Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól
Hatályos: 2016. 09. 13- 2017. 06. 14Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2016. (II.1.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól
2016-09-13-tól 2017-06-14-ig
Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének
3/2016.(II.01.) önkormányzati rendelete
az önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásának szabályairól
(Egységes szerkezetben a 22/2016.(IX.12.) önkormányzati rendelettel)
Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 6. pontjában, az 5.§ (2) bekezdés b) és c) pontjában, az 5.§ (4) bekezdésében és a 18.§ (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 107.§-a szerinti feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
- A rendelet hatálya
1.§ (1) A rendelet hatálya kiterjed Badacsonytomaj Város Önkormányzat – a továbbiakban: önkormányzat – tulajdonában lévő és tulajdonába kerülő
- ingatlan és ingó vagyonra,
- pénzügyi eszközökre,
- vagyoni értékű jogokra,
- értékpapírokra,
- az önkormányzatot megillető társasági részesedésekre.
- Az önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésének szabályairól külön önkormányzati rendelet rendelkezik.
- Az önkormányzat vagyona
2.§ (1) A kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő forgalomképtelen törzsvagyon elemeit az 1. melléklet tartalmazza.
(2) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon elemeit a 2. melléklet tartalmazza.
(3) Az önkormányzat üzleti vagyonának elemeit a 3. melléklet rögzíti.
3.A rendelkezési jog gyakorlása
3.§ (1) A tulajdonost megillető jogok gyakorlásáról – ideértve a vagyontárgyak forgalomképesség szerinti besorolásának megváltoztatását is – a képviselő-testület rendelkezik. A döntésekhez minősített többség szükséges.
(2) A Pénzügyi, Ügyrendi- és Szociális Bizottságot – a továbbiakban: Pénzügyi Bizottság – előzetes véleményezési és javaslattételi jog illeti meg a tulajdonosi döntések meghozatalánál.
4.§ A képviselő-testület a vagyon hasznosítása érdekében az önkormányzat többségi részesedésével működő gazdálkodó szervezetet hozhat létre vagy költségvetési szervet alapíthat, továbbá a hasznosítás jogát időlegesen, szerződéssel másnak átengedheti.
5.§ (1) Ingatlanok értékesítése esetén – jogszabályban meghatározott egyéb feltételek mellett – hivatalos értékbecslést kell készíttetni. Az értékbecslés díjával a vételárat meg kell emelni.
(2) Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyon tulajdonjogát átruházni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
(3) Az 1.000.000 Ft értékhatár feletti vagyont hasznosítani – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevő részére, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával lehet.
6.§ (1) Önkormányzati vagyon elidegenítése, illetve hasznosítása esetén átutalástól eltérő fizetési mód csak a képviselő-testület ilyen tartalmú döntése esetén lehetséges.
A vételár kiegyenlítéséig a tulajdonjogot az önkormányzat fenntartja magának.
(2) Részletfizetést vagy fizetési halasztást a képviselő-testület – rendkívül indokolt esetben, különösen kötelező önkormányzati feladat ellátása érdekében értékesített, hasznosított vagyon esetén – engedélyezhet.
7.§ Önkormányzati követelésről egészben vagy részben lemondani csak az alábbi esetekben lehet:
a) csőd- vagy felszámolási eljárás esetén,
b) bíróság által jóváhagyott egyezség keretében,
c) ha a követelés a végrehajtás során nem, vagy csak részben térült meg és a követelés további érvényesítésére – igazoltan – nincs lehetőség,
d) ha a követelés igazoltan csak veszteséggel (aránytalan költségráfordítással) érvényesíthető,
e) ha a követelés kötelezettje nem lelhető fel, s ez okirattal hitelt érdemlően bizonyítható,
f) önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet részére.
8.§ (1) Arra a vagyoni körre, amely révén az önkormányzat kötelező vagy önként vállalt önkormányzati közfeladatot lát el, a képviselő-testület vagyonkezelési szerződéssel vagyonkezelői jogot létesíthet.
(2) Vagyonkezelési jog ingyenes átengedésére a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3.§ (1) bekezdés 19. b) pont bb), bd) és be) alpontokban nevesített vagyonkezelő esetében, vagyonkezelői szerződésben vagy alapító okiratban szabályozott módon lehet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérő esetben a vagyonkezelői jog ellenértékét független könyvvizsgáló által alátámasztott szakvéleménnyel kell megállapítani.
(4) A vagyonkezelés ellenőrzésére a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben a Pénzügyi Bizottság jogosult és köteles. A Bizottság az ellenőrzések eredményéről szükség szerint, de évente legalább egyszer – az önkormányzat éves költségvetésének beszámolójakor – írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.
(5) A vagyonkezelői jog gyakorlásának törvényben és e rendeletben nem szabályozott egyéb feltételeit, továbbá a vagyonkezelés ellenőrzésének további részletszabályait a vagyonkezelési szerződésben kell rögzíteni.
(6) A rendelet 4. melléklete tartalmazza a vagyonkezelésbe adott vagyoni kör meghatározását, amelyre a képviselő-testület vagyonkezelői jogot létesít a vagyonkezelő megnevezésével.
9.§ Önkormányzati vagyont ingyenesen hasznosítani, ingyenesen vagyonkezelésbe adni, illetve ingyenesen átengedni csak jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, kizárólag közfeladat ellátása céljából, a közfeladat ellátásához szükséges mértékben lehet.
Az ingyenes átengedés további részletes szabályait az erről szóló szerződésben kell rögzíteni.
- Az önkormányzat költségvetési szervei használatában lévő vagyon
10.§ (1) Az önkormányzat költségvetési szervei részére a képviselő-testület a működésükhöz szükséges vagyon használati jogát a feladat ellátásához szükséges mértékben biztosítja.
(2) Az önkormányzat költségvetési szervei jogosultak és kötelesek a használatukba adott vagyon rendeltetésszerű használatára, működtetésére, a vagyonhoz fűződő közterhek viselésére. A vagyon számviteli előírások szerinti nyilvántartását Badacsonytomaji Közös Önkormányzati Hivatal végzi.
(3) A költségvetési szerv vezetője felelős a vagyon rendeltetésszerű használatáért és gazdaságos működtetéséért.
(4) Az önkormányzat költségvetési szervei a használatukban lévő, átmenetileg vagy tartósan kihasználatlan ingó és ingatlan vagyontárgyakat az alapfeladataik ellátásának veszélyeztetése nélkül a – a képviselő-testület hozzájárulásával – hasznosíthatják.
11.§ (1) Az önkormányzat tulajdonában lévő közterületeket érintő közterület-használati engedélyekről, továbbá a közterületeket érintő más hatósági engedélyekhez szükséges tulajdonosi hozzájárulások megadásáról – különösen szolgalmi és vezetékjogok, más közterület-foglalások esetében – a képviselő-testület által átruházott hatáskörben a polgármester dönt.
(2) Az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanok, ingók engedély nélküli, illetve jogtalan birtoklása, használata esetében a tulajdonos nevében és érdekében – a képviselő-testülettől átruházott hatáskörben – a polgármester jár el, illetve dönt (különösen felszólítások kiküldése, eljárás megindítása a bíróságnál, illetve más szerveknél).
- A versenyeztetésre vonatkozó szabályok
12.§ (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – versenyeztetés lebonyolítására kerül. Az önkormányzat
- a versenyeztetési felhívást a honlapján legalább tizenöt napra közzéteszi;
- a versenyeztetés lebonyolításának rendjét, a részvétel feltételeit és az ott alkalmazott ügymenetet az önkormányzat a versenyeztetési felhívásban rögzíti.
(2) A versenyeztetési felhívás a vagyonhasznosítás módjától függően különösen a következőket tartalmazza:
- a versenyeztetés helyét, idejét,
- a kikiáltási árat, az induló bérleti vagy használati díjat,
- a versenyeztetésen alkalmazott licitösszeg emelésének mértékét,
- a vagyonhasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait,
- a hasznosítás idejét,
- a szerződéskötés helyét,
- a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
(3) A versenyeztetés szabályai:
a) A versenyeztetést a polgármester – akadályoztatása esetén az alpolgármester – (továbbiakban együttesen: levezető elnök) vezeti, aki felelős a tárgyalási szabályok megtartásáért.
b) A levezető elnök a tárgyalás megkezdésekor megismétli a megbízás tartalmát, az induló licitet, ellenőrzi, hogy a tárgyaláson az ajánlattevők vagy meghatalmazottaik vannak e jelen. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja a meghatalmazott.
c) A b) pontban foglaltak elvégzése után a levezető elnök közli az ajánlatokat.
A licitálást addig kell folytatni, amíg az ajánlattevők ajánlatot tesznek. Ha további ajánlat nincs, a levezető elnök a megajánlott legmagasabb összeget (vételárat, bérleti díjat, használati díjat) háromszor bejelenti és közli, hogy a licitet a legmagasabb ajánlatot tevő nyerte el.
d) Ha az induló licitre nem érkezik ajánlat, a levezető elnök a versenyeztetést érvénytelennek nyilvánítja.
e) Érvénytelen versenyeztetés után 15 napon belül a versenyeztetési felhívást újból közzé kell tenni, s az eljárást meg kell ismételni az a) – d) pontokban meghatározottak szerint.
f) Ismételten eredménytelen versenyeztetés esetén – jogszabály által kötelezően előírt versenyeztetés kivételével – a vagyon újabb versenyeztetés tartása nélkül hasznosítható, ez estben az ellenérték nem lehet kevesebb a kikiáltási árnál, az induló bérleti vagy használati díjnál. Amennyiben jogszabály versenyeztetés tartását teszi kötelezővé, úgy a versenyeztetési felhívást ismételten ki kell írni.
g) A versenyeztetésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:
ga) a versenyeztetés helyét, idejét,
gb) a megjelentek nevét, a megjelenés jogcímét,
gc) a versenyeztetésre bocsátott vagyontárgy helyét (ingatlan esetén helyrajzi számát),
gd) az induló licit mértékét,
ge) a megtett ajánlatokat név és összeg megjelölésével,
gf) a legmagasabb ajánlatot tevő nevét és a végleges ajánlatot,
gg) a megjelentek aláírását,
gh) a jelenléti ívet.
h) Ha a nyertes ajánlattevő a szerződést saját hibájából az eredményhirdetést követő tizenötödik napig nem írja alá, a versenyeztetési felhívás eredménytelenné válik, s ebben az esetben az e) és f) pontok szerint kell eljárni.
- A pályázatra vonatkozó szabályok
13.§ (1) E rendeletben vagy más jogszabályban meghatározott esetekben – a vagyon hasznosítása érdekében – pályázat lebonyolítására kerül sor.
A pályázati felhívást az önkormányzat honlapján legalább tizenöt napra közzé kell tenni.
(2) A pályázati felhívásra a 12. § (2), (3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni az alábbi eltérésekkel:
a) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell különösen
aa) a pályázatok bontásának helyét, idejét,
ab) a kikiáltási árat, induló bérleti vagy használati díjat jelezve, hogy az ez alatti ajánlatok érvénytelenek,
ac) a hasznosításra meghirdetett vagyontárgy adatait, műszaki állapotát, beépíthetőség esetén a beépítés feltételeit,
ad) óvadék kikötése esetén annak összegét, valamint az óvadék be- és visszafizetésének, illetve beszámításának rendjét,
ae) a szerződéskötéssel kapcsolatos határidőt,
af) a pénzügyi teljesítés feltételeit, garanciáit.
b) A pályázatok bontását a polgármester (akadályoztatása esetén az alpolgármester) vezeti, aki felelős a pályázat szabályainak megtartásáért. A bontáson a pályázók vagy meghatalmazottjuk jelen lehetnek. A meghatalmazás tényét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal kell igazolni.
c) A polgármester a pályázatok elbírálása érdekében ellenőrzi, hogy
ca) a pályázatok beérkezése határidőben történt-e,
cb) a beérkezett pályázatok a pályázati felhívásnak megfelelnek-e,
cc) a kikötött óvadék befizetése határidőre megtörtént-e.
d) Az a pályázó jogosult a pályázat elnyerésére, aki a pályázati felhívás feltételeinek megfelelt és a kikötött induló árhoz vagy díjhoz képest a legmagasabb ajánlatot tette. Amennyiben több azonos legmagasabb ajánlat érkezett, akkor az ezen ajánlatot tevő érintetteket tíz napon belüli időpontra meg kell hívni és az elbírálásra a versenyeztetés szabályait kell alkalmazni.
e) Ha a pályázat érvénytelen, a hasznosítás módjáról a képviselő-testület dönt.
- Felajánlott vagyon elfogadása
14.§ Ha vagyonról az önkormányzat javára lemondtak, azt a képviselő-testület elfogadhatja, feltéve, hogy az önkormányzat képes az azzal járó kötelezettségek teljesítésére.
- Záró rendelkezések
15.§ (1) Ez a rendelet kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) Hatályát veszti
a) Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet,
b) Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 32/2014.(XII.02.) önkormányzati rendelet,
c) Badacsonytomaj város nemzeti vagyonáról és a vagyonhasznosítás szabályairól szóló 23/2012.(V.24.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló 36/2012.(X.26.) önkormányzati rendelet.
Krisztin N. László sk. polgármester | Wolf Viktória sk. jegyző |
Kihirdetési záradék:
A rendelet kihirdetésre került 2016. február 1. napján.
Wolf Viktória sk. jegyző |