1. § E rendelet alkalmazásában:

• a) Arculati terv: a tervezett építmény elhelyezésével, építésével összefüggésben készített olyan dokumentáció, mely a tervezett építmény élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez való illeszkedését bemutató, színes, a jelenlegi és a tervezett tájképet, látképet több szempontból rögzítő és a tervezett beillesztett építményt tartalmazó, perspektívikus megjelenítés fotódokumentációba illesztve.
• b) Helyi egyedi védelem alatt álló érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett érték teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenését eredményezi.
• c) Helyi egyedi védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény (építész, településmérnök, statikus, illetve műemléki szakmérnök végzettségű) személy, szervezetek, vagy azokat foglalkoztató szervezet által készített olyan szakvizsgálat, amely a védelem alatt álló épület, építmény vizsgálatát követően részletezi annak állagában, esztétikai megjelenésében, szerkezetében végbement folyamatokat, és annak eredményét, mely alapján a védelem oka már nem áll fenn.
• d) Épületszélesség: Az épület rövidebbik homlokzatának szélessége. Az utcai homlokvonal esetében a homlokzat szélességéhez hozzá kell számítani azokat az oldalirányú épületkiugrásokat is, amelyeket az utcai homlokvonal oldalkert felé eső sarokpontján, annak síkjára állított 45 fokos egyenes érint.
• e) Harmónia és egyensúly: a részek egybetartozásának érzését keltő látványtulajdonság.
• f) Mobil jellegű épület: a teherbíró altalajhoz állandó jelleggel nem rögzített könnyű szerkezetes épület.
• g) Helyi építészeti-műszaki tervtanács: a képviselő-testület által felkért min. 3 fős testület az önkormányzati főépítész vezetésével.
• h) Terméskő támfal: betonba vagy szárazon rakott válogatott kövekből összeállított önállóan állékony, látszó felületében háromdimenziós látványt nyújtó falszerkezet.
• i) Terméskő borítású támfal: tégla vagy egyéb falazó elemekből épített önállóan is állékony szerkezet utólagosan ragasztott burkolata, mely természetes terméskövekből, méretre vágva úgy készül, hogy a látszó terméskő felületeknél a terméskő kétdimenziós látványt nyújtó alkalmazása nem megengedett.
• j) Tömör kerítés: olyan kerítés, melynek a kerítés síkjára merőleges átláthatósága 80%-nál nagyobb mértékben korlátozott.
• k) Zárt kerítés: a település területén történetileg kialakult kerítések kapubálványokkal, pillérekkel tagolt, tömör falazott kerítés (kő, tégla) deszka vagy kovácsoltvas kapukkal.

2. § (1) A helyi egyedi értékvédelem feladata különösen:

• a) a különleges oltalmat igénylő településszerkezeti, településképi, táji, építészeti, néprajzi, településtörténeti, régészeti, művészeti, ipartörténeti szempontból védelemre érdemes:
  • aa) településkarakter, településszerkezetek,
  • ab) épületegyüttesek, épületek és épületrészek, építmények, építményhez tartozó földrészlet és annak jellegzetes növényzete,
  • ac) településkép, utcaképek és látványok,
  • ad) műtárgyak, szobrok, emlékművek, síremlékek, utcabútorok,

  továbbiakban együtt védett értékek – körének számbavétele és meghatározása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése.

• b) a védett értékek károsodásának megelőzése, fenntartásuk, illetve megújulásuk elősegítése.

(2) A helyi védelem alá helyezett értékek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezésről, illetve annak megszűnéséről a Képviselő-testület e rendelettel, és annak módosításával dönt.

(2) A helyi egyedi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bármely természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy hivatalból az önkormányzat kezdeményezheti, továbbá a településrendezési terv keretében készített örökségvédelmi hatástanulmány is javaslatot tehet.

(3) A védelemre vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
• b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó);
• c) a védelem indoklását;
• d) ^[1]

(4) A védelem megszüntetésére vonatkozó kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

• a) a védelem alól törlendő érték/terület megnevezését, szükség esetén körülhatárolását;
• b) azonosító adatokat (területhatár, utca, házszám, helyrajzi szám, épület-, illetve telekrész, emelet, ajtó);
• c) a védelem megszüntetésének okait;
• d) a védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény.

(5) A védelem megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

• a) a védetté nyilvánított helyi érték megsemmisül;
• b) a védett terület, érték a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elveszítette;
• c) a védelem tárgya a védelemmel összefüggő szakmai ismérveknek már nem felel meg;
• d) a védett érték magasabb védettséget kap. A helyi védelem az állami védelem hatályba lépésének napján külön intézkedés nélkül hatályát veszti.

4. § (1) ^[2] A helyi egyedi védelem elrendelése, védelem megszüntetésével kapcsolatos döntés előkészítéséről az önkormányzati főépítész gondoskodik.

(2) Amennyiben az értékvizsgálat, vagy védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény nem a településrendezési terv részeként, hanem önálló munkarészként készül, ahhoz csatolni kell:

• a) ^[3] a döntést előkészítő önkormányzati főépítész szakmai véleményét,
• b) a területileg illetékes kulturális örökségvédelmi szakhatóság támogató véleményét.

(3) A döntés előkészítése során - a Képviselő-testületi döntés segítéséhez - beszerezhető még az érdekeltek (érintett ingatlanok tulajdonosai, érintett helyi, szakmai, társadalmi szervek, egyesülések) álláspontja.

(4) A helyi egyedi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetésére irányuló eljárás megindításáról az érdekelteket értesíteni kell.

(5) A kezdeményezéssel kapcsolatban az érdekeltek az értesítést követően 30 napon belül írásban észrevételt tehetnek.

(6) A kifüggesztés időtartama alatt a javaslat és az értékvizsgálat, védelem megszüntetését alátámasztó szakmai vélemény megtekintését a településen biztosítani kell.

5. § (1) A helyi egyedi védelem elrendeléséről és megszüntetéséről értesíteni kell:

• a) az érdekelteket,

6. § (1) A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját, kivéve, ha csak egyes részei kerültek védetté nyilvánításra – védelem illeti.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló épületek bővítése felújítása általános védelem esetén, (homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés) során az eredeti épület anyaghasználatát, léptékét és formavilágát alkalmazó, vagy ahhoz alkalmazkodó építészeti megoldások engedélyezhetők. Amennyiben csak egyes részletek kerültek védelemre akkor értelem szerűen csak a védendő rész megőrzése kötelező.

(3) A védett épület belső korszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését az eredeti szerkezet és belső értékek tiszteletben tartásával kell megoldani.

(4) Helyi egyedi védett épület bontására csak a teljes műszaki avultság esetén kerülhet sor, ha a védelemben részesülő építészeti érték károsodása olyan mértékű, hogy a károsodás műszaki eszközökkel nem állítható helyre. A védett épület, épületrész bontására csak a védettség megszüntetését követően kerülhet sor.

7. § Helyi egyedi védelem alatt álló műtárgyak, keresztek, emlékek felújítása során az eredeti anyaghasználatot és formai elemeket kell követni.

8. § (1) A védelem alatt álló értékek jókarbantartása, állapotuk megóvása a tulajdonos kötelessége.

(2) A védelem alatt álló értékek megfelelő fenntartását és megőrzését – egyebek között – a rendeltetésnek megfelelő használattal kell biztosítani.

9. § (1) Az önkormányzat a helyi egyedi védelem alá helyezett értékek megóvásának, fennmaradásának, megőrzésének támogatásának mértékét évente a költségvetési rendeletében határozza meg.

(2) A támogatás adott ingatlanra eső mértékét – az önkormányzati költségvetés keretei között – a Képviselő-testület állapítja meg.

10. § (1) A támogatás pályázat alapján nyerhető el. A Képviselő-testület minden év április 30-ig pályázatot ír ki, amennyiben az az évi költségvetésben megfelelő forrás rendelkezésre áll és meghatározza a pályázati feltételeket. A kérelmek beérkezésük sorrendjében kerülnek elbírálásra, a támogatás odaítéléséről a Képviselő-testület dönt.

(2) A pályázatot a polgármesterhez kell benyújtani.

(3) A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell:

• a) Amennyiben a munka építési engedély köteles az építési engedélyezési tervdokumentációt és a jogerős építési engedélyt,
• b) Amennyiben a munka nem engedélyköteles
  • ba) a tervezett felújítás részletes leírását,
  • bb) helyszínrajzot,
  • bc) az ingatlan tulajdoni lapját,
• c) a megvalósítást szolgáló tételes költségvetést,
• d) a megpályázott munka elkészülésének határidejét,
• e) a megpályázott összeg megjelölését, a felhasználásának tervezett módját és határidejét
• f) előzetes kötelezettségvállalást arra, hogy a támogatás elnyerése esetén a kapott összeget a pályázati feltételek szerint használja fel.

(4) Csak azok a pályázatok részesíthetők támogatásban, amelyeket a munkák megkezdése előtt nyújtanak be és a felújítás költsége részletes kalkulációval igazolható, hitelt érdemlően alátámasztott.

(5) A támogatás odaítélését követően a pályázat nyertesével megállapodást kell kötni, mely tartalmazza a megítélt összeg folyósításának módját, a felhasználás feltételeit, az elszámolás határidejét, az ellenőrzés szabályait.

(6) A támogatás kifizetésére a támogatott munka elvégzése után benyújtott elszámolást követően kerülhet sor.

(7) A támogatás az egyedi védelem alá helyezett értékek felújítása mellett tájékoztató füzetek, kiadványok, megjelentetésére, kiállítások szervezésére, védettség tényét megjelölő táblák elhelyezésére, népszerűsítő előadások megtartására és a védelem alá helyezett érték megmentését elősegítő pályázati források lehívására is felhasználható.

11. § (1) A helyi egyedi védelem alá helyezett értékekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) ^[6]A nyilvántartás vezetéséről a jegyző az önkormányzati főépítész közreműködésével gondoskodik.

(3) A helyi védelem alatt álló épületet, építményt – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával kell megjelölni.

(4) A tábla szövege: „Helyi építészeti/táji emlék”

(5) A tulajdonos a tábla elhelyezését tűrni köteles.

12. § Területi védelem alatt áll a település belterületének településképi szempontból meghatározott területe, melyet Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2010.(IX.29.) önkormányzati rendelet 1. melléklete SZT/A/M és SZT/B/M tervlapjai tartalmaznak, és amely területeken a területi védelem

• a) a településszerkezet,
• b) a telekstruktúra,
• c) az utcavonal-vezetés,
• d) az utcakép,
• e) a település- és tájkarakter elemek

megőrzésére, értékóvó fenntartására és fejlesztésére irányul.

13. § Településképi szempontból meghatározó területnek minősülnek az alábbi településrészek: Badacsonytomaj Város Önkormányzata Település Arculati Kézikönyvében meghatározott Őrsi Szőlők és Kaputérség, Iparterület, Zártkertek, Új telep, Badacsonytomaji központ/történelmi településmag, Badacsonyi Szőlők-Badacsony, Balaton-part a 71-es út mentén, „Víz-Tér”, Hegytetők.

14. § (1)^[1] A település területén településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, valamint egyéb tájidegen építési anyagok.

(1a)^{[2] [7]} Az (1) bekezdésben rögzített anyaghasználattól eltérni kizárólag védett műemléki értéket megőrző és az értékleltárba felvett eredeti építészeti-műszaki megoldásokat biztosító alkotóanyag, szerkezet, forma megőrzését biztosító eljárások során lehet. Az ilyen esetben történő anyaghasználattól történő eltérés esetén az önkormányzati főépítésszel és az örökségvédelmi hatáskörében eljáró illetékes kormányhivatallal előzetes egyeztetés kezdeményezendő.A település területén településképi szempontból meghatározó területeken a tetőhéjalásnál nem alkalmazható fém trapézlemez használata, kivéve a Badacsonytomaj Város Önkormányzata Település Arculati Kézikönyvében meghatározott Zártkertek és Iparterület területeken a borászati célt szolgáló új épületek esetében.”

(2) A település területén tilos az építmények tetőfedő anyagának zöld, kék, sárga, lila és ezek árnyalatainak megfelelő színezése az anyagától függetlenül.

(3) A település területén az építmények homlokzati falfelületének színezésénél a környezethez való illeszkedés érdekében a fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, okker árnyalatai, homok- és agyagszín, illetve természetes építőanyagok esetén azok természetes színei kivételével más színek nem alkalmazhatók.

(4) A település területén támfalak vagy természetes anyagúak (terméskő támfal, vagy terméskő borítású támfal), vagy kizárólag vakolt felületűek lehetnek. Nyers beton felületű támfal kizárólag a növényültetésre készült kiselemes betontámfal lehet.

(5) A település területén új építményen többszintes tetőtér nem alakítható ki. Meglévő építményen csak abban az esetben létesíthető többszintes tetőtér, ha az nem jár a tető szerkezetének, formájának átalakításával és igazolható szerkezeti-statikai teherbíró képessége.

(6) Az épület házszámát a közterületről, illetőleg a magánútról jól látható módon fel kell tüntetni az erről szóló helyi önkormányzati rendelet szerint.

(7) A telken belül az egyes elkülönülő használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élő sövénnyel szabad elválasztani.

(8) A kerítések anyaghasználata a helyi építési hagyományoknak megfelelően elsősorban kő és fa, esetleg fém legyen. Vakolt falazott szerkezetű lábazat és oszlop kialakítható.

15. § (1) A területen épület építése az alább felsorolt helyi hagyományokhoz alkalmazkodó anyagok használatával engedélyezhető:

• a) a szerkezetnél lehetőleg hagyományos építőanyag,
• b) ^[8]a tetőhéjalásnál nád, cserép (kizárólag natúr, vörös-barna árnyalatban), természetes pala (kizárólag antracit, szürke árnyalatban), korcolt lemez (kizárólag antracit, szürke árnyalatban), cserepes lemez (kizárólag antracit, szürke, vörös-barna árnyalatban),
• c) a nyílászáróknál lehetőleg fa szerkezettel, kizárólag: natúr, fehér, sötétzöld, barna színekben,
• d)^[3] a homlokzatnál vakolt felület, fehér, vagy világos pasztellszínekben, kivéve a g) pont szerinti épületek esetében,
• e) a lábazatnál terméskő, tégla, és festett,
• f)^[4] a kerítésnél terméskő, tégla, fa, sövény, drótfonatos kerítés
• g)^[5] Badacsonytomaj Város Önkormányzata Település Arculati Kézikönyvében meghatározott Zártkertek és Iparterület területeken a borászati célt szolgáló új épületek esetében ipari jellegű előre gyártott fémlemez fedő és homlokzati rendszer.

(2) A területen új épületek, illetve az átépítésre kerülő épületek tervezésekor a területen szokásos forma és díszítésvilág eszközeit kell alkalmazni. Ezek közül a karaktert képviselő elemek:

• a) lábazat rakott terméskő,
• b) faanyagú nyílászárók
• c) vakolt homlokzat, fehér, halványsárga, vagy egyéb illeszkedő pasztellszínnel, hangsúlyos nyíláskeretezés, és

(3) Az övezetben építésre kerülő kerti építmények közül a pergola, és 10 m2-nél nagyobb fedett, oldalt nyitott egyéb építmény csak építési helyen belül, kompozíciójában, anyagában a főépülettel összhangban helyezhető el.

16. § A helyi területi védelemben részesülő területen kötelező a telekstruktúra, a kialakult utcakép jellegzetességeinek, karakterének megtartása az alábbiak szerint:

• a) döntően szabadon álló beépítés,
• b) ^[9]
• c) kialakult utcavonal,
• d) kialakult tetőgerinc irány,
• e) hagyományos tömegformálás,
• f) 38-45 fokos tetőhajlásszögű hagyományos egyszerű nyereg-tetőforma, „macskalépcsős” oromfal,
• g) hagyományos külső megjelenés: vakolt homlokzat, natúr égetett agyagcserép natúr vagy piros színben, természetes anyagok használata,
• h) technológiai létesítmények, energiatermelő berendezések közül klímaberendezés, szellőző csak az épület utcai homlokzatán kívüli helyre (az épület egyéb homlokfalára) helyezhető el, napenergia hasznosító berendezés a tetősíkba telepíthető,
• i) házi gáznyomás-szabályozó az épület utcai homlokzatán kívüli helyre helyezhető el, a berendezés csak a telkek előkertjében, a telkek udvarán, az épület egyéb homlokzatán helyezhető el,
• j) az építési telek utcavonalán tömör kerítés kizárólag soros rakással, helyi kőből építhető, ahol azt az illeszkedés és a hagyomány indokolja,
• k) a terület építési telkeinek utcafrontján egy épület helyezhető el,
• l) beépítési móddal, építési hellyel kapcsolatos kötelező előírás, hogy az építményt az építési helyen belül úgy kell elhelyezni, hogy az igazodjon a szomszédos építmények és az utcában elhelyezett építmények többségének építési helyen belüli elhelyezkedéséhez az egységes településkép érdekében,
• m) A település közterületein és beépítésre szánt területén és településképi szempontból meghatározó területein kizárólag a 3. mellékletben felsorolt növények telepíthetők.

17. § Partvonallal közvetlen érintkező telkek esetében az épületek tervezésekor jelentős figyelmet kell fordítani az utcai homlokzati kialakítás mellett a Balaton felől feltáruló homlokzatra, épülettömegre is.

18. § (1) ^[10]

(2) ^[11]

(3) ^[12]

(4) ^[13]

(5) ^[14]

(6) ^[15]

(7) ^[16]

(8) ^[17]

(9) ^[18]

19. § (1) ^[19]

(2) ^[20]

(3) ^[21]

(4) ^[22]

20. § (1) ^[23]

(2) ^[24]

(3) ^[25]

21. § A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére nem alkalmas területek:

• a) területi védelem alatt álló területek,
• b) településképi szempontból meghatározó területek,
• c) műemlék területe, műemléki környezet területe,
• d) temető területe,
• e) régészeti lelőhely területe,
• f) Natura 2000 terület,
• g) országos ökológiai hálózat mag-, folyosó és pufferterülete,
• h) helyi jelentőségű természetvédelmi terület,
• i) Badacsonytomaj Város Önkormányzat Képviselő-testületének Badacsonytomaj Város Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályozási Tervének jóváhagyásáról szóló 8/2010.(IX.29.) önkormányzati rendeletében erdőterületként szabályozott területek,
• j) a törvény erejénél védett források területe,
• k) tájképi terület.

22. § ^[26] (1) A településképi szempontból meghatározó területeken üzemelő föld feletti villamosenergia hálózat rekonstrukciója, figyelembe véve az egyes földfeletti bekötésű ingatlanok átkötési igényét is a hálózatépítés csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(2) A településképi szempontból meghatározó területeken, ahol a villamosenergia ellátás hálózatai és az elektronikus hírközlési hálózatok is föld feletti vezetésűek

• a) villamosenergia hálózati rekonstrukció,
• b) közvilágítási hálózati rekonstrukció során a vezetékeket a meglévő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni. Közös oszlopsorra való telepítés bármilyen akadályoztatása esetén az építendő hálózat csak földalatti elhelyezéssel kivitelezhető.

(3) Új villamosenergia ingatlan-bekötést a településképi szempontból meghatározó területeken villamosenergia ellátást igénylő telkeinél is földalatti csatlakozással kell kiépíteni akkor is, ha a közhálózat oszlopsoron halad.”

23. § Badacsonytomajon új elektronikus hírközlési hálózatokat, beépítésre nem szánt területen területgazdálkodási okokból a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és egyéb hírközlési szabadvezetékekkel közös, egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

24. § ^[27] (1) Új antenna telepítésénél 500 m-es körzetben már meglévő antenna előfordulása esetén az antennát azzal közös tartószerkezetre lehet csak elhelyezni.

(2) ^[28]

25. § ^[29] A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó előírásokat a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV törvény és a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017.(IV.28.) Kormányrendelet tartalmazza.

26. § Építési tevékenység megkezdését megelőzően az építtető a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Kormányrendelet 25. §-a szerint köteles a tervezett építési tevékenységgel kapcsolatosan településkép-védelmi tájékoztatást kérni és szakmai konzultációt kezdeményezni az önkormányzatnál

27. § (1) Amennyiben külön jogszabály, így különösen területrendezéssel kapcsolatos jogszabály szerint építmény elhelyezésének, építésének feltétele a tájba illeszkedés, melynek igazolására az építtetőnek látványtervet kell készítenie úgy a szakmai konzultáció kezdeményezéshez a kezdeményező köteles e rendelet szerint arculati tervet benyújtani.

(2) A szakmai konzultáció során kiállított emlékeztetőnek tartalmaznia kell azt, hogy a benyújtott arculati terv szerint a tervezett építmény elhelyezése, építése az élő, élettelen természetes, és meglévő épített környezethez illeszkedik-e vagy sem.

(3) ^[30] A szakmai konzultáció a település polgármesterének feladata, szükség esetén önkormányzati főépítész és a helyi építészeti-műszaki tervtanács bevonásával. Az elkészített emlékeztető csak azt követően adható ki a kérelmező részére, ha azt előzetesen a polgármester jóváhagyta.

29. § (1) A településképi véleményezési eljáráshoz kötött építési munkákra vonatkozó építészeti-műszaki tervdokumentációkkal kapcsolatban a településképi vélemény alapját a főépítész szakmai állásfoglalása képezi.

(2) A településképi véleményezési eljárást az építtető, vagy a tervező a rendelet 2. melléklete szerinti kérelemben terjesztheti elő, az abban felsorolt mellékeltek benyújtásával.

(3) A főépítész - szükség esetén a helyi építészeti-műszaki tervtanács bevonásával - a tervdokumentációt véleményezi.

(4) A telepítéssel kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) a beépítés módja megfelel-e a környezetbe illeszkedés követelményének;
• b) megfelelően veszi-e figyelembe a kialakult, illetve átalakuló környező beépítés adottságait, rendeltetésszerű használatának és fejlesztésének lehetőségeit;
• c) több építési ütemben megvalósuló új beépítés, illetve meglévő építmények bővítése esetén
  • ca) biztosított lesz vagy marad-e az előírásoknak és az illeszkedési követelményeknek megfelelő további fejlesztés, bővítés megvalósíthatósága;
  • cb) a beépítés javasolt sorrendje megfelel-e a rendezett településképpel kapcsolatos követelményeknek.

(5) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy:

• a) azok építészeti megoldásai megfelelően illeszkednek-e a kialakult, illetve a településrendezési eszköz szerint átalakuló épített környezethez;
• b) a homlokzatok tagolása, a nyílászárók kiosztása összhangban van-e az épület rendeltetésével és használatának sajátosságaival;
• c) a terv településképi szempontból kedvező megoldást tartalmaz-e az épület gépészeti és egyéb berendezései, tartozékai elhelyezésére, továbbá
• d) a tetőzet kialakítása – különösen hajlásszöge és esetleges tetőfelépítményei – megfelelően illeszkednek-e a domináns környezet adottságaihoz.

31. § (1) A polgármester a rendeletben meghatározott településképi követelmények teljesítése érdekében – a hatályos eljárási törvény alapján – kötelezési eljárást folytat le és szükség esetén kötelezést bocsát ki.

(2) A kötelezési eljárás lefolytatható a településképi véleményben foglalt településképi követelmény figyelmen kívül hagyásával megvalósult építés esetén. Kötelezési eljárás lefolytatható úgy is, hogy azt nem előzte meg szakmai konzultáció, településképi véleményezési eljárás.

(3) A kötelezési eljárás lefolytatható hivatalból, vagy kérelemre.

(4) Kötelezési eljárást kezdeményező kérelem az önkormányzatnál írásban nyújtható be, és a kérelemben meg kell jelölni, hogy a rendelet mely szakaszában foglalt településképi követelmény nem teljesülése miatt történik a kezdeményezés.

(5) ^[34] A polgármester a tényállás tisztázása során köteles beszerezni az önkormányzati főépítész szakmai állásfoglalását.

(6) A településképi kötelezés irányulhat építmény, építményrész felújítására, átalakítására vagy elbontására.

32. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Hatályát veszti Badacsonytomaj Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi egyedi védetté nyilvánításról szóló 7/2016. (III.09.) önkormányzati rendelete

(3) Ezen rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni.