1. § Értelmező rendelkezések e rendelet alkalmazásában:

2. § (1) A helyi védelem e rendelettel ellátandó feladata a védelmet igénylő építészeti és természeti örökség:

(2) A helyi védelem feladata továbbá a védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, illetve a károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

3. § (1) A helyi védelem célja a település településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása.

(2) A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a helyi kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) Tilos a helyi védett építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése.

(4) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság által megállapított és nyilvántartásba vett egyedi tájértékek listáját a rendelet 1. melléklete tartalmazza. A magasabb szintű jogszabály előírása szerint nyilvántartásba vett egyedi tájérték építmény nem bontható el.

4. § (1) A helyi védelem alá helyezést, illetve annak megszüntetését bárki, természetes és jogi személy egyaránt írásban kezdeményezheti Badacsonytördemic Község Önkormányzatának polgármesterénél.

(2) A kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

(3) A kezdeményezésben érintett építményekről, vélt örökségről - amennyiben nem áll rendelkezésre - értékvizsgálati dokumentációt kell készíttetni.

(4) A Képviselő-testület az értékvizsgálati dokumentáció alapján egyedileg dönt a védetté való nyilvánításról, vagy védettség törléséről, amely döntés megalapozására szakértőt / szakértőket vonhat be. A testületi döntésre a legalább 30 napos előkészítő eljárást követő 60 napon belül kerül sor.

(5) A helyi védelem alá helyezésről, illetve annak megszüntetéséről 30 napon belül értesíteni kell:

(6) A védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha

5. § (1) A helyi védett értékekről Badacsonytördemic Község Önkormányzatának nyilvántartást kell vezetnie. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet a Szigligeti Közös Önkormányzati Hivatal Badacsonytördemici Kirendeltségén (a továbbiakban: Hivatal).

(2) A helyi védelem alá helyezés vagy a védettség megszüntetésének jogi jellegként való feljegyzésének vagy törlésének tényét az önkormányzat jegyzője kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál.

(3) Egyedi védelem az egyedi védelem a település jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó elemeire terjed ki. A helyi egyedi védelem alatt álló elemeket a rendelet 2. melléklete tartalmazza.

6. § (1) A rendelet mellékletében szereplő, helyi egyedi védelem alatt álló épített környezeti és zöldfelületi örökséget a tulajdonos, vagyonkezelője köteles jó karbantartani, állapotát településképhez illő méltó módon megóvni, a használat nem veszélyeztetheti az adott örökség fennmaradását.

(2) A helyi egyedi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek lehatárolásának célja az egységes karakterű területekre vonatkozó egyes településképi követelmények területi hatályának megállapítása a településkép megőrzése, vagy javítása céljából.

7. § (1) Badacsonytördemic település teljes közigazgatási területe településképi szempontból meghatározó, amely a következő területekre tagolódik:

(2) A településképi szempontból meghatározó jellegzetes, értékes, hagyományt őrző építészeti arculatot, településkaraktert hordozó települési egységek, településrészek lehatárolását a 3. melléklet tartalmazza.

(3) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park védett természeti területein fém szendvicspanel nem alkalmazható.

(4) A természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listáját az 4. melléklet tartalmazza.

8. § (1) Badacsonytördemic területén az építmények anyaghasználatára és színezésre – amennyiben a településképi szempontból meghatározó területekre és a helyi védelemmel érintett területekre vonatkozó előírások másként nem rendelkeznek – a (2) bekezdésben foglalt követelményeket kell figyelembe venni.

(2) A településképi illeszkedés érdekében új épület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése esetén a kialakult településszerkezettől, a jellemző építészeti karaktertől és léptéktől idegen építészeti megoldás nem megengedett. Az illeszkedés tekintetében különösen az alábbi építészeti elemeket kell vizsgálni:

9. § (1) Badacsonytördemicen a jellegzetes településkép, valamint az épített és természetes környezet egységes megjelenését biztosító módon kell telket alakítani, épületet telepíteni, építeni, a meglévőket erre tekintettel kell használni, fenntartani.

(2) A meglévő épület felújítása, bővítése a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően történhet.

(3) A település területén a tetőtér beépítés nem tartalmazhat egynél több szintet.

(4) A település területén:

(5) A település területén közterületről látható homlokzaton falfestmény, murália nem helyezhető el – kivéve középületek.

(6) A homlokzat-felújítás, homlokzatszínezés a közterületről látható épülethomlokzat egészére kiterjedő módon készülhet.

(7) Amennyiben a kerítést élősövény alkotja, úgy az sem lehet magasabb a járdaszinttől, vagy rendezett terepszinttől, a kerítés két oldalán meglévő terepszint különbség esetén a magasabb csatalakozó terepszinttől mért 1,80 méternél.

(8) A település területén az utcai telekhatáron álló kerítés csak áttört kerítés lehet kivéve, ha

(9) A település területén a támfal kőből vagy kő burkolattal készülhet.

(10) A település területén a tárolásra szolgáló kerti építmény fő rendeltetésű épület megléte esetén helyezhető el, az utcáról nézve az épület takarásában.

(11) A település területén a ponyvával kialakított előtető, árnyékoló, kerti pavilon egyszínű lehet, és rikító szín nem alkalmazható.

(12) A kedvező utcakép megtartása és kialakítása érdekében a lakóterületi területfelhasználású telektömbökben az utcai telekhatárhoz legközelebb álló épületek utcai homlokzatmagassága, az utcai homlokzatszélessége és az épület beépítési vonala a szomszédos telken álló, hasonló helyzetű épülethez képest legfeljebb 10%-kal térhet el.

(13) A telepítendő növényfajok kiválasztásakor a honos, a termőhelyi adottságoknak megfelelő növényfajokat kell telepíteni. A település külterületén az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által ajánlott honos növények ültetése javasolt (4. melléklet).

10. § (1) Az Ősközségen belül épület földszint + tetőtér beépítéses kialakítással helyezhető el. Az épületek utcai homlokzatmagassága a szomszédos épülettől max. 0,6 m-rel térhet el. Kialakult állapotnak megfelelően – a tűzvédelem megfelelő biztosításával, utcával párhuzamos gerincű magastetős épület is elhelyezhető, ha a jelenlegi épület elhelyezés ezt indokolja.

(2) A kerítés a környezethez, terephez alkalmazkodjon.

(3) Közparkok területén építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki.

(4) Közterületi zöldterület létesítése, átalakítása, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertész tagozatánál nyilvántartott, táj- és kertépítész által készített közterület átalakítási terv alapján történhet.

(5) A településrészen belül a környezetalakításra, az a belső kertre és a határoló közterületre kertrendezési terv készítése és annak megvalósítása kötelező és az intézmény működésének feltétele.

11. § (1) A lakóterületi településrészen belüli településközponti részen:

(2) Mindkét településrészen belül az új épületek földszint + tetőtér beépítéses kialakítással építhetők. Lejtős terep esetén az épületet lehetőség szerint a telek alsó harmadába kell építeni.

(3) A lakóterület településrészen a melléképítményekre vonatkozó kiegészítő előírások:

(4) Lakóterületeken a kerítésekre, bejáratokra, telekhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások:

(5) Az épületek külső megjelenésében, anyaghasználatában, színben, formájában, léptékében és részleteiben a hagyományos megjelenéshez igazodóan kő, tégla, vakolt felülettel legyen kialakítva. Látszó betonfelület, fémlemez-falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható. Az épületek kialakításánál alkalmazkodni kell a területre jellemző bazalt architektúrához, ha az az adott településrészen már kialakult.

(6) Lakóterületen tetőtér beépítése engedélyezhető. A tetőtér kialakítása érdekében legfeljebb 50 cm térdfal alkalmazása engedélyezhető. Az utcai oromfalon tetőtérből nyíló loggia, erkély nem létesíthető.

(7) A tetőtéri ablakokat lehetőleg az udvar felé kell nyitni. Együttes függőleges felületük a tető síkjának 10 %-ánál nem lehet nagyobb. A tetőből kiálló tetőablak csak úgy alakítható ki, hogy az ablakot lefedő szarufák (vagy szelemenek) nem indulhatnak ki közvetlenül a taréjszelemenből.

(8) Az épületek magastetővel alakítandók ki, gerince a kialakult környezetnek megfelelően, illeszkedően. A bonyolult, összetett tetőfelület kialakítását kerülni kell.

(9) Az épületek tetőhéjazata 35 - 45 fok lehet. A tetőhéjazat anyagaként cserép, vagy nád használható.

(10) A gépkocsitároló, műhely bejárata az utcavonalon lévő homlokzaton, utcai támfalon közterület felől nem nyitható.

12. § (1) Üdülőtelken belül kirakatszekrény nem létesíthető.

(2) Elő- és oldalkertben melléklétesítményt vagy hirdetést szolgáló feliratot, azzal együtt járó szerkezetet, alkalmi elárusító létesítményt – kivéve a közműcsatlakozásokat – elhelyezni, illetve engedélyezni nem szabad.

(3) Üdülőterületeken a kerítésekre, bejáratokra, telekhasználatra vonatkozó kiegészítő előírások:

(4) Üdülőterületek területén tetőtér beépítése lehetséges. A tetőtér kialakítása érdekében legfeljebb 50 cm térdfal alkalmazása engedélyezhető.

(5) Üdülőterületeken az épületek magastetővel alakítandók ki. A magastető gerince a tereplejtéssel egyirányú legyen, kivéve ahol a kialakult környezet mást indokol. A bonyolult, összetett tetőfelület kialakítását kerülni kell.

(6) A tetőből kiálló tetőablak csak úgy alakítható ki, hogy az ablakot lefedő szarufák (vagy szelemenek) nem indulhatnak ki közvetlenül a taréjszelemenből. A tetőtéri ablakok együttes függőleges felülete a tető síkjának 10 %-ánál nem lehet nagyobb. Az utcai oromfalon a tetőtérből nyíló erkély, loggia kialakítása tilos.

(7) A magastető hajlásszöge legalább 30 - 45 fok lehet. A tetőhéjazat anyagaként cserép, nád használható.

(8) Üdülőterületen garázs, műhely különálló épületben nem helyezhető el, bejárata az utcai homlokzaton nem lehetséges.

(9) A Rodostó út és Badacsonytomaj igazgatási területhatár közötti hétvégi házas, borvidéki üdülőtelkeket 50%-ban szőlő vagy gyümölcsössel kell beültetni.

13. § (1) A Balaton-parti turisztikai területeken (kikötő, kemping, strand) épület földszint + tetőtér beépítéses kialakítással helyezhető el.

(2) A kerítés a környezethez, terephez alkalmazkodjon.

(3) A Ranolder pince és a hozzá tartozó ingatlanok területén:

(4) Az épületek homlokzatai a helyi hagyományokhoz igazodóan jellemzően bazalt, bazalt jellegű szürke, és törtfehér vakolt felületek lehetnek. Az üvegfelület csillogásmentes legyen. Kőburkolat az épületek homlokzatán alkalmazható. Nyersbeton homlokzati felület, támfal nem alkalmazható. Az épületek harmonikus homlokzati megjelenéssel tervezendők, a tájegységtől idegen formaelemek használata nélkül. Látszó betonfelület, fémlemez falszerkezet, műanyag, hullámlemez nem alkalmazható.

(5) Az épületeken elhelyezendő épületgépészeti és egyéb technológiai berendezéseket csak takartan, az épület megjelenésével összhangban lehet elhelyezni.

(6) A támfalak látszó felületét bazalt (vagy ahhoz hasonló) terméskővel kell ellátni. Gabion támfal nem készíthető. A 2 m-nél magasabb támfalak síkját meg kell osztani.

(7) Közparkok területén építmények elhelyezéséhez építési engedély csak kertészeti szakvélemény alapján adható ki.

(8) Közterületi zöldterület létesítése, átalakítása, a Magyar Építész Kamara Táj- és Kertész tagozatánál nyilvántartott, táj- és kertépítész által készített közterület átalakítási terv alapján történhet.

(9) A településrészen belül a környezetalakításra, azaz belső kertre és a határoló közterületre kertrendezési terv készítése és annak megvalósítása kötelező és az intézmény működésének feltétele.

14. § (1) A gazdasági területeken épület magastetős kialakítással helyezhető el. Az "üzem raktározási csarnok" funkciójú épületeknek a régi malmok, magtárak tömegét kell formáznia.

(2) A beültetési kötelezettségű területet háromszintű (fa, cserje, gyep) növényállománnyal telepítve kell kialakítani, és azt a telephely üzemeltetése feltételeként folyamatosan fenn kell tartani. A növényzetet a területet érintő telekalakítási engedély megadásától számított egy éven belül el kell telepíteni.

15. § (1) A Kertes szőlős területen épített kerítés nem létesíthető. Művelt ingatlan szőlőkordonnal, honos növényzettel határolható le, reális vadkár esetén növényzettel kísért vadvédő háló létesíthető.

(2) Az épületeket csak magas tetővel építhetők, tetőhajlás 35 – 45 fok között. Homlokzati anyaghasználat kő vagy vakolt felület lehet (dominánsan fehér, kiegészítő felőletek szürke színben). Tetőfedés cserép- vagy nádfedéses lehet. Az épületek gerince a lejtővel párhuzamos legyen.

(3) Az épületeken, építményeken tilos a tájegységtől idegen formaelemek (torony, erkély, üvegkorlát, nagy méretű üvegfelületek) kialakítása, fém- és hullámlemez tetőfedés, műanyagfedés, homlokzati fémlemez vagy palaburkolat nem használható. Látszó homlokzati betonfelület, fémlemez falszerkezet nem alkalmazható.

(4) A szőlőhegytől idegen létesítmények, medence, árnyékoló ponyva, reklámberendezés, mobil szerkezet, lakókocsi nem helyezhető el. A kialakult természetes terepfelszín, illetve a hagyományos szőlőtermesztéshez tartozó kő támfalak, teraszok megőrzendők. Új támfal, tereplépcső csak a gazdálkodás érdekében létesíthető. Meglévő kő támfal felújítható, új támfal látszó felülete hagyományos rakott jelleggel, bazalt kőből építhető.

(5) A településrészben (szőlőhegyen) tájidegen növényzet nem telepíthető. A telepíthető növényzet listáját a rendelet 4. melléklet tartalmazza.

16. § (1) Mezőgazdasági területen kerítés nem létesíthető. Állattartásra szolgáló területek lehatárolására villanypásztor létesíthető.

(2) Mezőgazdasági területen, ahol a beépítés engedélyezett:

17. § (1) A Badacsonyi erdő területén, amely védelmi rendeltetésű erdőterület, épületek akkor helyezhetők el, ha azok az erdő védelmi rendeltetését nem zavarják, és a védelmi rendeltetést felügyelő erdészeti és természetvédelmi hatóság az építéshez hozzájárul.

(2) Meglévő épületek külső homlokzati felújításánál a tájképi megjelenésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Ennek során az igazolt történeti (Rodostó-ház), illetve a tájjelleget erősítő, arra jellemző építészeti megoldásokat, és anyag- és színhasználatot kell alkalmazni.

(3) Balatonon (tómederben és tómedren kívül) meglévő nádasok teljes mértékben megőrzendők. A vízparti, természetes növényzettel fedett területeken is a jelen, teljes mértékben beépítés nélküli megőrzés szükséges.

18. § (1) Amennyiben az épületrész védett, a telken lévő egyéb épületek átalakításakor, bővítésekor, illetve új épülettel való beépítése estén illeszkedni kell a védett épületrészhez.

(2) A védett érték korszerűsítését, átalakítását, bővítését a védettség nem zárja ki, de az épület védettségre okot adó jellegzetességei nem változtathatók meg.

(3) A védett építményeket a védelem alapját jelentő tömeg, tetőforma, nyílásrendszer, homlokzati tagolások, részletképzés, anyag és színhasználat megtartásának figyelembevételével kell ki- vagy átalakítani, azaz:

(4) Védett érték károsítása nem megengedett. Nem lehet olyan beavatkozás, ami a védett érték teljes, vagy részleges megsemmisülését, építészeti karakterének részleges vagy teljes előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai, szerkezeti értékcsökkenését eredményezi.

(5) Védett építményt elbontani csak a védelem megszüntetését követően lehet.

(6) Védett építmény bontását megelőzően az építményről részletes, fényképekkel ellátott dokumentációt kell készíteni, valamint lehetőség szerint meg kell őrizni az értékes építészeti elemeket, tárgyakat.

(7) Védett fák kivágásához hozzájárulás csak a fák biológiai pusztulása esetén adható, valamint akkor, ha azok állapota a környezetre károsodással járó veszélyt jelent.

(8) Műemléken, műemlék telkén, műemléki környezetben építési tevékenység illetékes örökségvédelmi hatóság engedélye vagy tudomásulvétele mellett végezhető.

19. § (1) A közművezetéket és járulékos közműépítményt tájba illesztett módon, a tájképvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldás alkalmazásával - beleértve a felszín alatti vonalvezetést is - kell elhelyezni.

(2) Vezetékes elektronikus hírközlési hálózat föld alatt vagy meglévő oszlopsoron vezethető, új oszlop létesítése nem megengedett.

(3) A műsorszórás és a mobil rádiótelefon hírközlés bázisállomásainak telepítésekor a berendezéseket meglévő magas építményeken többfunkciós állomásként kialakított közös hírközlési toronyra kell elhelyezni. Önálló antennatartó szerkezet és csatlakozó műtárgy csak belterületen és csak akkor helyezhető el, ha meglévő magas építményeken erre nincs lehetőség. Az önálló antennatartó szerkezet táj- és településképbe illeszkedően létesíthető.

(4) Új villamosenergia ellátási, táv- és hírközlő vezetékek külterületen csak terepszint alatti elhelyezéssel létesíthető, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendő értéket veszélyeztetne, károsítana. Meglévő légvezetékes oszlopsor esetén, az új vezetékes elektronikus hírközlési hálózat vezethető az oszlopsoron.

(5) Földgázvezetéket közterületen csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

(6) A közműfejlesztésnél, építmény, út fejlesztésénél olyan megoldás engedélyezhető, amely nem veszélyezteti a kialakított fasor, faegyed életképességét, valamint nem jár a faegyed teljes gyökérzetének 25%-ot meghaladó sérülésével.

(7) Felhagyott, feleslegessé vált közművet fel kell bontani, felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt.

(8) Az utcai és a közútról látható homlokzaton egyéb műszaki berendezések, épületre szerelt műszaki eszközök elhelyezése tilos, kivéve a riasztó rendszer szirénáját, amelyet az előírások szerint úgy kell elhelyezni, hogy a fényjelzés utcáról/közútról látható legyen.

(9) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magas tető építése esetén a a tetősíkkal azonos hajlásszöggel helyezhető el.

(10) A település természetvédelmi magterületein 10 m magasságot meghaladó építmény - kápolna, kizárólag kilátó rendeltetésű építmény, víztorony kivételével - nem létesíthető, csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető.

(11) Természetvédelmi oltalom alatt álló, illetve védelemre javasolt erdőterületen bánya, távközlési magas építmény, adótorony, antenna nem létesíthető.

(12) A fokozottan védett hegytetőn köz- és díszvilágítás nem létesíthető.

20. § (1) Badacsonytördemic területén a reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó, a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormány rendeletben rögzített országos rendelkezésektől az alábbi estekben és időtartamra lehet eltérni:

(2) A település területén, közterületeken, köztulajdonban álló ingatlanokon és magánterületeken a reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó településképi követelmények az alábbiak:

(3) Védett természeti területeken, Natura 2000 területeken, ökológiai hálózat magterületén és ökológiai folyosó területén, egyedi tájérték, tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területeken, térségi jelentőségű tájképvédelmi területeken reklámhordozó és reklám – a településkép védelméről szóló törvényben meghatározott kivétellel – nem helyezhető el.

(4) Cégér, cégfelirat, cégtábla épületen, épületrészen, építményen csak annak homlokzatához (stílusához, anyaghasználatához) illeszkedően, az üzlet homlokzatonkénti felületének 10%-át meg nem haladó méretben helyezhető el.

(5) Az állandó díszvilágítást, fényreklámot és egyéb fénylő hirdető berendezést az egyéb előírások betartása mellett csak úgy lehet kialakítani, hogy a fényhatás az adott és a környező épületek és közterületek rendeltetésszerű használatát ne zavarja, a közlekedés biztonságát, a természetes élőhelyek életfolyamatait ne veszélyeztesse, és a terület látványát kedvezőtlenül ne befolyásolja.

21. § (1) A képviselő-testület a településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át, mely feladatot a polgármester a települési főépítész bevonásával lát el.

(2) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció a település teljes közigazgatási területén biztosított.

(3) A településkép-védelmi tájékoztatás és szakmai konzultáció kérelemre indul.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét címét, a kérelem tárgyát és annak egyértelmű beazonosítását, az ingatlan címével, és/vagy, helyrajzi számával.

(5) A konzultációról emlékeztető készül, amely tartalmazza a felvetett javaslatokat, a települési főépítész lényeges nyilatkozatait, melyet a polgármester 15 napon belül megküld a kérelmező részére.

22. § (1) A képviselő-testület a településképi véleményezési eljárás önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester településképi véleményezési eljárást folytat le az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározott építési engedélyhez- vagy egyszerű bejelentéshez kötött eljárásokat megelőzően.

23. § (1) A településképi véleményezési eljárás az építtető vagy az általa meghatalmazott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott e rendelet 5. melléklete szerinti kérelemre indul. A kérelmező legkésőbb a kérelem benyújtásáig a véleményezendő építészeti-műszaki tervdokumentációt elektronikus formában feltölti az építésügyi hatósági eljáráshoz biztosított elektronikus tárhelyre, melyhez a polgármesternek hozzáférést biztosít.

(2) A településképi véleményben a települési főépítész szakmai javaslata alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet engedélyezésre

(3) A településképi véleményt – a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül – meg kell küldeni a kérelmezőnek és (pdf formátumban) az (1) bekezdés szerinti elektronikus tárhelyre is fel kell tölteni.

24. § (1) A telepítéssel kapcsolatban különösen vizsgálni kell, hogy:

(2) Az épület homlokzatának és tetőzetének kialakításával kapcsolatban vizsgálni kell, hogy

25. § (1) A képviselő-testület a településképi bejelentési eljárás önkormányzati hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

(2) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az építési engedélyhez vagy egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységeket megelőzően, különösen az alábbi esetben:

(3) A polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le építmények rendeltetésének módosítása vagy rendeltetési egysége számának megváltozása (a továbbiakban: rendeltetésváltozás) tekintetében a 6. melléklet szerinti kérelem benyújtásával.

26. § (1) A településképi bejelentési eljárás az építtető vagy az általa meghatalmazott személy (a továbbiakban együtt: kérelmező) által a polgármesterhez benyújtott e rendelet 5. melléklete szerinti kérelemre indul.

(2) A településképi bejelentési eljárás során a főépítész szakmai javaslata alapján a polgármester a tervezett építési tevékenységet:

27. § A polgármester a településképi bejelentéssel kapcsolatos döntését 15 napon belül adja ki. Döntés hiányában a bejelentéstől számított 16. napon megkezdhető az építési tevékenység, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges.

28. § A képviselő testület a településképi kötelezés és a településkép-védelmi bírság önkormányzati hatósági hatáskörét a polgármesterre ruházza át.

29. § (1) A polgármester településképi kötelezési eljárást folytat le:

(2) Az eljárás megindítható bejelentésre vagy hivatalból.

(3) A bejelentés írásban történhet a polgármesternek címezve, papíron vagy elektronikus levélben.

(4) A bejelentésnek tartalmaznia kell:

30. § (1) A településképi követelmények megszegése esetén a polgármester az ingatlantulajdonost a jogszabálysértés megszüntetésére hívja fel, melynek elmulasztása esetén településképi kötelezés formájában az ingatlan tulajdonosát az építmény, építményrész felújítására, átalakítására, vagy elbontására kötelezi.

(2) A polgármester a kötelezést határidő kitűzésével önkormányzati hatósági döntés formájában közli az ingatlan tulajdonosával.

(3) A településkép-védelmi bírság összegét a magasabb szintű jogszabályok alapján, az abban foglalt mérlegelési szempontokat figyelembe véve állapítja meg, melyet a határozatban megjelölt számlára átutalási megbízással vagy készpénz átutalási megbízással postai úton kell befizetni a megjelölt határidőn belül.

31. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban, valamint a hatóság tudomásszerzése következtében indult eljárásokban kell alkalmazni.

32. § Hatályát veszti A TELEPÜLÉSKÉP VÉDELMÉRŐL című 16/2017. (XII.27.) önkormányzati rendelet.

33. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.