Alsóörs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

10/2015. (IV.15.) önkormányzat rendelete

a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló

7/2005. (XI. 11.) önkormányzati rendelet módosításáról

Alsóörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6/A. § (3) bekezdésben és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény . 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a 9.§-ban biztosított véleményezési jogkörében eljáró az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997.(XII.20.) Kormányrendelet 3. mellékletében meghatározott, a véleményezési eljárásban érdekelt államigazgatási szervek véleményének kikérésével a következőket rendeli el:

1. §      (1) Alsóörs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 7/2005. (XI. 11.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: R.) 2. §-ának (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   A Szabályozási terv kötelező erejű szabályozási elemei:

1)      szabályozási terv határa,

2)      területegység határa,

3)      szabályozási vonal,

4)      szabályozási szélesség,

5)      építési övezet, övezet jele, annak határa a 4. § (4) kivételével,

6)      építési övezet paraméterei

7)      építési vonal,

8)      építési hely,

9)      bontás esetén újra beépítendő építési hely,

10)    új épület tetőgerincének iránya,

11)    telek be nem építhető része,

12)    kialakult, kötelezően megtartandó elő-, oldal- és hátsókert,

13)    közhasználatra átadandó terület;

14)    helyi védelemre javasolt épület,

15)    védelemre javasolt, földdel borított pince,

16)    helyi értékvédelmi terület határa,

17)    kötelező elő-, oldal- és hátsókert,

18)    kötelező fásítás (fasor),

19)    megszüntető jel,

20)    be nem építhető partszakasz,

21)    hajózási, sport és turisztikai célú kikötők létesítésére alkalmas, felhasználható partszakasz, és

22)    változtatási tilalom.”

2. §      (1) A R. 3. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Jelen rendelet eltérő rendelkezéseinek kivételével az építési övezetekre vonatkozó legkisebb telekméretektől és telekszélességektől eltérni csak a következő esetben lehet:

1. Építési telek területe 10%-kal csökkenthető meglévő telkek felosztásánál és közút szabályozásakor.
2. Közút szabályozásakor az előírt legkisebb telekméreténél kisebb méretű telek is kialakítható, de a telekalakítási eljárás végeredményeként az a) pontnál kisebb méretű építési telek nem jöhet létre.
3.  Több telek ellátását biztosító közműlétesítmények elhelyezése érdekében (pl. szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.) az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telek is kialakítható.

(2) A R. 3. § (3) bekezdés a) pontja helyében a következő rendelkezés lép:

„a)    A telkek tovább nem oszthatók, méretük nem csökkenthető, kivéve azokat az eseteket, amikor az építési telkek megközelítésének, vagy személygépkocsi tárolásának biztosítására nyúlvány, vagy út alakítandó ki.”

(3)A R. 3. § kiegészül a (6) bekezdéssel:

„(6)   A legkisebb telekszélességet a telek azon részén kell biztosítani, ahol a vonatkozó szabályok szerint a telek építési helye található.”

3. §      A R. 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A község területén az építési telkeknél alkalmazandó legkisebb elő-, oldal- és hátsókertek méreteit a SZT tartalmazza. Ahol a terv nem jelöli:

1. a legkisebb előkert: 5,0 m, vagy a kialakult állapotnak megfelelő,
2. a legkisebb oldalkert: 3,0 m. Meglévő beépítés esetén átalakítás, bővítés során a kialakult oldalkert szélessége vehető figyelembe.
3. a legkisebb hátsókert 6,0 méter, kivéve a meglévő, kialakult beépítésnél a 6,0 méteres hátsókertbe benyúló épületeket, illetve a már kialakult nyúlványos telkeket, ahol a legkisebb hátsókert minimum 3,0 méter”

4. §      (1) A R. 9. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1)   Telkenként legfeljebb két önálló rendeltetési egység, legfeljebb két épülettömegben alakítható ki, az Lf‑15 övezet kivételével.”

(2)  A R. 9. § (30) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(30) Terepszint alatti építmény – a telek be nem építhető részeinek kivételével – építési helyen kívül is létesíthető, legfeljebb 20%-os mértékkel, de a telek beépített területe és a terepszint alatti létesítmény területe összesen nem haladhatja meg a telek területének 60%-át.”

(3)  A R. 9. § (35) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(35) Új épület építése, meglévő épület felújítása esetén a homlokzati nyílászárók (ablakprofil, ajtókeret és bármilyen kialakítású ajtóbetét nem üvegezett felületének) anyaga csak fából készülhet, színüknek az épülettel és a hagyományos faluképpel harmonizálnia kell.”

5. §      A R. 10. § (1) bekezdésben a „szilárd” szövegrészek helyébe a „vízzáró” szövegrészek kerülnek.

6. §      A R. 12. § (3) bekezdés hatályát veszti.

7. §      (1) A R. 13 § (1) bekezdés hatályát veszti.

(2)  A R. 13. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   A nyilvántartott régészeti lelőhelyek védelme érdekében a tervben jelölt lelőhelyek területét földmunkával járó beruházásokkal lehetőség szerint el kell kerülni. A védett régészeti lelőhelyek területén engedélyhez kötött munkálatok esetében az örökségvédelmi hatóság által kiadott örökségvédelmi engedélyben foglaltak szerint kell eljárni. Váratlan régészeti jelenség előkerülése esetén a hatályos jogszabályok a mérvadók.”

8. § A R. 14. § (2) bekezdés hatályát veszti.

9. § A R. 18. § (3) bekezdés kiegészül az Lf-15 övezet sorával:

10. § A R. kiegészül a 18/A. §-sal, és az azt megelőző alcímmel:

„Az Lf-15 övezetre vonatkozó külön rendelkezések

18/A. §  (1) Egy tömegben legfeljebb 200 m² bruttó alapterületű épület helyezhető el.

(2)     Egy telken belül elhelyezendő fő rendeltetésű épületek között legalább 9,0 méter távolságot kell hagyni.

(3)     Az egy telken belüli fő funkciójú épületek és azokhoz tartozó telekrészek sövénysorral, vagy legfeljebb 1,0 m magas szárazon rakott kő, vagy nyersbeton mellvéddel (támfallal) választhatók el egymástól.

(4)     A telek beépítésére vonatkozó telepítési, kulturális örökségvédelmi, valamint a településképpel, építészeti kialakítással kapcsolatos követelmények a településképi véleményezési eljárás keretein belül előzetesen tisztázandók.”

11. §    (1) A R. 19. § (14) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A Vk-1 és Vk-7 jelű építési övezetekben történő építmény elhelyezés esetén az építészeti kialakítással, településképpel kapcsolatos követelményeket a településképi véleményezési eljárás keretein belül előzetesen tisztázni kell.”

(2) A R. 21. § (8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az Üü-7 építési övezetben történő építés esetén kiemelt tekintettel kell lenni az épület tájbaillesztésére, és az épület körül telepítendő intenzív fa- és cserjesor megvalósítására. Az épület használatbavételéig meg kell történnie a jelen rendelet 12. §-a szerinti zöldfelület kialakításának.”

(3) A R. 21. § (10) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10)    Lábonálló kerti tető építményként a telekterület 5%-ának megfelelő, de legfeljebb 80 m²-es vízszintes vetületi felülettel helyezhető el.”

12. §    (1) A R. 22. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Hétvégi házas övezetben csak a következő főfunkciójú épületek helyezhetők el:

1. legfeljebb két üdülőegységes üdülőépület,
2. az Üh-7 övezet kivételével sportlétesítmény, amelynek területe nem haladhatja meg a nettó 200 m²-t.”

             (2) A R. 22. § (4) bekezdés az Üh-7 övezettel egészül ki:

(3) A R. 22. §-a a (8) bekezdéssel egészül ki:

„Üh-7 övezetben az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés szerint elhelyezhető épületek legnagyobb bruttó alapterülete 90 m².”

13. §    A R. 24.§ (1) bekezdésben a „vendéglátó épületek” szövegrész helyébe a „szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó épületek” lép.

14. §    (1) A R. 27. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A területen a telekalakítás és az építmény elhelyezés övezeti előírásai a következők:

SZ – szabadonálló beépítés”

(2) A R. 27. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A K-Ki-1 övezet területén szállásépület csak az elsődleges kikötő funkció megléte esetén létesíthető.”

(3) A R. 27. § (5) bekezdés hatályát veszti.

15. §    A R. 28. § (5) bekezdés hatályát veszti.

16. §    A R. 29. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A telek beépítésére vonatkozó telepítési, valamint a településképpel, építészeti kialakítással kapcsolatos követelményeket a településképi véleményezési eljárás keretein belül előzetesen tisztázni kell.”

17. §    A R. 31. § kiegészül a (4a) bekezdéssel:

„(4a) A 9 méteres vasúti védősávval érintett területen épület nem helyezhető el.”

18. §    (1) A R. 34. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2)   Ha jelen rendelet másképp nem rendelkezik zöldterületen a következő építmények helyezhetők el:

a)   pihenést, szabadidő eltöltését és testedzést szolgáló építmény;

b)   sport célú épület;

c)   vendéglátó épület;

d)   a terület fenntartásához szükséges épület.”

(2) A R. 34. §-a kiegészül a (2a), (2b) és (2c) bekezdésekkel:                

„(2a)    Vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel érintett Z-3 jelű övezetben épület nem helyezhető el, vendéglátást, sportolást, szabadidő eltöltést, a terület fenntartását szolgáló műtárgy elhelyezhető.

(2b)      Z-9  övezetben csak szállásférőhelyet nem tartalmazó vendéglátó rendeletetésű épület, pihenést és testedzést szolgáló műtárgy és a terület rendeltetésszerű használatához szükséges építmény helyezhető el.

(2c) A Z-9* jelű övezet területén épület nem helyezhető el. Az övezetben csak a pihenést és testedzést szolgáló műtárgy helyezhető el. Az övezetben lévő felhagyott vízmű épülete nem bontható el.”

(3) A R. 34. § (3) bekezdésben lévő Z-1, Z-3 és Z-3* övezetre vonatkozó paraméterek a következőképpen módosulnak:

(4) A R. 34. § (3) bekezdés kiegészül a Z-9 és Z-9* övezettel:

„(3)   A területen az építményelhelyezés övezeti előírásai a következők:

SZ - szabadonálló beépítés, K - kialakult állapot.”

(5) A R. 34. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4)      A belterület vízpart-rehabilitációs tanulmánytervvel érintett zöldterületeinek és a vasút területére áthelyezett zöldterületek egységes kertépítészeti kialakítása csak közterület-alakítási terv alapján történhet. A zöldfelület kialakítása során a növénytelepítéshez a területre jellemző tájhonos fa- és cserjefajokat (lehetőleg háromszor iskolázott példányokat) kell alkalmazni.”

(6) A R. 34. § (5) bekezdés hatályát veszti.

(7) A R. 34. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Z-1 övezet területét közúti fogalom gépkocsival történő megközelítésére nem lehet igénybe venni. A területen építmény nem helyezhető el.”

(8) A R. 34. § (15) bekezdés hatályát veszti.

(9) A R. 34. § (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(18)    A „Z-7” jelű övezet területén rendezvények fogadására alkalmas felületek, létesítmények alakítandók ki.”

(10) A R. 34. § (20) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(20) A „Z-9” jelű övezet területén a szabályozási tervben jelölt sportpályák területét úgy kell kialakítani, hogy az alkalmanként személygépkocsi parkolóként is használható legyen.”

19. §    A R. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vízgazdálkodással összefüggő terület:

a)      Balaton vízmedre és parti sávja: V-B

b)      Vízgazdálkodási terület tómedren kívül: V-B*

c)      Séd-patak medre és parti sávja: V-S

d)      Vízbeszerzési területek (védett vízbázisok): V-Vb”

20. §    A R. 41. § (1) bekezdése hatályát veszti.

21. §    A R. 43. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6)   Az SZT lapokon meghatározottak szerint legalább kétoldali fasor telepítendő:

a)      a May János utca megépítését követő 5 éven belül, a 22,0 m-es szabályozási szélességén belül,

b)      az Alkotmány utcában a May János utca és a Séd patak közti szakaszon.

c)      a 71-es út Alsóörs közigazgatási határán belüli szakaszára.”

22. §    A R. 44. §-a kiegészül a (3) és (4) bekezdéssel:

„(3)   A belterület vasútvonaltól délre fekvő közterületeinek, zöldterületeinek egységes kialakítása érdekében 5 éven belül el kell készíteni a közterület-alakítási tervet.

(4)     Az Ófalu építészeti értékeinek védelme érdekében meg kell alkotni a településkép-véleményezési eljárásról szóló rendeletet.”

23. §    (1) A R. SZT-1 melléklete az 1. melléklet szerint jelölt tervezési területek normatartalmával módosul.

(2) A R. SZT-2 melléklete a 2. melléklet szerint jelölt tervezési területek normatartalmával módosul.

(3) A R. SZT-3 melléklete a 3. melléklet szerint jelölt tervezési területek normatartalmával módosul.

24. §    A R. 1. sz. melléklete kiegészül a „közhasználatra átadandó terület” fogalmával:

„Közhasználatra átadandó terület: Telek szabályozási tervlapon jelölt azon része, mely – külön szerződés keretében – közhasználatra megnyitott, és gyalogosforgalom által igénybe vehető.”

25. §    (1) A R. SZT-1 mellékletének jelmagyarázata helyébe az 1. melléklet szerinti jelmagyarázat lép.

(2) A R. SZT-2 mellékletének jelmagyarázata helyébe a 2. melléklet szerinti jelmagyarázat lép.

(3) A R. SZT-3 mellékletének jelmagyarázata helyébe a 3. melléklet szerinti jelmagyarázat lép.

26. §    Ez a rendelet az eljárásban résztvevő államigazgatási szervek értesítését követő 15. napon, de legkorábban az elfogadást követő 30. napon lép hatályba.