Herend Város Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2013. (XII.27.) önkormányzati rendelete

a pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátások helyi szabályairól

Hatályos: 2014. 01. 01- 2015. 02. 28

Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 25. § (3) bekezdés b) pontjában, a 26. §-ában, a 37. § (1) bekezdés d) pontjában, a 37/A. § (3) bekezdésében, a 45. §-ában, a 48. § (4) bekezdésében, az 50. § (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 18. § (2) bekezdésében és a 131. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 8. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. Eljárási rendelkezések


1. § (1) A rendeletben meghatározott szociális rászorultságtól függő szociális és gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni ellátások iránti kérelmet a Herendi Polgármesteri Hivatalban (továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) lehet előterjeszteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kérelmeket

  • önkormányzati segély iránti kérelem esetén az 1. melléklet szerinti,
  • méltányossági közgyógyellátás iránti kérelem esetén a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 9. melléklete szerinti,
  • beiskolázási segély iránti kérelem esetén a 2. melléklet szerinti formanyomtatványon kell benyújtani.

(3) A rendeletben meghatározott ellátások esetén a vagyoni helyzet vizsgálata érdekében a kérelmekhez csatolni kell a rendelet 3. melléklete szerinti vagyonnyilatkozatot.

(4) A Polgármesteri Hivatal döntés előkészítés során a kérelmező szociális helyzetéről szükség esetén környezettanulmányt készíthet.

(5) A környezettanulmány során vizsgálni kell a család lakáskörülményeit, vagyoni, jövedelmi viszonyait, az életvitelét.

(6) Az önkormányzati segély kérelmezése esetén a létfenntartást veszélyeztető körülményeket a közüzemi számlák, a gyógyszerszámlák, a táppénzes papír, baleseti jegyzőkönyv, biztosító kárfelmérése, rendőrségi jegyzőkönyv, közüzemi szolgáltató felszólító levele, iskola jelzése és egyéb iratokkal kell igazolni.

(7) Köztemetés esetén csatolni kell a kérelemhez az eltemettetésre köteles személy nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az elhunyt személy eltemettetéséről nem gondoskodik.

2. §  (1) A képviselő-testület

a) az önkormányzati segély megállapításával,

b) a beiskolázási segély megállapításával,

c) az önkormányzat hatáskörébe tartozó szociális ellátások vonatkozásában a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett ellátás megtérítésével kapcsolatos hatáskört a Humán Ügyek Bizottságára ruházza át.


(2) A képviselő-testület

a) az önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskört, amennyiben a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény áll fenn,

b) a méltányossági közgyógyellátás megállapításával kapcsolatos hatáskört a Polgármesterre ruházza át.


(3) A 2. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a polgármester hatáskörében eljárva maximum 10.000,- Ft/fő/év összegben állapíthat meg önkormányzati segélyt.


2. Értelmező rendelkezések


3. § (1) A rendelet alkalmazásában időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzd a kérelmező, ha

  • legalább két hónapos közüzemi díj tartozása van,
  • közgyógyellátásra nem jogosult és a gyógyszerköltségét nem képes kifizetni,
  • nyugdíjazása folyamatban van, de ellátásban nem részesül,
  • egyéb igazolt rendkívüli kiadása keletkezett,
  • gyermeke iskoláztatása, étkeztetése nem megfelelő,
  • lakhatásának elvesztése, közüzemi szolgáltatás megszűnése áll fenn,
  • gyermeke betegsége, kezelése miatt váratlan kiadásai merülnek fel.

(2) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetnek minősül különösen,

  • a hosszabb ideig történő kórházi gyógykezelés, tartós betegség, baleset miatti jelentős jövedelem kiesés,
  • elemi kár, baleset, bűncselekmény miatti anyagi kár,
  • a közeli hozzátartozó halálesete miatti rendkívüli kiadás.



II. Fejezet

Szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetbeni ellátások

3. Önkormányzati segély


4. § (1) Az önkormányzati segély akkor állapítható meg, ha kérelmező családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 200 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló kérelmező esetén a 250 %-át.

(2) Az önkormányzati segély összege nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum 60 %-át, éves szinten ugyanazon kérelmező, valamint gyermek esetében nem haladhatja meg az öregségi nyugdíjminimum egy havi összegét.

(3) Létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzet fennállása esetén jövedelemhatártól függetlenül önkormányzati segély adható kérelemre, vagy hivatalból évi egy alkalommal a rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben maximum 20.000.-Ft, a b) és c) pontja szerinti esetben maximum 50.000,- Ft értékben.

5. § (1) Önkormányzati segély nyújtható temetési költségekhez való hozzájárulásként annak a személynek, akinek a családjában az egy főre eső havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250 %-át, egyedül élő vagy egyedülálló esetében 300 %-át.

(2) Az e címen nyújtott önkormányzat segély összege a helyben szokásos legolcsóbb temetési költség 10%-a.

(3) A helyben szokásos legolcsóbb temetési költség összege kétszázezer forint.

6. § Kiskorú gyermek törvényes képviselője részére egy naptári éven belül legfeljebb négy alkalommal, negyedévente, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek esetén legfeljebb két alkalommal lehet önkormányzati segélyt megállapítani.

7. § Önkormányzati segélyt készpénzben vagy természetbeni ellátás formájában lehet megállapítani. A segély természetben nyújtható: étkezés,- és térítési díj átvállalásával, élelmiszerellátás, tüzelősegély formájában, illetve közüzemi díj szolgáltató részére történő közvetlen átutalásával.


Természetben nyújtott szociális ellátások

4. Köztemetés

8. § (1) Köztemetés elrendelése esetén az eltemettetésre köteles személy a köztemetés költségének megtérítési kötelezettsége alól annak ötven százaléka erejéig mentesíthető a különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén.

(2) Különös méltánylást érdemlő körülménynek minősül, amennyiben az eltemettetésre köteles személynek a családjában számított egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élő esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át és a fizetésre kötelezett, illetve családja nem rendelkezik olyan értékű forgalomképes vagyonnal, amelyből a köztemetés költsége kiegyenlíthető (ide értve a hagyatéki vagyont is).

(3) A köztemetés költségének legfeljebb húsz havi egyenlő részletekben történő megtérítése engedélyezhető, amennyiben annak egy összegben történő megfizetése a kötelezett megélhetését súlyosan veszélyezteti.

5. Méltányossági közgyógyellátás

9. § Méltányossági jogcímen közgyógyellátási jogosultság állapítható annak a személynek

a) akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő esetén 250 %-át nem haladja meg, és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20%-át.

b) aki mozgáskorlátozott, valamint fekvőbeteg és egészségi állapota miatt teljes mértékben gondozásra szorul, feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-át nem haladja meg és a kérelmező havi rendszeres gyógyító ellátásának költsége eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 20 %-át.

6. Beiskolázási segély

10. § (1) Beiskolázási segély állapítható meg annak a családnak, ahol a gyermek általános, középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat, és a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 160 %-át, egyedülálló szülő (törvényes képviselő) esetén a 180%-át.

(2) Nem állapítható meg beiskolázási segély annak a szülőnek (törvényes képviselőnek), aki gyermeke után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

(3) A beiskolázási segély összege tanévenként 5.000,- Ft.

(4) A kérelmet a tankönyv vagy iskolaszer számlák becsatolásával együtt adott tanévben augusztus 31. napjáig kell benyújtani.

Szerkesztés...

III. Fejezet

Aktív korúak ellátása

7. Rendszeres szociális segély

11. § (1) Az aktív korúak ellátására jogosult személy az ellátásra való jogosultság időtartama alatt kérelem alapján rendszeres szociális segélyre jogosult, ha

a) fizikai, vagy mentális, a munkavégzési képességet hátrányosan érintő állapota miatt a közfoglalkoztatásban átmenetileg, vagy véglegesen nem tud részt venni,

b) az ORSZI szakvélemény alapján munkaképessége legalább 40%-ban csökkent,

c) gyermeket vár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt körülmények fennállását az a) pontban felsorolt esetben az a háziorvos vagy a kezelőorvos igazolásával, b) pontban meghatározott esetben az ORSZI szakvéleményével, a c) pontban meghatározott körülményt a szakorvos igazolásával, vagy a terhes kiskönyvvel kell igazolnia a kérelmezőnek.

(3) Az (1) bekezdés alapján a rendszeres szociális segély a jogosultsági feltételeket megalapozó szakvélemény érvényességi idejéig állapítható meg.


8. Együttműködési kötelezettség

12. § (1) A rendszeres szociális segélyre jogosult személy a rendszeres szociális segély folyósításának feltételeként együttműködésre köteles a Herend Környéki Önkormányzatok Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatával (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat).

(2) Az (1) bekezdés szerint együttműködésre köteles személy köteles

a)   az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő    15 napon belül a Családsegítő Szolgálatot felkeresni és nyilvántartásba vetetni magát,

b)   részt venni az egyéni élethelyzetéhez igazodó, beilleszkedést segítő program kidolgozásában,

c)   írásban megállapodást kötni a beilleszkedést segítő program megvalósítására a nyilvántartásba vételtől számított hatvan napon belül,

d)  teljesíteni a beilleszkedését segítő programban vállaltakat,

e)   közreműködni a Családsegítő Szolgálat munkatársaival - legalább háromhavonta történő - személyes találkozás  létrejöttében,

  1. folyamatosan kapcsolatot tartani a Családsegítő Szolgálat munkatársaival.


9. Beilleszkedést segítő program típusai

13. § A Családsegítő Szolgálat által biztosított az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó beilleszkedést segítő programok típusai:

a)   az ügyfél saját erőforrásainak feltárására irányuló egyéni programok,

b)   szakmai tanácsadás,

c)   csoportos önsegítő és képességfejlesztő programok életvezetési, pszichológiai tanácsadással,

d)   munkavégzésre felkészítő programok,

e)   életmódot formáló csoportos foglalkozás,

  1. mentálhigiénés tanácsadás.

10. Az együttműködés megszegésének esetei

14. § A rendszeres szociális segélyre jogosult személy az együttműködési kötelezettségét megszegi, ha:

a)   nem jelenik meg előírt határidőre a Családsegítő Szolgálatnál és távol maradásának okát nem igazolja 3 munkanapon belül,

  1. a nem teljesíti a beilleszkedési programban foglaltakat,
  2. nem vesz részt a beilleszkedési programban előírt foglalkozáson, tanácsadáson és távol maradásának okát 3 napon belül nem igazolja.

Szerkesztés...

IV. Fejezet

Záró rendelkezések

15. § (1) A rendelet 2014. január 1. napján lép hatályba.

16. § Hatályát veszti Herend Város Önkormányzat Képviselő-testületének a szociális igazgatásról és az egyes helyi szociális ellátásokról szóló 8/2011. (IV. 27.) önkormányzati rendelete és a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 16/2008.(IX.29.) önkormányzati rendelete.


                                    Vajai László                                                              Dr. Jáger György

                                   polgármester                                                                        jegyző




Kihirdetési záradék:


            A rendelet 2013. december 27-én kihirdetésre került.

                                                                                                          Dr. Jáger György      
                                                                                                                  jegyző

Szerkesztés...

Mellékletek