Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

Herend Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2011. (II.24) önkormányzati rendelet módosításáról

Hatályos: 2013. 10. 30- 2013. 10. 30

Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2013. (IX. 30.) önkormányzati rendelete

Herend Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 1/2011. (II.24) önkormányzati rendelet módosításáról1

2013.10.30.

Herend Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. § (1) bekezdésében és 62. § (6) bekezdés 6. pontjában (a továbbiakban ÉTV.) kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésben és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában meghatározott feladatkörében – az 1997. évi LXXVIII. törvény 9. § (3) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljárók véleményének kikérésével - az alábbiakat rendeli el:

1. § Herend Város helyi építési szabályzatáról szóló 1/2011. (II.24) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdése az alábbi i) ponttal egészül ki: „i) terepszint alatti beépítés határa.”

1. § A Rendelet 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezetében, valamint az országos ökológiai hálózat magterületén a közművezetékeket és járulékos közműépítményeket tájba illesztett módon, a természetvédelmi célok megvalósulását nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”

1. § A Rendelet 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az építési övezet területén az OTÉK vonatkozó pontjaiban meghatározott funkciójú épületek helyezhetők el.”

1. § A Rendelet 29. §-a a következő (12)-(15) bekezdésekkel egészül ki: „(12) Vt-5 és Vt-6 jelű övezetben a fő tömeget meghatározó tető hajlásszöge 36-47°-os lehet. (13) A szabályozási terven jelölt helyen parkolóház elhelyezhető a terepszint alatt. (14) Vt-5 és Vt-6 jelű övezetben az ültetési kötelezettségű területen belül a meglévő fás szárú növényállomány kivágására kizárólag veszély esetén kerülhet sor, és pótlásukról gondoskodni kell. (15) Vt-5 és Vt-6 jelű övezetben a vízszintes síkra vetített 20 méternél hosszabb homlokzati felületet tartalmazó épület esetén az épület tömegét építészeti eszközökkel tagolni kell.”

1. § A Rendelet 30. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A Gip-1 övezetben, magánút kialakítása során az út telkének nagysága az övezeti előírásoktól eltérő lehet.”

6. § A Rendelet 8. melléklete a következő 32.-33. sorral egészül ki: 32. Vt-5 (Övezet jele), SZ (Beépítés módja), 8000 m2 (Kialakítható telek minimális nagysága), - (Kialakítható minimális telek-szélesség), 25 % (Maximális beépítettség mértéke), 7,5 m (Maximális építménymagasság). 33. Vt-6 (Övezet jele), SZ (Beépítés módja), 1200 m2 (Kialakítható telek minimális nagysága), 20 m (Kialakítható minimális telek-szélesség), 30 % (Maximális beépítettség mértéke), 4,5 m (Maximális építménymagasság).

7. § A rendelet az alábbi 9. melléklettel egészül ki: „9. melléklet: Fogalom meghatározás: Építménymagasság ("H"): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi-felület összegének (F) valamennyi, e vetületi-felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során:

a) az egyes homlokzati vetületi-felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak,

b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani - a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m 2-t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2-t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével - mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont - az előzővel párhuzamos - síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával,

c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni,

d) az egy telken álló több épület magasságát külön-külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.”

1. § A Rendelet mellékletét képező Bsza-2, Ksza-4, Ksza-5 számú szabályozási tervlapok a jelen rendelet mellékletét képező 1M-Ksza, 2-3M-Bsza, 4M-Ksza jelű tervlapokon jelzett változások szerint módosulnak.

2. § A rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, és a rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult ügyekben, valamint a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha az a kérelem kedvezőbb elbírálását teszi lehetővé.

1

A rendelet a 2010. évi CXXX. törvény 12/B. §-a alapján hatályát vesztette 2013. október 31. napjával.