1. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Kormányrendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglaltakkal, valamint Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX.törvénnyel együtt kell alkalmazni.

(2) A rendelet melléklete: 1. melléklet: Szabályozási terv (továbbiakban: SZT) és jelmagyarázata.

(3) Az SZT szerinti kötelező szabályozási elemektől eltérni csak az SZT módosításával lehet.

(4) Az SZT szerinti javasolt szabályozási elemek irányadó jellegűek, a magasabb rendű jogszabályok és jelen rendelet előírásainak betartása mellett változtathatók.

(5) Az SZT szerinti más jogszabály által elrendelt szabályozási elemeket az adott jogszabály előírásainak megfelelően kell betartani.

2. §¹ E rendelet alkalmazásában:

3. § Ahol az SZT jelöli, a területre vonatkozó helyi építési szabályzat elfogadása után a beépíthetőség feltételeként a telkeket az előírásoknak megfelelő építési telekké kell alakítani az érintett telekcsoport - legalább telektömbönként történő - újraosztásával.

4. § (1) Amennyiben a megvalósítani kívánt fejlesztésekkel kapcsolatban kötelező önkormányzati feladat keletkezik, az önkormányzat és a fejlesztő, illetve ingatlantulajdonos településrendezési szerződésben tisztázhatja az építés különös, közérdek és a jogos magánérdek kiegyenlítésével összefüggő feltételeit.

(2) A telek beépítési feltételeinek teljesítése érdekében a tulajdonosoknak - a közművesítés és a biztonságos megközelítés érdekében, - SZT-n meghatározott méretű közterületek kialakítását a telek közterület felé eső részének átadásával kell biztosítani.

(3) Az útépítés és közművesítés a telektulajdonosok kötelezettsége.

5. § Amennyiben e rendelet nem határoz meg beépíthető teleknagyság minimumot, abban az esetben az övezeti előírásokban szereplő legkisebb kialakítható teleknél kisebb méretű meglévő építési telek is beépíthető, amennyiben az összes telepítési távolságra vonatkozó előírás betartható és a szomszédos telkek beépíthetőségét nem korlátozza.

6. § (1) Balatonudvari közigazgatási területén nem helyezhető el

(2) Közművek létesítményei, műtárgyai bármely övezetben elhelyezhetők.

(3) Szakrális építmény övezettől és telekmérettől függetlenül elhelyezhető, mezőgazdasági területen legfeljebb 30 m² bruttó alapterülettel, legfeljebb 3%-os beépítettséggel.

7. § (1) Amennyiben az előkertben értékes fa, kút illetve helyi védett építmény áll, a rendeletben előírt előkert méretétől el lehet térni.

(2) A lakó és üdülő rendeltetés csak egy épülettömegben helyezhető el az építési telken. A melléképületek egy további épülettömegben helyezhetők el.

(3)² Az építési helyen belül több épület is elhelyezhető, azonban legalább egy főépítménynek az utca felőli építési vonalon kell állnia. Átmenő telek esetén, ha több fő rendeltetésű épület létesül, mindkét utca építési vonala kötelezően tartandó. Az Lf-1 építési övezet foghíjtelkei esetében az illeszkedés szabálya alapján kell az építési helyet meghatározni.

(4) Előkertben fedett gépkocsi beálló nem létesíthető.

(5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetében az oldalkertben elhelyezhető gépkocsi tárolására szolgáló építmény, nyárikonyha, terepszint alatti építmény (pince) és bejárata.

(6)³ Oldalhatáron álló beépítési mód esetén, 18 m telekszélességig az épületet a telekhatártól legalább 0,5, de legfeljebb 1 m-re kell elhelyezni, a 18 m-t meghaladó telekszélesség esetén az épületet a telekhatártól 1 m-re kell elhelyezni. Oldalhatáron álló épület esetében, az építési hely határa az épület oldalhatár felőli homlokzatvonala. Az Lf-1 építési övezet foghíjtelkei esetében az illeszkedés szabálya alapján kell a beépítési módot meghatározni

(7)⁴ Az oldalhatáron álló beépítési módnál az épület oldalhomlokzati hosszának min. 80%-át az építési hely határvonalára kell elhelyezni. Kivéve az Lf-1 övezetben, ahol az illeszkedés szabályait kell figyelembe venni

8. § (1) Beépítésre szánt területen a szerkezetileg önálló terepszint alatti beépítés mértéke legfeljebb a telek 15%-a lehet.

(2) Ha a telek, földrészlet lejtése meghaladja a 10%-ot, az épület körüli rendezett terep a természetes terepszinthez képest legfeljebb 1,5 m bevágással vagy töltéssel létesíthető.

(3) A Munkácsy M. utca – Erkel F. utca – Bartók Béla utca – 71. sz. főút által közrezárt tömb be nem épített telkein a terepszint a szomszédos telkek csatlakozó terepszint-magasságához illeszthető.

9. § Telepítési tanulmányterv készítése kötelező a település 2000 m²-t meghaladó, egybefüggő fejlesztéssel érintett telkeire.

10. § (1) Az építési övezetekben, övezetekben telek az előírásoktól eltérő nagyságban is kialakítható:

(2) Beépítésre szánt területen nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki.

(3) A közterületi kapcsolattal nem rendelkező telkek megközelítését magánúttal kell biztosítani, az SZT-n feltüntetett módon.

(4) Új építési telkek minimális telekszélessége

11. § (1) Lakás céljára szolgáló rendeltetési egységek esetén az építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához az országos településrendezési és építési követelmények szerint előírt mennyiségű gépjármű elhelyezési lehetőség másfélszeresét, egyéb esetekben az országos településrendezési és építési követelmények szerinti darabszámot kell biztosítani. A gépjárművek elhelyezését a Vt-4 építési övezet kivételével a létesítmény építési telkén belül kell biztosítani. Amennyiben a biztosítandó parkolószám nem egész szám, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(2) A 10 gépjárműnél nagyobb kialakítású felszíni parkolóhelyet fásítani kell. A fásítást minden megkezdett 4 db parkolóhely után 1 db, lehetőség szerint nagy lombkoronát növelő, a termőhelyi adottságainak megfelelő igényű, legalább kétszer iskolázott fa telepítésével kell megvalósítani.

12. § (1) Új közutak, utcák kialakításánál 12-15 m szabályozási szélesség esetén legalább egyoldali fasor, 15 m szabályozási szélességtől kétoldali fasor telepítését kell elvégezni.

(2) A zöldfelületi rendszer részét képező fasorok hiányainak pótlása a fasort meghatározó fafajokkal történhet, kivéve, ha a fasor hosszabb távú fenntartása a faállomány teljes cseréjét teszi szükségessé.

(3) Az előkertek területének legalább 60%-át zöldfelületként kell kialakítani.

13. § Közterületen pavilon csak ideiglenesen, az adott rendezvény időtartamára helyezhető el.

14. § (1) Beépítésre nem szánt területen egy tagban 1,5 m-nél magasabb feltöltések vagy bevágások nem alakíthatók ki. A terepfelszín formájának kialakítása legfeljebb 1:2,5 arányú rézsű alkalmazásával történhet.

(2) A település közigazgatási területén új külszíni bánya, célkitermelőhely nem létesíthető.

15. § (1) A levegő védelme szempontjából védelmi övezetet igénylő építmények (légszennyező források) csak úgy alakíthatók ki, hogy a tevékenység védőtávolsága a telekhatárt ne lépje túl.

(2) Az építési övezetek telkein kitermelt, vagy odahordott föld csak átmeneti jelleggel tárolható, legfeljebb a használatbavételig. Nem kötött célú felhasználás esetén a föld-deponálást hat hónapon belül meg kell szüntetni, és gondoskodni kell az újrahasznosításáról vagy végleges elhelyezéséről.

(3) Balatonudvari teljes közigazgatási területe vízminőség-védelmi terület. A település területén vegyszertároló, hulladékkezelő létesítmény – a komposztáló telepet kivéve – ,szennyvízürítő nem létesíthető.

16. § (1) A felszínmozgásra érzékeny löszös-homokos lejtők környezetében csak olyan tevékenységek folytathatók, melyek nem veszélyeztetik a löszfal, talaj állékonyságát.

(2) A vízfolyások, a vízfelületek parti sávjában és az azzal szomszédos közterületeken olyan műszaki megoldások alkalmazhatók, melyek a víz visszatartást és a vízelvezetést is hatékonyan biztosítják.

(3) Az SZT-n jelölt ágazati jogszabályok, műszaki szabványok által megállapított

(4) Az SZT-n feltüntetett védőtávolságot érintő építési tevékenység esetén a védőtávolság kezdő- és végpontját a vízfolyásokra és vízfelületekre vonatkozóan a meder élek, az utak tengelye, a vasút szélső vágánya, valamint a vezetékek és egyéb közművek pontos helyének megállapítása érdekében geodéziai méréssel kell pontosítani.

17. § (1) Új út építése, út rekonstrukciója esetén gondoskodni kell

(3) Közforgalom számára megnyitott magánúton a közmű jellegű szolgáltatásokat (különösen a csapadékvíz-elvezetést és a térvilágítást,) a közutakhoz hasonlóan kell biztosítani.

(4) A közművek építési tevékenység miatti kiváltásakor a feleslegessé vált közművet, hálózatot és létesítményt el kell bontani, az indokoltan földben maradó vezeték, létesítmény betömedékelését, felhagyását szakszerűen kell megoldani.

(5) A közművezetékek átépítésekor és új vezeték fektetésekor az ésszerű területgazdálkodás érdekében

(6) Az ökológiai hálózat magterületének övezetében, valamint tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetén erőművek közül csak háztartási méretű kiserőmű létesíthető épületen elhelyezve.

18. § (1) Beépítésre szánt területen új vízhálózat csak a szennyvíz közcsatorna hálózattal együtt építhető. A fogyasztói csatlakozás nem helyezhető üzembe a szennyvíz közcsatorna hálózatra való csatlakozás üzembe helyezését megelőzően.

(2) Közterületen, új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál

(3) Ha a közcsőhálózatról a tűzi-víz igény nem biztosítható, akkor helyi tűzi-víz tározó létesítése, vagy a tűzi-víz igény csökkentése, valamint kisebb tűzszakaszok kialakítása szükséges.

19. § (1) Új szennyvízelvezető vezetéket, hálózatot a csapadékvíz hálózattól elválasztott rendszerrel kell építeni.

(2) Beépítésre nem szánt területen elhelyezhető építményben keletkező szennyvíz, legfeljebb 5 m³ mennyiségig vízzáró szennyvíztárolóban akkor gyűjthető, ha a telek állandó megközelíthetőségére a megfelelő paraméterű és kiépítettségű közhálózati útkapcsolat biztosított.

(3) Beépítésre nem szánt területen vízügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezés akkor alkalmazható, ha:

(4) Beépítésre nem szánt területen, amennyiben a közműpótló berendezés telepítésének bármelyik feltétele nem biztosítható, az építés feltételeként csatlakozni kell a közcsatorna hálózatra.

20. § (1) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egészen a végbefogadóig ellenőrizni kell

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek csak akkor valósíthatók meg, ha a többlet felszíni víztározása megoldott, vagy megfelelő biztonsággal továbbvezethető a befogadóig.

(3) Karbantartás, illetve vízkárelhárítás számára amennyiben a felszíni vizek (folyó, patakok, árkok) mederkarbantartó parti sávját közterületként nem lehet lejegyezni, úgy szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a karbantartás lehetőségét biztosítani.

(4) Csapadékvíz idegen ingatlanra nem vezethető át. A csapadékvíz telken belüli tárolása, kezelése, hasznosítása biztosítandó.

(5) Ha az ingatlanon az elvezetendő csapadékvíz mennyisége meghaladja a befogadó nyilatkozatban rögzített mennyiséget, akkor a telken keletkező csapadékvíz visszatartása érdekében, műszaki előíráson alapuló, méretezéssel igazolt mennyiség befogadására alkalmas telken belüli tároló kialakítása szükséges, amelyből késleltetve lehet a túlfolyó vizet a befogadóba vezetni.

(6) Csapadékvizet a szennyvíz-elvezető csatornába bevezetni tilos.

(7) A nyílt árkos vízelvezető hálózat feletti gépkocsi behajtók az árok vízszállító képességét nem korlátozhatják.

21. § (1) Építési telek csak teljes közművesítettség megléte esetén építhető be.

(2) Kertvárosias és falusias lakóterületeken:

22. § (1) Kisvárosias lakóterületen (Lk)nem helyezhető el kulturális, közösségi szórakoztató rendeltetést tartalmazó épület.

(2) Kisvárosias lakóterületen terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke a telek beépíthetőségével megegyező.

(3) A homlokzatmagasság legnagyobb értéke Lk1 övezetben 10,5 méter, Lk2 övezetben 7,5 méter.

(4) Lk-1 övezetben, csak az országos főút mellett kijelölt 15 méteres védőtávolságon belül, zajvédelmi célból, legfeljebb 2 m-rel növelhető a terep magassága. Az így kialakított új terepfelszín esetében

(5) Kisvárosias lakóterületen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

23. § (1) Kertvárosias lakóterületen (Lke) elhelyezhető rendeltetések:

(2) Kertvárosias lakóterület építési övezet területén:

(3) Kertvárosias lakóterületen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

24. § (1) Falusias lakóterületen (Lf) elhelyezhető rendeltetések:

(2) Falusias lakóterületen állattartást szolgáló építményt a telekterület 3%-án, legfeljebb 12 m² alapterülettel lehet elhelyezni.

(3)⁷ Az Lf-2 jelű építési övezetben az előkert mérete 5 méter. A többi építési övezetben a kialakult állapothoz igazodó, kivéve az Lf-4 övezetet, ahol a szabályozási terven szereplő méretű elő- és oldalkert kötelezően betartandó

(4) Az Lf-3 és Lf-4 építési övezetekben állattartó építmény nem helyezhetők el

(5) Lf-3 építési övezetben egy telken csak egy épület helyezhető el.

(6)⁸ Lf-4 építési övezetben egy telken egy épülettömeg helyezhető el max. 30% beépítéssel, max. bruttó 300 m2 földszinti területtel.

(7) Falusias lakóterületen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

25. § (1) A településközpont vegyes területen (Vt)

(2) Vt-5 övezetben csak olyan épület helyezhető el, ami környezetre jelentős hatást nem gyakorló kereskedelmi, szolgáltató rendeltetést foglal magába.

(3) Vt-4 építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mérete:

(4) Vt-4 építési övezetben a délkeleti homlokzat legnagyobb homlokzatmagassága: 15 m.

(5) A településközpont vegyes területen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

26. § (1) Az egy tömegben elhelyezhető épület maximális bruttó alapterülete Üü-1 építési övezetben 400 m², Üü-4 építési övezetben 500 m².

(2) Az építési övezetben parkolók kizárólag fásítva alakíthatók ki: legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő:

(3) Üdülőházas üdülőterületen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

27. § (1) Hétvégi házas üdülőterületen (Üh-1) az oldalkert mérete legalább 3 m.

(2) Hétvégi házas üdülőterületen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

28. § Különleges területen az 5 gépjárműállásnál nagyobb parkolók kizárólag fásítva alakíthatók ki. Legalább 1 db, legalább kétszer iskolázott lombos fa telepítendő:

29. § (1) Különleges strand területén (Kst) épület csak vendéglátó, pihenő, testedző, öltöző, tisztálkodó rendeltetést tartalmazó építmény helyezhető el,lakó, üdülő, szállás rendeltetést tartalmazhat.

(2) Különleges strand területen az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

30. § (1) Különleges vízi-közlekedési, sport és turisztikai célú kikötő területen (Kki) épület a kikötőhöz és a terület fenntartásához kapcsolódó rendeltetést tartalmazhat.

(2) Kki építési övezetben az építési helyet a kialakult beépítési vonalhoz illeszkedve kell meghatározni, figyelembe véve, hogy a partvonaltól számított 30 m-en belül épületek nem helyezhetők el.

(3) Kkiépítési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

31. § (1)¹⁰ Különleges bungalow kemping területen (Kbk) épület kulturális, sport, szállásférőhely és szórakoztatási, valamint oktatási, vagy egészségügyi rendeltetést tartalmazhat.

(2)¹¹ Kbk építési övezetben az elő-, oldal- és hátsókert mérete:

(3) Különleges bungalow kemping építési övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

32. § (1) Különleges szabadidőközpont területe (Kszk) építési övezetbenépület kizárólag közösségi szórakoztató, kulturális, vendéglátó rendeltetést, építmény sport és szabadidőrendeltetést tartalmazhat.

(2) Kszkövezetbena telekhatár mentén kondicionáló és védelmi célú többszintes zöldfelület telepítendő.

(3) Különleges szabadidőközpont területénaz egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

33. § (1) Közlekedési célra telket alakítani, területet felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és előírásoknak, az OTÉK-nak és jelen tervnek megfelelően szabad.

(2) A helyi külterületi utak mentén építmény az úttengelytől 6-6 méterre helyezhető el.

34. § (1) Zöldterületen épület:

(2) Az építmények legfeljebb 5 m épületmagassággal alakíthatók ki.

(3) A balatoni vízpart-rehabilitációs szabályozási követelményekkel érintett területen fekvő zöldterületeken kizárólag szálláshelyet nem tartalmazó vendéglátó, sport- és szabadidő rendeltetésű, valamint a terület fenntartását szolgáló építmény helyezhető el.

(4) Az 1000 m²-nél kisebb és 20 méternél keskenyebb zöldterületen épület nem helyezhető el.

(5) Egyedi övezeti előírások:

35. § (1) Az erdők szabad látogathatóságát – tulajdoni állapottól függetlenül – biztosítani kell;

(2) Védelmi célú erdő (Ev) területen

(3) Vízgazdálkodási célú erdő (Evz) területen építmény nem helyezhető el.

36. § (1) Mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, termelés épületei helyezhetők el.

(2) Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területen és az országos ökológiai hálózat magterületén fekvő mezőgazdasági területen megújuló energiát hasznosító berendezések csak épületen és csak háztartási méretben helyezhetők el. Egyéb mezőgazdasági területeken megújuló energiát hasznosító berendezések elhelyezhetők.

(3) Sajátos előírások a mezőgazdasági terület övezeteire:

37. § (1) Az általános mezőgazdasági (Má) területeken építési igénnyel nem járó sportolási célú gyep, ill. erdő is létesíthető, amennyiben a természeti értékek sérülésével nem jár.

(2) Má területen új állattartó telepet, a családi szükségletet meghaladó állattartást szolgáló épületet - a lovasturizmus céljait és az őshonos háziállatok bemutatását szolgáló épület kivételével - a Balaton-tómedertől legkevesebb 1000 méter, egyéb felszíni vizektől legkevesebb 200 méter távolságra lehet elhelyezni a (3)–(10) bekezdések betartásával.

(3) Má-1 jelű,országos ökológiai hálózat magterületével érintett mezőgazdasági övezet területén építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából helyezhető el.

(4) Má-2 jelű, nagytáblás mezőgazdasági területen építeni kizárólag szőlő,gyümölcsművelési ágban lévő, és ténylegesen így művelt területen, a gazdálkodással, és borászattal összefüggő épületet lehet, az alábbi feltételek szerint: az épületmagasság a 4,5 métert, a homlokzatmagasság az 5 métert nem haladhatja meg.

(5) Má-3 jelű, borbemutató övezet területén a borászattal, borkereskedelemmel, borturizmussal kapcsolatos termelési, gazdasági, kereskedelmi és kulturális funkciók, épületek helyezhetők el az alábbi feltételek szerint:

(6) Az Má-ko övezet területén építmény nem helyezhető el.

(7) Az Má-fü övezet területén kizárólag a földrészlet fenntartásához szükséges gazdasági, szolgáltató építmények helyezhetők el.

(8) Má-1 és Má-2 övezetek területén a beépíthető legkisebb telekszélesség 14 m.

(9) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben kerítés csak vadvédelmi, vagy természetvédelmi céllal létesíthető.

(10) Az általános mezőgazdasági terület övezeteiben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

38. § (1) A kertes mezőgazdasági területeken (Mk) az Mk3 övezeten kívül csak a szőlőműveléssel, borászattal, borturizmussal kapcsolatos, épületek helyezhetők el. Mk3 övezetben a fentieken túl gyümölcstermesztéssel kapcsolatos épületek is elhelyezhetőek.

(2) Általános beépítési feltételek:

(3) Kertes mezőgazdasági területen az övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

39. § (1) Különleges temető területen (Kb-te) ravatalozó, kápolna, sírépítmények, továbbá a terület fenntartásához szükséges épület helyezhetők el.

(2) Kb-te övezetben a temető telekhatára menti 2 m-es sávban többszintű növényzetet kell telepíteni.

(3) Kizárólag kertépítészeti és sírkiosztási terv alapján történhet a temető átépítése, bővítése.

(4) Kb-te övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

40. § (1) Különleges fejlesztési területen (Kb-f) építmény csak természetvédelmi kezelés és bemutatás céljából, valamint legfeljebb 30 m² bruttó alapterületű szakrális építményként helyezhető el;

(2) Kb-f övezetben 10 méter beépítési magasságot meghaladó építmény - a kizárólag kilátó rendeltetésű építmény kivételével - nem létesíthető;

(3) Kb-f övezetben telek zöldfelületi aránya minimum 70%.

41. § (1) Különleges parkoló területen (Kb-p) csak a hulladéktartály-tárolás, napenergia hasznosítás, valamint parkoláshoz kapcsolódó és elektromos gépjármű töltőállomás műtárgyai helyezhetők el. A területen épület nem helyezhető el.

(2) Kb-p övezetben az egyes telkek kialakíthatóságának és beépíthetőségének paraméterei a következők:

42. § (1) Vízgazdálkodási területbe a Balaton, a kisvízfolyások medre és partja (V-1), valamint a vízmű területek (V-2) tartoznak.

(2) A vízfolyások parti sávja a part élektől számítva 6-6 m, melyen belül épület nem helyezhető el.

(3) A felszíni vizek mentén a természetes és természet közeli nádas, ligetes, fás társulások, természet közeli ökoszisztémák védelmét biztosítani kell.

(4) A V2 övezetben csak a vízellátáshoz kapcsolódó építmények helyezhetők el.

43. § (1) Jelen rendelet a kihirdetéstől számított 30. napon lép hatályba.

(2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelet, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2015. (V.15.) önkormányzati rendelete Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelete módosításról, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2017. (V.25.) önkormányzati rendelete Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításról, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/2018. (VI.28.) önkormányzati rendelete Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításról, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2018. (XII.14.) önkormányzati rendelete, Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendeletmódosításról, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2019. (I.21.) önkormányzati rendelete Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításról, a Balatonudvari község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2020. (IV.30.) önkormányzati rendelete Balatonudvari község helyi építési szabályzatáról szóló 1/2014. (I.15.) önkormányzati rendelet módosításról.