. Corylus avellana (Közönséges mogyoró)

    7. Cotinus coggygria (Cserszömörce)

    8. Crataegus laevigata (Csere galagonya)

    9. Crataegus monogyna (Egybibés galagonya)

    10. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó)

    11. Euonymus verrucosus (Bibircses kecskerágó)

    12. Frangula alnus (Kutyabenge)

    13. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal)

    14. Lonicera xylosteum (Ükörke lonc, alapfaj!)

    15. Prunus spinosa (Kökény)

    16. Rhamnus catharticus (Varjútövis benge)

    17. Rosa canina (Vadrózsa)

    18. Salix cinerea (Rekettyefűz)

    19. Salix caprea (Kecskefűz)

    20. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa)

    21. Syringa vulgaris (Kerti orgona)

    22. Viburnum lantana (Ostorménfa)

    23. Viburnum opulus (Kányabangita)

    24. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)



    7. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


    Fogalom meghatározások


  95. Homlokzatmagasság: az épület, építmény egyes homlokzata terepcsatlakozása feletti vetületifelületének (F) a homlokzat hosszával (L) való osztásából eredő érték (F/L).
  96. Többszintes növényállomány: a zöldfelületet egyszerre gyep-, cserje- és lombkoronaszinttel fedő növényzet.
  97. Háromszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa+ legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + és a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró kerül telepítésre.
  98. Kétszintű növényzet: A telekre előírt zöldfelület területének minden 150 m2-ére számítva legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa vagy legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje + a többi, nem burkolt felületen gyep vagy talajtakaró, vagy legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombos fa + legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje kerül telepítésre.
  99. Helyi tájkarakternek megfelelő épülettömeg, építészeti részmegoldás, anyaghasználat, színezés:

  100. Ez a kifejezésrendszer arra utal, hogy az új épületek tervezésénél a helyi építészeti hagyományokat követő (épülettömeg, nyílászáró méretrend, tetőhajlás és tetőfedés, tetőforma, épületarány, színezés, stb.) épületek tervezendők. Ezen feltételek megvalósulását a főépítész a településképi vélemény kialakítása során vizsgálja.



  101. függelék a 24/2015.(X.01.) önkormányzati rendelethez


  102. AJÁNLOTT HONOS NÖVÉNYEK JEGYZÉKE


    A tájjelleg megőrzése érdekében ajánlott növényfajok Badacsonytomaj területén a történeti borvidékhez tartozó szőlőművelés, ezenkívül főleg a már beépült hegyoldalon jellemző gyümölcsfajok és a hagyományos parasztkerti növények használata. Emellett a kertben dísznövények, a kiemelt zöldterületeken, jelentős épületek mellett őshonos díszfák, cserjék telepítése ajánlott.

    A takarófásítások, útmenti fasorok, településképben meghatározó növényzet ültetése – tekintettel a fák növekedésének idejére – előnevelt, többször iskolázott egyedekkel történjen. A telepítés utáni utángondozás, szükség szerinti pótlás biztosításával.

    A kertek szőlőművelése mellett a telken belül, valamint az épülethez tartozó terasz, gyep mellé gyümölcsfák ültetése javasolt:


  103. Javasolt gyümölcsfák és cserjék
  104. szőlő (Vitis vinifera)
  105. dió (Juglans regia)
  106. őszibarack (Prunus persica)
  107. meggy (Prunus cerasus)
  108. cseresznye (Cerasus sp.)
  109. körte (Pyrus communis)
  110. málna (Rubus ideaus)
  111. egres (Ribes uva-crispa)
  112. szilva (Prunus domestica)
  113. kajszibarack (Prunus armeniaca)
  114. mandula (Prunus dulcis)
  115. alma (Malus domestica)
  116. eperfa (Morus alba)
  117. mogyoró (Corylus avellana).
  118. piros ribizli (Ribes spicatum)
  119. füge (Ficus carica)


  121. kerti díszfák lehetnek:
  122. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadkörte
  123. (Pyrus pyraster) vadgesztenye (Aesculus
  124. hippocastanum) bármely honos fa faj
  125. berkenye (Sorbus sp.)
  126. tölgy (Quercus sp.)
  127. juhar (Acer sp)

  128. Új fák ültetése mellett a telken már meglevő fák kiemelt védelme, megőrzése biztosítandó – használati és látványbeli értékükre tekintettel.


  129. A gyepfelület élénkíthető többféle fűmag használatával és apró lágyszárúakkal:
  130. francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata)
  131. prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)
  132. kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
  133. százszorszép (Bellis perennis) kakukkfű (Thymus sp)
  134. veronika fajok (Veronica sp) fehér here (Trifolium repens)


  136. A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokba javasolt virágok:
  137. illatos ibolya (Viola odorata)
  138. télizöld meténg (Vinca minor)
  139. kövirózsa (Sempervivum sp.)
  140. gyöngyvirág (Convallaria majalis)
  141. varjúháj (Sedum sp.)
  142. Alacsony növésű szegélyvirágok:
  143. pocsinrózsa (Portulaca grandiflora)
  144. árvácska (Viola wittrockiana)
  145. petúnia (Petunia hybrida)
  146. körömvirág (Calendula oficinalis)
  147. lila sáfrány (Crocus vernus)
  148. jácintok (Hyacinthus sp)
  149. fehér nárcisz (Narcissus poeticus)
  150. csupros nárcisz (N. pseudonarcissus)
  151. törökszegfű (Dianthus barbatus)
  152. kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)
  153. aranysáfrány (Crocus aureus)
  154. kék nõszirom (Iris germanica)
  155. törpe bársonyvirág (Tagetes patula)
  156. búzavirág (Centaurea cyanus)


  158. Magasabb kerti virágok:
  159. nefelejcs (Myosotis silvestris)
  160. őszirózsa fajok (Aster sp)
  161. tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)
  162. ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)
  163. kerti margarétaChrysanthhemum maximum estike (Hesperis matronalis)
  164. mezei margaréta (C. leucantheum) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
  165. kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)
  166. japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferum)
  167. pálmaliliom (Yucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.)
  168. bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus
  169. kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)
  170. krizantém (Chrysanthenum sp.) rózsa fajok (Rosa sp.)


  172. kerti díszként is használható fűszer-és gyógynövények:
  173. üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis)
  174. levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis)
  175. kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis)
  176. kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.) bazsalikom (Ocymum basalicum)

  177. A kerítések kialakítása, épített felületek takarása és élénkítése kísérõ cserjesorral kedvezõ.


  178. felkúszó és lecsüngő növényzet, (támfalra, kerítéshez, kőfal elé) és kerti dísznövények:
  179. trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus)
  180. tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana)
  181. borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor)
  182. ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (I. purpurea)
  183. mályva (Hibiscus siriacus) közönséges orgona (Syringa vulgaris)
  184. nyári orgona (Buddleia davidii) törpe mandula (Prunus tenella)


  186. takarófásítás kiegészítésére is ajánlott cserjék:
  187. madárbirs (Cotoneaster sp.) tűztövis (Pyracantha coccinea)
  188. egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Rubus sp.)
  189. húsos som (Cornus mas) cserszömörce (Cotinus coggygria)
  190. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mogyoró (Corylus avellana)
  191. kökény (Prunus spinosa)


  193. Közterületek, parkok, középületek környezetének növényzete:

  194. Honos növényfajok, fák és cserjék használatával kerüljön kialakításra. A lágyszárúak, virágok a kezelt parkok jellegét -a fák, bokrok nagyszámú alkalmazása esetén - kevésbé határozzák meg, a nemesítésekkel távoli területeken honos virágok mindennapi alkalmazása elterjedt.

  195. javasolt honos fafajok:
  196. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)
  197. molyhos tölgy (Quercus pubescens) kocsánytalan tölgy (Quercus oetrae)
  198. magas kõris (Fraxinus exceksior) mezei juhar (Acer campestre)
  199. mezei szil (Ulmus minor) korai juhar (Acer platanoides)
  200. virágos v. mannakõris (Fraxinus ornus) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
  201. madárberkenye (Sorbus aucuparia) tatár juhar (Acer tataricum)
  202. mézgás éger (Alnus glutinosa) gyertyán (Carpinus betulus)
  203. magas kõris (Fraxinus excelsior) kocsányos tölgy (Quercus robur)
  204. platán (Platanus acerifolia) ezüsthárs (Tilia tomentosa)
  205. nyír (Betula pendula) közönséges dió (Juglans regia)
  206. mandula (Prunus amygdalus)


  208. Vízpart közelében, közutak mentén ezenkívül:

  209. nyárfa (Populus sp.) fûz (Salix sp.)


  210. Kerülni kell a tájidegen fajok használatát,

  211. Tájidegen fajok, tű-és pikkelylevelű örökzöldek, pl. a fenyők (Picea sp), vagy a tuják (Thuja occidentalis) telepítését.


  212. Az adventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni, különösen a külterületeken!

  213. Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvesszõ (Solidago canadensis, S. gigantea), több divatos energianövény.




    dventív fajok betelepedését minden áron meg kell akadályozni, különösen a külterületeken!

Az adventív fajok ellenőrizhetetlen mértékű szaporodásukkal a növényzet összetételében, települési és természetes zöldfelületekben óriási károkat okoznak, terjeszkedésük meg nem állítható. Ide sorolható pl. a bálványfa (Ailanthus altissima), gyalogakác (Amorpha fruticosa), akác (Robinia pseudo-acacia), aranyvesszõ (Solidago canadensis, S. gigantea), több divatos energianövény.