Badacsonytördemic Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkormányzatokról szóló, többször módosított 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében biztosított feladat- és jogkörében eljárva az alábbi rendeletet alkotja.^[1][2]

I. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK

A rendelet hatálya és alkalmazása

1.§

(1) Jelen rendelet hatálya Badacsonytördemic község közigazgatási területére terjed ki.

(2)^[3][4] A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetést megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni csak

a) az általános érvényű jogszabályok rendelkezései,

b) a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény (a továbbiakban Btv.)

c) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban OTÉK),

d) a jelen rendelet és a hozzá tartozó szabályozási tervek szerint szabad.

(3)^[5]

(4)^[6][7] Jelen rendelet 1. számú melléklete a fogalom meghatározások, 2. számú melléklete az Sz-1 jelű 1:2000 méretarányú szabályozási terv. A mellékleteket a rendelettel együtt kell alkalmazni.

A szabályozás elemei

2.§

(1) A szabályozási terv elemei kötelezőek vagy irányadóak.

(2) A településszerkezeti terv felülvizsgálata és módosítása keretében módosítható kötelező szabályozási elemek:

a) közigazgatási határ,

b) területfelhasználási egység határa,

c) szabályozási vonal, ha különböző terület felhasználási egységet választ el,

d) az övezeti jelnek a terület felhasználására utaló jele,

e) a szerkezeti jelentőségű utak (országos főút, orsz. mellékút, települési mellékút) nyomvonalai és csomópontjai,

f) régészeti védelem határa

g) műemléki területi védelem határa

h) helyi védelemre javasolt értékek

(3) A (2) bekezdésben nem említett kötelező elemek módosítása legalább a tömb egészére kiterjedő szabályozási terv készítésével, illetve a meglévő szabályozási terv módosításával történhet meg.

(4) Irányadó szabályozási elemek:

a) telekhatárok (amelyek nem kötelező szabályozási vonalak vagy terület felhasználási egység határa-vonalak egyben)

  Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai

2/A.§.^[8]

(1) Meglévő épület a telek méretétől függetlenül felújítható, átalakítható, újjá építhető, az eredeti beépítettség mértékéig új épületre cserélhető, illetve az építési helyen (előkert, oldalkertek, hátsókert területének biztosításával) a beépítési feltételek teljesülése esetén az övezeti előírásban rögzített beépítési mértékig bővíthető.

Területfelhasználás

3.§

(1) A település közigazgatási területe építési szempontból:

a) beépítésre szánt (beépített, továbbá beépítésre kijelölt), illetőleg

b) beépítésre nem szánt

területeket tartalmaz.

(2)^[9][10] A beépítésre szánt terület építési használata szerint lehet:

a) lakóterület:                                  1. kisvárosi lakó,

                                                     2. kertvárosi lakó,                 

    3. falusias lakó,

b) vegyes terület:                             1. településközponti vegyes,

                                                      2. központi vegyes

c) gazdasági terület:                         1. kereskedelmi-, szolgáltató,

d) üdülőterület:                                 1. üdülőházas,

     2. borvidéki hétvégi házas,

e) különleges terület:                        1. idegenforgalmi szabadidőközpont, sport,

2. kemping-,

3. vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő,

     4. strand,

5. temető,

6. turisztikai

7. honvédelmi

(3)^[11] Beépítésre nem szánt terület lehet:

a) közlekedési és közműterület,

b) zöldterület

c) erdőterület:

d) mezőgazdasági terület:              1. általános

  2. kertes,

e) vízgazdálkodási terület

II. BEL- ÉS KÜLTERÜLET

Az igazgatási terület tagozódása

4.§

(1) A település közigazgatási területe a területhasználat intenzitásától, illetve a jogi állapottól függően – a terv szerint – az alábbi részekre oszlik:

      a) belterület,          - a Római út mentén a Badacsonytomaji igazgatási határtól

végighúzódó sáv, mely a vasút területéig, illetve Nemesgulács felé bővíthető, (a hegy felé nem)

      b) külterület:         - meglévő, megmaradó terület.

(2) A település közigazgatási területe a vasút mellett beékelődött Szigligeti igazgatási területtel korrigálandó.

A belterületi határ módosítása

5.§

(1) Badacsonytördemic igazgatási területén a jelenlegi belterületi határok a vasút és Nemesgulács irányába módosíthatóak (növelhetők).

(2) Nem kell belterületbe vonni a meglévő, illetve tervezett zöldterületeket.

^[12]Telekalakítási rendelkezések

5/A.§

(1) A beépítésre nem szánt területen a Btv.-ben rögzítettnél kisebb telket kialakítani nem lehet.

(2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a szabályozási terv szerinti közterület kialakítása céljából kerül sor, a telekalakítás akkor is engedélyezhető, ha a visszamaradó telek mérete kisebb, mint az övezeti előírások szerinti kialakítható legkisebb telekméret.

(3) Magánút létesítése esetén, amennyiben a visszamaradó telek nagysága az övezetre, vagy építési övezetre előírt teleknagyságot nem éri el, a telek kialakítható, ha az eredeti területének a nagyságától 20 %-nál jobban nem tér el, és az övezetre, vagy építési övezetre megállapított egyéb építési paraméterek továbbra is betarthatók.

(4) Közforgalom elől elzárt magánút 3 méternél keskenyebb nem lehet. A 100 méternél hosszabb, vagy teljes hosszában nem belátható közforgalom elől elzárt magánút, illetve a közforgalomnak megnyitott magánút 6 méternél keskenyebb nem lehet.

(5) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vonatkozó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható.

(6) Nyúlványos telek a településen kialakítható.

III. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

Lakóterületek építési övezetei

6.§

(1) A lakóterület az alábbi építési övezetekre tagozódik:

a) kisvárosi lakóövezet (Lk)

b) kertvárosi lakóövezet (Lke)

c) falusias lakóövezet (Lf)

(2) A lakóterületek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

(3) A kisvárosi lakóövezet (Lk) jellemzően közepes intenzitású, több önálló rendeltetési egységet is magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 12. és 32.§-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

(4) A kertvárosias lakóövezet (Lke) jellemzően laza beépítésű, egy önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakóépületek elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 13.§ és 32.§-ja szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve a sportépítményt, az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

(5) A falusias lakóövezet (Lf) jellemzően alacsony laksűrűségű, a beépített telekrészhez kapcsolódó, vagy önálló – mezőgazdaságilag hasznosított kertterülettel is rendelkezik és amely lakóépületen kívül mező- és erdőgazdasági építmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 14.§ és 32.§-a szerinti épületek és építmények helyezhetők el, kivéve a sportépítményt, az üzemanyagtöltőt és egyéb gazdasági épületet.

A lakóterület építési övezeteinek általános előírásai

7.§

(1) A lakóövezet elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A lakóövezeten egyéb funkció is elhelyezhető, de az elhelyezhetőséget vizsgálni, ellenőrizni kell a lakófunkció zavartalanságának biztosítása, a lakóövezetekre érvényes táj- és környezetvédelmi korlátok érvényesítése szempontjából.

(2) A lakóövezet beépítési jelleg szerint további L_k  L_ke  L_f jelű építési övezetekre tagolódik.

(3) A lakóterület építési övezetein belül az építési telekre, beépítési módra jelen szabályzat lakóövezetre vonatkozó előírásait kell betartani. A lakóterületen más rendeltetésű épület is csak az övezetre előírtakkal megegyező max. építmény-magassággal és szabályozási jellemzőkkel helyezhető el.

(4) A lakóterületen használatbavételi engedély csak a szennyvízcsatornára történt rákötés után, a szennyvízcsatorna egyidejű üzembe helyezésével adható ki.

(5) A lakóterületen az állattartás nagyságrendjéről, módjáról, külön önkormányzati rendelet intézkedik.

(6) Az összes L jelű építési övezetbe sorolt területeken lakótelket kialakítani, azokon épületet és építményt elhelyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(7) Az L_k  L_ke L_f  jellel jelölt helyi építési övezetek az OTÉK L_k  L_ke L_f jelű sajátos építési használatának helyi adottságokhoz alkalmazkodó övezetei.

(8) Az L jelű építési övezetek jelölésének értelmezése:

A helyi építési övezet jelei: L_k  L_ke1,  L_ke2,  L_f1,  L_f2

számlálóban:          - beépítési mód,             - legnagyobb beépítettség

                                                                                    százaléka            

      nevezőben:            - építménymagasság       - legkisebb kialakítható telek mérete

a) A felsorolt fogalmakat az OTÉK és jelen szabályzat melléklete szerinti értelmezésének megfelelően kell alkalmazni.

(9) Az összes L jelű építési övezetbe sorolt területen a terepszint alatti beépíthetőség a megengedett legnagyobb felszíni beépíthetőség + 10 %.

(10) A lakótelkeket teljes közművesítéssel kell ellátni.

(11) Az OTÉK-ban meghatározott szükséges parkolóhelyet telken belül kell biztosítani.    

(12) A Rodostó út és Badacsonytomaj igazgatási területhatár közötti lakótelket kötelező zöldfelületeit 50%-ban szőlő vagy gyümölcsössel kell beültetni, ez a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(13) Új lakóépület legfeljebb csak kétlakásos lehet. Az épület tömege mértéktartó és hagyományokat követő legyen. Ennek érdekében az övezeti minimális teleknagyság fölötti telekterületnek csak 50%-a számítható be a beépítési % meghatározásába. Külső megjelenésében anyaghasználatában, színben, formailag léptékében és részleteiben a hagyományos megjelenéshez igazodóan kő, tégla, vakolat felülettel (nem szerelt építményekkel) legyen. Látszó betonfelület fémlemez-falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható (csarnokszerű épület anyag, méret sehol sem létesíthető). Fóliasátor, vízmedence kivételesen kizárólag teljes mértékben (minden nézetből) takartan létesíthető engedély alapján. Minden épület bontásához a védett területen a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(14)^[13] A lakóterület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 80 %-át, szélessége a 12 métert.

A lakóterület L_k jelű kisvárosi építési övezeteinek előírásai

8.§

(1) Az L_k – Sz 40 / 4,2 800 jellel jelölt kisvárosi építési övezetben, szabadon álló beépítési mód szerinti 4,2 m építménymagasságú, a telken legfeljebb 40 %-os beépített terület elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 800 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 40 %.

(2) Az épületek kialakításánál alkalmazkodni kell a terület kialakult bazalt architektúrájához.

A lakóterület L_ke jelű kertvárosi építési övezeteinek előírásai

9.§^[14]

(1) Az L_ke1 – O 20 / 4,2  800 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,2 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 800 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(2) Az L_ke2 – O 15 / 4,2 900 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,2 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 900 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(3) Az L_ke3 – O 15 / 4,0 900 jellel jelölt kertvárosi építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti, 4,0 m építménymagasságú épületek építhetőek úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4 m és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtér beépítéses épület helyezhető el, lejtős terep esetén lehetőség szerint a telek alsó harmadába.

Legkisebb kialakítható telek 900 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 20 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(4) Az L_ke jelű kertvárosi építési övezetek szabályozási jellemzői:

A lakóterület L_f jelű falusias építési övezeteinek előírásai

10.§

(1) Az L_f1 – O 20 /4,2 1000 jellel jelölt falusias építési övezetben, oldalhatáron álló beépítési mód szerinti, legfeljebb – 4,2 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért – 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 %-os beépített területet elfoglaló, földszintes, tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebbb kialakítható telek 1000 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(2) Az L_f2 – O 20 /4,0 1000 jellel jelölt falusias építési övezetben oldalhatáron álló építési mód szerinti legfeljebb – 4,0 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 20 % beépített terület elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 1000 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(3)^[15] Az L_f jelű falusias építési övezetek szabályozási jellemzői:

b) A felsorolt fogalmakat az HÉSZ. melléklete szerinti értelmezésnek megfelelően kell alkalmazni.

c) A felsorolt adatok bruttó értékek.

(4) Az L_f jelű építési övezetek területén a telek alakításra vonatkozó kiegészítő előírások:

a) Az L_f jelű építési övezetek területén az övezetre jellemző min. teleknagyságnál kisebb, a kialakult, illetve beépített telekállapot esetén, a max. beépített terület és a max. burkolt felület nagyságát az övezetre jellemző %-os értékek határozzák meg.

400 m2-nél kisebb telekre lakóépület elhelyezése nem engedélyezhető.

b) Az L_f jelű építési övezetek területén az övezetre jellemző min. teleknagyságnál nagyobb, a kialakult telek esetén a beépített terület és a burkolt felület nagyságát az övezetre jellemző max. beépített terület és a max. burkolt felület m² értéke határozza meg.

c) Az L_f jelű építési övezetek területén telekosztást engedélyezni csak akkor lehet, ha kialakításra kerülő telkek mindegyike az övezetre jellemző min. teleknagyságot eléri, kivéve a szabályozási terv szerinti közterületi telekalakítást.

d) Az L_f jelű építési övezetek területén telekösszevonás akkor is engedélyezhető, ha a kialakuló új telek nem éri el az övezeti telek-minimumot. Az így kialakuló telekre az övezeti előírások egy telekre vonatkozó jellemzői érvényesek.

e) Az L_f jelű építési övezetek területén a beépítettség mértéke, a max. beépített terület értéke az összes épület együttes beépített bruttó területére vonatkozik

f) Az L_f jelű építési övezetek területén a burkolt felületek mértéke a telek teljes területére vonatkozik.

(5) Az épületekre vonatkozó kiegészítő előírások:

a) Az összes L jelű építési övezet területén utcától lejtő terep esetén a legnagyobb homlokzatmagasságot az épület melletti legmagasabb terepszinttől kell mérni.

b) Az L jelű építési övezetek területén, utcára lejtő terep esetén a legnagyobb homlokzatmagasságot az épület melletti legalacsonyabb terepszinttől kell mérni.

c) Az L jelű építési övezetek területén a földszinti padlóval az épület melletti legalacsonyabb terepszintnél 1,20 m-nél magasabban nem lehet. A pince az épület melletti legalacsonyabb terepszint fölé legfeljebb a belmagasság egyharmadával, de legfeljebb 80 cm-rel emelkedhet ki. Az alápincézett terasz a beépített terület része.

d) Az L jelű építési övezetek területén, 5 %-nál nagyobb lejtésű lakótelek esetén, az épületek elhelyezése csak részletes tereprendezési terv alapján engedélyezhető.

e) Az L jelű építési övezetek területén tetőtér beépítése engedélyezhető. A tetőtér kialakítása érdekében legfeljebb 50 cm térdfal alkalmazása engedélyezhető.

f) Az L jelű építési övezetek területén az épületek magastetővel alakítandók ki. A magastető az utcavonalra merőleges gerincű vagy azzal párhuzamos, a kialakult környezetnek megfelelően. A tető túlzott megbontását kerülni kell.

g) Az L jelű építési övezetek területén az épületek tetőhéjazata legfeljebb 45^o, legalább 38^o között engedélyezhető. A tetőhéjazat anyagaként cserép, vagy nád használható.

h) Az L jelű építési övezetek területén, a tetőtéri ablakokat lehetőleg az udvar felé kell nyitni. Együttes függőleges felületük a tető síkjának 10 %-ánál nem lehet nagyobb. Az utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető.

i) Az L jelű építési övezetek területén az épületben garázs, műhely elhelyezhető. A garázs, műhely bejárata utcai építési vonalon lévő homlokzaton sem utcai támfalon, sem közterületre nyitva nem engedélyezhető.

j) Az L jelű építési övezetek területén tetőből kiálló tetőablak csak úgy alakítható ki, hogy az ablakot lefedő szarufák (vagy szelemenek) nem indulhatnak ki közvetlenül a taréjszelemenből.

k) Az L_f jelű építési övezetek területén épület, oldalhatáron álló beépítés esetén oldalhatáron, a telek 35 m mélységig helyezhető el.

l) Az L_f jelű építési övezetek területén épület, szabadon álló beépítés esetén 5-5 m oldalkert betartásával a telek 35 m mélységéig helyezhető el.

(6) A melléképítményekre vonatkozó kiegészítő előírások:

a) Az L_f jelű építési övezetek melléképítményeket engedélyezni az övezetre jellemző beépítési illetve max. burkolt felület százalékénak korlátain belül lehet az építmény jellegétől függően.

b) Az L_f jelű építési övezetek területén a melléképítmények közül földdel borított pince legfeljebb 40 m2 bruttó alapterülettel létesíthető.

c) Az L_f jelű építési övezetek területén a szennyvízcsatorna bekötése után az ideiglenes szennyvízgyűjtők megszüntetendők.

d) Az L_f jelű építési övezetek területén lakótelken belül nem létesíthető: kirakatszekrény, trágyatároló, siló.

e)^[16] Az Lf jelű építési övezetek területén elő- és oldalkertben melléképítményt, azzal együtt járó szerkezetet, alkalmi árusító létesítményt – kivéve a közműcsatlakozásokat – elhelyezni, illetve engedélyezni nem szabad. Ahol ilyen van, megszüntetéséről gondoskodni szükséges.

(7) A kerítésekre, bejáratokra, telekhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások:

a)^[17] Az L_f jelű építési övezetek területén a szabályozási vonalon max. 1,8 m magas kerítés létesítendő kőlábazat és áttört fa kerítés alkalmazásával, sövénnyel kísérve.

b)^[18] Az L_f jelű építési övezetek területén a nem közterületi telekhatárokon max. 1,8 m magas fa vagy fémhálóból készült kerítés létesíthető.

c) Az L_f jelű építési övezetek területén a szabályozási vonalon álló épület, és kerítésen együtt egy személygépkocsi behajtására alkalmas kétszárnyú kapubejárat és egy személybejárat engedélyezhető.

d) Az L_f jelű építési övezetek területén a lakótelek 35 m mélységén túli telekrész házikerként hasznosítható. A házikert területén legfeljebb melléképítmény helyezhető el.

Vegyes területek építési övezetei

11.§

(1) A község területén a vegyes területek sajátos építési használata szerint településközpont vegyes és központi vegyes övezetre tagozódik.

(2) A településközpont vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, lakó- és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra.

A területen az OTÉK 16. és 32.§-a szerinti építmények helyezhetők el, parkolóház és üzemanyagtöltő kivételével.

(3) A központi vegyes övezet több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, regionális szintű intézmények elhelyezésére szolgál. A területen az OTÉK 17.§ és 32.§-a szerinti építmények helyezhetők el az üzemanyagtöltő kivételével.

(4) A vegyes területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

A vegyes területek építési övezeteinek általános előírásai

12.§

(1) A vegyes területen építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(2) A vegyes területek az alábbi építési övezetekre tagolódnak:

Központi vegyes övezet = Regionális érdekeltségű intézmények övezete,

Településközponti vegyes övezet = Önkormányzati érdekeltségű, illetve felelősségű, alapfokú intézmények övezete.

(3) A 12.§ (2) bekezdés szerinti övezetek szabályozási terven lehatárolt területe kötelező érvényű.

(4) A meglevő vagy tervezett vegyes területen belül telekosztás és annak következményeképpen közterület-kialakítás csak szabályozási terv, illetve annak módosítása alapján engedélyezhető.

(5)^[19]

(6) Vegyes területen a telekalakítás, az épületek elhelyezése, kialakítása a következő táblázatban foglalt szabályozási jellemzők, a 12.§ (1)-(6) bekezdésben foglalt kiegészítő előírások és a szabályozási terven feltüntetett kötelező értékű szabályozási vonal, építési vonal, övezeti határvonal és övezeti jellemzők korlátainak betartásával engedélyezhetők.

(7) A legalacsonyabb rendezett terepszint a legalacsonyabb természetes terepszinten vagy csak az alatt alakítható ki.

(8) A vegyes területek környezetalakítására, azaz belső kertjére, és a határoló közterületre kertrendezési terv készítése és annak megvalósítása kötelező, és az intézmény működésének feltétele.

(9)^[20] A kerítés a környezethez, terephez alkalmazkodjon.

(10) A vegyes területi építési övezetek területén teljes közműellátást kell biztosítani.

(11) A 7.§(13) bekezdés előírásait a vegyes területen is be kell tartani.

(12)^[21] A vegyes terület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 80 %--át, szélessége a 12 métert.

(13)^[22] Az oldalhatáron álló beépítéssel beépített ingatlanokon a meglévő épületek átalakítása, bővítése során az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható, amennyiben a szomszédos telken a meglévő épülettől előírt telepítési távolság és tűztávolság betartható.

A településközponti vegyes terület építési övezeteinek előírásai

13.§

(1) A településközponti vegyes terület elsősorban közösséget szolgáló létesítmények számára kijelölt terület. Ennek megfelelően egyéb funkciók elhelyezhetőségét, a közösségi létesítmény zavartalan üzemeltetésének biztosítását vizsgálni, ellenőrizni kell.

(2) A Vt₁ – O 35 / 4,0 800 jellel jelölt településközponti vegyes építési övezetben oldalhatáron, álló építési mód szerinti, 4,0 m építménymagasságú épületek oldalhatáron, utcavonalon állóan helyezhetőek el úgy, hogy legfeljebb az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 35 % beépített területet elfoglaló földszint + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 800 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %.

Az épületek utcai homlokzatmagassága a szomszédos épülettől max. 0,6 m-rel térhet el. Kialakult állapotnak megfelelően – a tűzvédelem megfelelő biztosításával – zártsorúan kialakított, vagy a szomszédos oldalhatárt max. 4 m-re tűzfallal megközelítő, utcával párhuzamos gerincű magastetős épület is elhelyezhető, ha a jelenlegi épület elhelyezés ezt indokolja.

(3) A Vt₂ – O 40 / 4,2 1000 jellel jelölt településközponti vegyes építési övezetben mindkét közterületi utcavonalán oldalhatáron állóan helyezhető el épület, a megengedett legnagyobb építménymagasság 4,2 m. A telken legfeljebb 35 % beépített területet elfoglaló földszínt + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 1000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 40%. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 20 %.

A tűzvédelem megfelelő biztosításával – a zártsorúan kialakított, vagy a szomszédos oldalhatárt max. 4 m-re tűzfallal megközelítő, utcával párhuzamos gerincű épület is elhelyezhető, ha ezt a jelenlegi épület elhelyezés indokolja az épületet magastetővel kell kialakítani.

Az övezetben lakóépület(rész) csak szolgálati lakás jelleggel helyezhető el.

(4) A Vt₃ – Sz 35 / 6,5 2000 jellel jelölt településközponti vegyes építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagasság 6,5m. A telken legfeljebb 35 % beépített területet elfoglaló földszint, emelet + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 2000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30%

A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %.

(5)^[23] A Vt₄ - SZ 40 / 4,5 600 jellel jelölt településközpont vegyes építési övezetben szabadon álló beépítési mód szerint, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú, a telken legfeljebb 40 % beépített területet elfoglaló, magastetős, földszint + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

A kialakítható legkisebb telek területe 600 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %. 

Az építési övezetben lakóépület(rész) elhelyezhető.

(6)^[24] A Vt jelű településközpont vegyes építési övezetek szabályozási jellemzői:

A központi vegyes terület építési övezeteinek előírásai

14.§

(1) A központi vegyes övezet elsősorban közösséget szolgáló létesítmények számára kijelölt terület. Ennek megfelelően egyéb funkciók elhelyezhetőségét, a közösségi létesítmény zavartalan üzemeltetésének biztosítását vizsgálni, ellenőrizni kell.

(2) Épületeiben lakóépület egységet csak szolgálati lakás jelleggel lehet kialakítani.

(3) A Vk – Sz 35/10,5 2000 jellel jelölt központi vegyes övezetben, szabadonálló beépítési mód szerinti, legfeljebb 10,5 m építménymagasságú magastetős épületek helyezhetők el. A legnagyobb homlokzatmagasság utcától lejtő terep esetén 8,5 m, utcára lejtő terep esetén 11,0 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 35 % beépített terület, elfoglaló pinceszint + két használati szint + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

A kialakítható legkisebb telek területe 2000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %.

(4) Az övezetek számára teljes közműellátást kell biztosítani.

(5)^[25]

Az üdülőterület építési övezetei

15.§

(1) Az üdülőterület elsősorban üdülőépületek elhelyezésére szolgál. Az üdülőterületen egyéb funkciójú (lakó, gazdasági) épület is elhelyezhető, de az elhelyezhetőséget vizsgálni, ellenőrizni kell, az üdülőfunkció zavartalanságának biztosítása, az üdülőterületekre érvényes a táj-, környezetvédelmi korlátok érvényesítése szempontjából.

(2) Az üdülőterületek beépítési jelleg szerint Ü_h jelű borvidéki hétvégiházas üdülő és Ü_ü jelű üdülőházas üdülő építési övezetekre tagolódnak.

Az üdülőterület építési övezeteinek általános előírásai

16.§

(1) Az üdülőterület építési övezetein belül az építési telekre, beépítési módra, főépületre az OTÉK 21.§-23. §-ának előírásait és jelen szabályzat üdülőterületekre vonatkozó előírásait kell betartani. A területen más rendeltetésű épület is csak a területre előírtakkal megegyező max. építménymagassággal és szabályozási jellemzőkkel helyezhető el.

(2) Az Ü jelű építési övezet területén teljes közműellátást kell biztosítani.

(3) Az Ü_h1, Ü_h2, jellel jelölt helyi építési övezetek a hétvégiházas üdülőterületek építési övezeteinek helyi adottságokhoz alkalmazkodó borvidéki változatai.

(4) Az üdülőövezetekre vonatkozó általános előírások:

a) Az Ü jelű építési övezetek területén telekosztást engedélyezni csak akkor lehet, ha a kialakításra kerülő telkek mindegyike az övezetre jellemző min. teleknagyságot eléri.

b) Az Ü jelű építési övezetek területén telekösszevonás engedélyezhető. Az így kialakuló telekre az övezeti előírások egy telekre vonatkozó jellemzői érvényesek.

c) Az Ü jelű építési övezetek területén kialakult telekállapot esetén a 16 m-nél kisebb telekszélességű telken oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható, ha a szomszédos épületek közötti távolság legalább 6-6 m és az oldalkert legalább 5 m.

d) Az Ü jelű építési övezetek területén a beépítettség százaléka, a max. beépített terület értéke az épületek beépített bruttó alapterületére vonatkozik.

e) Az Ü jelű építési övezetek területén a burkolt felületek százaléka a telek teljes területére vonatkozik.

f) Az Ü jelű építési övezetek területén a földszinti padlóvonal az épület melletti legalacsonyabb, rendezett terepszintnél 1,2 m-nél magasabban nem lehet. A pince az épület melletti legalacsonyabb, rendezett terepszint fölé legfeljebb a belmagasság egyharmadával, de legfeljebb 80 cm-rel emelkedhet ki. Az alápincézett terasz a beépített terület része.

g) Az Ü jelű építési övezetek területén, 10 %-nál nagyobb lejtésű üdülőtelek esetén, az épület elhelyezése csak részletes tereprendezési terv alapján engedélyezhető.

h) Az Ü jelű építési övezetek területén tetőtér beépítése engedélyezhető. A tetőtér kialakítása érdekében legfeljebb 50 cm térdfal alkalmazása engedélyezhető.

i) Az Ü jelű építési övezetek területén az épületek magastetővel alakítandók ki. A magastető gerince a kialakult környezetnek megfelelően utcával párhuzamos, utcára merőleges lehet. A tető túlzott megbontását kerülni kell.

j) Az Ü jelű építési övezetek területén tetőből kiálló tetőablak csak úgy alakítható ki, hogy az ablakot lefedő szarufák (vagy szelemenek) nem indulhatnak ki közvetlenül a taréjszelemenből.

k) Az Ü jelű építési övezetek területén a magastető hajlásszöge legalább 30^o, de legfeljebb 45^o. A tetőhéjazat anyagaként cserép, nád használható.

l) Az Ü jelű építési övezetek területén az utcai oromfalon a tetőtérből nyíló erkély, loggia kialakítása tilos. A tetőtéri ablakok együttes függőleges felülete a tető síkjának 10 %-ánál nem lehet nagyobb.

m) Az Ü jelű építési övezetek területén garázs, műhely különálló épületben nem helyezhető el, bejárata az utcai homlokzaton nem engedélyezhető.

(5) Az Ü jelű építési övezetek területén a melléképítményekre vonatkozó kiegészítő előírások:

a) Az Ü jelű építési övezetek területén melléképítményeket engedélyezni az övezetre jellemző, beépítési illetve max. burkolt felület százalékénak korlátain belül lehet az építmény jellegétől függően.

b) Az Ü jelű építési övezetek területén földdel borított pince vagy támfalban elhelyezett földdel borított garázs vagy fóliasátor építése legfeljebb 30 m2-t meg nem haladó bruttó alapterület nagyságrendig engedélyezhető. A pince, garázs, fóliasátor csak tárolásra, kertészeti termelésre használható fel, amelyet az építtető írásbeli nyilatkozattal igazol. Ettől eltérő használat esetén bontási határozat hozható.

c) Az Ü jelű építési övezetek területén üdülőtelken belül kirakatszekrény nem létesíthető.

d)^[26] Az Ü jelű építési övezetek területén elő- és oldalkertben melléklétesítményt, azzal együtt járó szerkezetet, alkalmi elárusító létesítményt – kivéve a közműcsatlakozásokat – elhelyezni, illetve engedélyezni nem szabad.

(6) Az Ü jelű építési övezetek területén a kerítésekre, bejáratokra, telekhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások:

a)^[27] Az Ü jelű építési övezetek területén a szabályozási vonalon max. 1,5 m magas kerítés létesítendő, kőlábazaton vagy anélküli áttört fa vagy fémhálóból készült kerítés alkalmazásával, sövénnyel kísérve.

b)^[28] Az Ü jelű építési övezetek területén a telekhatárokon max. 1,5 m magas kerítés létesíthető, lábazat nélküli fa vagy fémhálóból készült kerítés alkalmazásával, sövénnyel kísérve.

c) Az Ü jelű építési övezetek területén az utcai kerítés részeként egy gépkocsi behajtására alkalmas bejárat és egy személybejárat létesítése engedélyezhető.

d) Az Ü jelű építési övezetek területén az üdülőtelek lehetőleg az alsó harmadában kell az üdülőépületet elhelyezni.

(7) A 7.§.(13) bekezdésének előírásait az üdülőterületen is be kell tartani.

(8)^[29] Az üdülőterület építési övezeteiben az a telek építhető be, amelynek területe eléri az érintett építési övezet szerint, az előírt kialakítható min. telekterület 90 %-át, szélessége a 16 métert.”

(9)^[30] Az oldalhatáron álló beépítéssel beépített ingatlanokon a meglévő épületek átalakítása, bővítése során az oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazható, amennyiben a szomszédos telken a meglévő épülettől előírt telepítési távolság és tűztávolság betartható.

Az üdülőterület Ü_h jelű borvidéki hétvégiházas építési övezeteinek előírásai

17.§

(1) Az Ü_h1 – Sz 15 / 4,2 800 jellel jelölt borvidéki hétvégiházas építési övezetben szabadon álló építési mód szerinti legfeljebb – 4,2 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,2 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,5 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszintes, tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 800m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 60 %.

Az Üh1 * jellel jelölt borvidéki hétvégiházas építési övezet előírásai azonosak a fentiekkel, kivéve az építmény-magasságot, mert az megegyezik az Üh2 övezetre vonatkozókkal.

(2) Az Ü_h2 – Sz 15 / 4,0 900 jellel jelölt borvidéki hétvégiházas építési övezetben szabadon álló építési mód szerinti legfeljebb – 4,0 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 4,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 4,2 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszintes, tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 900 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 60 %.

(3) A Rodostó út és Badacsonytomaj igazgatási területhatár közötti hétbégi házas, borvidéki üdülőtelkeket 50 %-ban szőlő vagy gyümölcsössel kell beültetni, ez a használatbavételi engedély megadásának feltétele.

(4)^[31] Az Ü_h jelű kertvárosi építési övezetek szabályozási jellemzői:

Az üdülőterület Üü jelű üdülőházas építési övezeteinek előírásai

18.§

Az Üü – Sz 15 / 4,5 2000 jellel jelölt üdülőházas építési övezetben szabadon álló építési mód szerinti legfeljebb – 6,5 m építménymagasságú, az épület melletti legmagasabb terepszinttől mért 6,0 m, és legalacsonyabb terepszinttől mért 6,8 m homlokzatmagasságú, a telken legfeljebb 15 % beépített területet elfoglaló földszint+  egyszintes, tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 2000 m2. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 60%. Az övezetben a meglévő épület megtartható, felújítható, bővítése legfeljebb 25 m2-rel - egy alkalommal engedélyezhető

Különleges területek építési övezetei

19.§

(1)^[32] A különleges terület sajátos használata szerint lehet:

a) – Különleges idegenforgalmi szabadidő, sport terület = (Küid)

b) –Különleges terület = (Küke)

c) – Különleges vízikikötő = (Küki)

d) –Különleges strand terület = (Küst)

e) – Különleges temető terület = (Küt)

f) – Különleges turisztikai terület = (Ktt)

g) – Különleges honvédelmi terület = (Khon)

(2) A különleges területek építési övezetekre való tagolását a szabályozási terv tartalmazza.

A különleges területek építési övezeteinek általános előírásai

20.§

(1)^[33]

(2) Különleges övezeten építési tevékenységet engedélyezni csak a szabályozási tervnek megfelelően szabad.

(3)^[34]

(4)^[35]

(5)^[36] A meglevő vagy tervezett különleges övezeten belül telekosztás és annak következményeképpen közterület-kialakítás csak részletes szabályozási terv, illetve jelen szabályozási terv módosítása alapján engedélyezhető.

A különleges terület Kü jelű idegenforgalmi építési övezeteinek előírásai

21.§

(1) A különleges idegenforgalmi építési övezetek területén az OTÉK 24.§, 25.§ előírásait és jelen előírásokban foglaltakat kell figyelembe venni.

(2) A Küid – Sz 10 / 4,2 5000 jellel jelölt különleges idegenforgalmi szabadidőközpont, sport terület építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 2500 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 20 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 70 %.

Az övezetben a megengedett beépíthetőség 1/3-a sport funkciójú kell, hogy legyen, 1/3-a kereskedelem, vendéglátás, szolgáltatás funkciójú, 1/3-a pedig szálláshely szolgáltatás lehet.

(3) ^[37]A Küke – Sz 10 / 4,2 5000 jellel jelölt különleges terület építési övezetében kereskedelmi szállásként üzemeltetett kempingek helyezhetők el a hozzájuk tartozó egyéb szolgáltató, kereskedelmi és vendéglátó egységekkel és sportlétesítményekkel. Az építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 5000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 20 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 70 %.

Az övezet épületeiben lakásegység csak szolgálati jelleggel létesíthető.

(4) ^[38]A Küki – Sz 10 / 4,2 1000 jellel jelölt különleges kikötő építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága m. A telken legfeljebb 10 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtér beépítéses épület helyezhető el.

A kialakítható telek min. 1000 m2. Legkisebb zöldfelületi arány 40 %. A telek legfeljebb 50%-án alakítható ki vízfelület.

A különleges kikötő (Küki) területén a létesítmény üzemeléséhez szükséges építmények helyezhetők el, szociális és a kikötői üzemeltetéshez szükséges helyiségekkel, de szállásférőhely nélkül.

(5) A Küst – Sz 8 / 4,2 5000 jellel jelölt különleges idegenforgalmi strand terület építési övezetében a szabadonállóan elhelyezhető épület megengedett legnagyobb építménymagassága 4,2 m. A telken legfeljebb 8 % beépített területet elfoglaló földszintes + tetőtérbeépítéses épület helyezhető el.

Legkisebb kialakítható telek 5000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 20 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 70 %.

(6) ^[39]

(7) ^[40][41]A különleges idegenforgalmi építési övezetek szabályozási jellemzői:

(8) A különleges idegenforgalmi övezetek telkeinek környezetalakítására, azaz belső kertjére, és a határoló közterületre kertrendezési terv készítése és annak megvalósítása kötelező és az intézmény működésének feltétele.

(9) ^[42]A kerítés a környezethez, terephez alkalmazkodjon.

(10) Különleges idegenforgalmi övezetek területén teljes közműellátást kell biztosítani.

(11) A 7.§ (13) bekezdésének előírásait a különleges területen is be kell tartani. A sportcsarnok külön elbírálás alá esik.

A különleges terület további övezeteinek előírásai

22.§

(1) Különleges terület egyéb övezete a különleges temető (Küt) terület.

(2) A különleges terület egyéb övezetei elsősorban közösséget szolgáló, - jelentős zöldfelület igényű – létesítmények számára kijelölt övezetek. Ennek megfelelően egyéb funkciók nem helyezhetők el.

(3) A Küt – Sz 5 / 3,5 5000 jellel jelölt különleges temető építési övezetben a szabadonállóan elhelyezhető épületek megengedett legnagyobbépítménymagassága 3,5 m. A telken legfeljebb 5 % beépített területet elfoglaló egyszintes ravatalozó, kápolna és síremlék épület helyezhető el.

A ravatalozó és kápolna homlokzatmagassága egyedi, a síremlékek homlokzatmagassága pedig 3,5 m lehet.

A kialakítható telek min. 5000 m2. A legkisebb zöldfelületi arány 40 %.

A különleges turisztikai építési övezet előírásai^[43]

22/A. §.

(1) A különleges turisztikai építési övezetben turisztikai hasznosítású, illetve a turisztikai funkciót kiszolgáló létesítmények helyezhetők el.

(2) Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el:

• előkert mértéke: minimum 10,0 méter,
  • oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál,
  • a hátsókert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, és 10,0 méternél.

(3) ^[44]

(4) Az építési övezetben minden új 200 m²-nél nagyobb alapterületű épület építési engedélyezési tervhez a tervezett épület tengelyvonalától mért 100, és 250 méter távolságban a Római útról, illetve a 71. sz. főútról, továbbá a badacsonyi volt bormúzeumtól (látványpont) felvett, a környezetet is bemutató látványtervet kell mellékelni.

(5) ^[45]A különleges turisztikai építési övezetben a kialakult beépítés figyelembe vételével az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni:

(6) ^[46]Az építési övezetben kialakítandó épülettömegek hossz-tengelyének tájolása jellemzően lejtőirányú lehet.

(7) ^[47]Utcától lejtő oldalon az épülettömeget tagoltan kell kialakítani, egy-egy tagolás legnagyobb szélessége a rendezett terepszint felett a 9,0 métert nem haladhatja meg.

(8) ^[48]A kialakítható épületek anyaghasználata: a helyi hagyományokhoz igazodóan jellemzően bazalt, bazalt jellegű szürke, és tört fehér vakolt felületek. Az üvegfelület csillogásmentes legyen. Kőburkolat az épületek homlokzatán alkalmazható. Nyersbeton homlokzati felület, támfal nem alkalmazható. Az épületek harmonikus homlokzati megjelenéssel tervezendők, a tájegységtől idegen formaelemek, anyaghasználat (pl. fémlemez, fém rácsok homlokzati dominanciája) nélkül. Látszó betonfelület, fémlemez-falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható (csarnokszerű épület sehol sem létesíthető).

(9) A kialakítandó épületeken elhelyezendő épületgépészeti és egyéb technológiai berendezéseket csak takartan, az épület megjelenésével egységesen lehet elhelyezni.

(10) A különleges turisztikai építési övezet területén és határoló közterületein a tájképi illeszkedést biztosító kertépítészeti terv alapján a zöldfelületi elemeket ki kell alakítani, melyet legkésőbb a használatbavételi engedélyezési eljárás megindításáig meg kell valósítani.

(11) Támfalak látszó felületét bazalt terméskővel kell ellátni. Gabion jellegű támfal nem készíthető. A 2 m-nél magasabb támfalak síkját meg kell osztani.

(12) Terepszint alatti beépítés feletti terület akkor számítható be a zöldfelületbe, ha a földtakarás vastagsága legalább 1 méter. A gyeprácsos felületeket a zöldfelületbe nem számíthatók be.

(13) ^[49]A szabályozási terven jelölt, növényi térszerkezetében megőrzendő - meglévő idős fákból álló kialakult - telekrészen új épület nem alakítható ki, sem terepszinten, sem terepszint alatt.

(14) ^[50]A 10 férőhelynél nagyobb parkolót fásítva kell kialakítani. 

(15) ^[51]Az ingatlanokon a helyi hagyományokhoz, a környezethez és a terepadottságokhoz illeszkedő kőlábazattal kialakított áttört, lécmezős kerítés építhető, vagy növényzetből kialakított zöldkerítés létesíthető. 

(16) ^[52]Az övezetben lévő egyedi tájértékek megőrzendők, átépítés esetén karakterük megőrzése biztosítandó.

^[53]A különleges honvédelmi terület építési övezet előírásai

22/B.§

(1) A különleges honvédelmi terület a honvédelmi feladatok ellátásához szükséges létesítmények számára kijelölt építési övezet. Az építési övezetben szálláshelyet tartalmazó vendéglátó rendeltetésű épület is elhelyezhető.

(2) A Khonjellel jelölt különleges honvédelmi terület építési övezetben a szabadon állóan elhelyezhető épületek megengedett legnagyobb építménymagassága 6 m. A telken legfeljebb 30 % beépített területet elfoglaló épület helyezhető el.

A kialakítható telek min. 5000 m2. A legkisebb zöldfelületi arány 50 %.

(3) A különleges honvédelmi terület építési övezetek szabályozási jellemzői:

A gazdasági terület építési övezeteinek előírásai

23.§

(1) A gazdasági terület övezetei kizárólag a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági övezetbe tartozóak.

(2) Épületeiben lakóépület egységet csak szolgálati lakás jelleggel lehet kialakítani.

(3) A 7.§ (13) bekezdéseinek előírásait a vegyes területen is be kell tartani. Az "üzem, raktározási csarnok " funkciójú épület a régi malmok, magtárak tömegét formázza! Technológiával igazolt 4,5 méternél nagyobb építménymagasság esetén egyedi tájvizsgálat szükséges.

(4) A G_k1 – Sz 35 / 4,5 800 jellel jelölt kereskedelmi gazdasági övezetben, szabadonálló beépítési mód szerinti, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú magastetős épületek helyezhetők el.

A kialakítható legkisebb telek területe 800 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %.

(5) A G_k2 – Sz 30 / 4,5 3000 jellel jelölt kereskedelmi gazdasági övezetben, szabadonálló beépítési mód szerinti, legfeljebb 4,5 m építménymagasságú magastetős épületek helyezhetők el.

A kialakítható legkisebb telek területe 3000 m2. A megengedett legnagyobb burkolt felület 30 %. A kialakítandó legkisebb zöldfelületi arány 30 %.

(6) Az övezet számára teljes közműellátást kell biztosítani.

(7) Az OTÉK szerinti pakolószámot telken belül kell biztosítani.

(8) ^[54]A G_k jelű kereskedelmi gazdasági építési övezetek szabályozási jellemzői:

(9) ^[55]A beültetési kötelezettségű területet háromszintű (fa, cserje, gyep) növényállománnyal telepítve kell kialakítani, és azt a telephely üzemeltetése feltételeként folyamatosan fenn kell tartani. A növényzetet a területet érintő telekalakítási engedély megadásától számított egy éven belül el kell telepíteni.

IV. BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK

RÉSZLETES ELŐÍRÁSAI

A területfelhasználás

24.§

(1)   A beépítésre nem szánt terület a következő területfelhasználási egységekbe tartozik:

a) közlekedési terület,

b) zöldterület

c) mezőgazdasági rendeltetésű terület,

d) erdőterület,

e) vízgazdálkodási terület.

(2) ^[56]

Közlekedési terület

25.§

(1) A közlekedési területek területfelhasználási egységébe tartoznak a meglévő és tervezett közutak a hozzájuk csatlakozó közlekedésüzemi létesítmények területével és tartozékaival együtt.

(2) A község területén a közlekedési létesítmények szabályozási szélességét a szabályozási terv szerint kell kialakítani.

(3) A közutak építési (szabályozási) szélességén belül a közlekedési létesítmények, a közművek létesítményei és berendezési, környezetvédelmi létesítmények, utcabútorok helyezhetők el, illetve utcafásítás (növényzet) telepíthető.

(4) A közlekedési felületeket alkotó közúthálózati elemek tervezési osztályba sorolása:

a) A 71.sz. másodrendű főút: K.IV.A

b) A közigazgatási területen áthaladó összekötő utak:

külterületi szakaszon K.V.B

belterületi szakaszon B.V.c.B

c) A közigazgatási területen áthaladó bekötő utak:

külterületi szakaszon K.VI.B.

belterületi szakaszon B.V.c.B

d) Meglévő gyűjtőutak: B.V.c.C

e) Új gyűjtőutak B.V.c.B

f) Kiszolgáló utak: B.VI.d.C

(5) Külterületen a közlekedési területek védősávja a közlekedési szakhatóság és a létesítmény kezelőjének hozzájárulásával használható fel. A védőterületek értékei az úttengelytől mérve:

a) A 71.sz.főút nyomvonala mentén 100-100 m.

b) Az alsóbbrendű országos közutak külterületi szakasza mentén 50-50 m.

(6) Külterületi mező-és erdőgazdasági (üzemi) utak, dűlőutak esetén az út tengelyétől mért 15-15 m-en belül épület, építmény nem helyezhető el, kivéve a szőlőhegyi területeket ahol az úttengelytől 6 méterre kell az épületet elhelyezni( kialakult pincesorhoz igazodva) mélyút esetén pedig a partéltől minimum 10 méterre.

(7) Az igazgatási területen az építmények (épületek) normatívák szerinti parkoló igényét telken belül kell biztosítani. A már működő közintézmények parkolása csak abban az esetben oldható meg közterületi parkolóval, ha már jelenleg is így van megoldva a parkolása.

(8) A 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb parkolók felületéről az összegyűjtött csapadékvizet csak olajfogón átvezetve lehet a csapadékcsatornába bekötni. A parkolóban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre, Balatonba nem vezethető.

Zöldterület (Z-Kp)

26.§

(1) Zöldterület (közpark, közkert) a szabályozási terven Z-Kp jellel jelölt növényzettel fedett közterület.

(2) Zöldterületen

a) a pihenést, szabadidő-eltöltést és testedzést szolgáló építmény,

b) vendéglátó épület,

c) sport és kulturális célú épület,

d) a terület fenntartásához szükséges épület

helyezhető el.

(3)^[57][58] A területen az építmény-elhelyezés övezeti előírásai a következők:

(4) Zöldterület létesítése, átalakítása, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertépítész Tagozatánál tagként nyilvántartott, táj- és kertépítész által készített kertépítészeti kiviteli terv alapján történhet.

(5) Zöldterületen fák kivágása, a növényzet károsítása csak közérdekből és abban az esetben engedélyezhető, ha azt

a) a fák egészségi állapota,

b) balesetveszély-elhárítás,

c) közegészségügyi szempontok

szükségessé teszik.

(6) Közpark területen építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki.

(7) Közpark területen csak áttört kerítés létesíthető.

(8) Badacsonytördemic beépítésre szánt területén a zöldfelületi rendszer részét képezik a meglevő és tervezett közparkok és fasorok, amelyek nem szüntethetők meg.

(9) A közutak szabályozási szélességen belül csak olyan módon létesíthető szegély menti vagy merőleges parkoló, hogy legalább 8,0 m-ként 1 db lombos fa telepíthető legyen, valamint a fák számára legalább 1,0 x 1,0 m szilárd burkolat nélküli felületet kell biztosítani a fatörzs körül.

(10) ^[59]A különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő terület (Küki) és a vízgazdálkodási terület tómedren kívül – medencés kikötő terület (Vtk-m) közé ékelődő zöldterületen a kikötők közötti vízi közlekedési kapcsolatot biztosító vízfelület alakítható ki.

Erdőterület (E)

27.§

(1) Erdőterület a szabályozási terven E jellel szabályozott erdőművelési ág, illetve a településrendezési terv alapján erdősítésre javasolt, jelenleg gyep mezőgazdasági művelési ágban lévő ingatlanok területe.

(2) Az erdőterület rendeltetése és az építmények elhelyezése szempontjából a következő övezetekre tagolódik:

a) védelmi (védett és védő) (Ev),

b) szőlőkataszterbe tartozó erdő (Ev-szk),

c) erdősítésre javasolt terület (Ev-j)

(3) A szabályozási terv szerinti védelmi rendeltetésű (Ev) erdőterület övezeteiben épületet elhelyezni nem lehet. Az OTÉK 32.§-ban felsorolt építmények kizárólag akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, és a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul.

(4) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(5) A Badacsonytördemic területén levő erdőkben természetszerű, tartalmas, szakszerű, az erdők rendeltetését messzemenően figyelembe vevő, kíméletes erdőgazdálkodást kell folytatni.

(6) ^[60]

(7) Az erdők vágásérettség korát a talajvédelmi, vízvédelmi és turisztikai szempontból, ha az állományok egészségi állapota lehetővé teszi, megemelt értékkel kell megállapítani.

(8) A szabályozási terven Ev-szk jellel jelölt erdőterületeken épület nem helyezhető el, de miután szőlőkataszter szerinti I. osztályú terület, a művelési ágváltoztatás gyepről, vagy erdőről szőlőművelésre engedélyezhető.

Mezőgazdasági terület

28.§

(1) A mezőgazdasági területet a tájkarakter, a természeti értékek, a felszíni vizek – különösen a Balaton vízminőségének – védelme, a termőtalaj és a termőföld megőrzése, a mezőgazdasági és településfejlesztési szempontok következtében, a szabályozási terv az alábbi területfelhasználási egységekre osztja:

a) általános mezőgazdasági terület (M-á),

b) általános, korlátozott használatú mezőgazdasági terület (Má-ko),

c) kertes mezőgazdasági terület (M-ke).

(2) A mezőgazdasági területen erdő, lovassport célú gyep létesíthető a szőlőkataszter I. osztály területeket kivéve.

(3) A szabályozási tervlapon „M-N” jellel jelölt mezőgazdasági területeken épület nem helyezhető el.

(4) A teljes közigazgatási terület védett természeti terület, szántó művelési ágú területek nem építhetők be.

(5) ^[61]Mezőgazdasági területen melléképítmény nem építhető, kivéve a terepszint alatti közmű becsatlakozási műtárgy, közműpótló műtárgy. Tájidegen létesítmények, kerti pavilon, medence nem építhető.

(6) ^[62]A földrészleteken előkertben építmény nem helyezhető el, az zöldfelülettel tartandó fenn.

(7) ^[63]A mezőgazdasági területen 50 m2, vagy annál kisebb alapterületű épület nem helyezhető le, kivéve az eredeti természetes terepszint fölé földtakarással együtt legfeljebb 1 m magasságig kiemelkedő boltozott pince, illetve a legalább 25 m2 alapterületű, legfeljebb 2,5 m építménymagasságú, téglalap alaprajzú, lejtésirányú tetőgerinccel, 45°-os tetőhajlásszögű tetővel, cserépfedéses, fa nyílászárókkal, törtfehér, vagy szürke színű homlokzattal kialakított gazdasági épület, az érintett Nemzeti Park kezelési tervi előírásainak megfelelően.

(8) ^[64]Mezőgazdasági területen idegenforgalmi szállásférőhely nem létesíthető.

(9) ^[65]Az általános és kertes mezőgazdasági övezetekben kereskedelem, vendéglátás az engedélyezett gazdasági épületen belül létesíthető. 50 lm3 alatti, nem emberi tartózkodásra szolgáló építmények – közösségi kilátók és tájba illesztett közmű műtárgyak kivételével – a főépülettel egy tömegben létesíthetők.

Általános mezőgazdasági terület (M-á, Má-ko)

29.§

(1) Az általános mezőgazdasági területbe – M-á, illetve M-ko jelű terület – az árutermelő gazdálkodásra alkalmas mezőgazdasági terület tartozik, ahol a növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, állattenyésztés, továbbá a nevezett tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei létesíthetők.

(2) Az általános mezőgazdasági terület M-á jelű övezetében az építmény-elhelyezés feltételei az alábbiak:

a) az övezetben a beépíthető telek legkisebb mérete

aa) szőlő művelési ág esetén 2 ha,

ab) gyepművelési ág esetén 10 ha,

b) az a) pontban szabályozott nagyságú telekre

ba) szőlőművelési ág esetén 1 %-os beépítettséggel, legfeljebb 500 m² alapterületű,

bb) gyümölcsművelési ág esetén 0,5 %-os beépítettséggel legfeljebb 500 m² alapterületű,

bc) gyepművelési ág esetén 0,5 %-os beépítettséggel legfeljebb 400 m² alapterületű épület helyezhető el.

c) a beépíthető telek szélessége legkevesebb 50 m kell, legyen.

d) 300 m2 alapterületet meghaladó épület létesítése esetén külön tájvizsgálat szükséges.

(3) Az M-á, illetve Má-ko jelű övezetben jelen szabályzat előírásai szerint, igény esetén a saját szükségletet meghaladó állattartás is engedélyezhető.

(4) ^[66]A szabályozás tervlapon Má-ko jellel jelölt mezőgazdasági területeket elsődlegesen gyepművelési ágban kell hasznosítani, ahol művelt gyep esetén 10 ha-os területen állattartó épület létesíthető 0,5 %-os beépítettséggel, max. 400 m² méretű épülettel. A 300 m2 alapterületet meghaladó épület létesítése esetén külön tájvizsgálat szükséges. Az övezetben terepszint alatti épület nem helyezhető el.

(5) Az általános mezőgazdasági terület M-á* övezetében, amely szőlőkataszter I. osztályú terület, az épület-elhelyezés feltételei az alábbiak:

a) Az övezetben kizárólag szőlőművelési ág (80 %) esetén lehet építeni. A szőlőműveléssel hasznosított területen 2 ha-nál nagyobb telken a termelést és a borturizmust szolgáló és a lakó funkciót is kielégítő épület építhető és a beépített alapterület a telek 1 %-át illetve az 500 m² alapterület nem haladhatja meg. A 300 m2 alapterületet meghaladó épület létesítése esetén külön tájvizsgálat szükséges.

(6) Az általános mezőgazdasági területen a tájképi, építészeti hagyományait figyelembe vevő, a tájjelleget erősítő épületek létesíthetők. Az építménymagasság a 3,5 m-t nem haladhatja meg. Beépítési mód: szabadon álló, az épületek a telekhatártól legalább 10 m-re helyezhetők el.

(7) ^[67]Általános mezőgazdasági területen kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor létesíthető.

(8) ^[68]Az M-á és az M-á* jelű övezetekben a terepszint alatti beépíthetőség mértéke azonos a terepszint feletti beépíthetőség mértékével. A terepszint alatti épületeket a terepszint feletti épületekkel egy épülettömegben kell kialakítani, úgy az épülettömeg alapterülete (területfoglalása) nem haladhatja meg az övezeti előírásokban rögzített beépítettség mértéket.

Kertes mezőgazdasági terület (M-ke)

30.§

(1) A kertes mezőgazdasági területen a kertészeti termelést, termékfeldolgozást és tárolást szolgáló építmények (OTÉK 29.§) helyezhetők el.

(2) A kertes mezőgazdasági területen az épület-elhelyezés feltételei az alábbiak:

a) Az övezetben beépíthető telek legkisebb mérete 3500 m², a tájlépi szempontból kiemelten érzékeny, magasan fekvő területeken (M-ke*) pedig 5000 m².

b) A beépíthető telek legkisebb szélessége 16 m.

c) Az övezetben, amely szőlőkataszter I. osztály, kizárólag 80 %-ban szőlőműveléssel hasznosított telekre szabad a szőlőművelést, szőlőfeldolgozást, bortárolást és borturizmust szolgáló épületet építeni.

d) ^[69]Az épületek a telek legfeljebb 3 %-os beépítettségével alakíthatók ki, a terepszint alatti beépítés legfeljebb 5 %-ban lehetséges. A tájképi szempontból kiemelten érzékeny, magasan fekvő területeken (M-ke*) a beépíthetőség 2 % lehet, és terepszint alatti épület nem helyezhető el.

e) Az övezetben 160 m2-nél nagyobb alapterületű épületek nem építhetők, az építménymagasság max. 3,5 m, a legnagyobb homlokzatmagasság a terepszinttől 4,5 m lehet.

f) Az övezetbe tartozó erdők szőlőtermesztés céljára igénybe vehetők a szakhatóságok által előírt feltételekkel.

g) Telekosztással 3000 m²-nél kisebb telkek nem alakíthatók ki, szélességük 3000 – 3500 m² között min. 20 m, 3500 m²-nél nagyobb földrészlet esetén min. 25 m kell, legyen.

h) Az övezetben egy telken a tulajdonosok számától függetlenül egyetlen épület létesíthető, kivéve, ha összevonás révén áll több épület az „új” földrészleten.

i) A beépített földrészlet megosztása csak úgy engedélyezhető, ha az osztást követően egyik földrészlet beépítettsége sem haladja meg az előírt 3 %-ot.

j) A vízárkok, mélyutak szélétől 15 m-en belül – a csúszásveszély következtében – építmény nem építhető.

k) Oldalkertként min. 6 m, hátsókertként min. 20 m tartandó be.

l) Az övezetben a szőlőhegytől idegen létesítmények, medence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi stb. nem helyezhető el.

m) Az övezetben építési engedélyt, a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíztisztító megléte esetén lehetséges.

n) ^[70]A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kőbástyák, támfalak (teraszok) megőrzendők. Új támfalazás, tereplépcsőzés csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal látszó felülete hagyományos rakott jelleggel, bazalt kőből építhető. A támfal magassága az ingatlan 10 %-nál nagyobb átlagos tereplejtése esetén a 2 m-t, 10 %-nál kisebb átlagos tereplejtése esetén az 1 m –t nem haladhatja meg.

o) Az övezetben tájidegen növényzet nem telepíthető. A telepíthető, ültethető honos növények, illetve a tájidegen növények listáját a Nemzeti Park határozza meg.

p) ^[71]Az övezetben épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.

q) ^[72]Terepszint alatti beépítés az a.) pontban meghatározott területű ingatlanokon létesíthető. A terepszint alatti épületeket a terepszint feletti épületekkel egy épülettömegben kell kialakítani, úgy az épülettömeg alapterülete (területfoglalása) nem haladhatja meg az övezeti előírásokban rögzített beépítettség mértéket.

(3) ^[73]Az Mke0 jelű övezetben új épület nem alakítható ki.

Vízgazdálkodási terület

31.§

(1) ^[74][75]A vízgazdálkodással összefüggő terület:

a) vízgazdálkodási terület tómederben (Balaton): Vtó

b) vízgazdálkodási terület tómedren kívül: FV

c) vízgazdálkodási terület tómedren kívül – medencés kikötő: Vtk-m

(2) ^[76]Vízgazdálkodási területen épületek építése, bővítése nem engedélyezhető.

(3) ^[77]A tómederben kikötő kizárólag a szabályozási terven jelölt területeken létesíthető, illetve üzemeltethető. A tómedren kívül kikötő csak a Küki és a Vtk-m övezeti jelű területen létesíthető, illetve üzemeltethető.

(4) ^[78]

(5) A vízmeder területe feltöltéssel nem csökkenthető, kivéve a vízpart rehabilitációban meghatározott feltöltést.

(6) ^[79]A vízgazdálkodási területen (tómederben és tómedren kívül) meglévő nádasok teljes mértékben megőrzendők, a mindenkor hatályos nádminősítés figyelembe vételével.

V. FEJZET

KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK A TELEPÜLÉSKÉP

 ALAKÍTÁSÁRA, AZ ÉPÍTETT ÉS A TERMÉSZETI KÖRNYEZET VÉDELMÉRE

Épített környezet védelme

32.§

(1) Az országos építészeti és természeti értékek vonatkozásában az országos rendelkezéseknek megfelelően - 2001. évi LXIV. „A kulturális örökség védelméről „ szóló törvény szerint - kell eljárni, míg az építészeti és természeti értékek helyi védelméről a vonatkozó önkormányzati rendeletek gondoskodnak.

(2) Az országos védelem alatt álló épületek műemléki környezetében lévő épületek építésügyi eljárásainál a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt szakhatóságként kell bevonni.

(3) Védett területen egyedi védelem alatt nem álló épület részleges, vagy teljes bontással járó átépítése, új épület létesítése esetén a történeti építési vonalakra utalni kell (homlokzatképzés, tömegtagolás, elhelyezés stb.).

(4) Védett területen, a település helyi karakterének kialakítása, a hagyományőrző arculatteremtés érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti stb. építészeti megoldások nem alkalmazhatók, meglévő épületek, építmények közterület felőli részleges homlokzati felújítása nem megengedett.

(5) A helyi építészeti örökségvédelmet a 66/1999.(VIII.13.) FVM rendelet: Az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló rendelete alapján Badacsonytördemic Önkormányzatának külön rendeletben kell szabályoznia.

(6) A helyi védelemnek ki kell terjednie a település részleteire, amelyek a helyi egyedi védelem körét alkotják. A helyi egyedi védelemnek rendelkeznie kell a következőkről:

a) Helyi egyedi védelem alá helyezendő épületek:

b) A településre jellemző hagyományos és megőrzendő építészeti és településképi elemek körének meghatározása, amely terjedjen ki az épületek, lakóházak:

   b) tömegformálásaira,

   c) tetőformájára,

   d) homlokzati jellegére,

   e) kerítés, támfal kialakítására,

   f) közterületen megtartandó elemekre,

   g) homlokzati színezésre,

   h) közterületi növényzet pótlására.

   i) minden utmenti kereszt közterületen és nem közterületen egyaránt

(7) Védett épület, vagy épületrész csak a gazdaságossági indokokon túl műszaki indokokkal is megalapozott esetben és csak a védettségből való törlés után bontható el.

a) Védett épületek bontása esetén az épületet fel kell mérni, és e terveket és fotódokumentációt archiválni kell.

b) Ezen épületek homlokzatának felújítása, átalakítása, portál ki-, vagy átalakítása csak a teljes épülethomlokzat figyelembevételével, a homlokzati rajzon való ábrázolásával történhet.

c) Védett épület utcai homlokzatának karakterét (tömegarány, szimmetria) nem szabad megváltoztatni.

(8) Felújítás, átalakítás esetén az építési engedélyezési terv mellékletét képező leírásban az épület és a környezet kölcsönhatása keretében vizsgálni kell az építmény értékelemző, állapotrögzítő adatait.

a) Ezen épületek szerkezetei, homlokzati részletei, tartozékai megőrzendők, hiány esetén pótlandók.

b) Ezen épületek felújítása, átalakítása csak az épület eredeti formavilágának megtartásával engedélyezhető. Ennek elbírálásához a Területi Főépítész szakvéleményének, illetve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményének beszerzése szükséges.

c) Ezen épületek környezetében lévő, védelem alatt nem álló épületeknek, építményeknek – az országos védelem alatt álló épületek
mellett – a helyi védelem alatt álló épületekhez is igazodniuk kell. Ennek érdekében az ezekkel kapcsolatos építési tevékenység csak a Területi Főépítész szakvéleményének figyelembe vételével történhet.

(9) Régészeti értékvédelem:

-    Badacsonytördemic község teljes közigazgatási területén a régészeti örökség elemeinek védelméről a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. tv rendelkezései alapján kell gondoskodni.

-    Nyilvántartott régészeti lelőhelyeken az építési engedélyezési eljárások során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. [2001. évi LXIV. tv. 63. § (4) bek.].

-    Ha a földmunkák során váratlan régészeti emlék, lelet kerül elő, a 2001. évi LXIV. tv 24. §-a alapján kell eljárni.

Egyedi tájértékek^[80]

32/A.§

(1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehozott tájalkotó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempontból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi oltalom alatt.

(2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagyományait, védelmük ezért fontos. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő.

(3) Az egyedi tájérték védelme érdekében folyamatos állapot-, illetve állagmegóvását, környezetének rendezését el kell végezni.

(4) A magasabb szintű jogszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsorolni. A függelék aktualizálásáról folyamatosan gondoskodni kell.

(5) A nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el.

Táji és természeti értékek védelme

33.§

(1) ^[81]Badacsonytördemic teljes közigazgatási területén az építmények elhelyezése, az ingatlanok használata csak a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság egyetértésével, a természetvédelmi kezelési előírások szerint történhet.

(2) Badacsonytördemic területén az élővilágot, a természetes flórát és faunát, a természeti területeket gondos emberi tevékenységgel védeni szükséges.

(3) ^[82]Badacsonytördemic Balaton-parti külterületi területen a vízgazdálkodási övezetbe sorolt FV jellel jelölt területen kizárólag nádas, gyep, erdőművelési ág területhasználat engedélyezhető. Indokolt esetben közmű és közlekedési létesítmények az övezetben elhelyezhetők.

(4) Kül- és belterületen a közutak, utcák kialakításánál legalább egyoldali fasor telepítéséhez területet kell biztosítani.

(5) Az elkerülő út engedélyezése során a tájesztétikai megfelelőséget látványtervvel kell igazolni.

(6) ^[83]A védett területek természetes terepalakulata, terepfelszíne megőrzendő.

(7) ^[84]A művelési ág váltásához, művelés alól kivonáshoz és a művelés alól kivett terület újrahasznosításához a természetvédelmi hatóság hozzájárulása szükséges.

(8) ^[85]A szántóművelési ágban építmény nem helyezhető el.

(9) ^[86]Energetikai célú növénytelepítés nem engedélyezhető.

(10) ^[87]Új külszíni bányatelek nem állapítható meg.

(11) ^[88]Közlekedési építmények, új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlő vezetékek, egyéb közművezetékek, építmények tájba illesztve a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel létesíthetők.

(12) ^[89]Csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(13) ^[90]Környezetszennyező tevékenység nem folytatható, új hulladéklerakó, hulladéktároló, hulladékkezelő telep - kivéve a biológiailag lebomló szerves anyagok lebontását és további felhasználásra alkalmassá tételét végző telepek (komposztüzemek), valamint hulladékátrakó állomás - és vegyszertároló nem létesíthető.

(14) ^[91]Csak extenzív jellegű, vagy természet- és környezetkímélő gazdálkodási módszerek alkalmazhatók, a kialakult tájhasználatot csak a természeti értékek sérelme nélkül szabad megváltoztatni.

(15) ^[92]Külterületen lakókocsi, sátor, nádszövettel, vagy ponyvaszerkezettel készült építmény, vagy forgalmi engedély nélküli gépjármű, jármű, mobil építmény nem helyezhető el.

(16) ^[93]A vízpart mentén a világítási elemek tervezetten alakíthatók ki, de égbolt megvilágító elemek nem létesíthetők.

(17) ^[94]A településen létesülő valamennyi építmény kialakítása és átalakítása esetén biztosítani kell a természeti értékek és rendszerek, a tájképi adottságok és az egyedi tájértékek megőrzését, a tájak esztétikai adottságait meghatározó sajátosságok és a tájképi egység fenntartását. Az épületek elhelyezése, mérete, formája, színe, funkciója és száma alkalmazkodjon a táj jellegéhez.

Magterület^[95]

33/A.§

(1) Az övezetben közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Az övezetben a közlekedési infrastruktúra-hálózatok elemeinek nyomvonala a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el.

(3) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.

(4) A kialakult tájhasználat csak a természetközeli állapothoz való közelítés érdekében változtatható meg.

(5) A látványvédelem (kilátás, rálátás) szempontjait mind a településrendezési és építészeti tervezés, mind pedig az egyes építmények megvalósítása során kiemelten kell érvényesíteni.

(6) A közlekedési építmények a terepi adottságokhoz alkalmazkodva, tájba illesztve helyezhetők el.

(7) Új építmény elhelyezése tájba illesztve, a helyi építészeti hagyományok figyelembevételével történhet.

(8) ^[96]10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület elhelyezése nem engedélyezhető.

(9) Erdőtelepítés, erdőfelújítás, külterületi fásítás kizárólag őshonos fafajokkal végezhető.

(10) ^[97]A fokozottan védett hegytetőn köz- és díszvilágítás nem létesíthető

Környezetvédelem

34.§

(1) Badacsonytördemic közigazgatási területén a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy

a) megelőzze a környezetszennyezést,

b) a lehető legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt okozza,

c) kizárja a környezetkárosítást.

(2) Az igazgatási területen talajszennyezést okozó létesítmény nem helyezhető el.

(3) Badacsonytördemic területen veszélyes hulladék keletkezésével járó üzemszerű tevékenység nem folytatható.

(4) Badacsonytördemic területen csak olyan létesítmények helyezhetők el, amelyek az érvényes levegőtisztaság-védelmi előírásokat kielégítik. A légszennyező anyagok kibocsátási határértékeit a hatályos jogszabályok szerint kell figyelembe venni.

(5) ^[98]A zajvédelem az országos előírásoknak megfelelően biztosítható. A zajvédelmi határértékeket magasabb szintű jogszabály rögzíti.

(6) ^[99]A környezetbe zajt és rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben és helyiségben a zaj- vagy rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek.

A védendő területet úgy kell kijelölni, hogy a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek teljesüljenek. A védendő épületet, helyiséget úgy kell megtervezni és megépíteni, hogy a külön jogszabály szerinti belső téri zajterhelési határértékek a használatbavétel időpontjára teljesüljenek.

(7) A vízfolyások, vízelvezető árkok rendszeres tisztítása, karbantartása az üzemeltető kötelessége, illetve az önkormányzat által alkotott külön rendeletben foglaltak szerint.

(8) Külterületen a vízfolyások partjától 50 m-es távolságon belül semmilyen építmény nem helyezhető el.

(9) A 20 gépkocsiférőhely-nagyságot elérő. Állandó jellegű parkolók csak szilárd burkolattal építhetők meg. A szilárd burkolat parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék-és olajfogó beépítése szükséges.

(10) Háztartási hulladékgyűjtésre csak szabványosított, zárt edény, tároló, konténer használható. Az összegyűjtött hulladék Badacsonytördemic területén nem tárolható.

(11) Badacsonytördemic területén hígtrágyás technológiával állattartó telep nem létesíthető.

(12) Temető 50 m-es védőtávolságon belül kegyeletet sértő tevékenység, továbbá zajos, szagos, bűzös tevékenység nem folytatható, vendéglátó, sportolási és szórakoztató létesítmény nem építhető.

(13) A vasút tengelyvonalától számított 50 m védőtávolságon belül lakóépület nem létesíthető.

(14) A közcsatornával ellátott területeken szennyvizet kötelezően be kell kötni a csatornahálózatba.

(15) A közcsatornába csak az MSZ szerinti szennyvíz vezethető be. Ennek elérése érdekében az ettől eltérő minőségű szennyvizek részére előtisztítást kell alkalmazni. A megfelelően méretezett műtárgyak kiépítését és szakszerű üzemeltetését biztosítani kell.

(16) A Balatonba és annak szivárgójába tisztított szennyvíz sem vezethető be közvetlenül.

(17) Badacsonytördemic területen veszélyes hulladék nem tárolható.

VI. EGYÉB ELŐÍRÁSOK

A közművek létesítményei

35.§

(1) A település beépítésre nem szánt területén épület építésére építési engedély csak akkor adható, ha a villamos energia ellátás és a vezetékes ivóvízellátás vagy az ÁNTSZ által elfogadott, engedélyezett egyéb ivóvízellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (10). és (11). a felszíni vízrendezés a (12). és (13). bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelően biztosítható.

(2) A közműlétesítmények és hálózatok elhelyezésére vonatkozóan az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati előírásokat, szabványokat figyelembe kell venni. Az előírások szerinti védőtávolságokat biztosítani kell. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.

(3) A közműlétesítményeket és hálózatokat, közterületen, vagy közműterületen kell elhelyezni, azok előírás szerinti biztonsági övezetének is közterületre, vagy közműterületre kell esni. Ettől eltérő esetben – ha azt egyéb ágazati előírás nem tiltja – a közmű helyének és biztonsági övezetének helyigényét szolgalmi jog bejegyzésével kell biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol építési korlátozást nem okoz.

(4) A közművezetékek telepítésénél (átépítéskor és új vezeték létesítésekor) a gazdaságos területhasználatra figyelmet kell fordítani. Utak alatt a közművek elrendezésénél mindig a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét kell figyelembe venni. A csak távlatban várható közmű számára is a legkedvezőbb nyomvonal fektetési helyet szabadon kell hagyni, nem szabad eléépíteni.

(5) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény – épület, műtárgy-építés stb.) esetén, a kivitelezés során a meglevő közművezetékek nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglevő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni.

(6) A meglevő közművek egyéb építési tevékenység miatt szükségessé váló kiváltásakor, szabványos keresztezés kiépítésekor annak – szükség esetén – egyidejű rekonstrukciójáról is gondoskodni kell. A kiváltandó feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat a földben.

(7) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről ill. a meglevő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.

(8) Feltöltött területre építkezni csak talajmechanikai szakvélemény alapján szabad és az abban előírtakat kötelező betartani.

(9) A szennyvízelvezetéssel a környezetet szennyezni, közvetlen, vagy közvetetten a Balatont veszélyeztetni nem szabad, ezért:

a) A talaj, a talajvíz és a rétegvizek, közvetve a Balaton védelme érdekében a szennyvizek szikkasztása a település teljes közigazgatási területén tilos, az még átmenetileg – rövid időre – sem engedélyezhető.

b) A nyílt árkokra való esetleges szennyvízrákötéseket, valamint a felhagyott kutakba történő szennyvíz bevezetéseket meg kell szüntetni.

c) A település közcsatorna hálózat fejlesztése során csatornázásra kerülő utcákban az érintett telkeket a közcsatornára való rákötésre kötelezni kell.

d) A települések beépítésre szánt területein, belterületein, ahol a szennyvízcsatorna-hálózat nem épült ki, illetve a tisztítómű tovább nem terhelhető, új épület építésére építési engedély és a meglévő épület rendeltetésének megváltoztatására irányuló engedély nem adható ki, amennyiben a rendeltetésváltozás többletszennyvíz kibocsátásával jár. Ha az érintett ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetését biztosító szennyvízcsatorna-hálózat építési munkái megkezdődtek, az építési és a rendeltetés megváltoztatási építésügyi hatósági engedély kiadható, de a használatbavételi engedély csak a rákötés tényleges megtörténte után adható ki.

e) Foghíjként beépítésre kerülő jelenleg közcsatorna hálózattal rendelkező környezetben fekvő lakótelek beépítésére építési engedély csak a közcsatorna hálózatra történő rácsatlakozással adható.

f) Új telekalakítással, tömbfeltárással kialakításra kerülő lakó-, üdülőtelkekre és valamennyi beépített, illetve beépítésre szánt területre javasolt egyéb övezetbe tartozó épület építésére engedély csak akkor adható, ha az a települési közcsatorna hálózatra közvetlen, vagy a csatornahálózat továbbépítésével csatlakoztatható. Használatbavételi engedély feltétele a közcsatorna csatlakozás megléte!

g) Amennyiben nincs lehetőség a közcsatornára történő csatlakozásra új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfogadott vízzáró szennyvíztároló, illetve egyedi szennyvíz-elhelyezési kislétesítmény (korszerű csatorna-közműpótló) megléte esetén lehet.

(10) Vállalkozási, gazdasági területről (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is!) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének a közcsatornára való rákötési előírásoknak meg kell felelni az ettől eltérő szennyezettségű vizet telken belül létesítendő szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elő kell tisztítani.

(11) A csapadékvíz elvezetését a településközpontban csak zárt csapadékcsatornával szabad engedélyezni. A csapadékvíz élővízfolyásba, a Balatonba történő bevezetése előtt hordalékfogó műtárgy elhelyezése kötelező. A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenőrizni kell minden nagyobb (fél ha-t meghaladó telekterületű) beruházás engedélyezése esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha a többlet felszíni víz megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(12) ^[100]20, illetve annál több gépkocsit befogadó parkolókat úgy kell kivitelezni, hogy a felületén összegyűjthető legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlenül a zöldfelületre. Ezekről a nagyobb parkoló felületekről és a szennyezéssel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő csapadékvíz csak hordalék és olajfogó műtárgyon keresztül vezethető a csatorna hálózatba, illetve a nyílt árkokba.

(13) A VIZIG kezelésében levő Balaton mentén a partéltől 10 m-es sáv, a VIZIG kezelésében levő vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől min. 6-6 m, az önkormányzat kezelésében levő vízfolyások és egyéb vízfelületek partéleitől min.3-3 m, a nyílt árok mentén legalább az egyik oldalon 2, a másik oldalon 1 m szélességű sáv karbantartás számára szabadon hagyandó. A karbantartási sávban bármilyen tevékenységet csak a karbantartó hozzájárulásával lehet végezni, az érintett sávban bármit elhelyezni illetve tárolni még rövid időre sem szabad.

(14) A településközpontban villamos energia ellátási hálózatot építeni, meglevő hálózat rekonstrukcióját engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel szabad.

(15) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhető.

(16) Az egyes telkek gázellátása középnyomású hálózatról létesítendő bekötéssel történik, ezért helyi egyedi nyomáscsökkentő elhelyezése szükséges, amelyet a telkeken belül, az út menti zöldsávba, az előkertben növényzettel takartan kell elhelyezni. (Ha a továbbtervezés során a nyomáscsökkentőt az épület falára szeretnék elhelyezni, akkor csak alárendeltebb homlokfalra történő elhelyezés engedélyezhető.). A gázmérő a telken csak takart helyen kerüljön elhelyezésre.

(17) A járulékos közműlétesítmények elhelyezésénél a településképi megjelenítésre, a környezetvédelmi (zaj, rezgés, szag) és az esztétikai követelményekre fokozott figyelmet kell fordítani.

(18) Új villamos energia ellátási, táv és hírközlő vezetékek létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhető.

(19) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos energia ellátás hálózatai és a hírközlési hálózat földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetőségének biztosítására a villamos energia elosztási, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsoron kell szerelni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetőek.

(20) A mikrohullámú összeköttetés biztosítására szükséges, előírt magassági korlátozás betartandó.

(21) Közszolgálati táv- és hírközlési antennák csak építési engedéllyel helyezhetők el. Az antennák telepítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön. A 10 méternél magasabb építmények a külterületen nem helyezhetők el, a meglévő használaton kívüli ilyen létesítmények elbontandó.

Az építési engedélyezési tervhez készítendő

kiegészítő munkarészek

36.§

(1) Az Ősközség területi védelemre javasolt (Szent István utca teljes hossza területén új épület építési engedélyezési terveihez az alábbi kiegészítő munkarészek csatolása kötelező:

1. 1:200 méretarányú helyszínrajz korrekt magassági adatokkal, a tervezett épület, burkolatok ábrázolásával, kerítéssel, kert- és környezetalakítással, - 10 %-nál nagyobb lejtés esetén tereprendezéssel.
   
2. 1:500 méretarányú utcakép és 1:200 méretarányú keresztirányú terepmetszet a telek és épületről és a két szomszédos, valamint az utca másik oldalán fekvő legalább három telekről.
   

(2) Az tájképi szempontból érzékeny felső kertes mezőgazdasági zóna (Mk*) területén új épület építési engedélyezési terveihez az alábbi kiegészítő munkarészek csatolása kötelező:

1. 1:200 méretarányú helyszínrajz korrekt magassági adatokkal, a tervezett épület, burkolatok ábrázolásával, kerítéssel, kert- és környezetalakítással, - 10 %-nál nagyobb lejtés esetén tereprendezéssel.

2. 1:2000 méretarányú utcakép és 1:200 méretarányú keresztirányú terepmetszet a telek és épületről és a két szomszédos telekről a Római út irányából.

(2) Az építési hatóság, tájvédelmi, településképi, tereprendezési, felszíni vízelvezetési indok alapján az előző bekezdésben szereplő kiegészítő munkarészek készítését Badacsonytördemic igazgatási területén bárhol előírhatja.

Az építési tilalmak és egyéb korlátozások

37.§

(1) Építési tilalmat kell elrendelni, a jelenlegi terület felhasználástól eltérő tervezett terület felhasználás kialakulásáig:

a) közterületek számára kijelölt területeken,

b) közparkok számára kijelölt területen,

c) erdőterületeken,

d) a vízgazdálkodási területeken

(2) ^[101]

(3) ^[102]A településen ideiglenes jellegű építmény nem létesíthető.

(4) ^[103]Esztétikus kialakítású árnyékolók, napernyők csak beépítésre szánt területen helyezhetők el, mezőgazdasági területen nem.

(5) ^[104]Napkollektor a tetőfelületen, a tető síkjában rendezetten, kevésbé feltűnő helyen helyezhető el, egyéb esetben a talajszintre telepíthető.

(6) ^[105]Klíma takart homlokzati felületen helyezhető el.

(7) ^[106]A földtani veszélyforrás által érintett területen a kőfolyásos, kőzettörmelékes, laza talajszerkezettel érintett területrészeken építeni geotechnikai szakvéleményben rögzített feltételek szerint lehet.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38.§

(1) Jelen rendelet 2005. június 1. napján lép hatályba.

(2) A vízpart rehabilitációval érintett területen a szabályozási terv előírásai a 38/2004.(XII.30.) TNM rendelettel elfogadott Badacsonytördemic vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területének lehatárolásáról és vízpart rehabilitációs tanulmánytervének elfogadásával együtt érvényes.

(3) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően az I. fokú határozattal el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben abban az esetben kell alkalmazni, ha az kedvezőbb az ügyfél részére.

(4) Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a község összevont rendezési terv belterületi módosított tervének szabályozásáról szóló 7/1993./V.24./ 18/1993./X.25./, 5/1994./III.30./ 4/2000./III.16./, 8/2000./V.1./, 7/2001./IX.12./, számú rendeletek.

Badacsonytördemic, 2005. április 20.

            Vollmuth Péter sk.                                                                 Kanizsay Katalin sk.

             polgármester                                                                                     jegyző

Záradék

Egységes szerkezetbe foglalva 2015. november 26.

Lutár Mária sk.

   jegyző

Egységes szerkezetbe foglalva 2017. szeptember 29.

Lutár Mária

   jegyző