(Egységes szerkezetben a 22/2016.(IX.12.), 12/2017.(V.31.), 20/2017.(IX.27.), 5/2018.(IV.05.) , 8/2018.(IV.18.), 16/2018.(IX.07.), 12/2019.(IV.30.), 13/2020.(VI.05.), 20/2020.(X.01.) önkormányzati rendeletekkel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, az 5.§ (2) bekezdés b) és c) pontjában, az 5.§ (4) bekezdésében és a 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a szerinti feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1.§  (1)  A rendelet hatálya kiterjed Badacsonytomaj Város Önkormányzat – a továbbiakban: önkormányzat – tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő

a) ingatlan és ingó vagyonra,

b) pénzügyi eszközökre,

c) vagyoni értékű jogokra,

d) értékpapírokra,

e) az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.

(2) Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.

2. Az önkormányzat vagyona

2.§ (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen törzsvagyon elemeit az 1. melléklet tartalmazza.

(2)   Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3)  Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a 3. melléklet rögzíti.

3. A rendelkezési jog gyakorlása

3.§ (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – ideértve a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását is – a képviselő-testület rendelkezik. A döntésekhez minősített többség szüksége

(2) A Pénzügyi, Ügyrendi- és Szociális Bizottságot – a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság – előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg a tulajdonosi döntések meghozatalánál.

4.§ A képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy költségvetési szervet alapíthat, továbbá  a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.

5.§ (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett – hivatalos értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.

(2)   Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

(3)   Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.

6.§ (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén lehetséges. A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az önkormányzat fenntartja magának.

(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet.

7.§   Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:

a)  csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,

b)  bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,

c)  ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,

d)  ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,

e)  ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,

f)  önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.

8.§ (1) Arra a vagyoni körre, amely révén az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt önkormányzati közfeladatot lát el, a képviselő-testület vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.

(2)   Vagyonkezelési jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b) pont bb), bd) és be) alpontokban nevesített vagyonkezelő esetében, vagyonkezelői szerződésben vagy alapító okiratban szabályozott módon lehet.

(3)   A (2) bekezdéstől eltérő esetben a vagyonkezelői jog ellenértékét független könyvvizsgáló által alátámasztott szakvéleménnyel kell megállapítani.

(4)   A vagyonkezelés ellenőrzésére a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság jogosult és köteles. A Bizottság az ellenőrzések eredményéről szükség szerint, de évente legalább egyszer – az önkormányzat éves költségvetésének beszámolójakor – írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.

(5)   A vagyonkezelői jog gyakorlásának törvényben és e rendeletben nem szabályozott egyéb feltételeit, továbbá a vagyonkezelés ellenőrzésének további részletszabályait a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.

(6)   A rendelet 4. melléklete tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározását, amelyre a képviselő-testület vagyonkezelői jogot létesít a vagyonkezelő megnevezésével.

9.§ Önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani, ingyenesen vagyonkezelésbe adni, illetve ingyenesen átengedni csak jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet. Az ingyenes átengedés további részletes szabályait az erről szóló szerződésben kell rögzíteni.

4. Az önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon

10.§ (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.

(2)   Az önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére. A vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatal végzi.

(3)   A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.

(4)   Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználatlan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül a – a képviselő-testület hozzájárulásával – hasznosíthatják.

11.§ (1) Az önkormányzat  tulajdonában lévő közterületeket érintő közterület-használati engedélyekről, továbbá a közterületeket érintő más hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról – különösen szolgalmi és vezetékjogok, más közterület-foglalások esetében – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.

(2)   Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingók engedély nélküli, illetve jogtalan birtoklása, használata esetében a tulajdonos nevében és érdekében – a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a polgármester jár el, illetve dönt (különösen felszólítások kiküldése, eljárás megindítása a bíróságnál, illetve más szerveknél).

5. A versenyeztetésre vonatkozó szabályok

12.§ (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – versenyeztetés lebonyolítására kerül. Az önkormányzat

a) a versenyeztetési felhívást a honlapján legalább tizenöt napra közzéteszi;

b) a versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet az önkormányzat a versenyeztetési felhívásban rögzíti.

(2) A versenyeztetési felhívás a vagyonhasznosítás módjától függően különösen a következőket tartalmazza:

a) a versenyeztetés helyét, idejét,

b) a kikiáltási árat, az induló bérleti vagy használati díjat,

c) a versenyeztetésen alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,

d) a vagyonhasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait,

e) a hasznosítás idejét,

f) a szerződéskötés helyét,

g) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

(3)   A versenyeztetés szabályai:

a) A versenyeztetést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester –  (továbbiakban együttesen: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.

b) A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a meghatalmazott.

c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök közli az ajánlatokat. A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb ajánlatot tevő nyerte el.

d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.

e)  Érvénytelen versenyeztetés után 15 napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást meg kell ismételni az a) – d) pontokban meghatározottak szerint.

f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyon újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ez estben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti vagy használati díjnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását teszi kötelezővé, úgy a versenyeztetési felhívást ismételten ki kell írni.

g) A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:

ga) a versenyeztetés helyét, idejét,

gb) a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét,

gc) a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),

gd) az induló licit mértékét,

ge) a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,

gf) a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot,

gg) a megjelentek aláírását,

gh) a jelenléti ívet.

h)  Ha a nyertes ajánlattevő  a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s ebben az esetben az e) és f) pontok szerint kell eljárni.

6. A pályázatra vonatkozó szabályok

13.§ (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – pályázat lebonyolítására kerül sor. A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.

(2)  A pályázati felhívásra a 12. § (2), (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:

a)  A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen

aa)   a pályázatok bontásának helyét, idejét,

ab)   a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat jelezve, hogy az ez alatti ajánlatok érvénytelenek,

ac)   a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,

ad)  óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,

ae)   a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,

af)   a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.

b) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.

c) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy

ca) a pályázatok beérkezése határidőben történt-e,

cb) a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e,

cc) a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.

d) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az ezen ajánlatot tevő érintetteket tíz napon belüli időpontra meg kell hívni és az elbírálásra a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni.

e) Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a képviselő-testület dönt.

7. Felajánlott vagyon elfogadása

14.§   Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy az önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.

8. Záró rendelkezések

15.§ (1)  Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)   Hatályát veszti

a) Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet,

b)  Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2014.(XII.02.) önkormányzati rendelet,

c)  Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2012.(X.26.) önkormányzati rendelet.

Kihirdetési záradék:

A rendelet kihirdetésre került 2016. február 1. napján.