Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének

32/2017. (XII.21.) önkormányzati rendelete

a településkép védelméről

(Egységes szerkezetben a 25/2019.(XI.28.) önkormányzati rendelettel)

Badacsonytomaj Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8. ) Kormányrendelet 43/A.§ (6) bekezdés és a 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró

Veszprém Megyei Kormányhivatal Kormánymegbízotti Kabinet Állami Főépítész, NMHH Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Soproni Igazgatóság, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Miniszterelnökség Kulturális Örökségvédelemért és Kiemelt Kulturális Beruházásokért Felelős Államtitkárság, Balaton- felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kikérésével

a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet célja, hatálya és értelmező rendelkezések

1.§        E rendelet alkalmazásában:

1. Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
2. Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
3. Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn. 
4. Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
5. Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
6. Mobil jellegű épület: a teherbíró altalajhoz állandó jelleggel nem rögzített könnyű szerkezetes épület.
7. Helyi építészeti-műszaki tervtanács: a képviselő-testület által felkért min. 3 fős testület az önkormányzati főépítész vezetésével.
8. Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.
9. Terméskő borítású támfal: tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
10. Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
11. Zárt kerítés: a település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM

2. A helyi egyedi védelem feladata, általános szabályai, önkormányzati kötelezettségek

2.§ (1)   A helyi egyedi értékvédelem feladata különösen:

1. a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:

aa)   településkarakter, településszerkezetek,

ab)   épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,

ac)   településkép, utcaképek és látványok,

ad)   műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

2. a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2)        A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3.§ (1)   A helyi egyedi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt.

(2)        A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3)        A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó);
3. a védelem indoklását;
4. ^[1]

(4)       A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

1. a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
2. azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó);
3. a védelem megszüntetésének okait;
4. a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény.

(5)        A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

1. a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
2. a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
3. a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
4. a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

4.§ (1)^[2]  A helyi egyedi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik.

(2)        Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

1. ^[3] a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét,
2. a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság támogató véleményét.

3. A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.
4. A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.
5. A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.
6. A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

5.§ (1)   A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

1. az érdekelteket,
2. ^[4]az illetékes ingatlanügyi hatóságot,
3. ^[5]
4. az illetékes örökségvédelmi hatóságot.

(2)        A helyi egyedi védelem alá helyezés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A helyi egyedi védelem megszüntetését követően a védelmet az ingatlan-nyilvántartásból törölni kell.

(3)        Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésről a jegyző gondoskodik. A bejegyzés elmaradása a védettség hatályát nem érinti.

6.§ (1)   A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra – védelem illeti.

(2)        A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása általános védelem esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.

(3)        A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4)        Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

7.§       Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

8.§ (1)   A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2)        A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

9.§ (1)   Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.

(2)        A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.

10.§ (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, amennyiben az az évi költségvetésben megfelelő forrás rendelkezésre áll és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(2)        A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(3)        A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

1. Amennyiben a munka építési engedély köteles az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
2. Amennyiben a munka nem engedélyköteles

ba)   a tervezett felújítás részletes leírását,

bb)  helyszínrajzot,

bc)   az ingatlan tulajdoni lapját,

3. a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
4. a megpályázott munka elkészülésének határidejét,
5. a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
6. előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4)        Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5)        A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6)        A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.

(7)        A támogatás az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

11.§ (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

2. ^[6]A nyilvántartás vezetéséről a jegyző az önkormányzati főépítész közreműködésével gondoskodik. 
3. A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.
4. A tábla szövege: „Helyi építészeti/táji emlék”

„Badacsonytomaj Város Önkormányzata védetté nyilvánította .. ..(évszám)”

5. A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

3. A területi védelem meghatározása

12.§      Területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, melyet Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2010.(IX.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklete SZT/A/M és SZT/B/M tervlapjai tartalmaznak, és amely területeken a területi védelem

1. a településszerkezet,
2. a telekstruktúra,
3. az utcavonal-vezetés,
4. az utcakép,
5. a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK

4. A településképi szempontból meghatározó területek megállapítása

13.§ Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek: Badacsonytomaj Város Önkormányzata Település Arculati Kézikönyvében meghatározott Őrsi Szőlők és Kaputérség, Iparterület, Zártkertek, Új telep, Badacsonytomaji központ/történelmi településmag, Badacsonyi Szőlők-Badacsony, Balaton-part a 71-es út mentén, „Víz-Tér”, Hegytetők.

IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK

5. Építmények anyaghasználatára vonatkozó általános építészeti követelmények

14.§ (1) A település területén településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, fém trapézlemez, valamint egyéb tájidegen építési anyagok.

(2)        A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(3)        A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók.

(4)        A település területén támfalak vagy természetes anyagúak (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal), vagy kizárólag vakolt felületűek lehetnek. Nyers beton felületű támfal kizárólag a növényültetésre készült kiselemes betontámfal lehet.

(5)        A település területén új építményen többszintes tetőtér nem alakítható ki. Meglévő építményen csak abban az esetben létesíthető többszintes tetőtér, ha az nem jár a tető szerkezetének, formájának átalakításával és igazolható szerkezeti-statikai teherbíró képessége.

(6)        Az épület házszámát a közterületről, illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az erről szóló helyi önkormányzati rendelet szerint.

(7)        A telken belül az egyes elkülönülő használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élő sövénnyel szabad elválasztani.

(8)        A kerítések anyaghasználata a helyi építési hagyományoknak megfelelően elsősorban kő és fa, esetleg fém legyen. Vakolt falazott szerkezetű lábazat és oszlop kialakítható.

6. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi és egyedi építészeti követelmények

15.§ (1) A területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:

1. a szerkezetnél lehetőleg hagyományos építőanyag,
2. a tetőhéjalásnál nád, cserép (kizárólag natúr, vörös - barna árnyalatban),
3. a nyílászáróknál lehetőleg fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben,
4. a homlokzatnál vakolt felület, fehér, vagy világos pasztellszínekben,
5. a lábazatnál terméskő, tégla, és festett,
6. a kerítésnél terméskő, tégla, fa, sövény, drótfonatos kerítés.

(2)        A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:

1. lábazat rakott terméskő,
2. faanyagú nyílászárók
3. vakolt homlokzat, fehér, halványsárga, vagy egyéb illeszkedő pasztellszínnel, hangsúlyos nyíláskeretezés, és

(3)        Az övezetben építésre kerülő kerti építmények közül a pergola, és 10 m2-nél nagyobb fedett, oldalt nyitott egyéb építmény csak építési helyen belül, kompozíciójában, anyagában a főépülettel összhangban helyezhető el.

16.§      A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

1. döntően szabadon álló beépítés,
2. egyszintes épületek,
3. kialakult utcavonal,
4. kialakult tetőgerinc irány,
5. hagyományos tömegformálás,
6. 38-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos egyszerű nyereg-tetőforma, „macskalépcsős” oromfal,
7. hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr égetett agyagcserép natúr vagy piros színben, természetes anyagok használata,
8. technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,
9. házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el,
10. az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi kőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja,
11. a terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el,
12. beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében,
13. A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.

7. Egyedi építészeti előírások Badacsonytomaj part menti teleksáv területére

17.§      Partvonallal közvetlen érintkező telkek esetében az épületek tervezésekor jelentős figyelmet kell fordítani az utcai homlokzati kialakítás mellett a Balaton felől feltáruló homlokzatra, épülettömegre is.

8. Helyi táj- és természetvédelem

18.§ (1)^[7]           

(2)^[8]      

(3)^[9]      

(4)^[10]     

(5)^[11]     

(6)^[12]     

(7)^[13]     

(8)^[14]     

(9)^[15]     

9. Kilátás és látványvédelem (művi és táji)

19.§ (1)^[16]          

(2)^[17]     

(3)^[18]     

(4)^[19]

10. Általános környezetvédelmi előírások

20.§ (1)^[20]          

(2)^[21]     

(3)^[22]     

11. Az egyes sajátos építmények, műtárgyak elhelyezése

21.§      A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

1. területi védelem alatt álló területek,
2. településképi szempontból meghatározó területek,
3. műemlék területe, műemléki környezet területe,
4. temető területe,
5. régészeti lelőhely területe,
6. Natura 2000 terület,
7. országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
8. helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
9. Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2010.(IX.29.) önkormányzati rendeletében erdőterületként szabályozott területek,
10. a törvény erejénél védett források területe,
11. tájképi terület.

12. A sajátos építményre, műtárgyra vonatkozó követelmények

22.§^[23] (1) A településképi szempontból meghatározó területeken üzemelő föld feletti villamosenergia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2)        A településképi szempontból meghatározó területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,

            b) közvilágítási hálózati rekonstrukció

során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3)        Új villamosenergia ingatlan-bekötést a településképi szempontból meghatározó területeken villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.”

23.§   Badacsonytomajon új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

24.§^[24] (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2)^[25]

13. A reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények

1. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó előírásokat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet tartalmazza.

V. FEJEZET

KÖTELEZŐ SZAKMAI KONZULTÁCIÓ

14. Rendelkezés a szakmai konzultációról

26.§      Építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 25.§-a szerint köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál.

27.§ (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.

(2)        A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(3)^[26]      A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén önkormányzati főépítész és a helyi építészeti-műszaki tervtanács bevonásával. Az elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

VI. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI VÉLEMÉNYEZÉSI ELJÁRÁS

15. A véleményezési eljárással érintett építmények köre

28.§^[27]    Településképi véleményezési eljárást kell lefolytatni Badacsonytomajon a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. 8.§ (1) bekezdésében meghatározott építési tevékenységek tekintetében.

16. A véleményezési eljárás részletes szabályai

29.§ (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(2)        A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(3)        A főépítész - szükség esetén a helyi építészeti-műszaki tervtanács bevonásával - a tervdokumentációt véleményezi.

(4)        A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
2. megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
3. több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén

ca)  biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;

cb)  a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(5)        Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

1. azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
2. a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
3. a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá 
4. a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

VII. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉPI BEJELENTÉSI ELJÁRÁS

17. A bejelentési eljárással érintett reklámhordozók köre

30.§^[28]   

VIII. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖTELEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPI BÍRSÁG

18. A településképi kötelezési eljárás

31.§ (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – a hatályos eljárási törvény alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2)        A kötelezési eljárás lefolytatható a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3)        A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4)        Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5)^[29]      A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.

(6)        A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

19. Hatálybalépés

32.§ (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)        Hatályát veszti Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi egyedi védetté nyilvánításról szóló 7/2016. (III.09.) önkormányzati rendelete

(3)        Ezen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

Kihirdetési záradék:

A rendelet 2017. december 21. napján kihirdetésre került.

1. melléklet a 32/2017.(XII.21.) önkormányzati rendelethez

Helyi védelem alá helyezett értékek jegyzéke

2. melléklet a 32/2017..(XII.21.) önkormányzati rendelethez

KÉRELEM

1. Kérelmező/építtető neve:       ………………………………………………………………………….

2. Kérelmező/építtető címe:       ………………………………………………………………………….

3. Levelezési cím:                       ………………………………………………………………………….

4. A tervezett és véleményezésre kért építési tevékenység helye: ……………………………………………

5. Az érintett telek helyrajzi száma:  ………………………………………………………………………...

Melléklet:          Építészeti műszaki tervdokumentáció

(Az építészeti-műszaki dokumentációnak a véleményezéshez az alábbi munkarészeket kell tartalmaznia:

1. helyszínrajzi elrendezés ábrázolása, a szomszédos beépítés bemutatása, védettség lehatárolása, terepviszonyok megjelenítése szintvonalakkal,
2. településképet befolyásoló tömegformálás, homlokzatkialakítás, utcakép, illeszkedés ábrázolása (lehet makett, fotómontázs, digitális megjelenítés is),
3. reklámelhelyezés ábrázolása,
4. rendeltetés meghatározása, valamint
5. rövid műszaki leírás a különböző védettségek bemutatásával, a telepítésről és az építészeti kialakításról.)

A véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet papíralapon kell benyújtani, és a véleményezendő építészeti-műszaki dokumentációt elektronikus formában az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre fel kell tölteni, melyhez a polgármesternek hozzáférést kell biztosítani.

ÉTDR azonosító: …………………………………………………………………………………………

Tájékoztatás:

A polgármester a döntését a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül küldi meg a kérelmező nevére és címére, illetve kerül feltöltésre az elektronikus tárhelyre. A polgármester véleményében:

1. engedélyezésre - feltétellel vagy anélkül - javasolja a tervezett építési tevékenységet, vagy
2. engedélyezésre nem javasolja a tervezett építési tevékenységet, ha

ba) a kérelem vagy melléklete nem felel meg az e rendeletben meghatározottaknak, vagy

bb) a tervezett építési tevékenység nem felel meg az e rendeletben foglalt településképi követelményeknek.

A polgármester véleménye tartalmazza:

1. a kérelmező (építtető) adatait,
2. a tervezett építési tevékenység rövid leírását, helyét, címét és a telek helyrajzi számát,
3. a véleményt és annak részletes indoklását.

A településképi vélemény ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak az építésügyi hatósági ügyben hozott döntés keretében vitatható.

Dátum: …………………………………………………………………….

Aláírás: …………………………………………………………………….

3. melléklet a 32/2017..(XII.21.) önkormányzati rendelethez

A település településképi szempontból meghatározó területén telepíthető növények jegyzéke

1. Közterületeken és beépítésre szánt területeken
   1. Fák
      1. Alnus glutinosa (Enyves éger)
      2. Amygdalus communis (Közönséges mandula)
      3. Acer campestre (Mezei juhar)
      4. Acer platanoides (Korai juhar, alapfaj!)
      5. Acer pseudoplatanus (Hegyi juhar, alapfaj!)
      6. Carpinus betulus (Gyertyán)
      7. Corylus colurna (Törökmogyoró)
      8. Fraxinus excelsior (Magas kőris)
      9. Fraxinus excelsior ssp. ’Pannonica’ (Magyar kőris)
      10. Fraxinus ornus (virágos kőris)
      11. Juniperus communis (Közönséges boróka)
      12. Morus alba (Fehér eperfa)
      13. Padus avium (Madárcseresznye)
      14. Populus alba (Fehér nyár, porzós, alapfaj!)
      15. Populus nigra (Fekete nyár, porzós, alapfaj!)
      16. Populus nigra ’Piramidalis’ (Jegenye nyár, porzós)
      17. Populus tremula (Rezgő nyár, porzós)
      18. Pyrus pyraster (Vadkörte)
      19. Quercus cerris (Csertölgy)
      20. Quercus petraea (Kocsánytalan tölgy)
      21. Quercus pubescens (Molyhos tölgy)
      22. Quercus robur (Kocsányos tölgy)
      23. Quercus robur ’Fastigiata’ (Oszlopos kocsányos tölgy)
      24. Salix alba (Fehér fűz)
      25. Sorbus aria (Lisztes berkenye)
      26. Sorbus domestica (Házi berkenye)
      27. Sorbus torminalis (Barkóca berkenye)
      28. Tilia cordata (Kislevelű hárs)
      29. Tilia platyphyllos (Nagylevelű hárs)
      30. Tilia tomentosa (ezüsthárs)

1. Cserjék:
   1. Amydalus nana – Prumus tenella (Törpemandula)
   2. Berberis vulgaris (Sóskaborbolya)
   3. Colutea arborescens (Pukkanó dudafürt)
   4. Cornus mas (Húsos som)
   5. Cornus sanguinea (Veresgyűrű som)
   6. Corylus avellana (Közönséges mogyoró)
   7. Cotinus coggygria (Cserszömörce)
   8. Crataegus laevigata (Csere galagonya)
   9. Crataegus monogyna (Egybibés galagonya)
   10. Euonymus europaeus (Csíkos kecskerágó)
   11. Euonymus verrucosus (Bibircses kecskerágó)
   12. Frangula alnus (Kutyabenge)
   13. Ligustrum vulgare (Közönséges fagyal)
   14. Lonicera xylosteum (Ükörke lonc, alapfaj!)
   15. Prunus spinosa (Kökény)
   16. Rhamnus catharticus (Varjútövis benge)
   17. Rosa canina (Vadrózsa)
   18. Salix cinerea (Rekettyefűz)
   19. Salix caprea (Kecskefűz)
   20. Staphylea pinnata (Mogyorós hólyagfa)
   21. Syringa vulgaris (Kerti orgona)
   22. Viburnum lantana (Ostorménfa)
   23. Viburnum opulus (Kányabangita)
   24. Philadelphus coronarius (Közönséges jezsámen)

2. Honos Növények Jegyzéke Beépítésre Szánt Területeken
   1. Javasolt gyümölcsök

1. szőlő (Vitis vinifera)
2. dió (Juglans regia)
3. őszibarack (Prunus persica)
4. meggy (Prunus cerasus)
5. cseresznye (Cerasus sp.)
6. körte (Pyrus communis)
7. málna (Rubus ideaus)
8. egres (Ribes uva-crispa)
9. szilva (Prunus domestica)
10. kajszibarack (Prunus armeniaca)
11. mandula (Prunus dulcis)
12. alma (Malus domestica)
13. eperfa (Morus alba)
14. mogyoró (Corylus avellana).
15. piros ribizli (Ribes spicatum)
16. füge (Ficus carica)

1. kerti díszfák lehetnek:

1. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadkörte
2. (Pyrus pyraster) vadgesztenye (Aesculus
3. hippocastanum) bármely honos fa faj
4. berkenye (Sorbus sp.)
5. tölgy (Quercus sp.)
6. juhar (Acer sp)

1. A gyepfelület élénkíthető többféle fűmag használatával és apró lágyszárúakkal:

1. francia perje (Arrhenatherum elatius) karcsú fényperje (Koeleria cristata)
2. prémes gyöngyperje (Melica ciliate) sziklai csenkesz (Festuca pseudodalmatica)
3. kései perje (Cleistogenes serotina) vékony csenkesz (Festuca valesiaca)
4. százszorszép (Bellis perennis) kakukkfű (Thymus sp)
5. veronika fajok (Veronica sp) fehér here (Trifolium repens)

1. A gyep széleinél, vagy kevésbé taposott foltokba javasolt virágok:

1. illatos ibolya (Viola odorata)
2. télizöld meténg (Vinca minor)
3. kövirózsa (Sempervivum sp.)
4. gyöngyvirág (Convallaria majalis)
5. varjúháj (Sedum sp.)

1. Alacsony növésű szegélyvirágok:

1. pocsinrózsa (Portulaca grandiflora)
2. árvácska (Viola wittrockiana)
3. petúnia (Petunia hybrida)
4. körömvirág (Calendula oficinalis)
5. lila sáfrány (Crocus vernus)
6. jácintok (Hyacinthus sp)
7. fehér nárcisz (Narcissus poeticus)
8. csupros nárcisz (N. pseudonarcissus)
9. törökszegfű (Dianthus barbatus)
10. kerti szegfű (Dianthus caryophyllus)
11. aranysáfrány (Crocus aureus)
12. kék nõszirom (Iris germanica)
13. törpe bársonyvirág (Tagetes patula)
14. búzavirág (Centaurea cyanus)

1. Magasabb kerti virágok:

1. nefelejcs (Myosotis silvestris)
2. őszirózsa fajok (Aster sp)
3. tornyos harangvirág (Campanula pyramidalis)
4. ezüstös pipitér (Anthemis biebersteiniaia)
5. kerti margarétaChrysanthhemum maximum estike (Hesperis matronalis)
6. mezei margaréta (C. leucantheum) erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris)
7. kerti szarkaláb (Consolida ajacis) fehér liliom (Lilium candidum)
8. japán árnyliliom (Hosta lancifolia) tűzliliom (Lilium bulbiferum)
9. pálmaliliom (Yucca filamentosa) tulipánfélék (Tulipa sp.)
10. bugás lángvirág (Phlox paniculata) oroszlánszáj (Antirrhinum majus
11. kerti fátyolvirág (Gypsophila elegans) bárányfarok (Amaranthus hypochondriacus)
12. krizantém (Chrysanthenum sp.) rózsa fajok (Rosa sp.)

1. kerti díszként is használható fűszer-és gyógynövények:

1. üröm fajok (Artemisia sp.) izsóp (Hypossus officinalis)
2. levendula (Lavandula angustifolia) rozmaring (Rosmarinus officinalis)
3. kerti ruta (Ruta graveolens) orvosi zsálya (Salvia officinalis)
4. kakukkfű fajok (Thymus serpyllum, T. sp.) bazsalikom (Ocymum basalicum)

A kerítések kialakítása, épített felületek takarása és élénkítése kísérõ cserjesorral kedvezõ.

1. felkúszó és lecsüngő növényzet, (támfalra, kerítéshez, kőfal elé) és kerti dísznövények:

1. trombita folyondár (Campsis radicans) sarkantyúka (Tropaeolum majus)
2. tatár lonc (Lonicera tatarica) magyar lonc (Lonicera tellmaniana)
3. borostyán (Hedera helix) kék hajnalka (Ipomoea tricolor)
4. ligeti szőlő (Vitis silvestris) bíboros hajnalka (I. purpurea)
5. mályva (Hibiscus siriacus) közönséges orgona (Syringa vulgaris)
6. nyári orgona (Buddleia davidii) törpe mandula (Prunus tenella)

1. takarófásítás kiegészítésére is ajánlott cserjék:

1. madárbirs (Cotoneaster sp.) tűztövis (Pyracantha coccinea)
2. egybibés galagonya (Craetegus monogyna) szederfajták (Rubus sp.)
3. húsos som (Cornus mas) cserszömörce (Cotinus coggygria)
4. veresgyűrű som (Cornus sanguinea) mogyoró (Corylus avellana)
5. kökény (Prunus spinosa)

1. javasolt honos fafajok:

1. kislevelû hárs (Tilia cordata) vadgesztenye vagy bokrétafa (Aesculus hippocastanum)
2. molyhos tölgy (Quercus pubescens) kocsánytalan tölgy (Quercus oetrae)
3. magas kõris (Fraxinus exceksior) mezei juhar (Acer campestre)
4. mezei szil (Ulmus minor) korai juhar (Acer platanoides)
5. virágos v. mannakõris (Fraxinus ornus) hegyi juhar (Acer pseudoplatanus)
6. madárberkenye (Sorbus aucuparia) tatár juhar (Acer tataricum)
7. mézgás éger (Alnus glutinosa) gyertyán (Carpinus betulus)
8. magas kõris (Fraxinus excelsior) kocsányos tölgy (Quercus robur)
9. platán (Platanus acerifolia) ezüsthárs (Tilia tomentosa)
10. nyír (Betula pendula) közönséges dió (Juglans regia)
11. mandula (Prunus amygdalus)

1. Vízpart közelében, közutak mentén ezenkívül:
1. nyárfa (Populus sp.) fûz (Salix sp.)